Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

“A hatalom borotvát szorít a polgárok torkához orosz földön”

0

Oszip Mandelstam írta ezt Sztálinról, és meg is bűnhődött érte: megfagyott miközben a láger felé menetelt Szibériában. Putyin ma hasonló rendszert valósít meg Oroszországban – nyilatkozta Ludmilla Ulickaja orosz írónő, aki az ukrajnai háború kitörése után Berlinbe menekült. Putyin külföldi ügynöknek nevezte épp Navalnij temetésének  napján.

“Könyveimet eltávolították a kirakatokból. A könyvtárakból már nem lehet kölcsönözni a műveimet” – nyilatkozta az orosz írónő a Népszavának. Azon gondolkodik: arról ír majd, hogy az orosz értelmiség ezerszámra hagyta el hazáját 1917-ben Lenin forradalma után, és most Putyin ukrajnai háborúja miatt hasonló helyzet alakult ki.

Ulickaja úgy véli Putyin személyes döntése volt az Ukrajna elleni agresszió, erről már aláírt egy kiáltványt, mely az orosz és az ukrán értelmiség nevében elítélte a katonai akciót:

”egyetlen ember és hűséges cinkosainak őrülete irányítja Oroszország sorsát.”

Fájdalom, rettegés és szégyen – ezek a mai nap érzései – írták jeles orosz és ukrán értelmiségiek 2022 február 24-én amikor orosz csapatok átlépték a határt.

Ulickaja emlékeztet arra, hogy az orosz értelmiség mennyit adott a világnak, az első helyen említi Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, akinek művei a világirodalom részei mindenütt. Csakhogy Dosztojevszkij élete utolsó szakaszában aktív kapcsolatban állt Pobedonoszcevvel, a szlavofil ortodoxia akkori vezérével. Manapság pedig ez a szlavofil ideológia a Putyin rendszer eszmei alapja.

Kirill pátriárka, aki Putyinhoz hasonlóan a KGB-ben kezdte karrierjét, a rendszer hűséges támasza, ahogy azt Ulickaja nyilatkozta Putyin cinkosairól. Vagyis Oroszországban sokan azért követik Putyint, mert egyetértenek azzal, hogy Kijev, az orosz városok anyja, újra Moszkva alá tartozzon ahogy ez évszázadokon keresztül fennállt a cári időkben éppúgy mint a kommunista rendszer idejében. Eszerint a felfogás szerint Putyin agressziója egyfajta reconquista – “visszavesszük ami a miénk!”

“Ukrajna óriási történelmi feladat előtt áll”

“Ukrajnának meg kell szabadulnia Oroszország gazdasági és kulturális befolyásától, amely évszázadokon át rátelepedett. Csak sok szerencsét lehet kívánni Ukrajnának ezen az úton. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajna keleti részén több millió olyan ember él, akik orosznak vallják magukat, és akiknek orosz az anyanyelvük. Ezért remélem, hogy ez a folyamat kíméletesen zajlik majd le” – mondta a 81 éves írónő Berlinben.

Ulickaja a balti utat javasolja Ukrajnának, és nem kétséges, hogy az ország lakóinak többsége is ezt szeretné beleértve az orosz kisebbség jórészét is.

Az európai út ugyanis, melyet a három kis balti állam választott európai életszínvonalat jelenthet hosszú távon, és részvételt a nyugati világ gazdasági és kulturális életében vagyis mindazt, melyet Oroszországtól megtagadnak az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Putyint az orosz kisebbség vajmi kevéssé érdekli, a saját hatalma annál inkább. Ha már belefogott ebbe a megnyerhetetlen háborúba, akkor nem vonulhat ki a már elfoglalt orosz többségű területekről Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is. II. Miklós cár 1914-ben elsőként mozgósított az első világháború kezdetén, és óriási véráldozattal támogatta nyugati szövetségeseit: a brit és a francia birodalmat. A népszerűtlen háborúba belebukott 1917 tavaszán, majd pedig Lenin parancsára a bolsevikok meggyilkolták egész családjával együtt 1918-ban Jekatyerinburgban.

Miből fizeti ki Putyin 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

Az orosz elnök nagyon szeretne úgy nyerni a márciusi elnökválasztáson, hogy ne kelljen nagyon nagyot csalnia, mert be akarja bizonyítani az orosz elitnek, hogy két évvel a megnyerhetlen ukrajnai háború kirobbantása után még mindig pótolhatatlan.

Több mint 130 milliárd dollárral túlígérte magát az orosz elnök – írja a Bloomberg, amely vette a fáradtságot, és kiszámolta: mekkora életszínvonal emelkedést lebegtetett meg a választók előtt az orosz elnök a háború kellős közepén. Miközben az orosz gazdasága átállt a hadigazdálkodásra, mert Putyin elhúzódó háborúra számít, az orosz elnök megígérte a szülési segély és a családi pótlék emelését, hogy megakadályozzák a népesség drámai mértékű csökkenését Oroszországban, elengedik az eladósodott tartományok adósságának jelentős részét. Fejlesztik sőt felgyorsítják a korszerű ágazatok átállását az új technológiákra annak érdekében, hogy az export már ne csak nyersanyagokat – mindenekelőtt olajat – jelentsen Oroszország számára. Mindezeket a fejlesztéseket úgy kellene megvalósítani, hogy Oroszország óriási munkaerő hiánnyal küzd, melyet súlyosbított a szakképzett fiatalok menekülése a háborúskodó országból.

A Roszbank számításai szerint Putyin új fejlesztési tervei legkevesebb 5700 milliárd rubelt vinnének el a költségvetésből- ez 62,5 milliárd dollárt jelent. A baj csak az, hogy a törvényhozás Moszkvában már elfogadta a költségvetést, amelyet Putyin összes ígérete 15 ezer milliárd rubellel terhelne meg.

Másképp számolt Dmitrij Polevoj, az Astra vagyonkezelő befektetési igazgatója: szerinte hat év alatt évente 2000 milliárd rubel pluszt jelentenek Putyin ígéretei vagyis összesen 130 milliárd dollárt. Honnan szed össze Putyin ennyi pénzt?

“Ez nem tűnik megoldhatatlannak bár hogyha a gazdasági helyzet rosszabbul alakul mint a hivatalos előrejelzés, akkor pótlólagos forrásokat kell találni“

– hangsúlyozza Dmitrij Polevoj.

Mennyire hitelesek a számok?

Moszkvában a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, de amióta kitört a háború Ukrajnában, még inkább nyilvánvalóvá vált: a hatalom a számokat a propaganda szolgálatába állította. A hadigazdaság titkos, de ugyanakkor abszolút prioritást élvez hiszen a háború fegyverzet és lőszer igénye óriási. Jó példa erre, hogy Oroszország arra kényszerült: Észak Koreából importáljon lőszert, amelyből az ukrán fronton szinte permanens a hiány.

A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy amióta a háború megkezdődött a központi költségvetés deficitessé vált pedig korábban az olaj és a földgáz export garantálta a többletet.

Moszkva Szaúd Arábiával összefogva most is mindent megtesz, hogy magasan tartsa az olaj árat: az OPEC+ legutóbbi értekezletén is úgy döntöttek, hogy visszafogják a kitermelést nehogy csökkenni kezdjenek az árak a globális piacon.

Idén mindezzel együtt 1600 milliárd rubeles költségvetési deficittel számolnak Moszkvában – és ebben még nincsenek benne Putyin választási ígéretei. Miből akarja ezt Putyin fedezni? Az oligarchák megadóztatásából – legalábbis ezt javasolja maga Putyin. Az orosz oligarchák már eddig is alaposan ráfizettek a háborúra hiszen Nyugaton elhelyezett dollár millióikat lefoglalták mondván Putyin az ő támogatásukkal tudja folytatni a háborút Ukrajnában. Kérdés, hogy most összedobnak-e 130 milliárd dollárt Putyin támogatására?…

Putyin selyemútja: Közép Ázsián és a Kaukázuson keresztül játssza ki a szankciókat Oroszország

Az egykori szovjet tagállamok szép nyereséget vágnak zsebre azzal, hogy felárral adják tovább a szankciós árukat Oroszországnak, amely mindjobban megérzi a modern technológia hiányát.

Az 5,8 milliárd dolláros csúcsról 0,6 milliárdra csökkent az orosz áru import az Egyesült Államokból 2023-ban, ez a szankciók sikerét bizonyítja. Japán exportja 60%-kal, Németországé 70%-kal esett vissza Oroszországban.

Csakhogy ugyanebben az időszakban: a 2019-es csúcs és a tavalyi év között az orosz áru import 20%-kal növekedett!

Ez egyrészt abból adódik, hogy Oroszország külkereskedelme alapvetően megváltozott: Kína átvette a Nyugat szerepét. 2019-ben, az utolsó Covid előtti évben Kína exportja Oroszországba 50 milliárd dollárt tett ki, tavaly viszont már 110 milliárd dollárt. Ez 125%- os növekedést jelent.

A másik ok az, hogy Oroszország eredményesen kerüli ki a szankciókat azzal, hogy harmadik országokon keresztül kereskedik a nyugati világgal. A legnevezetesebb példa Oroszország olajexportja Indiába, ahol az árengedménnyel vásárolt orosz nyersanyagot finomítják, majd eladják a globális piacon – sokszor Európában vagy Amerikában.

Putyin selyemútja Közép Ázsiában és a Kaukázusban

Az USA exportja ezekbe az országokba 2,6 milliárd dollárról 4,1 milliárdra nőtt tavaly. Ez 60%- os emelkedést jelent. Japán ugyanebben az időszakban – 2019-2023 – 67%-kal növelte exportját ebbe a régióba, Németország pedig 72%-kal.

Az Európai Unió exportja 1,5 milliárd dollárról 2,5 milliárd dollárra növekedett.

Kik vesznek részt ebben a szankció megkerülő játszmában? Nyugatról elsősorban az Európai Unió, benne is főként Németország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és a három balti állam – írja a Project Syndicate. Közép Ázsiában és a Kaukázusban a reexport Oroszországba elsősorban Örményországra, Georgiára és Kirgizisztánra jellemző. Kazahsztán is nagy játékos volt ezen a téren, de azután külföldről szólhattak a vezetőknek, és az Oroszországba irányuló export visszaesett az ukrajnai háború előtti színvonalra.

Ha tehát a Nyugat érzékelteti a helyi vezetőkkel, hogy nem helyesli a szankciók kijátszását, akkor azok reagálnak. Mindenképp le kell zárni Putyin Selyemútját Közép Ázsiában és a Kaukázusban – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon Robin Brooks, az Institute of International Finanace egykori vezető közgazdásza, a Goldman Sachs stratégiai elemzője  és Simon Johnson, az IMF egykori vezető közgazdásza, a MIT professzora.

Jeszenszky: miért támadta meg Putyin Ukrajnát?

0

“Ukrajna európai uniós és NATO tagsága csak stabilizálta volna az országot, erősítette volna az ottani demokráciát és emelte volna az életszínvonalat. Valójában ez, és nem az Ukrajnában elhelyezett NATO fegyverek fenyegették volna nem Oroszországot hanem Putyin autokratikus rendszerét” – írta Magyarország egykori külügyminisztere a valasz.hu portálon az ukrajnai háború második évfordulóján.

Jeszenszky Géza szerint “az interkontinentális rakéták korában nincsen nagy jelentősége annak, hogy szükség esetén ezeket Amerikából vagy máshonnan, esetleg tengeralattjárókról indítják el. ”Ha ez így van, akkor nem egészen érthető a kubai rakéta válság, melyben Kennedy elnök azért kockáztatta a világháborút, mert a Szovjetunió Kubában helyezett el szovjet rakétákat, melyek pillanatok alatt elérhették volna Washingtont vagy New Yorkot. Kennedy rákényszerítette arra Nyikita Szergejevics Hruscsovot, hogy vonja ki rakétáit Kubából. Ukrajnában elhelyezett amerikai rakéták közvetlenül fenyegethetik Moszkvát, ezért nem fogadták el Ukrajna NATO tagságát 2008-ban. Jeszenszky Géza egyetértően idézi Orbán Viktor miniszterelnök szavait:

”Ha 2008-ban felvettük volna Ukrajnát a NATO-ba, akkor Oroszország nem támadta volna meg szomszédját.”

A NATO ereje lényegesen nagyobb mint Oroszországé, ezért nyilvánvaló, hogy Putyin hadserege nem lenne képes Európa fenyegetésére.

Ukrajna egy főre jutó GDP-je a háború előtt sem érte el a szovjet nívót sem

Két olyan poszt szovjet tagállam van, ahol az életszínvonal nem nőtt a Szovjetunió bukása után: Ukrajna és Moldova. Oroszországban jelentős növekedés ment végbe Putyin első elnöki periódusai idején, ezen alapul az orosz elnök népszerűsége ma is.

Ezt az életszínvonalat azonban továbbra is a nyersanyagok exportja garantálta mint a cári vagy a szovjet időkben. Ezért Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: készítsenek tervet Oroszország gazdasági reformjára. Ez el is készült, és valamiféle kínai megoldást javasolt, piacgazdaságot, melyet az állam ellenőriz ugyan, de nem zavarja annak bővülését. Putyin tanulmányozta a tervet, majd elutasította azt 2008-ban mondván:

”támogatóim, a szilovikok nem fogadnák azt el.”

A szilovikok a fegyveres erőket jelentik, akik Putyin rendszerének elitjét alkotják, és nem hajlandók lemondani az előjogaikról.

Jeszenszky Géza joggal mutat rá tanulmányában, hogy míg Oroszország 25 évig elfogadta a NATO keleti bővülését, az utóbbi időszakban már elutasítja azt.

Putyin ezzel kapcsolatban érdekes utalást tett amikor azt állította, hogy “Bill Clintonnak ajánlatot tettem, hogy mi is belépnénk a NATO-ba. Clinton elnök nem mondott nemet, de időt kért. Konzultált szakértőivel, és ezek után elutasította Oroszország NATO tagságát.”

2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin ezt követően indította meg csapatait Ukrajna ellen.

Macron elnök nemrég kijelentette:

“nem zárható ki nyugati erők részvétele az ukrajnai háborúban.”

Miért mondta ezt a francia elnök? Mert olyan jelentést kaphatott a frontról, hogy az orosz erők áttörhetik az ukrán védelmet.

Az idő Oroszországnak dolgozik. Zelenszkij elnök, aki nemrég leváltotta a katonai vezetést, kijelentette:

“2024 az erőgyűjtés éve lesz, 2025-ben támadhatunk.”

Ukrajna katonai győzelmében immár jóformán senki sem hisz.

Trump tárgyalna Putyinnal

Ezt állítja John Bolton, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt, de ma már nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az ex elnököt, aki visszakészül a Fehér Házba. Ahol felülvizsgálná Biden elnök diplomáciai stratégiáját, melynek alapja az, hogy mind Kínát mind pedig Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Trump közvetlenül tárgyalna nemcsak Putyinnal, de Hszi Csin-ping kínai elnökkel, az iráni vezetőkkel illetve Kim Dzsong un-nal is – állítja John Bolton, aki valószínűnek tartja, hogy a NATO leértékelődne Trump második elnöksége idejében.

“A NATO szart sem ér” – mondogatja az USA ex elnöke baráti körben, de hogy mit tenne valójában, ha újra bekerülne a Fehér Házba, arról valószínűleg neki magának sincsen fogalma.

A baj az, hogy másnak sincs: senki sem tudja, hogy miképp lehetne véget vetni a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában. Csakhogy Zelenszkij elnök rendszere lélegeztető gépen van: nyugati támogatás nélkül működésképtelen. Sem elég pénze sem elég katonája sincsen a háború folytatásához, ahol már régen nem a győzelem hanem a túlélés a tét.

Putyin olcsó földgázára alaposan ráfizettünk

564 milliárd forinttal drágábban vette a földgázt Oroszországtól mintha azt a tőzsdei áron vásárolta volna az elmúlt két évben. Magyarország 2021-ben kötött 15 éves hosszútávú földgáz szállítási egyezményt Oroszországgal. Ez akkor még jó ötletnek látszott hiszen még csak épp elkezdődött a globális energiaválság, és Vlagyimir Putyin azt ígérte: jóval olcsóbban kapjuk meg az orosz földgázt mint ahogy azt a tőzsdei ár alapján máshonnan szállítanák Magyarországra.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24- az egekbe emelkedett a földgáz ára. Ez nagyon jól jött Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, mert ez a két állam volt Európa fő szállítója, és egyben egymás vetélytársa is a piacon. Putyin agresszióját követően az Európai Unió bojkottálni kezdte az orosz földgázt, de Magyarország nem követte a példát, és kitartott a 15 éves orosz egyezmény mellett. Erre jócskán ráfizettünk: a Népszava a statisztikai hivatal adatai alapján pontosan kiszámolta, hogy 564 milliárd forint a ráfizetés.

A rezsicsökkentés árait a magyar kormány mindenképp fenn akarja tartani, mert politikai szempontból ez a hatalom népszerűségének egyik záloga. Ezért több ezer milliárdot fordít arra, hogy a drága orosz földgáz árait alacsonyan tartsa. Persze azért a magyar kormány más módszert is talált: hat-hétszeresére emelte az árat az olyan fogyasztók esetében, akik túllépték az elég alacsonyan kijelölt felső határt.

Orbán: gyakran neveznek Putyin kutyájának

A magyar miniszterelnök Antalyaban vesz részt egy nemzetközi biztonságpolitikai fórumon Erdogan török elnök meghívására. Magyarország mellett Törökország az a NATO tagállam, amelynek önálló álláspontja van az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Putyinnal Oroszország Ukrajna elleni agressziója után is – 2022 február 24.

“Akik Putyin kutyájának van trójai falónak neveznek, azoknak pszichiátriai kezelést javasolnék”

– jelentette ki Orbán Viktor. Aki annak idején szívesen nevezte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt Putyin ölebének.

Most Orbán így indokolta meg önálló álláspontját Ukrajna ügyében: ”Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét hozza majd, akkor jobb most abbahagyni. Ezért állunk mi magyarok teljes mellszélességgel a béke oldalán” – mondta Orbán Viktor. Aki Törökországban azt is megemlítette, hogy jövő héten Floridában találkozik Donald Trumppal, az USA ex elnökével, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba.

Hogy pénzeli propaganda gépezetét Putyin elnök?

Az Ukrajna elleni orosz agresszió – 2022 február 24 óta árad a pénz a propaganda gépezetbe, amely most turbó fokozatba kapcsolt hiszen Putyin márciusban újraválasztás elé néz két évvel egy olyan háború után, melynek az ára magas, az eredménye viszont csekély. Egy Észtországban működő portál megszerezte a Kreml propaganda gépezetének pénzügyi hátteréről szóló dokumentumokat.

1,1 milliárd euró értékű rubelt fordít Putyin propagandára, hogy megőrizze népszerűségét Oroszországban, ahonnan a háború ellenzői tömegesen menekülnek külföldre. Az Észtországban működő Delfi portál szerint Putyin valóságos propaganda háborút vív külföldön és belföldön egyaránt. A Vsquare szerint a Kreml közvetlenül 631 millió euró értékű fordít Putyin újraválasztásának propagandájára, melyben a médián kívül benne vannak a filmek és a könyvek is. A Vsquare kiemeli, hogy Moszkva különösen nagy figyelmet szentel “az új területeknek” vagyis a megszállt ukrajnai tartományoknak. Ezen a területen többszáz millió eurót költenek arra, hogy a lakosságot megnyerjék Oroszország ügyének.

A kampány sémája nagyon is ismerős:

”a filmstúdiók ugyanolyan ukázokat kapnak mint a harmincas években”

– nyilatkozta a London School of Economics Oroszország szakértője. Jeff Hawn a Hays kódra utal, amely évtizedekre meghatározta a hollywoodi filmstúdiók munkáját, és Sztálin idejében hasonló módszert követtek a Szovjetunióban is, ezt újítja most fel Putyin. Lenin még azt írta, hogy minden művészet közül számunkra a legfontosabb a film, de Putyin már rájött arra, hogy korunkban ez az internet. Épp ezért a legnagyobb pénzt az Internet fejlesztési intézet kapja, amely meghatározó szerepet játszik a mai orosz propagandában. 2023 január elseje óta ez az intézet több mint 400 millió eurót kapott.

2015-ben jött létre ez az intézet, hogy “összehangolja az internetes cégek és a kormányzat munkáját.”

A Medúza portál ezzel kapcsolatban azt írta, hogy új ukázt kapott az intézet 2017-ben amikor Putyin kiadta a jelszót: meg kell nyernünk a fiatalokat! Aztán az Ukrajna elleni agresszió után a fő feladat “a különleges hadművelet “ népszerűsítése lett. Hogy akarják ezt megoldani? Úgy ahogy azt Putyin a Tucker Carlson interjúban megmutatta: orosz nacionalista történelemszemléletet sugallnak éppúgy mint a cárok idejében. Sztálin is felértékelődött hiszen soha akkora nem volt Moszkva birodalma mint az ő idejében.

“Putyin rendszere minden erővel ezt az orosz nacionalista narratívát nyomja” – nyilatkozta a France 24 hír portálnak Vlad Sztrukov, aki jelenleg a Leedsi Egyetemen tanítja az orosz film történetét.

Az Internet Fejlesztési Intézet elsősorban internetes tartalmakat gyárt nacionalista szellemben, de finanszíroz filmeket és zenei fesztiválokat is.

Putyin azért költ ennyit a propagandára az elnökválasztás előtt, mert rájött, hogy enélkül aligha tud megfelelő eredményt produkálni. Már az utóbbi időszak választásait is csak csalással sikerült megnyernie, és akkor még nem volt háború, amelynek egyre több az áldozata miközben a sikere nem szembeötlő.

Az Oroszország szakértők úgy vélik, hogy a nagy propaganda kampánnyal Putyin mérsékelni szeretné a választási csalás mértékét.

Putyin távolról sem oly magabiztos mint ahogy mutatja

A Prigozsin lázadás megmutatta, hogy az orosz elnök pozíciója egyáltalán nem olyan sziklaszilárd mint ahogy azt Oroszország mutatni akarja.

Putyin elég hosszú időre eltűnt, és senki sem sietett kiállni mellette. A titkosszolgálat azután eltette láb alól Prigozsint, aki megszervezte Putyin magán hadseregét, amely azután fellázadt az elnök ellen.

A választási hatóságok megakadályozták annak a jelöltnek az indulását, aki kiállt a béke mellett Ukrajnában. A börtönben meggyilkolták Navalnijt, akinek szervezete egykor leleplezte Putyin palota komplexumát, melyet több mint százmillió néző láthatott világszerte.

“Putyin a propaganda kampánnyal azt szeretné elérni, hogy olyan sokan szavazzanak rá, ami elég ahhoz, hogy meggyőzze az orosz elitet: ő pótolhatatlan” – hangsúlyozza Jeff Hawn, a London School of Economics Oroszország szakértője. Arra is rámutatott, hogy eddig

“olyan Putyint akartak eladni az orosz népnek, aki nem követ ideológiát hanem pragmatikus. Ez az ukrajnai háborúval megváltozott, most már Putyin a “dekadens Nyugat” életerős alternatívája lett. Mára már Putyin “az orosz értékeket” védelmező bajnokká vált.”

Putyin problémája az, hogy nem ellenőrzi a nyilvánosságot annyira mint Hszi Csin-ping Kínában, ahol a nagy tűzfal az internetet is kontrollálni próbálja. Arra is rá kellett jönnie Putyinnak, hogy az állami propaganda az interneten nem nagyon jön át, ezért finanszíroz az orosz állam olyan intézményeket, melyek magánvállalkozásnak tűnhetnek. Ez a hibrid rendszer az, melyet Putyin üzemeltet, de a hatalmas összeg, melyet a propagandára költ, jól mutatja: az orosz elnök fél nem is annyira a Nyugattól hanem saját népétől és saját elitjétől, mely őt teszi felelőssé a megnyerhetetlen háborúért Ukrajnában.

Miért nem vállalnak munkát az ukrán bevándorlók Németországban?

Több mint egymillió ukrán menekült Németországba Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően, de ennek csak egy töredéke van jelen a munkaerőpiacon, ahol jelentős hiány mutatkozik.

214 ezer ukrán munkavállalót regisztráltak Németországban 2023 december 31-ig – írja a közszolgálati Deutsche Welle. Szászország miniszterelnöke a Rheinische Zeitungban elmondta, hogy szerinte miért oly alacsony a munkavállalási kedv az ukrán bevándorlók között:

”Az ukránoknak lenne a legegyszerűbb az integráció a munkaerő piacon, de mégiscsak a 20%-uk vállal munkát. Miért? Mert nem szorulnak rá a munkabérre, jól elvannak a szociális segélyből”

– nyilatkozta Michael Kretschmer CDU politikus. Nemcsak a jobboldali ellenzéknek tűnik úgy, hogy az ukrán bevándorlók nem égnek a munkavágytól pedig már régóta élnek Németországban:

”túlságosan is jól bánunk velük”

– fejtegette Matthias Jendricke szociáldemokrata politikus, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

5,5 milliárd eurós jóléti kiadás

A német kormánynak minden eurócent elköltését gondosan meg kell fontolnia azóta, hogy az alkotmánybíróság elkaszálta az idei költségvetést az adósság plafon törvény megsértése miatt. Az újra tervezett költségvetésben a jóléti kiadások jelentős mínuszt képeznek. Különösen hogy az ukrán bevándorlók – a háború miatt előnyösebb elbánásra jogosultak mint a többi migráns Németországban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ők automatikusan megkapják a Bürgergeldet vagyis azt az összeget, amely a szerény megélhetéshez kell. Mennyi ez? Egyedülálló személy esetében ez 563 euró, párok esetében ez fejenként 506 euró, de ehhez jöhet még a családi pótlék a gyerekek számától függően: 357-471 euró. Ehhez járul az ingyenes egészségügy és az ingyenes lakhatás valamint a rezsiköltség, amelyet szintén a német állam vállal magára. Ezenkívül lehet folyamodni berendezkedési segélyért, amellyel bútorokat lehet vásárolni. A gyerekes szülők kérhetnek iskolai támogatást is. Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy az ukrán bevándorlókra 5,5 milliárd eurót költ idén a német állam.

Mi a helyzet másutt az Európai Unióban?

Hatmillió menekült érkezett két év alatt Ukrajnából az Európai Unióba az ENSZ menekültügyi hivatala szerint.

Németország áll az első helyen 1,13 millió menekülttel, utána Lengyelország következik 956 ezerrel, a harmadik Csehország 381 ezerrel. A legtöbb uniós állam távolról sem oly bőkezű az ukrán menekültekkel mint Németország. Lengyelország például ahova már a háború előtt is érkeztek az ukrán munkavállalók, csak az első három hónapra ad pénzügyi támogatást. Utána minden ukrán bevándorlónak magáról kell gondoskodnia. Csehországban az első öt hónapban kapnak olyan támogatást az ukrán bevándorlók, amelyből meg is lehet élni, utána már csak 130 euró jár nekik havonta vagyis munkát kell vállalniuk. Lengyelországban és Csehországban az ukrán bevándorlók fele dolgozik is szemben a 20%-kal Németországban.

Nemcsak a magas szociális segély miatt dolgoznak kevesen az ukránok közül Németországban – állítja a szociáldemokrata Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya, melyet a múlt év végén publikáltak. A tanulmányból kiderül, hogy olyan jóléti államokban is magasabb az ukrán bevándorlók munkavállalási kedve, ahol szintén komoly támogatást kapnak a háborús menekültek. Dániában az ukrán bevándorlók 78%-a dolgozik, Norvégiában és Svédországban ez a mutató 50%. Ezekben a skandináv országokban magasabb a munkanélküliség mint Németországban mégiscsak több ukrán vállal munkát. Miért ? Mert ezekben az országokban könnyebb a munkavállalás, melyet Németországban számtalan bürokratikus akadály nehezít. A legtöbb uniós államban elég egyetlen regisztrálás, és az ukrán menekült már a munkavállalás kapujába juthat. A német nyelvű államokban: Ausztria, Németország, Svájc, ez távolról sem ilyen egyszerű. Roppant nehéz elfogadtatni a külföldi diplomákat, szakmunkás bizonyítványokat. Lettországban az ukrán orvosok már komoly tényezőt jelentenek a hiány megszüntetésében. Olaszországban és Szlovákiában a hiány miatt külön megkönnyítették a munkavállalást az egészségügyi szektorban.

Így állhat elő az a helyzet, hogy a befogadó országok egy része nem profitál igazán ebből az agyelszívásból. Németországban az ukránok jórésze rosszul fizetett alacsony presztizsű munkát végez a vendéglátásban vagy a mezőgazdaságban.

A német nyelv is komoly akadályt jelenthet – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya. Az ukrán bevándorlók döntő többsége nem tud németül. Jelenleg 124 ezer migráns jár német nyelv tanfolyamra Németországban. A tapasztalat az, hogy 75 százalék el is végzi a tanfolyamot, de azután sokan megbuknak a vizsgán.

Ezért a német kormány elindított egy Job Turbo programot, amely lehetővé teszi, hogy valaki munka mellett tanulhasson németül.

Az ukrán munkavállalás egyik legfőbb akadálya az, hogy a szülők nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel. Az ukrán felnőtt bevándorlók 65%-a nő, akik 350 ezer gyereket hoztak magukkal. Hol helyezzék el őket míg ők dolgoznak? Németországban óriási a munkaerőhiány az óvodákban iskolákban, és napközi otthonokban.

Idén januárban felmérték, hogy 519 ezer ukrán felnőtt lenne képes munkát vállalni Németországban, de a valóságban ennek a fele egyedülálló anya, aki nem tud mihez kezdeni a gyerekkel a munkaidő alatt.

Az, hogy kevés ukrán vállal csak munkát Németországban nemcsak a költségvetésnek okoz gondot, és nemcsak a munkaerőpiacon jelent problémát hanem amiatt is, hogy a bevándorlók integrációja a német társadalomba lelassul hiszen a munka ebből a szempontból kiemelten fontos tényező – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya.

Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

A magyar miniszterelnök egy új lap kérdéseire válaszolva közölte a világgal Ukrajna számára nem rózsásak a háború végkimenetelének kilátásai. Persze ezzel a véleményével nincsen egyedül, ahogy a spanyolviaszt sem ő találta fel.

A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…

Stoltenberg: évtizedekig is elhúzódhat a NATO konfliktusa Oroszországgal

A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban  teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.

Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése”

Az a véleménye Németország egyik legkiválóbb Oroszország szakértőjének, aki még Putyin agresszióját követően is járt Moszkvában, ahol kezdetben megdöbbentek az Ukrajna elleni támadáson, de mára már sokan úgy vélik: Putyinnak igaza volt és van, amikor egész Ukrajnát akarja.

Sabine Fischer beszélt erről Kölnben, ahol bemutatta új Oroszország könyvét. Szerinte Oroszország belpolitikája, a modernizáció hiánya a fő oka annak, hogy Putyin háborút indított Ukrajna ellen nem pedig az, hogy az orosz elnök meg akarta akadályozni a szomszédos állam NATO tagságát. 2017-ben Sabine Fischer részt vett a Valdaj konferencián, ahol Putyinnal találkozhatnak a megválogatott külföldi szakértők és újságírók. A német szakértő kérdésére válaszolva Putyin elnök kifejtette:

“Oroszország legnagyobb hibája a Szovjetunió bukása után az volt, hogy megbízott a Nyugatban!”

Putyin arra utalt, hogy a NATO mind közelebb került Oroszország határaihoz, Moszkva viszont egyenjogúságot követelt. Ez utalás arra, hogy Obama elnök nyíltan megmondta Putyinnak, hogy Oroszország immár nem világhatalom, nem szólhat bele globális ügyekbe hanem Washingtonban kizárólag a regionális politikában tartják számon az egykori világbirodalmat. Obama realista megközelítése nyilvánvalóan sértette Putyin és az orosz elit önérzetét noha csak azt fogalmazta meg, ami nyilvánvaló: a modernizációra képtelen Oroszország gazdaságilag oly gyenge, hogy teljesen versenyképtelen nemcsak az Egyesült Államokkal, de a feltörekvő Kínával és Indiával szemben is.

“Putyin el akarja foglalni Ukrajnát“

Ezt mondta egy orosz szakértő Sabine Fischernek Moszkvában egy kávéházban négy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Sabine Fischer érthető módon nem említette az orosz szakértő nevét nehogy a kolléga az orosz Windows program áldozata legyen: kiessen az ablakon. Mit mesélt el az orosz szakértő 2022 nyarán német kollégájának?

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése. Azt még nem tudja, hogy miképp lehet ezt elérni, de el van szánva erre. Egy fegyverszünet csak időleges akadály lenne ezen a téren.”

Sabine Fischer elmondta Kölnben, hogy Putyin emberei már 2021-ben tehát jóval az agresszió kezdete előtt 600 ezer orosz útlevelet osztottak ki a Donbaszban, melyet azután Oroszországhoz csatoltak.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha akkor még Putyin csak tervezgette az agressziót Ukrajna ellen. A NATO azt állítja, hogy Putyin hadserege Európát fenyegeti, de a német szakértő csakis arra utalt, hogy az orosz elnök vissza akarja szerezni azokat az oroszok által lakott területeket, amelyek a Szovjetunió bukása után függetlenné váltak.

“Putyinról azt hittük, hogy megőrült amikor megtámadta Ukrajnát, de aztán rájöttünk, hogy csak türelmes, hosszú távra játszik”

– mondta az orosz kolléga Sabine Fischer német szakértőnek.

Nemes Gábornak, a Klubrádió tudósítójának kiváló összeállításából nem derül ki, hogy mi a véleménye a német szakértőnek a kibontakozásról Ukrajnában? Megnyerheti-e valaki a megnyerhetetlen háborút?

Köthet-e az USA fegyverszünetet Zelenszkij elnök feje fölött? Ezekre a kérdésekre egyelőre az Oroszország szakértők sem tudják a választ…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!