İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Zelenszkij

Címke: Zelenszkij

Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

A magyar miniszterelnök egy új lap kérdéseire válaszolva közölte a világgal Ukrajna számára nem rózsásak a háború végkimenetelének kilátásai. Persze ezzel a véleményével nincsen egyedül, ahogy a spanyolviaszt sem ő találta fel.

A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…

Stoltenberg: évtizedekig is elhúzódhat a NATO konfliktusa Oroszországgal

A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban  teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.

Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kétségbeesetten kalapozott pénzért Volodimir Zelenszkij Davosban a világgazdasági fórumon, ahol Kína kormányfője nem kívánt találkozni vele pedig korábban Peking még béketervet is közzétett, és Davosban nyugati diplomaták is úgy nyilatkoztak, hogy Kína nélkül nehéz lenne békét teremteni Ukrajnában.

Az ukrán pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még eldöcög a költségvetés Kijevben, de március 31 után kifogy a pénz a kasszából. Az USA 60 milliárd dolláros támogatása pedig éppúgy a levegőben mint az Európai Unió 50 milliárd eurója. Az előbbit Trump hívei akadályozzák Washingtonban, az utóbbit pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétózta meg az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján. Trump és Orbán e tekintetben is szorosan együttműködik, de miért?

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

A magyar miniszterelnök már réges-régen leírta Oroszországot, mert észrevette, hogy az orosz elit képtelen versenyképes gazdaságot létrehozni a hatalmas területű ásványkincsekkel bőségesen ellátott országban. 2010-es hatalomra jutása előtt csakis az Egyesült Államokban és Kínában tett hosszabb látogatást. Washingtonban a demokraták leírták a magyar miniszterelnököt, aki ezekután Trumpot választotta. Trump azt állítja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött megállapodna Vlagyimir Putyinnal. Trump elképzelése mögött stratégiai koncepció rejtőzik, melyet olyan szakértők dolgoztak ki mint a nemrég elhunyt Henry Kissinger. Az USA egykori külügyminisztere kiváló diplomáciatörténész is volt, és ebben a minőségében többször is felhívta a döntéshozók figyelmét: az Egyesült Államok érdeke ugyanaz mint a Brit birodalomé volt vagyis megakadályozni egy kontinentális birodalom létrejöttét, amely az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig tart. Ezért küzdött Őfelsége kormánya Napóleon császár ellen, és ezért szálltak partra 1944 júniusában az angol-amerikai csapatok Normandiában, mert Marshall és Eisenhower tábornok attól tartott, hogyha sokáig késlekednek, akkor Sztálin marsall csapatai érik el az Atlanti partokat.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Az Egyesült Államok szempontjából Zelenszkij szereplése tökéletesen sikeres volt: hosszú évtizedekre tönkretette Oroszország és az Európai Unió együttműködését. A Mór tehát teljesítette  küldetését, a Mór mehet – ahogy Shakespeare ezt Othello esetében megfogalmazta. Ukrajnának valószínűleg bele kell törődnie a területet a békéért programba, melyet Zelenszkij elnök elutasít. Biden vagy Trump meneszti-e a hősiesen kiálló ukrán elnököt, a végeredmény szempontjából mindegy. Washingtonnak ugyanis új oka van arra, hogy megállapodásra törekedjen Putyinnal, ez pedig a gázai háború. A CIA gyanúja szerint a Hamász terrorakcióját Izrael ellen az oroszok és az irániak együtt készítették elő.

A Hamász magasrangú küldöttsége nemsokkal a terrorakció kezdete után Moszkvában tárgyalt.

Blinken amerikai külügyminiszter, aki megpróbálja sarokba szorítani Oroszországot, kénytelen volt rádöbbeni Izraelben, hogy az USA immár képtelen egyedül rendezni a közel-keleti helyzetet ahogy ez még Henry Kissingernek a Jom Kippur háború idején sikerült. Négyszer is járt Izraelben az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője, aki gyakran hivatkozott ott zsidó származására is, de hiába: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: semmiképp sem fogadnak el egy palesztin államot! Márpedig ez az előfeltétele annak a béketervnek, melyet a mérsékelt arab államok – élükön Szaúd Arábiával előkészítenek – az USA csendes jóváhagyásával. Emiatt a gázai háború is elhúzódik márpedig két ilyen konfliktus finanszírozása sok az amerikai és az európai választóknak. Ezért egyre nehezebb pénzt szerezni a külföldi segélycsomagra mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Kínán kívül mindenki rosszul jár

A kínai katonai akadémiákon tananyag Szun Ce mester értékelése a háborúról, amelyben ez a klasszikus megállapítás szerepel:

“az jár a legjobban, aki kimarad belőle!”

Li Csiang miniszterelnök gazdasági együttműködést ajánlott a Nyugatnak Davosban. Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Biden elnöknek:

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

A tajvani választások után Biden elnök sietett megerősíteni: “Az USA továbbra sem támogatja Tajvan függetlenségét.”

Kína közel-keleti béketervet tett közzé, és Vang Ji külügyminiszter bejárta a térséget. Pekingben takaréklángra állították a világhatalmi terveket, mert észrevették, hogy ennek nyílt deklarálása csak ellenfeleket teremt a számukra. Minek beszélni róla, inkább csinálni kell – ez az új kínai irányvonal, amely hosszútávra játszik ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol két öregember viaskodik egymással miközben egyikük sem tudja, hogy merre van előre?!…

Előkerült Navalnij: “én vagyok a Mikulás”

Putyin elnök egy északi büntető táborba küldte legfőbb ellenfelét a tél kellős közepén. Navalnij ügyvédei sem találták egy ideig az ügyfelüket a világ végén, de végül a karácsonyi készülődés idején csak ráakadtak miután az amerikai és más nyugati nagykövetségek Moszkvában tudatták Putyinnal: a sztálini módszerek alkalmazása politikai ellenfelével szemben végképp tárgyalóképtelenné tenné az orosz diktátort a Nyugat szemében.

Moszkvában ugyanis elterjedt a hír: Putyin azért küldi isten háta mögötti helyre politikai ellenfelét, hogy megtörje őt, és aztán Navalnij a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot minden oroszok urától. Putyin jövőre választásra készül, és a megnyerhetetlen ukrajnai háború az életszínvonal csökkenésével együtt kikezdte a népszerűségét. Putyin tárgyalni szeretne a Nyugattal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött – ahogy erről a New York Times is beszámolt. Washingtonban erre egyelőre nemet mondanak, de a háttérben folynak a tárgyalások a CIA és az orosz hírszerzés között Törökországban.

Az orosz karácsony Vizkeresztkor van, ilyenkor a Mikulást ünneplik: Moszkvában például Mikulás futást rendeztek. Ezért jelentkezett be úgy Twitteren Navalnij, hogy “jó a kedvem ahogy egy Mikuláshoz illik. Jól vagyok, örülök, hogy végre sikerült az átszállítás, ami húsz napig tartott. Még egyszer köszönöm mindenkinek a támogatást. Boldog ünnepeket mindenkinek. Mivel én vagyok a Mikulás, ezért valószínűleg kíváncsiak vagytok az ajándékokra. Én mint Mikulás különleges rendszerben élek, ezért ajándékra csakis azok számíthatnak, akik különösen rosszak voltak.”

Az orosz ellenzék e vezérét Novicsok méreggel akarta eltenni láb alól a titkosrendőrség Putyin parancsára 2020-ban, de az orvosok megmentették. Németországban lábadozott, majd hazatért, hogy folytassa a harcot Putyin nemzeti együttműködési rendszere ellen. Hazatérése után újra lecsukták, és egyre újabb vádakkal tartják börtönben – jelenleg a sarkvidéken.

Putyin szóvivője egyébként megdicsérte Orbán Viktort, mert megvétózta az uniós segélycsomagot Ukrajnának a legutóbbi csúcstalálkozón.

Orbán – Zelenszkij csúcs

Az ukrán államfő meghívta a magyar miniszterelnököt, aki az egyetlen olyan vezető az Európai Unióban, aki még nem járt Kijevben. Az ukrán sajtó szerint Orbán Viktor a meghívást elfogadta, és a két fél már meg is kezdte a csúcstalálkozó előkészítését. Mind Washington mind Brüsszel ösztönzi mind a két felet a találkozóra, mert Orbán külpolitikája Putyin kezére játszik, és ez mind jobban zavarja mind a NATO-t mind pedig az Európai Uniót. Jelenleg Zelenszkij és Orbán Viktor áll az előtérben, de valójában a nagyhatalmak az ukrajnai rendezésen gondolkodnak. A háború Ukrajnában már csaknem két éve tart, és csaknem mindenki belátja már, hogy megnyerhetetlen. Csakhogy a tűzszünethez valamiféle politikai alku kellene, amelyet azután Zelenszkij elnöknek vagy az utódának kellene majd elfogadtatnia Ukrajna népével. Orbán Viktor utalhat a trianoni békére, melyet a magyar közvélemény sohasem fogadott el, de a magyar társadalom mégiscsak ezek között a határok között él már több mint száz éve. A nagyhatalmak számára a kis országok nemzeti közvéleménye sohasem számított túlságosan sokat. Ezt Zelenszkij elnök pontosan tudja, és ezért nem véletlenül halogatja az elnökválasztást, mert attól tart, hogy az USA esetleg Zaluzsnij tábornokot, a vezérkar főnökét tekinti a jövő emberének, aki képes lesz elfogadtatni a hazai közvéleménnyel a realitásokat, azt, hogy a tűzszünet és még inkább a béke érdekében Ukrajnának területi engedményeket kell tennie.

Putyin kész a tűzszünetre?

0

Azt állítja a New York Times hírszerzői forrásokra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin a tábornokok előtt a héten még úgy beszélt, hogy hosszú háborúra kell felkészülni, de hozzátette, hogy a cél már nem Ukrajna elfoglalása hanem “megtartani azt, ami a mienk”. Ezért folytatna Zelenszkij háta mögött puhatolózó tárgyalásokat.

Diplomáciai úton Putyin azt tudatta a nyugati nagyhatalmakkal, hogy kész tűzszünetet kötni azokon a határokon, ahol a front épp most húzódik. Ez nagyjából megfelel a nyelvi határoknak is vagyis a háború előtt a megszállt területek lakosságának a többsége orosz volt.

“Az oroszok készek a tárgyalásokra a tűzszünetről, a csatatéren viszont ott akarnak maradni, ahol most állnak”

– fogalmazta meg egy magát megnevezni nemkívánó amerikai diplomata, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Moszkva mindenekelőtt Washingtonnal akar tárgyalni, de Párizzsal és Berlinnel is kapcsolatban áll. Lavrov orosz külügyminiszter nemrég úgy fogalmazott, hogy egy nyugat-európai nagyhatalom vezetője kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna feje fölött Moszkvával a tűzszünetről.

Kire gondolt?

Emmanuel Macron francia elnökre vagy Olaf Scholz német kancellárra? Ez a két nyugat-európai nagyhatalom írta alá annak idején a minszki egyezményt, amely szabályozta Oroszország és Ukrajna viszonyát egészen addig amíg Putyin hadserege meg nem támadta a szomszédos országot 2022 február 24- én. Kezdetben Putyin célja Ukrajna teljes elfoglalása volt, de a három naposra tervezett villámháború csúfos kudarcba fulladt. Ukrajna ellenáll immár csaknem két éve. Az viszont illúziónak bizonyult, hogy az ukrán hadsereg legyőzheti az oroszt, és kiszoríthatja Ukrajna területéről. Az erre irányuló ukrán erőfeszítés kudarcba fulladt 2023-ban, és katonai szakértők nem adnak erre esélyt
2024-ben sem. Hogyan tovább?

“Kierőszakolt béketárgyalások”

Erről írt a hamburgi Der Spiegel: a washingtoni német nagykövetségen vacsorát rendeztek még októberben, és ezen megvitatták az ukrajnai rendezés esélyeit. A vacsorán Wolfgang Schmidt, Scholz kancellár kabinetfőnöke lelkesen támogatta a Rand Corporation javaslatát, melynek lényege az, hogy a nyugati nagyhatalmaknak rá kell venniük Zelenszkij elnököt a tűzszünet elfogadására.

A Der Spiegel szerint azóta Németország nyomást gyakorol Ukrajna államfőjére: fogadja el a tűzszünetet.

A hivatalos ukrán álláspont az, hogy nem tárgyalnak Putyinnal csak azután, ha kivonta katonáit a megszállt területekről. Biden elnök, Scholz kancellár és Macron elnök többször is megígérte Zelenszkijnek, hogy nem tárgyalnak a feje fölött Putyinnal. Most Olekszij Makejev cáfolta, hogy “Berlin a színfalak mögött nyomást gyakorolna Ukrajnára annak érdekében, hogy Zelenszkij elnök mégiscsak belemenjen a tűzszünetbe Oroszországgal.”

Biden elnök mondhatja ki a döntő szót

“Az Egyesült Államok öt percen belül megállapodhatna a békéről Ukrajnában a fejünk fölött Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki jelenleg nehéz helyzetben van, mert a nyugati támogatás késik. Biden elnöknek nem sikerült rávennie az ellenzéki republikánusokat a külföldi segély törvény támogatására márpedig Ukrajna ennek alapján kaphatna jövőre 60 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól. Az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatása szintén a levegőben lóg, mert Orbán Viktor megvétózta azt az utolsó idei csúcsértekezleten. Jövőre február elsején az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozót tart, hogy dönthessen az ukrajnai segélyről. Orbán Viktor az uniós eurómilliárdok kiutalásához köti a szavazatát. Macron elnök ezt tisztességtelennek nevezte, de ettől még lehet hatékony a zsarolás. Ukrajnának ugyanis nagyon nagy szüksége van a nyugati támogatásra, mert jövő évi költségvetésében 29 milliárd eurós lyuk tátong. Az amerikai támogatásból működik a hadsereg, az európaiból a civil szféra Ukrajnában. A nyugati világ ily módon is ráveheti Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el Putyin tűzszüneti javaslatát, amely befagyasztaná a jelenlegi helyzetet a megnyerhetetlen háborúban Ukrajnában.

Ukrajna: se pénz se posztó

“Ha Ukrajna nem kap hamarosan jelentős összegű nyugati támogatást akkor az összeomlás szélére kerülhet“ – hangsúlyozta Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya, aki attól tart, hogy a vészhelyzetben a kijevi kormány inflációval fog előre menekülni.

Jelenleg mind az európai mind pedig az amerikai támogatási csomag a levegőben: Brüsszelben Orbán Viktor akadályozta meg az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag elfogadását, Washingtonban az ellenzéki republikánusok állnak szemben a Biden kormányzattal, amely 60 milliárd dollárt szeretne juttatni Ukrajnának. Közben Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna gazdasága bedőlhet, ha nem érkezik meg a nyugati pénzügyi támogatás.

Amerikai főparancsnok Kijevben

Antonio Aguto altábornagy irányítja ezentúl az amerikai tanácsadó csapatot Ukrajnában, ahol mind élesebb az ellentét a katonai vezetés és Zelenszkij elnök között. Az amerikai tábornok lesz a döntőbíró közölte Zelenszkij elnökkel Washingtonban Biden elnök. Az Egyesült Államokban komolyan tartanak Ukrajna összeroppanásától.

Antonio Aguto altábornagy tapasztalt katona: már az Öböl háborúban is részt vett, és szolgált Afganisztánban és Irakban is. E két utóbbi háború kudarc az amerikai diplomáciában: a katonai győzelmet egyik országban sem sikerült politikai sikerre váltani. Ukrajnában az orosz hadsereg szilárdan tartja az elfoglalt területeket, és Putyinnak az esze ágában sincsen kivonulni.

Az amerikaiakat az is zavarja, hogy az orosz és az ukrán vezérkari főnök szépen csendben megpróbál egyeztetni valamiféle kiútról.

Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök rádöbbent, hogy nem tudják legyőzni az orosz hadsereget, ezért valamiféle tűzszünetet szeretne elérni, de ezt Zelenszkij elnök semmiképp sem fogadja el.

A CIA és az orosz hírszerzés Törökországban tárgyal az ukrajnai helyzetről előkészítve valamiféle tűzszüneti megállapodást. Biden elnök a választási kampány kellős közepén mérlegeli: a háború vagy a béke hoz-e nagyobb népszerűséget? Valószínű ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor “24 órán belül békét teremt Ukrajnában.”

Közben Lavrov orosz külügyminiszter közölte: ”Van olyan európai vezető, aki szívesen tárgyalna Moszkvával az ukrajnai rendezésről Zelenszkij elnök feje fölött.” Valószínűleg Macron francia elnökről van szó, aki nem adta fel egy európai közvetítés lehetőségét az ukrajnai válságban. Korábban Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna vezetői állapodtak meg Minszkben arról, hogy mi is legyen Ukrajna szerepe az európai biztonsági rendszerben. Ezt Putyin felrúgta amikor megindította katonáit Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Azóta mind neki mind a többi résztvevőnek rá kellett volna döbbennie, hogy ezt a válságot katonai eszközökkel aligha lehet kezelni. Az USA afganisztáni és iraki kudarca is világosan megmutatta, hogy a katonák nemigen tudnak megoldani semmit sem. A háború már csaknem két éve tart Ukrajnában, és még senki sem látja a végét noha már majdnem mindenki rájöhetett: ez a háború megnyerhetlen.

Mit akar az USA Ukrajnában?

0

Putyin agressziója óta harmadszor látogat a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij elnök, hogy megsürgesse az Ukrajnának szánt segélyt, melyet a republikánusok elleneznek. A 106 milliárdos segély csomagból 60 milliárdot kapna Ukrajna.

A jelenlegi helyzetben ha a republikánusok nem szavazzák meg a segélyprogramot, akkor az USA katonai költségvetéséből kell költeni erre. Ahogy a republikánus Vance szenátor fogalmazott: az ukránok azt akarják, hogy “az ő határaik védelmére költsünk a saját határaink védelme helyett!” A republikánus szenátor szerint az ukránoknak el kell fogadniuk a területet békéért elvet, mert

“senki sem gondolhatja komolyan, hogy katonailag legyőzik Oroszországot.”

Ugyanezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Buenos Airesben, ahol mindketten részt vettek az új szélsőjobboldali elnök beiktatásán. Donald Tusk, aki várhatóan hamarosan Lengyelország miniszterelnöke lesz, ennek alapján vádolta meg Orbánt Putyin érdekeinek szolgálatával.

Orbán Viktor emberei részt vesznek azon a republikánus tanácskozáson Washingtonban, amely egy következetes Ukrajna politika kialakítását célozza – már ahogy azt Trump hívei elképzelik.

Mi lesz az uniós támogatással ?

Orbán Viktor a hírek szerint megmondta Zelenszkij elnöknek, hogy nem támogatja azt az 50 milliárd eurós segély csomagot, melyet Ursula von der Leyen ígért meg Ukrajnának. Erről az uniós csúcsértekezleten ezen a héten szavaznak. Marcsenko ukrán pénzügyminiszter közölte: Ukrajna költségvetése nem működik nyugati támogatás nélkül, mert 29 milliárd eurós lyuk tátong rajta.

Orbán Viktor erről is tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel a múlt héten az Élysée palotában. A kiszivárgott hírek szerint Macron az uniós eurómilliárdok egy részének kiutalását ígérte meg Orbán Viktornak amennyiben nem akadályozza meg az ukrán segély megszavazását az Európai Unió e heti csúcstalálkozóján. Csakhogy hét uniós tagállam is közölte: nem ért egyet azzal, hogy a magyar kormány újabb uniós pénzeket kapjon.

Navracsics Tibor erre hivatkozva közölte a magyar pedagógusokkal, hogy

“a magyar költségvetés nem tudja előfinanszírozni a pedagógus bérek emelését.”

Ukrajnában a tanárok és más közalkalmazottak bérét az Európai Unió támogatásából fizetik. Ha tehát nincsen uniós támogatás, akkor nemcsak a hadsereg, de a civil szféra is lehetetlen helyzetbe kerülhet január elsejétől.

Tűzszünet a jelenlegi frontvonalon?

Ezt javasolja Vlagyimir Putyin, és erről tárgyal a CIA az orosz hírszerzéssel Törökországban. Korábban Zelenszkij elnök kijelentette: “Joe Biden elnök öt perc alatt békét köthetne a fejünk fölött, ha akarna, Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el.“

Most Zelenszkij látogatásának bejelentésekor a Fehér Ház megismételte, hogy nem tárgyalnak Putyinnal az ukránok feje fölött. Blinken külügyminiszter sikeresnek nevezte az ukrán hadsereg teljesítményét, és elmondta az amerikai közvéleménynek, hogy

a segély 90%-át amerikai vállalatok kapják meg vagyis “az amerikai gazdaságot pörgetik.”

Magában Ukrajnában presztízs csata zajlik Zelenszkij elnök és Zaluzsnij tábornok, vezérkari főnök között. Az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke állítólag elveszítette a reményt a katonai győzelemre, és tárgyalásokat kezdett Valerij Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével. Amikor Putyin megindította a katonai támadást Ukrajna ellen, akkor Geraszimov tábornok nem helyeselte ezt. Mégiscsak a helyén maradt, sőt jelenleg ő irányítja a hadműveleteket Ukrajnában, ahol mindkét félnek óriási veszteségei vannak mind emberekben mind pedig hadianyagban. Az óriási áldozatok semmiféle eredményt sem hoznak, ezért a hadsereg mindkét oldalon hajlik a fegyverszünetre, de döntést természetesen a feje fölött hozzák meg. Valerij Zaluzsnij tábornok az USA-ban végezte katonai tanulmányainak egy részét, és jelentős politikai támogatottsággal rendelkezik mind Washingtonban mind pedig Kijevben. Zelenszkij elnök attól tart, hogy amerikai támogatással a vezérkari főnök kerülhet a helyére. Ukrajnában elnökválasztást kellene rendezni, de Zelenszkij kijelentette, hogy amíg tart a háború ilyenre nem kerülhet sor. A vezérkari főnök állítólag népszerűbb Ukrajnában mint Zelenszkij, aki többször is közölte: nem hajlandó tárgyalni Putyinnal!

Ebben a helyzetben érkezik Volodimir Zelenszkij a Fehér Házba, ahol az ugyancsak népszerűtlen Biden jövőre választás elé néz. Várható ellenfele Donald Trump pedig azt ígéri, hogy 24 órán belül rendezné az ukrajnai válságot. Ez csakis úgy lenne lehetséges, hogy az USA Ukrajna feje fölött megegyezne Vlagyimir Putyinnal.

Orbán, a Vastagbőr

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök röviden beszélgetett Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral Argentína újonnan megválasztott köztársasági elnökének beiktatási ünnepségén. A beszélgetés részletei nem ismertek.

Miről tárgyalt az ukrán hadügyminiszter Washingtonban?

Biden elnök republikánus zsarolásnak nevezte, hogy az ellenzék nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros támogatást. Részben emiatt érkezett Washingtonba Rusztem Umerov ukrán hadügyminiszter és Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke.

Biden elnök republikánus mögött pontosan tudja Ukrajna beismert veresége megágyaz a jövő évi választás biztos vereségének, amire valljuk be enélkül is megvan a reális esélye. esélye. Korábban Zelenszkij elnök lemondott arról, hogy személyesen próbálja meggyőzni a republikánusokat arról, hogy Ukrajna az amerikai támogatás nélkül nem tud kitartani Oroszországgal szemben. Amikor Zelenszkij elnök nemrég Washingtonban tárgyalt, akkor a katonai hírszerzés vezetője, Budanov még azt mondta amerikai partnereinek, hogy télen is folytatják az offenzívát Oroszországgal szemben, de erről ma már szó sincsen. Zaluzsnij tábornok, a vezérkar főnöke közölte, hogy ehhez nincsen meg az ereje az ukrán hadseregnek. Támadás helyett Valerij Zaluzsnij tábornok titkos tárgyalásokba bocsátkozott a másik Valerijjel, Geraszimov orosz vezérkari főnökkel. Az alku, amelyet előkészítenek egy fegyverszünet a jelenlegi frontvonalon, melyet később követhetnének a béketárgyalások.

Oroszország beleegyezne abba, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, de csak akkor, ha az észak-atlanti szervezet nem állomásoztat olyan rakéta erőket ukrán földön, melyek közvetlenül fenyegethetnék Moszkvát.

Az orosz-ukrán határ ugyanis olyan közel van az orosz fővároshoz, hogy a védőknek nem lenne idejük felkészülni egy nukleáris rakéta csapásra.

Zelenszkij kontra Zaluzsnij

Az ukrán államfő attól tart, hogy a vezérkari főnök a helyére pályázik – állapítja meg a Carnegie alapítvány elemzése. Az ukrán offenzíva kudarca ugyanis veszélyes játékot indított el Kijevben: ki a felelős azért, hogy az ukrán hadsereg nem érte el a várt eredményt, és defenzívába szorult? Zaluzsnij tábornok a londoni Economistban nyíltan kimondta: zéró esélye van egy ukrán katonai győzelemnek! Zelenszkij elnök erre sietett közölni, hogy a vezérkari főnök túlságosan is pesszimista, és azt hangsúlyozta, hogy ő a hadsereg főparancsnoka, ő dönthet az offenzíváról. Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki most Washingtonban tárgyalt, igyekezett úgy beállítani az egészet, hogy mindez orosz manipuláció eredménye: Moszkva akarja szembe állítani egymással a katonai és a polgári vezetést Kijevben.

Közben azonban az új hadügyminiszter, Rusztem Umerov, aki most szintén Washingtonban tárgyalt, elkezdte szépen csendben félreállítani azokat a tábornokokat, akik Zaluzsnij vezérkari főnököt támogatták.

Az ukrán parlament védelmi bizottságában Zelenszkij pártjának képviselője egyenesen azt indítványozta, hogy mentsék fel tisztségéből a vezérkari főnököt! A parlament elnöke elsimította az ügyet, de jól mutatja az elnök és a vezérkari főnök ellentétét, hogy már nyíltan is szembeszállnak egymással bizalmi embereiken keresztül. Az ellenzék igyekszik kihasználni a vitát a katonai és polgári vezetés között, nemzeti egységkormányt javasolnak – éppúgy mint Izraelben. Zelenszkijnek ezt esze ágában sincsen elfogadnia hiszen nem vált olyan népszerűtlenné mint Benjamin Netanjahu, akit a közvélemény azzal vádol, hogy Izraelt felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása.

Porosenko ex elnök mindenesetre aktivizálja magát, ezért akart tárgyalni Orbán Viktorral, de ezt a katonai titkosszolgálat megakadályozta.

Porosenko továbbra is népszerűtlen, ezért az ellenzék Zaluzsnij tábornokot akarja szembeállítani Zelenszkij elnökkel.

Az államfő álláspontja az, hogy ameddig a háború tart, addig nem lehet elnökválasztást rendezni. Csakhogy közben Oroszországban elnökválasztást tartanak, melyet Putyin mindenképp megnyer-erről a titkosszolgálat gondoskodik. Zelenszkij szerint egy ilyen csaló választáson megerősített elnök elveszíti minden legitimitását. Az oroszok többsége ezt valószínűleg nem így látja, ezért Kijevben sem reménykedhetnek Putyin bukásában. De akkor miben bízhatnak? Ukrajna pénzügyminisztere nyíltan megmondta: nagy lyuk tátong a költségvetésben, melyet csak a nyugati segítség tömhet be. Egyelőre sem Washingtonban sem Brüsszelben nem alakult ki konszenzus az ukrán támogatásról, a költségvetésnek viszont január elsejétől működnie kellene Kijevben. Közben pedig Tél tábornok inkább az oroszokat segíti a fronton Ukrajnában.

Ukrajna high tech háborúban akar győzni

Maratoni háborúra készül Zelenszkij elnök csapata Kijevben, amely azzal számol, hogy a jövőben csökkenhet a külföldi támogatás vagyis Ukrajna egyre inkább saját magára lesz utalva. Tyimofej Milovanov, Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója egy kijevi tanácskozáson elmondta: azzal számolnak, hogy a háború Oroszországgal még évekig elhúzódhat.

Oroszországnak sokkal több katonája van, és Putyinnak nem számít az emberélet. Ukrajna viszont létszámgondokkal küszködik. A megoldás a high tech a hadiiparban – hangsúlyozta Zelenszkij gazdasági tanácsadója. Jelen pillanatban Ukrajna ezt jórészt importálja a NATO államokból mindenekelőtt az Egyesült Államokból. A jövőben ez a katonai támogatás csökkenhet – hangsúlyozta az ukrán elnök tanácsadója. Ezért nekünk magunknak kell előállítanunk high tech hadiipart, hogy szembe szállhassunk Oroszországgal – jelentette ki Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója Kijevben.

Miből?

A tetszetős koncepciónak az a szépséghibája, hogy nincsen mögötte pénz. Ukrajnának egy vasa sincsen. Sőt, a pénzügyminiszter nemrég kijelentette: ha nem érkezik meg időben az Európai Unió megígért 50 milliárd eurós támogatása, akkor nem tudják összerakni a jövő évi költségvetést. Azon ugyanis 49 milliárd eurós lyuk tátong. Lényegében az Európai Unió fizeti a közszolgálati dolgozók bérét Ukrajnában. Hogy lehet ilyen körülmények között maratoni háborút folytatni Oroszország ellen?

Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén nem tudtak dönteni az Ukrajnának jutó támogatásról. Németország ugyanakkor közölte, hogy négyről nyolc milliárd euróra növeli a támogatást. Csakhogy a német költségvetés is kritikus állapotban van, a francia és az olasz úgyszintén. Brüsszel egyre inkább azzal számol, hogy az uniós költségvetést mindinkább adóbevételekből kell fedezni. Ki is róttak sokmilliárd eurós adót a nagy amerikai multikra: Apple, Microsoft, Meta-Facebook, Amazon stb. A baj csak az, hogy ezek az óriások egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy ezeket a hatalmas pénzeket be is fizessék a brüsszeli kasszába. Évente legkevesebb 20 milliárd euróra számíthat Ukrajna az Európai Uniótól, ahol egyre kisebb a lelkesedés az elhúzódó háború finanszírozása iránt.

Az USA-ban még cifrább a helyzet: Biden elnök kénytelen volt olyan költségvetést elfogadni, melyben nincsen benne a külföldi támogatási program: sem Ukrajna sem Izrael támogatása! Mindez persze változhat, de jól mutatja: az Egyesült Államok lelkesedése is csökken. Ukrajna támogatása mindenütt belpolitikai üggyé vált, ezt pedig nem tudjuk befolyásolni – hangsúlyozta Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója.

Maratoni háború helyett tűzszünet?

Az USA és az Európai Unió diplomatái a háttérben arra kapacitálják Zelenszkij elnök csapatát, hogy fogadjon el valamiféle kompromisszumot Putyinnal, mert ellenkező esetben elfogyhatnak  a katonái és kiürülhet a kassza. Nem véletlen, hogy a katonai hírszerzés parancsnoka előállt a japán forgatókönyvvel. Budanov tábornok szerint Ukrajna úgy egyezhetne ki Moszkvával ahogy Japán. 1945 óta fegyverszünet van a szigetország és Moszkva között, de békeszerződés mindmáig nincs, mert a területi vitákban nincs megoldás. A Kurill szigetek hovatartozása csaknem 80 éve vita tárgya Tokió és Moszkva között, de ennek ellenére a két állam kapcsolata tökéletesen normális, rendesen kereskednek egymással. Budanov tábornok nemrég még téli offenzívát ígért Washingtonban amikor ott járt Zelenszkij elnök kíséretében, de mostanában rádöbbenhetett arra: az ukrán hadsereg nem képes győzelmet aratni a fronton, a nyugati világ pedig nem kész egy maratoni háború finanszírozására. Ha Ukrajna nem akar belegebedni a háborúba, akkor tűzszünetet kellene kötnie. Putyin az időhúzásra játszik, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Ennek hangot is adott a BRICS virtuális csúcstalálkozóján. Putyin nem a levegőbe beszélt, mert kiderült: az USA új ázsiai szövetségese, India mégiscsak kitart Moszkva mellett: közös flottagyakorlatot tartanak a Bengáli öbölben. Az amerikai diplomáciának nem sikerült elszigetelnie Oroszországot noha négyes katonai szövetséget hozott létre: USA, India, Nagy Britannia és Ausztrália részvételével.

Az USA és az EU nyomást gyakorol Kijevre: fogadja el a területért békét elvet

Patthelyzet alakult ki a fronton – így értékeli az amerikai hadvezetés az orosz – ukrán háborút, amely több mint másfél éve tart, és a hatalmas veszteségek ellenére nem hozott kézzelfogható eredményt.

Az NBC news értesülései szerint ennek az értékelésnek alapján az USA és az EU diplomatái tárgyalásokat folytatnak Zelenszkij elnök tanácsadóival egy lehetséges tűzszünetről. Ezt az ukrán elnök jelenleg ahhoz az előfeltételhez köti, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajna területéről, de ennek nincsen sok realitása.

Az amerikai vezérkar értékelése szerint elakadt az ukrán offenzíva miközben Ukrajna erőforrásai egyre fogyatkoznak míg Oroszországot nem gyengítették meg végzetesen a szankciók.

Washingtont különösen az aggasztja, hogy az ukrán hadseregnek elfogynak az emberei, és a sorozás mind gyakrabban vált ki ellenszenvet a lakosságból. Már tüntetések is vannak Ukrajnában emiatt. Ezért Washingtonban és Brüsszelben arra a következtetésre jutottak, hogy még az év vége előtt vagy nem sokkal utána Ukrajnának tűzszüneti tárgyalásokba kellene kezdenie Oroszországgal.

Washingtonban a nemzetbiztonsági tanács szóvivője erről így nyilatkozott:

”a tárgyalások megkezdéséről Ukrajnának kell döntenie. Az Egyesült Államok továbbra a is támogatja Ukrajna harcát a függetlenségért az orosz agresszióval szemben.”

Kész – e Putyin a tárgyalásokra?

Erről Washingtonban nem tudnak semmit sem pontosabban kétféle vélemény van: az egyik szerint az orosz elnök belátta, hogy hiba volt Ukrajna megtámadása, és meg akar egyezni csak nem Kijevvel hanem Washingtonnal. A másik vélemény szerint Putyin az időre játszik: arra számít, hogy az ukránok kifáradnak, a Nyugat támogatása pedig lankad egyrészt saját pénzügyi problémái miatt, másrészt pedig azért, mert a közel-keleti háború elvonja a figyelmet az orosz-ukrán háborúról.

Biden elnök egységes támogatási csomagot terjesztett elő, mely 50 milliárd dollárt juttatna Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek, de a republikánusok közölték, hogy számukra Ukrajna támogatása nem prioritás, Izraelnek viszont többet adnának. Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén semmilyen döntés sem született arról a nagy összegű támogatásról, melyet Ursula von der Leyen ígért Ukrajnának. A Pentagon eddig 43,9 milliárd dollárt költött Ukrajna katonai támogatására. Még körülbelül 5 milliárd dollár van a kasszában, de utána kifogy a pénz az alapból.

Az USA-ban már javában zajlik a választási kampány, és a Gallup felmérése szerint egyre csökken Ukrajna támogatása a közvéleményben. A legfrissebb felmérés szerint az amerikaiak 41%-a úgy véli, hogy az Egyesült Államok túlságosan sok pénzt ad Ukrajnának. Három hónappal ezelőtt a megkérdezetteknek még csak a 24%-a nyilatkozott így.

Mit mondanak az ukrán vezetők?

Patthelyzet alakult ki a fronton – ismerte el Zaluzsnij tábornok vezérkari főnök, aki a londoni Economistnak nyilatkozott.

“Olyan ez mint az első világháború amikor hosszú ideig állóháború folyt a felek között. Épp ezért a jövőben nem lesznek nagy áttörések, egyensúly alakult ki miközben mindkét félnek hatalmas veszteségei lesznek emberekben és hadianyagban.” – mondta Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnöke.

Miért nem sikerült a nagy ukrán offenzíva?

“Négy hónapnak elegendőnek kellett volna lennie arra, hogy a nyugati fegyverekkel felfegyverzett ukrán dandárok elérjék a Krím félszigetet” – hangsúlyozza Zaluzsnij tábornok, aki elmondta az Economist tudósítójának, hogy a mélységben kiépített orosz védelem megakadályozta az áttörést. Az oroszoknak hatalmas veszteségeik vannak:

“Az utóbbi hetekben több mint százezer katonát veszítettek a fronton” – mondta a vezérkari főnök. Aki elismerte, hogy “Az oroszok egy ideig még fölényben lesznek velünk szemben fegyverzetben és lőszerellátásban. Közben pedig az a helyzet, hogy mi mindent látunk, amit ők csinálnak, és ők is mindent látnak, amit mi csinálunk.”

Volodimir Zelenszkij elnök a Time magazinnak nyilatkozott, mely tavaly az év emberének választotta őt. Most elismerte, hogy ő ugyan továbbra is hisz Ukrajna győzelmében, de mind nagyobb erőfeszítésébe kerül az, hogy erről meggyőzze szövetségeseit Európában és Amerikában.

Ukrajna elnöke azzal is tisztában van, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajnáról:

”Emberek halnak meg ott is, és ezért szükség van arra, hogy a világ segítse Izraelt.”

Közben az orosz sajtó siet párhuzamot vonni Zelenszkij és Netanjahu között, akiket úgy mutatnak be mint a “Nyugat ügynökeit.” A szovjet stílusú antiszemita propaganda felerősödött Moszkvában: Putyin arról beszél, hogy “a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére.” Más oldalról meghívták a Hamász küldöttségét Moszkvába, ahol Bogdanovval, Putyin közel-keleti tanácsadójával tárgyaltak, majd csatlakozott hozzájuk az iráni külügyminiszter is.

Zaluzsnij vezérkari főnök interjújára Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője cinikus mosollyal így reagált:

”Oroszország szisztematikusan folytatja a különleges hadműveletet Ukrajnában mindaddig amíg a kitűzött célokat el nem érjük.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!