Itthon

Felfüggesztették a már lezárt nemzeti konzultációt

0

Jogerős bírósági végzés kötelezi a Miniszterelnöki Kabinetirodát arra, hogy függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” postai és internetes terjesztését, legalábbis azt a részt, ami a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozik. A kormánykampány ugyan egy hete lezárult, de a civil szervezet indította személyiségi jogi perben még lehet jelentősége a mostani végzésnek.

 

A Magyar Helsinki Bizottság október 1-én fordult bírósághoz a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a kérdőívben szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat, illetve, hogy ideiglenes intézkedésként kérte az ítéletig a tevékenység kötelező felfüggesztését. Ezt azonban az első fokú bíróság elutasította – tudatja a civil szervezet közleménye.

Az ideiglenes intézkedés ügyében a Helsinki Bizottság a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, amelynek

a ma kézbesített, november 29-iki keltezésű jogerős végzése részben megváltoztatta a korábbi döntést,

és jogerősen arra kötelezte a Kabinetirodát, hogy az elsőfokú bíróság érdemei határozatának meghozataláig függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” 5. pontjában szereplő, a Helsinki Bizottságra vonatkozó állítás internetes és postai terjesztését.

Habár közben a „Nemzeti Konzultáció” véget ért, az elvin túl gyakorlati jelentősége is lehet a jogerős végzésnek a Helsinki Bizottság és a kormány között folyó jogvitában – véli a jogvédő szervezet.

A Kabinetirodával szemben indított személyiségi pernek jövő szerdán lesz az első tárgyalása. A bíróságnak azt kell majd eldönteni, hogy a „nemzeti konzultáció” 5. pontjában szereplő és 8 millió lakosnak kipostázott rész sérti-e a Helsinki Bizottság jó hírnevét. A szöveg így szó: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«.”

Csakhogy a Helsinki Bizottság soha nem szorgalmazta a „migránsok” vagy „bevándorlók” bűntetteinek enyhébb megítélését

– szögezi le a közlemény. A „kérdőívben” szereplő megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.

Helyszíni tudósítás egy sörözőből – Vásárhely után egy nappal

Levelet kaptunk egy olvasótól. Nem is levél valójában, hanem tudósítás. A történet látszólag egy sörözőben játszódik, a valódi színhely a magyar valóság. Olvasónk azt írja: „Az alábbi írásomat névvel nem vállalhatom, mert elveszíthetem a megélhetésemet. Igen, gyáva vagyok – ezt elvállalom, de nem csak a magam életéért felelek. Használják, ha arra érdemesnek találják.”

Mi ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy itt tart Magyarország, idáig jutottunk.

És akkor a beszámoló.

„Február 26-n, a Hódmezővásárhely utáni nap estéjén Budapesten, egy belvárosi sörözőben. 18 óra után érkezem, és azonnal asztalt kapok. Kicsit csodálkozom, itt ritkán van hely, ha igen, akkor is fenn az emeleten, de most lent, szuper helyen kínálnak asztalt, csak egy bökkenő van, de nem tehetek semmit, a szomszéd asztal elég közel van, ahol 3 fiatalember üldögél, úgy 30 körüli lehetnek. Szemmel láthatóan utálják, hogy hallótávolságban ülök le, így azonnal előveszem a mobilomat, és elmerülök benne.

Csakhogy egy mondat megüti a fülemet, akárhogy is próbálok semleges „se nem hall se nem lát” lenni. Azt mondja az egyik, hogy „El tudjátok képzelni, hogy mihez fogunk majd magunkkal ellenzékben?” Egyetlen pillanat alatt foszlik szét a szalonképes ott sem vagyok érzésem, és elkezdek lopva figyelni. (Rendben van, nem vagyok büszke rá, de ez történt.) Azt hiszem, jelezhették egymásnak, hogy csendesebben, mert innentől egyetlen hangot sem hallok. Beletörődve a dologba, bedugom a fülesemet, demonstrálva, hogy nem vagyok jelen. Innentől csak nézegetek és gondolkodom – van rá 5 percem, amíg megérkezik a barátnőm a rendes havi sörözésünkre. Azt látom, hogy három okos, jóarcú, szerénynek tűnő, udvarias civilizált fiú búsul nagyon mélyen, még a sörük is alig fogy.

Belegondolok, hogy 8 éve talán még nem is végeztek az egyetemen, valami ideológiailag elkötelezett munkájuk lehet, látszik rajtuk, hogy nem apukától van pénzük, a nem olcsó sörözőben otthonosan és hangsúlyozottan civilizáltan viselkednek.

Ezek a fiúk ártatlan, lelkes hívőknek tűnnek, akik most belenéztek a sötétnek is elképzelhető jövőbe.

Barátoknak látszanak, ami nagy dolog manapság, hogy meg tudnak bízni egymásban. Együtt szomorkodnak, tanácstalankodnak, depiznek és paráznak. Este lévén egy takarékos gulyáslevest fogyasztanak, és csak két kör sör tűnik el úgy másfél óra alatt.

Az este vége felé egy abszurd ötletnek engedve átvillan az agyamon, hogy még az is lehet, hogy ezek a fiúk, egyszer majd listára kerülnek, magyarázkodhatnak, hogy ők nem tudták nem értették, csak dolgozni akartak, nem bántottak senkit (és tényleg csak hívő részecskéi egy gépezetnek) stb, már rég ráuntunk erre, és inkább úgy döntök, a történelem nem fogja ilyen sematikusan ismételni önmagát.

Megsajnálom őket, de biztatónak érezem az elfogadást a viselkedésükben. Eddig azt gondoltam, a hatalom nem engedi majd a fogai közül a koncot, történjen bármi. Ez a három fiú azonban azt gesztikulálja itt a tudata alól is, hogy berontott ugyan a vereség esélye az eddig diadalmas életbe, de ezt tudomásul kell venni, esetleg újra kell építkezni, és jelét sem mutatják a harcias, a demokráciát  félresöprő, általam rettegett  félelmetesen fenyegető erőnek.

Így azután nekünk a barátnőmmel elég vidáman múlt el ez a hétfő este!”

120 perc – 2018. január 22. 14:00

0

Feljelentést tett a budaörsi polgármester

„Budaörs város polgármestereként határozottan elutasítom a kormányzati média hazug sejtetését, miszerint Budaörs Város Önkormányzatának vagy a Polgármesteri Hivatalnak bármiféle köze lenne választási csalás előkészületeihez.” – írja közleményében Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester a „kormányhű TV2 országos televízió 2018. január 19-én este sugárzott Tények c. Hírműsorának” egy riportjára reagálva, amely egy olyan, a budaörsi kormányablaknál történt eseményről számol be, amely felveti a bevezetőben említett bűncselekmények alapos gyanúját. Wittinghoff feljelentést tett.

 

FELJELENTÉST TETT BUDAÖRS POLGÁRMESTEREFeljelentést tett a budaörsi polgármester választási csalás előkészületének gyan…

Közzétette: Szeretlek Budaörs – 2018. január 22.

Nyomozást rendelt el az ügyészség az Elios ügyében

A Pest Megyei Főügyészség hétfőn elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében. A főügyészség szóvivője, Gyugyi Csilla elmondta: az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásai esetén követett protokollnak megfelelően, a Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg. A Legfőbb Ügyészség közlése szerint az OLAF jelentése három – 2009 és 2014 között kibocsátott – KEOP-pályázat vizsgálatáról szól. (MTI)

Letette az olimpiai esküt a magyar csapat

Letették az olimpiai esküt a phjongcshangi téli olimpiai és paralimpiai játékokon résztvevő magyar sportolók. A magyar csapatot szinte biztosan ugyanúgy 16 fő alkotja majd, mint négy éve Szocsiban, bár a sízők kvótája ezen a héten válik majd hivatalossá. (MTI)

Orbán nem hajlandó a Hír TV-nek nyilatkozni

0

A Hír TV riportere többek között Tiborcz István botrányáról kérdezte volna a miniszterelnököt, ő viszont csak annyit mondott: „fake news-nak” nem nyilatkozik.

Az újságíró Gödöllőn kérdezte, vagyis inkább csak kérdezte volna a miniszterelnököt, többek között a vejét érintő Elios-botrányról, valamint helyettesének svédországi vadászatáról. Orbán Viktor viszont, amikor meghallotta, hogy a riporter a Hír TV-től érkezett, annyit mondott:

„Fake news-nak nem nyilatkozom, köszönöm.”

Sajtófőnöke szerint az újságíró ezzel meg is kapta válaszát.

„Fake news-nak”, vagyis álhírterjesztőnek Donald Trump szokta nevezni az őt nem támogató médiát. Arról viszont, hogy mely médiumok terjesztenek valóban álhíreket, itt olvashat bővebben.

Mától kapható a nagy családi támogatási csomag

Július elsején lépett hatályba a kormány családi csomagja, ami a csok-hoz hasonlóan a több gyerek születését szeretné elérni. Eddig ez nem sikerült. Ráadásul az élelmesebbje még azzal is ügyeskedhet, hogy a babaváró hitelből az új szuperállampírba fektet, és a kár gyerek nélkül is jól kereshet.

Mától lép életbe az úgynevezett családvédelmi akcióterv, amit februárban jelentett be Orbán Viktor, hogy aztán az apparátus lóhalálában dolgozza ki a részleteket. Az eddigi, csok-os kísérlet mindenesetre nem jött be.

Jön minden háztól az autóig

A kisebb tételek a következők: kibővül a csok: használt lakásra és több, mint kétezer faluban is felvehető vissza nem térítendő pénz, továbbá jön a hétszemélyes autókra felvehető 2,5 milliós, a vételárnak legfeljebb felére rúgó ajándék, ami már a kétezer kilométernél nem többet futott szalonautókra (az úgynevezett bemutatókocsikra) is jár.

A legnagyobb dobásnak azonban nem ezeket szánja a kormány, hanem a kezdetben asszonyhitelként, mostanra babváróként ismertté vált konstrukciót. Ennek leglényegesebb pontjai:

  • a kölcsön mától 2022. december 31-éig köthető meg,
  • házaspárok kérhetik, ha a feleség 18 és 41 év közötti; a férfiaknál nincs korhatár, de bankok szabhatják meg, a futamidő végén legfeljebb hány éves lehet a férj; egyiküknek első házassága kell, hogy legyen, s legalább az egyiknek minimum 3 éves tb-jogviszony vagy felsőoktatási tanulmány szükséges,
  • kamatmentes és – ami az egyik legfontosabb – szabad felhasználású, de ingatlanfedezetet nem kérhetnek a folyósító bankok, mert a költségvetés készfizető kezesként áll mögöttük,
  • a kölcsön összege maximum tízmillió forint, a futamidő legfeljebb 20 év, a törlesztés nem lehet több havi 50 ezer forintnál, a felvehető összeget a bankok állapítják meg a kérelmezők jövedelme alapján,
  • ingyenes az előtörlesztés.

A konstrukció legvonzóbb volta az, hogy már egyetlen gyerek születése után felfüggeszti az állam a visszafizetést, a második gyerek megérkezésekor leírja a tartozás 30 százalékát, a harmadik utódnál pedig elengedi a teljes fennálló összeget. Ha 5 éven belül születik gyerek, akkor a megmarad a hitel kamatmentessége, ha viszont nem, akkor vissza kell fizetni a már igénybe vett kamattámogatást, és akkortól a kamat megnő, ez jelenleg körülbelül 8 százalék.

Az élelmes nem gyerekbe fektet

És itt kezdődik a csavar a történetben. Ha ugyanis valaki az öt éves „gyerekváró” türelmi időre tartja meg a hitelt, akkor a maximális 10 millió forintot felvéve (persze ez csak a nagyobb jövedelműeknél igaz) a pénzt beteszi az új szuperállampapírba, a MAP Pluszba. Ez ugyanis akkora hozamot fizet, mint egyetlen kockázatmentes termék se. És mivel a babaváró kölcsön előtörlesztése is ingyenes, a gyerek híján utólag megugró kamat és a visszatérítendő kamattámogatás után is maradhat több millió forint nyereség. Még több lesz, ha születik egy gyerek, tehát a kedvezmények egy része utólag se vész el, két gyereknél pedig már a fennálló tőketartozás 30 százaléka is leíródik.

Brutális EU-büntetés a korrupció miatt

Nettó 500-600 milliárd forint büntetést fizet az ország az EU-programok során elkövetett pénzügyi szabálytalanságokért – írja az Európai Bizottságtól származó adatok alapján Jávor Benedek. Fejenként több, mint 50 ezer forint az ára annak, hogy ne álljanak le a támogatások. Lehet, hogy ez nem a vége.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg az uniós támogatások körüli korrupció miatt – derül ki Jávor Benedek írásából, amelyet az Európai Bizottság adataira támaszkodva közölt. Eszerint bruttó 700 milliárd forint feletti, a hazai önrész levonásával több, mint 500 milliárd a büntetések végszámlája.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg

Mint az idén nyárig európai parlamenti képviselő (Párbeszéd) írja, a 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetés néz ki, akkor is szó esett akár 500 milliárdhoz közelítő összegről. Idén tavasszal pedig már legalább 300 milliárd, de kedvezőtlen esetben 400-500 milliárd is lehet az a büntetés, amit az EU az uniós pénz szabálytalan, korrupt kormányzati felhasználása miatt kiszabhat Magyarországra.

Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján

a valóság a pesszimista becslésekre is rátromfolt.

Mindent összevéve a legrosszabb forgatókönyvnek feltételezett 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a pénzügyi korrekció, büntetés, amelyet a bizottság kiszabott.

Ennyibe kerül Magyarországnak Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más Fidesz-közeli oligarchák korrupciója – írja Jávor. De ezt nem ők fizetik meg, hanem a magyar adófizetők. Minden magyar állampolgár több, mint 50 ezer forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra.

Az összes uniós szabálytalanság negyede a miénk

A 24.hu írt arról először, hogy a kormány gigabüntetést vállalt be annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós kifizetések újra meginduljanak, és az ország hozzájusson az EU-s támogatásokhoz. Annak a kérdőívnek adatai azonban, amelynek válaszait az EB a bizottság költségvetési mentesítési eljárásának keretében állította össze az EP költségvetési ellenőrző bizottsága számára, ennél is magasabb összegre utalnak.

A közel száz oldalas dokumentumból először is világossá válik, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is tragikus a helyzet. Ez évről évre változik, a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül hat Franciaországban, és nyolc Magyarországon. A többi 13 országnál egy vagy ritkán két programot érintettek az intézkedések – fogalmaz a bizottság válasza. Ez azt jelenti, hogy a szabálytalannak talált, és ezért

megbüntetett operatív programok több, mint negyedéért hazánk egymaga volt felelős az EU-ban.

Magyarország jobban teljesít, mint bárki más – fogalmaz Jávor.

A kormány nem vállalta a tételes vizsgálatot

Az is kiderül a válaszokból, hogy mekkora összegű büntetést szabott ki a bizottság Magyarországra, ezzel pontot téve az évek óta tartó találgatásoknak. Világossá vált, hogy

mind a hét tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat

tárt fel a bizottság, és olyan sok korrupt projektet találtak. Emiatt az egyesével, ügylet alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott tíz százalékos átalánybüntetést javasolta.

Ezt a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció. A magyar kormány azonban ezt a lehetőséget visszautasította,

tudva, hogy aligha járna sikerrel a közbeszerzések tisztaságának bizonyítása során.

Így mind a hét operatív programnál lenyelték a megkötött szerződések értékének tíz százalékát kitevő átalánybüntetést. A hét operatív program a következő:

  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint,
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint,
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint,
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint,
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint,
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint,
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.

És ez még csak a pénz háromnegyede

Összesen 7480,2 milliárd forintról van szó eddig. Az uniós pénz lehívásában – részben a Lázár János által korábban erőltetett korai lehívások miatt – már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki, figyelembe véve, hogy a kormányzat közben csendben, a nyilvánosság elkerülésével végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt.

Az EB azt reméli, hogy a maradék 25 százaléknyi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák,

amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták. Azért csak várjuk ki a végét, még a hátralevő összegeket is veszélybe sodorhatja a rokonság saját lábra állítása – teszi hozzá a politikus.

Ezzel nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos átalánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Csakhogy a válaszok alapján ehhez hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése. A Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetés. Végezetül hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is.

Lehet, hogy kevesebb büntetéssel számoltak

Ezzel összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze. Ha ebből le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna fizetni, a tényleges büntetés akkor is 500-600 milliárd között lehet.

Ez pedig

az a nagyságrend (5-6 százalék), amennyivel a kormány a várható büntetésekre készülve „túlfoglalta” az uniós pénzt,

és ennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz.

Azaz az esetleges későbbi büntetések már nem csupán abban a formában okoznak veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrásból kell finanszírozni őket, hanem veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is. Vagyis

tényleges, elérhető EU-s támogatások elvesztésével járhat.

Jávor szerint mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig: Polt Péternek. Az 500-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ez a büntetés a 2014-2020 közötti magyar uniós támogatási keret több, mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúg – fogalmaz Jávor Benedek.

Tetszhalott politikai bombák

Bizonyos politikainak hitt „bombák” nem mindig robbannak fel. A legtöbbjüknek talán ugyanaz a sorsa, mint azoknak a második világháborúban ledobott repülőbombáknak, amelyek hetven-nyolcvan évig „döglötten” hevertek a Duna mélyén. Alacsony vízállás, vagy egy építkezéshez ásott gödör kellett ahhoz, hogy rájuk találjanak a markolók. Olyankor aztán jókora ribilliót okoznak, nagyobbat, mint annak idején, amikor tucatszám potyogtak az égből. A szüleim mesélték, amikor megszólaltak a szirénák, az emberek megvonták a vállukat, és lementek a legközelebbi légópincébe. Ha odaesett bomba, pechük volt, ha nem, valamivel később kijöttek és élték tovább az életüket.

Nincs értelme meglepődni, ha egyik-másik politikai bomba is „bedöglik”. Emlékszem, akkora durranásra számított az ellenzék, amikor néhány éve észrevették, hogy Lázár János karján egy értékes antik óra virít. Aztán azon csámcsogtunk hónapokig, mennyibe kerülhetett az a cucc, amiben Habony Árpád, akkor még jövedelem nélküli nem közszereplőt kapta lencsevégre egy fotóriporter. Talán ezzel egy időben pörgött Rogán Antal drága táskaügye is. Sokan azt gondolták, majd megkérdi valamelyiküket egy adóellenőr, tessék mondani, miből? De senki nem kérdezett senkit, és nem történt semmi. Mára, úgy tűnt, megcsömörlöttünk az ilyesmitől, vállat vonunk, kit érdekel miből vette?

Ám a napokban ismét előkerült valami ilyesmi. A kötcsei találkozó körül sündörgő újságíróknak és fotósok apraja-nagyja azon csámcsogott, milyen ruhát, cipőt, órát viselt Orbán Ráhel. Biztos voltam benne, hogy már a kutyát sem érdekli, hogy a kormányfőhöz közálló családtagok, barátok, politikustársak milyen drága holmikban parádéznak. Mindenki, aki nem vak és nem süket, pontosan tudni véli, melyiküknek, miből futja ezekre.

Döglött politikai bombák, gondolhatnánk. Bár ki tudja? Ha évek, évtizedek múlva, netán újra előkerülnek ezek a fotók, mint a rozsdás dunai bombák a víz alól, nem keltenek-e majd – akkor – jókora ribilliót bizonyos politikai körökben?

Arany kutyagumi – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, valódi polgárember kávézás közben legszívesebben a kultúráról beszélget. Ennek apropója is van, ugyanis a héten volt a Magyar Kultúra Napja, melyről úgy tűnt, pártunk és kormányunk megfeledkezni látszik, de ez puszta káprázat: igenis sokat tesznek ők szellemi életünkért, annak támogatásáért, felemeléséért, akkora műbarátok, ahogy Petőfi mondaná a Helység Kalapácsában, „mint az izé”.

Ott vannak például rögtön a kultúrnapi elismerő oklevelek. Ez egy nagyon szép és főleg takarékos szokás, kap a delikvens egy igen szép, nemzeti színű keretes papírlapot, melyen ékes szavakkal megköszönik eddigi tevékenységét és további hasonlókra buzdítják: aláírja egy államtitkár, át lehet venni, kap egy pohár pezsgőt, és kész. Mondjuk kicsit hasonlít a Munka Vörös Zászló Érdemrendre, mert pénz nem jár vele, csak a szégyen, de pont jó így, főleg, ha tudjuk, hogy idén többek között Nyerges Attila kapott ilyent, aki arról nevezetes, hogy ő az Ismerős Arcok énekese.

Mondjuk a zenekarról nekem magamnak lesújtó a véleményem, úgy zenei mint szövegi világuk bonyolultsága vetekszik egy kőbaltáéval, de hát maga a műfaj, vagyis a „nemzeti rock” ilyen: vegyünk egy lakodalmas bandát, egy kemény basszust, egy erős ritmusszekciót és harmincas évekbeli olvasókönyvet, aztán már meg is van és párásodnak a tekintetek a honfibútól. Senkit sem zavar, hogy három akkord, ez ilyen. A Sex Pistols hozzájuk képest Tátrai-vonósnégyes. Hogy aztán Nyerges úr mihez kezd az oklevelével, az kérdéses, tényleg érdemesebb bekeretezni, üveg alatt falra tenni, ugyanis – papírcsákónak kicsi, papírhajónak kemény.

Azonban a műpártolás nem csak ennyi

A nagylelkű, szeretett vezetők mintegy magukhoz emelik az alkotásokat, főleg a festményeket, szobrokat, hasonló csecsebecséket, irodájukban állítják ki, otthonukban helyezik el őket (ugye, ez egy szonettel vagy egy kulcsregénnyel kicsit furán nézne ki), és így is kimutatják, mennyire becsülik a műtárgyakat. Vagy ha ők nem mutatják ki, kimutatja a becsüs. Vegyük rögtön az érzékeny lelkéről, finom hangulatairól ismert Hoppál Péter esetét.

„Letétbe megkapta két Kossuth-díjas magyar festő alkotását Hoppál Péter, amivel maga a fideszes országgyűlési képviselő dicsekedett lelkesen a Facebookon. A sajátos műgyűjtési módszerrel megszerzett festményeket a Janus Pannonius Múzeum helyezte el a kormánypárti politikusnál, hogy „felékesítse” a tárgyalóját.

„Pécsi országgyűlési képviselői tárgyalóm frissen felékesítve Keserü Ilona és Lantos Ferenc festményeivel” – írja keddi Facebook bejegyzésében Hoppál Péter. Csakhogy a fideszes országgyűlési képviselő azzal folytatja posztját, hogy mindezért köszönet a Janus Pannonius Múzeumnak, akik letétbe helyezték hozzám e remekműveket.” (HVG)

Jó, hát a letétnek ezer formája van, bizonyára adott némi anyagi garanciát, annak bizonyságául, hogy míg nála vannak a képek, nem esik bajuk.

Dehogy adott

A HVG hosszas kérdezősködés után megtudta, hogy habár „régóta bevett gyakorlat, hogy egy közgyűjtemény műtárgyat ad tartós megőrzésre egy közhivatal, kulturális intézmény vagy közjogi méltóság, például vezető pozícióban lévő tisztségviselő rendelkezésére, és ezt szívesen teszik olyan művek esetén, amelyek bemutathatósága a múzeumi keretek között nem biztosított jelenleg”, Hoppál mester ebben a kitüntetésben díjmentesen részesült.

Kérem, ez esetben holnap leszaladok Pécsre, tessék kinyitni a raktárat, körülnéznék kicsit, már nagyon unom, hogy olyan kopárak a falak itthon, készítsenek nekem elő valamit vagy Dürertől vagy, ha van, valamelyik németalföldi mestertől, Bruegheltől, Boschtól, mit tudom én, nem vagyok nagyigényű. Esetleg szóba jöhet valami ógörög szobor, reneszánsz kisplasztika, sótartó Cellinitől, egyéb bizsu… hogy az nekem nem jár?

Már miért?

Csak, mert nem vagyok közjogi méltóság? A Hoppál sem az. Hoppál képviselő, mint ilyen, közjogi tisztségviselő, közszereplő, de nem méltóság. Sőt, még én is lehetek ilyen, ha megválasztanak, Hoppál sem a Parlament kupolatermében született, egy törvényjavaslattal a kezében. Tessék nekem megelőlegezni a bizalmat, vagy meglesz magukról a véleményem.

Ja, akkor sem? Hát, pedig szépen kértem…

Orbán, a puritán

De meg is értem, ha én nem kapok műkincseket szép szóra, most nagy a keletjük. Orbán Viktor puritán várbéli irodájához adataink szerint 34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból. A szőnyegeket meg az Iparművészeti Múzeumból hozták ki. Most Tisza István bútorait nem is firtatom, de álljon itt a műtárgyak teljes listája, az Átlátszó nyomán: mindenki beláthatja, hogy ennyi díszítésre mégis szükség van egy igazán puritán irodába, ezek nélkül olyan barokkos lenne…

Festmények

  1. Bogdány Jakab: Virágcsendélet papagájjal (olaj, vászon, 71 x 94,5 cm)
  2. Böhm Pál: Tájkép (olaj, vászon, 75,5 x 101 cm)
  3. Brodszky Sándor: Esztergom és vidéke (olaj, vászon, 132 x 216,5 cm)
  4. Czigány Dezső: Asztali csendélet almákkal (olaj, vászon, 58 x 51,3 cm)
  5. Egry József: Csónakosok (pasztell, vászon, 70 x 86 cm)
  6. Feszty Árpád: A szentkorona elrejtése 1849-ben (olaj, vászon, 36 x 60,5 cm)
  7. Greguss Imre: Vörössipkások Szolnoknál (olaj, vászon, 181 x 130 cm)
  8. Györgyi Giergl Alajos: Mária templomba menetele (olaj, vászon, 41 x 86 cm)
  9. Hegedűs László: Vérszerződés
  10. Ismeretlen festő: Balatoni táj Badacsonnyal és ménessel (Betyártanya)
  11. Ismeretlen festő: Vác látképe
  12. Ismeretlen festő: Deák Ferenc arcképe (másolat Györgyi Alajos után)
  13. Jakobey Károly: Visegrád
  14. Keleti Gusztáv: Folyóparti táj (olaj, fa, 32,5 x 54 cm)
  15. Kunwald Cézár: Tisza István (olaj, vászon, 142 x 112 cm)
  16. Kunwald Cézár: Csendélet (olaj, vászon, 102 x 89 cm)
  17. Ligeti Antal: Táj folyóval (olaj, vászon, 35 x 56 cm)
  18. Ligeti Antal: Fiume (olaj, vászon, 137 x 203 cm)
  19. Márffy Ödön: Virágcsendélet (olaj, vászon, 50 x 60 cm)
  20. Márffy Ödön: Gyümölcscsendélet (olaj, vászon, 65 x 81 cm)
  21. Márton Ferenc: Hargita (olaj, lemezpapír, 74 x 51 cm)
  22. Mednyánszky László: Erdő széle
  23. Mihalik Dániel: Kiöntött a Zagyva (olaj, fa, 23 x 32,5 cm)
  24. Réti István: Kossuth Lajos képmása (olaj, vászon, 255 x 163 cm)
  25. Rubovics Márk: A Vág torkolata a nagy Dunába (olaj, vászon, 31 x 65 cm)
  26. Schallhas Károly Fülöp: Erdős tájkép (olaj, vászon, 59 x 79,5 cm)
  27. Spányik Kornél: Mátyás király (olaj, vászon, 168 x 92,5 cm)
  28. Stetka Gyula: Kamermayer Károly arcképe (olaj, vászon, 255 x 162 cm)
  29. Szamossy László: 48-as törzstiszt (olaj, vászon, 89 x 69,5 cm)
  30. Telepy Károly: Tájkép alakokkal (olaj, vászon, 98 x 137 cm)
  31. Várady Gyula: Sümegi várrom (olaj, lemezpapír, 49,5 x 69 cm)
  32. Vaszary János: Gyümölcscsendélet / Dinnyés csendélet (olaj, vászon, 73,5 x 97,3 cm)
  33. Vidra Ferdinánd: Pannonia (olaj, vászon, 285 x 185,5 cm)
  34. Wittich Eperjesi Károly: II. Rákóczi Ferenc arcképe (olaj, vászon, 76 x 63 cm)

Szobrok

  1. Beck Ö. Fülöp: Tisza István (bronz, 64 cm)
  2. Cser Károly: Szent István
  3. Kisfaludi Strobl Zsigmond: Kardját néző huszár (bronz, 42 cm)
  4. Róna József: Az idős Kossuth Lajos (bronz, 73 cm)

Ez, kérem, az igazi műpártolás, ennyi szépség között nem is lehet mást, mint kiváló döntéseket hozni. Vagy nem. Természetesen ezek is ingyen kerültek az egyszerű, fehér falakra, illetve közéjük. Ennek nincs ára, a Szépség ideálja megfizethetetlen, kérem szépen.

Főleg, ha nem is akarunk érte fizetni.

Én csak egy dolgot hiányolok a falról, hogy tökéletes legyen az iroda.

Egy bíborszín falvédőt, nemzetiszín szegéllyel, amire egy autentikus népművész színarany cérnával felhímezné:

„Hej, irodám puritán
nincsen benne tulipán
csak pár festmény, tubicám
arany kutyagumi tán”

Ez méltóképp feltenné a koronát a műre.

Római-part: cinikus trükközés

0

Trükkösen meghátrált Tarlós István és a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége a Római-parti népszavazás elől. A Független Hírügynökség pártoktól független portál, egyik párt központjából sem diktálnak nekünk, véleményünk azért van az ügyről.

Az a véleményünk, hogy itt visszaéltek a demokráciával, és a népszavazást, úgy is, mint a jogállam egyik legfontosabb intézményét, ismét aljas játékszerré alacsonyították.

Az ügy előzményei ismertek: a Tarlós főpolgármester vezette Fővárosi Közgyűlés áprilisban elfogadta azt a határozatot, hogy mobil gát épüljön a Római-parton. Ennek a tervnek sok ellenzője volt és van. Nem csupán a fővárosi közgyűlés ellenzéki pártjai tiltakoztak ellene, de számos civil szervezet, valamint – felmérések szerint – az ott élő emberek többsége sem támogatta az elképzelést.

A Kúria átengedett egy népszavazási kezdeményezést, melynek alapján aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a Főváros vonja vissza áprilisi, 229/2017. (IV.5.) számú határozatát.

Tarlósék ezt most meg is tették, de a közgyűlés fideszes többsége – ugyanazon a napon változatlan tartalommal, de más ügyrendi számmal – elfogadott egy új határozatot.

Az új határozat szövege a régi, egyedül az ügyrendi száma más.

Erre már Kohn bácsi sem azt mondaná, hogy ügyes, hanem azt, hogy aljas gazemberség.

Aljas, cinikus trükk, aminek nincs más célja, minthogy a választópolgárok szemébe röhöghessenek az urak.

A Fidesz számtalan alkalommal kimutatta már, hogy úgy fél a népszavazástól, mint ördög a tömjénfüsttől. Legutóbb az olimpia rendezésével, azt megelőzően pedig a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazást hiúsították meg, de akkor még nem jutottak el a politikai cinizmusnak erre a mostani csúcsára. Akkor „csak” visszavonták a vasárnapi pihenőnapnak csúfolt – valójában a boltok vasárnapi zárva tartását elrendelő – törvényt.

Tarlósnak és társainak most sikerült szintet lépniük és felzárkózniuk az országgyűlésben már megismert fideszes trükkökhöz: nem egyszerűen visszavonták az eredeti törvényt, de ugyanazzal a lendülettel újat is kreáltak helyette.

A mai napra sokan úgy fognak emlékezni, hogy Tarlós István és a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége 2017. október 18-án szembe ment a választók akaratával és szemen köpte a jogállamot.

Hogyan növelhető meg az állami nyugdíj

A nyugdíj téma nem véletlenül érdekli az embereket nagy mértékben, legalábbis egy bizonyos kor felett: ez valakinél 30 felett, másoknál a 40-es éveikben, de szinte mindenkinél az 5. X után, hogy hogyan is lesz tovább.

A jelenlegi születéskor várható élettartam Magyarországon 79,33 év nőknél és 72,86 év férfiaknál. Jelenleg mindkét nemnél a nyugdíjkorhatár ideje 65 év, a legtöbb kedvezményt az utóbbi 11 évben eltörölték, kivéve azt, hogy 40 év munkaviszony után a nők nyugdíjba vonulhatnak akkor is, ha nem töltötték be a 65. életévüket. Ebbe nem számítanak bele a tanulmányok, az egyetemi tanulmányok sem, így ez azoknak a nőknek jelent könnyebbséget, akik egyetem elvégzése nélkül kezdtek dolgozni és (hosszabb) megszakítások nélkül dolgozták végig az életüket. A következő időszakban azonban várható a várható élettartam további növekedése (az egészségügy, étrendek, közlekedésig biztonság stb. fejlődésével) és a nyugdíjkorhatár növekedése is, még úgy is, hogy rengeteg nagy kérdőjel árnyéke vetül a jövőnkre (többek között a klímaváltozás és az elképesztő sebességű tudományos fejlődés és ezen belül is a mesterséges intelligencia előretörése).

Néhány tévhit és alapvető tudnivaló a nyugdíjaskorról és a nyugdíjrendszerről

Ha egy általános iskolás matematikai feladatról lenne szó, akkor könnyen ki lehetne jelenteni, hogy a nők valamivel több mint 14 évet töltenek nyugdíjasként, míg a férfiak közel 8-at, amely átlagban igaz is, azonban ez nem azt jelenti, hogy valóban csak ennyi ideig nyugdíjas valaki, hanem azt, hogy sokan a nyugdíj előtt elhunynak (a gyermekhalandóság nagyon alacsony hazánkban, de ez is létezik), így a statisztikát lejjebb viszik. Tehát ne számítsunk arra, hogy csak rövid nyugdíjas időszakunk lesz: bár minden elképzelhető, a valószínű az, hogy 1-2, de akár több évtizedig is nyugdíjasak leszünk.

És erre, csakúgy, mint bármi másra, lehet legyinteni, de mi ezt semmiképp sem ajánljuk. Azért, mert az ember idős, nem fognak elsuhanni a napok, hanem épphogy az idő bizonyos szempontból, szubjektíven legalábbis, meg is fog hosszabbodni, hiszen a hetünket kitöltő átlagosan 40 órás munkaidő (plusz a home office időszakán kívül az oda-vissza utazás) egyik napról a másikra el fog tűnni az életünkből, így ezt is ki kell majd tölteni valamivel.

A gyorsan eltelő idő mellett gyakori tévhit a pénzzel kapcsolatban az, hogy a nyugdíjas kor sokkal olcsóbb, mint a fiatal vagy középkorú évek. Hiszen az idő eltöltése a legtöbb esetben nincs (teljesen) ingyen, sokan háziállatot tartanak idős korukra és nem szabad elfeledkezni a növekvő gyógyszer és egészségügyi költségekről.

Míg a legtöbb szakértő azt valószínűsíti, hogy az állami nyugdíjrendszer nem fog eltűnni, de az állami nyugdíjak egyre kevésbé lesznek alkalmasak rá, hogy 100%-ban lefedjék az idősek szükségleteit. Ez a folyamat elindult már az utóbbi években is: az idén nyugdíjba menők a szolgálati idejük alapján számított fizetésük alacsonyabb százalékát kapják meg, mint néhány évvel ezelőtt.

Milyen módokon lehet megnövelni az állami nyugdíjat?

Az állami nyugdíjat közvetlenül a jól ismert módszerekkel lehet megnövelni:

  • ha magasabb adóalap után kapunk jövedelmet (azaz megnövelik a fizetésünket, vagy ha nem vagyunk teljesen hivatalosan bejelentve, akkor a hivatalos fizetésünket), és / vagy
  • ha hosszabb ideig dolgozunk.

Mint köztudott, a 40 éves szolgálati idő a „szokásos”, amely után a nyugdíjakat számítják, de ez lehet ennél alacsonyabb is: 20 év után jár öregségi nyugdíj, ennek meg kell felelnie a minimum nyugdíj összegének (28.500 Ft, ez nem elírás!), míg az öregségi résznyugdíj ennél alacsonyabb is lehet (ha a szolgálati idő nem éri el a 20 évet).

Fontos tudni azonban, hogy a szolgálati idő a minimálbér adó- és járulékalapja után számolódik, így ha alacsonyabb fizetésű részmunkaidős állást vállalunk, akkor könnyen lehet, hogy egy évnyi munka kevesebb mint egy évnyi szolgálati időnek felel majd meg.

Az egyik rendkívül népszerű adózási forma, a KATA egyéni vállalkozás szintén rejt magában ilyen csapdát: ha havi 50.000 Ft-ot fizetünk adóból, akkor egy évnyi munka 7,3 hónap munkaidőnek felel meg. A teljes adóalap pedig 102.000 Ft-nak felel meg, így elviekben 40 évnyi KATA vállalkozás után (az idei számokkal) mindössze havi 41.376 Ft-os nyugdíjat eredményezne. Sajnos itt sincs elírás. Akik havi 75.000 Ft KATA adót fizetnek (ők vannak kisebbségben), kb. 90.500 Ft nyugdíjra számíthatnak 40 év ilyen munkaviszony után (ha ez egyáltalán lehetséges lesz, hiszen a KATA adózás nincs még 10 éves sem). De szerencsére léteznek más pénzszerzési módszerek is, mint az alkalmazotti lét önmagában.

Mik az alternatívák?

Minden befektetés és megtakarítás lehetőség, ha a nyugdíjas éveinket szeretnénk anyagilag jobbá tenni. Lehet szó párna alatt vagy éppen folyószámlán tárolt pénzről, állampapírról (például az inflációkövető verzióról), devizáról és valutáról vagy éppen kriptovalutáról, nemesfémekről (arany, ezüst stb.) és minden másról, amely a befektetés és / vagy megtakarítás kategóriákba tartozik.

Azonban létezik olyan nyugdíjcélú megtakarítás, amelyet a magyar állam is támogat. Ezeket nyugdíj előtakarékosságoknak hívjuk (és nemcsak mi, hanem a 2014-es SZJA (személyi jövedelemadó) törvény is. A három nyugdíj előtakarékossági termékcsoport az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Ezek közül a termékcsaládok közül az egyes (jövendő) nyugdíjasoknak érdemes a számukra leginkább megfelelőt kiválasztani, természetesen. Ezt meg lehet tudni hosszas egy személyes keresgélés, esetleg az összes biztosító- és ilyen termékeket ajánló pénzintézetek felkeresésével, vagy -mi ezt ajánljuk- egy független (nyugdíj)biztosítási szakember segítségével. Az ilyen konzultációk az ügyfelek részére díjmentesek.

Mennyi nyugdíjam lesz és hogyan kerülhetem el, hogy csökkenjen a bevételem?

Bármilyen magas is a fizetésünk és az adóalapunk, a nyugdíj mindig az aktív kereset alatt fog maradni. Azonban tévhit, hogy a nyugdíjas korszak alatt a kiadások is csökkennek. Még ha ez igaz is rövidebb távon, hosszabb távon az egészségügyi problémák és a család támogatása legalább ugyanannyi pénzt emészt fel, mint az aktív dolgozó korban.

A jövendő nyugdíjunkat kiszámolhatjuk a hivatalos nyugdíj kalkulátorral vagy egyes honlapoknak (pl. a nyugdíjbiztositas.com-nak) vannak saját nyugdíjkalkulátoraik is, és létezik nyugdíjbiztosítás kalkulátor is, amely a megtakarítások mértékében és milyenségében segít.

Itt 20 pénzintézet 32 nyugdíj ajánlatát találjuk, és ezekről megtudjuk, hogy:

  • mekkora teljes költségmutatóval rendelkeznek (TKM),
  • milyenek az ügyfelek értékelései, akik az adott cégen keresztül kötöttek ilyen biztosítást,
  • látjuk a választható portfóliók számát (hány különböző helyre tudunk befektetni),
  • a termékcsoportot (nyugdíjbiztosítás / garantált nyugdíjbiztosítás / önkéntes nyugdíjpénztár),
  • az adott terméket forgalmazó pénzintézetet (biztosítók és bankok), és
  • azt is látjuk, hogy jelenleg (a cikk megírásakor) az összes termék megfelel a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának.

Ahhoz azonban, hogy valóban a számunkra leginkább megfelelő termékcsaládból a legjobb terméket ki tudjuk választani, a mi véleményünk szerint mindenképp érdemes egy független tanácsadóval személyesen is elbeszélgetni. Bár ez ingyenes, hosszabb távon akár szó szerint milliókat is nyerhetünk vele: akár egy új autó ára is lehet a különbség a legjobb és legkevésbé jó nyugdíj előtakarékosságok végeredményei között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK