Kezdőlap Címkék Béke

Címke: béke

“Ki kell törnünk az orosz bérencség vádjából” – hangsúlyozta Németh Zsolt Tusnádfürdőn

0

A parlament külügyi bizottságának elnöke, aki annak idején először vitte el Orbán Viktort Tusnádfürdőre, egy kerekasztal beszélgetésen arról szólt, hogy “az oroszbérencség kordonként vesz körül bennünket, és ebből ki kell törnünk!”

Ez nem lesz könnyű azt követően, hogy Orbán Viktor Moszkvában parolázott Vlagyimir Putyinnal  miután Zelenszkij elnökkel tárgyalt Kijevben, de nem tudatta vele, hogy utána Moszkvába repül. Németh Zsolt így magyarázta a Fidesz politikáját ebben az ügyben: ”amikor a békéről beszélünk, akkor nem a kapitulációra akarjuk rávenni Ukrajnát, de úgy gondoljuk, hogy az idő nem az ukránoknak dolgozik. Ők úgy kerülhetnek közelebb Európához, ha minél előbb tűzszünetet kötnek Oroszországgal.”

A világpolitikáról szólva Németh Zsolt elmondta, hogy “a multipoláris világ messze van, jelenleg sokkal inkább amerikai – kínai bipolaritás érzékelhető. Nyilvánvaló, hogy nekünk itt Közép Európában a blokkosodás nem az érdekünk, ehelyett felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az USA és Kína mindinkább egymásra van utalva, egyre intenzívebb az együttműködés.”

Németh Zsolt itt valószínűleg a vágyait veszi valóságnak: az USA – Kína kapcsolatot a decoupling, a válás jellemzi. Donald Trump még Bidennél is keményebben kíván fellépni Kínával szemben.

Orbán két szék közt a pad alatt?

Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak, hogy nem helyeselte Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását, és az együttműködést Kínával. Trump a maga részéről természetesen tárgyalni akar Hszi Csin-ping elnökkel, de az az elképzelés, hogy Magyarország valamiféle híd szerepet játsszon Kelet és Nyugat között a számára nem elfogadható. A NATO, melyet egyértelműen az USA irányít, már arra készül, hogy felszámolja a kínai infrastruktúrát Európában. Mi lesz így a Budapest-Belgrád vasúttal? Mi lesz így a kínai 5G rendszerrel Magyarországon? És mi lesz a 6G-vel, melyet a kínaiak most mutattak be, de a NATO februárban már elfogadott egy nyugati szabványt?

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóján elítélték Kínát, mert támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Ezt Orbán Viktor szó nélkül aláírta noha pár nappal korábban Hszi Csin-ping elnökkel tárgyalt Pekingben. Meddig lehet igazat adni egy válóperben mind a két félnek? Ez főként úgy nehéz, hogy időközben az Európai Unió teljes mértékben csatlakozott az amerikai állásponthoz. Még nem is oly rég Macron elnök Pekingből hazafele tartva úgy nyilatkozott: ”Az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa!” A NATO csúcstalálkozón a francia elnök éppoly hallgatag volt mint Orbán Viktor. Akivel a kínaiak korábban közölték: kormányát pénzügyi krízis esetén nem fogják megmenteni! Trump nem jelentette ki ugyanezt, mert az USA ex elnöke számára ez evidencia. Orbán csakis Brüsszeltől remélhet pénzt, ott azonban Ursula von der Leyen újraválasztásával jelezték: csakis annyi pénzt utalnak ki a magyar kormány számára, amennyit muszáj.

Mit mondhat Orbán Viktor ebben a helyzetben Tusnádfürdőn? Talán visszaemlékezhet Ceausescu elnökre , aki egykor a közelben vadászgatott. A “Kárpátok géniusza” feleségével együtt kivégző osztag előtt fejezte be nem épp sikeres politikai pályafutását. Ne ily halált adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek valamilyen új politikát kellene kitalálnia hiszen az eddigi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot.

Németország fegyverexportja a gyengélkedő gazdaság motorja

Rekordokat dönt a német fegyverexport elsősorban az ukrajnai háború miatt. Az első félévben minden eddiginél több német fegyver került a világpiacra: elsősorban Ukrajnába, de Szingapúr, India és Szaúd Arábia is sokat vásárolt.

30%-kal nőtt Németország fegyverkivitele az első félévben, és ez megdobta az egész exportot is. 7,48 milliárd eurós külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá az első félévben a hadügyminisztérium Berlinben. Már tavaly is rekordot produkált a német fegyverek külföldi eladása: 12,2 milliárd eurót. Ez mindenekelőtt azzal volt magyarázható, hogy a kezdeti óvatosság után Németország teljes mellszélességgel kiállt az agresszió áldozatává vált Ukrajna mellett, és a fegyverszállítás szinte teljes skáláját engedélyezte. Ennek a jelentős értékű exportnak csak egy része valóban fegyver: 6,44 milliárd euró, a másik rész 5,76 milliárd euró olyan eszköz, amely kettős célra is használható: mind háborúban mind békében.

2021-ben a Scholz kormány még azzal kezdte, hogy korlátozni kívánja a fegyverexportot NATO és uniós államokra, és azonkívül csak kivételesen szállít fegyvereket.  Csakhogy az orosz tankok Putyin parancsára megindultak Ukrajna ellen, és ez mindent megváltoztatott.

A német fegyver export kétharmadát Ukrajna kapja

Az orosz agresszió első évében a Scholz kormány még igen óvatos volt: az Ukrajnába irányuló fegyverexport értéke “csak” 2,24 milliárd euró volt 2022-ban. Ehhez képest idén már az első félévben elérte a 4,88 milliárd eurót. A tavalyi egész éves érték 4,4 milliárd euró volt, ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy Ukrajna megkapta a Leopard 2-es tankokat.

Az USA mögött Németország szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának

Az ukrajnai háború kezdete – 2022 február 24-óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte a kieli Világgazdasági Kutatóintézet. Ebből a statisztikából kitűnik, hogy

Ukrajna ugyan messze az első a német fegyverexport listán, de sok más állam is jelentős összegért vásárolt be a német hadiipar termékei közül: Szingapúr – 1,21 milliárd euró, India – 153 millió euró, Szaúd Arábia – 132 millió euró  és Katar – 100 millió euró.

Szaúd Arábia a nagy visszatérő a német fegyver exportban, mert Berlin leállította azt miután egy szaúdi újságírót brutálisan meggyilkoltak hazája isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosságra maga Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki az utasítást, akivel emiatt megromlott a Nyugat kapcsolata. Trump elnök azután kijelentette, hogy “nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint a média”, és a Nyugat fokozatosan megenyhült Szaúd Arábia iránt főként azt követően, hogy az olaj monarchia lepaktált Putyinnal. Németország tavaly júliusban oldotta csak fel a fegyverexport tilalmat, gyorsan be is indult az üzlet. A német hadügyminisztérium sietett tudatni a világgal, hogy a tilalom megszüntetését gondosan egyeztette NATO szövetségeseivel mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

Németországban bírálják a kormányt a fegyver export miatt

A népszerűtlen Scholz kormány, amelyet gyakran megosztanak a koalíciós viták is, azzal kénytelen szembenézni, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht szövetség rendszeresen bírálja a fegyverexportot a válság övezetekbe márpedig a német fegyver kivitel jórésze ide irányul: Ukrajna és a Közel Kelet. A januárban megalakult szélsőbaloldali szövetség választási ígéreteivel szembesíti a Scholz kormányzatot, amely azzal vág vissza, hogy megváltozott a helyzet: Putyin agressziót követ el Ukrajnában, a Hamász pedig terrortámadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben.

Sahra Wagenknecht mindebben háborús veszélyt lát:

”a fegyverek exportja a válság övezetekbe lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vihetnek bele bennünket”

– mondta a Bundestagban.

A hadügyminisztérium nemigen szokta publikálni a fegyverexport adatait, de a Sahra Wagenknecht szövetség bírói úton kiperelte azokat – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

“Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”

Washingtonban Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke közölte, aki Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a hamarosan megkezdődő NATO csúcskonferencia előtt és közölte: “Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”. Blinken külügyminiszter megerősítette az amerikai álláspontot: ”Ukrajna a NATO tagja lesz!”, de dátumot természetesen továbbra sem említett.

“Nem állunk készen kompromisszumra” – hangsúlyozta Andrij Jermak, aki nemrég még arról beszélt, hogy a következő ukrajnai békekonferenciára Oroszországot is meg kellene hívni. Putyin meg akarja tartani nemcsak a Krím félszigetet hanem azt a másik négy ukrán tartományt is, melyet az oroszok többé- kevésbé megszállva tartanak. Ezekben a tartományokban a lakosság többsége orosz volt a háború előtt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Putyin Oroszországában kívánnának élni.

Ukrajna lakosságának kívánsága persze senkit sem érdekel sem Moszkvában sem pedig Washingtonban.

Trump ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, villámgyorsan rendezni szeretné az ukrajnai háborút, amely elvonja az USA figyelmét a sokkal fontosabb helyszínről: a Távol Keletről, Kínáról.

Miről tárgyalt Orbán Kijevben?

“Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg: nem lehetne-e a sorrendet megfordítani, és egy gyors tűzszünettel felgyorsítani a béketárgyalásokat”

–  közölte a tárgyalásokat követően a magyar miniszterelnök, aki az Unió soros elnökének minőségében folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Orbán a kijevi látogatás előtt Brüsszelben elmondta, hogy “az Európai Uniónak fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy az amerikaiak és az oroszok előbb vagy utóbb tárgyalni fognak egymással. Hol lesz Európa helye? Ki fogja képviselni Európa érdekeit, és ki határozza meg, hogy melyek ezek az érdekek?”

Zelenszkij elnök elutasította Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát, de hangsúlyozta, hogy

“miként vehet részt Magyarország egy második békecsúcs megszervezésében. Hálásak leszünk Magyarországnak, ha támogat bennünket ebben.”

Pressman, az USA budapesti nagykövete “előrelépésnek” nevezte Orbán Viktor kijevi útját. Szijjártó Péter külügyminiszter egyidejűleg felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy megnyugtassa: az oroszbarát magyar diplomácia nem változik.

Nesze semmi, fogd meg jól…

A NATO és az Európai Unió teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna álláspontját, mely szerint a tárgyalások megkezdésének feltétele az, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajnából. Mind Washingtonban mind Brüsszelben pontosan tudják, hogy minimális esélye van annak, hogy Putyin kivonul Ukrajnából vagy hogy az ukrán csapatok erre késztethetik az oroszokat.

Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának, sőt életének kockáztatása nélkül.

1905-ben amikor Japán legyőzte Oroszországot, forradalom tört ki az országban, és II. Miklós csak úgy kerülhette el a bukást, hogy engedélyezte a Duma összehívását, melyben a forradalmárok – köztük a bolsevikok is – szerepet játszhattak. Az első világháborúban megroppant Oroszországban II. Miklóst előbb megbuktatták, majd 1918-ban családjával együtt meggyilkolták a bolsevikok Jekatyerinburgban.

Oroszország katonai ereje jóval nagyobb mint Ukrajnáé, amely a NATO támogatásával is csak arra képes, hogy megakadályozza az oroszok katonai győzelmét.

A háború 2022 februárjában kezdődött, azóta Ukrajna lakossága jelentős mértékben csökkent a kivándorlás miatt, az ország infrastruktúráját szisztematikusan rombolja az orosz hadsereg. Ukrajna GDP-je kisebb mint Magyarországé míg Oroszországé tízszer nagyobb. Augusztus elsején lejár az a kétéves moratórium, melyet a külföldi hitelezők adtak Ukrajnának. Kijevnek már most is likviditási gondjai vannak – írja a londoni Economist.

Mindennek ellenére Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy jövőre Ukrajna hadserege annyira megerősödik a NATO támogatásával, hogy komoly ellencsapást mérhet Oroszországra. A NATO csúcs előtt kellenek az ilyen nyilatkozatok, melynek realitását katonai szakértők nem támasztják alá. A baj az, hogy mindez része az amerikai választási kampánynak, ahol Biden elnök gyenge szereplése nem erősíti Ukrajna pozícióit. Putyin és Orbán Trumpra vár, aki fogadkozik: ha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt rendezni ígéri az ukrajnai háború ügyét. Az amerikai választást novemberben tartják addig a háború is elhúzódik, mert a NATO annyira megerősíti Ukrajnát, hogy kitartson. A kérdés csak az, hogy miért is halnak meg oly sokan a fronton?

Orbán Kijevben az oroszok számára kedvező tűzszünetet kért

Kijevben Orbán Viktor magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij államfővel folytatott tárgyalása során az azonnali tűzszünet gondolatát hirdette, amely minden oroszbarát „béketervben” szerepel, igaz nem tartotta kizárólagos megoldásnak a béke felé vezető úton.  

A kétoldalú tárgyalások július 2-i lezárása után a sajtónak adott nyilatkozataiban a magyar vezető elismerte, hogy azonnali tűzszünetet ajánlott fel ukrán kollégájának. Orbán hangsúlyozta, hogy ő sem ellenzője a háború befejezésére irányuló ukrán terveknek, de túl hosszúnak tartja a megvalósítást.

„Mondtam az elnök úrnak, hogy kezdeményezései a nemzetközi diplomácia szabályai miatt elhúzódnak. Ezért arra kértem elnök urat, gondolja át, nem lehet-e egy kicsit másként cselekedni: el kell állítani a tüzet, majd visszatérni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz, mert a tűzszünet felgyorsítaná a tárgyalások ütemét” – mondta Orbán.

Orbán ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ragaszkodik kezdeményezéséhez, és elfogadja az ukrán érveket.

„Nagyon hálás vagyok az elnök úrnak az őszinte véleményéért ebben a kérdésben”

– mondta, és megígérte, hogy a hallottakat továbbítja az Európai Unió többi vezetőjének is.

Megjegyzendő, hogy Zelenszkij elnök beszédében elkerülte ezt a kérdést, de kiemelte, hogy Magyarország a svájci csúcson támogatta Ukrajna békekezdeményezéseit.

„Magyarország részt vett az első békecsúcson, és támogatta a csúcstalálkozó közleményét, és ez jelzi Magyarország készségét arra, hogy hatékony legyen a valódi, hosszú távú biztonság visszatéréséért” – mondta Volodimir Zelenszkij.

A kijevi tárgyalásokat követően Zelenszkij és Orbán megállapodott abban, hogy  olyan kétoldalú kapcsolatokról szóló megállapodáson dolgoznak, amely megszünteti a kétoldalú problémákat. Orbán ígéretet tett arra is, hogy megnyitja és finanszírozza az első magyarországi ukrán iskola munkáját.

Orbán Viktor is úgy véli, hogy a tárgyalások közelebb vitték a két országot egy új megállapodás esetleges aláírásához.

„Szeretnénk kapcsolatot teremteni országaink között, globális együttműködési megállapodást szeretnénk kötni Ukrajnával, hasonlóan ahhoz, amit Magyarország többi szomszédjával kötöttünk”

– mondta a magyar miniszterelnök.

Emellett kiemelte, hogy Magyarország kész támogatni az ukrán gazdaság modernizációját, és segíteni kíván Ukrajnának az EU Tanácsának elnöksége alatt is.

„Minden jót kívánok Ukrajnának, és Magyarország elnöksége alatt mindenben segítünk önöknek”

– tette hozzá a magyar kormányfő.

Üzlet

Magyarország több szövetségben is benne van. Tagja a NATO-nak és tagja az Európai Uniónak is. Aki egy ilyen együttműködésnél belépésre jelentkezik, nyilván azért teszi, mert a tagságából előnyökre számít. Az persze minden IQ 85-ös szint fölötti szellemi képességekkel bíró ember számára nyilvánvaló, hogy ha nem egyedül vagyok, hanem többen próbálunk együtt többre jutni, akkor nem csinálhatom mindig azt, amit akarok, mivel az eltérő akaratok összehangolása érdekében sokszor kompromisszu-mokra van szükség.

A fenti szellemi színvonal birtoklása azt is lehetővé teszi, hogy az ember belássa, a kompromisszum szuverenitásunk egy részének feladásával jár.

Vannak ugyanakkor olyanok, akik ezt a szintű szellemi nívót nem érik el. Ők úgy gondolják a tagságot, hogy a vele járó előny az oké, de mi aztán engedményt nem teszünk még az Atyaúristennek se, nemhogy valami zavaros, állítólag közös cél érdekében az úgynevezett „társaknak”, vagy „kiafrancok” ezek! A szuverenitás kérdését tekintve egy tapodtat se hátra! Az ilyen ember nem tud, hanem hisz (a tudáshoz nincs elég esze), és ha a sarki mosodás az, nagyobb baj nincsen, legfeljebb a környezetének megy az idegeire, viszont ha az illető miniszterelnök, akkor egy egész országot, mégpedig a sajátját teljes lakosságával együtt képes megutáltatni a tagtárs országokkal.

Valahogy még ez is elviselhető lenne, ha az ilyen korlátozott képességű miniszterelnöknek valaki, akiben bízik, időben szól, hogy ne tegye, vagy ha a nép hamar észreveszi az abnormalitását, és leváltja, így ez az irritálóan önző viselkedés csak rövid ideig bosszantja a többieket. Ez esetben a szóban forgó ország becsülete és tekintélye még visszaszerezhető. Végzetes baj van viszont, ha a mondott miniszterelnök nem bízik senkiben, a nép döntő többsége meg nem látja a veszélyt, és nem váltja le, mert akkor az ország több szempontból elveszett. Megjegyzendő, hogy ha megfelelő propaganda csapat áll rendelkezésre és korlátlan pénzű média (közpénz jobboldal), akkor a nép többsége úgy verhető át akár a legvadabb hülyeségekkel is, hogy sohasem fogja meglátni a veszélyt.

A fentiekből következő hátrányok:

  • Az egyik kellemetlen dolog, amivel szembe kell néznünk, hogy ha nem vállaljuk a negatívumokat (szuverenitásunk egy részének feladása), akkor nincsen pozitívum sem. Ilyen például az EU részéről a pénz visszatartása. Nálunk a vezetés a médiától kezdve a fékeken és ellensúlyokon át az ország teljes jövedelméig mindent lenyúlt, így aztán bármifajta korlát nélkül csinál azt, amit akar, és ez kellemetlen a többieknek. Egy ilyen hatalom birtokában akármennyire kekec, buta és főleg sikertelen a kormányfő (lásd a külpolitikát, a gazdaságot, a szociális, egészségügyi, nyugdíjas és ifjúsági helyzetet), egyszerűen nem lehet leváltani, és akkor a szövetségben minden közös tárgyalással baj lesz, mert a gazdasági sikertelenség csupán itthoni, de a kekecséget meg a butaságot mindig magával viszi minden tárgyalásra, akárhova megy. Ez alól két ország, illetve országcsoport kivétel. Egyrészt Oroszország plusz Kipcsákia, onnan veszik, illetve tervezik venni fideszék az országunk számára életbevágóan fontos gázt (a gázszámla rezsimelléklete szerint még mindig a 2022-es, elképesztően magas áron – vagy hazudik valaki?). A másik Kína, ahonnan a hiteleket meg az ipari létesítmények ideköltözését várják, hogy legalább éhen ne haljunk a nagy sikerességben (kivéve a gyevi bírót, meg a rokonait és üzletfeleit, azokat ez a kellemetlen vég nem érinti, mivel jól bespájzoltak már).
  • A kiközösítetté válás azzal jár, hogy még azokat az érdekeinket sem tudjuk érvényesíteni, amelyekhez néhány támogatót szerezve sikerülhetne, ugyanis már nem találunk támogatót. Mindenki utál minket „Brüsszelben”, legalábbis a néhány őrültön kívül, melyek közül pár darab arrafelé is lébecol (a demokrácia az demokrácia, itt még az őrülteknek is van képviselete).
  • Az ország népének része még a nem csak a miniszterelnök és csapata által gyakorolt itthoni, hanem a többi ország népe általi, külföldről érkező lenézés és hülyére vétel. Utóbbi a többi tagtárs véleménye, mondván, hogy még mindig nem bírtátok leváltani? Vagy van Budapest szindróma is, amely a Stockholm szindrómával azonos, azért ül még mindig a nyakatokon?

Az ilyen viselkedést, például a permanens vétózgatással a tagtársak persze rövid időn belül megunják, és új módokat keresnek arra, hogy a főkekec ne tudja blokkolni a szövetség normál működését. Van úgy, hogy kiküldik a folyosóra (EU), de a NATO most más módszert választott.

A nagyon háborúpárti védelmi szövetség, megunva a célszerűtlen, mégis folyamatos ellenállást Orbán részéről, alkut ajánlott. A NATO nem vár el Ukrajna ügyében semmit Magyarországtól (se katona, se fegyver, se hadműveleti terület), cserébe viszont azt csinál, amit akar, Magyarország semmilyen lépésébe nem fog belekötni. Magyarország „harci ereje” a NATO-ban úgysem számít, a NATO tevékenységekből való kiszállásába könnyen beleegyezhetett Stoltenberg főtitkár, aki ideutazott a megállapodást véglegesíteni. A NATO tábornokok és politikusok fellélegezhettek. Végre! Egyetértés lesz a hörcsögmentesített tárgyalásokon.

Amilyen peches egy ország ez a miénk, a megállapodás Orbánnak is használ. Mondhatni, sőt, nagyon is. Igaz ugyan, hogy ezzel az üzleti megállapodással a miniszterelnök a háborút segíti (bizony!), ugyanis a NATO lépések most már flottul, minden kekeckedéstől meg vétózgatástól mentesen egyetértve és, ami a legfontosabb, időben megtehetők, ámde itthon nagy sikerként adhatja el a választóknak, már megint hülyének nézve őket. Ehhez a média, a nép bamba bámulása, meg a kommunikációs igazgató is rendelkezésére áll:

Orbán Viktor világossá tette a NATO főtitkárának, hogy nem akarunk részt venni mások háborújában – hangsúlyozta közösségi oldalára feltöltött szerdai videójában a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás leszögezte, hogy a miniszterelnök ismét megvédte a magyar érdeket. Mint fogalmazott, „a NATO az elmúlt hetekben óriási lépésekkel indult a háború felé”, az észak-atlanti szövetség akarja irányítani a fegyverküldést, a katonák kiképzését és a szervezet óriási pénzeket, összesen 100 milliárd eurót akar „belepumpálni a háborúba”. Hozzátette: a magyar emberek világos döntést hoztak vasárnap, ez „nem a mi háborúnk, mi békét akarunk”.

Ja. Világossá tette. Megvédte. Világos döntést hoztak.

Hát nem aranyos? Szinte látom, ahogy a NATO főtitkár fülét-farkát behúzva hallgatja Orbán dörgedelmeit, és a nép a „mieink” újabb nagy győzelmét látva, tombolva ünnepel.

Tudnak ezek Habonyék meg Kubatovék, mi?

Szijjártó: részt veszek az Ukrajnáról szóló békekonferencián

A legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett magyar külügyminiszter nyolcadszor járt Oroszországban azóta, hogy Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Szentpéterváron kijelentette:

”mi abszolút a béke oldalán állunk, ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden”

– közölte Orbán Viktor első janicsárja, aki a főnöke helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet Oroszországban.

Szijjártó Péter nem vár eredményt a svájci békekonferenciától, melyre Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Szijjártó szerint akkor lenne eredmény várható, ha “mindenkit meghívtak volna, de Oroszország esetében nem ez a helyzet.”

Kína sem vesz részt a békekonferencián pedig Zelenszkij elnök meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt is. Kihagyja a konferenciát Joe Biden is, aki maga helyett az alelnököt, Kamala Harrist küldi Svájcba.

Mit akar az USA elérni Ukrajnában?

Joe Biden európai utazása előtt interjút adott a liberális Time magazinnak, és ott megkérdezték tőle: nem lesz-e ebből háború Oroszországgal?

“Akkor lenne háború Oroszországgal, ha nem támogatnánk Ukrajnát”

– válaszolta az USA elnöke. Ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, akkor villámgyorsan rendezné Ukrajna ügyét. Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyin orosz elnökkel egy fegyverszünetben, amely gyakorlatilag rögzítené Oroszország és Ukrajna új határát – természetesen csak “ideiglenesen”.

Pressman nagykövet bírálta Szijjártó Péter oroszországi útját az X-en:

”Szijjártó Péter miniszter úrnak igaza van: az energia diverzifikáció nem ideológiai hanem fizikai kérdés. A fizika törvényei Magyarországon is ugyanazok mint a többi uniós országban. A többiek viszont úgy döntöttek, hogy csökkentik a függőségüket Putyintól”

– írta az USA budapesti nagykövete, aki arra célzott: Washingtonban tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Putyin az energiaszállításokon keresztül finanszírozza Orbán Viktor szuverén rendszerét.

Miután Brüsszeltől nem kap pénzt, Orbán Viktor egyre jobban rá van utalva keleti  “szövetségeseire” Putyinra és Hszi Csin-pingre. Csakhogy Biden elnök, aki épp most európai körutat tesz, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán Viktor elutasítja a hidegháborús logikát, és ezzel egyáltalán nincsen oly egyedül Európában. Azzal, hogy Biden elnök képtelen megoldani az ukrajnai válságot, a béke ügyét átengedi Trumpnak, Európában pedig a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak. Ez nagyon komoly választási kockázat mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.

Biden: Ukrajna nem lesz feltétlenül a NATO tagja

Az USA elnöke hosszú interjút adott a Time magazinban, melyben kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

“béke akkor lesz, ha biztossá válik: Oroszország soha de soha nem foglalhatja el Ukrajnát!

Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kellene válnia. Azt jelenti, hogy kapcsolatban kell állnunk Ukrajnával, és fegyvereket szállítani neki, hogy meg tudja magát védeni. Én kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy Ukrajnának nem kell bekerülnie a NATO-ba.”

Biden óvatos nyilatkozatából kiderül, hogy a titkos béketárgyalások, melyeket William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin tábornok folytatnak az ukrajnai béke lehetőségéről meglehetősen előre haladhattak.

Burns CIA igazgató, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában jól ismeri Putyint, ő volt az utolsó amerikai vezető, aki hosszan tárgyalt vele 2021 őszén az ukrajnai agresszió előtt. A kiszivárgott hírek szerint végülis Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA beleegyezett ugyan abba, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, de kétoldalú alapon el akart helyezni olyan rakétákat az ország területén, melyek villámgyorsan elérhették volna Moszkvát anélkül, hogy az orosz légvédelem reagálni tudott volna erre.

Biden elnök a Time interjúban sem zárta ki ezt a lehetőséget.

“Ha megengednénk, hogy Ukrajna elbukjon, akkor Lengyelország lenne a következő, és valamennyi állam az orosz határ mentén követné ebben.”

Ez nem túlságosan meggyőző érvelés hiszen az USA elnöke ugyanebben az interjúban azt állította, hogy “a NATO még sohasem volt ilyen erős.”

Vajon Putyin meg merne-e támadni egy erős NATO-t hiszen az orosz hadsereg sokkal gyengébb? Az orosz hadsereg villámháborúja Ukrajnában is kudarcot vallott.

Képes lenne e Oroszország fenyegetni a NATO-t?

Sem Sztálin sem Brezsnyev sokkal erősebb hadserege sosem kísérelt meg nagy támadást a Nyugattal szemben. Sztálin Finnországot támadta meg 1940-ben, Brezsnyev Afganisztánt 1978-ban. Putyin saját felfogása szerint preventív hadműveletet folytat Oroszország érdekeinek védelmében. Hivatkozik Kennedy elnökre, aki világháborút kockáztatott akkor amikor a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában 1961-ben. Orosz felfogás szerint Ukrajna ma olyan Oroszországnak mint Kuba az Egyesült Államoknak. Persze mind a kettő szuverén ország csak épp a ballisztikus rakéták korában ennek vajmi kevés jelentősége van.

Belecsúszhat-e a NATO egy háborúba Oroszországgal Ukrajna miatt? – kérdi joggal a Time. A válasz:

”nem, akkor csúsznánk bele egy háborúba, ha nem támogatnánk Ukrajnát. Nem csúszunk bele sehogy sem…”

Itt a Time magazin nem folytatja a kérdezést Ukrajnáról, mert kiderülne, hogy az USA elnöke maga sem tudja, hogy mit is akar elérni az ukrajnai háborúval.

Korábban Joe Biden nyíltan kimondta: meg akarjuk buktatni Putyin elnököt! Ezt ugyan visszavonta, de nem tűzött ki új reális célt: mit akar a NATO elérni Ukrajnában? Miért nem tárgyal Putyinnal?

Trump azt ígéri, hogy villámgyorsan elintézi Ukrajna ügyét oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodik Putyinnal. Biden egyelőre a háború folytatása mellett döntött bár az USA katonai vezetői megmondták neki, hogy Ukrajna képtelen kiszorítani az oroszokat az ország területéről. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrégiben arról beszélt, hogy a most megkapott fegyverekkel Ukrajna idén ellen tud állni Oroszországnak, jövőre pedig offenzívát indíthat. Haass, az amerikai Atlanti Tanács ex elnöke, figyelmeztette Biden elnököt és Jake Sullivant, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen offenzívára, ezért valamiféle fegyverszünetre van szükség, amely azt jelentheti, hogy a jelenlegi frontvonalon húzódik majd a határ. Ideiglenesen…

Zelenszkij békecsúcsra hívta Orbánt

Volodimir Zelenszkij államfő május 8-án telefonbeszélgetést folytatott Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral.

Az ukrán államfő szerint az Orbánnal folytatott beszélgetés „hosszú és lényegre-törő volt”. Zelenszkij meghívta a Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő hónapban tartandó svájci békecsúcsra.

Kiemelten szó esett Ukrajna és Magyarországgal közötti jószomszédi kapcsolatokról, valamint a kereskedelem, az energia és a logisztika terén folytatott együttműködés fejlesztéséről.

A beszélgetés során mindkét ország vezetői

„a kétoldalú kérdések teljes körének kölcsönösen előnyös megoldása érdekében további lépéseket is egyeztettek”.

Havasi Bertalan –  Orbán szóvivője – a telefonbeszélgetés témáiról az MTI-nek nyilatkozva elmondta: A beszélgetés során „a magyar-ukrán kapcsolatok minden fontos eleme szóba került. A találkozó legfőbb témája a háború és a béke kérdése volt”.

Orbán azt mondta Zelenszkijnek, hogy Magyarország kész minden békéhez vezető kezdeményezést és erőfeszítést támogatni, és folytatni fogják a tárgyalásokat.

Putyin Hitler lenne?

0

Putyin és az ő birodalmi álmai két év háborúskodás és százezrek halála árán négy ukrán megyéig érnek. Vajon elég lesz ez a túléléshez a végelszámolásnál? 

“Putyin nem fog leállni, ha egyszer vége lesz az Ukrajna elleni háborúnak” – állította Boris Pistorius német hadügyminiszter. A szociáldemokrata politikus hozzátette: ”pontosan úgy ahogy Hitler Putyin sem áll le”.

Németország utolsó szociáldemokrata kancellárja, Gerhard Schröder ma Putyin bizalmasa, és a német – orosz együttműködés jól megfizetett sztár menedzsere volt még nem is oly rég. 2022 tavaszán nem sokkal Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdeti kudarcát követően ő felügyelte az orosz-ukrán béketárgyalásokat, melyek majdnem eredményhez vezettek. Gerhard Schröder szerint a Nyugat torpedózta azt meg, amely Boris Johnson akkori brit miniszterelnökkel azt üzente Zelenszkij ukrán elnöknek: csakis akkor számíthatnak jelentős pénzügyi és katonai támogatásra, ha nem állapodnak meg Putyinnal.

Zelenszkij elnök azóta azon az állásponton van, hogy csakis akkor hajlandó tárgyalni, ha az oroszok kivonulnak Ukrajna teljes területéről. Ez gyakorlatilag a tárgyalások elutasítását jelenti hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából arcának és hatalmának esetleges elveszítése nélkül. Sőt Kissinger annak idején azt jósolta, hogy Putyint eltennék láb alól, ha kivonulna Ukrajnából.

NATO paradoxon

Az észak-atlanti szövetség azt állítja, hogy azért kell fegyverkeznie a NATO tagállamoknak, mert Putyin Oroszországa egész Európát fenyegeti – éppúgy mint Hitler a maga idejében. Csakhogy Hitler a világ egyik legfejlettebb nagyhatalmának Führere volt, mögötte az akkori világ legjobb hadserege. Ehhez képest Putyin Oroszországa egy részeges óriás, amely alig áll a lábán: a GDP-je a nála jóval kisebb Dél Koreát sem éri el, hadserege, titkosszolgálata szánalmasan leszerepelt Ukrajnában, ahol háromnapos villámháborúra készültek, és most több mint két év után sem tudtak döntő győzelmet aratni. Ha a nála sokkal gyengébb Ukrajnát sem tudja legyőzni, akkor hogy fenyegetheti a sokkal erősebb NATO-t Oroszország?

Erre a kérdésre nincsen válasz sem Washingtonban sem pedig Brüsszelben. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, vajon miért? Nem kisebb diplomácia tekintély mint Henry Kissinger bírálta ezt a hidegháborús diplomáciát, amely vissza akarja hozni a szembenállást a nagyhatalmak között ahelyett, hogy az együttműködést keresné. Kissinger a maga részéről még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megakadályozza a szétválást a világ két szuperhatalma között.

A háború biznisz, de kinek

Ferenc pápa is felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború legfőbb haszonélvezői a fegyvergyárak, amelyek békeidőben sokáig megrendelések nélkül maradtak, de most két évre előre lekötötték az összes kapacitást. A NATO főtitkára ötéves tervet terjesztett elő, mely 100 milliárd dollárt irányozna elő Ukrajna támogatására. Minden NATO tagállam pénzt tenne ebbe a kasszába, de miből?

Németország gazdasága összecsuklott, mert az olcsó orosz energiára alapozta számításait. Az USA nem véletlenül ellenezte az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket. Ennek felrobbantása kettős eredményt hozott az Egyesült Államoknak: immár korlátlanul árusíthatja drága cseppfolyósított palagázát Európában, ahol nagyon meggyengült a zászlóshajó Németország. Nemrég még Trump elnök azt mondta:

”Ha kinézek az ablakon New Yorkban mindenütt Mercedest és BMW-t látok, Németországban viszont nincsenek amerikai autók.”

Ma már Berlin mellett ott a Tesla, mely arat az elektromos autó piacon, ahol a németek lemaradtak az amerikaiak és a kínaiak mögött.

Zelenszkij elnök: mi is olyan légvédelmet akarunk mint Izrael

“Izrael nem tagja a NATO-nak, de mégiscsak NATO tagállamok segítségével tudta megvédeni légterét az iráni terrortámadással szemben” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Aki hasonló légvédelmet sürgetett hazája számára hiszen jelenleg az oroszok légi csapásokkal akarják tönkretenni Ukrajna infrastruktúráját.

“A fronton nehéz a helyzet”

– ismerte el Szirszkij tábornok.

A NATO paradoxon itt is megmutatkozik: hogy várhatja a Nyugat Ukrajna győzelmét a nála sokkal erősebb Oroszország fölött?

Putyin ugyan szeretne Hitler lenni, de hiába akarna világbirodalmat még ahhoz is csak hatalmas áldozatok árán van elég ereje, hogy az orosz többségű tartományokat megszerezze Ukrajnában. Agresszió ez is, de korlátozott, mert Putyin mögött nincs olyan erő, amely kihívhatja a NATO-t.

Ezért Putyin szóvivője nemrég békeajánlattal állt elő, melynek lényege a status quo – a jelenlegi állapot befagyasztása egy fegyverszünettel. Ukrajna és a Nyugat ezt elutasítja, de nem áll elő semmilyen javaslattal. Az amerikai hidegháborús diplomácia megbukott éppúgy mint Putyin provinciális területszerző háborúja. Ha mindkét fél belátja kudarcát, akkor akár tárgyalhatnának is. Donald Trump épp ezt ígéri: furcsa békegalamb, de jobb híján beválhat hiszen sem az USA sem pedig az Európai Unió közvéleménye nem akar háborút.

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK