Kezdőlap Címkék Zelenszkij

Címke: Zelenszkij

Biden nem jön Európába, mi lesz az Ukrajna csúccsal?

Rammsteinben Németországban rendeztek volna csúcstalálkozót a héten az Ukrajnát támogató államok vezetői, de az Egyesült Államok elnöke közölte: nem jön Európába, mert a Floridát pusztító hurrikán következményeivel kell foglalkoznia.

Trump bírálta a demokratákat, hogy nem elég aktívak a katasztrófa sújtotta államban. Florida nem tartozik a csatatér államok közé, ezért az elnökválasztás hajrájában a demokraták kevesebb figyelmet fordítottak rá. Biden döntése lehet ürügy is hiszen az Egyesült Államokban nemigen titkolják: nem hisznek Zelenszkij ukrán elnök győzelmi terveiben. Az ukrán elnök nemrég Washingtonban már jött, látott és veszített amikor bemutatta győzelmi tervét, melynek lényege az, hogy az USA és a NATO szövetségesek szállítsanak még több fegyvert, és engedélyezzék azok használatát a fronttól távolabbi orosz célpontok ellen is vagyis folyamatosan tűz alatt lehetne tartani Moszkvát és Szentpétervárt is. Az USA egyelőre elutasítja ezt, mert Putyin közölte: ezzel vörös vonalat lépne át a NATO, és a háború már nem Oroszország és Ukrajna között folyna hanem közvetlenül a NATO ellen. Ezt a Nyugat mindenképp igyekszik elkerülni. Scholz német kancellár fegyverszüneti tárgyalásokat javasolt.

Amerikai – ukrán vezérkari főnökök tárgyalásai

Szirszkij tábornok tájékoztatta Brown amerikai vezérkari főnököt az ukrán győzelmi tervről. Korábban a Pentagon szóvivője azt közölte, hogy

“nincsen varázspálca az ukrajnai háború megnyerésére.”

Az amerikai fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke távozása előtt úgy nyilatkozott, hogy a frontokon patthelyzet alakult ki Ukrajnában, ahol az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg erejéből csak arra futja, hogy a nyugati támogatás segítségével megállítsa az offenzívát, de ellentámadásra nem képes. 2023-ban a beígért nagy ukrán offenzíva csúfosan megbukott, mert a mélységben kiépített orosz védelmet nem tudta áttörni viszont közben a kilenc elit dandár felmorzsolódott. A NATO álláspontja teljes mértékben paradox, mert elvárja Ukrajnától Oroszországot legyőzését miközben azt állítja, hogy az orosz hadsereg egész Európát fenyegeti.

Az USA legfontosabb európai támaszpontján gyülekeznek rendszeresen a nyugati vezetők, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. A mostani tanácskozás pontosan az elnökválasztási kampány hajrájára esett, és ez is motiválhatta Biden elnök döntését, hogy nem jön Európába.

Kamala Harris alelnök és elnökjelölt viszont közölte: nem köt alkut Putyinnal Zelenszkij feje fölött.

Donald Trump azonban pontosan erre készül, ezért Kijevben kiemelt figyelem kíséri az amerikai elnökválasztást. Amikor Zelenszkij elnök legutóbb az USA-ban járt, akkor Pennsylvániában ellátogatott egy lőszergyárba, ahol az Ukrajnának szánt lövedékeket gyártják. Pennsylvania állam a legnépesebb csatatér állam, ahol eldőlhet az elnökválasztás. Az Egyesült Államokban jelentős lengyel és ukrán közösség él, számukra nagyon is fontos az ukrajnai háború, de a lakosság döntő többsége fütyül erre, és elsősorban a megélhetési költségekkel van elfoglalva. Az elnökválasztást hagyományosan november első keddjén tartják meg az Egyesült Államokban.

Orbán Viktor: “vesztésre állunk!”

0

Az Európai Parlamentben jelentette ki  a magyar miniszterelnök, hogy “vesztésre állunk!”. Nem a nemzeti együttműködés rendszerére gondolt hanem az ukrajnai háborúra.

A magyar gazdasággal kapcsolatban Magyar Péter szólalt fel rámutatva arra, hogy “Magyarországon a családi pótlék mindössze havi 30 euró míg a minimál nyugdíj 70 euró.” Ilyen körülmények között nemigen lehet csodálkozni az ország demográfiai helyzetén. “Egymillió magyar él és dolgozik külföldön miközben a magyar kormány vendégmunkásokat importál”- hangsúlyozta Magyar Péter, aki közölte Orbán Viktorral:

”miniszterelnök úr, vége van!”

Orbán Viktor természetesen nem így látja, sőt abban bízik, hogy hamarosan pezsgőt bonthat, mert az Egyesült Államokban Donald Trumpot választják újra elnöknek. Az uniós tagállamok vezetői közül jelenleg Orbán áll a legjobb kapcsolatban Trumppal bár nagy kérdés, hogy mennyire tudhat profitálni ebből, ha valóban az ex elnök nyer november elején. A magyar diplomácia mindenesetre igyekszik hozzájárulni Trump sikeréhez, és akadályozza azt az uniós alapot, amely 35 milliárd eurót juttatna Ukrajnának. Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője ugyan elmondta, hogy más alapból egymilliárd eurót kiutalnak Ukrajnának, de a nagy pénzről az amerikai választás után döntenek az uniós csúcstalálkozón. Trump egy centet sem kíván Ukrajnának adni (már, ha ez igaz), mert így akarja Zelenszkij elnököt rákényszeríteni arra, hogy fogadja el a fegyverszünetet.

Trump – Putyin paktumban reménykedik a magyar miniszterelnök

Donald Trump arról beszél, hogy villámgyorsan rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött tárgyalna Putyinnal. Kamala Harris ezzel szemben közölte: csakis úgy tárgyalnának Moszkvával, hogy Kijev is ott ül az asztalnál. Milyen alkut köthet Trump Putyinnal? Az USA ex elnökét tökéletesen hidegen hagyja Európa és az ukrajnai háború, a Közel Kelet és Kína viszont annál jobban izgatja. Tanácsadói tisztában vannak azzal, hogy három konfliktus sok az USA-nak, ezért akarják mielőbb lezárni az ukrajnai háborút.

A Közel Keleten viszont nem lehet rendezést elképzelni Oroszország nélkül, amely nagyon is aktív a térségben: a Hamász vezetői többször is Moszkvában jártak a terrortámadás óta, az orosz miniszterelnök nemrég fejezte be tárgyalásait Teheránban, előtte pedig Sojgu, a Védelmi Tanács titkára tárgyalt Iránban. A Védelmi Tanács Oroszország legfontosabb döntéshozó központja. Trump arra akarja rávenni Putyint, hogy cserében egy számára előnyös ukrajnai fegyverszünetért áldozza be az iráni kapcsolatait. Trump ugyanis Netanjahuval együtt meg akarja rendszabályozni Iránt nehogy az veszélyes atomhatalommá váljon.

Nincs jó szél annak a hajónak, mely nem tudja merre tart

Ez az ősi kínai mondás jellemzi a magyar miniszterelnök helyzetét: az európai – orosz – kínai együttműködésre alapozott magyar nemzeti együttműködési rendszer megbukott, és ha Trump lesz az elnök az sem változtat ezen hiszen az USA ellenérdekelt egy erős kontinentális szövetségben. Orbánnak többezer milliárd forintot kell találnia ahhoz, hogy 2026-ban újraválasszák. A magyar gazdaság ennek a plusznak a teljesítésére nem látszik képesnek, a külföldi hitelnyújtók pedig csakis piaci áron adnak kölcsön, amely a legmagasabb kamatot jelenti az Európai Unióban. Orbán látvány diplomáciája nem pótolja a kispénzű szavazók által nagyon is várt apró választási ajándékokat, melyeket azután az inflációval vissza lehet venni. A magyar költségvetés helyzete siralmas, és semmi sem mutat a javulásra.

Orbán és Magyar Péter demagóg ígéretei az egymillió forintos bérekről csakis úgy teljesülhetnek, ha elengedik az inflációt és folyamatosan leértékelik a forintot.

Vagyis marad az euróban mért szánalmas életszínvonal a többség számára, amely akár Orbánra akár Magyar Péterre szavaz kénytelen tudomásul venni: Európa szegényházában nincsenek csodák! Azok csak a propagandában vannak azzal a bibliai kitétellel: aki beveheti, vegye be…

Amerikai republikánus bírálat Orbán oroszbarát diplomáciájának

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban tárgyalt Lavrovval, aki korábban kitüntette őt a Barátság renddel. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt általában elkerülik Lavrovot.

Ukrajna új külügyminisztere a jövő héten Budapestre látogat, hogy a magyar diplomácia megpróbálja kiegyensúlyozni kapcsolatait a harcoló felek között. Orbán Viktor csak idén látogatott el Kijevbe – utolsóként az uniós tagállamok vezetői közül, és utána rögtön Moszkvába sietett. Putyinnal egyetlen uniós tagállam vezetője sem találkozott  azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát – kivéve Orbán Viktort.

Éles republikánus bírálat Washingtonból

“Magyarország nyíltan és hangosan támogatja Oroszországot, Kínát és Iránt, ez nem felel meg az Egyesült Államok érdekeinek és stratégiájának”

– hangsúlyozta Mitch McConell szenátor, aki a republikánus frakció vezetője a kongresszus felsőházában.

“Magyarország vezetői nem titkolják meggyőződésüket, hogy a jövőben az Egyesült Államok hanyatlani fog, az amerikai gyengeségre készülnek, a mi kudarcunkra fogadnak”

– hangsúlyozta a republikánus frakcióvezető Washingtonban.

“A revansista hatalmaknak való alárendelődés nem amerikai érték, és nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit”

– összegezte álláspontját a republikánus szenátor.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. Trump ex elnök megüzente Orbán Viktornak: nem ért egyet orosz és Kína barát külpolitikájával.

Orbán Balázs: nem álltunk volna ellen

A miniszterelnök politikai igazgatója az 1956-os tapasztalatokra hivatkozva szemére vetette Zelenszkij ukrán elnöknek az ellenállást az orosz agresszióval szemben. Tette ezt épp akkor amikor az ukrán elnök az Egyesült Államokban tárgyal arról: miképp kerülhetne be Ukrajna mielőbb a NATO-ba.

Washingtonban szkeptikusan fogadják Zelenszkij győzelmi terveit, és mindenképp szeretnék elkerülni a nyílt konfrontációt Oroszországgal, amely már nem világhatalom, de sok atomfegyverrel rendelkezik. Több mint két és féléve tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és senki sem látja a megoldást. Trump ex elnök fogadkozik: amennyiben újraválasztják, akkor villámgyorsan véget vetne a háborúnak Ukrajnában. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy az ukránok feje fölött tárgyalna Vlagyimir Putyinnal. Ezt az opciót a demokrata adminisztráció elveti Washingtonban éppúgy mint az Európai Unió Brüsszelben. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság nemrég újraválasztott elnökasszonya nemrég újra Kijevben járt, ahol jelentős pénzügyi támogatást ígért azokból az orosz javakból, melyeket Nyugaton befagyasztottak Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Infrastruktúra

„Ha Magyarországra nem szállítanak több olajat Oroszországból, akkor egyszerűen nem fogjuk túlélni, nem fogjuk tudni ellátni az országot. Hogy miért? Mert nincs megfelelő alternatív infrastruktúránk. Van egy másik vezeték, amely Horvátországból, az Adria partjáról fut Magyarországra, de annak a kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy ne csak Magyarországot lássa el. Figyelembe kell venni Szlovákiát is, amely Magyarországról kapja az olajat, és egyszerűen nincs más választása. És részben Csehországnak sincs – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter az orosz RBK TV csatornának adott interjújában.”

Hát ez az! – mondta Dadus kissé ingerülten, letette a kötést, és elővett egy Vörösmarty kötetet. „Most tél van és csend és hó és halál.” – Szegény Magyarország!

Mikor egy államnak külügyminisztert választ a kormányfő, általában azt tartja szem előtt, hogy a delikvens ismerje a világot, az országával szövetséges, semleges, valamint ellenséges országokat (mert ma már ilyen is van nekünk. Bizony! Csak sikerült elintézni!), és aránylag pontosan tudja, hogy a világban nagy valószínűséggel mi fog történni. Erről informálja a kormányt, amely majd megfelelően intézkedik. Ha nem csak a külügy, hanem egyben a külgazdaság is az ő feladata lesz, még szélesebb látókörrel kell bírnia.

Hazánk esetében a helyzet szerencsés, hiszen egy ifjú futsal hérosz intézi az ügyeket, a fürkészek és portyázók nagyrabecsült főnöke, aki már a COVID járvány során is hatalmasat alkotott. Az embert próbáló küzdelem emlékét a különböző raktárakban tárolt lélegeztetőgépek hada őrzi, mintegy 300 milliárdos értékben. Ami nem semmi. Sőt.

Az avatatlan szemlélőnek persze úgy tűnik, hogy ezzel az ügylettel nem csak az ország, hanem minden lakója is rosszul járt, de a rutinos polgár azért utána olvas:

Válasz online; 2021.06.02.

A NER központi járványcégeként azonosított Fourcardinal Kft. 2020-ban 49,5 milliárd forintos Covid-árbevétel mellett közel 16 milliárdos profitot ért el, és ezt az összeget szinte hiánytalanul ki is vették a tulajdonosok a vállalkozásból osztalék formájában…  Az Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához és Szijjártó Péter volt helyetteséhez közel álló lélegeztetőgép-kereskedő tehát nem járt rosszul… (hiszen) a 2020-ban mindössze hét alkalmazottal zakatoló cég 32 százalékos profitrátával dolgozott, amely az egészségiparban példa nélküli.

Volt hát, aki nem járt rosszul. 16 milliárdos nyereség. Az már igen! Hét alkalmazott esetén nem kell sokfelé osztani, hacsak… illetve nem szóltam semmit.

Ha arra gondol az ember, hogy Kiss László, harmadik kerületi polgármestert „korrupció gyanúval” zárták börtönbe, mégpedig mostantól tetszőleges akármeddig, nehogy befolyásolja a szegény, gyönge idegzetű tanúkat (akik úgy mellékesen dörzsölt bűnözők, épp vádalkut kötnek Kiss bőrére), és ez komoly (az), akkor rögtön Polt csodálatos szelektív képessége jut eszébe. Ha ugyanis valaki nem komcsi politikus, hanem lélegeztetőgép ügyben tenne korrupció gyanú miatt feljelentést, azon a főügyész úr úgy röhögne, hogy csorognának a könnyei. – Titkár úr! Kísérje ki! – mondaná kissé szaggatottan a telefonba, mikor már sikerült lehiggadnia. Nem is javaslom a próbálkozást senkinek.

Jelen témánkra térve. Mint azt az európai kőolajvezetékek infrastruktúrájáról tudjuk, a Barátság kőolajvezeték még Ukrajnában elágazik kétfelé, Szlovákia és Magyarország irányába, azaz ezt a vezetéket tekintve egyik ország sincs kiszolgáltatva a másiknak, és a szállítási kapacitás  is mindig elegendő mindkét ország számára, sőt Csehország számára is.

Magyarországnak és Szlovákiának van még egy csővezetékes olajellátó rendszere, mégpedig az Adria kőolaj vezeték, melyet eredetileg azért építettek, hogy az orosz olaj tengeri szállítással is eladható legyen. A vezeték persze fordított irányban is működhet, és a horvát omišalj-i olajterminálból küldhető olaj Százhalombattára, ahonnan egy külön vezeték indul a pozsonyi olajfinomítóhoz. A vezeték szállítási kapacitása 10 millió tonna/év, a Szlovákiába menő ág kapacitása pedig csak 3,8 millió tonna/év, Megjegyzendő, hogy az Adria vezeték kapacitása csak Magyarországnak elegendő lenne, de akkor észak felé alig menne tovább valami.

A Barátság normálisan működött. Egészen a háború kitöréséig. Ahogy naponta látjuk, Putyin mindent és mindenkit tönkrevágott könnyed kis kalandjával, nem kímélve a saját országát és annak lakosságát sem, így aztán ez sem lett kivétel. 2022-ben jöttek az EU szankciók. Ezt még megúsztuk valahogy, pláne hogy a MOL behazudta, hogy nem csak az Adria vezeték és a szlovákiak vezeték szűk kapacitása a baj (13 millió tonna/év és 5,5 millió tonna/év kapacitás kellene), hanem a százhalombattai és a pozsonyi finomítókban az orosz olajról a más típusú olajra való átállás iszonyatos pénzbe (500 millió EUR, azaz 200 milliárd HUF) és hosszú időbe (4 év) kerül, így nem lett embargós az orosz olaj, ám a helyzet folyamatosan romlik.

A Barátság vezeték egyelőre még nem állt le, azután sem, hogy Ukrajna embargó alá helyezte a Lukoil céget, mert azt az olajat, amely nem a Lukoil tulajdona, ma is továbbítják. A magyar vezetés azért megtalálta Brüsszelt:

A békepárti álláspont miatt zsarolnak. Egyre erősebb a gyanú, hogy elsősorban az Egyesült Államok és a háborúpárti Brüsszel utasítására, vagy legalábbis engedélyével történik mindez. Nem véletlen az sem, hogy azután merült fel a vezeték korlátozása, miután Orbán Viktor nekilátott a nagyszabású békemissziójának a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében.”

A legutolsó fejlemény, hogy Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök tanácsadója azt mondta egy interjúban augusztus 30-án, hogy 2025. január elsejétől leáll a Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezeték működése, de hamar kiderült, hogy mégsem. A tanácsadó valószínűleg összekeverte az olajat a gázzal, ugyanis a földgázt illetően valóban van egy jövő év január elsejei határidő, de a kőolaj szerződés  az EU-val nem 2025-ig, hanem 2029-ig szól. Megjegyzendő, hogy Szijjártó és Hernádi is cáfolták a dolgot, mert hivatalos értesítés a leállításról egyik sem kapott.

A fenti kellemetlen helyzet összefoglalásaként a következők állapíthatók meg:

  • Ukrajna saját kijelentése szerint teljesíti az olajszállítási szerződést, amely elvileg 2029-ig szól. Ugyanakkor tény, hogy Ukrajna háborúban áll, ami (bármit mond is az ukrán vezetés) minden szempontból rendkívül bizonytalanná teszi a helyzetét, így az olajszállítás szempontjából is. Egyértelmű, hogy az esély a vezeték ukránok általi leállítására vagy akár a háborús akciók miatti komolyabb sérülésére egyáltalán nem nulla, sőt lényegesen fölötte van, bármi áll is a szerződésben.
  • Magyarország az ukrán-orosz viszonyt tekintve jóval inkább oroszpárti lépéseivel és az azonnali békét, azaz Ukrajna azonnali megadását szorgalmazó politikájával elintézte, hogy az Ukrajnával való viszony meglehetősen jegeces legyen.
  • A horvátokkal sem vagyunk jóban.
  • A három tengerpart nélküli visegrádi országnak elegendő olajszállító kapacitás a Barátság vezetéken kívül jelenleg nem áll rendelkezésre, mert az Adria vezeték ehhez kicsi.
  • A Barátság vezeték leállása az árak jelentős megugrását és a gazdaság komoly visszaesését okozná.

A pontokból következően az ilyen helyzetbe került ország kormányának egyrészt mindent meg kell tenni, hogy jóban legyen a jelenlegi olajvezeték vonalán fekvő összes országgal (esetünkben Ukrajnával), hogy hajlandóságukat a vezeték üzemben tartásához addig biztosítsa, ameddig csak lehet, másrészt feltétlenül intézkednie kell, hogy a tartalék vezeték (esetünkben az Adria) kapacitását a szükséges mértékben bővítse (összefogva az ezt szintén igénylő államokkal (esetünkben Szlovákiával és Csehországgal), és ugyancsak a legjobb viszonyra kell törekedni a tartalék vezeték vonalán fekvő államokkal is (esetünkben Horvátországgal), pláne, ha a vezeték bővítése a szükséges kapacitás eléréséhez ott is szükséges.

A magyar kormány szükséges tevékenységek közül – noha a háború már idestova két és fél éve folyik, azaz volt idő bőven felkészülni, sőt összefogva a csehekkel és a szlovákokkal elkezdeni a bővítést, esetleg be is fejezni – semmit sem teljesített.  Egyetlen ténykedése a riadt kiáltozás, ha gond van a Barátság vezetékkel, valamint a bűnbakkeresés, a mások szidása, és az azonnali segítség követelése.

A lehetséges okok közül kizárnám, hogy a kormány nem tudta, hogy háború van, vagy nem tudta, hogy Magyarországnak folyamatosan olaj kell, így aztán csak arra gondolhatunk, hogy nem állt össze a kép a kormánytagokban. Ez egy igen kellemetlen megállapítás, mert akkor tehetségtelennek kell minősítenünk a kormányfőt, mivel pedig autokráciában mindig a kormányfő a legokosabb (úgy választják ki a többit), inkább befejezem, minthogy tovább ragozzam a kérdést. Csinálja, akinek kedve van. Nekem nincs.

Már nagyon unom a sorozatos elbarmolásokat.

Miért és miről hajlandó tárgyalni Ukrajna? – Interjú Andreas Umlanddal

Andreas Umland a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézete (UI) Kelet-európai Tanulmányok Stockholmi Központjának (SCEEUS) elemzőjével készített interjú sok mindenre magyarázatul szolgál, hogy megértsük hol is tart az orosz-ukrán háború.

A héten az ukrán elnök francia újságíróknak adott interjújában jelezte, hogy Kijev készen áll a tárgyalásokra Moszkvával. Mennyire lehet komolyan venni Zelenszkij újabb beszédét?

Az ukrán tárgyalási hajlandóság közelmúltbeli demonstratív kinyilvánítása Oroszországgal többek között kísérlet Kijev önreprezentációjának módosítására a külföldi partnerekkel szemben. Ez nem utolsósorban a nyugati országoknak szól, hiszen nemcsak a globális délről, hanem nyugatról is érkeztek olyan vádak, hogy Ukrajna ellenzi a háború tárgyalásos befejezését. Most már egyértelműbben kijelentették, hogy Kijev kész tárgyalni. Mindazonáltal az ukrán álláspont érdemben nem sokat változik.

Kijev kész lenne tárgyalni Moszkvával az Ukrajnából való teljes orosz kivonulás körülményeiről és szakaszairól. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni egy régi, már 2014 óta tárgyalt elképzelést: Az ENSZ békefenntartóit egy átmeneti időszakra Kelet- és Dél-Ukrajna jelenleg Oroszország által megszállt területein lehetne állomásoztatni. Kijev a NATO-csatlakozási törekvéseit is felfüggeszthetné, amennyiben Ukrajna egyébként sem valószínű, hogy hamarosan csatlakozik a szövetséghez. Valami hasonló volt napirenden a 2022 tavaszán az isztambuli tárgyalásokon. Akkor Kijev alternatív biztonsági garanciákat keresett a Nyugattól Ukrajna számára, azaz a NATO-tagság átmeneti alternatíváját. Az, hogy a Nyugat nem volt hajlandó ilyen szilárd garanciákat nyújtani, volt az egyik oka annak, hogy a tárgyalások akkor kudarcba fulladtak.

Zelenszkij nemrég azt mondta: „Nem kell (katonai eszközökkel) minden területet visszafoglalnunk. Úgy gondolom, hogy ez (a reintegráció) a diplomácia segítségével is megvalósítható. Ez mit jelent?

Még ha most már több ukrán hajlandó is feladni területeket, a lakosság többsége még mindig ellenzi ezt. Zelenszkij kijelentése tehát valószínűleg azt jelenti, hogy a diplomácia eszközeivel akarja visszaszerezni a megszállt területeket, és nem feltétlenül katonai eszközökkel akarja felszabadítani azokat. A múltban Kijev néha túlságosan is szigorúan kizárta a Moszkvával való tárgyalásokat. Ez (alaptalan) nyugati vádakhoz vezetett, miszerint Ukrajna konstruktívan harcias. Ami most történik, az Kijev hangnemének változása Ukrajna Oroszországgal szembeni hivatalos álláspontjának nyilvános megfogalmazásában – de nem érdemi változás.

A Trump esetleges győzelmével kapcsolatos ukrán aggodalmak talán befolyásolják Ukrajna kommunikációs stílusát és tárgyalási hajlandóságát?

Az ukrán vezetés retorikájában bekövetkezett változásnak köze lehet az amerikai politika esetleges jövőbeli, egy második Trump-kormányzat alatti átrendeződéséhez. Lehet, hogy ez egy kísérlet a republikánus tábor megközelítésére. Zelenszkij és a 45. amerikai elnök kapcsolatában már korábban is voltak feszültségek – nem utolsósorban a Trump elleni vádemelési eljárás miatt, amelyet egy közte és Zelenszkij közötti telefonbeszélgetés váltott ki. „Ha egy leendő Trump elnök tárgyalások útján akarja megoldani az Oroszországgal való konfliktust, mi készen állunk rá” – valószínűleg ezt akarja Kijev kommunikálni a GOP-nak. Persze az ukrán elvi tárgyalási hajlandóság mindig is megvolt, csak ezt nem hangsúlyozták annyira a nyilvánosság előtt.

Miért volt eddig ilyen patthelyzet az ukrán és az orosz elnök között?

A tárgyalások jelenleg mindkét fél számára abszurdak. A Krím és az Oroszország által részben megszállt négy délkelet-ukrajnai szárazföldi régió már az orosz alkotmányban is az (ál)föderáció új területeiként van rögzítve. Ukrajna alkotmánya szerint természetesen a 2014 előtti határok maradnak érvényben. Az elcsatolt területek jogilag és törvényesen ukrán állami területnek minősülnek. Ennek fényében sem Zelenszkij, sem Putyin nem folytathat érdemi tárgyalásokat. Egyikük sem köthet kompromisszumot olyasmiben, ami ellentétes az államuk alkotmányával. Ellenkező esetben otthon sokan nemzetükhöz hűtlennek tartanák őket.

Félretéve minden erkölcsi értékelést, mindkét elnök az alaptörvények foglya. Ők országukban az „alkotmány kezesei”. Ha nem tesznek eleget ennek a szerepüknek, és nem védik meg államuk hivatalos területét, belpolitikai zűrzavarral kell szembenézniük. Fennáll annak a veszélye, hogy hazaárulással vádolják őket, és saját maguk ellen fordítják a lakosságuk hazafias részét. Ezért a két elnök vagy a külügyminiszterek közötti hipotetikus megbeszélésekből egyelőre kevés sülne ki.

Az ukrán elnök kinyilvánított tárgyalási hajlandósága egyben belpolitikai jelzés is?

Zelenszkij valószínűleg az egyszerű ukránok körében változó hangulatra is reagál. Az emberek fáradtak, sőt egyesek annyira kimerültek, hogy készek visszatérni a 2022 februári – a teljes körű invázió kezdete előtti – helyzethez. Akkor egyesek már megbékéltek a keleti Donbász és a Krím de facto elvesztésével. Ezt aligha üdvözölte bárki is, az biztos. De akkor már majdnem nyolc éve létezett az a tény, hogy Oroszország ellopta ezeket a területeket. Most úgy tűnik, hogy egyesek vissza akarnak térni a 2021-es status quóhoz. De még mindig vannak a lakosság nagy részei, akik nem akarnak semmilyen engedményt.

Az ukránok különböző csoportjai – sólymok és galambok – közötti feszültségkeltés Oroszország stratégiájának része. Moszkva 2014 óta akar – de soha nem sikerült – valódi polgárháborút szítani Ukrajnában. Célja, hogy az ukrán területi engedményekről szóló tárgyalásokon, például a minszki és az isztambuli tárgyalásokon, az ukrán sólymokat és galambokat egymás ellen fordítsa. Ha Moszkva képes lenne valódi polgárháborút szítani az ukránok között (és nem álpolgárháborút, mint 2014-2021 között az ukránok és a különböző orosz ügynökök között), akkor Oroszország gyorsan átvehetné az uralmat egész Ukrajna felett.

Zelenszkij bejelentése a tárgyalási hajlandóságról fordulópontot jelent?

Kijev Nyugattal való kommunikációja szempontjából valóban jó lehet, ha legalább a nyilvánosság előtt enyhül a korábbi kemény álláspont Moszkvával szemben. Ez például a német pacifisták vitorlájából venné ki a szelet. Az ilyen, az orosz imperializmust kevéssé értő jótevők szívesen hivatkoznak olyan idézetekre, amelyekben ukrán politikusok kizárnak mindenféle tárgyalást Putyinnal.

Az egyszerű ukránok tárgyalási hajlandóságának növekedése a fáradtságot fejezi ki. Bizonyos értelemben Ukrajna visszatért a 2014/2015-ös évekhez. A minszki tárgyalásokon Ukrajna hivatalosan nem ismerte el az önjelölt Luganszki és Donyecki Népköztársaságokat, de – az Oroszországtól való félelemből – elfogadta őket tárgyalópartnernek. Ugyanakkor Kijev csendben elfogadta, hogy a Krím teljesen kimaradt a megállapodásokból.

Hamarosan felmerülhet a kérdés, mint akkoriban: Hogyan viselkedjen a Nyugat egy ilyen helyzetben? Vitatható, hogy a Nyugatnak még egy Oroszország számára részben előnyös békét sem szabadna elfogadnia. Ha a Nyugat ma támogatja az ukrán engedményeket Oroszország felé, az ismét a nemzetközi jog tompa megsértésének ratifikációját jelentené – ahogy akkor is, amikor a Nyugat támogatta a minszki megállapodásokat és tárgyalásokat. A 2014-es és 2015-ös megállapodások – amelyeket akkor Kijev fegyverrel fenyegetve írt alá – önmagukban is botrányos torzításai voltak a nemzetközi jognak.

Ha Ukrajna most ismét kétes megállapodásokba megy bele a háború nyomása alatt, ahogyan 2014-ben és 2015-ben tette, az bizonyos szempontból érthető lenne – például a Kreml nukleáris fenyegetéseinek fényében. Ahogy 2014-ben és 2015-ben, ma is sokan gondolhatják Nyugaton, hogy ez jó dolog lenne – hiszen egyelőre tűzszünet jöhet létre.

Egy ilyen kényszerű tűzszünet azonban ismét a nemzetközi jog leértékelésének és Oroszország terjeszkedési törekvéseinek jutalmazásának árán valósulna meg. Nem lenne bölcs dolog egy újabb diktált békét támogatni mind regionális stratégiai, mind geostratégiai szempontból. Az igazságtalan béke nyugati támogatása nem jelentene jót a kelet-európai stabilitás szempontjából, mivel arra ösztönözné Moszkvát, hogy később megismételje ugyanazt a trükköt. Ráadásul a világ más revizionista hatalmainak is azt sugallná, hogy saját szomszédságukban is kövessék Oroszország stratégiáját. A Nyugatot a népirtó orosz megszálló rezsim és annak mészárlásai, emberrablásai, kínzása, kisajátításai, gyermekdeportálásai stb. támogatójává tenné.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire lenne stabil egy ilyen új győztes béke. A 2014. szeptemberi első minszki megállapodás és a Krím és a Donbassz ideiglenes ukrán feladása után Oroszországot nem tántorította el attól, hogy hagyja tovább pattogni a konfliktust. 2015 elején újabb nagy eszkalációt rendezett, majd néhány évvel később még mélyebben megszállta Ukrajnát. Egy újabb orosz győztes béke valószínűleg nem jelentené Moszkva ukránellenes hadjáratának végét, csupán interregnumot a következő, és – a 2015-ös és 2022-es évhez hasonlóan – még nagyobb támadásig. A béke egy ilyen forgatókönyv szerint nem a háború utáni, hanem a háború előtti idő.

Tűzszünet

„Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg, nem lehetne-e a sorrendet megfordítani és egy gyors tűzszünettel fölgyorsítani a béketárgyalásokat. Egy határidőhöz kötött tűzszünet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására: ennek a lehetőségeit mértem föl.”

AL.

Orbán Kijevben az oroszok számára kedvező tűzszünetet kért

Kijevben Orbán Viktor magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij államfővel folytatott tárgyalása során az azonnali tűzszünet gondolatát hirdette, amely minden oroszbarát „béketervben” szerepel, igaz nem tartotta kizárólagos megoldásnak a béke felé vezető úton.  

A kétoldalú tárgyalások július 2-i lezárása után a sajtónak adott nyilatkozataiban a magyar vezető elismerte, hogy azonnali tűzszünetet ajánlott fel ukrán kollégájának. Orbán hangsúlyozta, hogy ő sem ellenzője a háború befejezésére irányuló ukrán terveknek, de túl hosszúnak tartja a megvalósítást.

„Mondtam az elnök úrnak, hogy kezdeményezései a nemzetközi diplomácia szabályai miatt elhúzódnak. Ezért arra kértem elnök urat, gondolja át, nem lehet-e egy kicsit másként cselekedni: el kell állítani a tüzet, majd visszatérni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz, mert a tűzszünet felgyorsítaná a tárgyalások ütemét” – mondta Orbán.

Orbán ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ragaszkodik kezdeményezéséhez, és elfogadja az ukrán érveket.

„Nagyon hálás vagyok az elnök úrnak az őszinte véleményéért ebben a kérdésben”

– mondta, és megígérte, hogy a hallottakat továbbítja az Európai Unió többi vezetőjének is.

Megjegyzendő, hogy Zelenszkij elnök beszédében elkerülte ezt a kérdést, de kiemelte, hogy Magyarország a svájci csúcson támogatta Ukrajna békekezdeményezéseit.

„Magyarország részt vett az első békecsúcson, és támogatta a csúcstalálkozó közleményét, és ez jelzi Magyarország készségét arra, hogy hatékony legyen a valódi, hosszú távú biztonság visszatéréséért” – mondta Volodimir Zelenszkij.

A kijevi tárgyalásokat követően Zelenszkij és Orbán megállapodott abban, hogy  olyan kétoldalú kapcsolatokról szóló megállapodáson dolgoznak, amely megszünteti a kétoldalú problémákat. Orbán ígéretet tett arra is, hogy megnyitja és finanszírozza az első magyarországi ukrán iskola munkáját.

Orbán Viktor is úgy véli, hogy a tárgyalások közelebb vitték a két országot egy új megállapodás esetleges aláírásához.

„Szeretnénk kapcsolatot teremteni országaink között, globális együttműködési megállapodást szeretnénk kötni Ukrajnával, hasonlóan ahhoz, amit Magyarország többi szomszédjával kötöttünk”

– mondta a magyar miniszterelnök.

Emellett kiemelte, hogy Magyarország kész támogatni az ukrán gazdaság modernizációját, és segíteni kíván Ukrajnának az EU Tanácsának elnöksége alatt is.

„Minden jót kívánok Ukrajnának, és Magyarország elnöksége alatt mindenben segítünk önöknek”

– tette hozzá a magyar kormányfő.

Orbán Kijevben

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a  valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

12 év után

Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 2-án reggel érkezett Kijevbe – hosszú évek óta ez az első látogatása.

A hírek szerint megérkezett a magyar nagykövetségre a számos autóból álló miniszterelnöki csapat. Orbán nem járt Ukrajnában sem Volodimir Zelenszkij, sem az előző elnök, Petro Porosenko idején. Orbán legutóbb 2012-ben járt Kijevben, ahol Janukovics akkori elnökkel találkozott.

Európa egyik legoroszbarátabb vezetőjének váratlan látogatása keretében, amelyre akkor kerül sor, amikor Magyarország veszi át az EU soros elnökségét. Orbán Viktor várhatóan kedden tárgyal Volodimir Zelenszkij elnökkel és más vezető tisztségviselőkkel.

Szijjártó: részt veszek az Ukrajnáról szóló békekonferencián

A legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett magyar külügyminiszter nyolcadszor járt Oroszországban azóta, hogy Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Szentpéterváron kijelentette:

”mi abszolút a béke oldalán állunk, ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden”

– közölte Orbán Viktor első janicsárja, aki a főnöke helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet Oroszországban.

Szijjártó Péter nem vár eredményt a svájci békekonferenciától, melyre Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Szijjártó szerint akkor lenne eredmény várható, ha “mindenkit meghívtak volna, de Oroszország esetében nem ez a helyzet.”

Kína sem vesz részt a békekonferencián pedig Zelenszkij elnök meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt is. Kihagyja a konferenciát Joe Biden is, aki maga helyett az alelnököt, Kamala Harrist küldi Svájcba.

Mit akar az USA elérni Ukrajnában?

Joe Biden európai utazása előtt interjút adott a liberális Time magazinnak, és ott megkérdezték tőle: nem lesz-e ebből háború Oroszországgal?

“Akkor lenne háború Oroszországgal, ha nem támogatnánk Ukrajnát”

– válaszolta az USA elnöke. Ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, akkor villámgyorsan rendezné Ukrajna ügyét. Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyin orosz elnökkel egy fegyverszünetben, amely gyakorlatilag rögzítené Oroszország és Ukrajna új határát – természetesen csak “ideiglenesen”.

Pressman nagykövet bírálta Szijjártó Péter oroszországi útját az X-en:

”Szijjártó Péter miniszter úrnak igaza van: az energia diverzifikáció nem ideológiai hanem fizikai kérdés. A fizika törvényei Magyarországon is ugyanazok mint a többi uniós országban. A többiek viszont úgy döntöttek, hogy csökkentik a függőségüket Putyintól”

– írta az USA budapesti nagykövete, aki arra célzott: Washingtonban tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Putyin az energiaszállításokon keresztül finanszírozza Orbán Viktor szuverén rendszerét.

Miután Brüsszeltől nem kap pénzt, Orbán Viktor egyre jobban rá van utalva keleti  “szövetségeseire” Putyinra és Hszi Csin-pingre. Csakhogy Biden elnök, aki épp most európai körutat tesz, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán Viktor elutasítja a hidegháborús logikát, és ezzel egyáltalán nincsen oly egyedül Európában. Azzal, hogy Biden elnök képtelen megoldani az ukrajnai válságot, a béke ügyét átengedi Trumpnak, Európában pedig a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak. Ez nagyon komoly választási kockázat mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK