Kezdőlap Címkék Zelenszkij

Címke: Zelenszkij

Orosz rakéta eltalálta a Kremencsuk bevásárlóközpontot, 18-an meghaltak

Legalább 18-an meghaltak és 59-en megsérültek egy orosz rakétacsapásban hétfőn egy közép-ukrajnai bevásárlóközpontban.

Orosz rakétacsapás érte hétfőn egy zsúfolt bevásárlóközpontot, ahol több mint 1000 civil lakik a közép-ukrajnai Kremencsuk városában – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.

Legalább 20-an meghaltak és 50-en megsérültek az orosz rakétacsapásban, a sebesültek közül 25-nek súlyos az állapota – jelentette az Ukrinform ukrán állami sajtóorgánum, az elnöki hivatal helyettes vezetőjére hivatkozva, Kirillo Timosenkora hivatkozva.

“Az orosz erők rakétákkal lőtték ki a bevásárlóközpontot, ahol több mint ezer civil tartózkodott.

A bevásárlóközpont lángokban állt, a tűoltóknak sikerült eloltani a tüzet, nem tudni az áldozatok végleges számát” – mondta Zelenszkij a Telegram-bejegyzésben.

Zelenszkij szerint az épület “nem jelentett veszélyt az orosz hadseregre, nem jelentett stratégiai értéket”.

“Oroszország továbbra is a közönséges polgárokon bosszulja meg tehetetlenségét. Felesleges felelősséget és emberséget remélni a részükről” – írta Zelenszkij.

Vitalij Meletszkij város polgármestere elmondta, hogy a robbanás halálos áldozatokat és sérüléseket okozott, de konkrét számokat nem közölt.

“Jelenleg orvosok, mentők és rendfenntartók dolgoznak a helyszínen. Az áldozatok számának tisztázása folyamatban van” – közölte Dmitro Lunin Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság a táviratban.

Lunin a kremencsuki bevásárlóközpont elleni rakétatámadást emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte, “a polgári lakosság elleni leplezetlen és cinikus terrorcselekménynek”.

Kremencsuk, egy 217 000 lakosú ipari város Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója előtt, Ukrajna legnagyobb olajfinomítójának helyszíne.

Oroszország nem kommentálta, nem tagadja támadást, ahogyan azt sem, hogy szándékosan civileket célzott meg.

Oroszországnak felelnie kell ezért a halálos rakétacsapásért amit egy zsúfolt ukrán bevásárlóközpont ellen követett el – közölte a francia külügyminisztérium, elítélve a támadást.

Vadim Denisenko, a belügyminisztérium tanácsadója szerint Oroszországnak három indítéka lehetett a támadásra:

“Az első kétségtelenül a pánik szítása, a második az infrastruktúra tönkretétele, a harmadik pedig az, hogy… emeljük a tétet, hogy a civilizált nyugat ismét asztalhoz üljön megbeszélésekre”  – mondta.

Oroszország, amely hetekig tartó roham után a hétvégén elfoglalta Ukrajna keleti frontvárosát, Szeverodonyecket, az elmúlt napokban fokozta a rakétacsapásokat Ukrajna-szerte.

Új főparancsnok  az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élén

Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok leváltásáról már régóta elterjedtek hírek hiszen négy hónappal Ukrajna megtámadása után még mindíg nem sikerült elérni a stratégiai célt: az ukrán fegyveres erők összeroppantását.

Az oroszok mundenható ura úgy találta Dvornyikov tábornok alkoholizmusa már parancsnoki tevékenységének rovására ment. Dvornyikov, aki Szíriában bizonyított, most sem volt eredménytelen hiszen Kelet Ukrajnában az oroszok harci sikereket értek el. Csak épp nem akkorát, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Zelenszkij ukrán elnököt. Putyin most már minden bizonnyal tűzszünetet akar hiszen nemigen reménykedhet abban, hogy megnyeri a háborút, és uralma alá kényszeríti egész Ukrajnát.

A brit és az amerikai hírszerzés korábban azt tartotta valószínűnek, hogy a légierő eddigi parancsnoka veszi át az ukrajnai orosz csapatok főparancsnoki tisztét. Putyin másképp döntött: a politikai főcsoportfőnököt bízta meg azzal, hogy vigye dűlőre a harcokat Ukrajnában.

A főkomisszár, akinek komoly katonai múltja van

Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója találta ki, hogy az orosz hadseregben legyenek politikai tisztek, akik ellenőrzik a katonai vezetőket, és harcra buzdítják a legénységet.

A főkomisszár azután a szovjet rendszer fontos szereplője lett, tagja a kommunista párt központi bizottságának.

Sztálin főkomisszárja csúfosan megbukott akkor amikor a nácik offenzívája Moszkvát fenyegette 1941-ben. A tábornok félt, berúgott és eltévedt a fronton, a senki földjére került. Minthogy hallott a nácik Kugel befehl-jéről vagyis arról, hogy a komisszárokat azonnal agyonlövik, ezért letépte rangjelzését,  és megszabadult kommunista párttag könyvétől. Ilyen állapotban találtak rá a szovjet csapatok, akiknek példát kellett volna mutatnia. Sztálin parancsára kivégezték.

A Szovjetunió bukása után is megmaradt a politikai tisztek rendszere noha az ortodox egyház is mind nagyobb szerepet játszik ezen a téren.

A legutóbbi időkig Genagyij Zsidko vezérezredes töltötte be ezt a tisztséget. Ám amikor a hétvégén Ukrajnába látogatott Szergej Sojgu hadügyminiszter társaságában, akkor a televízióban nem úgy mutatták be mint politikai főcsoportfőnököt hanem csak mint Zsidko vezérezredest. Ebből a brit és az amerikai hírszerzés arra következtetett, hogy ő az új orosz főparancsnok Ukrajnában.

Elődjéhez hasonlóan ő is harcolt Szíriában méghozzá az orosz csapatok vezérkari főnöke volt 2016-ban a közel-keleti országban. Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, már ott megdicsérte mint “leleményes és önálló, kreatív döntésekre képes parancsnokot”.

Erre most nagyonis szüksége lesz Zsidko vezérezredesnek, ha nem akar elődjéhez hasonlóan két hónap után megbukni.

Putyin elnök sikert vár el tőle, mert minél tovább tart a háború Ukrajnában annál inkább csökken Oroszország gazdasági ereje és nemzetközi presztízse.

Jellemző, hogy Putyin legfontosabb “szövetségese” Hszi Csinping elnök épp akkor rúgta ki orosz kontakt emberét amikor a BRICS virtuális csúcsot rendezték meg Pekingben. A kínai elnök tanácsadói pedig nyíltan arról beszélnek és írnak, hogy Oroszország elveszítheti a háborút Ukrajnában. Nemcsak azért, mert gazdaságilag egyre gyengül hanem azért is, mert az orosz fegyverek általában egy generációval el vannak maradva a Nyugattól. Ha ezek a korszerű nyugati fegyverek megérkeznek Ukrajnába, és megfelelően kiképzett ukrán katonák használják őket, akkor ellensúlyozni tudják az oroszok mennyiségi fölényét.

Embargó és fegyverszállítás

Zelenszkij ukrán elnök nagyon nehéznek minősíti  a luhanszki régió katonai helyzetét. “A megszállók erős nyomást gyakorolnak” – mondja videobeszédében, utalva az orosz hadseregre.

Zelenszkij elnök további uniós szankciókat szorgalmaz Oroszország ellen az  országa elleni egyre durvuló háború miatt. A lehető leghamarabb szükség van a hetedik szankciócsomagra – mondta kedd este. Ezt a különböző európai állam- és kormányfőkkel folytatott keddi tárgyalásokon hangsúlyozta.

„Oroszországnak éreznie kell a háború és agresszív Európa-ellenes politikája miatti növekvő nyomást.”

Zelenszkij ismét hangsúlyozta a további fegyverszállítások sürgősségét. “Emberek ezreinek élete függ közvetlenül partnereink sebességétől” – mondta.

A további gyors fegyverszállítással az ország keleti részén lévő fronton az ukrán hadsereg tovább tudná erősíteni a hősiesen küzdő luhanszki régió védelmét. Harkiv régióban még mindig heves ágyúzások zajlanak az orosz csapatok részéről. Az ukrán csapatok a megszállt Herson város környékét fokozatosan visszafoglalják – mondta Zelenszkij.

Alekszandr Rodnyanszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója szilárdan hisz abban, hogy országa győzni fog az orosz agresszor ellen. “Megnyerhetjük a háborút” – mondta kedd este az ARD esti műsorában. Reméli, hogy augusztusban megkezdődhet az ellentámadás. A külföldről érkező segélyek sokat segítenének, főleg ha meg is érkeznének, de eltart egy ideig, mivel a fegyverek kezelését meg kell tanulni, s csak utána lehet hadrendbe helyezni azokat.

Oroszországgal úgysem lehet tartós békét kötni

– mondta a tanácsadó: „Ennek az illúziónak nem lehet engedni.”

Magyarország sárral dobálja Ukrajnát

Kövér László, az Országgyűlés elnöke véleményt nyilvánított Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „lelki problémáiról.”  Andrij Sibiga a korjukivi tragédiát emlegette és Kövér mentális állapota miatt aggódott, Ruslan Stefancsuk pedig Budapest ukrajnával kapcsolatos álláspontját kritizálta, és mindennnek tetejébe egy varsói performanszon bemutatták ahogy Orbánék az ukránok vérét isszák.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke véleményt nyilvánított Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „lelki problémáiról” , mert határozottan, olykor keményen kérte partnerei támogatását.

„ Általában (…) aki segítségre szorul, az kérni szokott udvariasan, persze konokul, kitartóan, de mindig csak kérni, sohasem követelőzni és végképp nem fenyegetőzni.”

Itt van egy személyes, pszichés probléma, amivel én a magam részéről nem tudok mit kezdeni

– mondta Kövér.

Az ukrán elnöki hivatal közmondásokkal reagált Kövér László, az Országgyűlés elnökének Volodimir Zelenszkijhez fűzött képeire, és megemlítette a Korjukiv tragédiát. 

„A szűklátókörű embernek hosszú a nyelve”

– írta Andrij Sibiga, az OP helyettes vezetője. Azt is megjegyezte, hogy szeretné hallani Kövér László értékelését arról, hogy a magyar nácik hogyan égettek élve több ezer embert Csernyihivban, Korjukivkában.

Sibiga a bejegyzéshez egy linket adott a Wikipédia-oldalra, amely a Korjukiv tragédiáról szól. A Korjukivka tragédiája (ma Csernyihiv régióban található város) 6700 lakosának tömeges meggyilkolása, amelyet 1943. március 1-2 között követtek el az SS és a magyar katonai csendőrség alakulatai. A tragédia mértéke kivételes Ukrajna, a Szovjetunió és Európa települései között. Az áldozatok száma Korjukivban csaknem 45-ször magasabb, mint a fehérorosz Katynban, 41-szerese a csehországi Lidicében és 12-szerese a franciaországi Oradourban.

Emellett Ukrajna Külügyminisztériuma várja Kövér László, az Országgyűlés elnökének a mentális egészségi állapotáról szóló nyilatkozatának közzétételét.

Ruslan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke bírálta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének kijelentéseit és általában Budapest álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

Szerinte az egész demokratikus világ nem Zelenszkij elnök kijelentéseit figyeli döbbenten, hanem Magyarország álláspontját, amely továbbra is kitartóan önti sarat Ukrajnára és fehéríti Oroszországot.

A varsói magyar nagykövetség előtt tiltakozást tartottak az Oroszország elleni olajszankciók budapesti blokkolása ellen

Az akciót Euromaidan-Warszawa aktivistái szervezték. Az előadás során Orbán Viktor hivatalosan is megnyitotta a Druzsba olajvezeték varsói szakaszát, és hangos ünnepséget szervezett ebből az alkalomból. Orbán friss ukrán vérrel kedveskedett az ünnepség résztvevőinek, és mindenkit az ukránok csontjain táncolni hívott. A résztvevők szívesen ittak és táncoltak a magyar zene slágereire.

Az egyik szervező, Natalia Panchenko a Facebookon azt írta, hogy a Druzsba a világ legvéresebb olajvezetéke. 

Holt lelkek az orosz seregben

Gogol híres problémájával ma is küzd Putyin hadserege: többezer holt lélek szolgál, akik papíron növelik a létszámot, de a valóságban nem léteznek. Zsoldjukat a tisztek zsebrevágják, a felszereléseket eladják a fekete piacon. Mindez a Transparency International jelentéséből derül ki, amely kimutatja, hogy Oroszország a világ egyik legkorruptabb országa, és ez egyáltalán nem kerüli el a hadsereget sem. Így nem csoda, ha a világ egyik legerősebbnek elkönyvelt hadserege alulteljesít Ukrajnában.

Morál a mélyponton

Putyinnak több mint három hónappal a hadműveletek elindítása után sem sikerült megindokolnia: miért is harcolnak az orosz csapatok Ukrajnában, ahol viszont a hazai erők morálja jelentősen megerősödött a sikeres ellenállás következtében. Az orosz katonák morálját erősen rontja, hogy a tisztek gyakran eladják az ellátmányt a fekete piacon. Ennek következtében a tankokból gyakran kifogy az üzemanyag. A legénység kosztja pedig minden kritikán aluli. A Transparency International felidéz egy korábbi példát: Putyin szakácsa, Jevgenyij Prigozsin olyan gyenge kosztot adott a hadseregnek, amely még az orosz börtönök közismerten alacsony színvonalát sem érte el, sőt olykor fertőző is volt. Prigozsin hozta létre különben a Wagner hadsereget Putyin parancsára. Ez a veteránokból álló zsoldos alakulat végzi el a piszkos munkát mindenütt a világon, így például Szíriában vagy Afrikában. Ukrajnában nekik kellett volna végezniük Zelenszkij elnökkel egy szpecnaz alakulattal együtt, de az amerikai hírszerzés kimentette Ukrajna államfőjét. A gyilkos kommandót pedig lemészárolták.

Sojgu hadügyminiszter a kulcsfigura

A problémák láttán haderő reformot hajtott végre az orosz hadsereg, amely Szíriában bizonyította hatékonyságát. Szergej Sojgu mérnök végzettségű, és korábban az állambiztonság megbízásából ellenőrizte a hadsereget, ahol számtalan korrupciós ügyet tártak fel. Sojgu hadügyminiszter rászállt a hadiiparra, mely Oroszország ritka versenyképes ágazatai közé tartozik, de a korrupció méretei elképesztőek. Elég annyit megemlíteni, hogy az év elején letartóztatták az orosz légierő műszaki és informatikai vezetőjét. Andrej Koban tábornok szisztematikusan túlárazta a beszerzett berendezéseket, majd pedig a különbözeten osztozott a gyártókkal.

Az orosz légierő informatikai lemaradása közismert. Az orosz pilóták ezért nemigen merészkednek be az ukrán légtérbe holott korábban Ukrajna légvédelmét szétbombázták. Csakhogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal átadja a megszerzett információkat az ukránoknak, akik ezek alapján nyugodtan lelőhetik az orosz harci gépeket. Az orosz pilóták ezért a határvidékről lövik ki rakétáikat, melyek elég gyakran célt tévesztenek. Ez is magyarázza a polgári áldozatok nagy számát Ukrajnában.

Ukrajna határon túlra nem bevethető fejlett rakétarendszert kap

Az Egyesült Államok fejlett rakétarendszereket küld Ukrajnába. Ezek a legfejlettebb technológiával felszerelt fegyverek, amelyeket Biden elnök küldött a háború kezdete óta. Ezzel eleget tesz az ukránok kérésének, azzal a feltétellel, hogy nem használhatják őket oroszországi célpontokra. Biden ezzel eloszlatja azokat az aggodalmakat, hogy Oroszország rakétarendszert provokációnak fogja tekinteni.

Biden a The New York Timesban megjelent vendégesszéjében azt mondta, hogy a legújabb segélyek segíteni fognak Ukrajnának

„harcolni a csatatéren, és a lehető legerősebb pozícióban lenni a tárgyalóasztalnál”.

Volodimir Zelenszkij elnök a szövetségesek támogatásáért állandó dicséret és elégedetlenség között ingadozik, azzal érvelve, hogy a háború kezdetén küldött fegyverek nem voltak elegendőek. Szerintük nagyobb hatótávolságú és erősebb fegyverek küldésére van szükségük az orosz erők támadásainak kivédésére.

A nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer, egy műhold által irányított precíziós fegyver, lehetővé teszi Ukrajnának, hogy a jelenlegi tüzérsége hatósugarát meghaladó támadásokat hajtson végre. Ennek ellenére Biden és más adminisztrációs tisztviselők hangsúlyozták, hogy Ukrajnának csak saját területének védelmére adják őket, nem pedig Oroszország megtámadására. Ennek biztosításaként döntöttek úgy, hogy nem szerelik fel a rendszert nagyobb hatótávolságú, 200 mérföldet repülni képes rakétákkal.

„Nem törekszünk háborúra a NATO és Oroszország között. Bármennyire is nem értek egyet Putyinnal, és tetteit felháborítónak tartom, az Egyesült Államok nem fogja megpróbálni leváltani Moszkvát” – írta Biden.

„Nem bátorítjuk és nem tesszük lehetővé Ukrajna számára, hogy csapást mérjen a határain túlra.”

Az európai vezetők a hét elején 9,7 milliárd dolláros pénzügyi támogatást ígértek Ukrajnának a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón.

Ukrajna tűzereje túl későn érkezett Sziverodonyeckhez, amely az ukrán ellenőrzés alatt álló legkeletibb város volt. Szerhij Haidáj, az ukrán regionális katonai közigazgatás vezetője kedden későn este közölte, hogy az orosz csapatok elfoglalták a város nagy részét. Egy segélyszervezet szerint a háború előtti mintegy 100 000 fős lakosságból körülbelül 12 000 civil maradt a városban.

Az új rakétarendszer, melyet az USA rendelkezésükre bocsát megoldja ezeket a problémákat.

Oroszország egészen addig tárgyalna, míg Ukrajna “lehetetlent” követel

Oroszország kijelentette, hogy hajlandó újraindítani a béketárgyalásokat Ukrajnával, ugyanakkor Ukrajna azt mondta, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha az ország visszaszerzi az irányítást az összes, jelenleg orosz csapatok által megszállt terület felett.

Hétfőn a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azt írta, hogy az orosz külügyminisztérium készen áll arra, hogy visszatérjen az ukrán tisztviselőkkel tárgyalóasztalhoz, amint Kijev bemutatja az Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes által “konstruktív álláspontnak” minősített álláspontot.

„Készek leszünk visszatérni, amint Ukrajna konstruktív álláspontot képvisel, és legalább reagál a neki benyújtott javaslatokra”

– mondta Rudenko moszkvai újságírókkal beszélgetve.

Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadójának nyilatkozata, Mikhajlo Podoljaknak a közelmúltban tett megjegyzésére reagált, amely kizárta annak lehetőségét, hogy Oroszországgal olyan békemegállapodást kössenek, amely arra kényszerítené Ukrajnát, hogy elismerje az orosz megszállást a február 24. óta elfoglalt területek bármelyikén.

Május 21-én Podoljak kizárta az olyan tűzszünet lehetőségét, amelynek következtében Kijev kénytelen lenne bármely elfoglalt területét átengedni Moszkvának. Ezt az egyre kompromisszummentesebb álláspontot Oroszországgal szembeni bizalmatlanságával indokolta.

“A háború nem áll meg [bármilyen engedmény után], csak egy időre szünetel”

– mondta a Reutersnek adott interjúban.

“Egy idő után az oroszok újult intenzitással pótolják fegyvereiket, egy kicsit modernizálódnak, sok tábornokot kirúgnak… És új offenzívába kezdenek, még véresebb és nagyobb pusztítást okozva.”

Azt mondta,

a béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajnát.

New York Timesnak készült videóban, amely kritizálta a nyugati felhívásokat az ukrajnai békemegállapodás megkötésére, Podolyak azt mondta: “bármely Oroszországnak tett engedmény nem a békéhez vezető út, hanem egy több évre elhalasztott háború”.

“Ukrajna maga dönt a sorsáról”

– tette hozzá.

Podoljak álláspontját vasárnap tükrözte az ukrán Zelenszkij iroda vezetője, Andrij Jermak, aki a Twitteren azt írta, hogy a háború nem ér véget Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának teljes visszaállítása nélkül.

“Azaz a mi győzelmünk. Közös győzelmünk a civilizált világgal. Hiszen ma Ukrajna nem csak önmagát védi. Ukrajna ma Európa védőbástyája” – írta Yermak.

Rudenko kijelentette, hogy a béketárgyalások újraindítására irányuló minden lépést “a kijevi hatóságok hivatalos reakciója vezérel”, mondván, hogy Ukrajnának kell megtennie az első lépést ebbe az irányba.

A moszkvai és kijevi delegáltak közötti kezdeti béketárgyalások március végén jelentős áttörés nélkül zárultak. Azóta a tárgyalások újraindításának lehetősége elenyészett.

USA-orosz tárgyalások Ukrajnáról

Az orosz sajtóban Antonov washingtoni nagykövet megerősítette, hogy USA-orosz tárgyalások folynak Ukrajnáról.. Szerinte az amerikaiak azt követelik, hogy vonják ki a csapataikat a február 24-i állásaikba. Antonov nagykövet utalt arra, hogy “erre sosem kerülhet sor.” Ugyanakkor elismerte Antonov nagykövet, hogy a Kreml nem egységes ebben az ügyben, de ő természetesen Putyin oldalán áll.

Nemrég Austin amerikai és Sojgu orosz hadügyminiszter telefon tárgyalásairól számoltak be a hírügynökségek. Ez volt az első ilyen megbeszélés a háború kitörése óta.

Zelenszkij kontra Macron

A francia elnök azt sugallta, hogy Ukrajnának el kellene fogadnia területi veszteséget a béke érdekében – közölte Volodimir Zelenszkij elnök. Macron irodája az Élysée palotában sietett cáfolni Ukrajna elnökét. Zelenszkij elnököt zavarja, hogy Macron rendszeresen beszél Putyinnal is.

A francia államfő tisztában van azzal, hogy Putyin csakis akkor fogadna el egy tűzszünetet, ha meg tudná menteni az arcát. Ehhez valamilyen területi nyereséget kellene felmutatnia. A háború kezdetén a nehéz helyzetben levő Zelenszkij elnök még hajlandónak is mutatkozott erre, de ahogy a hadihelyzet kedvezőbbé vált  mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedett: az oroszoknak vissza kell vonulniuk a február 24-e előtti vonalra.

A fentiekből az következik, hogy a háború hónapokig sőt évekig is elhúzódhat. Ez nem érintené különösebben az Egyesült Államokat, de Európa gazdasága a padlóra kerülhetne. Macron elnök ezt szeretné elkerülni. A nemrég újjáválasztott francia elnök európai megoldást szeretne Ukrajnában, de ott az amerikaiak befolyása a meghatározó.

A patthelyzet igazában senkinek sem jó, de mégiscsak hosszú ideig fennállhat, mert megoldást jelenleg senki sem tud Putyin háborújára Ukrajnában, melyet elkezdeni könnyű volt, de befejezni annál nehezebb, mert senki sem képes engedményekre, melyek nélkül megállapodni nem lehet.

A háború 74. napja – (folyamatosan frissítve)

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

 

 

  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója aki tegnap Kijevben elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Oroszország Ukrajna elleni háborújáról. “Eltökélt szándékunk, hogy támogassuk az ukránokat, és bíróság elé állítsuk az orosz rezsimet. Holnap megvitatjuk ezt a G7 többi vezetőjével” – mondta Justin Trudeau.
  • Az ukrán vezérkar közölte: “A helyzet Besszarábia irányában továbbra is feszült. A Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában a fegyveres erők és az orosz csapatok bevetési egységeinek egységei teljes harckészültségben állnak.”
  • Déli hadműveleti parancsnokság jelentette, hogy Bayraktari drónnal megsemmisített egy orosz Serna leszállóhajót és két Raptor rohamhajót Zmiiino közelében.
  • Külföldön az ukrán hadsereg tűzéreiit megtanítják kezelni a brit hordozható Starstreak SAM-eket és a 155-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket, és tárgyalások folynak pilóták kiképzéséről is.
  • A The Guardian Boris Johnson brit miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva írta, hogy Nagy-Britannia további katonai segítséget nyújt Ukrajnának 1,6 milliárd dollár értékben.
  • Odesszában és Ukrajna 21 városában is légiriadót rendeltek el. A városok között található a főváros, Kijev is.
  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója (WHO) elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Szerhij Volina, aki más ukrán harcosokkal együtt továbbra is a mariupoli Azovstal bunkerekben védekezik, Facebookon elmondta, hogy a védők egy pokoli valóságshow-ban találták magukat, amelyet az egész világ néz. És továbbra is remélik, hogy megszületik a döntés megmentésükről.
  • William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója elmondta, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Oroszország nukleáris csapásra készülne Ukrajna területén.
  • Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes Facebook oldala szerint, hogy minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
  • “Az oroszországi gáz visszautasítása kevesebbe kerül az EU-nak, mint a covid első éve.”  Mondta Andriy Pyshny, a szankciócsoport tagja, meg azt is, hogy amire szükség van az oroszországi olaj- és gázembargóhoz, az az összes orosz bank SWIFT-ről való leválasztása és a teljes kereskedelmi blokád.
  • Az Egyesült Államok akár 15 millió dolláros jutalmat ígért az orosz Conti hackercsoporttal kapcsolatos információkért, amelyeket világszerte rosszindulatú cselekményekkel vádolnak – mondta Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. Az FBI becslései szerint több mint 1000 áldozat fizetett a Conti zsarolóinak több mint 150 millió dollárt.

Csapás az orosz informatikai hadviselésre Ukrajnában

Kilőtték a kilencedik orosz tábornokot Ukrajnában, ahol a háború kezdete óta már nagyon sok főtiszt halt meg – szám szerint 36. Ez a tábornok ráadásul nagyon hiányozni fog, mert korábban ő volt a Nyugati Körzet informatikai parancsnoka a háború előtt. Ennek a körzetnek a vezetőjét Dvornyikov hadseregtábornokot bízta meg Putyin az Ukrajnában harcoló orosz csapatok főparancsnoki tisztségével. Anton Szimonov vezérőrnagy irányíthatta mellette az informatikai rendszert, amelynek meghatározó szerep jut a korszerű hadviselésben. A tábornok nem is a fronton esett el hanem akkor amikor ukrán tüzérségi támadás ért egy orosz konvojt Harkov közelében.

Az ukrán hadügyminisztérium közlése szerint a háború kezdete óta 23.500 orosz katonát öltek meg, 1.026 tankot semmisítettek meg és 200 harci repülőt lőttek le. Mégha az ukránok – háborús propaganda miatt – el is túlozhatják a számokat, az oroszok vesztesége óriási, és ez aligha javítja a csapatok morálját.

Macron újabb támogatást ígért

Telefonon beszélt a hétvégén Macron francia elnökkel Zelenszkij ukrán államfő. Macron azon kevés nyugati vezető közé tartozik, aki folytatja a párbeszédet Putyinnal a háború megkezdése óta is. Az nem derült ki, hogy Macron próbált-e közvetíteni. Az Ukrajna sorsát rendező minszki egyezményben Franciaország az egyik külföldi garantálója volt az alkunak.

Macron elnök többször is hangsúlyozta, hogy neki nem célja Putyin megbuktatása. Franciaország a háború gyors befejezésében érdekelt. Zelenszkij annyit mondott, hogy egyre nehezebb tárgyalni az oroszokkal, mert a napfényre kerülő tömeggyilkosságok a közvéleményt végképp Putyin ellen fordították Ukrajnában.

“Az ukránok nem tárgyalni akarnak, hanem végezni akarnak azokkal az oroszokkal, akik a háborús bűncselekményeket elkövették”

– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK