Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Putyin-Zelenszkij paktum?

Oroszország jelentős haderőt vonultatott fel Ukrajna határán, majd ezeket visszavonta. Sokan ezt annak tulajdonították, hogy Biden amerikai elnök felhívta Putyint, és figyelmeztette: az USA nem nézne tétlenül egy katonai akciót Ukrajna ellen.

Zelenszkij ukrán elnök még a frontra is kiment, hogy onnan kérje az amerikaiak támogatását. Közben viszont az ukrán elnök támogatói szépen csendben megállapodtak Putyin embereivel.

A nagy földgáz üzlet

A Naftogaz Ukrajna legfontosabb vállalata, ezért döntő fontosságú politikai kérdés: ki irányítja a céget?

Miután az oroszok embere, Janukovics megbukott Kijevben az új ukrán vezetés szentül igérte: olyan vezetést állít a Naftogas élére, mely a nyugati világ számára is elfogadható vagyis nem Putyin embereiről lesz szó.

Andrij Koboljevet 2014-ben nevezték ki a Naftogaz élére, és most áprilisban váltották le. Válaszul lemondott a felügyelő bizottság, melynek sok nyugat-európai és amerikai tagja is volt.

Ki az utód? Jurij Vitrenko, aki eddig energia ügyekkel megbízott miniszter volt. Korábban ugyan szentül megígérték Kijevben, hogy megakadályozzák az összefonódást az állam és a stratégiai fontosságú cég között dehát egy ígéret annyit ér, amennyit betartanak belőle.

Ő ugyan technokrata, de édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben.

Még egy kirúgás

Egy másik stratégiai fontosságú cég vezetőségében is történt változás Kijevben. A hadiipari cég második emberét távolították el, akit mindenki az amerikaiak emberének tartott. Korábban oknyomozó újságíró volt, aki jelentős szerepet játszott az oroszbarát rendszere megbuktatásában.

A régi-új orosz-ukrán modell

Moszkva a földgáz árán keresztül befolyásolta 2014 előtt Ukrajna belpolitikáját.

Óriási nemzetközi jogvita is keletkezett ebből – 5 milliárd dollár értékben. Ezt a Naftogaz megnyerte. Most az amerikaiak és az uniós államok attól tartanak, hogy visszatér a régi játék: az oroszok a földgáz üzleten keresztül szponzorálják híveiket Kijevben.

Mindez azzal is összefügg, hogy Ukrajnában csalódtak a nyugati támogatásban. A Nemzetközi Valutaalap a kölcsönökért cserébe reformokat sürget. Ezek a megszorító intézkedések a sírba vinnék Zelenszkij kormányzatának politikai esélyeit. Ezért is választhatták a megegyezést Moszkvával. Kockáztatva persze azt, hogy két szék közt a pad alá esnek…

Prágai titkos alku: hallgatásért cserébe orosz vakcina

Intenzív tárgyalásokat folytatott a cseh kormány nevében Hamacek belügyminiszter az oroszokkal Szputnyik vakcina importjáról. A leleményes cseh belügyminiszter azzal az ajánlattal állt elő: nem hozzák nyilvánosságra az orosz titkosszolgálat hét évvel korábbi robbantásos akcióját, ha Moszkva villamgyorsan egymillió Szputnyik vakcinát szállít Csehországba.

Akkor Csehország még megelőzte Magyarországot a százezer főre jutó Covid-19 halálozások terén. Moszkva nemet mondott. A botrány kipattant: a csehek 18, az oroszok 20 diplomatát utasítottak ki. A cseh belügyminiszter természetesen mindent tagad. Még a parlamenti vitát is titkosították.

Mi történt április 15-én?

Hamacek belügyminiszter szigorúan titkos tanácskozást hívott össze, melyre meghívta Oroszország moszkvai nagykövetét is! Kik vettek részt a tanácskozáson? A rendőrség és a titkosszolgálatok főnökei.

Miért ajánlott alkut Hamacek Putyinnak? Azért, mert kiváló orosz kapcsolatai miatt az ő helyzete is meggyengült volna a szeptemberi választások előtt, ha kiderül: az orosz titkosszolgálatok robbantott fel egy lőszerraktárat Csehországban az ukrajnai konfliktus kezdetén 2014-ben.

Mindez Andrej Babis miniszterelnökre is furcsa fényt vetett volna, mert az ellenzék szerint ő maga is aktívan együttműködött az orosz titkosszolgálattal még a rendszerváltás előtt. Vagy talán utána is?

Mi lesz a választáson?

Babis pártja sem áll nagyon jól a közvélemény kutatók szerint: 22%, de igazán nagy bajban a szociáldemokraták vannak – idetartozik Hamacek – akik kipottyanhatnak a parlamentből is. Akkor pedig Babis miniszterelnöknek főhet a feje: kivel alakít koalíciós kormányt a választások után?

A szerencsétlen Hamaceknek az is megfordult a fejében, hogy a tervezett Biden-Putyin találkozót hozzák Prágába, ezzel emelve a rogyadozó kormány koalició népszerűségét. Végülis április 15-én a józan titkosszolgálati főnökök lebeszélték Hamaceket a moszkvai útról.

Az út elmaradt, és helyette kirobbant az orosz titkosszolgálat botránya. A NATO államok siettek szolidaritásukról biztosítani Csehországot.

Orbán Viktor miniszterelnök viszont minden Oroszország számára kínos mondatot kihúzott abból a közös közleményből, melyet a visegrádi államok csúcstalálkozójáról adtak ki épp ezzel a kacifántos üggyel kapcsolatban.

Putyin az imperialista

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök imperializmussal vádolta meg Putyint azon a varsói csúcstalálkozón ahol Ukrajna elnökén kivül a balti államok vezetőit látta vendégül.

Lengyelország és mind az öt balti állam támogatásukról biztosították az USA új külpolitikáját, mely egyertelműen Oroszország megállítását célozza a térségben. Erről Blinken külügyminiszter nemrég Londonban beszélt a G7 külügyminiszterek értekezletén.

A G7 államok hamarosan csúcstalálkozót rendeznek Nagy Britanniában, ahol Biden elnök minden bizonnyal megerősíti ezt az irányvonalat.

Orbán dilemmája

A magyar miniszterelnök maradt az egyetlen olyan uniós vezető, aki kiváló kapcsolatot ápol Putyinnal. Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely orosz vakcinát használ. Szijjártó Péter külügyminiszter beoltását a Szputnyik reklám kampányában is felhasználta.

Nemrég Orbán Viktor a visegrádi csúcson minden olyan mondatot kihúzott a közös zárónyilatkozatból, mely komolyan bírálta Putyin elnököt.

Vajon meddig nézi el ezt neki Washington és Brüsszel? És a lengyel szövetséges? Megér-e Putyin ennyit? – ez a magyar miniszterelnök igazi dilemmája. Kína mindenképp megéri, mert dinamikus világhatalom, melynek pénze és technológiája is van, de Oroszország?

Navalnij éhségsztrájkját követően megjelent a bíróságon

A Kreml kritikusa az első nyilvános megjelenése azóta, hogy bejelentette, hogy fokozatosan befejezi az éhségsztrájkot. Navalnij illuzórikusan vékonynak, de lelkesnek tűnt a bírósági tárgyalás során melyet rágalmazási miatt indítottak ellene. A pert politikailag motiváltnak nevezte.

A bíróság által közzétett fényképen látható volt, hogy Navalny videolink formájában jelenik meg, borotvált fejjel és börtöndzsekit viselve.

“Hátborzongató csontváz vagyok”

– mondta Navalnij, aki egy videofelvételen jelent meg a tárgyalóban. – “Ilyen súlyú voltam 7. osztályos koromban.”

Navalnij, akit februárban 850 000 rubel (8 200 font) pénzbírsággal sújtottak egy második világháborús veterán rágalmazása miatt, aki támogatta Vlagyimir Putyin elnöki feltételeinek „visszaállítását”, kijelentette, hogy az ellene indított ügyet azért králták, hogy tovább rontsák hírnevét az oroszok polgárok körében.

Navalnij tárgyalótermi beszédében azzal vádolta a kormányt, hogy „oroszokat rabszolgákká” változtatotta, és Vlagyimir Putyint „meztelen királynak” nevezte, utalva Andersen A császár új ruhái című népmeséjére.

“Azt akarom mondani, kedves bíró úr, hogy a királya meztelen, és nem csak egy fiú kiabál emiatt, emberek milliói kiabálnak”

– mondta.

“Terméktelen uralmának húsz éve vezetett ehhez az eredményhez: egy korona hullott le a fejéről, mert billiónyi rubelt pazaroltunk el, és hazánk továbbra is szegénységbe süllyed.”

Nem meglepő, hogy elvesztette a fellebbezést.

A meghallgatását arra az időpontra időzítették, amikor Navalnij országos regionális központhálózatát bezárják, és a kormányzati korrupciót kivizsgáló Korrupcióellenes Alapítványát valószínűleg szélsőséges szervezetnek nevezik, ami súlyos börtönbüntetést fenyeget azok számára, akik továbbra is támogatják őt.

Csütörtökön Navalnijt és két segédjét, Leonyid Volkovot és Ivan Zhdanovot nevezték meg gyanúsítottként egy olyan büntetőeljárásban amit az állampolgárok jogainak veszélyeztetése és nem kormányzati szervezet megnyitása miatt indítottak. Ennek alapján pénzbüntetést vagy akár négy év börtönt is kaphatnak.

Az új vádak azt jelzik, hogy Navalnijt és követőit továbbra is börtönnel fogják fenyegetni, s politikai szervezetüket törvényen kívül helyezve feloszlatják.

Csütörtökön Volkov bejelentette, hogy felszámolják a több mint 35 regionális központ székhelyét, további fenntartását „lehetetlennek” nevezve. Korábban azt mondta a Guardiannak, hogy

a szélsőségesség megnevezése, amelyet eddig olyan csoportokra alkalmaztak, mint az al-Kaida, „tömeges letartóztatásokhoz” vezetne.

Navalnij felesége, Julia is részt vett a meghallgatáson. Elmondta, hogy Navalnij csütörtökön 450 kalóriát fogyaszthat, mivel az éhségsztrájk után lassan visszatér a normális étrendhez, amelyet az orvosi ellátása ellen tiltakozva jelentett be a Vlagyimir régió börtönében.

Navalnij két és fél éves büntetését tölti melyet “sikkasztás” miatt kapott.

Januárban tartóztatták le röviddel azután, hogy visszatért Németországból, ahol novichok-mérgezéssel kezelték, amelyet ő és a Bellingcat nyomozó kollektíva egyértelműen az FSB által elkövetett gyilkossági kisérletnek nevezett.

Miért robbantották fel az oroszok a cseh kapcsolatokat?

Ötven tonna lőszert robbantottak fel az orosz katonai hírszerzés elit ügynökei Csehországban 2014-ben. Azért került erre sor, mert egy bolgár fegyverkereskedő szállítmánya pihent a cseh raktárban – ukrajnai szállításra várva!

2014-ben már fegyveres szembenállás volt Ukrajna hadserege és a keleti tartományok orosz milíciái között, melyeket Moszkva nyíltan támogatott.

Mindez úgy derült ki, hogy a New York Times megtalálta a bolgár fegyverkereskedőt, aki megerősítette: az ukrán hadseregnek szállított fegyvereket és lőszert.

Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő már régen az orosz titkosszolgálat célkeresztjében volt, mert fegyvereket szállított azoknak a milíciáknak, melyek Basar Asszad elnök ellen harcoltak Szíriában. Minthogy ezek a szír milíciák a CIA aktív támogatását élvezték, nem kizárt, hogy a bolgár fegyverkereskedő épp az USA biztatására szánta el magát arra, hogy Ukrajnába is szállítson fegyvereket röviddel azután, hogy Moszkva emberét, Janukovics elnököt elmenekült Kijevből.

Novicsok

A bolgár fegyverkereskedőt és fiát nem sokkal a csehországi robbantás után Novicsok támadás érte. Mindketten megúszták, de évekig lábadoztak. Perük csak 2019-ben zárult le. Kiderült, hogy ugyanazok a GRU tisztek próbálták meg eltenni láb alól a bolgár fegyverkereskedőt és fiát, akik részt vettek a robbantásban Csehországban. Később pedig megpróbálták eltenni láb alól Szkripal ezredest, a GRU híres árulóját Nagy Britanniában.

Egy harmadik orosz GRU-tiszt, aki a Skripals 2018 márciusi Novichok-mérgezésének idején az Egyesült Királyságban tartózkodott, alig néhány nappal azelőtt érkezett Bulgáriába, hogy egy helyi vállalkozó és fia súlyosan megbetegedett volna, miután ismeretlen emberrel megmérgezték. anyag.

A Szergej Vjacseszlavovics Fedotov álnéven utazó férfit, egy 45 éves oroszt a  GRU vezető tisztjeként azonosították. A másik két Skripal-gyanúsítotthoz, Anatolij Csepigához és Alekszandr Miskinhez hasonlóan a GRU tisztjeihez hasonlóan 2010-ben hozták létre fedőlap-identitását, és soha nem létezett ilyen nevű személy előzetes nyilvántartása.

Fedotov 2015 áprilisában Bulgáriába tett útja azonban azért emelkedik ki sok európai, vagy ázsiai útja közül, mert kísértetiesen hasonlít a Skripals 2018 márciusi mérgezésének körülményeire.

2015. április 24-én „Szergej Fedotov” Moszkvából a bolgár tengerparti üdülőhelyre, Burgaszba utazott. Egy hét múlva, április 30-ra volt retúrjegye Szófia fővárosából Moszkvába. A visszaútra azonban nem jelent meg. Ehelyett április 28-án késő este megjelent az isztambuli Atatürk repülőtéren, és az utolsó pillanatban vásárolt jeggyel utazott Moszkvába.

Aznap Emilian Gebrev kórházba került, miután összeesett egy szófiai vendéglátóhelyen. Körülbelül ugyanabban az időben felnőtt fia és cégének egyik vezetője hirtelen megbetegedett. Mindhárman súlyos mérgezés tüneteivel kerültek kórházba.

Emilian Gebrev állapota gyorsan romlott, és kómába esett. Az orvosok feltételezték, hogy a mérget az április 28-át megelőző napon vagy napokban alkalmazták vagy fogyasztották. Mivel azonban nem tudták azonosítani a mérget, nem voltak biztosak annak hatásában vagy a progresszió módjában.

Emilian Gebrev ezután két vezető vegyi fegyverek ellenőrzésére szakosodott laboratóriumtól kért segítséget a méreg azonosításához. Egyikük, a Helsinki Egyetem Verifinje alapos elemzést végzett. A labor nem tudta végérvényesen azonosítani a mérget, de két különböző szerves foszfát nyomát fedezte fel Gebrev vizeletmintájában. Ezek közül az egyiket erős peszticidként sikerült azonosítani, míg a másikat a vegyi fegyverek szabványos tesztelő eszközeivel azonosíthatatlannak találták.

Egy hónappal azután, hogy először kórházba került, Emilian Gebrev állapota jelentősen javult, és kiengedték a kórházból. Ám néhány nappal később, május végén, ismét rosszul érezte magát, és újra kórházba került.

Az oroszok bolgár fegyver raktárakban is követtek el robbantásokat 2014-ben, és az azt követő években csakhogy ezeket korábban nem kötötték Moszkva titkosszolgálatához.

Jan Hamacek cseh miniszterelnök-helyettes az ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az orosz titkosszolgálat eredetileg még Bulgáriában akarta megsemmisíteni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányt. Amikor rájöttek, hogy az már megérkezett Csehországba, akkor engedélyt kértek Putyintól a robbantásra. Az elnök, aki korábban KGB tiszt volt, az engedélyt megadta. Ezzel felrobbantották az addig igen jó orosz-cseh kapcsolatokat is…

(Készült a Fontanka, Bellingcat, New Yort Times, Insider, Capital információinak felhasználásával)

Orbán orosz dilemmája

Videó csúcson vitatják meg a visegrádi államok vezetői a Moszkvához fűződő viszonyt. Ezt Piotr Müller kormányszóvivő jelentette be Varsóban. A téma: szolidaritás Prágával, mely orosz diplomatákat utasított ki egy hét évvel ezelőtti titkosszolgálati akcióra hivatkozva.

Vajon hogy reagál a magyar kormány, amely Putyin legjobb szövetségesének szerepét játsza a térségben? A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát miközben a három másik visegrádi államban csakis az EU által jóváhagyott oltóanyagok vannak forgalomban. Szlovákiában Matovic miniszterelnök belebukott a Szputnyik V botrányba. Igaz, hogy így is pénzügyminiszter maradt.

Moszkva le, Peking felértékelődik

A magyar diplomácia csendben a keleti kapcsolatait elsősorban a dinamikusan fejlődő Kína irányába keresi, és párhuzamosan leértékeli Putyin stagnáló rendszerét. Annál is inkább, mert Orbán Viktornak fontos a lengyel szövetség. Varsóban pedig teljes a nemzeti egység Putyin elutasítására. Az Oroszországtól való távolodást az USA és Brüsszel is szorgalmazza. Ezzel magyarázható, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megszavazta az uniós szankciókat Oroszországgal szemben bár később jelezte, hogy nem sok értelmét látja azoknak. Amikor viszont az EU Kínát akarta jelképes szankciókkal sújtani, akkor a magyar diplomácia vétózott.

Peking ugyanis olyan erős partner, akire Orbán Viktor akkor is számít, ha az USA és az EU határozottabban lép fel vele és a nemzeti együttműködés rendszerével szemben.

Szabadon járhatnak az orosz titkosszolgálat tisztjei Magyarországon

Magyarország az orosz titkosszolgálat átjáróháza. Ez derül ki a Bellingcat ügynökség jelentéséből, mely azt a robbantást vizsgálja, melyet Andrej Babis szerint a GRU tisztjei követtek el 2014-ben Csehországban. Erre hivatkozva robbant ki diplomáciai háború Prága és Moszkva között. A csehek 18, az oroszok 20 diplomatát utasítottak ki. Az USA és az EU teljes szolidaritásáról biztosította Csehországot.

Két GRU tiszt Magyarországon keresztül utazott Csehországba

Legalábbis ezt írja a Bellingcat. Két GRU tiszt diplomáciai fedésben utazott Budapestre, majd onnan tovább Csehországba. Négy másik GRU tiszt más úton és álnéven érkezett meg Csehországba, ahol 58 tonna lőszert robbantottak föl az ország legnagyobb raktárában. Két ember meghalt, és több falu lakosságát ki kellett költöztetni.

Mi értelme volt a merényletnek 2014-ben? Ez továbbra sem világos. Az viszont igen, hogy Babis miniszterelnök miért csapott le az ügyre. Az ellenzéki sajtó ugyanis felmelegítette azt a régi vádat, hogy Babis fiatal korában összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák StB között. A cseh miniszterelnök értette a finom célzást és kiutasított 18 orosz diplomatát a 2014-es robbantásra hivatkozva.

Hamarosan kiderült: két GRU tiszt, a csehországi hatos csapatból, részt vett abban a sikertelen akcióban is, melynek során megpróbálták likvidálni a katonai hírszerzés híres árulóját, Szkripal ezredest Nagy Britanniában.

Orbán Putyin és Biden között

Az amerikaik már többször tudatták magyar partnereikkel, hogy zavarja őket az orosz és a kínai titkosszolgálati tisztek szabad mozgása Magyarországon. Emiatt a NATO-ban nem osztanak meg bizonyos kényes információkat a magyarokkal, mert tartanak tőle, hogy azok könnyen kiszivároghatnak Moszkva illetve Peking irányában.

A probléma felmerült a Berni Unióban is, ahol az USA és a vele szövetséges európai államok titkosszolgálatai egyeztetik az elképzeléseiket. Ezért is nevezték ki Bernben magyar nagykövetnek Czukor Józsefet, aki mintaszerű titkosszolgálati – diplomáciai karriert futott be, és Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója is volt. Tanulmányait a Dzerzsinszkij akadémián folytatta Moszkvában – így ott is kiváló kapcsolatokkal rendelkezhet.

Ukrajna miatt most kiéleződtek az USA és Oroszország kapcsolatai, de a héten megtartott virtuális klíma világfórum alkalmat kínálhat arra, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök tisztázza a nézeteltéréseket a két nagyhatalom között.

Orbán Kijev és Moszkva között

A magyar kormányfőt, az államfőt feleségestül meghívták Ukrajna fővárosába, hogy vegyenek részt egy tanácskozáson, melynek fő témája a Krím félsziget.

Az oroszok 2014-ben foglalták el a félszigetet. Maga Putyin elnök vezette azt a teherautót, mely elsőként kelt át a hídon, mely Oroszországot összeköti a Krím félszigettel.

Zelenszkij ukrán elnök az augusztusi rendezvénnyel hangsúlyozni akarja: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről.

Uniós vita a rendezvényről

Zelenszkij elnök az EU vezetőit is meghívta a Krím tanácskozásra, de ketten kétféleképpen reagáltak. Ursula von der Leyen asszony közölte, hogy nem ér rá. Charles Michel, az Európa Tanács elnöke viszont kijelentette: örömmel megy el Kijevbe! A két uniós vezető között amúgy is feszült a viszony azóta, hogy Törökországban háttérbe szorították Ursula von der Leyen asszonyt amikor Erdogan elnök fogadta őket.

Orbán vagy Áder?

A magyar diplomácia sincs könnyű helyzetben hiszen rendkívüli mértékben kiéleződött Ukrajna és Oroszország viszonya. Orbán Viktor kitűnő kapcsolatot ápol Putyin elnökkel, ezért nemigen valószínű, hogy elutazna Kijevbe. Bár Zelenszkij elnök megválasztása után többször is jelezte a magyar miniszterelnök, hogy tárgyalni szeretne Ukrajna első számú vezetőjével, de mindeddig erre nem került sor. Az ok: a nyelvtörvény, mely hátrányosan érinti a magyar kisebbséget Kárpátalján. Erre hivatkozva Magyarország akadályozza Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért a nagyhatalmak titokban hálásak, mert nem kívánják Ukrajna NATO tagságát. Putyin azért nem, mert ez sérti Oroszország stratégiai érdekeit és nemzeti büszkeségét. Az USA nem akarja ezzel tönkretenni kapcsolatait Oroszországgal. Németország és Franciaország szintén abban érdekelt, hogy fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával.

Ezért valószínű, hogy Áder János utazik majd Kijevbe, de az sem kizárt, hogy senki sem képviseli majd Magyarországot a Krím tanácskozáson Kijevben, melynek demonstratív jelentősége lenne, ha gyakorlati következménye nem is.

Moszkva kiutasít 20 cseh diplomatát

Mint a gyerekek az oviban. Csehország szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, mire az oroszok tromfoltak és Moszvából kettővel több cseh diplomatát küldtek haza.

Adrej Babis arra  hivatkozva utasította ki a diplomatákat, hogy titkosszolgálati tevékenységet folytattak. Sőt, néhányan közülük részt vettek egy robbantásos akcióban még 2014-ben.

A brit külügyminiszter sietett gratulálni, mert néhányan a kiutasított titkosszolgálati tisztek közül blamálták magukat a Szkripal botrányban Nagy Britanniában. Az orosz titkosszolgálat ex ezredesét és lányát Novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól Salisburyben. Putyin elnök állítólag személyesen adott utasítást Szkripal likvidálására, mert az ezredes mint a katonai hírszerzés személyzeti főnöke  eladta az egész hálózatot az USA-nak illetve Nagy Britanniának. Az ex ezredes és lánya majdnem belehalt az akcióba, de végül túlélték azt. Azóta is a brit rendőrség védelme alatt állnak.

Oroszország Biden célkeresztjében

Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfelének nevezte Blinken amerikai külügyminiszter amikor Európában járt. Arra akarta rábeszélni európai szövetségeseit, hogy újítsák fel az atlanti együttműködést és távolodjanak Moszkvától illetve Pekingtől.

Biden tíz orosz diplomatát utasított ki az USA-ból arra hivatkozva, hogy az oroszok beavatkoztak kétszer is az amerikai elnökválasztásba. Mind 2016-ban mind pedig 2020-ban Donald Trumpot támogatták a demokrata jelölttel szemben.

Babis túlteljesít

Lengyelország mint az USA leghűségesebb európai szövetségese azonnal kiutasított három orosz diplomatát, de a másik három visegrádi állam továbbra sem követte az oroszellenes vonalat. Sőt a magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát, Szlovákia miniszterelnöke pedig kockáztatta kormányfői posztját a Szputnyik V vakcináért.

Babis cseh miniszterelnök finom figyelmeztetést kapott: újra elővették a múltját. A szlovák Andrej Babis Moszkvában tanult, és az amerikai hírszerzés szerint ott be is szervezték. Hazatérve összekötő tiszt volt a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Babis természetesen tagad, de megértette: lépnie kell! Ezért Prágában elővették a 2014-es ügyet, és erre hivatkozva 18 orosz diplomatát kiutasitottak. Ez szokatlanul nagy szám hiszen Csehországban nem dolgozik olyan sok orosz diplomata (Magyarországon valamiért sokkal többen vannak).

Az orosz válasz csattanó: 20 cseh diplomata kiutasítása 24 órán belül!

Biden-Putyin

Az USA elnöke csúcstalálkozót javasolt, Oroszország ura nem sietett ezt elfogadni. Bécs és Helsinki máris jelentkezett. A héten csütörtökön és pénteken virtuális csúcs lesz a környezetvédelemről. Ennek kapcsán Biden és Putyin is eszmét cserélhet egymással – ha mindkét fél úgy akarja.

Valószínűleg egyikük sem akar komoly konfliktust. Mindketten a hazai közönségnek játszanak. Biden azt akarja bizonyítani, hogy az USA újra világhatalom, amelyik mindenütt érvényre tudja juttatni az akaratát. Putyin pedig azt az illúziót szeretné megőrizni, hogy Oroszország USA-val egyenrangú világhatalom.

Mindketten álomvilágban élnek: üzenik Pekingből. Ma már Kína az USA egyenrangú partnere, az oroszok pedig csak mint Peking szövetségesei rúghatnak labdába. A virtuális csúcson talán kiderül, hogy a valóság és a virtuális világ milyen viszonyban is van a Washington – Peking – Moszkva háromszögben.

Zelenszkij: az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek

Az ukrán elnök a frontvonalakat járja, ahol a CNN stábja követi. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy az oroszok jelentős erőket vontak össze Ukrajna határán. Bármikor megkezdődhet a támadás.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij felkérte Biden amerikai elnököt: garantálja Ukrajna szuverenitását. Egyben megismételte, hogy Ukrajna szeretne mielőbb a NATO tagja lenni.

A magyar vétó

Moszkva szemében vörös posztó Ukrajna NATO tagsága. Oroszország álláspontja szerint Washington megígérte Gorbacsovnak, hogy a NATO egykori szovjet köztársaságokat nem vesz fel a tagjai közé. Ehhez képest a balti államok a NATO tagjai lettek , és az amerikaiak igen aktívak mind Észtországban mind pedig Lettországban és Litvániában.

Ukrajna érzelmi és stratégiai okból is igen fontos Oroszországnak. Kijev az orosz városok anyja, ott alakult meg az orosz állam, amely a mongol invázióig ott is működött. Stratégiai szempontból Ukrajna NATO tagsága miatt át kellene írni Oroszország egész védelmi rendszerét. Annál is inkább, mert az USA nem ismeri el a Krím félsziget annektálását. Márpedig Szevasztopolban van a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Magyarország vétóval akadályozza Ukrajna NATO tagságát mondván : a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait Kárpátalján.

Ukrajna szerint a magyar kormány összejátszik Putyinnal, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Blinken, az USA külügyminisztere legutóbb Brüsszelben erősítette meg a NATO közgyűlésen: stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot és támogatják Ukrajnát. Ebben a helyzetben manőverezik a magyar diplomácia, amely sokkal jobb kaocsolatot ápol Moszkvával mint Kijevvel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK