Kezdőlap Címkék Megtakarítások

Címke: megtakarítások

Költekezünk, befektetünk: a szuperpapír a lakásokat is sújtja?

Jelentősen növekszik a háztartások hitelállománya, ezzel párhuzamosan százmilliárdok áramlanak ki betétekből, befektetési jegyekből, részben a MÁP Pluszba. Egy ingatlanos cég szerint megtorpanás tapasztalható az ingatlanpiacon, aminek oka a szuperállampapír.

A nyár közepe óta jelentős mozgások figyelhetők meg a lakossági pénzügyek terén. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája azt mutatja, hogy júliusban 142,9 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya, ami igen sok a megelőző hónapok 60 milliárdjaihoz képest

Százmilliárdok jönnek-mennek, cél a MÁP Plusz?

Vagyis két hónap alatt 204 milliárddal több kölcsönt vettek fel az emberek. Az nem derül ki az adatokból, milyen célokra fordítják a pénzt. Érdekes párhuzamosság azonban, hogy ugyanezen időben 262 milliárddal esett a bankbetétekben lévő pénz (júliusban 37,2, júniusban 225,1 milliárd). Emellett a befektetési jegyekben lévő pénzből is kivontak 206 milliárdot (júniusban 138,6, júliusban 67 milliárdot). (A befektetési jegyekből folyamatos a pénzkiáramlás, aminek egyik oka az ingatlanalapokat érintő változás: májustól már nem lehet pár nap alatt kivenni az újonnan betett pénzből, hanem fél évet kell várni rá, ami önmagában óriási összeget vitt ki ezekből az alapokból.)

Lehetséges, sőt, valószínű magyarázat, hogy

nem véletlenül éppen a június-júliusi hónapokban történt ez a hatalmas pénzmozgás.

Ekkor lépett színre az egyszerűen csak szuperállampapírnak nevezett 5 év futamidejű Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek igen attraktív hozama (évente csaknem 5 százalék, 5 év alatt több, mint 27 százalék) lényegében költségmentes menet közbeni „feltöréssel” párosul. Ez minden más terméket megelőz a hozamban.

Arra már korábban rámutattunk, hogy a MÁP Plusz annyira „jó” konstrukció, hogy megéri a gyerekvállalást ösztönözni hivatott babakötvény (maximum 10 milliós) hitelt erre fordítani. Ha utóbb gyerek nélkül marad a pár (netán eleve így tervezi), az emiatt átárazódó, vagyis kamatossá váló kölcsön is kellemesen fial a kötvénnyel. (A múlt héten nagy port vert fel, hogy az eddigi családtámogatások ellenére se született több gyerek sokadik hónapja. Eközben a házasságkötések száma szignifikánsan nőtt. A későbbi statisztika fogja megmutatni, hogy lesz-e változás. Ha nem, lehetséges, hogy a babaváró kölcsön miatt köt házasságot sok pár, a pénzt pedig befektetésként kezeli.)

A most már 1800 milliárdhoz közelítő MÁP Plusz-állományba az első hetekben máshonnan – például egyéb államkötvényekből – áramlott át a pénz nagyjából fele. Azóta ez az arány csökkent, ahogyan a MÁP Plusz jegyzése is.

Ingatlan helyett szuperpapír?

Ezt a kapcsolatot véli felfedezni a Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője is. Balla Frigyes arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évben – a fővárosban elszabadult árak miatt – felértékelődött az agglomeráció ingatlanpiaca. Ennek egyik nyertese Dunakeszi.

Ugyanakkor nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, és érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek. A szakértő véleménye szerint mindennek köze lehet MÁP Pluszhoz:

az állampapír érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról.

(Ha így van, akkor ez minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanvevőket érinti.) A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.

Kétharmad úgy érzi, nincs elég tartaléka

Jelentősen megnőtt a váratlan helyzetre gondolt elegendő pénzügyi tartalék összege, de a lakosság kétharmada szerint idén se áll rendelkezésére ez az összeg. A fővárosiak biztonságérzete romlott.

Átlagosan 476 ezer fontot jelöltek meg a megkérdezettek, mint amekkora tartalék szükséges ahhoz, hogy valamilyen váratlan kiadás ne okozzon problémát – derül ki a Policy Agenda (PA) legfrissebb kutatásából. Tavaly ez az összeg 297 ezer volt. Vagyis 62 százalék a különbség egy év alatt. És mintegy kétharmaduk idén is azt mondta, hogy nincs ekkora tartaléka.

Szubjektív biztonságérzet

A PA évente vizsgálja a létminimum és a társadalmi minimum értékét, és az ezen a szinten élő háztartásokat. Ebben a kutatásban fontos elem, hogy meghatározzák a kisebb váratlan kiadásokra vonatkozó összeget. 2018-hoz képest idén jelentősen növekedett ennek mértéke, de továbbra is a családok körülbelül egyharmada rendelkezik ennek megfelelő összeggel.

A létminimum azt mutatja meg, mekkora jövedelem szükséges egy magyar háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. De ez a bevételi szint nem nyújt lehetőséget arra, hogy belső átcsoportosításokkal, vagy ebből félrerakott megtakarításokkal legyen lehetőség tartalék képzésére, és váratlan kiadások finanszírozására.

Az persze nyilvánvalóan

háztartásonként eltérő, hogy mekkora tartalék lenne kívánatos.

Ennek meghatározásához szükség van arra, hogy az érintettek mit gondolnak „elegendő” tartaléknak, és ehhez a saját maguk által meghatározott szinthez képest hova sorolják magukat.

Fontos, hogy a váratlan kiadás definíciója nem objektív, hiszen például egy betegség miatti jövedelemcsökkenés családonként eltérő mértékű anyagi problémát okoz. Ugyanígy különbözik az is, hogy kinek milyen nagy, szabadon rendelkezésre álló pénzügyi tartalék számít megnyugtató háttérnek.

A PA által készített kutatás szerint tehát a háztartások szerint a kisebb váratlan kiadások fedezetére átlagosan 476 ezer forintra lenne szükség ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a háztartás költségvetését. Azaz a család ne kényszerüljön arra, hogy külső forráshoz kelljen nyúlni. Ez 62 százalék különbség egy év elteltével.

Forrás: Policy Agenda

A kutatók nem tudnak határozott választ adni a nagy mértékű növekmény okára. Feltehetőleg szerepet játszik ebben olyan tényező, mint a szubjektív inflációs érzés, vagy akár a – kisebb váratlan meghibásodásokhoz, javításokhoz kapcsolódó – szakemberhiány miatti jelentős drágulás a szolgáltató szektorban.

További ok lehet, hogy

jelentősebben emelkedett az átlagérték az alacsonyabb elvárt összeget megjelölők körében.

Ha az elvárt tartalék alapján ötödökre osztjuk a társadalmat, akkor a 2018-as adatok szerint az első ötöd átlaga még 71 ezer forint volt, 2019-ben már 150 ezer forintra növekedett. Ezzel szemben a felső ötödben csak 46 százalék volt az emelkedés (892 ezer forintról 1,3 millió forintra).

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a folyamatos kormányzati sikerpropaganda a két számjegyű bérnövekedésről nyilván nem maradt hatástalan. Ez pedig főként a kis jövedelműekben kelti azt az érzést, hogy ő ugyan kimaradt ebből, de a többieknek biztosan sokkal jobban megy. Ez is felfelé húzhatja az elvárt tartalék összegét.

A sokgyerekesek relatíve kevesebbet igényelnek

Természetesen a kívánatos megtakarítási szintre hatással van az is, hogy mennyien élnek a háztartásban. Az egy-két fősek esetén ez az összeg most 375 ezer forint (2018-ban 257 ezer volt), míg a három-négy fős családoknál meglepően magas, már csaknem 500 ezer (2018-ban 359 ezer). Érdekes módon az öt fős és annál nagyobb háztartásoknál csökken ez az összeg: 432 ezer forintot (2018-ban 284 ezret) jelöltek meg.

Településtípusok esetén is jelentős különbségek vannak. Míg a budapesti háztartások 580 ezer forintot említettek, addig a községekben ez 471 ezret. A 23 százalékos különbség (2018-ban is ekkora volt) önmagában nem magyarázható az árakkal, sokkal inkább az anyagi-jóléti pozícióval van összefüggésben.

Önmagában nem is az a legfontosabb, hogy egy háztartás mekkora „elvárt” tartalékot gondol elégségesnek, sokkal inkább az a kérdés, hogy ez rendelkezésre áll-e számára. Ebben a tekintetben szomorú képet fest a társadalom.

A mintegy 300 ezer forint átlagos „elvárt” tartalék szintjére 2018-ban a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy van ekkora mobilizálható megtakarítása.

A 2019-ben mért átlagos megtakarítási értékhez is szinte pontosan ugyanilyen arányban tartoztak ide:

35 százalék érzi magát biztonságban, mert van ekkora megtakarítása.

Ez az arány a fővárosban élőknél 33, a községekben pedig 35 százalék. Az egy-két fős háztartások esetében 32, míg az öt és annál nagyobbaknak 34 százaléka mondta, hogy van akkor tartaléka, amelyet elvárt megtakarításként jónak tartana.

Összességében továbbra is elmondható, hogy a magyar társadalom mintegy kétharmada úgy érzi, hogy nincs anyagilag felkészülve arra, ha kisebb váratlan kiadást kell finanszíroznia. Az is feltűnő az adatokban, hogy a Budapesten élők szubjektív anyagi biztonságérzete az egyik legalacsonyabb. Ez a korábbi évben egyáltalán nem volt jellemző.

Nem sokat gondolkodunk, ha pénzköltésről van szó

Nyolc éve kétharmad, ma ennek fele gondolja át alaposan, mielőtt vásárol valamit. Az MNB szerint ez a javuló életkörülmények miatt van. Ugyanakkor az emberek többségének változatlanul jószerivel semmi tartaléka sincs.

A pénzügyek terén inkább tücsök, mint hangya a magyar lakosság életmódja: 2010-ben a megkérdezettek kétharmada válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy „Mielőtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”. Három éve már csak minden második, idén pedig mindössze 33 százaléka – olvasható a Magyar Nemzeti Bank legújabb felmérésében, amelyben a 18-79 éves felnőttek pénzügyi helyzetére, szokásaira és attitűdjeire kérdeztek rá.

Forrás: MNB

A többi kérdésre adott válasz is arra mutat, hogy nem éppen az erőteljes előretekintés a jellemző a hazai lakosságra.

Az előrelátásnak ez a látványos romlása a jegybanki szerzők szerint elsősorban azzal van összefüggésben, hogy a válság lefutása óta jelentősen

javult a lakosság helyzete, amit viszont nem követ az emberek gondolkodásmódja.

A válaszadók a jelzett három évben 65, 69 majd 76 százalékban válaszoltak nemmel arra a kérdésre, hogy a megelőző egy évben előfordult-e olyan helyzet, hogy jövedelmük nem fedezte megélhetési költségeiket. (Az írásban nem fejtik ki, hogy vizsgálták-e a válaszolók szerinti megélhetési költség megalapozottságát, például hogy az minden esetben eléri-e a szociológusok szerint számolt létminimumot.)

A helyzet továbbra se rózsás voltát a szerzők is elismerik, amikor arról számolnak be, hogy

a lakosság körülbelül 60 százaléka jelenleg is legfeljebb három hónapot vészelne át

elköltözés és hitel felvétele nélkül, ha elveszítené a fő jövedelemforrásnak számító keresetét, munkabérét. Ehhez hozzáteszik, hogy tízből kilencen alkalmazottként dolgoznak.

A felmérés értékelői arra a következtetésre jutottak, hogy a megélhetési gondokkal szemben védettebbek a magasabb végzettségűek és az idősebb nyugdíjasok (vagyis akik ellátását régebben állapították meg, s ez növekszik évről évre – az utóbbi években már csak az inflációval korrigálva, úgy, ahogy). A legkisebb veszélynek még a 30-39 évesek vannak kitéve napi pénzügyi nehézségnek, a legmagasabb, 23 százalék a „fiatal nyugdíjasok”, a 60-69-esek körében tapasztalható.

A javuló életkörülmények hatásának tudják be a szerzők azt is, hogy

számottevően csökkent azok aránya, akik készítenek családi költségvetést.

Házi büdzsé idén csupán a felmérésben résztvevők ötödére (21 százalék) volt jellemző, míg nyolc évvel ezelőtt majdnem minden harmadik (32 százalék) megkérdezett háztartás aktívan tervezte meg bevételeit és kiadásait.

A háztartási költségvetést készítők 21 százalékos átlagos értéke azonban nagy szórást mutat. Itt is egyértelműen megfigyelhető tendencia, hogy az iskolai végzettség, illetve a háztartás jövedelmének emelkedésével nő a költségvetést készítő családok aránya.

Az MNB-s szerzők úgy látják, hogy a magyar háztartások tipikus pénzügyi viselkedése jellemzően nem képes ellensúlyozni a gazdasági ciklusok hatását. A családok nem, vagy csak korlátozottan – magasan iskolázott, magas jövedelmű családok – képesek megfelelő mintát adni gyermekeiknek az életminőséget jelentősen befolyásoló pénzügyi-gazdasági kérdésekben.

Az idei felmérés azt erősítette meg, a magyar családok pénzügyi ismeretei továbbra is hiányosak, bizonyos kérdéskörökben javuló, másokban romló tendenciát mutatnak. A korábbi nemzetközi összehasonlításokban is leginkább jónak számító magyar eredmények a lexikális ismereteket, „pénzügyi tudást” mérő kérdéseknél (például infláció, kamatszámítás, kockázat és hozam viszonya) születtek.

Ezért változatlanul szükségesnek látják a közoktatásban alapos pénzügyi alapismeretek tanítását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK