Kétharmad úgy érzi, nincs elég tartaléka

0
35
nincs tartalék
Forrás: thirdforcenews.org.uk

Jelentősen megnőtt a váratlan helyzetre gondolt elegendő pénzügyi tartalék összege, de a lakosság kétharmada szerint idén se áll rendelkezésére ez az összeg. A fővárosiak biztonságérzete romlott.

Átlagosan 476 ezer fontot jelöltek meg a megkérdezettek, mint amekkora tartalék szükséges ahhoz, hogy valamilyen váratlan kiadás ne okozzon problémát – derül ki a Policy Agenda (PA) legfrissebb kutatásából. Tavaly ez az összeg 297 ezer volt. Vagyis 62 százalék a különbség egy év alatt. És mintegy kétharmaduk idén is azt mondta, hogy nincs ekkora tartaléka.

Szubjektív biztonságérzet

A PA évente vizsgálja a létminimum és a társadalmi minimum értékét, és az ezen a szinten élő háztartásokat. Ebben a kutatásban fontos elem, hogy meghatározzák a kisebb váratlan kiadásokra vonatkozó összeget. 2018-hoz képest idén jelentősen növekedett ennek mértéke, de továbbra is a családok körülbelül egyharmada rendelkezik ennek megfelelő összeggel.

A létminimum azt mutatja meg, mekkora jövedelem szükséges egy magyar háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. De ez a bevételi szint nem nyújt lehetőséget arra, hogy belső átcsoportosításokkal, vagy ebből félrerakott megtakarításokkal legyen lehetőség tartalék képzésére, és váratlan kiadások finanszírozására.

Az persze nyilvánvalóan

háztartásonként eltérő, hogy mekkora tartalék lenne kívánatos.

Ennek meghatározásához szükség van arra, hogy az érintettek mit gondolnak „elegendő” tartaléknak, és ehhez a saját maguk által meghatározott szinthez képest hova sorolják magukat.

Fontos, hogy a váratlan kiadás definíciója nem objektív, hiszen például egy betegség miatti jövedelemcsökkenés családonként eltérő mértékű anyagi problémát okoz. Ugyanígy különbözik az is, hogy kinek milyen nagy, szabadon rendelkezésre álló pénzügyi tartalék számít megnyugtató háttérnek.

A PA által készített kutatás szerint tehát a háztartások szerint a kisebb váratlan kiadások fedezetére átlagosan 476 ezer forintra lenne szükség ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a háztartás költségvetését. Azaz a család ne kényszerüljön arra, hogy külső forráshoz kelljen nyúlni. Ez 62 százalék különbség egy év elteltével.

Forrás: Policy Agenda

A kutatók nem tudnak határozott választ adni a nagy mértékű növekmény okára. Feltehetőleg szerepet játszik ebben olyan tényező, mint a szubjektív inflációs érzés, vagy akár a – kisebb váratlan meghibásodásokhoz, javításokhoz kapcsolódó – szakemberhiány miatti jelentős drágulás a szolgáltató szektorban.

További ok lehet, hogy

jelentősebben emelkedett az átlagérték az alacsonyabb elvárt összeget megjelölők körében.

Ha az elvárt tartalék alapján ötödökre osztjuk a társadalmat, akkor a 2018-as adatok szerint az első ötöd átlaga még 71 ezer forint volt, 2019-ben már 150 ezer forintra növekedett. Ezzel szemben a felső ötödben csak 46 százalék volt az emelkedés (892 ezer forintról 1,3 millió forintra).

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a folyamatos kormányzati sikerpropaganda a két számjegyű bérnövekedésről nyilván nem maradt hatástalan. Ez pedig főként a kis jövedelműekben kelti azt az érzést, hogy ő ugyan kimaradt ebből, de a többieknek biztosan sokkal jobban megy. Ez is felfelé húzhatja az elvárt tartalék összegét.

A sokgyerekesek relatíve kevesebbet igényelnek

Természetesen a kívánatos megtakarítási szintre hatással van az is, hogy mennyien élnek a háztartásban. Az egy-két fősek esetén ez az összeg most 375 ezer forint (2018-ban 257 ezer volt), míg a három-négy fős családoknál meglepően magas, már csaknem 500 ezer (2018-ban 359 ezer). Érdekes módon az öt fős és annál nagyobb háztartásoknál csökken ez az összeg: 432 ezer forintot (2018-ban 284 ezret) jelöltek meg.

Településtípusok esetén is jelentős különbségek vannak. Míg a budapesti háztartások 580 ezer forintot említettek, addig a községekben ez 471 ezret. A 23 százalékos különbség (2018-ban is ekkora volt) önmagában nem magyarázható az árakkal, sokkal inkább az anyagi-jóléti pozícióval van összefüggésben.

Önmagában nem is az a legfontosabb, hogy egy háztartás mekkora „elvárt” tartalékot gondol elégségesnek, sokkal inkább az a kérdés, hogy ez rendelkezésre áll-e számára. Ebben a tekintetben szomorú képet fest a társadalom.

A mintegy 300 ezer forint átlagos „elvárt” tartalék szintjére 2018-ban a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy van ekkora mobilizálható megtakarítása.

A 2019-ben mért átlagos megtakarítási értékhez is szinte pontosan ugyanilyen arányban tartoztak ide:

35 százalék érzi magát biztonságban, mert van ekkora megtakarítása.

Ez az arány a fővárosban élőknél 33, a községekben pedig 35 százalék. Az egy-két fős háztartások esetében 32, míg az öt és annál nagyobbaknak 34 százaléka mondta, hogy van akkor tartaléka, amelyet elvárt megtakarításként jónak tartana.

Összességében továbbra is elmondható, hogy a magyar társadalom mintegy kétharmada úgy érzi, hogy nincs anyagilag felkészülve arra, ha kisebb váratlan kiadást kell finanszíroznia. Az is feltűnő az adatokban, hogy a Budapesten élők szubjektív anyagi biztonságérzete az egyik legalacsonyabb. Ez a korábbi évben egyáltalán nem volt jellemző.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..