Kezdőlap Címkék Létminimum

Címke: létminimum

Négy fős családnak legalább 352 ezer kell havonta

Bár a KSH akadályozza az adatokhoz jutást, a Policy Agenda kiszámolta: egy felnőtt havi létminimumához tavaly 95 ezer forint kellett, két gyerekes családnak 275 ezer. A valami tartalékot is nyújtó társadalmi minimum összege 121 ezer, illetve 352 ezer font volt.

A KSH 2015 végén felszámolta a létminimum-számítást arra hivatkozva, hogy az nem fejezi ki a megváltozott életkörülményekből adódó fogyasztási igényeket, de jobb megoldással azóta se állt elő. A szegénységi küszöbnél magasabb, a mindennapos létfenntartást szerényen fedező összeget azóta a Policy Agenda (PA) számolja ki. Egyre nehezebben, mert a statisztikai hivatal minden eszközzel akadályozza az adatokhoz hozzáférést, akár pénzért is – írta meg a Népszava.

A KSH ellenében számolnak

A PA idén is nyilvánosságra hozta számításait. Mivel a KSH belső döntése alapján az évközi adatok feldolgozásának menetét megváltoztatták, így kénytelenek voltak többváltozós modell alapján becslést végezni. Ebben figyelembe vették az inflációs (különösen az élelmiszerek árát érintő) adatokat, a bérelemelkedések, a háztartások kiadásairól ismert adatokat, korábbi évek alapján készített trendeket.

Mindezek figyelembe vételével úgynevezett fogyasztási egységeket képeztek, amelyekben például a gyerekek kisebb fogyasztását és azt is számításba vették, hogy egyes tételek nem a családlétszámmal arányosan változnak, emelkednek.

A 2018-ra érvényes

egy felnőttre jutó létminimum átlagos értéke havonta 94 820 forint volt

(a korábbi három évben 88 016, 88 619, tavaly pedig 90 450 forint). A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló

négy fős háztartás létminimumértéke 274 978 forintnak

felelt meg. Ebben a háztartásban tehát a létminimum

egy főre 68 745 forintot igényelt.

Most először a PA kiszámolta a társadalmi minimum összegét is. Ez az előzőnél valamivel nagyobb és jobb fogyasztást is lehetővé tesz, egy kevés pénz félretételére is futhatja belőle. Az egy fogyasztási egységre jutó

társadalmi minimum összege tavaly havonta 121 350 forint volt.

A két aktív korú személyből és két gyermekből álló

négy fős háztartás társadalmi minimumértéke 351 915 forint, egy főre tehát 87 979 forint volt.

Nem ez az egyetlen eset, amikor sokan élnek a gyanúperrel, hogy a KSH a hatalomnak nem tetsző adatokat igyekszik eltitkolni, nem kiszámolni. Évek óta nem alakítják át az adatfelvétel módját a külföldön élő, dolgozó magyarokról, csak a külföldi telephelyen alkalmazottak nagyjából százezres tömegét jelentetik meg, miközben félmillió körüli a valós érték.

Legutóbb pedig – bár hónapokkal előbb beharangozták – március végén mégsem adták közre az átlagkereset mellett a mediánjövedelmeket és a mikrocégekben dolgozók jövedelmeit. Ezekből ugyan az átlagnál sokkal alacsonyabb keresetek jönnének ki. A KSH aztán az egészet az adóhivatalra kente. A javított számok azóta se érkeztek meg.

Kétharmad úgy érzi, nincs elég tartaléka

Jelentősen megnőtt a váratlan helyzetre gondolt elegendő pénzügyi tartalék összege, de a lakosság kétharmada szerint idén se áll rendelkezésére ez az összeg. A fővárosiak biztonságérzete romlott.

Átlagosan 476 ezer fontot jelöltek meg a megkérdezettek, mint amekkora tartalék szükséges ahhoz, hogy valamilyen váratlan kiadás ne okozzon problémát – derül ki a Policy Agenda (PA) legfrissebb kutatásából. Tavaly ez az összeg 297 ezer volt. Vagyis 62 százalék a különbség egy év alatt. És mintegy kétharmaduk idén is azt mondta, hogy nincs ekkora tartaléka.

Szubjektív biztonságérzet

A PA évente vizsgálja a létminimum és a társadalmi minimum értékét, és az ezen a szinten élő háztartásokat. Ebben a kutatásban fontos elem, hogy meghatározzák a kisebb váratlan kiadásokra vonatkozó összeget. 2018-hoz képest idén jelentősen növekedett ennek mértéke, de továbbra is a családok körülbelül egyharmada rendelkezik ennek megfelelő összeggel.

A létminimum azt mutatja meg, mekkora jövedelem szükséges egy magyar háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. De ez a bevételi szint nem nyújt lehetőséget arra, hogy belső átcsoportosításokkal, vagy ebből félrerakott megtakarításokkal legyen lehetőség tartalék képzésére, és váratlan kiadások finanszírozására.

Az persze nyilvánvalóan

háztartásonként eltérő, hogy mekkora tartalék lenne kívánatos.

Ennek meghatározásához szükség van arra, hogy az érintettek mit gondolnak „elegendő” tartaléknak, és ehhez a saját maguk által meghatározott szinthez képest hova sorolják magukat.

Fontos, hogy a váratlan kiadás definíciója nem objektív, hiszen például egy betegség miatti jövedelemcsökkenés családonként eltérő mértékű anyagi problémát okoz. Ugyanígy különbözik az is, hogy kinek milyen nagy, szabadon rendelkezésre álló pénzügyi tartalék számít megnyugtató háttérnek.

A PA által készített kutatás szerint tehát a háztartások szerint a kisebb váratlan kiadások fedezetére átlagosan 476 ezer forintra lenne szükség ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a háztartás költségvetését. Azaz a család ne kényszerüljön arra, hogy külső forráshoz kelljen nyúlni. Ez 62 százalék különbség egy év elteltével.

Forrás: Policy Agenda

A kutatók nem tudnak határozott választ adni a nagy mértékű növekmény okára. Feltehetőleg szerepet játszik ebben olyan tényező, mint a szubjektív inflációs érzés, vagy akár a – kisebb váratlan meghibásodásokhoz, javításokhoz kapcsolódó – szakemberhiány miatti jelentős drágulás a szolgáltató szektorban.

További ok lehet, hogy

jelentősebben emelkedett az átlagérték az alacsonyabb elvárt összeget megjelölők körében.

Ha az elvárt tartalék alapján ötödökre osztjuk a társadalmat, akkor a 2018-as adatok szerint az első ötöd átlaga még 71 ezer forint volt, 2019-ben már 150 ezer forintra növekedett. Ezzel szemben a felső ötödben csak 46 százalék volt az emelkedés (892 ezer forintról 1,3 millió forintra).

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a folyamatos kormányzati sikerpropaganda a két számjegyű bérnövekedésről nyilván nem maradt hatástalan. Ez pedig főként a kis jövedelműekben kelti azt az érzést, hogy ő ugyan kimaradt ebből, de a többieknek biztosan sokkal jobban megy. Ez is felfelé húzhatja az elvárt tartalék összegét.

A sokgyerekesek relatíve kevesebbet igényelnek

Természetesen a kívánatos megtakarítási szintre hatással van az is, hogy mennyien élnek a háztartásban. Az egy-két fősek esetén ez az összeg most 375 ezer forint (2018-ban 257 ezer volt), míg a három-négy fős családoknál meglepően magas, már csaknem 500 ezer (2018-ban 359 ezer). Érdekes módon az öt fős és annál nagyobb háztartásoknál csökken ez az összeg: 432 ezer forintot (2018-ban 284 ezret) jelöltek meg.

Településtípusok esetén is jelentős különbségek vannak. Míg a budapesti háztartások 580 ezer forintot említettek, addig a községekben ez 471 ezret. A 23 százalékos különbség (2018-ban is ekkora volt) önmagában nem magyarázható az árakkal, sokkal inkább az anyagi-jóléti pozícióval van összefüggésben.

Önmagában nem is az a legfontosabb, hogy egy háztartás mekkora „elvárt” tartalékot gondol elégségesnek, sokkal inkább az a kérdés, hogy ez rendelkezésre áll-e számára. Ebben a tekintetben szomorú képet fest a társadalom.

A mintegy 300 ezer forint átlagos „elvárt” tartalék szintjére 2018-ban a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy van ekkora mobilizálható megtakarítása.

A 2019-ben mért átlagos megtakarítási értékhez is szinte pontosan ugyanilyen arányban tartoztak ide:

35 százalék érzi magát biztonságban, mert van ekkora megtakarítása.

Ez az arány a fővárosban élőknél 33, a községekben pedig 35 százalék. Az egy-két fős háztartások esetében 32, míg az öt és annál nagyobbaknak 34 százaléka mondta, hogy van akkor tartaléka, amelyet elvárt megtakarításként jónak tartana.

Összességében továbbra is elmondható, hogy a magyar társadalom mintegy kétharmada úgy érzi, hogy nincs anyagilag felkészülve arra, ha kisebb váratlan kiadást kell finanszíroznia. Az is feltűnő az adatokban, hogy a Budapesten élők szubjektív anyagi biztonságérzete az egyik legalacsonyabb. Ez a korábbi évben egyáltalán nem volt jellemző.

Szegények Magyarországa

0

Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be a bérválság megoldása érdekében, lépésének a helyességét igazolja a Központi Statisztikai Hivatal által a magyar háztartások életszínvonaláról most közzétett kiadvány. 2011 és 2016 között a kétszeresére nőtt a dolgozó szegények száma Magyarországon.

Tavaly már megközelítette a félmillió főt azoknak a száma, akik annak ellenére, hogy dolgoznak, nem tudnak kitörni a szegénységből.

Az adatokból világosan látszik, hogy az orbáni munkaalapú társadalom a dolgozó szegények társadalma

– mutat rá az LMP közleménye. Hozzáteszi: az Orbán-kormány legfőbb ígérete az volt, hogy a vállalkozások tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre. Ehhez képest 2011 és 2016 között a duplájára nőtt a dolgozó szegények száma, vagyis megélhetést nem adó munkahelyek jöttek létre nagy számban.

Az Orbán-kormány hetedik évében sem éri el a minimálbér a létminimumot, a közmunkabér pedig mélyen a szegénységi küszöb alatt van.

Az LMP a bérválság megoldása és a dolgozói szegénység felszámolása érdekében törvényjavaslatot nyújtott be, ami adó-és járulékcsökkentést, közalkalmazotti béremelést, a családi pótlék emelését és kiterjesztését, az egygyermekesek családi adókedvezményének megduplázását és az alapvető élelmiszerek ÁFA-csökkentését tartalmazza.

Ami a KSH kiadványát illeti: abból az is kiderül, hogy a magyarok több mint negyede él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, és közel 1,3 millióan vannak, akiknek a jövedelme még a havi 77 600 forintot sem éri el. A gyermekvállalás továbbra is az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, és a legrosszabb helyzetben továbbra is az egyszülős családok vannak. Minden második egyszülős család él szegénységben vagy nélkülözésben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK