Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Orbán fel akarja számolni az ellenzéki sajtót

A New York-i Bloomberg tudósítójának Varga Zoltán nyilatkozott, aki egy kis média birodalom tulajdonosa. Nemrég vásárlási ajánlatot kapott, amely véleménye szerint kormányközeli vállalkozóktól érkezett. Ezt visszautasította, de azóta azt tapasztalja, hogy a titkosszolgálat rajta tartja a szemét.

Varga Zoltán birtokában van a 24.hu portál, amelynek népszerűsége jelentősen megnőtt azt követően, hogy kormányközeli hatalomátvétel történt az Indexnél.

A nyár folyamán két kéretlen ajánlatot kapott – egyet magyar, másikat külföldi befektető – cége megvásárlására. Varga úgy vélte, hogy a két férfi Orbán Viktor miniszterelnök közvetítője, bár nem akarta azonosítani őket.

Varga szorongása a koronavírus-járvány idején kopott idegeket tükrözheti, amely rekord recesszióba taszította a magyar gazdaságot. Varga aggodalma, hogy a megfélemlítés célpontja, sokat elmond az országról egy olyan vezető alatt, aki a bíróságok, a jegybank, az oktatás és a média felett befolyását kibővítheti, a kommunista korszak óta nem látott támadással. Elmondta, hogy mostanság két férfit is látott párszor a háza előtt sötétített ablakú autóban ülni.

A Varga által 2014 óta vezetett Centrál Média Group 25 nyomtatott magazint és 19 online kiadványt üzemeltet, összesen 650 embert foglalkoztatva. A társaság szerint elérik Magyarország 10 milliós lakosságának felét.

Állítja, hogy ez fontos emberré teszi őt egy olyan országban, amelyet az Európai Unió a jogállamiság és a demokrácia aláásása miatt vizsgál.

A Bloomberg 2017-es interjújában Varga némi bravúrral beszélt titkáról, mely szerint Orbán indulásakor boldogulni tudott mint mondta akkor „afféle naiv” lélek volt. Miután találkozóra hívta, egyszer személyesen találkozott Orbánnal, és Orbánt félelmetes politikusnak nevezte, aki mélyen megérti és tiszteli a hatalmat.

Abban az évben a versenyhatóság blokkolta azt az egyezményt, amelynek eredményeként a független sajtó megerősödött volna a Bertelsmann SE RTL-jében – a legnézettebb kereskedelmi tévécsatornában -, és részesedést vásárolt volna a Varga online média üzletágában.

“Határozottan alábecsültem, hogy a kormány hogyan fog nyomulni a média túlsúly megszerzéséért” – mondta Varga. Azt mondta, mostanra egyértelmű, hogy “mindenképpen szeretnének egyfajta orosz stílusú, ellenőrzött médiatájt.”

Ez a nyár különösen nehéz volt a független média számára Magyarországon.

Az Index, az ország legolvasottabb, 1999-ben létrehozott hírportálja ellen a kormányzat júliusban lépett fel, előbb főszerkesztőjét kirúgták, mert azt állította, hogy a portál függetlensége veszélyben van. Ezt egy szervezeti átalakítás követett, miután a kormánypárti vezetők befolyást szereztek a portálon. Az Index teljes szerkesztősége tiltakozásul kilépett.

Szeptember 11-én az állami médiaszabályozó – teljes egészében Orbán fideszes pártjának kinevezettjei vezetésével – a múltbeli szabálytalanságokra hivatkozva nem akarja meghosszabbítani Magyarország egyetlen ellenzéki rádiójának, a Klubrádió frekvencia engedélyét. A Klubrádió elleni a döntés a média pluralizmusa elleni támadás volt.

“A média kormányzati ellenőrzésének mértéke Magyarországot egyedülállóvá teszi Európában” – mondta Polyák Gábor, a dél-magyarországi Pécsi Tudományegyetem kommunikációs és médiatudományi osztályának vezetője.

Magyarország a World Press Freedom Index 89. helyére esett az idén a 2010. évi 23. helyről, amikor Orbán egy nacionalista menetrenddel tért vissza a hatalomra, ami arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy Orbánt  „ikertestvérének” nevezze.

A kormány „szisztematikusan felszámolta a média függetlenségét, szabadságát és pluralizmusát, eltorzította a médiapiacot és megosztotta az ország újságírói közösségét” – áll a legfrissebb civil egyesületek jelentése szerint, köztük a Riporterek Határok Nélkül és az Újságírók Védelmével foglalkozó Bizottság részéről. Decemberben jelent meg egy magyarországi misszió után.

Orbán politikája az Európát uraló „liberális” erők visszaszorítására irányul. Az EU, amely évente dollármilliárdokat terjeszt Magyarországra, hogy segítse a gazdagabb nyugati tagok felzárkóztatásában, azzal fenyegetett, hogy csökkenti a finanszírozást, de semmi sem vált be.

Varga szerint az EU nem tett eleget Orbán politikájának megállítása érdekében, és azzal bátorította, hogy nem lépett fel határozottan.

Orbán hatalmi központosításának kulcsa Európa legnagyobb propagandagépezetének felépítése volt, amelyet 2018-ban pecsételtek meg, amikor közel 500 sajtóorgánumot – nyomtatott, digitális, televíziós és rádiót – egyesítettek egy alapítvány alá azzal a céllal, hogy elterjesszék Orbán politikai márkáját.

Bár Varga istállójában megtalálhatók a női életmódnak, lakberendezésnek és a National Geographic magyar nyelvű változatának szentelt kiadványok, a 24.hu-t is tartalmazza. Az Index bekebelezése után ez a legolvasottabb politikai híroldal, amely naponta csaknem egymillió olvasót vonz.

Világos, hogy Varga most tövisként áll a vezetés oldalán. A kormánypárti üzletek az elmúlt hetekben olyan cikkeket kezdtek megjelentetni, amelyek Vargát egy „tipikus vörös báróhoz” hasonlították. Ezt a kifejezést Orbán korábban az ellenzéki pártokhoz kötődő üzletemberek, például a szocialisták kifejezésére használta.

A 24.hu újságírói nem voltak nyugtalanok, és folytatták a kormánykritikus tudósításokat, ideértve az uralkodó elit körében folyó részrehajlást és a korrupció feltárását.

Orbán számára ez azért különösen veszélyes, mert a koronavírus-járvány újbóli fellendülésével és a recesszióval küzd, és ennek közvetlen kihatása lehet a 2022-ben, amikor negyedik egymást követő ciklust kívánja megnyerni. Az ellenzéki pártok megfogadták, hogy közös jelölteket állítanak be, miután a tavalyi helyi választásokon kötött szövetség Orbánnak több addig vezetett város elvesztését okozta.

Varga szerint most elvi kérdés, hogy kitartson-e az üzlet mellett. Nem fogakarja eladni.

“Erkölcsi kötelességem, hogy ezt ne tegyem”

– mondta Varga. Sikeres üzletember vagyok, és megengedhetem magamnak.

A kormányszóvivői iroda nem volt hajlandó válaszolni Varga állításaira. “A kormány nem foglalkozik a médiapiaccal kapcsolatos kérdésekkel” – mondta e-mailben. Havasi Bertalan, Orbán szóvivője nem válaszolt az e-mailre, amelyben választ kért.
A Bloomberg sem tudot hitelt érdemlő választ kapni arra, hogy a kormány megkörnyékezte e Varga cégét.

Putyin a példakép

Orbán Viktor olyan médiát akar mint az orosz elnök – hangsúlyozza Varga Zoltán. Oroszországban a független sajtó gyakorlatilag megszűnt: egyetlen központból irányítják a médiát éppúgy mint a szovjet időkben. A renitens újságírókat kirúgják vagy néha még meg is gyilkolják. Putyin bírálata elképzelhetetlen, a rendszer iránti lojalitás a fennmaradás alapfeltétele. A titkosszolgálat emberei mindenütt ott vannak a médiában – éppúgy mint a szovjet időkben.

2022 közel van

A magyar miniszterelnök brutális nyomulását a média teljes átvételére az motiválhatja, hogy a Covid-19 vírus járványt követő gazdasági válság akár a 2022-es választásokig is elhúzódhat. Akkor pedig Orbán Viktornak aligha lesz módja, hogy megvásárolja a szavazópolgárok millióinak jóindulatát mint korábban. Ebben a légkörben a korrupciós ügyek bírálata sokkal nagyobb negatív visszhangot váltana ki hiszen a szavazópolgárok döntő többségének megélhetési problémái vannak. A kormányzati karmester által vezérelt média erről terelheti el a figyelmet, mert különben fennáll a veszély a miniszterelnök számára, hogy az elégedetlen szavazók az ellenzékre voksolnak annak ellenére, hogy életképes alternatívát ott sem látnak.

Amerre a szem ellát ott a KGB

Szvetlana Alekszijevics Belarusz Nobel díjas írónője, az ellenzéki tanács tagja, egész régiónk problémájának tartja, hogy mindenki csak álmodozik a demokráciáról, de a valóságban a KGB uralkodik.

“Ha Európa keleti részéről beszélünk, ahol élek, akkor elmondhatjuk, hogy csapdába estünk. Azt hisszük, hogy rögtön új demokratikus hatalom lesz, ha megbuktatjuk a diktátort: Lukasenkát vagy Putyint. A Szovjetunió bukása után kipróbáltuk ezt. Olyanok voltunk mint a rabok, akiket kiengedtek a lágerből. Az ilyen ember csak azt tudja: hogy lehet erőszakkal igazságot tenni. Megint visszakerültünk a régi rendszerbe: a hatalom csúcsára egy KGB-s, Putyin jutott fel.

Amikor megválasztották Putyint, akkor Irkutszban voltam, ahol az egész kormányzóságot a Gulag rabjainak a csontjai borították annak idején. Kérdezgettem az ott élőket: mire emlékeznek? Rémisztő történeteket meséltek el arról, hogy a vonatról a hóba parancsoltak egész családokat, akiknek ott dolgozniuk kellett a szibériai hidegben. Száz emberre egyetlenegy lapát jutott!

Mégis kire szavaztak most?
“Hát természetesen Putyinra!”

Egy japán rendezővel jártunk ott, mert filmet készítettünk Szibériáról, a Gulagról a könyvem alapján. Mind a ketten megdöbbenve kérdeztük: miért szavaztak a KGB-s Putyinra? A válasz: “nálunk csak a KGB tudja fenntartani a rendet!”

Szvetlana Alekszijevics írónő jelenleg Belaruszban Lukasenka  elnök titkosszolgálatának ellenőrzése alatt áll, melyet a legutóbbi időkig úgy hívtak, hogy KGB!

Putyin nyert, de…

Az orosz elnök pártja megnyerte a helyi választások többségét, de néhány helyen érzékeny veszteségeket szenvedett el: Novoszibirszkben és Tomszkban nem úgy alakultak az eredmények, ahogy Putyin szerette volna.

A választási kampány hajrájában épp e két városra koncentrálta erejét Navalnij, akit Szibériában megmérgeztek. Az életét csak egy Merkel-Putyin telefonnak köszönheti. A német kancellár asszony elintézte, hogy a kómában levő ellenzéki vezetőt szállítsák Németországba. Ahol időközben magához tért. Merkel kancellár azzal vádolta meg Oroszország elnökét, hogy a Novicsok idegméreggel próbálta meg eltenni láb alól az ellenzék vezérét.

Novoszibirszk

Oroszország harmadik legnépesebb városában Putyin pártja kisebbségbe került a képviselői testületben, ahova viszont bejutott Navalnij jobbkeze, Szergej Bojko. Ez azért is nagy csapás Putyin számára, mert Novoszibirszk szimbólum Oroszországban: az Akagyemgorodok a Szovjetuniónak azt a törekvését tükrözte, hogy az USA-val egyenrangú tudományos nagyhatalommá váljon. A Szovjetunió bukásával ez a lehetőség végképp elúszott, de az oroszok szemében Novoszibirszk még mindig az elpuskázott jövő szimbólumának számít. Putyin veresége tehát akár jelkép is lehet a jövőt illetően …

Tomszk

Navalnij a Novoszibirszk-Tomszk légijáraton lett rosszul vagyis az utolsó percig küzdött azért, hogy az ellenzék megmutassa erejét Szibériában. Tomszkban Putyin pártja még a szavazatok egynegyedét sem kapta meg! Miközben a legtöbb helyen kényelmes többséget szerzett. A két renitens város megmutatta, hogy a hatalom brutális elnyomó politikája és a kormánypárti sajtónak a szovjet időket idéző propagandája ellenére is lehet eredményes az ellenzék. Főként, hogyha az életét is kockára teszi mint Navalnij, aki csak Merkel kancellárnak köszönheti, hogy nem lett az orosz választási kampány hősi halottja Szibériában.

Belarusz, Putyin a vesztes

Vlagyimir Putyin elveszítheti Belaruszt – figyelmeztetett cikkében Nyina Hruscsova. Megállapította: a Belaruszban zajló tüntetések minden egyes napja a hosszú távú orosz érdekek ellen hat, és a Kremllel szembeni bizalmatlanságot táplálja.

Vlagyimir Putyinnak Lukasenka elnök óvatos támogatása helyett kifejezésre kellene juttatni a belarusz társadalommal kapcsolatos szolidaritását

– vélekedett Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja egykori főtitkárának unokája, több amerikai egyetem nemzetközi politológiával foglalkozó oktatója.
Rámutatott: Lukasenka kezdetben tekintélyelvű társadalmi populistaként kormányzott, aki a szovjet gondolkodású, az államnak szívesen dolgozó, a magántulajdontól tartó polgárokat szólította meg. Kormányzása azonban később egyre bürokratikusabbá vált, és ekkortól már modern, profi menedzserek dolgoztak egy olyan elnök alatt, akinek a javak elosztása volt a dolga. Ennek megfelelően – Oroszországgal ellentétben – Belaruszban kevés az oligarcha, és a magánvagyon az állami bürokráciának van alárendelve.-

Mindennek kulturális és ideológiai gyökerei vannak.

Lukasenka forrásokat öntött az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a szociális ellátás támogatásába. Országát – amely a Szovjetunió összeomlásáig soha nem volt önálló – fiatal államként mutatta be, amelynek szüksége van a szigorú rendre, hogy független tudjon maradni mind Oroszországtól, mind a Nyugattól.
A legutóbbi időkig a belaruszok gazdasági biztonságban éltek: az ország nem volt gazdag, de szegény sem, viszont ennek árát az alapvető jogok és szabadságjogok terén kellett megfizetni. Ám a gazdasági lassulás és a fokozódó egyenlőtlenség bekövetkeztével – mivel a paternalista újraelosztás csakis addig érvényesülhet -, még Lukasenka politikai bázisa is kezdett elidegenedni elnyomó kormányzásától.

A Lukasenka saját fogalmazása szerint „az áruló privatizálástól megmentett” gyárakban és intézményekben zajló sorozatos sztrájkok ugyanakkor azt mutatják, hogy a legtöbb állampolgár szabad választásokat szeretne.

Lukasenka a választás utáni beszédeiben azt hangoztatta, hogy a Nyugat magára hagyná az országot, és ez veszélyeztetné a nyugalmat és a stabilitást. Ez hatásos is lehetett volna, ha nem kísérte volna a tiltakozások brutális elnyomása. Hiba lenne azonban a belaruszi eseményeket egy újabb poszt-szovjet „színes forradalomnak” tekinteni. A tüntetők közül sokan a volt Szovjetunió más területeihez képest a legnyugatiasabb módon élnek, de felismerték, hogy a paternalizmus nem stabilitást, hanem további stagnálást jelent, és megakadályozza, hogy az egyének elérjék saját céljaikat.
Így Lukasenka rendszere életre-halálra menő harcban találta magát egy olyan értékrenddel, amely az individualizmusra és a választás szabadságára épül. Ha Lukasenka idejében lelépett volna, úgy tekinthettek volna rá, mint államalapítóra, aki erős identitást hagyott az országára.
Az elnök természetesen a Nyugatot vádolta az ellenzék manipulálásával, és azt hangoztatta, hogy Cihanovszkaja a választási eredmény bejelentése után menekült Litvániába. Az EU szerint azonban a választás nem volt „sem szabad, sem tisztességes”, és az unió nem fogadta el az eredményt. Emellett egyéni szankciókat hirdetett egyes tisztségviselők ellen, akiket felelősnek tekintenek a választási csalásért és az erőszakért, és támogatást ajánlott fel az ellenzéknek. Sokan úgy vélik, hogy az országnak két választási lehetősége van, nevezetesen a Nyugat vagy Oroszország, bár a választók ilyen követelést nem támasztottak.

„Még megtehetik azonban, ha a Kreml továbbra is hallgat azt követően, hogy sietett gratulálni Lukasenkának a győzelemhez”

– írta Hruscsova.
Moszkva számára a belarusz „batyka” (apa) egyre nehezebb gazdasági és politikai partnernek bizonyult, ez magyarázhatja, hogy Putyin miért nem akar közvetlenül beavatkozni. Ám Putyinnak ahelyett, hogy óvatosan támogatná Lukasenkát, a Nyugathoz hasonlóan stratégiai megfontolások alapján kellene fellépnie.

Lukasenka már elvesztette legitimációját még akkor is, ha sikerül hatalmon maradni, mert az ottani emberek nem fogják elfelejteni a veréseket, kínzásokat, sőt, gyilkosságokat, amelyekkel a rezsim igyekezett leverni a tiltakozásokat.

És Hruscsova szerint nem fogják elfelejteni a Kreml hallgatását sem. „A tiltakozások minden egyes napja a Kreml Belaruszhoz fűződő, hosszú távú érdekei ellen hat, és olyanokban is a Kremllel szembeni bizalmatlanságot és frusztráltságot táplálja, akik korábban soha nem éreztek ilyesmit.

Putyinnak ki kellene nyilvánítani szolidaritását a belarusz társadalommal, mert az emberek hozzáállása mára fontosabbá vált, mint Lukasenak rezsimje.

Egy ilyen megszólalás csökkentené a Nyugat esélyét, hogy eltérítse Minszket a Moszkva körüli pályáról. Putyin csak saját magának tehet szemrehányást, ha a belaruszok mégis megkapják ezt az esélyt” – írta Hruscsova.
Project Syndicate/Nina L. Hruscsova

Merkel: továbbra is párbeszédet kell folytatnunk Moszkvával

A német kancellár nem titkolta, hogy komoly ellentétek állnak fenn: elsősorban a belorusz helyzet megítélésében és Navalnij ellenzéki politikus ügyével kapcsolatban. Az orosz ellenzéki politikust egy németországi kórházban ápolják miután rosszul lett egy orosz belföldi járaton.

Munkatársai szerint megmérgezték, az oroszok tagadják ezt. A német orvosok szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy az orosz ellenzéki politikust megmérgezték.

Merkel és Macron tárgyalni akar Putyinnal Beloruszról

Míg az USA és európai szövetségesei, Lengyelország és a balti államok teljes mellszélességgel kiállnak a tüntetők mellett Beloruszban addig Franciaország és Németország kivár. Szemük előtt Ukrajna példája lebeg: az USA támogatásával megbuktatták az oroszbarát rendszert Kijevben, de azóta sem jött létre jól működő demokrácia és korrupciómentes piacgazdaság az országban. A jelenlegi válságos világgazdasági helyzetben senkinek sem hiányzik egy újabb szegény rokon Keletről. Márpedig Belorusz lakossága több mint 10 millió, az ország gazdaságát Putyin támogatása tartja a felszínen. Oroszország stratégiai okokból ragaszkodik Beloruszhoz, mert nem szeretné, ha az ország a Nyugathoz közeledne, és felvenné a kapcsolatot a NATO-val, ahogy azt Ukrajna tette.

Putyin elnök egy hazai rádió interjúban megerősítette: Lukasenka kérésére különleges orosz alakulatok állnak készenlétben, hogy megvédjék az ingadozó rendszert. Beloruszban az ellenzék már régóta célozgat arra, hogy a fegyveres erők soraiban orosz alakulatok is vannak. Belorusz Nobel díjas írónője több interjúban is azt állította, hogy épp ezek az orosz alakulatok a felelősök azokért a brutális akciókért, melyeket a hatalom elkövetett a tüntetőkkel szemben Beloruszban.

Uniós videó csúcs Belaruszról

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a videokonferencián, amely tisztázni hivatott az Európai Unió állásfoglalását a mind drámaibb események miatt Belaruszban, ahol Lukasenka elnök makacsul ragaszkodik a hatalmához.

Putyin orosz elnök katonai támogatást is ígért Lukasenkának, aki 26 éve uralkodik Belaruszban, melyet orosz nyelven irányít. Ez az ország a világ talán egyetlen olyan nacionalista diktatúrája, mely semmire sem becsüli a saját nyelvét és ehelyett az oroszt használja. Lukasenka hűsége Putyinhoz töretlen már csak azért is, mert Oroszország támogatása nélkül aligha állna fenn a rendszer 29 évvel a Szovjetunió bukása után.

Putyin mindenkit figyelmeztet: nem mond le Belaruszról

Oroszország urát kizárólag Belarusz stratégiai jelentősége érdekli. Ennek következtében arról tájékoztatta mind Washingtont mind pedig Berlint és Párizst, hogy nem mond le Belaruszról. Az ok Ukrajna. Kezdetben az amerikaiak megígérték az oroszoknak, hogy Ukrajnát meghagyják Moszkva érdekkörébe, de azután megbuktatták Putyin emberét. Ukrajna, ha bizonytalanul is megindult a demokrácia útján és szélesíteni kezdte kapcsolatait a Nyugattal. A gazdasági kapcsolatok még nem zavarták annyira Putyint hiszen a több mint 40 milliós állam támogatása neki is sok gondot okozott. A katonai kapcsolatok annál inkább zavarják az orosz vezérkart, mert Ukrajna mind közelebb kerül a NATO-hoz. Ez pedig azt jelentené, hogy amerikai csapatok állomásozhatnának nem is oly messze Moszkvától. Putyin ugyanezt a forgatókönyvet látja Belaruszban. Ezt akarja megakadályozni, de kérdés, hogy lesz-e rá ereje? Katonai van bőven, de pénze nincsen Putyinnak márpedig Lukasenka rendszerének fenntartása kizárólag a szuronyokra támaszkodva nem lehetséges.

A magyar diplomácia dilemmái

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban járt Minszkben, ahol üdvözölte Lukasenka elnök szoros kapcsolatait Moszkvával éppúgy mint nyitását Nyugat felé – némi támogatás reményében. Ennek

a nyugati nyitásnak vethet véget az uniós csúcs.

A magyar diplomácia álláspontja hivatalosan az, hogy Lengyelországot követjük e téren. Ez pedig a kemény Putyin ellenes vonal. Ezért nem hivatalosan a magyar diplomácia azzal érvelhet a kemény szankciók ellen, hogy azok csak még inkább Putyin irányába tolják el Belarusz amúgy sem oroszellenes rendszerét. A lengyelek meg akarják buktatni Lukasenkát míg a magyar diplomácia szerint tárgyalni kell vele. Ez a vita az EU csúcson nem épp meghatározó, ott a francia és a német álláspont a döntő. A francia elnök és a német kancellár épp Minszkben állapodott meg Putyinnal Ukrajnáról. Ha Lukasenka bukására játszanak, akkor az új rendszer Belaruszban benyújtja majd a számlát: segélyt kér majd az EU-tól, amely Ukrajnával sem boldogul. Ráadásul Európa legnagyobb gazdasági és társadalmi válságát éli át a második világháború óta. Senkinek sem hiányzik egy újabb szegény rokon Keletről. Ettől függetlenül az EU videó konferenciáján valahogy dönteni kell Belaruszról, ahol az emberek vigyázó szemüket mindinkább Európára és az Egyesült Államokra vetik – Moszkva helyett.

Lukasenka: kitartok amíg meg nem ölnek!

Belarusz történelmének legnagyobb tüntetését tartották meg annak érdekében, hogy megszűnjön az önkényuralom az országban, ahol nemzedékek óta eddig semmi mást nem ismertek.

Lukasenka elnök azonban közölte : nem lesz új választás! Ő pedig marad az elnöki székben. Ha saját népe nem is, de Vlagyimir Putyin továbbra is elszántan támogatja Lukasenka elnököt. Leginkább stratégiai okból: ha Belarusz Ukrajnához hasonlóan közeledni kezdene a NATO-hoz, akkor Moszkvához nagyon közel jelenthetnének meg amerikai kiképzők majd katonák is.

Putyin katonai támogatást ígért

Minszki jelentések szerint az orosz karhatalom már jelen van Belaruszban, ahol a választás óta permanens a tiltakozás, mert a közvélemény szerint Lukasenka elnök csalással került újra az elnöki székbe. Az orosz elnök szpecnaz egységeket is küldött Belaruszba. Ezek az elit alakulatok mind puccsok kirobbantására mind azok megakadályozására alkalmasak. Moszkvában úgy gondolják, hogy Belaruszban amerikai forgatókönyv szerint zajlanak az események éppúgy mint korábban Ukrajnában. Kijevből elűzték Putyin emberét, de az orosz elnök most mindent megtesz Lukasenka megmentése érdekében.

Ez elsősorban katonai-rendőri támogatást jelent, mert pénze Putyinnak sincs. Korábban a kőolaj jövedelmekből futotta Belarusz támogatására, de most Oroszország maga is gondokkal küzd az alacsony árfolyam miatt.

Trump kétkulacsos diplomáciája

Miközben Washington élesen elítéli Lukasenka brutális fellépését az ellenzékkel szemben, és megerősíti katonai szövetségét a szomszédos Lengyelországgal, Trump fenntartja a kiskaput Putyin számára. Korábban úgy nyilatkozott, hogy szeretné meghívni az orosz elnököt a G7 csúcsra. Amely korábban G8 volt, de Oroszországot kizárták. Miért? Mert annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, ahol nem is oly mellesleg a Fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van.

Putyin: kísért a múlt

Mivel foglalkozott Putyin alezredes Drezdában amikor az ottani KGB központot vezette? Hivatalosan csak annyi jelent meg erről, hogy 1985 és 1990 között “unalmas papír munkával teltek a napok” .

Valójában azonban Putyin részlege nagyon fontos szerepet töltött be a korabeli terrorizmus megszervezésében. Drezdából irányították a szélsőbaloldali német terroristák és a közel-keleti palesztin gerillák közötti operatív kapcsolatot, melyet nemritkán gyilkos terrorakciók követtek. A KGB és a palesztin terroristák között az összekötő tiszt nem más volt mint Carlos. A latin amerikai hivatásos forradalmár több szeretője is a német szélsőbaloldali szervezetekből került ki. Miután Párizsban rendőröket gyilkolt, nemkívánatos személy lett Németország keleti felében is. Ezért Magyarországon pihente ki fáradalmait. Magyar összekötő tisztje megírta emlékiratait, melyet előszeretettel forgattak a francia kémelhárítók, akik mindenáron el akarták kapni Carlost. Ez sikerült is, mert Carlos a Szovjetunió bukása után szabad préda lett. Végül Szudánban eladták a francia kémelhárításnak, akik szőnyegbe csomagolva Párizsba vitték, ahol életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Putyin csecsenföldi múltja

Az orosz elnök hatalomra kerülése után vérbe fojtotta a csecsenföldi iszlamista lázadást. Ebben a könyörtelen háborúban nagy segítségére volt az a tapasztalat, amelyet Drezdában szerzett amikor a kapcsolatot tartotta a palesztin terroristákkal. Még egy szempontból volt nagyon hasznos a drezdai tartózkodás.

A hibrid hadviselés

Putyin itt tanulta meg alkalmazni azt a komplex hadviselést, amelyet a Szovjetunió kidolgozott a bukás előtti években. Már világos volt, hogy a gazdasági versenyt nem nyerhetik meg a Nyugattal szemben. Ezért felértékelődött a politikai destabilizálás! Ezt alkalmazza jelenleg is Nyugat-Európában, ahol Putyin az Európai Unió minden rendű és rangú ellenfelét segíti.

A Szovjetunió, amely destabilizálni akarta a Nyugatot, maga bukott meg. Ez a veszély fennáll Putyin számára is, aki elődeihez hasonlóan nem talált modellt arra, hogy miképp lehetne modern nagyhatalommá tenni Oroszországot.

Tűzszünet Ukrajnában

Putyin és Zelenszkij megállapodott: hétfőn tűzszünet kezdődik, amely fordulatot hozhat Ukrajna viharos belső viszonyaiban.

2014 óta több mint 13 ezren haltak bele a konfliktusba, amely szembeállította Ukrajna kormányát a jelentős számú orosz kisebbséggel, melyet Moszkva támogat. A konfliktus során Oroszország lenyúlta a Krím félszigetet, mely 1954 óta Ukrajnához tartozott annak ellenére, hogy a lakosság többsége orosz volt.

Miért adta Hruscsov Ukrajnának a Krím félszigetet?

Dzsingisz kán utódai uralkodtak a Krím félsziget fölött amikor az orosz cár csapatai elfoglalták azt. A rohamosan növekvő orosz kisebbség hamarosan többséggé változott a Krím félszigeten. A terület stratégia fontosságát fokozta, hogy a cár ide telepítette a Fekete tengeri flotta parancsnokságát.

Sztálin halála után Hruscsov lett a Szovjetunió első embere, de nagy szüksége volt támogatókra, mert igen erős riválisai voltak. A Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában Ukrajnáé volt a legerősebb frakció. Hruscsov az ő támogatásukkal szerezte meg a hatalmat, és ezt hálálta meg a Krím félszigettel. A Szovjetunióban az ukrán frakció egészen Brezsnyev haláláig, 1982-ig uralkodott.

Putyin-Zelenszkij

Most mind az orosz mind pedig az ukrán elnök a támogatásáról biztosította a tűzszünetet. Ugyanakkor Putyin közölte Zelenszkij elnökkel: nem ért egyet azzal, hogy októberben helyi választásokat rendezzenek Ukrajnában. A kijevi kormányzat mindenütt meg akarja rendezni a választásokat kivéve a két orosz többségű tartományban: Donyeckben és Luganszkban. Ez a két tartomány autonóm módon működik. Fegyveres milíciáját Moszkva maximálisan támogatja.

A két állam konfliktusát a német kancellár illetve a francia elnök közreműködésével sikerült rendezni. A tűzszünet fordulatot hozhat Kijev és Moszkva kapcsolataiban, de gyors előrelépésre nemigen lehet számítani, mert a nacionalizmus mindkét oldalon igen erős. Mind Oroszország mind pedig Ukrajna számára ez pótolja a valóságos eredményeket …

Putyin-Erdogan párharc az azeri-örmény mini háború mögött

Rendszeressé váltak a lövöldözések a két állam határvidékén, ahol évtizedek óta nemzetiségi problémák nehezítik Azerbajdzsán és Örményország kapcsolatainak rendezését.

A vegyes lakosságú Hegyi Karabah tartomány a szovjet időkben Azerbajdzsánhoz tartozott bár a lakosság többsége az örmények közül került ki. A Szovjetunió bukása után Örményország “felszabadította” a Hegyi Karabahot, ahonnan elüldözték az azeri kisebbséget. A Hegyi Karabah státuszáról folytatott tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.

A baltás gyilkos

Mind Azerbajdzsán mind pedig Örményország be akar kerülni a NATO-ba. Ezért tanultak Budapesten katonatisztek mindkét államból. Egy azeri tiszt álmában baltával megölte örmény tiszt társát! Emiatt az azeri tisztet lecsukták. Azerbajdzsán elnöke kiváltotta az azeri tisztet Magyarországról – máig nem tudni, hogy a magyar vezetők mit kaptak ezért. A baltás gyilkost nemzeti hősként ünnepelték Bakuban, Örményország viszont megszakította diplomácia kapcsolatait Magyarországgal.

Putyin kontra Erdogan

Az orosz államfő a keresztény Örményországot támogatja a konfliktusban míg Erdogan török elnök Azerbajdzsánt, ahol az emberek törökkel rokon nyelvet beszélnek és muzulmánok.

Korábban Putyin és Erdogan szövetséges volt, de az utóbbi időben Oroszország és Törökország több helyszínen is szembekerült egymással: Szíriában és Líbiában az ellentétes oldalt támogatják. Ehhez csatlakozik most harmadik helyszínként Azerbajdzsán és Örményország. Oroszország mindenütt a keresztények védelmezőjeként lép fel. Emiatt Putyin bírálta Erdogant, aki ismét mecsetté alakította át a Hagia Sophia székesegyházat Isztanbulban.

Mit tehet a magyar diplomácia?

Magyarország belépett a Türk Tanácsba. Orbán Viktor szívesen látott vendég Bakuban. Erdogan elnök budapesti látogatása sokáig emlékezetes marad, mert a magyar fővárost korábban soha nem zárták még le ennyire egy külföldi vendég érkezése miatt.

Más oldalról viszont Putyin elnök ugyanilyen szívesen látott vendég Budapesten.

Az, hogy Orbán Viktor két jóbarátja immár három helyszínen is háborúskodik egymással, érdekes új szituációt is teremt: akár közvetíteni is lehet közöttük…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK