Kezdőlap Címkék Zelenszkij

Címke: Zelenszkij

Menekülés a Krímből

2014-ben szerezte meg Oroszország a félszigetet, amely a Szovjetunió üdülő paradicsoma volt. A háború most közelít a Krímhez, ahol megjelentek az ukrán partizánok, akik véget akarnak vetni az orosz uralomnak.

Az orosz elit felvásárolta a luxus nyaralókat a Krímben, de ezektől most szeretne megszabadulni. Csakhogy nincsen vevő – számoltak be helyiek a brüsszeli Politico riporterének. A félszigeten terjed a pánik, mert a kórházak tele vannak sebesült orosz katonákkal, és emiatt nem fogadják a helyi lakosságot. A sorozás is rossz hangulatot teremtett a lakosságban, amely a hétköznapokban az élelmiszer inflációval küszködik. Amikor Putyin elnök megkezdte háborúját Ukrajna ellen, akkor kevesen hitték a Krímben, hogy kilenc hónappal később az ukrán csapatok megközelíthetik a félszigetet, és Zelenszkij elnök követeli a visszacsatolást. Az ukrán hadsereg sikerei Harkiv és Herszon körül azt mutatták, hogy az oroszok defenzívába szorultak.

“Teljes mértékben lehetséges, hogy visszaszerezzük a Krímet” – mondta a Politico tudósítójának Zelenszkij elnöknek a Krím ügyeivel megbízott tanácsadója. Tamila Taseva megerősítette, hogy“ célunk a teljes terület visszafoglalása, és ebbe beleszámít a Krím félsziget is.” A 37 éves Taseva nem ukrán és nem is orosz hanem krími tatár. Amikor az orosz cár csapatai elfoglalták a félszigetet, akkor ők alkották a többséget. A második világháború idején Sztálin parancsára kitelepítették őket, és csak később térhettek vissza szülőföldjükre, ahova oroszokat és ukránokat telepítettek be.

Zelenszkij tanácsadója szerint

“a katonai megoldás látszik célravezetőnek a Krím visszafoglalására.”

Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a Krímet 2014-ben, mert az ottani ukrán katonai vezetők elárulták a kijevi kormányt, és átálltak Putyin oldalára.

“Ma teljesen más már a helyzet mint 2014-ben. Napi kapcsolatban állunk a lakossággal, amelyet felháborít a sorozás és az élelmiszer infláció. Ráadásul hiány van sok gyógyszerből. Vannak már partizánok is” – mondta Zelenszkij tanácsadója.

Putyin szívügye a Krím

Az orosz elnök vezette az első teherautót, amely az új hídon összekötötte Oroszországot a Krím félszigettel. Október 8-án támadás érte a hidat, amely az orosz megszállás szimbóluma.

Dmitrij Medvegyev, Putyin egykori helyettese, azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy

“a végítélet napja jön el számukra, ha kezet emelnek a Krímre.”

Egy atomhatalom esetében az ilyen fenyegetést komolyan kell venni. Az USA elnöke fel is szólította Putyint, hogy fejezzék be a fenyegetést az atombombával. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó tárgyalt Nyikolaj Patrusevvel, a Védelmi tanács titkárával, és azóta az oroszok visszafogják magukat ezen a téren. A Krímben viszont az oroszok megijedtek.

“Pánik tört ki azt követően, hogy robbanás volt a kercsi hídon. Megkezdődött az orosz tisztek és katonák családjainak a vissza telepítése Oroszországba. Az orosz oligarchák elkezdték árulni a luxus ingatlanokat. Ezek korábban ötszázezer-egymillió dollárt értek, de a piac halott. Senki sem vásárol” – mondta egy informatikus a Politico riporterének. Akinek elmesélte, hogy drámai mértékben romlik az életszínvonal a Krímben:

”a háború előtt 1000 dollárból kijött egy család havonta, de most ugyanehhez 3000 dollár kell. Honnan lehet ennyit szerezni? Sokan elveszítették az állásukat a szankciók miatt. A turizmus fontos bevételi forrás volt a háború előtt, de most ez a piac is meghalt.”

Az állás nélkül maradt fiatalok egy része partizánnak áll a Krímben. Egy korábbi bankár arról beszélt a Politico riporterének, hogy héttagú partizán csapatot szervezett egykori osztálytársaiból. Robbantásokkal igyekeznek gyengíteni az orosz haderőt a Krímben.

Az oroszok végképp be akartak rendezkedni a Krímben: 2014 óta több mint 800 ezren költöztek ide Oroszországból. Az ukránok vissza akarják fordítani ezt a folyamatot. Az Egyesült Államok kétkedik abban, hogy az ukrán hadsereg képes lenne a Krím visszafoglalására. Mike Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke ehelyett inkább tűzszüneti tárgyalásokat sürgetett:

“Annak a valószínűsége, hogy az ukránok a teljes területet visszafoglalják – beleértve a Krímet is – katonailag nem túlságosan nagy.”

Az ukránok közben folytatják a támadásokat a Krím félszigeten. Olekszij Danyilov, az ukrán védelmi tanács titkára a londoni Guardiannek megerősítette a hírt: tíz iráni drón szakértőt megöltek a Krímben. Az ukránok drónokkal rendszeresen támadják az orosz flottát, amelynek Fekete-tengeri főhadiszállása a Krímben van Szevasztopolban.

Hodges tábornok, aki a NATO európai erőinek főparancsnoka volt, elképzelhetőnek tartja, hogy az ukránok visszaszerezzék a Krímet.

“Az offenzíva lehetséges, és januárban meg is kezdődhet”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a nyugalmazott amerikai tábornok.

Orosz támadások károkat okoztak a zaporizzsjai kórházban

Az orosz csapások az éjszaka folyamán megrongáltak egy kórházat Zaporizzsjában – közölte Olekszandr Sztaruk, a régió kormányzója a Telegramon.

Az ellenség ismét megtámadta Zaporizzsja külvárosait. A rakéták ezúttal a kórház közelében csapódtak be. Szerencsére emberek nem sérültek meg, de ez az épületről sajnos nem mondható el. Több tucat betört ablak.

A támadások akkor történtek, amikor Oroszország legutóbbi vízlépcsője 40 év után először leállította Ukrajna összes atomerőművét – amelyek közül az egyik Zaporizzzsjában található.

Volodimir Zelenszkij a Financial Timesnak elmondta, hogy az e heti bombázások 80 vagy 90 éve nem látott helyzetet teremtettek:

„ez az Egyetlen európai ország A kontinensen, ahol egyáltalán nem volt világítás.”

Ukrajna kormánya által ellenőrzött részén minden atomerőmű újra üzemel, és csatlakozik a fő elektromos hálózathoz – közölte az ország energiaszolgáltatója, az Ukrenergo.

Volodimir Kudrickij vezérigazgatója azt mondta, hogy

„Most az energiarendszer teljesen integrált, minden régió össze van kötve. Újra be van kapcsolva az Európai Unió energiarendszerébe… A meg nem szállt területen található mindhárom atomerőmű működik…

Egy-két napon belül elérik a szokásos tervezett kapacitásukat, és várhatóan vissza lehet térni az ütemezett áramszünetekre a vészhelyzetek helyett” – mondta Kudrickij, aki  arra is biztatta az ukránokat, hogy lehetőség szerint takarékoskodjanak az energiával.

A november 23-i rakétatámadás azt jelentette, hogy Ukrajna elvesztette az atom-, hő- és vízerőművek áramellátását.

Csütörtökön visszakapcsolták az orosz kézen lévő hatalmas zaporizzsjai erőművet – közölte az ukrán Energoatom atomenergia-vállalat.

Maximális aktivitást fejtenek ki az orosz titkosszolgálatok Magyarországon

A tízes skálán tizenötszörös a jelenlétük – hangsúlyozta Katrein Ferenc egykori kémelhárító műveleti igazgató, aki Dezső András újságíróval együtt elemezte az orosz titkosszolgálatok aktivitását Magyarországon a Nyugati Pályán podcastben.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a külügyminisztérium informatikai rendszerének meghekkelésével az oroszok éveken keresztül beleláthattak nemcsak a magyar diplomácia ügyeibe, de a NATO illetve az Európai Unió levelezésébe is. Mindez éveken keresztül folyt, és semmifajta tiltakozást nem váltott ki Magyarországon, ahol a kémelhárítás észre sem vette a dolgot. Pontosabban az Alkotmányvédelmi Hivatal állítólag jelezte a problémát, de a magyar kormány azt a tisztet mozdította el, aki észlelte az orosz hekkerek működését. Végül amerikai jelzésre robbant ki az ügy, amely a NATO biztonságát is veszélyeztethette volna. A Nyugati pályán podcastet az amerikai nagykövetség támogatja, mert a magyar-orosz kapcsolatoknak ez a vonatkozása felkeltette a CIA figyelmét is.

Orbán személyesen irányítja a titkosszolgálatokat

Nem Rogán Antal felügyeli a magyar titkosszolgálatokat, hanem Kovács József tábornok államtitkár közvetlenül a miniszterelnöknek jelent. Az ok:

a magyar miniszterelnök borzasztóan csalódott mind Putyinban mind pedig a magyar hírszerzésben.

Az orosz elnök nem tájékoztatta “magyar barátját” az ukrajnai hadműveletről és nem adja olcsóbban a földgázt Magyarországnak. A magyar katonai hírszerzés vezetője még néhány nappal az ukrajnai háború kitörése előtt azt állította, hogy “nem valószínű az átfogó orosz hadművelet”. Pedig Putyin Kijev elfoglalására és Zelenszkij lecserélésére – meggyilkolására készült.
Orbán csalódott az orosz titkosszolgálat hatékonyságában is hiszen ők tervezték meg a villámháborút, amely teljesen kudarcba fulladt Ukrajnában. Horvát József nyugalmazott titkosszolgálati tábornok fogalmazta meg erről a legsarkosabb véleményt a Magyar Nemzetben: ha egy titkosszolgálat ennyire ismerős terepen ekkora kudarcot szenved el, akkor a király meztelen!

Orbán mint közvetítő a kutyának sem kell

A magyar miniszterelnök sokáig abban reménykedett, hogy valamiféle közvetítő szerepet játszhat Kelet és Nyugat között, de az ukrajnai háború szétoszlatta ezt az illúziót. Moszkva és Washington messze a feje fölött tárgyalt, azzal sem fárasztva magát, hogy tájékoztassa erről Orbán Viktort. Érdekes, hogy az az amerikai biztonságpolitikai szakértő, akit nemrég a magyar miniszterelnök a Karmelita Kolostorban fogadott, pontosan meg is fogalmazta: az a realista diplomácia amikor a nagyhatalmak az érdekeiket követve tárgyalnak tökéletesen figyelmen kívül hagyva a kisebb országokat. Ezért is pártolja John Mearsheimer az USA és Oroszország közvetlen tárgyalását Ukrajna feje fölött.

Öt stratégiai fontosságú céget állami ellenőrzés alá helyeztek Ukrajnában

Az öt állami ellenőrzés alá vont cég mindegyike a csőd szélén álló vállalkozás, s az ideiglenes intézkedés így kívánja megőrizni a cégek működőképességét, melyre a háború folytatásának érdekében elsődleges szükség van.

Ez része a háborús erőfeszítésnek – közölte Zelenszkij elnök, aki hozzátette, hogy más vállalatokra is sor kerülhet Ukrajnában, amely a háború miatt a gazdasági csőd szélén áll.

Az ország legnagyobb olaj cége, az Ukrnafta és legnagyobb olajfinomítója, az Ukratnafta a legfontosabb az újonnan állami ellenőrzés alá került cégek közül. Mindkettő annak az Ihor Kolomijszkijnek a tulajdona, aki Volodimir Zelenszkij fő pénzügyi támogatója volt a
2019-es elnökválasztási kampányban. A dúsgazdag oligarcha a csőd szélén áll, mert bankja, a PrivatBank jelenleg fizetésképtelen.

A MotorSich, a harmadik állami ellenőrzés alá került vállalat repülőgép és helikopter motorokat gyártott Zaporozsjeben, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az olajfinomító sem működik, mert orosz találat érte a harcok során – írja a Financial Times.

Zelenszkij elnök szerint: ”ezek a lépések szükségesek hazánk erőfeszítéseinek támogatására. Ezekben a nehéz időkben minden erőnket hazánk felszabadítására és a hadsereg támogatására kell fordítanunk” – mondta az államfő a Telegram televízióban.

Az elnök tanácsadói azt hangsúlyozzák, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó.

Tavaly Zelenszkij elnök keresztülvitt egy törvényt, amely az oligarchák befolyását korlátozná Ukrajnában. A háború természetesen felülír mindent, különösen azután, hogy az oroszok új taktikája arra irányul, hogy lerombolják Ukrajna energiahálózatát. Emiatt gyakoriak az áramszünetek. Az is felmerült, hogy Kijev 3 millió lakóját télen vidékre költöztetik, mert nem tudják fűteni a fővárost. Ezt az elképzelést egyelőre visszavonták, de Ukrajna különösen nehéz tél elé néz.

Oligarchák pácban

Zelenszkij elnök korábbi szponzora, Ihor Kolomijszkij bajban van: nemcsak az ukrán hatóságok hanem külföldi pénzügyi felügyeletek is érdeklődnek a PrivatBank csődjének körülményeiről. Az oligarcha bankja már 2016-ban állami felügyelet alá került, mert szőrén szálán eltűnt több mint 5 milliárd dollár a bank számláiról. Ihor Kolomijszkij állítólag azért pénzelte Zelenszkij kampányát, mert abban bízott, hogy ily módon megúszhatja a vizsgálatot.

A repülőgép és helikopter motorokat gyártó MotorSich korábbi tulajdonosát hazaárulás miatt letartóztatták. Az ügyészség azzal vádolja, Moszkva az ő segítségével szerzett be helikopter motorokat külföldről, ahol szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben.

A negyedik állami ellenőrzés alá került cég vezetője külföldre menekült a pénzügyi felügyelet vizsgálata elől. Konsztantyin Zsivago Avtokraz nevű cége szállító eszközöket gyárt a hadseregnek. A pénzügyi felügyelet azért érdeklődik az ukrán oligarcha iránt, mert magánbankja bedőlt, tetemes adósságot hagyva maga után.

A Zaporizstranszformator nevű cégnek több tulajdonosa is van, de minthogy Zaporozsje városában működik, melyet az oroszok megszálltak, ezért kérdéses, hogy kinek szállít. Nagy szükség lenne a termékeire hiszen a lerombolt energia hálózat alkatrészeit állítja elő.

Nem államosításról van szó

Ezt hangsúlyozzák az ukrán vezetők. Olekszij Reznyikov honvédelmi miniszter a Reutersnek így nyilatkozott erről :

“ez nem államosítás. Egyszerűen csak arról van szó , hogy háborús időkben átvesszük a cégek irányítását. Ez jogilag teljes mértékben különbözik az államosítástól.”

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke  felhívta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy elmondja neki: az Európai Unió újabb 18 milliárd eurós segély csomagot állít össze Ukrajnának.

Tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadója az oroszokkal?

Jake Sullivan a nyilvánosság előtt annyit elismert, hogy megbeszéléseket folytatott magasrangú orosz vezetőkkel elsősorban az ukrajnai háborúról.

“Megpróbáltuk csökkenteni a kockázatot, és mérsékelni az atomfegyver bevetésének lehetőségét az Ukrajnában folyó harcokban” – jelentette ki Jake Sullivan. Scholz német kancellár pekingi tárgyalásai során kiderült, hogy Hszi Csin-ping elnök személyesen Putyin elnököt kérte meg arra: ne alkalmazzon atomfegyvert Ukrajnában!

Mind a kínaiak mind az amerikaiak közvetíteni akarnak Ukrajnában.

Vang Ji külügyminiszter ezt nyíltan fel is ajánlotta, az amerikai diplomácia szavakban továbbra is kiáll Zelenszkij mellett, de felkérték, hogy vegye fontolóra a béketárgyalásokat Putyinnal.

Kissinger kísértete

A 99 éves veterán diplomata nem sokkal a háború kitörése – február 24 – után felszólította a washingtoni diplomáciát, hogy tegyenek meg mindent a tűzszünet illetve a béke érdekében. A demokraták más irányt választottak: maximálisan támogatták Zelenszkij elnököt abban a reményben, hogy ily módon meggyengíthetik sőt talán meg is buktathatják Putyint. Biden elnök ezt nyíltan ki is mondta. Később az elnök visszavonta ugyan kijelentését, de nyilvánvaló volt, hogy ez az amerikai diplomácia célja. Csakhogy a háború már nyolc hónapja tart, és semmilyen jel sem mutat arra, hogy Ukrajna megnyerné a háborút, és Putyin ebbe belebukna.

Az Egyesült Államokban viszont sorsdöntő választást tartanak, melyen veszíthetnek a demokraták.

Ha a republikánus párt visszaszerzi az ellenőrzést a washingtoni kongresszus két háza fölött, akkor béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből. Kijevben nagyonis tartanak ettől hiszen a republikánusok tárgyalni akarnak Putyinnal – akár Zelenszkij feje fölött is. Pontosan ezt javasolta Kissinger egykori külügyminiszter, aki még Trump tanácsadóinak  is adott tanácsokat a Fehér Házban.

Kissinger szerint mindenképp meg kellene akadályozni, hogy Kínával és Oroszországgal az élen egységes tömb jöjjön létre az USA-val szemben.

Márpedig a demokraták diplomáciája pontosan ebbe az irányba lökheti nemcsak Pekinget és Moszkvát, de az USA olyan szövetségeseit is mint például Szaúd Arábia.

Kissinger, aki az ötven évvel ezelőtti amerikai-kínai békülés fő kezdeményezője volt Washingtonban, Csou En-laj kínai miniszterelnökkel olyan megállapodást kötött, amely hosszútávra garantálta a békét a nagyhatalmak között, és lehetővé tette a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést az USA és Kína között.

Az amerikai demokraták hidegháborús vonalával szemben Kissinger valamiféle realista fordulatot akar.

A veterán amerikai diplomata mindig a Szent Szövetségre hivatkozik ilyenkor, amely a napóleoni háborúk után hosszú időre rendezte a nagyhatalmak viszonyát annak ellenére, hogy azoknak az érdekei egymással ellentétesek voltak. Végül csak Napóleon bukása után 99 évvel tört ki az első világháború – érvel a 99 éves Kissinger, aki szerint a diplomácia fő célja az kell, hogy legyen: mindenképp elkerülni a nagyhatalmak konfliktusát, amely atomháborúhoz vezethet.

Putyin háborúja Amerikával – tárgyalni Ukrajnáról

Az orosz elnök szerint Ukrajna mellékes hadszíntér, az igazi háború Oroszország és a Nyugat között zajlik.

Putyin szerint Biden elnöknek rá kellene szólnia Zelenszkij ukrán elnökre, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az orosz elnökkel. Zelenszkij kijelentette: miután Oroszország magához csatolta Ukrajna négy kormányzóságát, ezért Putyinnal nincs miről tárgyalni.

Érdekes módon az ukrajnai háborúról csak igen keveset beszélt Putyin a Valdaj tanácskozáson – számolt be Stier Gábor magyar újságíró, aki évek óta meghívott vendég ezen az összejövetelen, ahol bizalmas körben Putyin viszonylag nyíltan felvázolja az elképzeléseit.

Gondolt-e arra Putyin elnök, hogy nyolc hónappal az orosz csapatok megindítása után így állnak majd a dolgok Ukrajnában? – kérdezte a magyar újságíró, de Putyin nem válaszolt. Okkal. Az orosz elnök villámháborút tervezett, és most nyolc hónap elteltével patthelyzetbe került Ukrajnában.

Tervezi-e Oroszország Odessza elfoglalását? A jövőben ukrán vagy orosz vízummal lehet majd felkeresni a kikötőt, melyet Nagy Katalin cárnő alapított?

Erre a kérdésre sem válaszolt Putyin elnök. Ebből is látszik, hogy jelen pillanatban nagy a zűrzavar a moszkvai elitben, ahol mind többen tartják egyértelműen kudarcnak Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Putyin-Trump-Orbán

Mindhárman Kissinger egykori amerikai külügyminiszter elképzelését hangoztatják: közvetlen amerikai-orosz tárgyalások kellenek az ukrajnai konfliktus rendezéséhez. 30 baloldali demokrata honatya és honanya is ezt kérte Biden elnöktől. Ez az elképzelés tehát nem kizárólag republikánus ötlet az USA-ban sem. A demokrata politikusok visszavonták ugyan javaslatukat, de az kiderült Washingtonban mind többen gondolkodnak a közvetlen tárgyalásokra Moszkvával. Biden elnök legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a G20 csúcstalálkozón nem kíván találkozni Putyin elnökkel. Az amerikai diplomácia megpróbálta megakadályozni Putyin részvételét a G20 tanácskozáson, de sem a vendéglátó sem pedig az ázsiai, afrikai, latin-amerikai résztvevők nem támogatták ezt az ötletet.

Az Egyesült Államokban november elején választásokat tartanak. Ha megerősödnek az ellenzéki republikánusok, akkor blokkolhatják Biden elnök sok elképzelését. Erre számít Donald Trump, aki újra az USA elnöke szeretne lenni, és ebben reménykedik Orbán Viktor, aki kifejezetten tart a demokrata adminisztrációtól. A budapesti amerikai nagykövetség nemrég videóban hívta fel a magyar kormány figyelmét a szövetségesi hűségre. A NATO mind kevésbé tolerálja Orbán Viktor “különleges kapcsolatát “ Vlagyimir Putyinnal. A CIA Budapesten is kutakodik, hogy megtudja: miért is alakult ki “megbonthatatlan barátság” az egykori KGB alezredes és Orbán Viktor között hiszen a magyar politikus azzal kezdte pályafutását, hogy követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

Putyin fél

A kormányőrség előre be nem jelentett hadgyakorlatot tartott Moszkvában, ahol páncélosokat is kivezényeltek az utcára. Az FSZO nevű elit testőrség akcióját pontosan úgy tervezték meg mintha egy puccskísérletet próbálnának meg elhárítani.

A brit hírszerzés szerint Putyin immár totális háborút hirdetett meg Ukrajnában, és ennek sok ellenfele van Oroszországban is. Putyin viszont rádöbbent: ha Oroszország veszít, akkor neki vége van! Ezért állította a csapatok élére Szurovikin hadseregtábornokot, aki Szíriában a totális háború alkalmazását hidegvérrel gyakorolta. Aleppo városát földig rombolta. A milliós városban sok civil is meghalt miközben az oroszok és a szíriai kormány csapatok veszteségei minimálisak voltak. A város lerombolását ugyanis a tüzérség és a légierő végezte. Szurovikinról tudni kell, hogy nemrég még a légierő parancsnoka volt Oroszországban. A nyugatiak komoly légvédelmi fegyverekkel látták el Ukrajnát, de ezek csak a repülőgépek ellen védenek. Emiatt az orosz harci gépek nem is mernek berepülni Ukrajna fölé, ahol még egy 60 éves vezérőrnagy is az életét veszítette amikor gépét lelőtték.

Az új orosz stratégia az, hogy orosz földről indított rakétákkal pusztítják el Ukrajna infrastruktúráját. Már rég feledve van az, hogy nem támadnak polgári célpontokat. A totális háború egyik célja éppen az, hogy megtörje a polgári lakosság ellenállását, és a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Ukrajnát.

Változhat az USA politikája?

Biden elnök eddig teljes mértékben támogatta Zelenszkijt, aki kijelentette: nem tárgyal Putyinnal. Csakhogy 30 amerikai demokrata honatya levelet írt Biden elnöknek  tárgyalásokat sürgetve az oroszokkal. A levelet azután visszavonták, de jól látszik, hogy nemcsak az ellenzéki republikánusok gondolnak arra, hogy tárgyalni kellene Putyinnal. Kissinger, a republikánusok 99 éves veterán tanácsadója már régóta sürgeti a tárgyalásokat Zelenszkij feje fölött Moszkvával. Putyinnal vagy az utódjával.

A CIA régóta keresi azt az orosz politikust vagy katonát, aki hajlandó puccsal eltávolítani Putyint. Az orosz elnök csak a titkosszolgálatban bízik, a katonákban nem. Csakhogy a titkosszolgálat presztízse a mélyben hiszen Ukrajna az ő háborújuk volt kezdetben, és csúfosan megbuktak. Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le Beriját, aki a titkosrendőrség élén a legnagyobb hatalmat összpontosította a kezében.

A menekülő Ceausescut is a hadsereg fogta el, és egy laktanyában ülésezett a különleges bíróság , amely halálra ítélte őt és nejét. A bíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

Orbán kontra Németország

“A magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb mint a német társadalom” – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitung című lapnak.

“Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik.”

Orbán Viktor szerint “a következő 10-20 évben egyre több nyugat-európai polgár költözik majd Magyarországra, mert ez egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország.”

Ez az Orbán által megjósolt európai skanzen talán vonzó lehet a nyugat-európai kisnyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja sokkal többet ér Magyarországon mint otthon. Bár hogyha figyelembe veszik a magyar egészségügy állapotát, akkor lelkesedésük némiképp lelohadhat. Jelenleg magyarok százezrei élnek és dolgoznak vagy tanulnak Németországban, ahol az életszínvonal lényegesen magasabb mint Magyarországon. Erről az apróságról a magyar miniszterelnök megfeledkezett. Számára ugyanis csak a pénz és a politika fontos. Mi következik ebből? Ahhoz, hogy a hatalmát megtarthassa szüksége van Németország támogatására és az uniós milliárdokra.

“Beáldoztuk az AfD-hez fűződő kapcsolatot”

Orbán ideológia elvbarátja ideológiai szempontból az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom lenne, amely tele van neonácikkal. Csakhogy Németországban nem paktálnak a pártok a neonácikkal. Ezért az Alternative für Deutschland karanténban van.

Orbán erről így vallott:” kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-hez fűződő kapcsolatokat a lehető legjobb kormányzati kapcsolatok oltárán.”

A magyar miniszterelnök a napokban találkozott Olaf Scholz kancellárral. A szociáldemokrata politikus feltehetően fel is hívta erre a magyar miniszterelnök figyelmét. Orbán pedig kérni ment Olaf Scholz kancellárhoz: járuljon hozzá az uniós milliárdok kiutalásához. A választ nem ismerjük. Az viszont érdekes, hogy utána Orbán így nyilatkozott a német szociáldemokratákról:

“az SPD a legmagyarellenesebb párt Európában.”

A német kormányt pedig, melyet három párt alkot: szociáldemokraták, zöldek és liberálisok, “egy világ választja el a magyar kormánytól.” Ezért azután nem csoda, ha

“komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket.”

Mi a helyzet a CDU-val, amely Angela Merkel idejében még védelmezte Orbánt az pluralistábbban?

“Magyar szempontból a CDU ma már baloldali párt” – nyilatkozta Orbán Viktor, aki szerint a CSU-ra sem számíthat immár. Pedig a bajor keresztényszociális mozgalom vezetősége még nem is oly rég meghívta a magyar miniszterelnököt, hogy megtárgyalják a migráns ügyeket. Ma már rájuk sem számíthat Orbán, aki szerint ennek oka az, hogy “Németország multikulturális társadalom lett.”

Ukrajna – a mindenkivel háborúzó Orbán békegalamb lett

“A háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatják, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához” – mondta a miniszterelnök Ukrajnáról.

Az orosz agresszió bírálatával nem fárasztotta magát viszont utalt a gyenge államférfiakra, akiket be lehet helyettesíteni Zelenszkijre és Bidenre.

Orbán minden valószínűség szerint arra számít, hogy az USA-ban a republikánusok győznek a novemberi választáson. Ők hajlanak arra, hogy tárgyalásokat sürgessenek Putyinnal. Szakértőjük, a 99 éves Kissinger régóta javasol amerikai-orosz tárgyalásokat Ukrajna feje fölött.

“Nem ukrán-orosz tárgyalásokkal ér véget a háború, ehhez amerikai-orosz alkura van szükség, de ez csak akkor jöhet létre, ha mindkét félnek egyértelműen érdeke a béke.”

Az unió szerepe

Orbán állást foglalt amellett, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell katonai szerepvállalását.

“Az USA helyét is betölthetné ott, ahonnan az amerikaiak kivonulnak.”

Ukrajnában?

Mikor kaphatja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? “Magyarországot nem lehet pénzügyileg sarokba szorítani “ – nyilatkozta a magyar miniszterelnök. Aki pontosan tudja: Magyarország már ott van a sarokban!

Orbán Viktor arra számít, hogy “az év végéig aláírhatjuk a szerződéseket az Európai Unióval, de azt nem tudom megmondani, hogy a pénz valóban érkezik-e majd. Feltételezem, hogy az év végéig felszabadítják a nekünk járó pénzt” – mondta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitungnak.

A háború 24 órája ukrán és orosz szemmel

Megpróbáltuk összeszedni a két háborúban lévő ország híreit. A kép természetesen nem átfogó és azt sem állítjuk, hogy bármelyik hírszolgáltató objektív képet mutat be a történésekkel kapcsolatban.

Ukrán hírszolgálatok

  • Ukrajna energiainfrastruktúrájának mintegy 30%-át találták el orosz rakéták október 10., hétfő óta – közölte kedden Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter. 
    Ukrajna megpróbálja “gyorsan helyreállítani az ellátást más forrásokból”.
    Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna kap-e további energiát Európától, Haluscsenko azt mondta, hogy ez “a mérlegelés alatt álló lehetőségek egyike”. A miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna energiarendszere “még stabil”, de felszólította a támogatóit biztosítsanak “olyan légvédelmi rendszereket, amelyek valóban segíthetnek infrastruktúránk védelmében mert meg kell védenünk légterünket. Az oroszokat nem érdeklik a nemzetközi megállapodások, nem törődnek semmiféle megállapodással vagy egyezménnyel.” 
  • 2022. október 11-én, kedden több mint 3800 város, település és község áramellátása állt helyre; azonban több mint 100 település maradt áram nélkül. 
  • Ukrajna védelmi minisztere arról számolt be, hogy újabb négy nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) érkezett Ukrajnába az USA-ból. 
  • A rakétaterror Oroszország utolsó ütőkártyája. A tél előestéjén áram, hő, kommunikáció nélkül akarnak minket hagyni, félelmet és pánikot akarnak terjeszteni.
    “Szovjet fegyverekkel hárítjuk el a rakétatámadásokat, amelyek ráadásul hiányosak” – mondta Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka – csak október 10-én, az orosz erők 84 cirkáló rakétát lőttek ki. és 24 pilóta nélküli légi járművet indítottak Ukrajna békés városai ellen.
    Légvédelmi pajzsra van szükségünk az ország kritikus infrastruktúrája felett és a civilek védelmében.
    Ma a mi pajzsunk egész Európa védelme.
  • Az oroszok rakétákkal támadják meg Zaporizzsját. Robbanások hallhatók Mikolajivban, Nikopolban az oroszok gyújtólőszert használnak.
  • Az ukrán fegyveres erők megszilárdították pozícióikat Herszon megyében.
  • Az ukrán légvédelem egy reggel alatt 9 Shahed-136 drónt lőtt le Mikolajiv megye felett.
  • Az orosz erők hét S-300-as rakétát lőttek ki Zaporizzsja városára és külvárosára október 11-ről 12-re virradó éjszaka. Három embert mentettek ki a támadásban megsérült épületek romjai alól.

Orosz hírszolgálatok

  • Az FSZB közölte, hogy a krími hídon elkövetett terrortámadás szervezője az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirill Budanov. 
  • Michael Whitney amerikai geopolitikai és társadalmi elemző szerint az ukrán kormány szándékosan lemond az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról, hogy elhúzódó konfliktusba vonja Moszkvát és kimerítse erőforrásait. Erről írt a Global Research egyik cikkében.
  • Ellentétben az ukrán propaganda állításával, mely szerint az oroszoknak kifogytak a rakétái, október 12-én az orosz fegyveres erők továbbra is rakétákkal támadják Ukrajna kritikus infrastruktúráját.
  • A lengyel PERN üzemeltető bejelentette, hogy szivárgást fedeztek fel a Druzhba csővezeték egyik ágán. Ez a vonal szállít olajat Európába.
  • Az FSZB leállította az ukrán különleges szolgálatok által előkészített terrortámadásokat a moszkvai régióban terrortámadásokat a moszkvai régióban.
  • Az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek katonai űrereje precíziós csapással megsemmisítette az ukrán Fegyveres Erők légiparancsnokságának főhadiszállását. Erről az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma számolt be.
  • Lövöldözés hallatszik Kijevben – írja a TASS ukrán médiára hivatkozva. 

Megerősítették Putyin és Zelenszkij részvételét a G20-csúcstalálkozón

Az indonéz külügyminiszter megerősítette Putyin és Zelenszkij részvételét a novemberi G20-csúcson, melyet november közepén rendeznek Bali szigetén.

Retno Marsudi indonéz külügyminiszter hivatalosan is megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a G20 Bali csúcstalálkozóján . Erről a TASS számolt be indonéz forrásokra hivatkozva.

Az indonéz külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy “a jelenlegi világhelyzet instabil”, de osztálya igyekszik kapcsolatot teremteni a két állam vezetőjével.

A csúcstalálkozót Balin tartják november 15-16.

Korábban Putyin és Zelenszkij megállapodott abban, hogy részt vesznek a G20-csúcson. A G20-csúcson egy esetleges találkozó lesz az első személyes találkozó Oroszország és Ukrajna vezetői között a különleges katonai művelet február 24-i kezdete óta. „A G20-akat a béke, nem pedig a konfliktus platformjává akarjuk tenni” – mondta Husin Bagis indonéz nagykövet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK