Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Orbán az országgyarapító

0

Putyin kedvenc televíziós propagandistája Vlagyimir Szolovjov nevezte így a magyar miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy Orbán Viktor Macron francia elnökkel tárgyalt Ukrajnáról.

A francia államfő arra akarta rávenni a magyar miniszterelnököt, hogy ne vétózza meg Ukrajna támogatását a következő uniós csúcstalálkozón, melyet a jövő héten tartanak meg. Két téma is érinti Ukrajnát: az egyik a csatlakozási tárgyalások megkezdése, a másik, amely sokkal aktuálisabb a háborúban álló ország pénzügyi támogatása, amely nélkül nem tudja magát sokáig tartani Oroszországgal szemben. Macron nem tudja erről meggyőzni Orbán Viktort – idézi Putyin kedvenc propagandistáját a Klubrádióban Nemes Gábor. Miért ilyen biztos benne? Mi az a kapcsolat, amely összefűzi Putyin elnököt a nála jóval fiatalabb magyar miniszterelnökkel, aki antikommunista liberális politikusként kezdte politikai pályafutását a nyolcvanas években vagyis meg akarta buktatni a rendszert, melyet a KGB-s Putyin elszántan védelmezett az egykori NDK-ban?

A KGB készült a rendszerváltásra a kisebb szocialista országokban méghozzá kettős szereposztásban: egyrészt reformkommunista politikusokkal, másrészt pedig olyan kelet-európai “liberálisokkal”, akik ezer szállal kötődtek Moszkvához.

Ilyen például Babis Csehország ex miniszterelnöke, akivel nemrég újra találkozott a magyar kormányfő. A moszkvai kötődés jól látszik azokon a rendszereken, melyeket Putyin barátai létrehoztak Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában stb. Lengyelországban a Gazeta Wyborcza figyelmeztetett arra még a választások előtt, hogyha marad a PiS, akkor hasonló rendszer épülhet ki végleg Varsóban is.

Babis megbukott Prágában, de nem végleg. A PiS elbukott a választáson, de a legnagyobb párt maradt Lengyelországban. A játszmának egyáltalán nincs vége, igaz, hogy eredménye sincsen.

Kísért a múlt

Az oroszok a múlt rabjai, ez egyértelműen kiderült Putyin értelmetlen ukrajnai agressziójával. Putyin, aki Oroszország modernizáló reform cárja szeretett volna lenni, úgy végzi mint I. Miklós, aki belebukott a krími háborúba. Jellemző, hogy Putyin kedvenc propagandistája az Osztrák – magyar monarchia visszaállításáról fantáziál, és egy ruszin fejedelemség új uraként üdvözli Orbán Viktort.

A múltban valóban annak alapján értékelték a cárokat, hogy uralmuk végén mennyivel nagyobb lett a birodalmuk mint a kezdetén volt. Ezért lett Péter cár Nagy Péter és a német Katalin Nagy Katalin. Csakhogy Putyin Oroszországa hiába a világ legnagyobb állama rengeteg ásványi kinccsel mégiscsak elmarad a gazdasági teljesítménye Dél Korea mögött, amely egy Magyarország méretű ország ásványi kincsek nélkül.

Mit érne az “ország gyarapító “ Orbán Viktor egy ruszin fejedelemséggel? A lengyelek visszautasították Putyin javaslatát a jóval fontosabb Galiciára, mert számukra a nyugati szövetség százszor többet ér mint Putyin barátsága.

Orbán zsaroló potenciálja

A magyar miniszterelnök pontosan tudhatja, hogy a nemzeti együttműködés rendszere tartósan nem üzemelhet az uniós eurómilliárdok nélkül. Nemcsak azért, mert a kasszából hiányzik ez a pénz hanem, mert a hitelnyújtó bankok és pénzintézetek sasszemmel figyelik az Orbán kormány és Brüsszel viszonyát. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy kap ugyan hitelt Magyarország csak épp méregdrágán. A törlesztés pedig a költségvetés mind nagyobb részét emészti fel. Miből fogja megvásárolni Orbán Viktor a szavazók támogatását? Ukrajnának még sürgősebb az uniós pénz mint Magyarországnak. Marcsenko pénzügyminiszter kerek-perec megmondta, hogy a nyugati pénzek nélkül nincs költségvetés, mert azon jelenleg 29 milliárd eurós lyuk tátong.

Ha azt akarjátok, hogy megszavazzam a támogatást Ukrajnának, akkor adjátok ide az uniós eurómilliárdokat!

– ez Orbán stratégiája, amely egyáltalán nem biztos, hogy kudarcra van ítélve. Különösen nem úgy, hogy az Európai Unió meghatározó nagyhatalmának, Németországnak magának sincsen költségvetése. Scholz kancellár ebben a helyzetben aligha gyakorolhat komoly nyomást Orbánra. Ezért jutott ez a szerep Emmanuel Macron francia elnökre. Akivel ráadásul Orbán közös elvet vall azzal kapcsolatban, hogy

“Európa ne legyen az USA vazallusa”.

Az ukrajnai háború nemcsak a két közvetlenül érintett felet, de az Európai Uniót is lehetetlen helyzetbe hozta: a gazdasági krízis minden kormányt meggyengít nemcsak a magyart.

Döntési helyzetben viszont csakis az Egyesült Államok van: Zelenszkij elnök is elismerte, hogy Biden öt perc alatt megállapodhatna a feje fölött Putyinnal. Az USA elnöke jelenleg az ukrán segélycsomagon huzakodik republikánus ellenzékével miközben azon töprenghet: mi hoz több szavazatot a számára a jövő évi választáson: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Mit keres Putyin Szaúd Arábiában?

Az orosz elnök nem szívesen mozdul ki otthonról azóta, hogy háborús bűnösként körözik az ukrajnai háború miatt. Csak olyan országokban tesz látogatást, ahol biztos lehet benne: nem tartóztatják le.

A magyar miniszterelnök például Kínában találkozott az orosz elnökkel, ezt nehezményezte is az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Vlagyimir Putyin a héten Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. Három témát vitat meg arab partnereivel: a közel-keleti kényes egyensúlyt, melyet veszélyeztet a gázai háború, az ukrajnai helyzetet és természetesen az olaj világpiaci jövőjét hiszen ettől függ az érintettek világgazdasági súlya is.

Az épp most Dubajban folyó környezetvédelmi világkonferencia jelentős részben az olaj és a  földgáz  jövőjéről  szól. A Közel Keletet  az olaj és  a földgáz tette fel a  világ térképére a
XX-ik században, de a XXI-ik század már egyértelműen arról szól, hogy a világ energia forrásai között mind kisebb szerepet kapjon a földgáz és a kőolaj.

Izrael ezért vált a nyugati világ  fontos szövetségeséből kétes kapcsolattá, melyet mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió mindinkább éreztet is Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, aki a múltban megrekedt, és 74 éves korában aligha képes a változásra.

Putyin hadserege jelen van Szíriában, melyet rendszeresen támad az izraeli légierő. Az orosz elnök meghívta a Hamász küldöttséget Moszkvába azt követően, hogy a terrorszervezet támadást indított Izrael ellen október hetedikén. A tárgyalásokon részt vett Irán külügyminisztere is. Irán, Szaúd Arábia és az Egyesült Arab Emírségek orosz támogatással jelentkeztek a BRICS USA ellenes szövetségbe.

Izrael, Szaúd Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt felajánlották a közvetítő szerepet az ukrajnai háborúban. Valójában Putyin számára ez azért fontos, mert Szaúd Arábiával együtt döntő mértékben tudják befolyásolni az olaj világpiacot. Ez a nevezetes OPEC+.

A futball által megpecsételt olaj szövetség

Oroszország és Katar olajpénzekből vásárolták meg a futball világbajnokságot az USA orra elől. A bosszú nem késett: az amerikaiak lebuktatták a FIFA egész korrupt vezérkarát. Ettől függetlenül megtartották a futball világbajnokságot Oroszországban és Katarban. 2018-ban az orosz csapat épp Szaúd Arábia ellen játszotta a nyitó mérkőzést a világbajnokságon. Az oroszok fölényesen győztek, de ez egyáltalán nem zavarta a díszpáholyban vendégeskedő Mohamed bin Szalman herceget, hogy megkösse az olaj paktumot Putyinnal. Szalman, Szaúd Arábia királya korábban maga is ellátogatott Oroszországba, hogy jelezze: vége az évtizedekig tartó vallás háborúnak Moszkva és Mekka között. A bolsevik rendszer vörös posztó volt a Mekkát és Medinát felügyelő szaúdi uralkodók előtt.

Mind Oroszország mind Szaúd Arábia magas olajárat akart, és mint a világ két legnagyobb exportőre, ezt befolyásolni is tudta.

Az OPEC+ ezért visszafogja az olaj kitermelést, hogy magasan tartsa az olaj árat.

Hiába alkalmaz ársapkát az orosz olajra a nyugati világ az ukrajnai háború miatt, Putyin mégiscsak drágábban adhatja el olaját a világpiacon Kínán, Indián, Törökországon és más államokon keresztül. Az OPEC+ nemrég tartotta meg ülését, melyen nemcsak, hogy fenntartották a kitermelés visszafogását, de néhány tagállam “önkéntes” felajánlást tett további csökkentésre. Szaúd Arábia járt elől a jó példával: a korábbi napi kétmillió hordóra rátett még egymillió hordós visszafogást. Oroszország meghosszabbította korábbi napi 500 ezer hordós vállalását, Irak 223 ezer hordóval, az Egyesült Arab Emírségek 163 ezer hordóval csökkentik a napi olaj kitermelést, hogy a kínálatot mérsékelve  magasan tartsák az árat. A döntés után fel is ment az olaj ára 80 dollár fölé.

Mit keres Putyin Szaúd Arábiában?

Az orosz elnök nem szívesen mozdul ki otthonról azóta, hogy háborús bűnösként körözik az ukrajnai háború miatt. Csak olyan országokban tesz látogatást, ahol biztos lehet benne: nem tartóztatják le. A magyar miniszterelnök például Kínában találkozott az orosz elnökkel, ezt nehezményezte is az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Vlagyimir Putyin a héten Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. Három témát vitat meg arab partnereivel: a közel-keleti kényes egyensúlyt, melyet veszélyeztet a gázai háború, az ukrajnai helyzetet és természetesen az olaj világpiaci jövőjét hiszen ettől függ az érintettek világgazdasági súlya is.

Mi lesz jövőre?

Vlagyimir Putyin minden bizonnyal azért látogat Szaúd Arábiába, hogy ezt megbeszélje Mohamed bin Szalman trónörökössel, aki hasonló módszerekkel uralkodik a sivatagi királyságban mint az orosz elnök a saját hazájában. Putyin elnök lelövette Politkovszkaja újságírónőt, aki bírálta a csecsenföldi vérengzést. Gyilkosa most nemzeti hőssé vált hiszen a börtönből kijövet az ukrajnai fronton “bizonyított”.

Mohamed bin Szalman herceg öccse, Szaúd Arábia akkori washingtoni nagykövete a szent Koránra esküdött meg Kashoggi ellenzéki újságírónak, hogy nem esik bántódása, ha felkeresi hazája isztambuli főkonzulátusát, hogy meghosszabbítsa útlevelét. A szerencsétlen újságíró, aki a Washington Postnak dolgozott az Egyesült Államokban, el is ment a főkonzulátusra Isztambulba, de élve nem jött ki onnan. Szaúdi kommandósok megfojtották, majd feldarabolták. Joe Biden fogadkozott, hogy nem áll szóba a véreskezű szaúdi trónörökössel ezekután. Amikor a magas amerikai infláció miatt szüksége volt arra, hogy több szaúdi olaj legyen a világpiacon, mégiscsak elzarándokolt Szaúd Arábiába, ahol mosolyogva mindent megígértek, majd csak nevetségesen kis mértékben emelték az olaj kitermelést, hogy megmutassák az USA elnökének: a sivatagi királyság a saját szabályai szerint játszik a nemzetközi sakktáblán. Aztán pedig Szaúd Arábia belépett a BRICS-be, mert Mohamed bin Szalman trónörökös meg akarja mutatni a nyugati világnak: van alternatíva!

Amíg az olaj fontos a világnak addig egy orosz-szaúdi csúcs mindenkit érdekel hiszen végső soron ettől függ, hogy mennyiért tankol a benzinkútnál.

Putyin otthon már megnyerte a háborút

Putyin rendszere az ukrajnai invázió előtt az összeomlás szélén állt, de a helyzet most húsz hónappal később drámai mértékben megváltozott – írja a Washington Postban egy emigráns orosz író. Mihail Zygar arról számol be, hogy Moszkvában tele vannak az éttermek, javult az ellátás, és vidéken is hasonló a helyzet. Miért?

Az oroszok nemigen utazhatnak külföldre, és ezért otthon költik el a pénzüket. Körülbelül 50 milliárd dollárt hoztak haza az oligarchák a nyugati országokból, ahol sok pénzüket elkobozták. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője nemrég beismerte, hogy az orosz gazdaság közel került az összeomláshoz nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után – elsősorban a nyugati szankciók miatt, de azután megtalálták a megoldást: nyugati vállalkozások helyett oroszok vették át a gazdaság irányítását. Emelkednek az ingatlan árak, egyre több az építkezés. Nemcsak Moszkvában hanem vidéken is: Szibériától Karéliáig.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Több mint 30%-kal nő idén ez az ágazat, mely nem képes ellátni teljes mértékben a frontot. Sojgu hadügyminiszter nemrég Észak Koreában járt, hogy lőszert szerezzen az orosz hadseregnek. Cserében Putyin elnök a távol-keleti űrközpontban látta vendégül Kim Dzsong-unt. A duci diktátor el volt ragadtatva attól amit látott, és be is jelentette vásárlási igényeit. Miből finanszírozza Oroszország a gazdasági fellendülést? Abból amiből mindig is: a kőolaj és a földgáz exportjából. Kína és India továbbra is nagy vásárló, az európai államok pedig Kína, India vagy Törökország közvetítésével veszik meg az orosz nyersanyagot. Az USA hidegháborús elszigetelési terve nem jött be: a kínai kapcsolat sokat segít.

Az IMF kezdetben 2,3%-os visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak 2023-ra, a legutóbbi előrejelzés viszont 2,2%-os növekedést jelez előre miközben az Európai Unió tagállamai stagnálnak.

Mihail Fridman, a legnagyobb orosz magánbank alapítója óvatosan bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, emiatt megharagudtak rá Moszkvában, de így sem úszta meg a nyugati szankciókat. Erre Tel Avivba menekült, majd pedig mostanában visszatért Moszkvába. Putyin ugyanis nem mindenkit büntet szigorúan amiért bírálja a háborút, mert tudja, hogy az orosz oligarchák kényszerhelyzetben cselekszenek. Aki komolyan ellenzi a háborút, és netán együttműködik a Nyugattal, az könnyen kieshet az ablakon Oroszországban. Erről nem ír az emigráns orosz szerző a Washington Postban.

Az USA-nak elege van az ukrajnai háborúból?

A Washington Post igen közel áll a Fehér Házhoz. Ilyen Putyin barát cikk közlése azt mutatja, hogy a Fehér Házban is töprengenek azon: miképp lehetne mielőbb befejezni az ukrajnai háborút úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon: William Burns rendszeres kapcsolatban áll Szergej Nariskinnel, a külföldi hírszerzés vezetőjével, aki annak idején ellene szavazott az ukrajnai háborúnak, és Putyin mégsem váltotta le. William Burns, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, 2021 őszén tárgyalt Putyinnal telefonon az orosz fővárosban. Putyin elnök általában nem tárgyal a CIA igazgatójával, de akkor kivételt tett. William Burns furcsa módon igyekezett lebeszélni az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszióról: arra utalt, hogy a Nyugat egy háromnapos villámháborút elnézne, de többet nem. Putyin ebből vonhatta le a következtetést, és tervezhette meg a háromnapos villámháborút Kijev ellen. Rögtön kiderült, hogy ez csapda:

az USA által kiképzett ukrán titkosszolgálat visszaverte a támadást, és legyilkolta az orosz kommandósokat, akiknek Zelenszkij elrablása vagy megölése volt a feladatuk.

William Burns már 2021 októberében megkezdte az Oroszország elleni szankciók megszervezését Ursula von der Leyen kabinetfőnökével noha Putyin csak 2022 február
24-én indította meg a “villámháborút”, amely ma is tart.

Oroszország nem csuklott össze a szankciók hatására, Ukrajna viszont az összeomlás szélén áll – erről a pénzügyminiszter nyilatkozott a brüsszeli Politiconak. Ha nem kapja meg Ukrajna a várt támogatást az Európai Uniótól illetve az Egyesült Államoktól, akkor nem tudjuk összerakni a jövő évi költségvetést – mondta az ukrán pénzügyminiszter, aki közölte, hogy 49 milliárd eurós lyuk tátong a kijevi költségvetésben. Ehhez képest Biden elnöknek nem sikerült elfogadtatnia az ukrajnai segély csomagot Washingtonban, és az Európai Unió sem tudott dönteni az 50 milliárd eurós támogatásról. Látszólag csak Orbán Viktor miniszterelnök ellenzi ezt, de sok tagállam szépen csendben dörzsöli a kezét, mert ők is tudnák másra költeni ezt az összeget. Németország jelezte, hogy 4-ről 8 milliárd euróra emeli a támogatást Ukrajnának, de ez édeskevés hiszen csak négy év alatt kapja meg a háborúban álló ország, amely lassan nemcsak a pénzből fogy ki, de a katonákból is.

Kövér: “az USA nagykövete Andropov imitátor”

Az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosa, aki az MSZMP társadalomtudományi intézetében kezdte meg  pályafutását a nyolcvanas években, a Szovjetunió 1956-os nagykövetéhez hasonlította Pressman nagykövetet, aki az Egyesült Államokat képviseli Magyarországon.

A parlament elnökének a Fidesz kongresszuson elmondott beszéde jól kifejezi, hogy az USA és a magyar kormány viszonya a mélypontra jutott. Miért? Jurij Vlagyimirovics Andropov 1956-ban a Szovjetunió érdekeit képviselte igen markánsan Magyarországon: a magyar kommunista vezetés mozgástere minimális volt különösen miután az USA és a Szovjetunió megegyezett: Magyarország a jaltai megállapodás szerint Moszkva irányítása alá tartozik.

1989-90-ben a rendszerváltást Magyarországon a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodása tette lehetővé. Jól tudta ezt Orbán Viktor, aki Palmer akkori amerikai nagykövet megbízásából megmutatta Budapestet Bush elnöknek. Az Egyesült Államok elnöke korábban a CIA igazgatója volt vagyis tökéletesen tisztán látta az erőviszonyokat Európa keleti felén. Az USA Orbán Viktornak és a többi rendszerváltó politikusnak azt a szerepet szánta, hogy vér nélkül hajtsák végre a rendszerváltást Magyarországon. Ez meg is történt, és ezt követően az USA elveszítette érdeklődését Magyarország iránt. Miért?

Mert a washingtoni stratégiai tervezők szerint két államnak van ebben a térségben jelentősége a NATO és az Egyesült Államok számára: Lengyelországnak és Romániának.

Magyarországot Washingtonban leírták. Míg Palmer profi diplomata volt addig utódai a nagyköveti poszton lelkes amatőrök, akik szponzorálták az aktuális elnök választási kampányát, és cserében megkapták a budapesti diplomáciai képviseletet. David Pressman, a mostani USA nagykövet, Palmer óta az első profi hiszen Goodfriend nem kapta meg ezt a címet. Miért küldte a Biden kormányzat Budapestre Pressmant? Mert megelégelte az Orbán kormány orosz és kínai barát politikáját. 2021-ben ugyanis az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Orbán és az orosz kapcsolat

Jurij Vlagyimirovics Andropov nem sokkal azután, hogy elkerült Magyarországról – Kádár János kívánságára – a KGB főnöke lett Moszkvában. Lavrentyij Pavlovics Berija után ő töltötte a legtöbb időt a szovjet politikai rendőrség élén.

A KGB felügyelte “a baráti szocialista országokat.”

Andropov irányította például a nagy antiszemita kampányt ezekben az országokban a 67-es izraeli-arab háború után. Lengyelországban is döntő szerepet játszott abban, hogy Jaruzelski tábornok katonai hatalomátvétellel akadályozta meg a Szolidaritás politikai győzelmét. Andropov ezekután a Szovjetunió első embere lett, és a KGB-t tette az ország igazi vezető erejévé a szenilis kommunista párt helyett. Andropov 1984-ben meghalt, de jelöltje a főtitkári posztra: Mihail Szergejevics Gorbacsov befutott, és átvette a hatalmat a Kremlben 1985-ben. A KGB élére hamarosan Krjucskov tábornok került, aki Andropov nagykövet beosztottja volt Budapesten 1956-ban. Ő találta Grósz Károlyt Kádár utódának, és szovjet oldalról ő vezényelte le a rendszerváltást Magyarországon 1989-90-ben amikor az USA és a Szovjetunió aktívan közreműködött abban, hogy vértelenül csatlakozzon Magyarország a Nyugathoz. A KGB az utolsó pillanatig “karbantartotta” a magyar elit dossziéit – beleértve Kövér Lászlót és Orbán Viktort is. Erre az apróságra Putyin, a KGB egykori alezredese felhívhatta Orbán Viktor figyelmét amikor 2009-ben “egyeztettek” Szentpéterváron.

A kínai kártya

Nemcsak az orosz kapcsolat zavarja Washingtont hanem a kínai is, ezért a budapesti nagykövetség egyik legfontosabb feladata ennek a kapcsolati hálónak a feltárása.

Orbán Viktor ugyanis semmit sem bízott a véletlenre hosszú sivatagi menetelése idején 2002 és 2010 között. Felkereste mind az Egyesült Államokat mind pedig Kínát, hogy a saját szemével lássa a két igazi világhatalmat. Az amerikai látogatás a nagy pénzügyi válság idejére esett – 2008 – ezért furcsa kép alakulhatott ki a magyar miniszterelnökben az Egyesült Államok vezető szerepéről a világban hiszen akkor egy pillanatra megingott az egész globális pénzügyi rendszer. Segítettek viszont a kínaiak, akik nemcsak pénzzel járultak hozzá a globális pénzügyi  egyensúlyhoz hanem gazdaságuk dinamizálásával is: Kína a világ legnagyobb kereskedőjévé vált. Ráadásul nem sokkal később Hank Paulson amerikai pénzügyminiszter kalapot cserélt, és Kína legfőbb lobbistája lett Washingtonban.

A hosszútávra tervező kínaiak magas szinten fogadták a magyar ellenzék hatalomra készülő vezetőjét, és felajanlhatták neki ugyanazt mint Medgyessy Péter miniszterelnöknek korábban: Magyarország legyen Kína hídfő állása az Európai Unióban!

Orbán rábólinthatott, mert tudta, hogy Merkel kancellár minden évben legalább egyszer ellátogat Kínába, hiszen tisztában van azzal, hogy Európa jövője szempontjából ez döntő fontosságú kapcsolat.

Az Új Selyemút konferencián, melyet a tízéves évfordulóra rendeztek meg nemrég Pekingben, Orbán Viktor volt az egyetlen magasrangú európai vezető, aki ellátogatott a kínai fővárosba. Ahol parolázott Putyinnal, aki 2022 február 24.-én megtámadta Ukrajnát.

Mi haszna van mindebből Magyarországnak? Putyin nem adja olcsóbban az orosz földgázt pedig megígérte.

“Ha nincsenek európai pénzek, majd adnak a kínaiak”

– harsogta Orbán Viktor amikor kiderült: nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből. Azután a magyar miniszterelnök elhalkult. Kiküldte ugyanis Matolcsy Györgyöt Kínába, hogy pénzt kérjen. A válasz Pekingben: új beruházások igen, de kormányzati támogatás nem!

Vagyis Orbán Viktor két szék közt a pad alá esett. Innen szép nyerni…

Carlsberg vég Oroszországban

A Baltika – így hívják a dán sörgyár oroszországi cégét – júliusban lett az orosz állam tulajdona “átmenetileg”, a két orosz vezető pedig menteni próbálta ami menthető: a Carlsberg Kazahstan és a Vista BWay társaságot igyekeztek kiszervezni a Szentpéterváron bejegyzett vállalkozásból. Putyin nemcsakhogy lenyúlta a céget, de lecsukatta két orosz vezetőjét is.

“Döbbenetes, hogy az orosz állam, amely elvette cégünket immár odáig jutott, hogy ártatlan alkalmazottainkat le is tartóztatta” – fogalmazta meg álláspontját a Carlsberg dániai központja azt követően, hogy hírt kaptak a Baltika vezérigazgatójának és jogi igazgatójának az őrizetbevételéről Oroszországban. Gyenyisz Serstennyikovot és Anton Rogacsevszkijt azzal gyanúsítják az orosz hatóságok, hogy két, korábban a Baltikahoz tartozó cég szellemi tulajdonjogát megpróbálták kimenteni a katasztrófából, melyet a cég lenyúlása jelentett. Maga Putyin elnök írta alá az okmányt a Baltika “átvételéről”. A Carlsberg főnöke ezt nemrég úgy minősítette, hogy

“az orosz állam ellopta a cégünket.”

Az üggyel ezekután a moszkvai külügy is foglalkozott: Marija Zaharova szóvivő azt állította, hogy “az orosz állam csak átmenetileg vette át a Baltika részvényeit.” Akkor még szó sem volt a Baltika vezetőinek letartóztatásáról. Most Szentpéterváron a helyi ügyészség azt állítja, hogy a két orosz vezető 295 millió rubellel károsította meg az orosz államot, mert két céget, mely korábban a Baltikahoz tartozott, kiszervezett. Ez a két cég rendelkezik a Carlsberg sörök gyártási és árusítási jogával Fehéroroszországban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Mongóliában, Tadzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban.

A dán Carlsberg az egyik legismertebb sör az egykori Szovjetunió területén, a Baltikanak 8400 alkalmazottja van Oroszországban. Ezért is nem akart azonnal kivonulni a Carlsberg Oroszországból rögtön azután, hogy sok nyugati cég szedte a sátorfáját Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24. Tavaly a Baltika megkétszerezte a profitját Oroszországban, ahol a Carlsberg, Kronenbourg és Tuborg sörök igen népszerűek ily módon a dán cég piacvezetőnek számított Oroszországban.

A “barátságtalan államok” cégei kisajátíthatóak Oroszországban

Putyin ezzel a törvénnyel akarta zsarolni a nyugati cégeket, melyek még megmaradtak a szankciók után is Oroszországban. A Carlsberg lázasan keresett vevőt a törvény megjelenése után, és talált is. Ekkor azonban kiderül, hogy az orosz államnak “elővételi joga” van vagyis lefoglalhatja a céget minden ellenszolgáltatás nélkül. A Carlsberg igyekezett kulturáltan távozni, és azt közölte a Baltikaval és az orosz hatóságokkal októberben, hogy immár megszünteti minden gyártási és értékesítési licencét, kivéve a megmaradt árukészletet, melyet a Carlsberg még április elsejéig értékesíthet Oroszországban.

A Carlsberg folyamatosan tárgyalt az orosz hatóságokkal, hogy kulturáltan távozhasson az esetleges visszatérés reményében, de abba nem mentek bele, hogy “igazoljuk az orosz állam illegális kisajátítását” – hangsúlyozta a Carlsberg vezérigazgatója.

Precedens

Dúlnak a háborúk. Emlékszem egy régebbiről tanultakra, mikor még az nem is volt, de a német Vezér és Kancellár több minden bekebelezése után épp a Szudéta vidékre tartott igényt.

Az angol miniszterelnök négyoldalú tárgyalást javasolt, ezt Münchenben meg is tartották, ahonnan, megegyezve a Szudéta vidék Németországhoz csatolásáról, megnyugodva ment haza, hogy még a repülőtérről közölhesse Nagy Britannia népével:

Hosszú időre szóló, becsületes békét hoztam.

Dúlnak a háborúk.

A békeangyal szerepében tetszelgő Chamberlain-nél azonban volt a Parlamentben egy okosabb ember, aki azt mondta neki: „Ön háború és becstelenség között választhatott. A becstelenséget választotta, és megkapja a háborút.” Elég hamar kiderült, hogy Churchill-nek van igaza.

A helyzet feltűnően hasonlít arra, mikor Putyin annektálta a Krím félszigetet, és ennek nem lett különösebb hatása a nagyvilágban. Ez az a helyzet, amelyben egy igazi agresszor vérszemet kap. „Ha ezt megtehetem következmények nélkül, akkor nyilván azt is”, gondolja magában, és lecsap. Churchill megmondta volna, hogy ez lesz, ha megéri a 148. születésnapját. De nem érte meg. Így aztán megkaptuk a háborút.

Meglepő módon van egy olyan miniszterelnök Európában, aki igazat ad Putyinnak. Sőt, nem csak igazat, hanem ha rajta múlna, területet is, pedig az agresszor etetése tilos, ahogy a fönti példákból látható. Jó, persze, az adott miniszterelnöknek pávatánc közben beszorult a lába a Kelet-Nyugat közötti résbe, és most próbál kiszabadulni. A nagyobb veszély keletről fenyegeti, az ottani vezérék ugyanis kőkemény egoisták (Orbán önmagával találkozott többszörös kiadásban), és mivel Magyarország energiaellátása nagyon nagy százalékban tőlük függ, a gazsulálási kötelezettségünk feléjük adott. Pénz nélkül ugyanis el lehet lenni (bank van dögivel, majd adnak hitelt), de fűtés és villany nélkül ma már nem. Sőt, más mód is van a pénzszerzésre: építtetünk a kínaiakkal kínai hitelből a kínaiak hasznára és használatára vasutat, akkor bejön egy nagy összeg a hazai vasútépítő  oligarcháknak, a felvett kínai hitelt az unokák majd visszafizetik, a GDP meg bármikor növelhető olyan gyárakkal, amelyeket szintén új haverjaink, a kínaiak hoznak az otthon kifejlesztett gyártmánnyal együtt, amely általában akkumulátor, és még munkás kezeket sem igényelnek, csak vizet, meg energiát. Igaz, abból sokat. Az építés befejezése után persze már nem sok hasznunk van belőle (addig is csak Mészároséknak), de az is valami. Más lehetőségünk az iparfejlesztésre nincs. Amikor azt kellett volna, az Orbán kormány zsíros megrendelésekkel a Mészárosokat fejlesztette, továbbá fenyegetéssel, törvényekkel (mikor hogy) állami tulajdonba vont dolgokat, amelyek egy részét aztán szétosztotta a haveroknak, akik nem annyira Fordok meg Edisonok, mint inkább Garancsik meg Szijj Lászlók. Ezért tartunk most ott, ahol.

Még szerencse, hogy Orbán, bár úgy néz ki, mintha Putyinnak kötelezte volna el magát, azért az EU szavazáskor az EU irányvonalát szokta követni. Az EU irányvonala a churchilli gondolatra épül: ha engedünk a pszichopata tömeggyilkosoknak, kivétel nélkül mindig megkapjuk a háborút. Ha sohasem engedünk, azaz nem teremtünk precedenst, és keményen visszavágunk egészen a győzelemig, a potenciális tömeggyilkosok a tapasztalatok alapján kockázatosnak látják majd a fegyveres kalandot, és nem fognak bele. Ez a győzelemig tartó visszavágás a feltétele annak, hogy a Földről eltűnjön a háború. Pszichopaták sajnos mindig lesznek, és a nemzetállamok is még sokáig fönnmaradnak, azaz az agresszoroknak lesz mire hivatkozniuk, hogy háborúba hívják, illetve küldjék az alattvalókat. Csak a végleges vereség állíthatja meg őket, azaz az eredmény nélküli befejezés. Amíg van a háborúnak számukra bármiféle dicsőséges vagy politikai haszna, addig folyton-folyvást háborúzni fognak – na persze nem ők, hanem a hangzatos szavakkal halálba hajszolt nemzettestvéreik. Az anyagi haszon nem érdekli őket, mert általában az egész ország az övék ott, ahol „miniszterelnökök” vagy „államelnökök”.

A normális világ tudja, hogy háborújuk célja egyrészt a területszerzés, másrészt ennek révén a dicsőség, amely az országgyarapítók jussa, és Putyinnak abból még semmi nem jutott. Hogy aztán azt hazudja, amit, az már természetes, mert az igazi indokot nem mondhatja ki! Abban lehet vita, hogy Putyin olvassa Nógrádit, vagy az hallgatja őt, de az egyértelmű, hogy a legfontosabb érvük szerint Ukrajna provokálta szegény oroszokat. Kihívóan viselkedett, villogtatta fogsorát, tán még hadonászó mozdulatokat is tett, és mindennek a tetejébe nem volt hajlandó oroszbarát, hajbókoló kormányt választani. Majd hülye lett volna – ismeri már a cárokat (Miklós, Sztálin, Putyin, satöbbi), mindent elvisznek, csak a halottakat meg a gondot hagyják itt a népnek. Ezért Ukrajna inkább a Nyugat felé orientálódott. Több sem kellett a Kreml fősivalkodóinak, akik jajjaj, itt a NATO, itt a NATO, jajjaj kiáltásokkal adták tudtára mindenkinek, hogy a fenyegetés immár elviselhetetlen, szegény oroszoknak valamit tenni kell, így aztán tisztán elővigyázatosságból megtámadtak egy semleges, nem NATO tag országot. Rögtön a fővárossal kezdték, de az nem volt valami jó ötlet.

A támadással Putyin a következőket érte el:

  • A világ elkönyvelte Oroszországot, mint agresszort, amely egy, a XXI. században szinte már elképzelhetetlen tömeggyilkosságot indított el (az összes háború az). Mostantól kezdve minden szempontból megbízhatatlannak fogják tartani, hiszen sokáig hatalmon tartotta a pszichopata Putyint.
  • Putyin csapatai harcban állnak. Folyamatos a veszteség mind emberben, mind technikában, ugyanakkor a háború a civil lakosságot sem kíméli. Telnek a kórházak meg a temetők.
  • Az elfoglalt rész semmiféle hasznot nem hajt Oroszországnak, létesítményei részben megsemmisültek, részben nem üzemelnek.
  • A hirtelen háborús területre került ukrajnai oroszok, akiket állítólag meg akart védeni, elvesztették normál életüket, sokan a javaikat is, és majd ha vége, Putyin ugyan aranykanállal eteti majd őket, hiszen „minden miattuk történt”, de a tragédia sokáig fogja az ottaniakat nyomasztani.
  • Félelmetes összegekbe kerül az újjáépítés. Sajnos Ukrajna részéről is.
  • A szankciók miatt Oroszország nem kap modern eszközöket ipari működéséhez, kénytelen alacsonyabb műszaki színvonalon gyártani, vagy nem gyártani.
  • Energetikai piaca Európában gyakorlatilag megszűnt, és mivel az orosz olaj és gáz kiváltása sikeres, a háború után sem fogja visszakapni.
  • A terület, amelyet egyáltalán nyerhet, talán gazdaságilag fontos, de Oroszország méreteihez és ipari teljesítményéhez képest csekély, ezért a háború az országgyarapítás dicsőségével csak nagyon halvány módon igazolható.
  • A NATO a határai mellett és közelében bővült, Finnország és Svédország belép.
  • Akárhogy végződik a háború, Ukrajna ezek után biztosan NATO tag lesz, mert a támadás bebizonyította, hogy Ukrajnának van félnivalója, nem Oroszországnak.
  • Oroszország gátlástalan, őrült vezetőjéről látszik, hogy még mindig a hidegháború korszakában él, amelynek mindenáron való, forszírozott szembenállását KGB-sként volt alkalma megtanulni.

Sokat használt az orosz népnek, az aztán mondható.

Terjednek arról szóbeszédek, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke csak akkor fogja megszavazni az Ukrajnának szánt EU segélyt, ha az ország megkapja a neki ítélt EU-s pénz legalább egy részét. Zsarol, zsarol, hát istenem, egyrészt ilyen, másrészt csinál már itthon ennél különbeket is. Német szakértők ugyanakkor arról írnak, rendkívül kockázatos lenne, ha Brüsszel a külpolitikai cselekvőképességet a jogállam rovására állítaná helyre, mert, mint fentebb láttuk, precedenst teremteni mindig veszélyes. Más EU államokban is vannak Orbán Viktorok. Igaz, azok mind okosabb országok, mert egyiküknél sem miniszterelnök a helyi egóbajnok.

Ebből következően Magyarország csak abban reménykedhet, hogy Orbán, noha ez nem korrelál „A fekete lovag mindig győz” alapállásával, beadja a derekát, mert ha nem előbb-utóbb az EU megunja, és akkor hamar kívül találhatjuk magunkat.

Sajnos az EU-n kívüli élet egy elég mély gödör, amely a briteknél is látszik, de egy kicsi, nagymértékben export-import függő, az EU államokkal százezer kereskedelmi és ipari szállal fonódó állam esetében maga a katasztrófa. Na és, mormogja a fekete lovag, kit érdekel? Legfeljebb visszavonulok Hatvanpusztára, szerető családi körbe. Lehet győzni úgy is, a zsákmányt begyűjtve pihenni ki a fáradalmakat.

Hát ja. Már eddig is sokat használt a magyar népnek, az aztán mondható, de ez lesz rajt a korona.

“A TASSZ feladata nem a hírek közlése hanem a Kreml álláspontjának ismertetése”

A Prigozsin lázadás miatt rúgták ki az orosz állami hírügynökség főnökét – írta meg most némi késéssel a Moscow Times. A TASSZ vezérigazgatója még a nyáron távozott, nem sokkal azután, hogy kurtán – furcsán véget ért a Prigozsin puccs Oroszországban.

Prigozsin és vezérkara a túlvilágra távozott, mert repülőgépüket titokzatos kezek felrobbantották. A lázadás idején azonban igen sokan nemcsak passzívan szemlélték az eseményeket, de aktívan támogatták azt, mint például Szurovikin tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok egykori parancsnoka, és a TASSZ vezérigazgatója. Szergej Mihajlov július 10-én “saját kérésére” távozott tisztségéből, amelyet rögtön át is vett Putyin elnök egy másik bizalmasa: Andrej Kondrasov, aki a választások idején volt az elnökjelölt szóvivője.

“Azok ott a TASSZ-nál teljesen megbolondultak a Prigozsin lázadás idején: elkezdtek híreket és képeket  közölni méghozzá meglehetősen frissen az eseményekről. Megfeledkeztek arról, hogy nekik egyáltalán nem ez a feladatuk hanem az, hogy a Kreml álláspontját tudassák az orosz közvéleménnyel.

A narratíva a fontos, nem az, ami történik”

– közölte egy magát megnevezni nemkívánó illetékes magasrangú kormány tisztviselő Moszkvában. Még sokan emlékeznek arra, hogy a Wagner hadsereg akadály nélkül masírozott Moszkva felé, és senki sem igyekezett megállítani a menetet. Putyin elnök pedig közben eltűnt a Kremlből, és senki sem tudta, hogy hol lapul. Csak akkor bújt elő amikor leállt a lázadás az amnesztia reményében. Miért vette elő újra a Moscow Times a Prigozsin lázadás lefutott ügyét?

A Wagner hadsereg újra fontos szerepben

Putyin emberei újjászervezték a zsoldos csapatot, amelynek ismét harci feladatot szánnak Ukrajnában. Az ukrán hírszerzés jelezte is, hogy ismét felbukkantak a fronton a Wagner zsoldosok, akik igen jól képzett veteránok leszámítva azokat, akiket a börtönökben verbuváltak, de ők golyófogónak kiválóak. Oroszországnak minden jól képzett katonára szüksége van a fronton, ahol a szaktudás nagyon felértékelődött hiszen az ukránok egyre korszerűbb fegyverekkel harcolnak.

Még inkább felértékelődött a Wagner hadsereg szerepe a Közel Keleten és Afrikában. Szíriában a Wagner hadsereg fontos szerepet játszott abban, hogy Szurovikin tábornok irányításával megvédjék az Asszad rendszert az iszlamista lázadókkal szemben, akiket a Nyugat és Törökország  diszkréten támogatott. A Hamász gázai terrortámadása óta – október 7 – az izraeli légierő rendszeresen támadja Szíria két legnagyobb repülőterét, Damaszkuszt és Aleppot, mert azokon keresztül érkeznek a fegyerszállítmányok Iránból a Hezbollahnak Libanonba. A Hezbollah síita milícia nemcsak onnan kap támogatást hanem Oroszországból is: Putyin a Wagner hadseregen keresztül szállít nekik légvédelmi rendszert. Naszrallah sejk, a Hezbollah vezére úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem érdekük megtámadni Izraelt, de mindenki tudja, hogy ez bármikor megváltozhat.

Afrikában Maliból, Nigerből és a Közép Afrikai Köztársaságból szorította ki a Wagner hadsereg a franciákat, most pedig Gabont célozták meg. Válaszul Macron elnök Putyin egykori hátországában: Kazahsztánban és Üzbegisztánban keres uránt és más ásványi kincseket.

Mi okozta a pogrom kísérletet Mahacskalában?

A moszkvai külügy szóvivője és a TASSZ Ukrajnát vádolta az iszlamista tömeg megszervezésével, de korántsem erről volt szó – írja a Moscow Times. Dagesztánban feldühödött szakállas iszlamista csoportok rendszeresen támadtak rá az elmúlt években európai módon öltözködő és viselkedő lányokra és asszonyokra. A rendőrség nemcsak, hogy nem védte meg a szerencsétlen nőket, de sokszor még segített is az iszlamista fanatikusoknak a szebbik nem megfélemlítésében. Mit tett Moszkva? Hallgatott.

Közben pedig általánossá váltak a gyerek esküvők, ahol a menyasszony életkora a 14 évet sem érte el. Gyakori a becsületbeli gyilkosság amikor az apa azért öli meg lányát, mert nem muzulmán fiúkkal randevúzik. Miért hallgatott Moszkva éveken át erről? Mert alkut kötött a helyi elitekkel az Észak Kaukázusban: ti azt csináltok, amit akartok mindaddig amíg elismeritek Putyin uralmát. Október 29-én Mahacskalában azután az iszlamista csőcselék túllépte a határt, és Moszkva megálljt parancsolt.

A Hamász támadásig nem volt Izrael ellenesség Dagesztánban – írja a Moscow Times hangsúlyozva, hogy az úgynevezett Hegyi Zsidókat mindmáig nem érte semmilyen bántódás. Izrael válaszcsapása aktivizálta az iszlamista erőket Dagesztánban, ahol betiltották a tüntetést a palesztinok mellett. Közben viszont mindenki láthatta az állami televízióban, hogy a Hamász küldöttsége Moszkvában tárgyal. Putyin elnök egyáltalán nem sietett elítélni a Hamász támadását Izrael ellen, a kormánypárti sajtó pedig párhuzamot von Zelenszkij ukrán elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök között. Az iszlamista erők hihették azt Dagesztánban és másutt Oroszországban, hogy Putyin mellettük áll. A Kreml pedig zavarban van, mert a katasztrofális ukrajnai háborús döntés óta az orosz diplomácia összeomlott, és kétségbeesetten improvizál.

A szigorúan ellenőrzött orosz sajtó is közzétette a főrabbi intelmét:

“ne engedjünk teret a gyűlöletnek!”

Egy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló prominens rabbi felszólított, hogy fejezze be az ország Ukrajna elleni háborúját, és felajánlotta, hogy segít közvetíteni a két fél között.

“Mindenképp tiltani kell a vallási gyűlölet terjesztését Oroszországban”

– hangsúlyozta a főrabbi, akit a többi vallási vezetővel együtt nemrég fogadott Putyin elnök is a Kremlben.

Az USA és az EU nyomást gyakorol Kijevre: fogadja el a területért békét elvet

Patthelyzet alakult ki a fronton – így értékeli az amerikai hadvezetés az orosz – ukrán háborút, amely több mint másfél éve tart, és a hatalmas veszteségek ellenére nem hozott kézzelfogható eredményt.

Az NBC news értesülései szerint ennek az értékelésnek alapján az USA és az EU diplomatái tárgyalásokat folytatnak Zelenszkij elnök tanácsadóival egy lehetséges tűzszünetről. Ezt az ukrán elnök jelenleg ahhoz az előfeltételhez köti, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajna területéről, de ennek nincsen sok realitása.

Az amerikai vezérkar értékelése szerint elakadt az ukrán offenzíva miközben Ukrajna erőforrásai egyre fogyatkoznak míg Oroszországot nem gyengítették meg végzetesen a szankciók.

Washingtont különösen az aggasztja, hogy az ukrán hadseregnek elfogynak az emberei, és a sorozás mind gyakrabban vált ki ellenszenvet a lakosságból. Már tüntetések is vannak Ukrajnában emiatt. Ezért Washingtonban és Brüsszelben arra a következtetésre jutottak, hogy még az év vége előtt vagy nem sokkal utána Ukrajnának tűzszüneti tárgyalásokba kellene kezdenie Oroszországgal.

Washingtonban a nemzetbiztonsági tanács szóvivője erről így nyilatkozott:

”a tárgyalások megkezdéséről Ukrajnának kell döntenie. Az Egyesült Államok továbbra a is támogatja Ukrajna harcát a függetlenségért az orosz agresszióval szemben.”

Kész – e Putyin a tárgyalásokra?

Erről Washingtonban nem tudnak semmit sem pontosabban kétféle vélemény van: az egyik szerint az orosz elnök belátta, hogy hiba volt Ukrajna megtámadása, és meg akar egyezni csak nem Kijevvel hanem Washingtonnal. A másik vélemény szerint Putyin az időre játszik: arra számít, hogy az ukránok kifáradnak, a Nyugat támogatása pedig lankad egyrészt saját pénzügyi problémái miatt, másrészt pedig azért, mert a közel-keleti háború elvonja a figyelmet az orosz-ukrán háborúról.

Biden elnök egységes támogatási csomagot terjesztett elő, mely 50 milliárd dollárt juttatna Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek, de a republikánusok közölték, hogy számukra Ukrajna támogatása nem prioritás, Izraelnek viszont többet adnának. Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén semmilyen döntés sem született arról a nagy összegű támogatásról, melyet Ursula von der Leyen ígért Ukrajnának. A Pentagon eddig 43,9 milliárd dollárt költött Ukrajna katonai támogatására. Még körülbelül 5 milliárd dollár van a kasszában, de utána kifogy a pénz az alapból.

Az USA-ban már javában zajlik a választási kampány, és a Gallup felmérése szerint egyre csökken Ukrajna támogatása a közvéleményben. A legfrissebb felmérés szerint az amerikaiak 41%-a úgy véli, hogy az Egyesült Államok túlságosan sok pénzt ad Ukrajnának. Három hónappal ezelőtt a megkérdezetteknek még csak a 24%-a nyilatkozott így.

Mit mondanak az ukrán vezetők?

Patthelyzet alakult ki a fronton – ismerte el Zaluzsnij tábornok vezérkari főnök, aki a londoni Economistnak nyilatkozott.

“Olyan ez mint az első világháború amikor hosszú ideig állóháború folyt a felek között. Épp ezért a jövőben nem lesznek nagy áttörések, egyensúly alakult ki miközben mindkét félnek hatalmas veszteségei lesznek emberekben és hadianyagban.” – mondta Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnöke.

Miért nem sikerült a nagy ukrán offenzíva?

“Négy hónapnak elegendőnek kellett volna lennie arra, hogy a nyugati fegyverekkel felfegyverzett ukrán dandárok elérjék a Krím félszigetet” – hangsúlyozza Zaluzsnij tábornok, aki elmondta az Economist tudósítójának, hogy a mélységben kiépített orosz védelem megakadályozta az áttörést. Az oroszoknak hatalmas veszteségeik vannak:

“Az utóbbi hetekben több mint százezer katonát veszítettek a fronton” – mondta a vezérkari főnök. Aki elismerte, hogy “Az oroszok egy ideig még fölényben lesznek velünk szemben fegyverzetben és lőszerellátásban. Közben pedig az a helyzet, hogy mi mindent látunk, amit ők csinálnak, és ők is mindent látnak, amit mi csinálunk.”

Volodimir Zelenszkij elnök a Time magazinnak nyilatkozott, mely tavaly az év emberének választotta őt. Most elismerte, hogy ő ugyan továbbra is hisz Ukrajna győzelmében, de mind nagyobb erőfeszítésébe kerül az, hogy erről meggyőzze szövetségeseit Európában és Amerikában.

Ukrajna elnöke azzal is tisztában van, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajnáról:

”Emberek halnak meg ott is, és ezért szükség van arra, hogy a világ segítse Izraelt.”

Közben az orosz sajtó siet párhuzamot vonni Zelenszkij és Netanjahu között, akiket úgy mutatnak be mint a “Nyugat ügynökeit.” A szovjet stílusú antiszemita propaganda felerősödött Moszkvában: Putyin arról beszél, hogy “a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére.” Más oldalról meghívták a Hamász küldöttségét Moszkvába, ahol Bogdanovval, Putyin közel-keleti tanácsadójával tárgyaltak, majd csatlakozott hozzájuk az iráni külügyminiszter is.

Zaluzsnij vezérkari főnök interjújára Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője cinikus mosollyal így reagált:

”Oroszország szisztematikusan folytatja a különleges hadműveletet Ukrajnában mindaddig amíg a kitűzött célokat el nem érjük.”

Orbán a türk

A magyar miniszterelnök Kazahsztánban részt vesz a Türk Államok szervezetének csúcstalálkozóján: a vendéglátó országon kívül jelen lesznek Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetői.

Erdogan elnök egykor egyértelműen a vezető szerepre tartott igényt ebben a szervezetben Törökország nagysága és katonai ereje miatt. Az egykori szovjet tagállamokban át akarta venni az oroszok szerepét, de nem számolt azzal, hogy a XXI-ik században a fegyveres erőnél sokkal fontosabb a pénz. Abból pedig a pénzügyi csőd szélén tántorgó Törökországnak nem sok van. Pekingnek viszont igen. Hszi Csin ping elnök épp Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemutat tíz évvel ezelőtt. A kínai államfő nemrég Hszianban, az ősi fővárosban látta vendégül az egykori szovjet tagállamok vezetőit. Felkínálta a gazdasági együttműködés lehetőségét, amely kétségkívül vonzó alternatíva az orosz vagy a török befolyáshoz képest.

A türk államok azonban a kínai befolyástól is irtóznak, mert attól tartanak, hogy Peking Moszkva szerepére pályázik.

Ezt meg is mondta virágnyelven Tokajev kazah elnök Hszi Csin pingnek. A kazah államfő diplomata volt, és jól beszél kínaiul, de angolul közölte Hszianban, hogy nincsen szükségük keresztapákra. A türk államok ugyanis jól látják, hogy türk testvéreik nem dalolnak a boldogságtól a kínai uralom alatt.

Az ujgur példa

Ez a török nyelvcsaládhoz tartozó nép az iszlámot követi Kína nyugati részén, és nem fogadta örömmel a kommunistákat, akik először a Szovjetunióból érkeztek. Szajfuddin tatár nemzetiségű szovjet kommunista volt, aki Sztálin megbízásából megpróbálta Moszkva oldalára állítani az ujgurokat, akiket a cári rendszer is már kiszemelt magának: Mannerheim őrnagy lovas kémként járta be a vidéket még a tizenkilencedik században. Finnország későbbi elnökének tiszteletére ma lovas túrákat szerveznek a kínaiak, akik végül is átvették a hatalmat a térségben.

1949-ben a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor a Hszincsiang – ujgur tartomány lakosságának 10%-a volt kínai, a többi ujgur vagy más türk nemzetiség tagja, akik mind az iszlámot követték. Manapság a tartomány lakosságának a többsége kínai, akik villámgyors modernizációt hajtanak végre, de ebből az ujgurok meg a többi kis nemzetiségek szépen kimaradnak.

A lázongás gyakori – különösen azóta, hogy az iszlám dzsihád szervezői megérkeztek a Kínával szomszédos Pakisztánból. Az amerikaiak, akiket Afganisztán miatt igencsak érintett az iszlám dzsihád, ebben az időben együttműködtek Kínával, és elárulták Pekingnek: a prédikátorok Pakisztánból jönnek az ujgurok közé, de a pénz Törökországból érkezik, ahol Erdogan elnök pántürk álmokat dédelget. Peking megvárta míg Erdogan elnök nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, majd nagylelkű ajánlattal állt elő:

Törökország kap egymilliárd dolláros gyorssegélyt a krízis megoldására, de cserében lemond az ujgur dzsihád támogatásáról. Az alku megszületett.

Törökország megkapta a pénzt, Erdogan elnök pedig elutazott Urumcsiba, a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába, ahol azt közölte a kissé meglepett ujgur közönséggel, hogy Kína a kis nemzetiségek földi paradicsoma. Támogassák a jövőben Hszi Csin ping elnök nagyvonalú és humanista politikáját! Igaz, hogy az amerikai külügy szerint százezreket tart lágerekben a Hszincsiang – ujgur tartományban Kína mondván: ezek potenciális dzsihád lázadók. Pénz híján az ujgur dzsihád kimúlt, a fanatikus harcosok Pakisztánba mentek, ahol egy ujgur dandár küzd az iszlám államért.

Mit keres ott Orbán Viktor?

A keleti szél legyőzi a nyugatit – ezt gondolhatja a magyar miniszterelnök, aki nemrég Pekingben az Új Selyemút konferencia vendége volt – egyedül az Európai Unióból. A kínai fővárosban találkozott Putyin orosz elnökkel is, hogy fokozza a hatást. A látvány diplomácia kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben, de jól ismerik a magyar miniszterelnököt ahhoz, hogy pontosan tudják: a keleti nyitás józan számítás következménye. Míg Európa, amely meghatározó szerepet játszik Magyarország életében, gyengélkedik addig Kína elszántan növeli befolyását a világban, az Európai Unióban mindenekelőtt Magyarországon.

A türk államok is dinamikusan növekednek, mert ügyesen kihasználják a nyugati szankciókat Oroszország ellen.

Moszkva jelentős mértékben az ő segítségükkel játssza ki a nyugati szankciókat. Ezért lehet a legújabb IPhone-t is megkapni Moszkvában vagy Szentpéterváron a szankciók ellenére. Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán energia exportőr, és ezért profitál a globális energia válságból, amely csak tovább mélyülhet, ha kiterjed a gázai konfliktus az egész Közel Keletre. Orbán Izrael barát politikája ebben a környezetben unikumnak számít, de az egykori szovjet tagállamok vezetői sok mindent láttak már a szovjet időkben. Törökország pedig egykor Izrael nagy barátja volt, most viszont Erdogan elnök mennydörögve bírálja Izrael válaszcsapását a gázai övezetben.

Moszkva Ukrajnát okolja a pogromért Dagesztánban

A hétvégén helyi muzulmánok egy csoportja megtámadta a repülőteret Mahacskala városban épp akkor amikor oda egy repülőgép érkezett Izraelből.

A botokkal felfegyverzett fiatalok felszálltak a repülőtéri buszra, és minden egyes utastól megkérdezték, hogy milyen vallású?

“Én muzulmánnak vallottam magam, és szerencsére hittek nekem, és békén hagytak”

– mondta később egy izraeli utas.

A kivezényelt rendőrség állította helyre a rendet Dagesztán fővárosában. Ezen az Oroszországhoz tartozó területen jórészt muzulmán vallású a lakosság, amely a Hamász terrortámadása után nem titkolja szimpátiáját Izrael ellenfelei iránt.

Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője sietett kijelenteni, hogy

“külső befolyás vezetett az incidenshez.”

Marija Zaharova, a külügy szóvivője ennél is tovább ment amikor “nyílt provokációt” emlegetett, hozzátéve ehhez, hogy ebben “Ukrajna kulcsszerepet játszott.”

Bizonyítékokkal egyikük sem fárasztotta magát.

Az Rt.com hivatalos portál szerint a Telegram média  ügynökség szervezte az akciót, melynek több mint 65 ezer előfizetője van Dagesztánban. A televíziós csatorna főnökét 60 másik muzulmán aktivistával együtt letartóztatták. Hogy kerül a képbe Ukrajna? A Telegram média ügynökség korábban egy orosz ellenzéki tulajdona volt. Ilja Ponomarjev Kijevben él jelenleg, és elítéli Putyin háborúját Ukrajna ellen. Most azt közölte, hogy a Telegram már több mint egy éve nincsen a tulajdonában. Oroszország fokozatosan tiltja be a hatalomnak nem tetsző média cégeket. A Facebook és az Instagram már nem működhet, de a Telegram a legutóbbi időkig még nem volt betiltva. Most a hatalom felfüggesztette a működését.

Peszkov szóvivő elmondta az eset kapcsán, hogy

“Putyin tanácsadóival elemzi a helyzetet, mely amiatt alakult ki, hogy a Nyugat megpróbálja megosztani az orosz társadalmat vallási alapon.”

Tüntetések Izrael ellen a Kaukázusban

Oroszországnak ezen részein a lakosság többsége muzulmán, akik a Hamász támadása nyomán siettek kifejezni rokonszenvüket a palesztin terrorista szervezettel, és ellenszenvüket Izraellel szemben. A palesztin zászlókkal tüntető muzulmánokat az bátorította fel, hogy Putyin elnök egyáltalán nem sietett elítélni a Hamász támadását, sőt a terrorszervezet magasrangú vezetőit meghívta Moszkvába. Hivatalos jelentések szerint személyesen nem fogadta a Hamász küldöttségét, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov sokáig tárgyalt velük. Majd hármasban folytatták az eszmecserét az iráni külügyminiszterrel. Irán a Hamász legfőbb támogatója, és a legjelentősebb szponzora a Hezbollah szervezetnek Libanonban. Az izraeli hadseregnek jelenleg meg kell osztania a figyelmét a Hamász és a Hezbollah között. Hogyan juttat el fegyvereket a Hezbollahnak Irán? Szírián keresztül, ahol nagyon is jelen van az orosz hadsereg, melynek kulcsszerepe volt Asszad elnök rendszerének megmentésében – Iránnal együtt. Az izraeli légierő rendszeresen támadja Szíria két legnagyobb repülőterét, mert Damaszkuszban és Aleppoban szokta átrakodni a fegyverszállítmányokat az iráni forradalmi gárda a Hezbollah számára, amely Libanonban áll harci készültségben.

Putyin-Netanjahu

Régebben mindketten azzal dicsekedtek, hogy remek személyes kapcsolatban állnak egymással, de ez megromlott azt követően, hogy Izrael nem támogatta Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Bár akkor épp nem Netanjahu volt a miniszterelnök, de Putyin számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem számíthat Izrael támogatására ebben az ügyben. Jelenleg Putyin szervilis sajtója siet párhuzamot vonni Zelenszkij ukrán elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök között. Putyin pedig nem habozik Zelenszkij zsidó származására utalni mondván: a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére.

A KGB-ben, ahol Putyin nevelődött, régi hagyománya volt a zsidó ellenességnek. Erről még Jurij Vlagyimirovics Andropov döntött nem sokkal az 1967-es arab-izraeli háború után, melynek eredményeképp Izrael sok arab terület fölött szerezte meg az ellenőrzést – a többi között a gázai övezet fölött is. A Szovjetunió emiatt megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, és erre kényszerítette a “szövetséges baráti szocialista országokat” – köztük Magyarországot is. Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió budapesti nagykövete volt, épp az 1967-es háború évében vette át a KGB irányítását. Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének így indokolta meg a döntést:

”A zsidók maximum 15 millióan vannak, az amerikaiak őket támogatják. Mi sokat nyerhetünk azzal, ha a több mint egymilliárd muzulmánt a magunk oldalára állítjuk“

– érvelt Andropov, aki zsidónak született a cári Oroszországban , de szorgos munkával eltüntette születési okmányait, mert tudta, hogy csak oroszként válhat a Szovjetunió első emberévé. Ez meg is történt 1982-ben. Andropov 1967 után elrendelte a “biztonsági kontrollt” a zsidó származású kommunista funkcionáriusok között a Szovjetunióban és “a testvéri országokban.”

Kádár János is hírt kapott erről, ezért lett például Hetényi István a Tervhivatal államtitkárából pénzügyminiszter.

“Az oroszok nem fogadnának el egy zsidót a Tervhivatal élén” – állapította meg Kádár János, aki jól ismerte Andropovot még 1956-ból.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK