Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Orbán szövetségese nyert, de nem alakíthat kormányt Ausztriában

A Szabadságpárt végzett az első helyen az osztrák választásokon, és Szijjártó Péter sietett örvendezni emiatt a Facebookon, de a szélsőjobboldali párt győzelme működésbe hozza az ellenerőket. Éppúgy mint Prágában, ahol Orbán másik szövetségese, Andrej Babis végzett az első helyen az országos választásokon, de nem tudott kormányt alakítani.

Most pontosan ugyanez a helyzet Bécsben is, ahol valamilyen új koalíció alakulhat majd, melynek nem részese a Szabadságpárt, mert – az amerikai nagykövetség biztatására – itt sem akar vele koalíciót kötni.

A párt neonáci múltja is sokakat zavar, de még inkább oroszbarát jelene.

Putyin aktív támogatója a Szabadságpártnak, amely cserébe nyíltan oroszbarát politikát folytat.

Nyugat vagy Kelet?

Egyre inkább ez az európai választások tétje, és ez nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki egyre jobban elkötelezi magát Oroszország és Kína mellett. Az Egyesült Államok nemcsak neonáci háttere miatt nem fogadja el az Alternative für Deutschlandot Németországban vagy a Szabadságpártot Ausztriában hanem a fő kifogás a Moszkva barátság. Ez játszott szerepet Andrej Babis esetében is, aki Moszkvában végezte tanulmányait, és aktív kapcsolatban állt a KGB-vel. A CIA ezt kutatja Orbán Viktor esetében is. Putyin táncolt annak idején az osztrák külügyminiszter asszony esküvőjén, aki a Szabadságpártot képviselte a kormányban Bécsben. Az ex külügyminiszterasszony immár Oroszországban él Putyin kegydíjából.

Ausztria, amely bajnoka volt a kelet-nyugati együttműködésnek, most az áldozata ennek hiszen az USA nem hagy kétséget afelől, hogy választani kell. Ezért távozott idő előtt az élők sorából Jörg Haider, a Szabadságpárt legendás vezére, a politikai életből az Ibiza botrányba belekeveredett szabadságpárti vezetés, és Sebastian Kurz kancellár, a Néppárt csodagyereke, aki lepaktált a Szabadságpárttal.

Az USA el akarja törölni Merkel kancellár és Bismarck álmát

A vaskancellár még a XIX. század végén javasolta Németország és Oroszország stratégiai szövetségét az angolszász világ ellen. Ezt Vilmos császár – Viktória angol királynő unokája – elutasította, és kirúgta Bismarckot. Kohl kancellár a német egyesülés után felújította ezt a koncepciót, melyet kiegészített Kínával. Ezt követte Angela Merkel, aki 17-szer járt Pekingben amíg Németország kancellárja volt.

Az USA teljes erővel fúrta az Európa – Oroszország – Kína szövetséget, melyet az ukrajnai háború romba döntött.

Az Északi áramlat gázvezetékek felrobbantása szimbolikusan is jelezte: egy korszak véget ért. Újra beállt a Nyugat-Kelet közti hidegháború. Orbán két szék közt a pad alá esett. Ráadásul nem léphet ki sem a NATO-ból sem pedig az Európai Unióból, mert pontosan tudja: Moszkva és Peking számára csakis addig érdekes amíg benne van a két fontos nyugati szövetségben. Marad a trójai faló szerep, mely gyengén fizet. Tartani is csak addig tart amíg Washingtonban nem akarnak példát statuálni: Magyar Péter már arról filozofál, hogy lehet: 2026-ban nem is Orbán Viktor lesz az ellenfele!

Mi a célja Ukrajnának a kurszki hadművelettel?

0

Ukrán csapatok, melyek létszámát 10-12 ezerre teszik napok óta orosz földön harcolnak, de miért? Zelenszkij elnök után tanácsadója Podoljak is azzal érvelt: ”így akarjuk tárgyaló asztalhoz kényszeríteni Oroszországot egy tisztességes békéhez!”

“Rá kell kényszeríteni Oroszországot, hogy Kijev feltételei szerint kezdjen tárgyalásokat!”

– hangsúlyozta Mihajlo Podoljak. Mik ezek a feltételek? Korábban Zelenszkij elnök ahhoz ragaszkodott, hogy a fegyverszüneti tárgyalások csakis akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok kivonultak Ukrajna egész területéről. Ez azt jelenti, hogy sohanapján hiszen Kijevben és Washingtonban is pontosan tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Erre már az időközben 100 éves korában elhunyt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter is figyelmeztetett mindenkit. Ha ez mindenki előtt világos, akkor miért indították meg a hadműveletet orosz területen miközben másutt hátrálnak az ukrán csapatok? Miért járt Pekingben Kuleba ukrán külügyminiszter miközben a NATO bírálja Kínát Oroszország támogatása miatt? A háború Ukrajna és Oroszország között akár tíz évig is elhúzódhat – nyilatkozta a BBC-nek Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára.

Kibír-e egy tízéves háborút Ukrajna?

Amikor kitört a háború 2022 februárjában, akkor a katonai szakértők zöme úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának másfél évre elegendő katonája van. A háború már két és féléve tart, az emberhiány nyilvánvaló az ukrán hadseregben, amely mintegy 500 ezer emberrel tartja a frontot a 600-650 ezres orosz túlerővel szemben. Putyin még százezer katonát akar Ukrajnába küldeni. Hogy tud ennek Kijev ellenállni?

Mindeközben az oroszok szisztematikusan rombolják Ukrajna infrastruktúráját, az iskolák és a kórházak sincsenek biztonságban.

Az előrenyomuló orosz csapatok nyomában romhalmaz marad.

Az idő nem Ukrajnának dolgozik, és különösen akkor nem, ha Trump nyeri a választásokat az Egyesült Államokban. Az ex elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy újrakezdené a tárgyalásokat Putyinnal. Aki a maga részéről Trump választási győzelméért imádkozik, és addíg aligha kíván tárgyalásokba bocsátkozni Ukrajnával. A kurszki hadműveletnek ebből a szempontból semmi értelme sincsen. Az ukránok valószínűleg a Nyugatnak akarják megmutatni, hogy a tőle kapott fegyverekkel képesek kisebb harci sikereket elérni. A PR siker meg is van, Putyin presztízse nyilvánvalóan csökkent Oroszországban, de ez egyáltalán nem biztos, hogy a tárgyalások iránti vágyat növelte az orosz elnökben.

Putyin egyelőre csak visszavágást emleget, és ismerve az orosz hadsereg brutalitását ennek szörnyű következménye lehet Ukrajnában.

Ahol a lakosság tűrőképességét nemigen tudakolja senki sem, mert sejtik a választ. Miért nem kötünk fegyverszünetet Putyinnal a jelenlegi frontvonalon? Erre a kérdésre sem Zelenszkij elnöknek sem a NATO-nak nincs meggyőző válasza. A háború megnyerhetetlen mindkét fél számára, de ezt nehéz belátni oly sok hősi halott után. Így aztán folytatódik újabb hősi halottak termelése miközben egyre nehezebb elmagyarázni a katonáknak, hogy miért is halnak meg a “testvérháborúban” Ukrajnában vagy Oroszországban.

Putyin és a palesztinok

0

Az orosz elnök rezidenciáján tárgyalt Mahmud Abbasszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőjével, aki megköszönte  “Oroszország álláspontját a palesztin kérdésben“, és hozzátette: “Oroszország a palesztin nép egyik legkedvesebb barátja.”

Mahmud Abbasz, a mérsékeltebb Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, korlátozott hatalma Ciszjordániában van míg a gázai övezetben a szélsőséges Hamász az úr. A két palesztin szervezet nemrég Pekingben kötött paktumot az együttműködésről, de kérdés, hogy ezt a Hamász új vezére, a szélsőséges Jahja Szinvar betartja-e? Moszkva már régóta támogatja a palesztin szervezeteket beleértve a terrorakciókat is, melyeket zsidó célpontok ellen hajtanak végre.

Andropov felfedezi az iszlámot

A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete – 1956! – a KGB vezetője lett a hatvanas években amikor az 1967-es háborút követően a Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, sőt szövetségeseit – köztük Magyarországot is – erre kényszerítette. Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga is zsidónak született a cári Oroszországban, így magyarázta ezt Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki később Nyugatra távozott:

”A zsidók csak pár millióan vannak, az arabok sokkal többen, a muzulmánok létszáma pedig meghaladja az egymilliárdot. Az USA Izraelt támogatja, mi viszont a palesztinokat.”

Carlos, a latin-amerikai terrorista, aki jelenleg francia börtönben ül, összekötőtisztként szolgált a KGB és a palesztin terroristák között. Jasszer Arafat, aki eredetileg egyiptomi állampolgár volt, a KGB támogatásával vált a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérévé.

Miről tárgyalt Sojgu Teheránban?

Az új iráni elnök beiktatására Irán fővárosába érkezett Hanijeh, a Hamász vezére, akit az izraeli titkosszolgálat, a Moszad emberei meggyilkoltak. Temetésén Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Ebben a helyzetben küldte Putyin Teheránba Sojgut, aki nemrég még hadügyminiszter volt, de előlépett, mert a Honvédelmi Tanács titkára lett. Ez kulcspozíció a mai Oroszországban hiszen a Honvédelmi Tanács elnöke maga Putyin. Ez a testület döntött az Ukrajna elleni agresszióról is – 2022 február – méghozzá jelentős részben azért, mert az előző titkár, Patrusev tábornok, a héják vezére ezt forszírozta.

Mit üzent Putyin az iráni vezetésnek ebben a feszült helyzetben amikor óriási a veszélye egy kiterjedt közel-keleti háborúnak? Sojgu tárgyalásairól nem derült ki semmi, de a Reuters értesülései szerint Irán egyelőre nem indít válaszcsapást, mert meg akarja várni a gázai tűzszüneti tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások állítólag csütörtökön kezdődnek meg. Közben lemondott Irán új nyugatbarát alelnöke, Zarif, aki annak idején az atomalku egyezményt tető alá hozta hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására felrúgta az atomalku egyezményt, és újra szankciókkal sújtotta Iránt, amely emiatt gazdasági válságba süllyedt. Zarif alelnök, akit Khamenei vallási vezető támogatott ebben, azért akarta újrakezdeni a tárgyalásokat a Nyugattal, hogy enyhítsen a fojtogató szankciókon, melyek teljesen kiszolgáltatják Iránt Kínának és Oroszországnak. Benjamin Netanjahu azért ölette meg a Hamász vezért épp Teheránban, hogy megakadályozza Irán nyugati nyitását.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni akarja a háborút annak ellenére, hogy ezzel kockára teszi Izrael biztonságát miközben Nagy Izrael területén már most is több palesztin él mint zsidó.

Csúcson a gázár a kurszki harcok miatt

40 euróra emelkedett a földgáz ára a holland gáztőzsdén, ez idén a legmagasabb – jelentette a Reuters rámutatva arra, hogy ez minden bizonnyal kapcsolatban áll azzal, hogy az ukrán csapatok elfoglaltak egy orosz gázszivattyúállomást a kurszki kormányzóságban.

A Gazprom szombatra is jelentős mennyiségű földgáz szállítást tervez, pénteken nem tapasztaltak leállást, de valamivel csökkent a mennyiség. Az oroszokat minden bizonnyal igen komolyan érinti a váratlan ukrán hadművelet: Bortnyikov tábornok, az FSZB vezetője bejelentette, hogy a terrorizmusellenes törvény lép hatályba az érintett területen a kurszki kormányzóságban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fegyveres erők bármit megtehetnek a polgári lakossággal szemben.

Korábban a helyi orosz lakosság egy része Putyinhoz forduit mondván:

“hazudik a vezérkari főnök amikor azt állítja, hogy megállították az ukrán offenzívát.”

Putyin összehívta a Honvédelmi Tanácsot, hogy tisztázza: miért nem jelezte előre az orosz hírszerzés az ukrán támadást a kurszki kormányzóságban?

Az ukrán különleges alakulatok felrobbantottak egy orosz gáztelepet a Fekete tengeren. Korábban egy ukrán csapat vállalta magára a felelősséget az Északi Áramlat 1 és 2 orosz tengeralatti vezeték felrobbantásáért. Oroszország földgáz exportja Európa irányában már régóta csípte az USA és Lengyelország szemét. Kaczynski, a korábbi jobboldali lengyel kormányzat erős embere, egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német orosz megállapodást Angela Merkel és Vlagyimir Putyin között.

Ez a legnagyobb fenyegetés Putyin ellen a Prigozsin lázadás óta

“Ez nagyon nagy csapás a hadseregre és személyesen Putyinra nézve. Oroszország területét ugyanis nem érte komoly csapás azóta, hogy a háború megkezdődött 2022 februárjában. Dróntámadások voltak, de az orosz lakosság biztonságérzetét nem változtatták meg. Most viszont a kurszki kormányzóságban más a helyzet. A háború megérkezett orosz földre”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz üzletember a Washington Post tudósítójának.

Megtorlásul az oroszok terrortámadást hajtottak végre Donyeck tartományban, ahol egy szupermarketet ért légicsapás: 14 ember meghalt, 37 megsebesült az ukrán hírügynökség szerint. Donyeck tartományt az oroszok sajátjuknak tekintik, de még mindig nem sikerült teljes mértékben elfoglalniuk.

Putyinnak egyáltalán nem okoz problémát, hogy saját területen alkalmazzon brutális terrort a lakosság ellen: Csecsenföld fővárosát az orosz tüzérség a földdel tette egyenlővé. Minthogy akkor még jó volt a kapcsolat Putyin és a Nyugat között, az orosz elnök a G8 tagjaként kvaterkázott az amerikai elnökkel, a brit miniszterelnökkel és a német kancellárral, ezt úgy könyvelték el Nyugaton mint az iszlamista terrorizmus elleni közös harc sajnálatos melléktermékét.

“Oroszország felelni fog ezért a terrorakcióért!”

– hangsúlyozta Zelenszkij ukrán elnök, aki a tárgyalások előfeltételeként nemcsak az oroszok teljes kivonulást tartja nélkülözhetetlennek, de azt is, hogy állítsák nemzetközi bíróság elé Putyint és társait a terrorakciók miatt.

Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy hamarosan megkezdődhetnének a fegyverszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között bár Kuleba ukrán külügyminiszter nemrég Pekingben járt, ahol a kínaiak a felajánlották a közvetítést.

A NATO akár tíz évig is folytathatja Ukrajna támogatását a háborúban – nyilatkozta a    BBC-nek Jens Stoltenberg. A NATO távozó főtitkára tisztában van azzal, hogy Ukrajna nem arathat katonai győzelmet a nála jóval erősebb Oroszország fölött, de úgy véli: túlságosan is drágává teheti az ukrajnai hadműveletet Putyin számára. Henry Kissinger már a háború kitörése után 2022-ben rámutatott, hogy

“Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának sőt az életének kockáztatása nélkül!”

Tovább tart a korrupcióellenes tisztogatás az orosz hadügyben

0

Egy ezredest vettek őrizetbe, aki korábban a hadügyminisztérium beszerzési osztályát vezette Moszkvában. Vlagyimir Gyemcsik ezredest azzal vádolják, hogy 4 millió rubelt kapott egy üzletembertől, aki azután előnyben részesült a közbeszerzéseknél. Ez a 4 millió rubel mintegy 17 millió forintnak felel meg.

A nagy korrupcióellenes tisztogatás idén áprilisban kezdődött meg amikor letartóztatták a hadügyminisztérium államtitkárát, Timur Ivanov tábornokot. Vlagyimir Sesztyerov vezérőrnagyot csalás gyanújával vették őrizetbe. Tisztogatás volt a vezérkarban is, melynek főnöke, Viktor Geraszimov tábornok jelenleg közvetlenül irányítja az ukrajnai “különleges hadműveletet.”

Korábban a Wagner hadsereg azért lázadt fel az ukrajnai fronton, mert nem kapott elég fegyvert és lőszert a harchoz, és a katonák ellátása is pocsék volt. Prigozsin, a Wagner hadsereg főnöke időközben villámgyorsan a túlvilágra távozott, mert repülőgépét felrobbantotta az orosz titkosszolgálat. Sojgu hadügyminisztert Putyin leváltotta, de felfelé bukott, mert az igazi döntéshozó testület, a Honvédelmi Bizottság  titkára lett.

Miről tárgyalt Sojgu hadseregtábornok Teheránban?

Putyin akkor küldte bizalmas hívét az iráni fővárosba amikor küszöbön állt a válaszcsapás Izraelre, amely Iránban akkor gyilkolta meg a Hamász politikai vezetőjét amikor az részt vett Irán új elnökének beiktatásán. Oroszország – Iránhoz hasonlóan – kiváló kapcsolatot ápol a Hamász-szal, amely brutális terrorakciót hajtott végre Izraellel szemben a múlt év októberében. Ez robbantotta ki a háborút a gázai övezetben, amely azzal fenyeget, hogy átterjed az egész Közel Keletre. Izrael minden háborúja villámháború volt eddig hiszen az ország kicsi és az erőforrásai szűkösek. Hadserege viszont erős, és mindig számíthatott az USA támogatására.

Most viszont Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nyíltan megmondta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy

“ennek a háborúnak mielőbb véget kell érnie!”

Nem így látja ezt Benjamin Netanjahu, aki minél tovább akarja folytatni a háborút nehogy elővegyék korrupciós ügyeit, melyekért akár börtönbe is kerülhetne. Netanjahu a háború folytatásával kockára teszi Izrael biztonságát, és a zsidó állam nyugati támogatását.

Irán, ahol a vallási vezető, Khamenei ajatollah támogatásával mérsékelt elnököt választottak, békülni szeretne a Nyugattal, ezért nem akar közvetlen háborút Izraellel hanem a Hamász és a Hezbollah segítségével próbálja meg folyamatosan gyengíteni a zsidó államot.

Oroszország Irán, a Hamász és a Hezbollah oldalán áll ebben a háborúban, az orosz hadsereg iráni drónokat is használ az ukrajnai háborúban.

Moszkva számára két okból is jól jön a közel-keleti konfliktus éleződése: egyrészt, mert elvonja Washington figyelmét az ukrajnai háborútól, másrészt pedig felértékeli az orosz kőolajat és földgázt hiszen a Közel Kelet ezeknek a legnagyobb exportőre, és bármifajta leállás Moszkva malmára hajtaná a vizet.

Washington viszont úgy szeretné kizárni Moszkvát a kőolaj és földgáz piacról, hogy összefog Szaúd Arábiával és a többi közel-keleti exportőrrel Oroszországgal szemben. Ennek viszont az az akadálya, hogy Izrael kormánya hallani sem akar önálló palesztin államról. Emiatt viszont Szaúd Arábia és a közel-keleti olaj és földgáz exportőrök nem hajlandók együttműködni az USA-val hanem inkább Putyint választják: Szaúd Arábia és az Egyesült Emírségek beléptek a BRICS-be – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika formális szövetsége – amely megkérdőjelezi az USA világhatalmát.

Miért vallottak kudarcot az energiaszankciók Oroszország ellen?

“Aki az energia szankciókat kitalálta Oroszországgal szemben, az nincsen tisztában a legalapvetőbb közgazdasági összefüggésekkel sem”- írja Daniel Stelter német közgazdász a Handelsblatt című szaklapban.

“A demokráciák ma többet fizetnek az energiáért mint az ukrajnai háború előtt miközben Oroszországot egyáltalán nem vágták hanyatt az energia szankciók.”

A német közgazdász utal arra, hogy az energia árak emelkedése már az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és azóta is magasan áll. Két módon lehetne csökkenteni: növelni a kínálatot vagy mérsékelni a keresletet. Biden elnök erre tett kísérletet amikor megkérte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörököst, hogy növelje az olajkitermelést, de az USA elnökét elutasították Rijádban. Szaúd Arábia ehelyett a másik nagy olajtermelővel, Oroszországgal működik együtt, és ennek eredményeképp az OPEC+ visszafogja a kitermelést, hogy magasan tartsa az olaj árat. Szaúd Arábia pedig belépett a BRICS-be, amely át akarja alakítani a világgazdaságot oly módon, hogy megszünteti az amerikai dominanciát.

Oroszország nem csuklott össze

A nyugati szankciók egy része ugyancsak hatásos: Oroszország Nyugaton levő vagyonának befagyasztása, a moszkvai nemzeti bank értékeinek zárolása, a chip export tilalom – mindez súlyos csapás Moszkvának, amely mindinkább függő viszonyba kerül Kínával pedig Putyin ezt mindenképp el szeretné kerülni.

Az energiafegyver a Nyugattal szemben hatásos, de Kínával szemben nem.

Peking ugyanis máshonnan is be tud szerezni kőolajat és földgázt, így le tudja nyomni az orosz árakat a minimumra. India is kihasználja Oroszország szorult helyzetét: olcsón veszi a kőolajat, majd finomítva eladja azt a világpiacon. “Németország is így vásárol orosz olajat ” – írja a német közgazdász a Handelsblattban, ahol siet hozzátenni:

”aki az energiaszankciókért  felelős, annak halvány fogalma sincsen a kereslet-kínálat törvényéről!”

Kezdetben a Nyugat nem is forszírozta az energia szankciókat, melyeket a CIA főnöke Ursula von der Leyen kabinetfőnökével már azt megelőzően tisztázott, hogy Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen. William Burns Moszkvából hazamenet állt meg Brüsszelben, hogy a húsbavágó Oroszország elleni szankciókról megállapodjon az Európai Unióval még 2021 őszén. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt – 2022 február 24. Burns korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt tehát orosz szakértőnek számít Washingtonban. A CIA igazgatója rendszeresen konzultál Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin háborúját Ukrajna ellen, mégis mind a mai napig a helyén maradt Moszkvában.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy

“Ukrajnának helye van a NATO-ban”,

azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy

“sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve.”

Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén.

Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják.

Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni.

Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától,

és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel eurómilliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána békeértekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy

a következő békekonferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint.

Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás. Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy “Ukrajnának helye van a NATO-ban”, azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy “sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve. ”Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén. Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják. Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni. Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától, és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel euró milliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jó részét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána béke értekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy a következő béke konferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Orbán Kijev után Moszkvába utazik

Most különösen érdekes, hogy Kijev után Orbán Moszkvába utazik, mert Magyarország az Európai Unió soros elnöke vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak önmagát képviseli. Elvben.

Kijevben hangsúlyozta a magyar kormányfő, hogy mint az Európai Unió soros elnöke tárgyalt Zelenszkijjel. Az ukrán elnök visszautasította Orbán javaslatát arról, hogy előbb kössenek fegyverszünetet, és csak azután lássanak hozzá a béketárgyalások megkezdéséhez, mert ebben teljes a szembenállás továbbra is Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna – a nemzetközi jogra hivatkozva – csakis akkor hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait a megszállt területekről. Az oroszok viszont a békét területért elvet vallják. Hamarosan NATO csúcstalálkozó is lesz, ott is beszámolhat Orbán Viktor arról, hogy miről is tárgyalt Putyinnal.

Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor tájékoztatta Lavrovot amikor Orbán Kijevben tárgyalt. Miért megy Orbán Moszkvába, ahol nem járt NATO vagy uniós tagállam vezetője azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát? A magyar miniszterelnök meg akarja mutatni, hogy a magyar diplomácia szuverén akármit is jelentsen ez. Mi haszna van mindebből Magyarországnak, amely egyre jobban elszigetelődik a NATO-ban és az Európai Unióban? Orbán nyilvánvalóan zsarolja Brüsszelt a hiányzó eurómilliárdokért, de erősen kétséges, hogy ez lenne a célravezető módszer.

Az USA és Moszkva nem Orbán közvetítésére vár

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szergej Nariskin tábornok mégiscsak a helyén maradt, és ő tárgyal Putyin nevében Burns CIA igazgatóval. William Burns volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki Moszkvában járt Putyin agressziója előtt. Az orosz államfő tárgyalt a CIA igazgatójával noha korábban ezt rangon alulinak tartotta. Miről tárgyaltak? Ma sem tudjuk. Az viszont tény, hogy a CIA igazgatója nem közvetlenül hazautazott Moszkvából hanem megállt Brüsszelben, ahol Ursula von der Leyen kabinetfőnökével egyeztették azokat a szankciókat, melyeket azután el is rendeltek miután Putyin megtámadta Ukrajnát. Az első szankciók azért érték villámcsapásként Moszkvát – különösen az orosz valutatartalék befagyasztása – mert hónapokkal előbb  előkészítette azt a CIA igazgatója Brüsszelben.

Miről tárgyalhat mostanában William Burns és Szergej Nariskin tábornok? Rejtély. Tény viszont, hogy a NATO hamarosan csúcstalálkozót tart, és ezen Ukrajna lesz az egyik legfontosabb téma hiszen már csaknem két és fél éve tart a háború, melynek senki sem látja a végét.

Az oroszok Evan Gershkovichot (WSJ) titkos tárgyaláson állítják bíróság elé

Egy orosz bíróság közölte, hogy Evan Gershkovich, a Wall Street Journal Oroszországban több mint egy éve fogva tartott riportere ügyében az eljárást titokban fogják lefolytatni, az első tárgyalás június 26-án kezdődik a regionális bíróságon – jelentette az ország állami médiája.

A 32 éves, oroszországi munkára akkreditált amerikai állampolgárságú újságírót a múlt héten az ügyészség által jóváhagyott vádiratban hamisan vádolták kémkedéssel. Gershkovichot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vette őrizetbe, miközben a WSJ számára készített riportot még tavaly márciusban.

Az amerikai tisztviselők Gershkovichot jogtalanul fogva tartottnak minősítették, és mindent megtesznek szabadon bocsátása érdekében.

A Wall Street Journal hétfőn azt közölte, hogy „a legújabb fejlemények azt jelentik, hogy küszöbön áll a színlelt per”.

Gershkovichot a moszkvai Lefortovo börtönben tartják fogva, Oroszország és az Egyesült Államok pedig egy lehetséges fogolycseréről tárgyalt, amely szabadon bocsátását eredményezheti.

A múlt héten az orosz hatóságok hamisan azt állították, hogy Gershkovich a Központi Hírszerző Ügynökség megbízásából gyűjtött információkat.

Az orosz hatóságok nem mutattak be nyilvánosan bizonyítékokat a riporter elleni vádak alátámasztására.

Gershkovichot várhatóan Moszkvából Jekatyerinburgba szállítják át a június 26-i bírósági tárgyalásra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban jelezte, hogy hajlandó lesz fogolycserére Gerskovics ellen, ha Moszkva és Washington megállapodásra jut. Nem részletezte, kit követel Moszkva Gershkovics fejében. De egyértelműen utalt Vadim Kraszikovra, aki jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti Németországban, mert 2019-ben lelőtt egy csecsen emigránst egy berlini parkban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy Oroszország kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal Gerskovics ügyében, de részleteket nem szándékozik nyilvánosságra hozni. A kapcsolatfelvétel „folynak, és továbbra is teljes információs csendben kell folyni” – idézte Peszkovot a TASZSZ állami hírügynökség. „Nem lehet bejelentést tenni” – mondta.

A Gershkovich-per zárt ajtók mögötti lefolytatásáról a bíróság döntött – tette hozzá Peskov.

A nyugati állampolgárok oroszországi őrizetbe vétele aggodalomra ad okot amiatt, hogy Moszkva olyan foglyok begyűjtésére irányuló kampányt folytat, akiket alkualapként használhat fel a Nyugaton fogva tartott orosz elítéltek hazatérésének meggyorsítására.

Orosz tisztviselők cáfolták, hogy Moszkva külföldieket használna fel arra, hogy politikai előnyöket vagy engedményeket szerezzen a Nyugattól. Több külföldi állampolgár mellett Oroszország tartja fogva a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió újságíróját, Alsu Kurmasevát (47), egy orosz-amerikai kettős állampolgárt, akit tavaly vettek őrizetbe Kazany városában, amikor meglátogatta beteg édesanyját. Kezdetben azzal vádolták, hogy nem regisztrált külföldi ügynökként. Ezt a megnevezést az orosz hatóságok több száz szervezetre és magánszemélyre terjesztették ki, gyakran azzal a céllal, hogy lejáratják őket, és kiemeljék külföldi kapcsolataikat. Ezt követően azzal vádolták meg, hogy hamis információkat terjesztett az orosz hadseregről egy olyan könyv kapcsán, amelynek szerkesztésében segített, és kritizálja az ukrajnai inváziót.

Kurmasheva férje, Pavel Butorin és jogi csapata révén tagadta az ellene felhozott vádakat.

A hónap elején Oroszország őrizetbe vett egy francia állampolgárt, akit a TASZSZ orosz hírügynökség Laurent Vinatier-ként azonosított, aki egy humanitárius béketeremtő szervezetnek dolgozik, azzal a váddal, hogy információkat gyűjt a fegyveres erőiről. A TASS szerint Vinatier ügyvédei fellebbezést nyújtottak be fogva tartása ellen. A fellebbezést a Moszkvai Városi Bíróság várhatóan egy későbbi időpontban tárgyalja – közölte a hírügynökség.

Paul Whelant, egy másik amerikai állampolgár és egykori tengerészgyalogost 2018 óta tartják fogva Oroszországban. Egy titokban lefolytatott tárgyalás után 2020-ban 16 év börtönbüntetésre ítélték őt, családjával és az Egyesült Államokkal szembeni kémkedés miatt. a kormány szerint hamis vádakon alapul. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Whelant, Gershkovichhoz hasonlóan, jogtalanul vették őrizetbe, és elkötelezi magát, hogy dolgozzon a szabadon bocsátásán. Családja is a szabadságáért kampányolt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK