Kezdőlap Címkék Szankciók

Címke: szankciók

Bár már szankciók sújtják az orosz olajat Indiában is, de a finomítók nem állnak le a vásárlással

Polonius
-
0
Bár már szankciók sújtják az orosz olajat Indiában is, de a finomítók nem állnak le a vásárlással

Az Egyesült Államok ösztönzésére India olajfinomítói nem fogadják az olyan orosz olajat, mely a Sovcomflot tankhajókon érkezik az indiai kikötőkbe. Az indiai vevők leleményesek: olyan tankhajókon importálják az orosz olajat, melyek megfelelnek a G7 államok szankcióinak.

Az oroszok egyre drágábban szállítják az olajat Indiába, ahova tavaly rekord mennyiségű nyersanyag érkezett a háborúban álló Oroszországból. A több mint két éve tartó ukrajnai háború alatt még soha nem volt ilyen kicsi a diszkont, amellyel az oroszok az olajat kínálják, de mégiscsak vásárolják azt Indiában.

Miért ilyen kicsi a diszkont?

Mert az ukránok drónokkal támadják az orosz olajlétesítményeket. Oroszország olajlétesítményeinek 12%-át rongálták meg az ukrán drón támadások márciusban – írja a business-standard.com portál.

Ilyen körülmények között miért folytatják az orosz olaj vásárlását Indiában? Mert még így is nagy üzlet van benne: “rácuppantak a nagy olajfinomítók az orosz olajra, és az étvágyuk nem csökken a szankciók ellenére sem. Legalábbis júliusig ez a helyzet. Akkor jöhet az új szabályozás” – nyilatkozta egy nagy indiai olajfinomító egyik vezetője.

Mit jelent a szállítási szankció az orosz olaj indiai importjára nézve?

“Az orosz olajexportnak csak az egyharmada, napi 1,1 millió hordó érkezik olyan olajszállító hajókon, melyek a G7 által elfogadott zászlók alatt közlekednek” – közölte az S&P Global Commodities at Sea and Maritime Intelligence Risk.

Ez a 33% emelkedést jelez a januári 31%-ról. A szakértő cég szerint ez azt jelenti, hogy a G7 által elfogadott olajszállító-hajók visszatérnek az orosz kikötőkbe, ahol vállalják a szankciók miatt megnövekedett várakozást és papírmunkát, mert még így is nyereséggel szállíthatnak orosz olajat Indiába és máshova, ahol azután finomítják, és reexportálják azt olyan államokba, melyek szankciókat alkalmaznak az orosz olaj ellen, de Indiából szívesen vásárolnak.

Csak egyetlen példa a CNN gazdasági rovatából: Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el olajat Indiának a tavalyi évben. Indiából több mint egymilliárd dollár értékben érkezett finomított kőolaj az Egyesült Államokba 2023-ban.

Ezekután nem csoda, ha Oroszország megmaradt a világ legnagyobb olaj exportőrének a szankciók ellenére is. 17 hónapja ez a helyzet, és a szakértők nem várnak változást hiszen Oroszországnak az olajbevétel a legfőbb bevételi forrása.

India olajimportjában Oroszország részesedése 32%, tavaly májusban még 44% volt vagyis a szankcióknak van bizonyos hatása.

Nemcsak a szállítás okoz gondot, de a fizetés is

Az orosz olaj szállítást a nyugati szankciók fogják vissza, a fizetést viszont az indiai kormánynak az a jó szokása, hogy nem szívesen engedélyez dollár kifizetést, ha rúpiában is megoldható az ügylet. Márpedig a kényszerhelyzetben levő orosz fél el kell, hogy fogadja a helyzetet: nem kap dollárt az olajért!

Egyelőre egyre több olaj érkezik Oroszországból Indiába: januárban 1,2 millió hordó naponta, februárban 1,41 millió hordó. Februárban hirdették ki az új szankciót, mely szerint a Sovcomflot flotta nem szállíthat orosz olajat az indiai kikötőkbe, mert nem tartja be a G7 60 dolláros olaj ársapkáját. Ez előidézheti az orosz olajvásárlás csökkenését Indiában, de legalább ennyire jelentős tényező az orosz diszkont csökkenése hordónként 4 dollárról 3 dollárra. Emiatt India növekvő mértékben vásárol nyersolajat Szaúd Arábiából és Irakból Oroszország helyett – írja a business-standard.com.

Újabb USA szankciók az orosz agresszió folytatása miatt

FüHü
-
0
Újabb USA szankciók az orosz agresszió folytatása miatt

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be több tucat ember, vállalat és szervezet ellen, akik támogatják Oroszországot az Ukrajna elleni agressziós háborúban.

A szankciók célja többek között az orosz energia- és nyersanyagszektor gyengítése – derül ki a washingtoni pénzügy- és külügyminisztérium közleményéből.

Azok ellen is irányulnak, akik részt vettek a korábbi szankciók megkerülésében.

A szankciólista új kiegészítései között szerepel a Novatek nagy orosz földgázipari vállalat LNG-projektjének üzemeltetője az orosz sarkvidéken, valamint a Rustitan bányászati ​​vállalat, amely a világ legnagyobb oroszországi titánérc-lelőhelyének fejlesztését célzó projektért felelős. Alekszandr Szaharov név is szerepel a listán: Ő a felelős az orosz Lancet drónok megépítéséért, amelyeket az utóbbi időben egyre gyakrabban használnak Ukrajnában.

A szankciók következtében az érintettek vagyonát az Egyesült Államokban zárolják. Az Egyesült Államok állampolgárainak vagy az Egyesült Államokban tartózkodó személyeknek tilos üzletet kötniük a szankcionált cégekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel. A nemzetközi üzletmenet is jelentősen megnehezíti a szankciók által érintetteket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nagyon erősnek” üdvözölte az Oroszország elleni új amerikai szankciócsomagot. Az agresszor gazdaságának fontos területein most büntetőintézkedések vonatkoznak.

„A szankciók ereje a világ ereje”

– mondta Zelenszkij esti videoüzenetében Kijevből. Meg kell akadályozni, hogy Moszkva ki tudja kerülni a szankciókat – folytatta Zelenszkij. Oroszország, amely több mint 20 hónapja kezdte meg agressziós háborúját Ukrajna ellen, többször is hatástalannak minősítette a szankciókat.

Orbán, a kerékkötő

FüHü
-
0
Orbán, a kerékkötő

Orbán Viktor miniszterelnök kategorikusan nem támogatja az Európai Parlament azon felhívását, hogy fontolja meg szankciók bevezetését az azerbajdzsáni kormány képviselői ellen a karabahi tűzszüneti megállapodás megsértése és az emberi jogok megsértése miatt.

Az Európai Igazság beszámolója szerint ezt az EU-vezetők október 6-i granadai informális találkozója előtt a médiával folytatott beszélgetésében mondta.

Orbánt arra kérték, hogy kommentálja az Európai Parlament legutóbbi Azerbajdzsánról szóló határozatát, amelyben a képviselők a Bakuhoz fűződő kapcsolatok felülvizsgálatát és a szankciók mérlegelését kérték.

„Azerbajdzsán kulcsfontosságú ország. Azerbajdzsán nélkül nem érjük el az energiafüggetlenséget… Ha meg akarunk szabadulni az Oroszországtól való energiafüggőségtől, szükségünk van Azerbajdzsánra, ez nagyon nyilvánvaló. Stratégiailag fontos ország.” – mondta Orbán Viktor.

Az Európai Parlament 491 igen szavazattal kemény állásfoglalást fogadott el Azerbajdzsánról és a hegyi-karabahi helyzetről.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Politikai Közösség október 5-i granadai csúcstalálkozójának margójára Örményország és Azerbajdzsán vezetői közötti tárgyalásokat tervezték, de Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök lemondta a részvételt. Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szintén elfoglaltságára hivatkozva nem ment el a granadai csúcstalálkozóra.

Nem hivatalosan arról számoltak be, hogy Alijev elutasításának oka az volt, hogy a nyugati partnerek vonakodtak Ankarát bevonni a tárgyalási formátumba, valamint Franciaország reakciója miatt Azerbajdzsán hegyi-karabahi hadműveletére.

Bizonytalan jogi alapon állnak Brüsszel szankciói az orosz oligarchák ellen?

ki
-
0
Bizonytalan jogi alapon állnak Brüsszel szankciói az orosz oligarchák ellen?

Azt a kérdést feszegeti a brüsszeli Politico egy kínos ügy kapcsán, hogy jogi alapon megállják e helyüket az oligarchák ellen meghozott szankciók?

Az egyik oligarchát orosz/zsidó állampolgárnak nevezték a szankciós listán, és ezt Vjacseszlav Mose Kantor, az orosz műtrágyakirály  ügyvédei kifogásolták mondván: ez antiszemitizmus hiszen a cári Oroszországban jelölték így az orosz zsidókat. A 70 éves oligarchától az Európai Unió kénytelen volt bocsánatot kérni.

“Polgári halált jelent, ha valaki rákerül a szankciós listára, mert ezzel az illetőt teljesen elvágják a gazdasági élettől. A szankciós kard igen éles, de ahogy az Európai Unió azt mostanában használja, az nem elfogadható” – nyilatkozta a Politiconak Victor Winkler, akinek nincsenek orosz ügyfelei. Mire célzott a német ügyvéd? Arra, hogy a brüsszeli dossziék jogilag igen kétes alapokon állnak.

Nyugaton ugyan kevesen kételkednek benne, hogy jogos volt annak az 1600 orosznak a szankcionálása, akik támogatják Putyin agresszióját Ukrajna ellen, de a dossziék nem mindig tartalmaztak meggyőző bizonyítékokat. Rohamtempóban folyt a vizsgálat Kantor esetében is 2022-ben amikor a 64 oldalas dosszié jelentős része nem állt másból mint az internetről lemásolt orosz anyagokból. Végül Brüsszel megfogalmazta a vádat Kantor ellen:

”Az oligarcha nyíltan deklarálta barátságát Putyin iránt, jó kapcsolatban áll a Kremllel. Anyagilag támogatta az orosz döntéshozókat a Krím megszállásában és Ukrajna keleti területeinek destabilizálásában.”

A 70 éves dollár milliárdos Kantor a szankció miatt lemondott az Európai Zsidó Kongresszus elnöki tisztéről, de ügyvédei megtámadták az uniós döntést a luxemburgi Európai Bíróságon. Ügyvédek azt állították a bíróság előtt, hogy egyáltalán nem felel meg a valóságnak az, hogy Kantor barátja vagy közeli ismerőse lenne Putyinnak, mert az orosz műtrágyakirály csak fogadásokon találkozott az orosz elnökkel.

Nagy Britanniában sokkal komolyabban veszik a szankciók jogi indoklását

Michael O’Kane londoni ügyvéd elmondta a Politiconak, hogy az Egyesült Királyságban csakis megbízható információkra építik a szankciós vádat nem pedig társas oldalak bizonytalan “tényeire.”

Brüsszelben a sietséggel magyarázzák azt, hogy a dossziék tartalma sok kétes értékű bizonyítékot is magában foglal. Napi 12 órát dolgoznak az uniós jogi szakértők a szankciós listákon, ezért a hibázás lehetősége elég nagy.

Márciusban orosz oligarchák ügyvédeinek egy csoportja nyílt levélben fordult az Európai Unióhoz, és ebben felróják azt, hogy

“sok dossziét egyszerű Google kereséssel töltenek fel.”

Hozzátették: minthogy az előkészítő munka ilyen gyenge, ezért a szankciós lista célszemélyeinek dossziéja téves interpretációkra nyújt lehetőséget, hamis tényeket tartalmazhat és önellentmondó állításokat fogalmazhat meg.

Mit jelent a szankciós eljárás a gyakorlatban?

A szokás az, hogy egy uniós tagállam állítja össze a dossziét, melyet benyújt Brüsszelben, ahol a külügyi hivatal foglalkozik az üggyel.

A végső szót az Európai Tanács mondja ki. Azután pedig a 27 tagállam nagykövetei egy évben kétszer átnézik a listát, és korszerűsítik azt. Csak Magyarország vétóz néha, különben teljes a konszenzus – írja a Politico.

Emlékezetes Kirill orosz pátriárka esete, akinek nevét a magyar diplomácia szedte le a szankciós listáról. A hálás orosz főpap, aki korábban a KGB tisztje volt és vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, kitüntette a magyar miniszterelnököt, a miniszterelnök-helyettest, és nemrégiben Soltész Miklós államtitkárt is.

Fellebbezhet-e egy oligarcha az uniós döntés ellen? Elvben igen, de ez igen ritkán sikeres, mert Lengyelország és a három balti tagállam minden ilyen fellebbezést elutasít.

A szankciós listára került orosz oligarcha fordulhat az Európai Bírósághoz Luxemburgban, de ez igen időigényes folyamat, az ügyvédek pedig drágák.

Ha az Európai bíróság Luxemburgban az oligarcha javára döntene, akkor sem változik semmi, mert Brüsszelnek joga van arra, hogy új dossziét állítson össze. Addig pedig az oligarcha neve marad a szankciós listán, melyről szinte csak a halottakat húzzák le, de azért vannak kivételek:

Grigorij Berezkin orosz üzletember ügyvédei fellebbeztek mondván: a mesterséges intelligencia írta a vádiratot a Google információk alapján! Jogforrás lehet-e a Wikipédia?

Még kínosabb, hogy az uniós dossziéban voltak információk az “orosz bűnök” portálról, melyet nemlétező újságírók látnak el anyagokkal. Mivel védekezett az uniós ügyvéd:

”Nehéz Oroszországról megbízható információkat találni. Sajnos a forrásainkról nem tudok információval szolgálni.”

Szeptember elején aztán döntött az Európai Unió: Grigorij Berezkint és két másik oligarchát levettek a szankciós listáról.

Luxemburgban az Európai Bíróság 95 fellebbezést vizsgált illetve vizsgál. Márciusban Prigozsin neje megnyerte a pert Luxemburgban: a bíróság kimondta, hogy attól még, hogy valaki Putyin barátjának rokona, nem kell automatikusan szankciós listára kerülnie. Időközben persze kiderült, hogy a Putyin-Prigozsin barátság nem épp töretlen, és a Wagner sereg parancsnoka olyan repülőgép balesetben veszítette életét, melyet valószínűleg az orosz elnök utasítására a titkosszolgálat szervezett meg Oroszországban. Nyikita Mazepin autóversenyző is elérte: felfüggesztették a szankciós döntést annak érdekében, hogy részt vehessen a Forma 1 versenyen.

A luxemburgi Európai Bíróság minden harmadik szankciós perben az orosz oligarchák javára dönt.

“Ilyenkor persze ünnepelnek Oroszországban, ezt nagyon is kihasználja az orosz propaganda. Éppen ezért komoly probléma az, hogy egy ilyen súlyos jogi döntést ilyen dilettáns módon készítenek elő az Európai Unióban“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Winkler német ügyvéd.

Az Európai Tanács legutóbbi júniusban foglalkozott a szankciókkal, és kiterjesztette a célszemélyek körét: most már lehet családtagokat is a listára helyezni. A merítés is mélyebb lehet: már nemcsak oligarchák kerülhetnek a szankciós listára, de olyan üzletemberek is, akik kulcs szektorban dolgoznak Oroszországban, amely háborút folytat Ukrajnában.

“Ez az új megközelítés példátlan az Európai Unió történetében, ilyen még nem volt a szankciós döntések esetében” – nyilatkozta a Politiconak Sven De Knop ügyvéd.

Életszínvonal csökkenés Oroszországban

ki
-
0
Életszínvonal csökkenés Oroszországban

Putyin zsákutcába vezeti országát: az elmúlt 10 évben 6%-kal csökkent a reáljövedelem vagyis az életszínvonal Oroszországban. Ez nemcsak a háború következménye, már ezt megelőzően is bukdácsolt az orosz gazdaság, amely továbbra is az olaj és a földgáz exportjából illetve a gabona kivitelből élt, és képtelennek mutatkozott arra, hogy modern gazdaságot építsen ki.

A Goldman Sachs New York-i pénzintézet moszkvai főnöke letett egy modernizációs tervet Putyin asztalára, de ő elutasította a reformokat mondván: engem a szurovikok – az erőszakszervezetek tisztikara illetve a szírovikok – a nyersanyag termelő ágazatok oligarchái támogatnak, és ők a pénzüknél vannak, és nem akarnak változást.

Miért nem?

Egy modern gazdaságban a titkosszolgálat nem játszhat olyan fontos szerepet az állam életében mint jelenleg Oroszországban. Ezután Putyin megindult a birodalom visszaszerzésének rögös útján: Grúzia – Georgia 2008, Krím félsziget 2014, Ukrajna 2022. Oroszországnak eddig sem a terület hiányzott hanem a működőképes gazdasági – társadalmi rendszer.

A bukott négyes

A Szovjetunió egykori tagállamai nagyon különbözőképpen szerepeltek a függetlenség megszerzése óta – 1991. A balti államok, melyek mindig is fejlettebbek voltak a szovjet átlagnál, dinamikus fejlődést produkáltak, bejutottak az Európai Unióba és a NATO-ba. A

Kaukázuson túli három köztársaság – Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország – vegyes képet mutatnak éppúgy mint Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és Türkmenisztán, melyek a Szovjetunió elmaradottabb részei voltak. Az életszínvonal mégiscsak mindenütt emelkedett.

A bukott négyes: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Moldávia, ahol az eredmények siralmasak. Ukrajnában az életszínvonal a háború előtt alacsonyabb volt mint a függetlenség kikiáltásakor. Moldáviában ugyanez a helyzet: a lakosság a lábával szavazott, és egyharmad részben emigrált. Fehéroroszország hasonló csődtömeg. A mostani háború csak a felszínre hozta ezeknek az államoknak az élet és versenyképtelenségét, amelynek egyik legfőbb oka az, hogy az elitek képtelenek voltak felismerni a globális trendeket, és azokhoz alkalmazkodni. Putyin alezredes volt a KGB-ben, Lukasenko kolhoz elnök Fehéroroszországban. Még mindig nem látnak ki Sztálin csizmájából noha a diktátor már hetven éve halott.

A rendszer hatékonysága szemmel láthatóan csökken

Sztálin rendszerének alapja a fegyveres erők és a titkosszolgálat által működtetett hadigazdaság volt, és ez – minden hibája ellenére jól működött a második világháború idején, melyet a Szovjetunió meg is nyert. Most viszont Putyin Ukrajna elleni agressziója idején kiderült: a titkosszolgálat képtelen reális képet adni a szomszédos Ukrajnáról, amely évszázadokig a birodalom része volt. A hadsereg képtelen legyűrni az ukrán ellenállást noha az erőviszonyok az oroszoknak kedveznek. Az orosz hadiiparról Pekingben állapította meg egy jelentés, hogy elavult, egy nemzedék választja el a modern fegyverektől. Ráadásul fejlődésképtelen  hiszen olyan chipek kellenének hozzá, melyeket Oroszország képtelen előállítani, importálni pedig nem tud, a szankciók miatt.

Ebben a helyzetben Putyin előtt csak rossz választás van, és ezt a hidegháborús amerikai diplomácia cinikusan kihasználja. Washingtonban abban reménykednek, hogy a kudarcba fulladt háború és a csökkenő életszínvonal megbuktatja Putyint, de ez éppoly hiú remény mint az orosz diktátor terve, hogy terror bombázásokkal kényszerítse térdre Ukrajnát. Ha egy országnak nem kínálnak élhető alternatívát, akkor kitart akkor is, ha mind többen látják: a háborúzás nem megoldás semmire sem. Legutóbb erre már Putyin tanácsadó csapata, a Valdaj is felhívta a diktátor figyelmét. Putyin mint Sztálin tanítványa és Andropov árvája nagyon is tudja ezt: nem a problémákat kell megoldani hanem el kell tenni láb alól azokat, akik esetleg erre kísérletet tehetnének…

Bajban a kémbank

Polonius
-
0
Bajban a kémbank

Fizetésképtelenség fenyegetheti a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot, melyben a főrészvényes Oroszország, a tagok között pedig már csak Magyarország, Mongólia, Kuba és Vietnam maradt meg.

Az Európai Unióból ugyanis csakis Magyarország tart ki miután Bulgária is kilépett Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Szankciók sújtják a pénzintézetet, mert szoros kapcsolatban állhat az orosz hírszerzéssel. Belgium is befagyasztott egy tisztes összeget. Az első nagy pénzügyi szankció során csak az orosz nemzeti banktól több mint 300 milliárd dollárt koboztak el a nyugati világban. Ezt a hatalmas pénzösszeget az USA-ban részben a szeptember 11-i merénylet áldozatainak akarta juttatni a Biden kormány, de ezt a bíróság megakadályozta. A pénz nagy része Ukrajnának juthat, de ennek még számtalan jogi akadálya van.

Nagy Márton levele

A magyar gazdaságfejlesztési miniszter levélben kérte a Nemzetközi Beruházási Bank Belgiumban lefoglalt értékeinek kiadását, de nem járt eredménnyel – írja a hvg.hu. A bank szerint a levél hamisítvány, de a hvg.hu szerint nagyon is valódi: a magyar gazdaság fejlesztési miniszter megpróbálta megfúrni az Oroszország elleni pénzügyi szankciót, de nem járt sikerrel.

Szijjártó Péter külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy miután az uniós tagállamok többsége kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, Magyarország részesedése növekedhet. Arról is szó van, hogy Orbán és Putyin barátja, Vucsics szerb elnök is csatlakozna a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Csakhogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szemében mindez azt jelentené, hogy a magyar kormány erőteljesen támogat egy orosz többségű pénzintézetet, amely megpróbálja kijátszani azokat a pénzügyi szankciókat, melyekkel Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják.

Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét már amúgy sem látják szívesen az Egyesült Államokban túlságosan szoros kínai kapcsolatai miatt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Matolcsy helyettese volt egykor, és az utóda szeretne lenni, könnyen fekete listára kerülhet, ha a kétes nemzetközi bank mellett lobbizik. Putyin barátsága olyan mint piszkos Fredé: könnyen öl!

USA figyelmeztetés a szankciók be nem tartása miatt

FüHü
-
0
USA figyelmeztetés a szankciók be nem tartása miatt

Az Egyesült Államok szankciókkal foglalkozó vezető tisztviselője a jövő héten törökországi és közel-keleti útján figyelmezteti az országokat és vállalatokat, hogy elveszíthetik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacához, ha az Egyesült Államok által tiltólistára tett  szervezetekkel folytatnak üzleti kapcsolatokat.

Washington támadja Oroszország azon kísérleteit, hogy kikerülje az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciókat.

Brian Nelson terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár január Ománba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Törökországba utazik, ahol kormánytisztviselőkkel, valamint vállalkozásokkal és pénzintézetekkel találkozik, hogy megerősítse, Washington továbbra is agresszíven végrehajtja szankcióit és mindent megtesz annak érdekében, hogy partnerei is hasonlóképpen tegyenek – mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője.

„Magántulajdonú cégek és állami intézmények azt kockáztatják, hogy elveszítik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacaihoz, mert szankcionált szervezetekkel üzletelnek, vagy jobbik esetben nem megfelelő gondossággal járnak el a szankciók betartásával kapcsolatos intézkedéseik során.” 

Az USA Pénzügyminisztériuma erőfeszítéseit az ukrajnai háborút követő szankciók és exportellenőrzések elkerülésére irányuló orosz próbálkozások ellen, valamint Irán destabilizáló tevékenységét a térségben, a növekedést és a külföldi befektetéseket aláásó tiltott finanszírozási kockázatokat.

Az utazás  biztosítani kívánja, hogy az egyik magas rangú tisztviselőjének tavalyi törökországi látogatása eredményeként létrejött megállapodás értelmében Törökország továbbra is érvényesítse az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni korlátozásainak megtartását. Az utazása egybeesik az Egyesült Államok és Törökország közötti feszült kapcsolatok időszakával, a két NATO-szövetséges számos témában kifejezte nézeteltérését. A pénzügyminisztérium vezetője Ankarában figyelmeztetni fogja a cégeket és a bankokat, hogy kerüljék az esetleges kettős felhasználású technológiatranszferekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket végső soron az orosz hadsereg is felhasználhat – mondta a szóvivő.

Washingtont az Irán elleni amerikai szankciók megkerülése is aggasztja

A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Sitki Ayan török ​​üzletemberrel és céghálózatával szemben, azzal vádolva őt, hogy elősegítette az olajeladást és a pénzmosást az Iráni Forradalmi Gárda számlájára.

Washington egy sor szankciót vetett ki az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező társaságokra az Iránnal kapcsolatos szankciók be nem tartása miatt, és megnevezte az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező légiközlekedési vállalatot, amely a Wagner csoport – akik harcolnak Ukrajnában  – orosz zsoldosait támogatja.

A háború, az infláció és a büntetővám

Polonius
-
0
A háború, az infláció és a büntetővám

Biden csökkenteni szeretné Trump Kína elleni büntető vámtarifáit, hogy az infláció növekedését megakadályozza az USA-ban.

Yellen pénzügyminiszter hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy Trump Kínával szemben bevezetett büntetővám tarifái az amerikai családok költségvetését szükségtelenül drágítják. A kereskedelmi államtitkár utasította csapatát, hogy tanulmányozzák a kérdést miután júliusban dönteni kell.

Mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot sújtott büntető vámokkal Trump elnök, és ezeket az intézkedéseket Biden sem vonta vissza – emlékeztet a Bloomberg. Most azonban az infláció arra késztetheti az USA elnökét, hogy Trump büntető intézkedéseinek egy részét visszavonja. Biden nemrég a Fehér Házban fogadta Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét.

“Tegyetek meg mindent az infláció megfékezésére!”

– ez volt a tárgyalás konklúziója – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója.

Mire terjednek ki Trump intézkedései, melyeket 2018-ban hozott?

Először is az acél és alumínium importra. Majd ezt követte a második  csomag, amelyben a félvezetők, mikroszkópok, repülőgép alkatrészek voltak. A harmadik csomagban a motorkerékpárok, vasúti kocsik és a gázturbinák kerültek. A negyedik csomag teljesen vegyes: benne voltak a tenger gyümölcsei éppúgy mint a bútorok és egyes vegyszerek. Az ötödik csomag, melyről Trump már 2019-ben határozott méginkább ötletszerű: mezőgazdasági termékek , műtárgyak, ruhanemű, konyhai felszerelések, cipők stb. Ezzel kereskedelmi háború kezdődött Pekinggel, amely természetesen válaszolt. Például szója importját korlátozta az USA-ból, ahol sok farmer számára a kínai piac évek óta biztosnak számított. Most Peking hivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arra buzdítja Biden elnököt, hogy vonja vissza a szankciókat hiszen “abból az amerikai családok profitálhatnak, mert a kínai áruk olcsóbbak lesznek a piacon az USA-ban”.

Stratégiai döntés

Katherine Tai az USA kereskedelmi főképviselője mindeddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ügyben – írja a Bloomberg. Az USA első ázsiai származású kereskedelmi főképviselője óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy stratégiai döntésről van szó. Kínával szembenálló szenátorok egy csoportja, melyben mind demokraták mind republikánusok vannak, levelet írt Biden elnöknek, melyben óva intik Trump intézkedéseinek visszavonásától.

“Trump tarifái három évvel korábbiak mint az infláció. Ha visszavonják ezeket az intézkedéseket, akkor annak óriási stratégiai ára lenne.” – figyelmeztetik a szenátorok Biden elnököt. A levél aláírói között van Sherrod Brown demokrata szenátor, aki a szenátus bank bizottságának elnöke.

“A kínai vámtarifákról szóló döntés kényes ügy” – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai támogatást szerezni Trump tarifáinak csökkentéséhez jelenleg szinte lehetetlen Washingtonban.

Japán 15 milliárd dollárt fizethet rá az Oroszország elleni gáz szankcióra

Polonius
-
0
Japán 15 milliárd dollárt fizethet rá az Oroszország elleni gáz szankcióra

Tokióban felhívták a lakosság figyelmét, hogy jó lesz, ha takarékosan bánik a háztartási energiával, mert bizonytalanná válhat a földgáz import Oroszországból. A Szahalin 2 földgáz mező 10 millió tonna cseppfolyósított földgáz exportját teszi lehetővé Oroszországnak. Ennek 60%-a Japánnak jutott. Eddig.

Miután Japán – az USA más szövetségeseihez hasonlóan – szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt – ezért kérdésessé vált a földgáz import. Erre egyelőre nem terjednek ki a szankciók. Nem véletlenül. Ha ugyanis a két japán importőr, a Mitsui és a Mitsubishi kihátrál a szerződésből, akkor a szabadpiacon legkevesebb 15 milliárd dollárral drágábban tudna csak beszerezni cseppfolyósított földgázt. Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma, a GDP-je jóval nagyobb mint Oroszországé, de 15 milliárd dollár neki is sok. Ezért Tokióban egyelőre haboznak – írja a Nikkei gazdasági portál.

Békeszerződés?

Japán és Oroszország között még mindig nincsen békeszerződés pedig a harcok 1945-ben véget értek a két állam között. Csakhogy a Szovjetunió megszállta a Kurilli szigeteket, és azoknak csak egy részéről vonult ki egy, az USA-val kötött megállapodásra hivatkozva. Véget nem érő tárgyalások folytak a szigetekről mindmáig amikor az oroszok közölték: a japán szankciók miatt felfüggesztik a részvételüket a béketárgyalásokon. Mindez azt is jelentheti, hogy Japánnak végképp búcsút kell vennie a szigetektől, melyeknek stratégiai fontossága van.

Ha a japánok lemondanak az orosz földgázról, akkor a kínaiak kapva kapnak az alkalmon. Peking növelni szeretné földgáz importját Oroszországból, de a működő csővezeték viszonylag szűk kapacitású. A második, nagyobb átmérőjű vezeték csak évek múlva szállíthat földgázt Kínába. Ezért a Szahalin sziget cseppfolyósított földgáza remek import lehetőség lenne. Az oroszok minden bizonnyal nem számítanának fel piaci árat a kínaiaknak hiszen a szankciók miatt olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy nagyon rá vannak utalva Peking jóindulatára.

Újabb szankciók jönnek

FüHü
-
0
Újabb szankciók jönnek

Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.

„Bővíthetjük szankcióinkat. Cselekedjünk, hozzunk olyan szankciókat, amelyeket már alkalmaztunk, alkalmazzuk őket több cél ellen. Alkalmazzuk őket több ágazatra is” – mondta.

„Több bank, több ágazat, amelyeket még nem érintettünk”

– mondta Singh.

Arra a kérdésre, hogy mire vonatkozhatnak szankciók, Singh azt mondta:

„Nos, az orosz gazdaság fő csúcsaira. Leginkább az olajat és a gázt érinti, de vannak más iparágak is. Nem szeretném ezeket részletezni, de úgy gondolom Putyin tudja, miről van szó”.

Singh ismertette az amerikai és szövetséges szankciók orosz gazdaságra gyakorolt ​​hatását, és azt mondta, hogy ezek „kétségbeesett intézkedésekre” késztették Putyint.

„Elszigeteli gazdaságát. Oroszország most gyorsan halad az 1980-as évek szovjet életszínvonala felé. A gazdasági szakadékra néz, ez Putyin döntésének az eredménye, és a reakciójából látom, hogy merre tart – mondta Singh.

„Ez Putyin háborúja. Ez Putyin szankciói, és Putyin nehézségei, amelyeket az orosz népre helyez”

– tette hozzá.

Emlékeztetünk, vasárnap Dmitrij Kuleba külügyminiszter azt mondta, hogy a jövő héten új szankciókat vezetnek be az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.

12341. oldal a 4-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan