Sztálin 74 évesen halt meg. Putyin most ugyanennyi idős, és miközben az ukrajnai háború kudarcának árnyéka rávetül, egyre nyíltabban retteg a haláltól. Az orosz elnök ezért 26 milliárd dollárnyi rubelt költ az „örök élet” kutatására – olyan projektekre, amelyeket a tudományos világ egy része inkább politikai fantáziának, mint valódi áttörésnek tart.
Sztálin 74 éves korában szenderült örök álomra. Az idén 74 éves Putyin nemcsak a bukástól fél a sikertelen ukrajnai agresszió miatt, hanem a haláltól is retteg. Ezért 26 milliárd dollárnyi rubelt költ az örök élet kutatására.
„A génterápiás gyógyszerek, amelyek meghosszabbíthatják az emberi életet, rendkívül ígéretesek” – hangsúlyozta Gyenyisz Szekirinszkij, a tudományos kutatási minisztérium helyettes vezetője. Elmondása szerint Putyin már 16 éves kora óta foglalkoztatja a kérdés: miként lehet meghosszabbítani az emberi életet. Bár a KGB akadémiáján inkább az emberi élet megrövidítésének technológiáját oktatták, hetven felett felmerülhetett benne: ő sem halhatatlan.
A program keretében 175 ezer idős orosz polgár életét próbálják meghosszabbítani. A kutatók két technológiával kísérleteznek: – 3D bionyomtatással, – illetve szövetek mélyhűtésével újszülött malacokban.
Céljuk, hogy 2030-ra képesek legyenek emberi szerveket előállítani – vagyis cserélhetővé tenni a létfontosságú szerveket.
Az orosz kutatók nem járatlan úton haladnak: a Szilícium-völgy milliárdosai – Bezos, Altman és Thiel – szintén finanszíroznak hasonló projekteket. Az örök élet utáni vágy ősi: az első kínai császár, Csin Si Huangti is ebbe halt bele, miután orvosai ólmot itattak vele, azt gondolva, hogy az hozza el a halhatatlanságot. Halála után az egész birodalom fellélegzett – talán ezért mosolyognak az agyaghadsereg katonái Hszianban.
Putyin saját lányát is bevonta a kutatásba
A 41 éves Marija Voroncova endokrinológus, és kulcsszerepet kapott az állami halhatatlansági programban. Legfőbb támogatója Jurij Kovalcsuk akadémikus, akinek testvére Putyin egyik legfontosabb pénzügyi embere.
„Nehéz a halhatatlanságról beszélni, de a kutatások eredményeképp eljuthatunk oda, hogy ki tudjuk cserélni az emberek elhasználódott vagy beteg szerveit”
– mondta Kovalcsuk az állami médiának.
A probléma az, hogy a kutatócsoport nem publikál szakmai eredményeket. „Azért nincsenek publikációk, mert nincsenek valódi eredmények” – nyilatkozta Nyugaton Alekszandr Osztrovszkij, az orosz bionyomtatás egyik vezető kutatója, aki 2022-ben elhagyta Oroszországot az ukrajnai invázió után. A szankciók miatt a tudományos együttműködés gyakorlatilag megszűnt, ami ellehetetleníti a komoly kutatást.
„Egy világtól elszigetelt országban nem lehet valódi tudományt csinálni. Ez a csoport csak tudományos csomagolásban mondja el azt, amit Putyin hallani akar”
– mondja Osztrovszkij.
Mások szerint azonban a kutatások valóban intenzívek. Oroszország egyik leghíresebb orvosa halála előtt azt mondta: élete álma az volt, hogy meghosszabbítsa Putyin életét. Vlagyimir Havinszon doktor tavalyelőtt meghalt – Putyin viszont még mindig él.
Sztálin megölette az orvosait
A Kreml egykori diktátora, aki szintén örök életre vágyott, dühöngött, amikor orvosai nem tudták megakadályozni, hogy sztrókot kapjon. A hatalmat ideiglenesen át kellett engednie, majd visszatérve bosszút forralt: pogromot indított, azt állítva, hogy zsidó orvosok akarják megölni. A cionista perek előkészületei Moszkvától Prágáig zajlottak. Magyarországon Rákosi 1953-ban tartóztatta le Péter Gábort, az ÁVH vezetőjét „cionista összeesküvés” vádjával. Ha Sztálin nem hal meg ugyanabban az évben, Budapesten is pereket rendeztek volna.
Putyin a kínai kutatásokban is bízik
Erről tavaly Hszi Csin-pinggel is beszélt. A kínai vezetők életkorát régóta képesek meghosszabbítani az őssejtkutatásnak köszönhetően. Mao 83 évesen halt meg, Teng Hsziao-ping pedig közel 80 évesen indította el a reformokat, amelyek Kínát újra világhatalommá tették.
Ma Kína és Oroszország élén is hetven feletti vezetők állnak. Donald Trump viszont idén már 80 éves lesz, és nagy ünnepséget tervez – annál is inkább, mert az Egyesült Államok idén ünnepli megalakulásának 250. évfordulóját. Trump Pekingben elismerte: Kína immár egyenrangú nagyhatalom, amellyel nem lehet a szokásos módon konfrontálódni.
Hszi Csin-ping és Trump egyenrangú félként tárgyalt a világ ügyeiről, míg Putyin egyre inkább Brezsnyevre emlékeztet: egy vezetőre, aki képtelen volt versenyképes világhatalommá tenni a Szovjetuniót – amely 1991-ben össze is omlott, magával temetve Moszkva világhatalmi álmait.
