Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Blinken kontra Orbán

Az amerikai külügyminiszter béketerve Európa keleti felére valamiféle cordon sanitaire-t jelent, olyat, amilyet az első világháborúban győztes entente a Szovjetunióval szemben hozott létre.

Finnország, a balti államok, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia alkotta a kordont, amely Európa fejlettebb részét elzárta a kommunista Szovjetunió fenyegetésétől. Most ugyanezek az országok képeznek védőbástyát egy újabb orosz agresszióval szemben a Blinken tervnek megfelelően.

Mi lesz Ukrajnával?

Az Egyesült Államok és más NATO országok támogatásával Európa egyik legerősebb hadserege jön létre , amely ugyan nem lesz a NATO tagja,  de védelmi szövetséget köt Lengyelországgal. Ez már komoly katonai erőt jelent.

Románia hasonló védelmi szerződést köthetne Moldáviával bár itt gondot jelent, hogy Tiraszopol környékén orosz katonák állomásoznak.

Putyin megtarthatná a Krímet és a két orosz többségű tartományt Ukrajnában – Luhanszk és Donyeck – különben permanens partizán háború színtere lenne.

Zelenszkij jelenleg úgy nyilatkozik, hogy ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, de a jól időzített korrupciós botrány Kijevben minden bizonnyal kijózanító hatást gyakorol az ukrán vezetésre.

Mire számít Orbán?

A magyar miniszterelnök keresztet vethet a visegrádi együttműködésre hiszen mind a három másik ország fontos szerepet játszik a cordon sanitaire megteremtésében. Putyin barátjának nincs hely az amerikai elképzelésben. Orbán emiatt Ausztria irányában tájékozódik hiszen ők nem NATO tagok, semlegesek. Persze emlékeznie kell arra, hogy az oroszbarát osztrák vezetőket a CIA levadászta vagyis hosszútávú programnak ez aligha tekinthető.

Igazában Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy 2024-ben megbuknak a demokraták Washingtonban, és a republikánusok más diplomáciát képviselnek majd. A 100 éves Kissinger vonalát követik: paktálnak Moszkvával és Pekinggel sőt alkalomadtán még Észak Korea duci diktátorával is.

Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe látogat. Ha meg tud egyezni a kínaiakkal, akkor Putyin rákényszerülhet a béketárgyalásokra vagy legalábbis a fegyverszünetre.

Meddig áll ki Orbán Putyin mellett? A haszon ebből minimális – a földgázt nem kapja Magyarország olcsóbban. Lehet, hogy Orbán Viktor jól pénzel ebből, de kérdés, hogy emiatt érdemes-e kockára tenni a hatalmát? Putyin barátai mindenütt megbuktak Európában. Ebben a sorban utolsó mohikánként kitartani nettó ráfizetés.

Az amerikai koncepció szerint Magyarország a Balkán része, mely nem igazán érdekli az Egyesült Államokat. Pontosabban csakis a tengeri kikötők jelentenek stratégiai érdeket. Ami a gazdaságot illeti, az német érdekszféra a Blinken tervben. Miután Orbán Viktornak nem sikerült olyan kapcsolatot kiépítenie Scholz kancellárral mint Angela Merkellel, ez sem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek. Akinek utolsó reménye, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp mostanában paktál le az Európai Néppárttal, ahonnan Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Ki Giorgia Meloni főtanácsadója? Mario Draghi, a korábbi kormányfő, akit tárt karokkal fogadnak mind Washingtonban mind Brüsszelben.

Korrupciós botrány és új orosz tárgyalási ajánlat

Zelenszkij elnök leváltotta kabinetfőnökének helyettesét, és a főügyész helyettesét korrupció miatt. A hadügyminiszter egyik helyettese ugyanebből az okból maga távozott. 

Egy újság megírta: a hadsereg élelmezése körül nincsen minden rendben, mert kétszer – háromszor drágábban számlázták az élelmiszereket miközben a katonák panaszkodtak a gyenge ellátásra. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke ezt követően vizsgálatot rendelt el.

Hamarosan távozott ez a három vezető, de többen is követhetik őket. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb állama volt Zelenszkij elnökké választása előtt. Fő támogatója a színészből lett elnöknek nem volt más mint Ihor Kolomijszkij, hazája egyik legkorruptabb oligarchája, aki ellen sok eljárás folyt hiszen ritkán szerezte meg legális úton vagyonát, mely dollár milliárdokban mérhető. Zelenszkij népszerűsége a háború kitörése előtt ezért is süllyedt a mélypontra. Minthogy azonban Volodimir Zelenszkij megállta a helyét a háború első napjaiban, ezért népszerűsége a csúcsra jutott, és a korrupciós vádak elhalkultak. Zelenszkij az amerikai kongresszus előtt is hatásos beszédet mondott, melyet a honatyák és honanyák felállva tapsoltak meg.

Meddig tart az amerikai támogatás?

Zelenszkij elnök többször is közölte, hogy nem tárgyal Putyinnal hiszen az orosz elnök nemcsak agressziót követett el Ukrajna ellen, de háborús bűnös is, mert emberei lemészárolták a polgári lakosságot Bucsában és másutt. Putyin szóvivője most viszont új tárgyalási ajánlattal állt elő:

Oroszország hajlandó előfeltételek nélkül tárgyaló asztalhoz ülni az ukrán vezetőkkel

– közölte Peszkov.

Korábban az oroszok ragaszkodtak ahhoz, hogy ne Zelenszkij képviselje Ukrajnát illetve, hogy a Krímről és az úgynevezett “népköztársaságok” Oroszországhoz csatolásáról ne lehessen tárgyalni.

Az új orosz ajánlat feltehetően nem kerülte el Washington figyelmét sem. Az idén már 100 éves Kissinger ex külügyminiszter rendszeresen azt tanácsolja utódának, Tony Blinkennek, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajna feje fölött Moszkvával. Kissinger főként azért sürgeti ezt, mert Oroszországnak van a világon legtöbb atomfegyvere: több mint 15 ezer. Ezért Oroszországot nem szabad sarokba szorítani – érvel Kissinger.

Washington hivatalos álláspontja az, hogy nem tárgyalunk Ukrajna feje fölött. Arra viszont rá lehet venni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal. A finom utalás  a kormányzati korrupcióra az elnök közvetlen közelében lehet akár finom figyelmeztetés is: az USA kijevi nagykövetsége tökéletesen tisztában van azzal, hogy Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb állama. Zelenszkij elnök nyugati támogatás nélkül egy napig sem tudná tartani magát. Kérdés, hogy mit akar az amerikai diplomácia? Blinken külügyminiszter egyelőre Pekingbe megy, hogy tisztázza a helyzetet az első számú stratégiai ellenféllel. Oroszország és Ukrajna háborúja még várhat, de lehet, hogy 11 hónap után már Washingtonban is azt gondolják: elég volt!

Prigozsin, a moszkvai Mór

A Mór megtette kötelességét, a Mór mehet – írta Shakespeare Othelloról és a hálátlan megbízókról Velencében. Putyin hasonlóképp gondolkodhat Prigozsinról, a Wagner sereg uráról, aki magának követeli az oroszok katonai győzelmét – Szoledar elfoglalását.

“Prigozsint likvidálják amint vége lesz a harcoknak” – jósolta Andrej Malgin publicista, akinek a véleményére Nemes Gábor, a Magyar Rádió egykori moszkvai tudósítója figyelt fel. Ő könyvet is publikált Putyin elnökről, és jóval az ukrajnai katonai konfliktus kitörése előtt megjósolta: háború lesz! Ő jobban ismerte Putyint, aki épp azért hozta létre a Wagner sereget, hogy az ilyen különleges hadműveletekben elvigye a balhét. A legbrutálisabb akciókat ők hajtják végre: a polgári lakosság megfélemlítése az egyik legfőbb feladatuk. Mellesleg pedig az ágyútöltelék szerepét is ők játszák. A Wagner sereg katonáinak fele már fűbeharapott Ukrajnában. Prigozsin a börtönökben toboroz utánpótlást miközben igyekszik megnyugtatni az orosz közvéleményt: bár szabadságot ígért a bűnözőknek, de olyan helyekre küldi őket, ahol a túlélési esély minimális.

Putyin a hadseregtől vár eredményt Ukrajnában

Ezért nevezte ki nemrégiben Geraszimov tábornokot az ukrajnai hadműveletek irányítására holott korábban Prigozsin és más szélsőségesek bírálták a veterán vezérkari főnököt. Még ennél is jobban mutatja, hogy Prigozsin kegyvesztett lett Moszkvában: az általa bírált Alekszandr Lapin tábornokot Putyin kinevezte a szárazföldi hadsereg élére.

Prigozsin és a hadsereg viszálya régi: Putyintól ő kapta meg a katonai élelmezési részleget, ahol régi jó orosz szokás szerint a katonák adagjának jórészét ellopták. Prigozsin milliárdos lett, és leszerelt katonákból megszervezte a Wagner sereget Putyinnak. A fáma szerint a neonáci tisztikar először Hitler nevét akarta felvenni, sok tisztnek van horogkeresztes tetoválása, de Putyin leintette őket. Az orosz neonácik szimpatizálhatnak Hitler faji programjával és antiszemitizmusával, de nyíltan nem vállalhatják azt fel, mert a második világháborús győzelem a náci Németország ellen Putyin nacionalista narratívájának alapja. Ezért aztán Putyin zsoldos hadserege a Wagner nevet vette fel mondván: ő volt a Führer kedvenc zeneszerzője, és operálnak részletei gyakran felcsendültek a nácik haláltáboraiban is.

A Szoledárért folytatott harc szimbóluma  Oroszország ukrajnai háborújának 

A sóbányászváros bukása propagandapuccs lenne a Kreml számára, de elemzők szerint az áldozatok száma miatt így is csupán pirruszi győzelmet jelenthet.

A  kis donbászi sóbányászvároson fölemelkedve drónokról Szoledár romjai láthatók, egy röpke jelenet egy háborúból, ahol az elmúlt héten olcsón mérték az életet és a halált, meg persze az életre szóló sérüléseket testben és lélekben egyaránt.

Pénteken, amikor az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői teljes mértékben átvették az irányítást a város felett, nyugati elemzők azt sugallták, hogy ha ez igaz, akkor ez legjobb esetben is pirruszi győzelem lesz, amelyet drága áron szereznek meg Jevgenyij Prigozsin Wagner zsoldoscsoport harcosai.

Ukrán tisztviselők tagadták az oroszok jelentését, azt sugallva, hogy továbbra is kitartanak és ellentámadásba lendülnek, Szerhij Cserevatyi ukrán katonai szóvivő pedig „folyamatban lévő csatákról” számolt be.

De a drónok felvételei csupán az iszonyatos pusztulás képét mutatják bármelyik fél híradása valós.

Míg pénteken továbbra is nehéz volt ellenőrizni a csatatéren kialakult helyzetet, a hét végére a Szoledár – orosz –  haditudósítói jelentések szerint a megszálló erők a város nagy részeit uralják. Az ukrán erők azonban a jelek szerint Szoledár önkormányzati határain belül maradtak, és továbbra is harcolnak északnyugaton, a sóbánya és vasúti csomópontja környékén.

Lényeges, hogy továbbra is Ukrajna ellenőrzi a városon túli utat, amely összeköti a szomszédos Bahmutot és Szoledárt Szlovjanszkkal és Kosztjantyinivkával, amelyek elfoglalása tovább fenyegetné a Bahmutban tartózkodó ukrán védőket. Egyértelmű, hogy a Szoledarért és Bahmutért vívott csata az ukrajnai keleti fronton folyó háború jelenlegi állapotának jelképessé vált, még szélesebb körben a moszkvai offenzíva állapotának jelképe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kijelentette, hogy a Bahmutot és a keleti  ukrán erőket mindennel fel kell fegyverezni, ami ahhoz kell, hogy távol tartsák az orosz csapatokat a háború legvéresebb harcaitól.

Pavlo Kirilenko, Donyeck kormányzója az ukrán állami tévének azt mondta, hogy 559 civil maradt Szoledárban, köztük 15 gyerek, és nem tudták őket evakuálni.

Mindkét fél beszámolói egy „pokoli” csatát számolnak be, miközben egyes ukrán harcosok azt állítják, hogy hallották, amikor Wagner-harcosok – sok közülük kegyelemért cserébe toborzott elítéltek – azt mondták, lelövik őket, ha visszavonulnak.

A harcokban résztvevő ukrán katona beszámolója szerint  halott orosz harcosokra bukkant, akik meghaltak járművükben. „Ez csak öngyilkosság volt… Amikor közeledtünk hozzájuk, a halottakhoz, láttuk, hogy a sofőr és a többi katona páncél és sisak nélkül volt, géppuskájukban egyetlen tárral… Közeli gyalogsági csatákban hallottuk a parancsnokaik kiabálását:

„Egy lépést se hátra. Lőni fogunk. A saját szemünkkel hallottuk és láttuk.”

Szoledár bukása – ha beigazolódik – jó propagandája lenne a Kremlnek, amelynek az elmúlt hónapokban kevés csatatéri  pozitív híre volt, de az ezen túlmutató jelentősége nem tisztázott.

Míg a legtöbb elemző úgy véli, hogy Oroszország végső célja Szoledárban az ukrán védelem meggyengítése Bahmut körül, lehetővé téve annak további bekerítését, az orosz halottak száma már eddig is olyan óriási volt, hogy Moszkva napi 100 katonát veszít milyen diadalt jelenthet ez Moszkva számára.

A Háborúkutató Intézet szkeptikusan fogadta az orosz haderő által megszerzett előnyt.

„Az orosz információs műveletek  jócskán eltúlozzák a Szoledár jelentőségét, ami legjobb esetben is egy orosz pirruszi taktikai győzelem”

– áll a legutóbbi frissítésben.

„Folyamatosan azt értékeljük, hogy Szoledár elfoglalása nem teszi lehetővé az orosz erőknek, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a fontos ukrán szárazföldi kommunikációs vonalak felett Bahmutban, és nem teszi lehetővé az orosz erők jobb helyzetét a város rövid időn belüli bekerítésére.”

A Szoledárért folytatott harcok rávilágítottak az orosz védelmi minisztérium vezetése és a Wagner-csoport alapítója, Prigozsin közötti egyre mérgezőbb rivalizálásra. Prigozsin egyre láthatóbb szerepet akar játszani Ukrajnában.

A jelentések szerint Szoledárt kizárólag Wagner bandája nyerte, amit megkérdőjeleztek az orosz védelmi minisztérium beszámolói, amelyek a légideszant csapatok és más erők fellépését írták le a Szoledárért vívott csatában. Elemzők szerint Vlagyimir Putyin elnök lépése, hogy néhány hónap után leváltja Ukrajnában a legfőbb parancsnokát, a katonai zűrzavar jele, és egyre növekvő türelmetlensége a háborúban, amelyet Oroszország nem képes megnyerni.

Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint a Szoledár a „21. századi Verdun”. Andrii Yermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője az első világháború leghosszabb és legvéresebb csatájához hasonlította a városért vívott küzdelmet.

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

0

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

A 80 éves Teodoro Obiang a diktátorok mintapéldánya: csekély 42 éve van hatalmon, és élete végéig ott is akar maradni Egyenlítői Guinea korlátlan uraként. Az olajban gazdag kis afrikai állam egész olaj kincsét a sajátjának tekinti – éppúgy mint Kadhafi elnök Líbiában. Teodoro Obiang elnök nem akar úgy járni mint Kadhafi, akit 42 éves uralmának végén a fellázadt nép darabokra tépett.  A lázadás egyáltalán nem volt spontán, azt az Egyesült Államok és Franciaország lelkesen támogatta, mert elegük lett a diktátorból. Teodoro Obiang elgondolkodott Kadhafi sorsán, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot Kínával, amely lelkesen lép az USA és az európai hatalmak örökébe  Afrikában. Mit szeretne Kína?

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kínának jelenleg egyetlenegy katonai támaszpontja van külföldön: Dzsibutiban, a stratégiai fontosság Szuezi csatorna közelében. A másodikat Egyenlítői Guineában tervezik. Ennek megkönnyítésére egy pekingi bank 2 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztő hitelcsomagot nyújtott át Teodoro Obiang elnöknek. Az elnök ennek is minden bizonnyal örült, de annak még inkább, hogy a kínaiak régi jó szokásukhoz híven nem tartanak moralizáló kiselőadásokat a demokrácia előnyeiről, és nem ítélik el, azért, mert ellenfeleinek még a hullája sem kerül elő. Zimbabwe elnöke, akit Kínában képeztek ki, krokodilusokkal zabáltatja fel ellenségeit, Teodoro Obiang ellenfelei felidézik József Attila halhatatlan sorait: talán eltünök hirtelen…

Kuba a következő?

Washingtont már Kína tervei Egyenlítői Guineában is rendkívüli mértékben zavarják bár a kis afrikai állam messze van az Egyesült Államoktól. Peking a harmadik katonai támaszpontot viszont Kubába tervezi, amely nagyon is közel van már Washingtonhoz. Kuba első emberét nemrég díszpompa fogadta Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a gazdasági gondokkal küszködő szocialista szigetországnak, de cserébe kért is valamit. 1961-ben az USA kishíján  világháborút robbantott ki amikor Hruscsov utasítására szovjet rakétákat telepítettek Kubába. A világháborús fenyegetés hatására a szovjet diktátor meghátrált, és nem sokkal később kollégái megbuktatták Moszkvában.

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Csin Kang már harmadik ebben a sorban, jól szemléltetve, hogy az Egyesült Államok messze a legfontosabb Peking számára. Blinken amerikai külügyminiszter találkozott is azonnal a távozó nagykövettel, aki immár külügyminiszter Pekingben. Ez nem jelenti azt, hogy ő lenne a kínai diplomácia első embere, arra ott van Vang Ji államtanácsos, az eddigi külügyminiszter, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is. Az Egyesült Államok a Biden adminisztráció kezdete óta első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel állandóan bírálja ezt az elképzelést. Szerinte meg kellene állapodni Kínával. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya Tajvan. Peking azért is tervez  katonai támaszpontot Kubában, hogy erről lemondva esetleg szabad kezet kapjon Tajvanon. Ezek hosszútávú játszmák, melynek során Peking el kívánja kerülni a katonai megoldást hiszen Putyin kudarca Ukrajnában újra azt bizonyítja, hogy ilyen módon nem lehet rendezni a problémákat a huszonegyedik században.

Miért nem csökken a gázszámlám, ha olcsóbb a földgáz az európai piacon?

Ennek a húsbavágó kérdésnek járt utána a brüsszeli Politico, amely rámutat: az enyhe tél jó az európai fogyasztóknak, és rossz Putyinnak, de ettől még egyáltalán nem szűnik meg az energiaválság.

70 euró körül jár a földgáz ára a hollandiai gáz tőzsdén, ahol ilyet csak azelőtt láttak mielőtt Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen (február 24.). A földgáz persze még így is nagyon drága: ötször olyan magas mint amikor 2019-ben megindult felfelé, és még mindig jóval többe kerül mint az Egyesült Államokban. Ez pedig nem jó hír az európai iparnak. Minden relatív: augusztusban még csaknem ötször ilyen magas volt a földgáz ára Európában.

A baj az, hogy a földgáz árának csökkenése nemigen mutatkozik meg a gázszámlákon, melyeket a fogyasztók kapnak Európában. Miért nem?

Az egyik ok az, hogy a nagy gázkereskedők még a korábbi magas áron vásároltak be.

“Ezért még hónapokba sőt évekbe is beletelhet míg a gázszámlákon is mutatkozik a kedvező változás”

– nyilatkozta , a brit Cornwall Insight energia kutató intézet szakértője.

Milyen áron sikerül feltölteni a nagy gáztárolókat a téli fűtési szezon után? Ez a másik tényező, ami miatt egyelőre nem csökkennek a gázszámlák hiszen a kieső orosz gázt valahonnan pótolni kell. A cseppfolyósított földgázt fogadó  kapacitások növekednek: idén két új terminál kezdheti meg működését Hollandiában és Németországban. Kapacitásuk majdnem 40 milliárd köbméter, ez a 2021-es uniós fogyasztásnak csaknem a 10%-a. Csakhogy azóta jelentősen mérséklődött a gázfogyasztás az Európai Unióban részben a spórolás részben pedig az enyhe idő miatt. Az eredmény: a gáztárolókban 83% fölött van a telítettség míg tavaly ez csak 54% volt. Ez azt jelenti, hogyha enyhe marad az időjárás, akkor a gáztárolókban levő gáz elég lehet a fűtési szezon végéig. Csakhogy akkor annyira lemerül a szint, hogy problematikus lenne a feltöltés az új fűtési szezonra: 2023 őszére és telére.

Az orosz földgáz korábban az uniós igények 40%-át elégítette ki, most csak 10%-át. Ez rossz hír az oroszoknak. Alekszej Miller a Gazprom főnöke közölte is, hogy tavaly 20%-kal csökkent a földgáz kitermelés és 45%-kal az export. Ez komoly csapás Putyin pénztárcájára, de nem elég ok az optimizmusra Európában. Olaf Scholz német kancellár fel is szólított minden német polgárt szilveszterkor, hogy fokozzák az energiatakarékosságot, mert “az elkövetkező hónapokban ennek rendkívüli jelentősége lesz”. A kancellár hangsúlyozta: még nincs vége az energiaválságnak!

Arról pedig nem beszélt, hogy az európai földgáz piac alacsonyabb árai mikor jelenhetnek meg a fogyasztók gázszámláin?

Magyar specialitás

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden egy kicsit vagy inkább nagyon másképp van mint az Európai Unióban, ahol a magas energia árak ellen a kormányok védik a szegényebb rétegeket, melyeknek a jövedelemében jelentős részt képvisel a rezsi. Magyarországon viszont majdnem mindenki ide tartozik, ezért

a magyar kormány büszke kijelentése, hogy nálunk a legolcsóbb a földgáz Európában, keveseket vigasztal hiszen míg a gazdagabb uniós országokban 10-15% a rezsi részesedése az átlag jövedelemből, addig nálunk ennek a duplája.

A másik, egyáltalán nem jelentéktelen különbség, hogy az olaj és a földgáz áfája óriási bevételt hoz a költségvetésnek. A 27%-os áfa uniós rekord, és a kormány nem hajlandó azt csökkenteni, mert különben felborulna a költségvetés. Németországban és más uniós országokban jelentős mértékben csökkentették a földgáz és az olaj áfáját, hogy enyhítsék a fogyasztók nem épp irigylésre méltó helyzetét. Nálunk a politikai és a gazdasági szempontok nyíltan szembekerültek egymással, ahogy ezt maga Orbán Viktor is elismerte.

A rezsi védelmezése politikai alapszükséglete a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Az ára viszont szinte megoldhatatlan feladat a gazdaság számára. Az európai piacon csökkenő gázár mentheti meg az Orbán kormányt, és nem Putyin, aki ígérete ellenére nem küldi olcsóbban földgázt.

Vagyis a magyar kormány ingyen blamálja magát a Putyin barátsággal hiszen abból csak egy újévi üdvözletre telik.

A német hírszerzés egyik vezetője Putyinnak dolgozott

Botrány a Bundesnachrichtendienst (BND) szolgálatnál, ahol kiderült: az egyik osztályvezető az oroszoknak olyan információkat adhatott át, melyek döntő fontosságúak lehettek az ukrajnai háborúban.

Carsten L.-t, a BND kulcsfontosságú Technikai Szolgálatának vezetőjét december végén tartóztatták le – írja a Der Spiegel, mely szerint ez a legnagyobb kémbotrány Németországban az elmúlt években. Miért? Mert ennek az osztályvezetőnek a jelentései is hozzájárultak ahhoz, hogy a német hírszerzés folyamatosan alábecsülte az orosz fenyegetést Ukrajna ellen, noha a CIA figyelmeztette erre. A háború megindulása után Németország öt hónapon keresztül még azon az állásponton volt, hogy elítélte az orosz agressziót, de fegyvert nem szállított Ukrajnának. Nem kizárt, hogy ebben is szerepe volt az év végén lebukott osztályvezető jelentéseinek. Még kínosabb: a Technikai Szolgálat feltörte az oroszok információs rendszerét, ezért a hadműveletekről informálni tudta az ukrán hadsereget.

Mit tesz a kínos ügyben a német kormány? Hallgat. Egyetlenegy miniszter szólalt meg, aki megpróbálta sikernek beállítani az áruló osztályvezető lebukását. Marco Buschman igazságügyi miniszter kijelentette:

“nagy csapást mértünk az orosz hírszerzésre ezzel a letartóztatással.”

Sebastian Fiedler, SPD  képviselő a Bundestagban erős túlzásnak minősítette a miniszter szavait. A Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy “most láthatjuk mire képes Oroszország a politikában, a gazdaságban, a kormány ügynökségekben Németországban.”

Putyin, aki maga is a titkosszolgálatnál kezdte a karrierjét, az NDK-ban is szolgált alezredesi rangban, egész hálózatot épített ki Nyugaton a politikai-gazdasági rendszer befolyásolására. Berlinben ezt sokan nem akarták észrevenni mondván a kémek háborújának már vége – írja a Der Spiegel.

Pedig voltak figyelmeztető jelek: az FSZB, a KGB utód szervezete, meggyilkolt egy grúz ellenzékit Berlinben. Németország kiutasított néhány orosz diplomatát, de nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy az FSZB gyilkos akciót szervezett Németország fővárosában. A berlini kormány nem akarta felingerelni Putyint. Arra gondoltak, hogyha sok orosz diplomatát utasítanak ki az ügyben, akkor Moszkva válaszképpen ugyanennyi német diplomatát nyilvánít nemkívánatosnak Oroszországban. Akkor pedig komolyan károsodott volna a német képviselet Oroszországban, amely Németország legfontosabb energia szállítója volt.

Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár idején kifejezetten leépítették a kémelhárítást hiszen Putyin nagy barátja bízott az oroszokban. Schröder most is Putyin remekül megfizetett embere, akinek kiemelt szerep jutott az Északi Áramlat gázvezeték létrehozásában.

A figyelmeztetések süket fülekre találtak

A CIA korábbi európai és eurázsiai igazgatója elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy “hiába figyelmeztettem a BND-t, süket fülekre találtam”. Marc Polymeropoulos le is vonta a következtetést:

”az oroszok saját játszótérnek tekintették Európát”.

A BND kioktatta kelet-európai partnereit mondván “mi jobban ismerjük az oroszokat mint ti.”

Csak 2017-ben kapott észbe a német kormány, és akkor kezdték megerősíteni a kémelhárítást. Ez el is fogott néhány kis halat, de nem tűnt fel neki, hogy a BND egyik osztályvezetője az oroszoknak dolgozik!

Erre egy másik nyugati titkosszolgálat figyelmeztette a német kormányt.

Mennyire súlyos az árulás következménye? Sem a kémelhárítás sem pedig a letartóztatott Carsten L. ügyvédei nem nyilatkoztak eddig. Azt sem lehet tudni, hogy miért vállalkozott a BND-nek dolgozó Bundeswehr tiszt az árulásra? Figyelemreméltó, hogy az ügyészség nagyon súlyos vádat fogalmazott meg vele szemben: minősített hazaárulás! Az ügyészség szerint Carsten L

“veszélyeztette Németország biztonságát osztályvezetői állásának kihasználásával szerzett államtitkok elárulásával.”

Ez életfogytiglan börtönbüntetést is jelenthet.

Ilyen súlyos ügye a BND-nek még sohasem volt. 2014-ben letartóztatták Marcus R-t, aki titkos dokumentumokat ajánlott Oroszország müncheni főkonzuljának. A német kémelhárítás azt hitte róla, hogy az orosz hírszerzés embere, de kiderült: valójában a
CIA-nek dolgozott! Nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Carsten L. a Technikai Hírszerzés főnöke volt a BND-nél tehát nagy sok szigorúan titkos dokumentumhoz férhetett hozzá. A német kémelhárítás egyelőre a sötétben tapogatózik, mert azt sem tudják, hogy Carsten L. mióta dolgozott az oroszoknak?

A vizsgálatot nehezíti, hogy a Technikai Szolgálat Bajorországban működik, nem költöztették Berlinbe. Több mint ezer munkatársa van, akik jórészt Pullachban, Bajorországban működnek. Ők készítik a BND jelentéseinek felét.

Meghatározó szerep az ukrajnai háborúban

A Technikai Szolgálat igen aktív szerepet játszott az ukrán hadsereg támogatásában: az oroszok információs rendszerét fel tudták törni, és az így megszerzett adatokat azonnal eljuttatták Kijevbe!

Érthető, hogy az oroszok rendkívüli mértékben érdeklődtek a BND Technikai szolgálata után. Most, hogy a főnök lebukott nyilvánvalóan nagyszabású átszervezésre van szükség – hangsúlyozza a Der Spiegel, amelynek a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság feje, Konstantin von Notz így nyilatkozott:

”a titkosszolgálatainknak sokkal hatékonyabbaknak, keményebbeknek és gyorsabbaknak kell lenniük, mert erőteljes fenyegetés éri a demokráciát. Kémkedés, propaganda, befolyás szerzés. Ezért nemcsak a hadsereget kell átszerveznünk hanem a titkosszolgálatokat is.”

Orbán az egyetlen uniós vezető, akinek Putyin boldog újévet kívánt

Öl-e Putyin ölelése? Az orosz diktátor olyan mint Piszkos Fred, a kapitány. A kapitány barátságos ölelése sokak számára bizonyult végzetesnek.

Putyin egyébként a NATO tagállamok közül Magyarország és Törökország vezetőjének küldött újévi üdvözletet. Ők Putyin barátai. Az orosz elnök állítólag Orbán Viktort akarta kitüntetni a Barátság érdemrenddel, de a magyar miniszterelnök köszönte a megtiszteltetést, és maga helyett inkább hűséges janicsárját, Szijjártó Péter külügyminisztert küldte a kitüntetés átvételére. Így lett kisebb a blamázs. Mindenestre Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem járt Kijevben, hogy ott támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt az orosz agresszióval szemben. Sajtóértekezletén megerősítette: nem is szándékozik Kijevbe látogatni! Szijjártó Péter viszont az egyetlen olyan uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát február 24- én.

Gáz van babám!

A magyar kormány a nagy orosz barátságot azzal indokolja, hogy így biztosít Magyarországnak olcsó orosz földgázt. Menetközben kiderült: Putyin ebben is hazudott, mert nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Csupán fizetési könnyítést ad: elég a téli szezon magas árait tavasszal kifizetni.

A gázársapka bevezetése után Putyin leállíthatja a földgáz szállítást az Európai Unióba.  A fenyegetés természetesen nem vonatkozik Putyin barátaira. Jelen pillanatban az Európai Unióban ez kizárólag Orbán Viktort jelenti. Gáz tehát lesz, ha drágán is – így lehet dekódolni Putyin újévi üzenetét.

Mit mondott a kínai elnök Putyinnak?

Kína mielőbb békét akar Ukrajnában! – ezt a kínai elnök már megmondta Medvegyevnek, aki korábban Putyin alteregója volt, és az orosz diktátor támogatásért küldte Pekingbe. Kapott is meg nem is: közös hadgyakorlatot tartott a kínai és az orosz flotta. Putyin most videó beszélgetésben meghívta Hszi Csin-pinget Moszkvába, ahol a kínai elnöktől azokat a chipeket várják, melyeket a nyugati szankciók miatt Oroszország nem kaphat meg. Emiatt máris nagy a chip hiány a hadiiparban éppúgy mint a stratégiai fontosságú olaj és gáziparban. Csakhogy Vang Ji külügyminiszter megállapodott Jake Sullivan-nel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek. Hszi Csin-ping ezért félreérthetetlenül jelezte:

Kínának sokkal fontosabb az amerikai kapcsolat mint Putyin.

Kína semmiképp sem akar úgy elszigetelődni mint Oroszország. Modus vivendit keres az Egyesült Államokkal, és ennek az az ára, hogy az orosz elnök csak lelkes nyilatkozatokat kap az együttműködésről, de chipeket nem.

Hszi Csin-ping a béke irányába taszigálja Putyint. Állítólag már Szamarkandban, amikor először találkoztak személyesen az ukrajnai háború kitörése óta, azt mondta a kínai elnök Putyinnak barátilag, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A pénteki videókonferencián az is kiderült, hogy Pekingnek nem olyan sürgős a béke Ukrajnában mint Európának.

A kínai diplomácia ugyanis “a hegytetőről nézi a tigrisek harcát”.

Európa meggyengülése lehetőséget teremt a kínai export növelésére hiszen az Európai Uniónak már így is Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. A hatalmas kínai piac pedig mágnesként vonzza az európaiakat, akik az USA kérésére sem kívánnak szakítani Kínával. Pekingnek az sem kerüli el a figyelmét, hogy bár Washingtonban Kínát jelölték meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét, de jelenleg az amerikai diplomáciát szinte teljes mértékben lefoglalja Ukrajna sorsa. Ez pedig olyan mocsár, amely dollár milliárdokat nyelhet el minden különösebb eredmény nélkül.

Az USA világhatalom ugyan, de ellenfélből neki is sok két olyan fajsúlyos nagyhatalom egyszerre mint Oroszország és Kína.

Erre különben a 99 éves Kissinger szinte naponta figyelmezteti az amerikai diplomácia irányítóit. Kissinger, aki ötven éve összehozta az amerikai- kínai megállapodást Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt, mindenképp szeretné megőrizni a jó viszonyt Pekinggel. Ezért is sürgeti a békét Ukrajnában nehogy Putyin nehéz helyzetében túlságosan is függővé váljon Pekingtől, amely az orosz nyersanyag forrásokat és a fegyvergyártás eredményeit kihasználva túlságosan is erőssé válna, és le tudná rövidíteni azt az időt amíg Kína egyenrangúvá válik az Egyesült Államokkal.

Háború előtti szinten a földgáz ára Európában

0

77 euró alá is ment a földgáz ára a gáztőzsdén Rotterdamban. Ilyen alacsony még sohasem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta. Az ok: az időjárás meleg rekordokat döntöget Európában, ahol a gáztárolók feltöltöttsége magas. Csak emlékeztetőül: nyáron 350 euróra is felment a földgáz ára amikor fel kellett tölteni a tárolókat a fűtési szezon kezdetére.

Bár december elején érkezett egy hideg hullám, de az időjárás jóval melegebb volt mint korábban, ezért a tárolók töltöttsége igen magas: átlagosan 83% Európában. Ez 30%-kal magasabb mint tavaly amikor még csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy Putyin megindíthatja az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Uniós gázársapka

Az árak mérséklésére az Európai Unió elfogadott egy gázársapkát, melyet a magyar kormány elszántan ellenzett mondván emiatt esetleg nem jön majd földgáz Oroszországból. Moszkva fenyegetőzik is, de nemigen tudja másnak eladni a földgázt hiszen nincsenek megfelelő vezetékek. A cseppfolyósított földgáz előállításában pedig Oroszország le van maradva, és a technológiát nyugati szankciók sújtják vagyis a lemaradás tartósnak ígérkezik.

A földgáz árának csökkenése megkönnyebbülés lehet a fogyasztóknak és az uniós tagállamoknak is. A megnövekedett energiaszámlát a családok, az intézmények és a vállalkozások jelentős mértékben csakis állami támogatással tudják elviselni.

Mennyi a hazai gázár?

Putyin olcsó földgázt ígért, de a hazugság hamar kiderült amikor a szakértők utánaszámoltak: a rotterdami földgáz tőzsde árain kapjuk az orosz földgázt némi időbeni csúszással. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elérte Moszkvában, hogy a fizetési határidőket is lehet csúsztatni. De mi lesz a magyar fogyasztókkal, akik 27%-os ÁFA-t fizetnek? Bár az ellenzék többször is javasolta ennek csökkentését, de ettől a magyar kormány elzárkózik. Nem véletlenül:

a költségvetés bevételi oldalán minden adóforintra szükség van, mert akkora a deficit.

A jövő évi költségvetés amúgyis igen bizonytalan lábon áll. A magyar állam igen komoly finanszírozási gondokkal küszködik – ahogy erről a legilletékesebb, Matolcsy György beszámolt amikor arról beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtt, hogy Magyarország a világ legsérülékenyebb 4-5 országa között van.

A New York-i Bloomberg arról írt, hogy az Európai Unió szegényebb államai pénzügyi válságba kerülhetnek, mert nem lesznek képesek kifizetni az energiaszámlákat a húszas években.

Emiatt rendkívüli mértékben megnövekszik az európai eurómilliárdok értéke. Nemcsak amiatt, hogy ez az összeg euróban érkezik meg a tagállamokba hanem azért is, mert a piacok látják: az Európai Unió támogatja az érintett országot. Olaszország vagy Görögország államkötvényei szempontjából döntő fontosságú ez a megítélés. Ezért hiába bízik Orbán Viktor Giorgia Meloni támogatásában, az olasz miniszterelnök asszonynak kétszer is meg kell gondolnia, hogy szembefordul-e Brüsszellel?

Magyarország negatív brüsszeli megítélése igencsak sokba kerül az országnak.

A haszon pedig nem szembeötlő hiszen Oroszország nem ad kedvezményt a gázárban. Az csakis azért csökken, mert nincsen rá kereslet Európában. Persze nemcsak a meleg idő miatt kisebb a földgáz iránti kereslet hanem amiatt is, hogy a szakértők recesszióra számítanak Európa legtöbb országában. Ez pedig csak fokozza a gondokat hiszen kisebb GDP-ből kell kifizetni az energiaszámlát.

“Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba”

Orbán és a kétkulacsos politika a kormány sajátja. Az egyik kulacsból Orbán Balázs beszélt a New York-i Bloombergnek, míg a másik kulacsból Viktor hallatja hangját hazai vizeken. Mondandójuk annyira párhuzamos, hogy még  a végtelenben sem találkoznak.

Azt nyilatkozta Orbán Viktor politikai igazgatója a New York-i Bloombergnek, hogy Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba. Közben viszont a magyar miniszterelnök megerősítette: nem akar Kijevbe utazni noha ott már minden uniós tagállam vezetői megjelentek, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

Orbán Balázs így vázolta fel a magyar kormány álláspontját Ukrajnával kapcsolatban az Indexnek adott interjúban:

“Magyarország álláspontja geostratégiai értelemben világos, nekünk az az érdekünk, hogy ne mi legyünk az Európai Unió legszélső tagállama. Ukrajna lehetőséget teremt a piac bővítésre. Másrészt pedig minél több ország lesz uniós tag ebből a régióból, annál jobban tudjuk az érdekeinket érvényesíteni Brüsszelben”   – hangsúlyozta Orbán Balázs.

Ez arra mutat, hogy Orbán Viktor továbbra is hisz a visegrádi együttműködésben noha az szétszakadt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Lengyelország, Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett míg a magyar kormány továbbra is jó viszonyt ápol Putyinnal. Orbán Viktor gyakran bírálja Zelenszkij elnököt, akit nemrég Washingtonban tapsoltak meg a honatyák és honanyák a Kongresszusban.

Ezzel szemben mit mondott Orbán Balázs?

“Ahhoz, hogy Ukrajna uniós tagsága bekövetkezzen előbb rendezni kell a magyar kisebbség ügyét. Egyelőre sajnos nem tartunk ott, hogy a kárpátaljai magyarok ügye lenne az egyetlen vitapont” – fűzte hozzá a politikai igazgató. Aki nem titkolta, hogy

Ukrajna NATO tagságát  ellenzi a magyar kormány.

“Ez az amerikai-orosz kiegyezés és a térségbeli országok helyzetét rendező megállapodás nélkül közvetlen életveszélyt jelentene.”

Medvegyev: Magyarország megkapja Kárpátalját

Putyin elnök egykori alteregója, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke, azt találta mondani, hogy Nyugat Ukrajnát Lengyelország, Kárpátalját pedig Magyarország kaphatná meg egy rendezés eredményeképp.

Orbán Balázsnak azt a kijelentését elég nehéz értelmezni, hogy “a térségbeli országok helyzetének rendezése” tulajdonképp mire is vonatkozik.

Eziránt sajnos nem érdeklődött az Index pedig a magyar kormány mindig csak félszívvel cáfolta azt, hogy Kárpátalja kapcsán “vannak elképzelései”.

Varsó mindig siet visszautasítani minden hasonló orosz ajánlatot, de Orbán Viktor több vasat is tart a tűzben.

Arra gondolhat, amit Kissinger amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott meg, hogy Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében. Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja természetesen nem Kárpátaljára gondolt hanem a Krím félszigetre és a Donbaszra, ahol a lakosság többsége orosz.

Kárpátalján a magyarok számaránya valószínűleg már nem éri el a 10%-ot sem.

Ettől még zsarolni lehet vele a kijevi kormányzatot. Putyin ezért hálás. Pech, hogy ez a hála csak Orbán Viktor számláján mutatkozik meg, mert a magyar fogyasztók piaci áron kapják az orosz földgázt. Orbán orosz bónusza addig csak keveseket zavart amíg olcsó volt a rezsi Magyarországon, de amióta bevezették a piaci árat “a többlet fogyasztásra” azóta ebben a kérdésben egyáltalán nem megértő a közvélemény. Tisztában van ezzel Orbán Viktor is. Politikai igazgatója ezért azt ígérte a magyar társadalomnak az Indexben: “Magyarországon olcsó biztonságos és fenntartható energiarendszer lesz, az ehhez szükséges döntések jogát soha nem engedjük ki a kezünkből” – hangoztatta Orbán Balázs, aki arra az apróságra már nem tért ki, hogy ki fizeti ki az energiaszámlát és miből?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK