Az Új Kína hírügynökség jelentette, hogy a pekingi informatikai egyetem professzora kifejlesztette a világ első 6G rendszerét, amely felgyorsítja az információáramlást, és az eddiginél jóval több összekapcsolódást tesz lehetővé.
Zsang Ping professzor, aki tagja a tudományos akadémiának is, elmondta, hogy
“intelligens integrációt” hoztak létre a mesterséges intelligencia segítségével. Ha a 6G rendszert összekapcsolják a 4 vagy 5G-vel, akkor tízszeres javulást érhetnek el a hatékonyságban. Az adatátviteli sebesség akár az ötvenszerese is lehet az 5G-nek. Zsang Ping professzor Pekingben elmondta, hogy “a szemantikus kommunikációt” alkalmazták, és ezzel értek el áttörést. Kínában most folyik a szabvány meghatározása, és 2030-ra már kereskedelmi forgalomba akarják hozni a 6G rendszert.
USA – kínai vetélkedés
A Huawei érte el elsőként az 5G szintet, és ez annyira feldühítette az Egyesült Államokat, hogy offenzívát indított a kínai cég ellen mondván az a hadseregnek dolgozik. A Huawei valóban a hadsereg kutató laboratóriuma volt, de időközben független világcéggé vált. Az USA kérésére Kanadában letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatónőjét, aki nem volt más mint az alapító atya lánya. Válaszul a kínaiak kanadai állampolgárokat tartóztattak le, mire kiengedték Kanadában a Huawei pénzügyi igazgatóját. Trump külügyminisztere, Pompeo körbejárta az európai szövetségeseket, hogy lebeszélje őket a kínai 5G rendszerről. Budapesten azt a választ kapta Orbán Viktortól, hogy a francia és a német példát követjük, akik használják a Huawei technológiáját. Putyin Ukrajna elleni agressziója után Franciaország és Németország beállt a sorba, de Magyarország nem. Nálunk mindkét technológiát használják. Idén februárban az USA és kilenc szövetségese bejelentette: megvan a közös 6G szabvány. Külön hangsúlyozták a szabvány nemzetbiztonsági jelentőségét. Az USA minden eszközzel igyekszik hátráltatni a kínai informatikai fejlesztést azt követően, hogy Hszi Csin-ping elnök bejelentette: Kína arra törekszik, hogy megelőzze az Egyesült Államokat már 2025-ben ezen a téren. Az USA szabályos chip háborút folytat Kína ellen: tiltja a legkorszerűbb, a mesterséges intelligenciához használható chipek exportját Kínába. Mindkét állam hatalmas összegekkel támogatja az informatikai kutatásokat hiszen azoknak nemcsak kereskedelmi, de stratégiai jelentősége is van.
Az Egyesült Államok 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nevezte meg Kínát.
Korábban ez nem volt stratégiai kérdés, de immár azzá vált amikor az USA stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát 2021-ben, és Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. A NATO is lépett.
“Attól tartunk, hogy a kínai infrastruktúra segítséget jelenthet Oroszországnak, amely háborút folytat Ukrajnában” – fejtette ki a véleményét egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú NATO tisztviselő a CNN tudósítójának. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt amikor Európa a pénzügyi válság következményeivel küszködött, a kínai ajánlat jókor jött pénzesőnek számított a nehéz időkben, de ma már más a helyzet. Az athéni parlamentben felállva tapsoltak a képviselők Ven Csiapao akkori kínai miniszterelnöknek, aki egymilliárd dolláros támogatást ígért a pénzügyi csőd szélén imbolygó Görögországnak. Akkor már nem tapsoltak Athénben amikor kiderült, hogy Görögország nem tudja törleszteni a kínai hitelt, és cserébe Peking viszi az elzálogosított pireuszi kikötő nagy részét. Ma ez a kínai kereskedelmi offenzíva hídfőállása, az Új Selyemút innen indul Európa szíve felé – a többi között a Belgrád – Budapest vasúton.
A NATO nemrég véget ért csúcstalálkozóján keményen elítélték Kínát azért, mert támogatja Oroszországot, amely agressziót hajt végre Ukrajnában. A háború miatt Oroszország elszigetelődött, így Kína lenyúlta az orosz piacot, Moszkva hatalmas nyersanyag kincseit. Peking tisztában van Oroszország szorult helyzetével, ezért az orosz földgázt, melyet Moszkva nem tud eladni Európának csakis orosz belföldi áron lenne hajlandó átvenni, ahogy ezt Hszi Csin-ping elnök közölte Putyinnal. Így a nagy kínai – orosz földgáz üzlet egyelőre nem jött létre.
Az USA egyenként akarja meggyőzni a NATO partnereket
A három magasrangú NATO tisztviselő elmondta a CNN tudósítójának, hogy a hatékony megoldás érdekében Washington egyenként akar tárgyalni azokkal a tagállamokkal, melyek területén kínai infrastrukturális beruházások vannak illetve épülnek.
Több tízmilliárd dollárról van szó, elsősorban vasút vonalakról, melyek Kelet Európát kötik össze az Északi és a Balti tengerrel.
“Ha háború törne ki a NATO és Oroszország között, akkor ezeket a kínai vasútvonalakat átmenetileg mindenképp államosítanák. A kínaiak aztán mehetnének a bíróságra pereskedni“ – mondta az egyik magasrangú NATO tisztviselő, aki rámutatott arra, hogy hasonló eljárást alkalmaznának a kínaiakkal szemben mint az oroszokkal Putyin 2022-és Ukrajna elleni agresszióját követően.
Antony Blinken külügyminiszter kijelentette:
”az ukrajnai háború felnyitotta az európai és az ázsiai államok szemét: a biztonságuk összekapcsolódik egymással.”
Jens Stoltenberg a NATO távozó főtitkára a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború “akár tíz évig is eltarthat”, vagyis az észak-atlanti szövetség hosszú távra tervez.
Párizs nem akarja a NATO beavatkozását. Macron elnök öt évvel ezelőtt kijelentette:
”a NATO agyhalott!”
Mára, Putyin agresszióját követően megváltozott a véleménye, de úgy véli a kínai infrastruktúra Európában nem a NATO ügye hanem az Európai Unióé.
A NATO tagállamok ebben a kérdésben megosztottak, de az amerikai álláspont világos: a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdaságiakat. Persze ha Trump lenne az USA következő elnöke, akkor sok minden megváltozhat. Vance szenátor, Trump alelnökjelöltje kijelentette:
”engem nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával. Szerintem nekünk mindenekelőtt a Távol Keletre, Kínára kell összpontosítanunk.”
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nemet mondott a magyar kormányfőnek arra az ötletére, hogy a frakciókon kívül kóválygó Fidesz tagja lehessen az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportnak, melynek Itália kormányfője a vezetője – jelentette a Corriere della Sera.
Meloni és Orbán ideológiai szövetségesek, de politikailag nem azok, mert az olasz miniszterelnök együtt akar működni Brüsszellel és Washingtonnal, a magyar kormányfő viszont szembeszáll velük. Miért utasította vissza Meloni Orbán Viktort? Az oroszbarát diplomácia miatt. A szélsőjobboldali frakcióban, melynek Meloni a vezetője több olyan nacionalista párt is van, amely elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját: a Finn párt , a belga Új Flamand szövetség, a cseh Polgári Demokrata szövetség – ODS és a Svéd Demokraták is. Finnország és Svédország azt követően lépett be a NATO – ba, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.
A magyar diplomácia megpróbálta megakadályozni Finnország és Svédország NATO tagságát
– nyilvánvalóan Putyin kívánságára. Sem Helsinkiben sem pedig Stockholmban nem felejtették ezt el.
A lengyel PiS, amely ugyanennek a frakciónak a tagja, nem ellenzi ugyan a Fidesz tagságát, de nem is küzd érte noha Orbán Viktort régi politikai szövetség köti Jaroslaw Kaczynskihoz. Csakhogy Lengyelországban egyetlen párt sem fogadja el Orbán Viktor oroszbarát politikáját, mert a lengyeleknek évszázados rossz tapasztalatai vannak Oroszországgal kapcsolatban, és emiatt maximálisan támogatják Ukrajna önvédelmi háborúját.
Orbán Putyin ügynöke
Ez a CIA álláspontja a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, és ez nem sok jót ígér Orbán Viktornak. Annál is inkább gondot jelenthet ez a magyar miniszterelnöknek, mert Donald Trump is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor orosz- és Kína-barát diplomáciáját akkor amikor az Egyesült Államok mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek nyilvánította. Trump tárgyalna Hszi Csin-ping kínai és Putyin orosz elnökkel, de ezt nem tartja elfogadhatónak Orbán Viktor esetében. Az USA hidegháborús időkben fegyelmezett alkalmazkodást vár el európai szövetségeseitől: Macron elnök is a saját kárán tanulta meg ezt. A francia államfő Pekingből visszatérve még azt tudatta a világgal:
”Európa nem lesz az USA vazallusa!”
Aztán Macron nagyon gyorsan beállt a sorba, és az Egyesült Államok vezető európai vazallusaként fenyegetni kezdte Oroszországot, mert így akarta meggyengíteni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmát Franciaországban. A csel nem jött be: Marine Le Pen mozgalma megnyerte az európai választást, amelyet Macron csúfosan elveszített. Ráadásul Marine Le Pen látványosan elfordult Moszkvától, amely korábban pénzelte őt. Marine Le Pen így akar szalonképessé válni Brüsszelben és Washingtonban. Orbánnak marad a bús politikai magány, mert Putyin manapság olyan mint Piszkos Fred a kapitány, akinek a barátsága öl…
Rákosi elvtárs Sztálin leghűbb tanítványa volt, Orbán Viktor Vlagyimir Putyiné: az uniós nagykövetek szerdai értekezletén egyedül Magyarország képviselője nem támogatta a tizenharmadik szankciós csomagot, melyet hetek óta állítanak össze Brüsszelben. A tizenharmadik szankciós csomagot szimbolikus pillanatra időzítették: Putyin Ukrajna elleni agressziójának második évfordulójára vagyis február 24-re.
A magyar diplomácia hagyományosan lassítani vagy épp blokkolni próbálja a szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Orbán Viktor olyan messzire is elment, hogy megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot.
Február elsején a nagyhatalmak nevében Olaf Scholz német kancellár figyelmeztette Orbán Viktort, hogy amennyiben újra vétózni próbál, akkor annak az árát a magyar gazdaság fizeti meg. A magyar miniszterelnök ennek hallatára kapitulált, de szemmel láthatóan nem változtatott a politikáján: mindenütt kiáll Oroszország mellett annak ellenére, hogy Washingtonból is figyelmeztették: ennek komoly következményei lehetnek.
Mi van a tizenharmadik szankciós csomagban? A magyar diplomácia általában arra hivatkozik, hogyha a nukleáris kereskedést szankcióval sújtják, akkor ez Magyarország számára megoldhatatlan problémát jelent hiszen Paks teljes mértékben az orosz szállításoktól függ. A Financial Times értesülései szerint a nukleáris kereskedelem nincs benne a tizenharmadik szankciós csomagban, ahol elsősorban harmadik államok ellen akarnak szankciókat alkalmazni azért, mert kereskednek Oroszországgal. Kína – mint Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere – ezek között kiemelt helyen szerepel. Ez zavarja a magyar diplomáciát, mely Kínával is jó kapcsolatot ápol annak ellenére, hogy az USA stratégiai ellenfelének nyilvánította mind Kínát mind pedig Oroszországot 2021-ben.
Orbán, az ordító egér, a partvonalon kívül rekedt
Uniós külügyminiszteri találkozó lesz hamarosan: február 19-én gyűlnek össze a külügyminiszterek, hogy megvitassák a közös tennivalókat, melyek között első helyen szerepel ezúttal az Oroszország elleni szankciók ügye a szimbolikus dátum miatt. A magyar diplomácia elszigetelődött Brüsszelben, ahol az Ukrajna melletti kiállást igen fontosnak tartják. Ezt erősítette meg a NATO hadügyminiszterek tanácskozása Brüsszelben. Elítélték Donald Trump fenyegetését:
“Buzdítani fogom Oroszországot arra, hogy fenyegessék vagy támadják meg azt a NATO tagállamot, mely nem tesz eleget a saját védelme érdekében.”
Hamar kiderült, hogy Trump e fenyegetése üres blöff hiszen minden az orosz határhoz közeli NATO tagállam komolyan költ hadserege megerősítésére, és a katonai kiadásai meghaladják a NATO által elvárt 2%-ot a GDP-hez viszonyítva. Az ukrajnai háború mindenütt megnövelte a katonai kiadásokat, jól mutatja ezt Lengyelország példája. Ez a frontország 2014-ben a GDP 1,9%-át költötte katonai célokra, tavaly már a 3,9%-át, és ezzel beállította a rekordot az európai tagállamok között. Térségünkben Szlovákia, Csehország és Szlovénia van lemaradva ebben a tekintetben, de orosz agresszió őket aligha fenyegetheti. Magyarország és Románia messze túlteljesíti a 2%-ot. A lista végén Luxemburg, Belgium és Spanyolország szerepel – jócskán elmaradva a kötelező két százaléktól -, de ezeket az országokat egyáltalán nem fenyegeti semmiféle orosz agresszió.
Miért paktál Moszkvával és Pekinggel Orbán Viktor?
Az amerikai diplomácia tervezői Magyarországot már a kilencvenes években kiírták a kelet-európai szereposztásból, megállapítva, hogy a térség számukra csakis stratégiai szempontból fontos, mert gazdasági fellendülést nem tartottak valószínűnek. Stratégiai szempontból Lengyelország és Románia érdekli az Egyesült Államokat vagyis a NATO-t hiszen ezen belül meghatározó Washington befolyása. Orbán Viktor a feje tetejére is állhat, akkor sem érdekli az USA stratégiai tervezőit. Orbán számára Moszkva és Peking kényszerválasztás. Moszkvából és Pekingből nézve viszont nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor és Magyarország csakis addig érdekes amíg tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.
Tudja ezt Orbán Viktor is, aki nem kilépni akar az Európai Unióból és a NATO-ból hanem át akarja ezeket úgy formálni, hogy ő is beleszólhasson a fontos döntésekbe. Ezért támogatja Donald Trumpot és mindenütt a szélsőjobboldalt, amely ki van szorítva a döntéshozatalból Európában. Éppúgy mint Orbán Viktor, aki a partvonalon alakítja az ordító egér látványos és egyben tragikomikus szerepét.
Akár Biden akár Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, a választások után első dolga lesz az ukrajnai háború lezárása méghozzá úgy, hogy végső soron az orosz érdekek inkább érvényesülnek mint az ukránok – írta a Financial Timesban az Egyesült Államok egyik vezető stratégiai szakértője.
Stephen Walt professzor a Harvard egyetemen tanít, és a realista iskola hívének számít. Mindez most azért érdekes, mert a Biden adminisztráció fő ukrán szakértője, Victoria Nuland államtitkár helyettes Kijevben járt, hogy felmérje a helyzetet. Ő volt az, aki a sajtónak elmondta, hogy az USA 5 milliárd dollárt költött a nyugati fordulatra Ukrajnában, ahol vezető szerepet akar játszani. És az Európai Unió? Fuck the EU! – válaszolta finom női tapintattal az USA államtitkár helyettese. Aki most azt akarta megállapítani, hogy milyen az ukrán vezetés stabilitása hiszen Zelenszkij elnök arról értesítette Biden elnököt, hogy leváltja a népszerű vezérkari főnököt, Valerij Zaluzsnij tábornokot. A leváltás ürügyeként Zelenszkij azt hozta fel, hogy a vezérkar főnöke újabb 500 ezer katona behívását kérte tőle, és ő ezt megtagadta. A valóságos ok az, hogy a nacionalista körökben igencsak kedvelt Zaluzsnij tábornok titokban tárgyalásokat folytatott orosz kollégájával Geraszimov tábornokkal. Két Valerij állítólag tűzszünetről is megállapodott, melyet Zelenszkij és az USA elutasít.
A háború megnyerhetetlen
Az oroszok egyre nagyobb fölénybe kerülnek a fronton, ahol ukrán oldalon szinte mindenből hiány van: emberből, fegyverből és lőszerből egyaránt. Budanov tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, akit Zelenszkij szeretne a hadsereg élén látni, múlt ősszel még azt ígérte Washingtonban, hogy télen is folytatják a nyáron megkezdett sikertelen offenzívát, de ebből semmi sem lett. Most Victoria Nuland USA államtitkár-helyettessel együtt “tavaszi offenzívát” hirdettek meg Kijevben, de a katonai szakértők többsége – az erőviszonyok ismeretében – ebben ugyancsak kételkedik.
Budanov új stratégiát javasol: nem frontális támadást hanem az orosz infrastruktúra gyengítését jól irányzott csapásokkal és kommandós akciókkal.
Budanov a katonai hírszerzést jól megszervezte, és az sok ilyen akciót hajt végre, de komoly katonai tapasztalata nincs. Washingtonban azonban támogatják elképzeléseit, mert lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy a közel-keleti válsággal foglalkozzon. Blinken külügyminiszter személyesen közvetít Izrael és Hamász támogatói között, mert az Egyesült Államok mindenekelőtt a Közel Keleten szeretne tűzszünetet nehogy az egész térség szembeforduljon a Nyugattal és Izrael teljesen elszigetelődjön. Ukrajna ügye várhat.
Az elhúzódó háború komoly anyagi haszonnal jár az USA számára
Az amerikai fegyvergyárak profitja az egekben, képtelenek kielégíteni az új rendeléseket. Az olaj és a földgáz ára a világpiacon jóval magasabb mint az Egyesült Államokban, ezért az amerikai cégek jelentős verseny előnnyel indulnak a globális gazdasági versenyben Kínával, Japánnal vagy az Európai Unióval szemben. Ezek az ágazatok Trump fő szponzorai közé tartoznak miközben Biden a high tech támogatására számíthat. Az USA elnöke ezért korlátozta a cseppfolyósított földgáz exportját környezetvédelmi okokra hivatkozva. Trump külügyminisztere, Pompeo még hiába házalt Európában “a szabadság földgázával”
2019-ben, de az energia válság ugyancsak felértékelte az amerikai cseppfolyósított földgázt hiszen Európa államainak többsége levált az orosz földgázról.
Biden egyelőre az ukrajnai háború folytatása mellett döntött, Victoria Nuland kijelentette Kijevben:
”az oroszok sok mindenen meglepődnek majd a fronton 2024-ben!”
Putyin orosz elnök ugyanezt jósolja Ukrajnának. Az Európai Unió, melyet oly nagyvonalúan küldött el Nuland USA államtitkár helyettes a p…ba, áll mint Bálám szamara: a vesztesége óriási hiszen energiahálózata az olcsó orosz földgázra épült. Most ehelyett itt a véget nem érő háború, melyet jórészt Brüsszel finanszíroz csak épp maga sem tudja, hogy miből és miért? Macron francia elnök euró kötvények kibocsátását javasolja. Ukrajna újjáépítése legkevesebb 1000 milliárd dollárba kerülne: kinek lesz erre ennyi pénze? Egyáltalán ki akarja újjáépíteni Ukrajnát ? Egy stratégiai NATO határállamban csakis a hadsereg a fontos. A csődtömeg finanszírozása jórészt az Európai Unióra marad, de ott sehol nincsen nagy hajlandóság erre. Marad a közös hitelfelvétel, mely közelebb viszi az Európai Uniót az Európai Egyesült Államokhoz. Félő, hogy ez lesz az egyetlen előnye a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában, melyet az Európai Unió stagnáló tagállamai képtelenek hosszútávon finanszírozni.
Benjamin Netanjahu előre menekülne, de az Egyesült Államok, Európa, és a muzulmán világ szorításában nemigen tudja merre van előre.
“A városi háborúban csakis úgy lehet győzelmet elérni, ha kíméljük a polgári lakosságot!” – hangsúlyozta Lloyd Austin hadügyminiszter Kaliforniában. Az amerikai hadügyminiszter arra a nyilvánvaló következményre mutatott rá,
“ha a polgári lakosságot az ellenség oldalára állítjuk, akkor azt kockáztatjuk, hogy a taktikai győzelem helyett stratégiai vereséget szenvedünk el.”
Mi váltotta ki az amerikai hadügyminiszter szenvedélyes bírálatát? Az, hogy kezdetben az izraeli hadvezetés azt állította, hogy a gázai övezet északi részét akarja megtisztítani, mert ott állomásozik a Hamász fő ereje. Felszólította a polgári lakosságot, hogy meneküljön a gázai övezet déli részére.
Most pedig amikor újrakezdődött a háború a rövid tűzszünet után az izraeli hadsereg megkezdte a támadást a gázai övezet déli része ellen, ahol több mint egymillió menekült zsúfolódott össze.
“A déli hadművelet éppoly kemény lesz mint amilyen az északi volt. Az eredmények sem lesznek kisebbek” – jelentette ki az izraeli vezérkari főnök. Herzi Halevi altábornagy rendszeresen egyeztet az amerikaiakkal, akik mind hangosabban róják föl a nagyszámú polgári áldozatot. A gázai egészségügyi minisztérium szerint 15 ezer 900 a polgári áldozatok száma, és gyorsan növekszik. Izrael szerint ennek a számnak nem lehet hitelt adni hiszen a Hamásztól származik. Mark Regev, Netanjahu miniszterelnök katonai tanácsadója azt mondta a BBC tudósítójának, hogy
“az izraeli hadsereg igyekszik sebészi pontossággal csakis katonai célpontokat támadni és megsemmisíteni a gázai övezetben.”
Hozzátette: a Hamász adatait a polgári áldozatok számáról “csipetnyi sóval lehet csak elfogyasztani.”
Mit akar Benjamin Netanjahu?
A kormányfőnek állítólag kettős célja van: egyrészt le akarja vadászni a Hamász vezérét. Jahja Szinvar adta ki a parancsot az október hetediki brutális terrorakcióra Izrael ellen. Ha Netanjahunak sikerülne felmutatnia a Hamász vezér véres fejét, akkor ezzel lecsillapíthatná szélsőjobboldali támogatóit, akik puhasággal vádolták meg, mert elfogadta a rövid tűzszünetet.
A másik célja az izraeli miniszterelnöknek az, hogy a gázai övezet menekültjeit “ideiglenesen” Egyiptomba exportálja.
Minthogy Sziri elnök magától erre egyáltalán nem hajlandó, az USA-t próbálja meg rávenni a “közvetítésre”. Egyiptom államfője semmiképp sem akarja átvenni a gázai menekülteket, mert tudja, hogy azok nem ideiglenesen hanem véglegesen érkeznének meg az országba, ahol felidéznék azokat az időket amikor a Hamász anyaszervezete, a Muzulmán Testvériség hatalmon volt Kairóban.
Blinken semmit sem ért el Jeruzsálemben
Az amerikai diplomácia vezetője azt javasolta Benjamin Netanjahunak, hogy tárgyaljon a Palesztin Hatósággal, amely átvehetné a gázai övezet irányítását a háború után. Benjamin Netanjahu nem kíván semmiféle palesztin államot vagy hatóságot, hanem Nagy Izraelt szeretne elérni az 1967-es határok között. Ebben az izraeli közvélemény jelentős része támogatja, de a világon minimális a megértés e terv iránt. Ezért szólította föl Macron francia elnök Izraelt: mondja ki nyíltan, hogy mit is akar elérni a gázai hadművelettel?Macron elnök a palesztin állam elismerését fontolgatja utánozva Pedro Sanchez spanyol miniszterelnököt, aki izraeli látogatása után közölte: Spanyolország a háború után elismeri a palesztin államot. Spanyolország jelenleg az Európai Unió soros elnöke. Maga az Európai Unió teljes mértékben megosztott a palesztin állam ügyében. Azt viszont minden európai államban lehet érzékelni, hogy ahol jelentős muzulmán kisebbség él, ott a palesztin probléma belpolitikai válságot is felidézhet. Jó példa erre Hollandia, ahol a szélsőjobboldali Gert Wilders jelentős mértékben annak köszönhette választási sikerét, hogy erőteljesen elítélt mindenfajta iszlamista terrorizmust, és radikálisan korlátozni kívánja a bevándorlást a muzulmán országokból Európába.
Amennyiben álláskeresőkké váltunk, akkor mindenképpen szükségünk lesz olyan stratégiákra, amelyek megkönnyítik a munkakeresést. Mutatunk is ezek közül néhányat!
Léteznek olyan álláskeresési stratégiák, amelyek megkönnyítik a munkakeresést. Az egyik ilyen stratégia, ha a megfelelő állások között keresgélünk. Állásokat olyan kulcsszavak használatával is kereshetünk, amelyek egyrészt megfelelnek az érdeklődési körünknek, másrészt olyan releváns munkákat találunk, ahol jól érezhetjük majd magunkat a jövőben. Hogyha szűkítjük a keresési feltételeket, ezzel időt takaríthatunk meg, illetve releváns álláshirdetésekre bukkanhatunk. Az is nagyon lényeges, amikor állást keresünk, hogy a munkáltatók könnyedén megtaláljanak bennünket, illetve az önéletrajzunk könnyedén elérhető legyen számukra.
Az egyik legjobb stratégia, ha kitűnünk a tömegből, hiszen sok esetben a munkaerőpiac nagyon telített, azaz nagyon sokan kereshetnek állást egy-egy pozícióban.
Jó taktika az is, hogyha valamiben kiemelkedünk, hogyha felhívjuk magunkra a figyelmet, mert ez mindig érdeklődést vált ki a munkaadókból. Ezért is nagyon lényeges, hogy legyen egy listánk azokról a cégekről, amelyek a mi érdeklődésünket is felkeltették és aztán az erőfeszítéseinket ezekre a cégekre összpontosítsuk, hogy jó benyomást keltsünk ezekre a cégekre, pontosabban a vezetőkre.
Az is egy nagyon jó stratégia, ha jól megírjuk mind az önéletrajzunkat, mind a motivációs levelünket. Mindkettőnek olyannak kell lennie, amelyek kifejezetten összekapcsolják a képesítéseinket, készségeinket a megpályázott állások felvételi kritériumaival. Amennyiben célzott önéletrajzokat küldünk ki, sokkal nagyobb esélyünk lesz, mintha csak egy általános önéletrajzot és motiváció levelet küldenék el több száz helyre.
A stratégiák egyik legfontosabb eleme a kapcsolati hálózatok kiépítése és megerősítése.
A hálózatépítés megtörténhet online módon, de személyesen is. Fontos, hogy kapcsolatba lépjünk mindenkivel, akit csak ismerünk, hiszen nem tudhatjuk, hogy éppen ki lesz majd az, aki segít nekünk az álláskeresésében. Illetve nem tudhatjuk, hogy ki rendelkezik az ismerősi körünkből olyan kapcsolatokkal, akik közül valaki éppen olyan munkavállalót keres, amilyenek mi is vagyunk.
Kulcsfontosságú, hogy szánjunk időt a felkészülésre. Tájékozódjunk a cégről, mielőtt sor kerülne az interjúra. Öltözzünk fel megfelelően, gyakoroljuk az interjúkérdések megválaszolását, hiszen a legfontosabb, hogy lenyűgözzük az interjúztatót a készségeinkkel, tapasztalatainkkal és a szakértelmünkkel.
A második Orbán-kormány első morális botlásaként említhetjük meg azt az esetet, amikor kiderült, hogy tizenkét megyei jogú város fideszes képviselője az Azori-szigetekre utazott – a hivatalos indoklás szerint azért, hogy részt vegyenek a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról rendezendő konferencián. Mindez 2011. novemberében történt, az ügy néhány nappal később, december 5-én derült ki.
A fideszes politikusok annak ellenére utaztak el a Portugália autonóm körzetének számító, ám onnan 1500 kilométerre, az Atlanti-óceán közepén fekvő nyaralóhelyre, hogy a költségeket az összesen 187 milliárd forintos adósságot felhalmozó megyei önkormányzatok fizették. Ami azért is különös, mert a kormány nem sokkal korábban jelezte, hogy az állam átvállalja ezt a tartozást, hogy a megyék működése ne kerüljön veszélybe.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyet nem lehet eltusolni, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nem „a kellemes ügyek dossziéit gyarapítja”, hogy tizenkét megyei közgyűlési elnök november végén az Azori-szigetekre utazott az Európai Régiók Gyűlésére, ahol a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról döntöttek.
Az viszonylag hamar kiderült, hogy a Páneurópai Roma Stratégia nem létezik. Legalábbis azon akkori megszólalók szerint, akik kommentálták a tizenkét fideszes megyei elnök azori-szigeteki turnéját. Az Azori-szigetek viszont létezik, igaz, meglehetősen távol esik tőlünk, sőt, még az „anyaországhoz”, Portugáliához sincs túlságosan közel. 1500 kilométer, repülővel kell menni, de megéri a fáradság, a Golf-áramlatnak köszönhetően ugyanis egyenletesen kellemes a klímája, a tengerpart finom és homokos, az emberek kedvesek – a helyszín tehát ideálisnak tűnt a Páneurópai Roma Stratégia megtárgyalására és elfogadására.
Az meg kifejezetten demagógia, de minimum szőrszálhasogatás, ha az ellenzéki pártok és a sajtó egy része megpróbált párhuzamot von az egzotikusnak is mondható utazás, valamint az érintett megyék anyagi helyzete között. Pedig, volt ilyen összefüggés: a tizenkét, Fideszes vezetésű megye az utazást megelőző években mintegy 187 milliárd forint adósságot halmozott fel, több helyütt, így főként az utazást gründoló megyei elnök szűkebb pátriájában, Pest megyében, gondok voltak az iskolák fűtésével, a gyerekek étkezésével.
A később Voldemort néven ismertté vált Mengyi Roland borsodi és Gelencsér Attila somogyi elnök is a csapattal tartott.
Amikor az ügy a Blikk cikke által kipattant, minden érintett azonnal roppant erkölcsös lett. Volt, aki azt nyilatkozta, neki sem tetszett, hogy ilyen messzire kell utaznia. Szerinte jobb lett volna a páneurópai romastratégiát Pozsonyban megtárgyalni, az közelebb van, és ő egyébként sem szeret utazni.
Nem vagyunk egyformák: sokan szeretnek szép tájékon időzni, idegen városok kis utcáiban sétálni, nézelődni a boltokban, süttetni a hasukat a tengerparton. Mert ez is volt a programban, igaz, csak az utolsó napon – az azt megelőző két nap feszített tempójú, érdemi munkával, a páneurópai romastratégia megtárgyalásával és elfogadásával telt. Az, hogy ebből az utazásból végül mit profitáltak a páneurópai romák, különös tekintettel a felemelkedésökre, azóta sem derült ki. Mint ahogyan azt sem tudni, vajon az Azori-szigetek kellemes fekvésük és meglehetős éghajlati viszonyaik okán a páneurópai romastratégiában betöltött élenjáró szerepéről is ismertté váltak-e a szakmai berkekben.
Miután az utazás kitudódott, ráadásul az akkor még a mostaninál jóval nagyobb mozgástérrel rendelkező szabadabb sajtó révén botrány is lett belőle, a résztvevők úgy döntöttek, hogy az utazás költségeit, ahogy ők számolták, fejenként 200 ezer forintot, befizetik a megyéjükben működő gyermekintézmények számlájára. Hogy egy többnapos azori-szigeteki utazás lényegesen többe kerül, azt már akkor is sokan vitatták, ám a lényeg a jó erkölcs, a feddhetetlen morál. Az utazással egyébként mindenki jól járt: a gyermekintézmények némi aprópénzhez jutottak, a Fidesz megyei elnökei szép helyeken jártak, a páneurópai romák pedig örülhettek, amiért alaposan meg lett tárgyalva és el lett fogadva a stratégiájuk.
Hab a tortán, és talán nem csak időrendben tartozik ide, hogy nagyjából ugyanebben az időben Schmitt Pál köztársasági elnök és felesége, az egykori tévétornász, Makrai Katalin az Egyesült Államokba utazott. A rossz nyelvek szerint az elnöki pár három kint élő leányuk egyikét látogatta meg államköltségen. S bár ezt az értesülést nem sikerült megerősíteni (igaz, cáfolni sem), ami biztos: a Magyar Köztársaság első emberét senki hivatalosság nem fogadta az Egyesült Államokban. A legnagyobb skalpnak Volker egykori amerikai NATO nagykövet számított, bár az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy az elnök úr és felesége meghívást kapott az egyik ottani magyar szervezet Mikulás ünnepségére. Ha másért nem, ezért biztosan megérte ennyit utazni: az ottani gyerekek számára életre szóló élményt jelenthetett Schmitt és neje megjelenése.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
