Elios-ügy: …de legalább sötét is van

1
294

Alig bevilágított járdák, zebrák, megszaporodott gyalogosgázolások. Ezekről írtak az Átlátszó olvasói vidéki településekről, amelyeken kicserélték a régebbi, jó, nátriumos lámpákat az Elios új LED-világítására.

Kilenc városból írtak olvasók beszámolót élményeikről olyan településekről, amelyeken az Elios az elmúlt időben kicserélte a régebbi, sárgás fényű nátriumos lámpákat új, korszerű, energiatakarékos LED-világításra. Több helyütt megemlítik, hogy az előző rendszert alig tíz-egynéhány éve szerelték fel.

A tapasztalat egyöntetűen az, hogy a LED-lámpák – a technológia sajátossága miatt – olyan irányított, szűk körbe szórt fényt adnak, amely miatt

lehetetlenség bevilágítani az oszlopok közvetlen környezetén kívül.

Ráadásul van olyan város (Gyál), ahol arra hivatkozva, hogy elegendő kevesebb lámpa is az új, erősebb fényű LED-ből, az oszlopok egyharmadán kikapcsoltatta a polgármester a világítást. Gyál egyébként azzal került be a hírekbe országosan is, hogy egy civil szervezet szakértő céggel megmérette a világítást, megállapítva, hogy minősége nem éri el a megfelelő értéket.

Több város olvasói konkrétan

megemlítik a balesetveszély növekedését és a közbiztonság potenciális romlását

azóta, hogy szinte sötétben botorkálnak az emberek a közterületen. Megszaporodó gyalogosgázolásokról írnak, s arról, hogy akad hely (Zalaegerszeg), ahol az önkormányzat a sok száz milliós lámpacsere után „okos zebrát” telepített az önkormányzat: az útburkolati fény felvillan az autósok számára, ha gyalogos közeledését észleli.

Zalaegerszeg volt az a város, amelynek képviselőtestülete először kiadta az ellenzék által kért OLAF-jelentést, majd másnap – arra hivatkozva, hogy a fáradtság egyszerre érte utol az összes Fidesz-képviselőt, akik emiatt tévesen szavaztak – visszavonta ezt a döntést.

Megérkezett viszont – az Átlátszó közadatkérése nyomán – a mórahalmi vizsgálati anyag. Ebben az Európai Csalás Elleni Hivatal lényegében pontosan azt a sémát tárta fel, ahogyan szerinte országosan zajlott az Elios túlárazott megbízása.

Ugyanazt a felülről irányítottságot állapította meg a pályázatban, egy nappal a beadási határidő előtt tették lehetővé a hivatalosan 60-80 ezer óra élettartamot 100 ezerre „vállalni”, amivel papíron megtörténhet a beruházás megtérülése.

Szó szerint ugyanazt írta ennek alapján az OLAF itt is, mint másutt.

“Ha az irányító hatóság nem módosította volna a pályázati határidő előtt felhívást, lehetővé téve, hogy 100.000 órányi élettartamot vegyenek figyelembe, egyik projekt sem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződés becsült értékek mellett.”

Mórahalmon 88 millió forintba került a lámpacsere, ennek 85 százaléka származott az uniótól.

Maga a pályáztatás is a már megismertek szerint zajlott:

  • az önkormányzat hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzéssel keresett kivitelezőt, az ajánlattételi felhívást az Eliosnak, a Simo Kft.-nek, és az U-Light Kft.-nek küldték meg;
  • az Elios és a Simo Kft. adott be ajánlatot, de utóbbit érvénytelennek nyilvánították;
  • az OLAF helyszíni ellenőrzést tartott a Simo Kft.-nél, és a cég ügyvezetője azt mondta, hogy a vállalkozás soha nem adott be ajánlatot közbeszerzésekre, mert nincs pénze ilyen megrendeléseket teljesíteni (ez az egyetlen eltérés, más – már megismert – vizsgálati jelentésekben ilyen nyilatkozat nem található);
  • az Elios szállítója a Tungsram-Schréder Zrt. volt, az alvállalkozóról nem kapott adatokat az OLAF;
  • összeférhetetlenség a szereplők közt, a szerződésben lévő kiviteli terveket az Elios alvállalkozójaként Horváth Dezső készítette a Simo Kft.-től, és ő írta alá a pályázati terveket is;
  • a projektelőkészítési tanácsadó a Sistrade Kft. volt.

Kecskemét képviselőtestülete ma közleményben tudatta, hogy – bár vizsgálati jelentést szerintük nem kaptak az OLAF-tól – nem adják ki ellenzéki képviselőknek, mert nyomozás zajlik, és az iratokat lefoglalta a rendőrség.

1 hozzászólás

  1. Az alábbi pár mondattal vitába szállnék: “A tapasztalat egyöntetűen az, hogy a LED-lámpák – a technológia sajátossága miatt – olyan irányított, szűk körbe szórt fényt adnak, amely miatt lehetetlenség bevilágítani az oszlopok közvetlen környezetén kívül. ”
    Habár a felszerelt lámpák fényűrűség karakterisztikája koncentrált, ez módosítható és nem technológiai korlát, inkább az adott termék tervezési hibája. Ez megtehető akár egy, a beruházás értékének töredékéért utólag felszerelt fresnel lencsével. Ez hasonló, mint az egyes autók fényszórójának “recés” üvegborítása, ami a kívánt eloszlású fénysűrűséget biztosítja.
    Sajnos ez sem varázsszer, mert csak irányítani tudja a fényt, többet nem csinál belőle. Alkalmazásával az oszlopok alá kevesebb, az oszlopok közé több fény jutna.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..