Kezdőlap Címkék Halál

Címke: halál

Nő a Covid halálozás Kínában, de csak “normális mértékben”

Nyilatkozott a kínai járványt felügyelő országos egészségügyi hatóság egyik tagja az állami televíziónak. A társas oldalakon viszont arról számolnak be a kínaiak, hogy a kórházakat elárasztották a pandémia páciensei Sanghajban és sok más nagyvárosban. A járvány tetőzése a Holdújév idején várható.

“A járvány csúcs, melynek tanúi vagyunk Kínában, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem szokatlan” – ezzel a nem túlságosan konkrét megállapítással szolgált a központi televízióban az országos járványügyi hatóság képviselője. Az Amerika Hangja pekingi tudósítója megkereste az egyik nagy kórház igazgatóhelyettesét, aki konkrétabb részleteket közölt. Tong doktor két nagy pekingi kórházban ellenőrzi a Covid vírus elleni küzdelmet, amely azt követően vált drámaivá, hogy a kormány felszámolta a zéró tolerancia politikáját.

“A fertőzöttek 3-4% jut el a súlyos vagy kritikus fázisba abban a két kórházban, melyet én felügyelek”

– mondja a kínai orvos. Őszintén bevallja, hogy a járvány méreteiről halvány fogalma sincs, de nem is lehet, mert a hatalom megszüntette a kötelező PCR tesztet. Kína egy időre le is állt a Covid adatszolgáltatással, ezt a WHO is kifogásolta.

Peking hétfőn 3 Covid halálozást jelentett, ez nem túlságosan sok a 20 milliós városban. A baj az, hogy a kínaiak szerint eddig összesen csak 5.253 ember veszítette életét a járványban az elmúlt három év során. Kevesen hiszik el, hogy az 1,4 milliárd lakosú országban, ahonnan a járvány elindult 2019 őszén csak ilyen kevesen haltak volna meg. Peking viszont azt állítja, hogy ez a zéró tolerancia politika eredménye.

A Reuters tudósítója bejutott a 25 milliós Sanghaj egyik nagy kórházába, ahol azt látta, hogy óriási a tömeg, amely Covid ellátásra várakozik. A kínaiak szorgosan tesznek fel erről képeket és videókat a társas oldalakra, de a szigorú cenzorok ezeket pillanatok alatt eltávolítják.

Az egyik ilyen videó például arról számolt be, hogy Hunan tartomány fővárosában, a 11 millió lakosú Csangsaban az egyes számú kórházban elutasítják a Covid pácienseket mondván, hogy a kórház megtelt.

Hivatalos adatok szerint ennek a kórháznak 1500 ágya van. A videóból az is kiderült, hogy sok orvosnak is Covid fertőzése van, de tovább dolgoznak, mert vészhelyzet áll fenn.

Más videók azt mutatják, hogy kilométeres sorok kígyóznak a krematóriumok előtt. A hatóságok közölték, hogy sok városban éjjel-nappal működnek a krematóriumok, de azt cáfolták, hogy tömegesen együtt hamvasztanák el a halottakat.

Sanghaj lakosságának 70%-a fertőzött

Ezt nyilatkozta a központi pártlapnak, a Zsenmin Zsipaonak az egyik sanghaji kórház igazgatóhelyettese.

“Ma 20-szor vagy 30-szor nagyobb a Covid fertőzöttség Sanghajban mint áprilisban és májusban volt” – mondta Csen Erzsen doktor. Áprilisban és májusban két hónapig le volt zárva Kína legnagyobb városa a járvány miatt. Ez visszavetette a gazdaságot, és komoly elégedetlenséget váltott ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy a hatalom enyhített a zéró tolerancia politikán.

A Bloomberg tudósítója szerint naponta 25 ezer ember halhat bele a Covid járványba Kínában.

Tetőzés a Hold újév idején

Az előrejelzések szerint január 23-án érheti el a csúcsot a járvány Kínában, ahol ekkor már megkezdődik a legnagyobb hagyományos ünnep, a Holdújév, amikor körülbelül 500 millió kínai indul útnak egy hét alatt, hogy felkeresse rokonait szülőföldjén. A Covid miatt ezt az óriási mozgást erőteljesen korlátozta a hatalom az elmúlt időszakban. Minden bizonnyal most is erre lesz szükség hiszen nemcsak Sanghajban következhetett be, hogy a lakosság 70%-át elérte a Covid fertőzés.

Peking közben tiltakozik azellen, hogy polgárait PCR tesztnek vetik alá külföldön a repülőtereken és a kikötőkben.

Covid után nő a szívroham, a szélütés és a szívritmuszavar kockázata

Új fejezet kezdődik a Sars-CoV-2 fertőzéssel kapcsolatos szív- és érrendszeri problémák véget nem érő történetében. A londoni Queen Mary Egyetem brit kutatói írják a Heart magazin oldalain. Felmérésük szerint a Covid-19-fertőzötteknél a szívinfarktus, szívritmuszavar és hasonlók (akár halálig) kockázata különösen az akut Covid fertőzést követő első hónapban magasnak tűnik, de a következő hónapokban is megmarad.

A fertőzés veszélyt jelent, függetlenül a klasszikus kardiovaszkuláris kockázati tényezők hatásától, a magas vérnyomástól az emelkedett koleszterinszinten át a cukorbetegségig. A vírus hatása pedig különösen a kórházba kerültek, tehát súlyosabb formájúak esetében jelentős. De még azok is gyakrabban mutatnak kisebb-nagyobb szívbetegségeket, akiknek  nem igényelt kórházi ellátást a fertőzése. 

Több mint 50 000 ember adatait elemezték

A kockázatok feldolgozásához szükséges tudásbázist, ahogy az az Egyesült Királyságban gyakran előfordul, a UK Biobank információi biztosítják, amely nyomon követi a résztvevők egészségi állapotát és túlélését az idő múlásával.

53.613 résztvevő adatait vizsgálták: 2020 márciusa és 2021 márciusa között 17 871 alanynál diagnosztizáltak Covid-19 fertőzést, míg a többiek a kontrollcsoportot alkották. 

A Covid-fertőzöttek közül valamivel több mint 14 000-et követtek otthon, 2701-en kerültek kórházba a fertőzés miatt, és alig 1000-en kerültek kórházba más betegségek miatt. A résztvevőket átlagosan közel öt hónapig figyelték meg, néhányuknál pedig túllépték a megfigyelési évet.

Emelkedik a szív- és érrendszeri kockázat

A kutatók különféle paramétereket vettek figyelembe, a szívrohamtól a szélütésig, a szívmegállásig, a pitvarfibrillációig, a vénás thromboemboliáig (VTE), a szívburokgyulladásig és a halálig. A Covid-19 miatt kórházba került alanyoknál a kontrollpopulációhoz képest több mint 27-szer nagyobb volt a VTE kialakulásának valószínűsége, 21,5-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak szívelégtelenséget, és 17,5-szer nagyobb valószínűséggel kaptak szélütést.

Az újonnan diagnosztizált pitvarfibrilláció kockázata közel 15-ször, a szívburokgyulladásé közel 14-szer,

szívinfarktusoké pedig közel 10-szer magasabb volt. 

Az otthon maradók esetében azonban a szív- és érrendszerre vonatkozó veszélyek nagyobbnak tűnnek: közel háromszorosára nő a vénás thromboembolia kockázata, és több mint 10-szeres a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata. Végezetül, az egyéb okokból, de Covid-fertőzöttek körében mért összes kimenetel kockázata valamivel magasabb volt, mint azoknál, akik nem kapták el a vírust.

Veszélyek, különösen az első hetekben

A szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálása a fertőzés első 30 napjára koncentrálódott, különösen a Covid miatt kórházba kerültek körében. A megnövekedett kockázat azonban 30 napon túl is fennállt, különösen a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció, a VTE, a szívburokgyulladás és az egyéb halálozások esetében, bár kisebb mértékben.

Mint említettük, az elemzés nem vette figyelembe az ismétlődő fertőzéseket, a vakcinázás hatását vagy a fellépő vírusváltozatokat. A kutatók szerint azonban “az eredmények rávilágítanak a korábban fertőzött egyének szív- és érrendszeri kockázatának növekedésére: ez valószínűleg nagyobb azokban az országokban, ahol korlátozott az oltáshoz való hozzáférés, és így a lakosság nagyobb a Covid-19-nek való kitettsége. Ezek a kockázatok majdnem teljes mértékben a kórházi kezelést igénylő betegségekben szenvedőkre korlátozódik, és a fertőzést követő első időszakban (első 30 nap) a legmagasabb.”

Gondolatok a COVID-19 magyarországi és németországi kezeléséhez

Nagyon őszinte, elgondolkodtató, figyelemre méltó és érdekes cikk jelent meg a die Welt hamburgi regionális (lokál) számában, rovatában egy igazságügyi orvos szakértőtől (köznyelven halottkémtől), aki október óta vezeti a Hamburgi Igazságügyi Orvostan Intézetet. Már a cikk címe is meglepő: „A koronavírus járványban elhunytak átlagéletkora 82 év.” Első pillanatra azt hittem, hogy igaza van a magyar „Operatív Törzs”-nek, élén Müller Cecília tiszti főorvosnak és Kásler Miklós „emberi erőforrás” miniszternek, no meg a miniszterelnökünk bombasztikus, propaganda szövegének, hogy „vigyáznunk kell az idősekre”. A német cikk elolvasása után, azonban szomorúan kellett megállapítanom, a magyar egészségügy, benne a kutatás, a történések feljegyzése, összegezése, következtetések levonása, sehol sincs a némethez képest. Az őszinteségről nem is beszélve.

Elöljáróban egy vallomással tartozom. A realitás, és a nagy számok törvénye szerint tisztában vagyok, hogy korosztályom, a háború utáni (1945-1953 közötti) nemzedék nagyon fogyóban van, hiszen a ma 70 éves korosztály közül a többség nem éri meg a 80. szülinapját. Ez a természet rendje. Bármelyik osztály- vagy évfolyam találkozó résztvevőinek száma rohamosan csökkenni fog. Emlékszem, szüleim korosztálya ugyanígy volt. Mint nyugdíjasok, mindennap első dolguk volt az újságok gyászjelentésének böngészése: vajon van-e köztük ismerős? Eddig azzal vigasztaltam magam, hogy a járványtól függetlenül is „kifutó modell” vagyok. A fiatal forradalmár költővel ellentétben, én igenis otthon, ágyban, párnák között szeretném földi életemet befejezni, elaludni. Esetleg egy fájdalommentes „orra bukás”, “székről lefordulás”, „szívmegállás”, stb. Nem pedig baromi kínok között lélegeztető gépen „kikötözve”, ahonnan úgy sincs visszaút.

Most pedig a hamburgi intézet igazgató főorvosának jelentése

A koronavírus fertőzöttek száma emelkedik, viszont az elhalálozottak életkora szinte változatlan. A hamburgi intézet ez idáig 452 halálesetet regisztrált, melynek okának, a COVID-19-et jelölték meg. A legöregebb egy 100 éves fertőzött volt, az elhunytak többsége a 80-90 korhatár között mozgott, lényegesen több volt a férfi, mint női áldozat. A második hullámban a 30 és 60 év közöttiek fertőzöttek meg. Hamburgban a járvány kitörése óta az 50 éven aluliak közül csak négy férfi és három nő halt meg. Viszont elvileg a korcsoportok összetétele (Altersstruktur) tavasz óta nem változott. A betegek kezelése, hála a boncolásoknak, azok eredménye jelentősen javult. A gyulladáscsökkentők és a vérhígító gyógyszerek nagyon sokat segítettek. Eleinte sok COVID-os beteg halt meg embóliában, vérrögök miatt. Ma már ez ritkaság számba megy.

A legtöbb halottnak mintha más, „korábbi betegsége” lett volna. A legjellemzőbbek a szív- és érbetegségek, a diabetikus betegségek és a túlsúly. Ezek különben jellemzőek a 80-90 éves betegekre, ill. azoknak már korábbról meglévő betegségeire. Viszont a fiatalabb betegeknél ez ritka, tényleg egyedi eset. Professor Benjamin Ondruschka intézetvezető szerint a jövő év elején erre fognak koncentrálni. Minden más halálesetet „standardizálni” fognak, hogy ne maradjon egyetlen ismeretlen haláleset sem.

A korona halálesetek több, mint 50 százalékát a hamburgi intézet maga vizsgálja, mert ezzel tartoznak a hozzátartozóknak, amiért a hozzátartozók nagyon hálásak. A hagyományos boncolás (fej-, mellkas- és has felnyitás mellett egy minimálisan invazív boncolást is végeznek, sőt a halottat ultrahang vagy computer-tomográfos (CT) vizsgálatnak is alávetik.

Mikor idáig jutottam a cikk olvasásával, döbbentem rá, hogy hol is tart a hazai egészségügy? Hiszen Kásler miniszter még tavasszal leállította (letiltotta) a boncolást. (Eljárásrend, Budapest, 2020. március 21.)

Fald fel Kazahsztánt! – Kazahsztán 1.

Miután – jelentős politikai háttértámogatással – hazánk kedvenc fapados légitársasága elindította asztanai járatát, nagyon úgy tűnik, Kazahsztán lesz az új Grúzia.  A mesés vadkeleti ország, ahová a magyarok az olcsó jegynek hála tízezrével zarándokolnak el. Mi már megtettük az első lépést, a nagy roham előtt odanéztünk. 

Grúzia egyik nagy vonzereje kétségkívül a gasztronómia. Lehet vitázni a helyi szolgáltató szektor kifinomultságáról, meg arról, hogy tényleg olyan jók-e a grúz borok, mint amennyire lelkesek tőle a helyiek, de az vitán felül áll, hogy a hacsapuri-hinkali-cserépben sült gomba triásznál kevés jobbat lehet bárhol is enni. Kazahsztán persze egészen más, de gondoltuk, itt is érdemes egy posztot megereszteni az étkezéskultúráról – már csak azért is, mert kicsit sokkolóan hat a magyarokra. Elsőre, mert másodikra már rájönnek, hogy nem is olyan gáz. De még mielőtt ennénk, kezdjük az elején: hol is van az a bizonyos Asztana, ahová az ember megérkezik, miután  közel öt órát  ült, olyan székekben, amilyet a spanyol inkvizíciónak terveztek kínzóeszközként, de Torquemada visszadobta, hogy túl brutális, inkább maradna a vasszűznél.  Térképileg itt:

FK

Amúgy meg a nagy semmi közepén.

FK

A táj az Asztanába vezető úton

Bár a helyi történészek állítják – és ezt ásatások is igazolják -, hogy már a középkorban is volt itt valamiféle település, a  mai város Akmolinszk néven, a 19. századi orosz hódítás után kezdett el fejlődni. Kisebb regionális kereskedelmi és igazgatási központ lett. Némileg érdekesebb lett a hely a hruscsovi szűzföld-feltörési program idején. Ekkor települt be ide sok-sok orosz és ukrán, át is nevezték Celinográdnak, a “a szűzföldek városának”. A nagy lehetőséget a függetlenség után látta meg benne az ország  első – és mindeddig egyetlen – elnöke Nurszultan Nazarbajev.

FK

Ott van úton-útfélen 

1997-ben fővárost csináltak belőle, átnevezték Asztanának (ami kazahul fővárost jelent), és mivel szénhidrogén-bevétel kerülközött jócskán, mindenféle külföldi tervező által megálmodott presztízsépülettel nyomták teli a belvárosát. Látványosra, de kissé életidegenre sikeredett.

FK

A futurisztikus főtér – fő  épülete a torony, amelyen a kazah nemzeti napszimbólum fénylik.

FK

A piramist –  A béke és  egyetértés palotáját – britek tervezték, törökök építették, jó 8 milliárd forintba került 

FK

A Diadalív – valahogy inkább emlékeztet a bukarestire, mint a párizsira

FK

A Han Satir, a “világ legnagyobb sátra”, valóban egészen elképesztő technikai megoldásokat tartalmaz, az üvegborítás kibírja, ha belül plusz 22, kívül mínusz 50 fok van, amúgy belülről egy elég szimpla ötemeletes bevásárlóközpont

Hogy a kellemes, és kazah viszonylatban szép Almatiból miért kellett ide hozni a fővárost, arra több megoldás is van. Mondjuk, az biztos nem, hogy jobb itt a klíma – mert az elképesztően pocsék. Novembertől márciusig  visítanak a mínuszok, nem ritka a -35 – -40 sem. Nyáron, mondjuk, jobb az idő – igaz, akkor meg néha nagyon meleg van -, de a széles sugárutakon folyamatosan akkor is kellemetlen szél fúj. A cél inkább az igencsak ritkán lakott északi területek mesterséges benépesítése, valamint az addigra már erősen eloroszosodott észak visszakazahosítása lehetett. Az első sikerült  – több, mint 1 milliónyian költöztek ide, az utóbbi nem annyira. A láthatóan kazah külsejű emberek is többségében oroszul kommunikálnak egymás közt is a városban.

FK

Kazahok, oroszok vegyesen

A város éppen elég látványosságot rejt, hogy eltöltsünk ott akár egy teljes napot is. Ha meg akarjuk nézni a város összes múzeumát, amelyek kb. 80%-ban Nurszultan Nazarbajevről szólnak, akkor másfelet.  A pár – marha széles – utcányi belvároson túl csak végtelen  a modern Kínára emlékeztető, kissé lehangoló lakótelepek, és az új kazah elit számára épült  lakóparkok váltják egymást.

FK

Lakótelep Asztana határában (a házak mögött már a sztyeppe)

És sorházak a középosztálynak – amúgy ezek mögött is már csak a sztyeppe van.

FK

Ezért, mondjuk, nem lenne érdemes kétszer öt órát szenvedni a gépen. De nézzük, mit kínál a kazah gasztró! Azt előre is leszögezhetjük: nem vegánnak való vidék!

FK

Akinek a hal alternatívát jelent, az meg lehet mentve – ezeket pl. a Szír-Darjából fogták

Ezt gyakorlatilag az első étlap megpillantásakor le lehet szögezni. Egyik helyi ismerősünk mondta, hogy néhány héttel azelőtt fogadott egy indus csoportot, és egy rémálom volt őket etetni. A vega indusok gyakorlatilag az üres rizsen és némi kenyéren, meg pár uborkán kívül nemigen tudtak mit enni. Az egyszeri magyar olvasó ennél a pontnál megvonja a vállát, hogy hát e’minket nem zavar, itthon is a hús-zsír megy naphosszat. No, igen. De mi van, ha megmondom a két leginkább fogyasztott állat nevét: ló, és birka? Na, ugye.

FK

Kazah kebab

A magyarok lótól való idegenkedésére az utóbbi időben mindenféle ködös-szenitmentális-magyarokdó bullshitet szoktak felhozni, mely szerint is a magyarság olyan mély érzelmi kapcsolatban áll a lóval, hogy szinte fájna annak a szánkba vétele. Mondják, ezt általában olyanok, akik lovat utoljára az Én kicsi pónimban láttak, esetleg az ügetőn. Valójában a lóhústól éppen a mélymagyarok által oly mértékben lesajnált európai kultúrkörben szokás idegenkedni. (Emlékszünk Nagy-Britanniában a pár évvel ezelőtti botrányra, amikor kiderült, hogy lóval dúsítottak a mélyfagyasztott  húsos pizzát.) A sztyeppei népek, akik valóban komoly érzelmi kapcsolatban vannak a lóval, ennek ellenére elsődleges húsforrásnak tartják.

FK

Félvad ménes a sztyeppén – ősz végén a tulajdonosok egyet-egyet kilőnek a sajátjaik közül, az lesz a hús télire

Azért gondoljunk bele, mégis mi a lóért tartanának hatalmas méneseket? Nekik is egy seggük van, amivel csak különleges esetben lehet több lovat megülni.  A lóhúst a kazahok egyébként valóban nagy becsben tartják. Állítják, sokkal több benne az energia, mint bármely más húsban, és sokkal gyorsabban szívódik fel, így, aki lóhúst eszik, azt azonnal megérzi.  Mondják, egy lókebab felér egy Red Bullal.  Kicsit tudományosabban dicsérik az alacsony koleszterinszintjét, és magas ásványi-anyag tartalmát. Ízre egyébként kimondottan finom, kicsit a marhához hasonló. A legendás nyereg alatt puhítás helyett pácolják, mert a ló igen izmos állat, és tud rágós  is lenni. A fent látható kazah kebab – az étteremben legalább is ez az általános neve – pedig a páctól és a fűszerektől igen ízessé és puhává válik. A lovat persze más módon is felhasználják. Teszik például rizseshúsba – piláf-plov-palav  a különböző helyi nyelveken –  vagy darálva tésztába töltik. Mind egyformán kiváló lehet.

FK

Piláf lóhússal

A másik alaphústól a birkától való magyaros idegenkedést leginkább a “büdös” szóban lehet összegezni. És elsősorban nem is a húsra, hanem a faggyúra érzékenyek sokan. Nos, őket most lelombozzuk. A kazahok gyakorlatilag soha nem faggyazzák le a birkahúst. Legyen az zöldséglevesben, vagy piláfban, a jó nagy zsírdarabok ott fityegnek a húson. A siskebabokon (más néven saslik) viszont mindez csodásan átsül,  ropogós lesz és egyszerre zaftos. Sem büdös nem lesz  a hús, sem rosszízű, csak kicsit zsírosabb. Darátlan pedig alapeleme a grúz hinkalihoz kísértetiesen hasonló mantinak, meg a kemencében (helyi nevén tandir – végül is India sincs messze) sült szamszának.  A főtt verziót amúgy ecettel szokták megönteni – nekünk nagyon ízlett.

FK

Manti

De a csúcsbotránykő talán a hideg birkafaggyú, amit csemegeként fogyasztanak. Külön meg lettünk tisztelve, hiszen annak a báránynak a zsírját kaptuk vacsorára, amelyet a házigazda az áldozati ünnepen vágott le. Az ecetes ubival fogyasztott faggyú, mondjuk, inkább semleges volt, mint kimondottan jó, de semmiképp nem undorító. (Az a nép amelyik a szalonnát is szalonnával eszi, igazán nem tudom, mit undorkodik a hideg állati zsíron…)

FK

Íme a faggyú

Lehet néha marhát is találni – a sertés azonban gyakorlatilag ismeretlen. A kazahok muszlimok, és ha nem is különösebben vallásosak, a disznóevésre nem szoktak rá.

FK

Cégére szerint halal étterem – bár a halal-specialisták szerint  itt nem igazán szigorúan ragaszkodnak a vallási előírásokhoz, disznó azért nincs

Az ételek, mint láttuk, alapvetően a sztyeppei nomád hagyományokat  keverik az iráni hatásokon alapuló közép-ázsiai konyhával. A leveseknél már sokkal erősebb az orosz hatás. Nem csak az éttermekben, a magánházaknál is általános a borscs, a scsi, a szoljanka. Van azért kazah leves is: a besbarmak. A legkazahabb ételnek mondják.

FK

Besbarmak

Kb. fradileves, mert mindent, ami marad a házban, beletesznek. Van benne hús – ló, birka – tészta és némi hagyma. Mi házi verzióban ettük, és jó volt, ha nem is akkora durranás, mint amekkorának a kazahok mondták. A jó ebédhez jó ital is jár. És ha kazahok, akkor első sorban a kumiszra gondolunk. A különféle szinten fermentált lótejet valóban úton-útfélen lehet kapni.

FK

Lótejnek is kell a cégér …

Az alkoholos és alkoholmentes közt nem sok a különbség. Az alkoholos kissé csípősebb. De mi tagadás, ez volt az az ital, amivel nagyon azért nem bírtunk megbarátkozni.

FK

Pedig igazán kedvesen kínálják

Sokkal finomabbnak bizonyult – bár ezt Asztanában kevésbé lehet kapni – a tevetej. Ennek is van némi csípős mellékíze, de az inkább kellemes. Az itthon kaukázusi kefír néven árult tejtermékre hajaz. (Az a röhej, hogy azt meg a Kaukázusban nem árulják. No, mindegy.)

FK

Tevetej-árus néni

Tea is mindenhez jár – a kazahok az egy főre eső teafogyasztásban a másodikak a világon. Amúgy viszont nyugodtan mondhatjuk, hogy italkultúrában nagyon komoly orosz hatás érte őket. Kvászt, kompótlét – a Pepsi előtti orosz üdítőital-kultúra két alapelemét – gyakorlatilag mindenütt lehet kapni.

FK

Kazah lepény – orosz kvásszal

Meg persze kólát is. (A zéró változat némi utánajárást igényel, de megoldható. ) Az alkoholos italok tekintetében viszont nagy a törés az ország eloroszosodott északi, és hagyományosan muszlim déli része közt. Északon még mindig aránylag könnyű vodkát is kapni. Délen állították – és ezt magunk is tapasztaltuk – hogy a sör még jelentős mennyiségben fogy a fiatalok közt is, de töményet már csak azok isznak, akik még a szovjet időkben nőttek fel. A fiatalok közt  már – legalább is ilyen szinten – hódít az iszlám és az egészségtudatosság.

Flickr

Az oroszos kocsmakultúra helyett visszatérőben van a hagyományos vizipipa (eredetileg sör se volt a helyen, de tulaj kiugrott a szomszéd boltba érte). 

A hagyományos édességek között meg ott van a híres turkesztáni dinnye (a nagyszüleimmel mindig azt kellett keresni itthon is a kis piacon), meg a számtalan fajta – elképesztően ízletes, aszalt gyümölcs.

FK

Aszalt dinnye (a zöld hátul), őszibarack, cseresznye…

A gomba módra szaporodó plázákban persze már McDonalds van, és terjednek az orosz gyorsétteremláncok is.

FK

A név “Izbuska” (kb faházikó) és a dizájn meglehetősen oroszos 

A menü viszont igazi kazah multikulti: kumisz, kvász, sós uborka, lóhús, bárányleves, túrós palacsinta …

FK

És mindezt mennyiért, teszik fel a kérdést jogosan. Nos, Kazahsztán – amióta az olajár csökkenése miatt leértékelték a tengét – kimondottan olcsó ország. Még a trendi fővárosban is 2000 forint körül meg lehet vacsorázni közepesen elegáns helyen (nagyon elegáns helyen persze több), délen pedig egy ezresből már degeszre ehetjük magunkat  lóval, báránnyal, kumisszal. Ha hozzá vesszük, hogy egy mindennel felszerelt szállodai szoba sem került többe napi hatezer forintnál, a városon belüli tömegközlekedés pedig fillérekbe kerül (Asztanában kb. 75 ft a vonaljegy), 15 ezerből meg átrepülhetjük az egész országot, akkor Kazahsztán kimondottan hívogatónak tűnik. A következő posztból meg megtudhatják, hogy ha már egyszer jól belaktunk, akkor mit érdemes csinálni Asztana környékén.

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés mára már csak valóban emlékezés lesz. Egy kor, fiatalságunk emléke. Isten Veled Laci! Nem feledünk! (ahogy azt a kort sem)
R. Laci 60. születésnapjára
Az Ifipark akkori vezetője, főrendezője egy Rajnák nevű pali volt, akit a (kékinges) „ifjú-gárdisták” vettek körül. Csak nyakkendőben volt szabad bemenni, … 40 fokos melegben is! A farmernadrág (jeans) tilos volt, aki abban jött, eleve nem engedték be. Az aquincum-i nyári gyakorlaton francia diákok is részt vettek. Búcsúzóul, amolyan záróbuliként – egyetemi (KISZ) közreműködéssel – a gyakorlat résztvevői elmentek az Ifiparkba. Már ott gubanc volt, hogy a francia diákok nyakkendő nélkül és farmerban jelentek meg, jöttek a bulira. Rajnák már akkor akadékoskodott, de hát nem tehetett semmit, be kellett engedni a „rendbontókat”. Az „ifjúgárdisták”-at valszeg nem értesítették. A piát pultnál árulták, és úgy vittük az asztalokhoz. A zenekar (és a műsor – azt hiszem, Hofi volt, mert ő is ott kezdett….) a szünetben kordonnal volt elkerítve. Az egyik francia srác – nem tudva mi a szabály – sörrel a kezében átlépett a kordonon, hogy minél előbb az asztalhoz érjen. Az egyik gárdista rászólt. A szerencsétlen farmernadrágos nem értette, és folytatta útját az asztala irányába. Mire elkezdték püfölni. Laci azonnal a francia srác segítségére sietett. Erre elszabadult a pokol. Repültek a székek, borultak az asztalok, aki tehette elmenekült, ill. a székek, asztalok mögé bújt. Majd megjelent a rendőrség és a „rendbontókat” elvitték. Az esetről – ha jól emlékszem – Zsuzsa értesítette Júlia nénit. Mire Laci beért a rendőrségre, ott már azzal fogadták: miért kellett az édesanyját ebbe bevonni? (ezt Lacitól tudom, aki mondta, hogy a fogdában elvették tőle az övét és a cipőfűzőjét – azt élte át, ami valamikor az édesapjával történt). A tárgyalásra – hónapok múltán -begipszelt kezű, karú, sántító „tanúk” jelentek meg, akik váltig állították, hogy Laci és évfolyamtársai bántalmazták őket. Például a többdioptriás szemüveget viselő “Janó”, akinek az első percben leverték a szemüvegét, mire egy (vas)széket próbált maga elé tartani, hogy kivédje az ütéseket. A vád (és a “tanúk”) szerint “Janó” támadt vasszékkel a “rendfenntartókra”. Erre mondta Laci: ugyanazokat az abszolút ávós módszereket alkalmazták Rajnákék, mint, amit az apja ellen is tettek.
Boldog szülinapot!

Sonkás csoki

Meg kell vallanom, már a csokis Mese sajtot sem bírtam megenni, pedig az még a maga kísérleti mivoltában érdekes próbálkozásnak is volt nevezhető. Finomnak nem, de legalább érdekesnek. Érdekes volt benne, hogy ez egy sajt… Na, mostantól ehetjük a sonkás, töpörtyűs, angolszalonnás csokoládékat, ha le akarjuk győzni Brüsszelt.

Kérem, nem csak ehetjük, szerintem honpolgári kötelesség is lesz minálunk. A történet Németországban kezdődött, ahol is az AfD nevű szélsőjobboldali párt véletlenül felfedezte, hogy a svájci Toblerone csoki – tetszik tudni, az a háromszögletű – dobozán szerepel, miszerint megfelel a „halal” előírásoknak.

Mármost halalnak azt az ételt nevezzük, ami megfelel a muzulmán vallás tilalmainak, vagyis nincs benne döghús, disznóhús, ragadozó állat húsa, alkohol és vér. Ha húsételről van szó, akkor az állatot vallásos előírások szerint kell levágni, kivéreztetni, de mivel a csokoládé nem állat, ezt itt és most nem taglalnám.

Mármost a csokoládéban alapértelmezés szerint sincsen semmi tilalmas, így hát olyan nyolc hónappal ezelőtt a Toblerone, illetve a gyártó Mondelez bevizsgáltatta a terméket meg a gyártási folyamatot az Írországban bejegyzett Department of Halal Certification nevű céggel, azok ráütötték a pecsétet az igazolásra, onnantól kezdve minden csoki kartondobozára rá van írva, hogy muzulmánok is nyugodtan fogyaszthatják.

És miért ne fogyasztanák? Csokoládé az, nem valami esetleg tilalmas húsféle (emlékszem, 2015-ben majdnem megesett, hogy olyan szárnyasmájkrémet akartak a hatóságok osztani a menekülttáborokban, amiben ipari szalonna is volt – még jó, hogy akadt, aki időben, kiosztás előtt észrevette. De nem csoda, ha kétszer megnéz a muzulmán egy európai húsételt, míg egyszer megkóstolja).

No, emiatt a pár centis felirat miatt hirdetett egész Európára szóló bojkottot az AfD a svájci cég termékeire. Merthogy halal. Minden csokoládé ilyen, sőt, az európai lakosság által fogyasztott élelmiszerek nagy része is.

A vízben például semmi tilalmas nincs, tessék már azt is bojkottálni, bár az igazi AfD-s nem vizet iszik, hanem sört. De tessék azzal öntözni. Kicsit drága volna.

A tejben sincs tilalmas dolog, az is halal, a kenyérben sincs, a sóban, borsban, paprikában, krumpliban, hagymában, tarhonyában sem, szóval bojkottáljuk a marhapörköltet is?

Másik oldalról keresve a megoldást, azt is követelhetnék, hogy mindenben legyen vagy disznóhús, vagy alkohol, amiben nincs, azt bojkottáljuk. Ha csokit akarunk enni, az legyen szalonnás, töpörtyűs vagy sonkás, esetleg kolbászos.

Ha pocsék lesz, hát pocsék lesz, de legalább nem halal.

Mondjuk a máj- és epebetegek nem örülnének ennek, de ugye közérdek az AfD szerint a bojkott. Csak ez állíthatja meg Európa iszlamizációját szerintük. Az fel sem merült bennük, hogy a spontán, minden módosítás nélkül is megfelelő élelmiszereinknek hatalmas piacát jelentik az arab országok, például az európai birkahús nagy részét nekik adjuk el.

Tényleg, a birkával mi legyen? Egy megoldás van: keresztezni kell a sertéssel. Vagy az alkohollal, bár lévén az alkohol sem állat, nem lesz könnyű.

Nagy elme lehet az AfD-s Jörg Meuthen, a bojkott atyja, még akkor is, ha a politikai gazdaságtan tanára és uniós képviselő: de egy dologgal mégis meg tudom vigasztalni.

Van egy, egyetlenegy ország az Unióban, ahol minden beavatkozás nélkül is gyártanak olyan édességet, ami tilalmas a muzulmánokra. Ez Magyarország (bár láttam már whiskys belga csokit is).

Rögtön kétfélét is gyártunk.

A konyakmeggyet és a dianás cukrot.

Egyen azt, svájci csoki helyett, legfeljebb nem fogja szeretni.

Mert jó ugyan a magyar termék is, de azért a svájci jobb.

Vagy alapítson töpörtyűs csoki-gyárat, ha sok a pénze és ki akarja dobni.

Nagy ötlet ez a bojkott, méltó az AfD-hez.

Így kell megállítani Brüsszelt.

Nagy összegben nem fogadnék a választási győzelmükre.

Rengetegen meghaltak a földrengés és szökőár miatt Indonéziában

0

A legutolsó adatok szerint 832-en meghaltak, 540-en pedig megsérültek, miután földrengés rázta meg az indonéziai Celebesz szigetét, majd szökőár is pusztított.

Az áldozatok száma még nőhet, mert a sérültek közül sokan súlyos állapotban vannak, sok ember pedig eltűnt. A halálos áldozatok többsége a tengerparti területről való, mivel

a földrengés idején épp fesztivált tartottak a strandon,

így sokan voltak ott.

Egy nőt sikerült élve kimenteni egy szálloda romjai alól, de még legalább 60-an lehetnek ott. Egy bevásárlóközpontnál százak kutatnak túlélők után.

A helyi katasztrófavédelem szerint a földrengést követő szökőár óránként 800 kilométeres sebességgel száguldott a nyílt tengeren.

A partra több mint három méter magas hullámok csaptak le.

A hatóságok és a civil szervezetek egy halászfalu miatt is aggódnak, onnan ugyanis nem érkeznek hírek, a megrongálódott utak és a távközlés rossz állapota miatt.

MAJOR TSUNAMI hit Palu, Indonesia

MAJOR TSUNAMI hit Palu, Indonesia after M 7.5 earthquake today, Sept 28! Report: Alerta Roja

Közzétette: Severe World Weather – 2018. szeptember 28., péntek

A sérülteket nehezen látják el, olyan sokan vannak, és mert a kórházak is megrongálódtak. Sok embert a szabad ég alatt ápolnak.

Az is kiderült, hogy az egyik börtön falai is ledőltek a földrengésben, így több száz rab megszökött.

Pénteken először egy 5,9-es, majd egy 7,7-es erősségű földrengés rázta meg a szigetet. A térségben azóta több tucat utórengés is volt.

Meghalt Burt Reynolds

0

A 70-es, 80-as évek egyik legnépszerűbb színésze szívrohamban halt meg. 82 éves volt.

Burt Reynolds egyetemi évei alatt futballsztár volt, de egy térdsérülés miatt fel kellett hagynia a sporttal, ezért a színészet felé fordult. Játszott a Broadwayen, majd egyre több tévészerepet kapott.

Első nagy filmje az 1972-es Gyilkos túra volt, majd ezt követte a Hajrá, fegyencváros (ennek 2005-ös remake-jében, a Csontdarálóban is szerepelt). Az 1977-es Smokey és a Banditával

a legnagyobb sztárok közé emelkedett.

Filmjei a legnézettebbek közé tartoztak, évekig gyakorlatilag megkerülhetetlen volt. folyamatosan dolgozott, volt, hogy egyszerre négy filmet is forgatott.

Fotó: MTI/EPA/Las Vegas News Bureau

A nyolcvanas évek közepétől azonban sorra hozta a rossz döntéseket, ezért népszerűsége egyre csökkent – ezzel egyenes arányban bevételei is egyre apadtak. Az Ágyúgolyó-futam még sikeres volt, de lemondott olyan szerepeket, amelyekkel végleg bebetonozhatta volna magát az A-listás sztárok közé:

visszautasította, hogy eljátssza James Bondot vagy Han Solot,

de eredetileg neki kínálták fel Jack Nicholson szerepét a Száll a kakukk fészkére című filmben, valamint Richard Gere-ét a Micsoda nőben.

Válságba került a magánélete is, Loni Andersonnal való válása a TMZ szerint Hollywood történetének egyik legmocskosabb szakítása volt.

Pályafutása talán legnagyobb mélypontját a Demi Moore-féle Sztriptízzel érte el, nem sokkal később azonban, 1997-ben a Boogie Nights a nagy visszatérést jelentette neki,

Oscar-díjra is jelölték

a legjobb mellékszereplő kategóriájában.

Utolsó szerepe Quentin Tarantino most készülő, sztárokkal telezsúfolt filmjében, a Volt egyszer egy Hollywoodban lett volna, de a Variety úgy tudja, hogy az ő részét még nem forgatták le.

Burt Reynoldsnak régóta problémái voltak a szívével, de családja közleménye szerint halála így is váratlan volt.

Meghalt John McCain

0

A 81 éves, agydaganattal küzdő republikánus szenátor kezelését saját kérésére állították le. McCain évtizedeken keresztül az amerikai politikai élet meghatározó alakja volt.

John McCain 1936-ban született, apai ágon generációk óta magas rangú katonatisztek voltak a családban, így ő is erre a pályára lépett. Önként jelentkezett, hogy Vietnamba küldjék, bombázópilóta volt, de lelőtték a gépét és

több mint öt évet töltött hadifogságban,

ahol rendszeresen kínozták.

Két évig magánzárkában volt. A hírek szerint, amikor kiderült, hogy az egyik magas rangú parancsnok fia, akkor elengedték volna, ő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy csak a többi fogollyal együtt megy haza. A kínzások következményei egész életében elkísérték, karját például nem tudta a feje fölé emelni.

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Hazatérése után a politika felé fordult: 1982-ben Arizona állam kongresszusi képviselője, majd négy évvel később szenátora lett – erre a posztra összesen hatszor választották meg. Az amerikai politikai élet egyik legbefolyásosabb alakjának számított. Küzdött a katonai költségvetés növeléséért, de a politikai kampányok finanszírozásának átláthatóságáért is. A külföldi beavatkozásokat tekintve héjának számított, támogatta az iraki háborút is. Ugyanakkor rendszeresen kétpárti konszenzusra törekedett.

Kétszer az elnökjelöltséggel is megpróbálkozott:

2000-ben George W. Bush legyőzte az előválasztásokon, 2008-ban pedig ugyan elnyerte a jelöltséget, de végül Barack Obama legyőzte őt.

Tavaly derült ki, hogy agydaganata van. Munkáját ezután is folytatta, az ő szavazata is kellett ahhoz, hogy elbukjon Trump kísérlete az Obamacare visszavonására. December óta napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. Idén májusban jelentek meg emlékiratai, “A nyughatatlan lobogás” (The Restless Wave) címmel.

Kezelését saját kérésére állították le,

az őt ismerők ekkor már biztosra vették, hogy legfeljebb hetei lehetnek hátra.

A hivatalos közlemény szerint John McCain halálakor mellette volt a családja. Halálhírére több volt elnök is reagált, Donald Trump is részvétét nyilvánította.

Az elnököt viszont, a családhoz közeli forrás szerint, a szenátor kérésének megfelelően nem hívják meg a temetésre.

McCain ugyanis Trump kérlelhetetlen ellenfelének számított.

Elítélte többek között a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozataiért, a szabad sajtó elleni hadjáratáért, és azért, mert nem foglalkozott az oroszok választásokba való beavatkozásával, emiatt a Putyinnal tartott találkozón való viselkedését az amerikai elnökök emberemlékezet óta egyik legszégyenletesebb tettének nevezte.

Magyarországon is járt.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

Az orosz kormányról és Vlagyimir Putyinról általában sem volt jó véleménnyel, egy alkalommal, 2014-ben,

Orbán Viktort neofasiszta diktátornak nevezte, aki Putyinnal bújik ágyba.

Előtte McCain Magyarországon is járt, Orbánnal is tárgyalt, bírálatát neki is elmondta.

Leomlott egy olasz híd, sokan meghaltak

0

Legalább 22 halottja van a Genova közelében történt balesetnek. Az A10-es autópálya egyik hídjának egy része szakadt le.

Mamma mia ragazzi… Pochi minuti fa… il ponte dell'autostrada sulla val Polcevera. Volevo solo riprendere la pioggia… :(THIS VIDEO IS FREE TO USE FOR THE GENUINE PURPOSE OF REPORTING THE CURRENT EVENTcredit: Davide Di Giorgio14-08-2018 Genova, Italy #forzaGenova #pontemorandi

Közzétette: Davide Di Giorgio – 2018. augusztus 14., kedd

A Sky TG24 hírtelevízió szerint a 60 éve épült Morandi híd 200 méteres, ipari övezet fölött átívelő szakasza omlott le. Az olasz rendőrség azt közölte, hogy

hirtelen heves vihar támadt,

mielőtt a viadukt összedőlt.

Szemtanúk több járművet is láttak a hídon, mielőtt leomlott. A tűzoltók szerint több tucat autó is lehet a törmelékek alatt, eddig két embert sikerült élve kiszabadítani. Néhány autó a folyóba zuhant. A híd alatt lakóépületek is vannak, ezeket elkerülték a törmelékek, de több, a viadukt alatt lévő kocsit is összezúztak.

Volt olyan szemtanú, aki apokaliptikus látványról beszélt.

Hivatalos adatok szerint 22-en haltak meg, de az áldozatok száma még emelkedhet.

Olaszországban a héten sokan indultak útnak, mivel augusztus 15-én tartják a Ferragosto ünnepét, sokan ezen a héten mennek szabadságra. Szemtanúk szerint Genova legfontosabb gyorsforgalmi útján a baleset előtt is erős volt a forgalom.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a jelenlegi információk alapján nincs magyar érintettje a hídomlásnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK