Putyin hosszú háborúra számít : leváltotta hadügyminiszterét

0
751
Facebook

Sojgu Putyin legrégebbi minisztere volt, aki korábban a katasztrófavédelmet irányította, négy tábornoki csillagát is ott szerezte, nem a hadseregnél. Most sem bukott igazán nagyot hiszen a legfontosabb döntési központ: a nemzetbiztonsági tanács titkára lett.

Sojgu két ok miatt távozott a hadügyminiszteri posztról: egyrészt, helyettesét, Ivanov tábornokot korrupció miatt letartóztatták. Nemes Gábornak, a Klubrádió tudósítójának egy orosz szakértő úgy nyilatkozott, hogy Sojgu leváltásának másik oka az volt, hogy Putyin egyik lánya, Jekatyerina Tyihonova kitartóan fúrta őt, Putyin pedig egyre jobban támaszkodik a családjára a döntéshozás során.

Az orosz elnök mint régi KGB-s sosem bízott igazán a hadseregben, és a bizalmatlansága csak fokozódott amikor a nemzetbiztonsági tanácsban

Geraszimov vezérkari főnök és Nariskin, a hírszerzés főnöke az Ukrajna elleni háborúval szemben foglalt állást.

Jellemző az erőviszonyokra, hogy Putyin mind a két tábornokot megtartotta a posztján vagyis távolról sem oly erős a pozíciója mint ahogy azt mutatni szeretné. Az új hadügyminiszter sem katona: Belouszov eddig miniszterelnök-helyettesi rangban a hadiipart irányította, és valószínűleg a jövőben is ezt teszi majd. Putyin így közvetlenül irányíthatja a hadsereget, és ennek nagy jelentősége lehet a közeli jövőben.

Putyin Trump hatalomrajutásáért imádkozik

Ukrajnában Geraszimov tábornok, aki vezérkari főnökként most közvetlenül irányítja a hadműveleteket, titkos tárgyalásokat folytatott az ukrán vezérkar főnökével, Zaluzsnij tábornokkal. A két Viktor állítólag valamiféle különbékét készített elő – területi engedményekkel. Ezt megelégelte Zelenszkij elnök, aki vetélytársat gyanított Zaluzsnij tábornokban, és leváltotta őt. Zaluzsnij jelenleg Ukrajna londoni nagykövete, de nem mondott le arról, hogy átvegye az elnöki szerepet Kijevben. Amíg a háború tart addig nem rendeznek elnökválasztást Kijevben, de utána Zaluzsnij tábornoknak állítólag jó esélye lenne arra, hogy megszerezze az államfői posztot Volodimir Zelenszkijtől, aki egy zsidó oligarcha támogatásával került hatalomra, és maga is egy orosz anyanyelvű zsidó, amely az erős antiszemita hagyományokkal rendelkező Ukrajnában komoly hátrány.

Putyin még nem váltotta le Geraszimov tábornokot, de minden bizonnyal tisztában van vele, hogy ukrajnai agressziója kudarc.

Valószínűleg csak a kiutat keresi megpróbálva megmenteni az arcát. Ezt akadályozza jelenleg Zelenszkij ukrán elnök és a mögötte álló USA, mert nem hajlandók szóba állni vele. Júniusban lesz egy békekonferencia Ukrajnáról, melyet Svájcban rendeznek meg. Több mint 130 állam vesz rajta részt, de Oroszországot nem hívták meg. Ez mutatja a NATO valódi szándékát: minél inkább elhúzni a háborút, mely gyengíti Putyint és az Európai Uniót, de hasznára válik az USA-nak, melynek fegyvergyárai az összes termelésüket már két évre előre eladták. Ebben persze benne van a gázai konfliktus is. Miután Putyin úgy látja, hogy nincs esély arra: meg lehet állapodni Washingtonnal ameddig ott a demokrata adminisztráció van hatalmon, ezért Trump győzelméért imádkozik. Míg Biden elnök első dolga volt 2021-ben, hogy az USA stratégiai ellenfelévé nyilvánította Kínát és Oroszországot megkezdve ezzel a hidegháborút, Trump azt állítja: tárgyalna mind Putyinnal mind a kínai vezetőkkel.

Az USA már tulajdonképp elérte a célját Ukrajnában: megszakította az Európai Unió és Oroszország energia együttműködését, ma már Európa jelentős mennyiségű amerikai cseppfolyósított földgázt vásárol a jóval olcsóbb orosz vezetékes földgáz helyett. 

A NATO-ban mindenki elismeri az USA vezető szerepét: egész Európa beállt a sorba, élén Macron francia elnökkel.

Ráadásul ma már elég a háborús hisztéria a fegyverkezéshez nincs szükség ehhez háborúra, melyet Ukrajna akár el is veszíthet. A koreai fegyverszünet – 1953 – után is évtizedekig folytatódott a fegyverkezési verseny vagyis az amerikai hadiipar jól profitált. Trump tehát nyugodtan lepaktálhat Putyinnal. Az Egyesült Államok azzal is pontosan tisztában van – ezt bizonyította az Ukrajna elleni sikertelen agresszió is – hogy Oroszország hadserege akkor sem lenne képes fenyegetni Európát, ha Putyin esetleg ezt akarná. Putyin agressziója az USA malmára hajtja a vizet: az európai államok erejükön felül fegyverkeznek egy fantom félelem ellen elárasztva megrendelésekkel az amerikai hadiipart. Trump fütyül Európára, mert tudja, hogy Kína fenyegeti igazán az USA hatalmi monopóliumát. Mindeközben zajlik a háború Ukrajnában, ahol ezrek halnak meg hiába…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .