Kezdőlap Címkék AI

Címke: AI

A munkák és mesterséges intelligencia (IA) korszaka

A 21. században az információs technológia rohamos fejlődése és az automatizáció térnyerése új korszakot nyitott meg a munka világában. Az egyre fejlettebb Mesterséges Intelligencia (IA) rendszerek átalakítják azt, ahogyan dolgozunk és értelmezzük a munkavállalást. Az „intelligens gépek” bevezetése kihívásokat és lehetőségeket is magával hoz, és a munkaerőpiacnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez.

Az egyik fő kérdés, amellyel szembe kell néznünk, az az, hogy milyen hatással van az IA a munkahelyekre. Az automatizáció és a gépi tanulás terjedése azt jelenti, hogy bizonyos munkafolyamatokat hatékonyabban és gyorsabban végezhetnek el a gépek, aminek következtében néhány munkahely elavulhat vagy átalakulhat. Ugyanakkor az IA létrehoz új munkalehetőségeket is, például az intelligens rendszerek fejlesztéséhez és kezeléséhez szükséges szakértői tudás iránti növekvő igényt.

Az egyensúly megtalálása a hagyományos munka és az új technológiák között kihívást jelent mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Fontos, hogy a munkavállalók folyamatosan fejlesszék szakmai képességeiket, és nyitottak legyenek az új technológiák megismerésére. Az oktatási rendszereknek is alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz, és olyan készségeket kell fejleszteniük, amelyekre az AI-vel együttműködve szükség van.

Az etikai kérdések is kiemelkednek az IA és munkahelyek kapcsolatában. Hogyan biztosíthatjuk, hogy az AI-rendszerek ne okozzanak diszkriminációt, és hogyan őrizhetjük meg az emberi jogokat és méltóságot a technológia fejlődése közepette? Ezek az érzékeny témák szoros figyelmet és szabályozást igényelnek annak érdekében, hogy az IA pozitív hatásait maximalizáljuk, miközben minimalizáljuk a negatív következményeket.

A munka és az IA együttélése új korszakot hoz létre, ahol a kreativitás, az alkalmazkodóképesség és az emberi kapcsolatok még fontosabbak lesznek. Azok a munkavállalók, akik sikeresen alkalmazkodnak az új technológiákhoz és folyamatosan fejlesztik készségeiket, versenyképesebbek maradnak a munkaerőpiacon. Az intelligens jövő kialakításában az együttműködésre és az oktatásra való folyamatos összpontosítás elengedhetetlen ahhoz, hogy a technológiai fejlődés mindenki számára előnyös legyen.

A legnagyobb befektetési buborék jöhet létre a mesterséges intelligenciában

Dől a pénz az olyan mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekhez is, melyeknek nincs is piacképes termékük és nem is mindig rendelkeznek megfelelő szakmai csapattal és vezetéssel – írja a CNN gazdasági rovata.

105 millió eurót szedett össze  a Mistral AI, egy olyan francia startup cég, amelyiknek nem volt semmilyen piacképes terméke. A befektetők mégsem nyugtalankodnak: ”ez nagyon sok pénznek tűnik, de a cégnek globális ambíciói vannak, és ezért drága számítógépekre lesz szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit” – mondja az egyik fő szponzor, aki abban bízik, hogy a világon villámgyorsan terjedő mesterséges intelligencia neki is nagy pénzt hoz majd.

A Stability AI fiatal főnöke szerint: ”minden idők legnagyobb buborékja jöhet létre a mesterséges intelligenciában, ha minden így folytatódik“ Emad Mostaque úgy véli: “még igazában meg sem kezdődött a buborék kialakulása.”

15,2 milliárd dollár

Az első félévben ennyi jutott a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek a világon a Pitchbook szerint. Ez persze becsapós hiszen ennek az összegnek a legnagyobb része – 10 milliárd dollár – az a pénz, melyet a Microsoft adott januárban a ChatGPT-t kifejlesztő Open AI-nak. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is igen dinamikus a növekedés

a múlt évhez képest: 58%-kal nőtt a beruházás a mesterséges intelligenciába.

Kevesen értik, hogy valójában miről is van szó: a bevezetőben említett mesterséges intelligencia fejlesztő startup azért tudott több mint száz millió eurót összeszedni, mert mind a három munkatársa már bizonyított a fejlesztésben: ketten a Meta a Facebooknál, a harmadik pedig a Google DeepMind programjánál. A világon jelenleg csak 80-100 olyan fejlesztő dolgozik, aki a profi a nagy nyelvi programok kidolgozásában.

A befektetők bíznak abban, hogy nagy pénz is lesz ebben:

az első félévben a a világ mesterséges intelligencia fejlesztésére szakosodott öt legnagyobb alapjának értéke 35%-kal növekedett. A NASDAQ technológiai index is szárnyal: az év eleje óta csaknem 42%-kal lett magasabb miközben az S and P index csak 19%-ot nőtt.

A Nvidia, amely a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek nagy részét gyártja májusban elérte az egymilliárd dolláros értéket – hatodikként az egész világon. Részvényeinek értéke 207%-kal nőtt az év eleje óta. A dolog szépséghibája az, hogy a szakértők többsége túlértékeltnek tartja a részvényt. A Nvidia profitot hoz, de például a C3.ai mesterséges intelligenciát fejlesztő cég, amelynek a részvényei több mint 240%-kal nőttek az év eleje óta, nem nyereséges, sőt valószínűleg jövőre sem lesz az.

A Goldman Sachs szerint a startup cégek döntő többsége nagy reményekkel indul, de sohasem éri el a várt nagy forgalmat, és sohasem termel profitot.

A tapasztaltabb befektetők emlékeztetnek az internetes buborékra amikor a NASDAQ technológiai index egyetlen év alatt megduplázódott 1999-ben. 2000 márciusában volt a csúcs, majd jött a nagy pofáraesés: a mélypont 2002 szeptemberében érkezett  el amikor kipukkadt a buborék. A csúcshoz képest 81%-ot veszített a NASDAQ index.

Mike Reynolds, a Glenmede vagyonkezelő alelnöke épp erre hivatkozva óvatosságra inti a befektetőket:

”még várnunk kell arra, hogy a nagy felhajtás a mesterséges intelligencia körül valóságos pénzügyi eredményeket hozzon. Nagyon nehéz megmondani, hogy egy mesterséges intelligencia startup olyan eredményes lesz-e a jövőben mint a Google vagy az Amazon.”

A mai nagy high tech részvények közül csak a Microsoft és a Cisco volt már benne a legjobb tízben 2000-ben az előző buborék idején. Mi ebből a tanulság?

“Senki sem tudja, hogy ki lesz a hosszútávú nyertese a mesterséges intelligencia nagy újításának.”

Nagy pénz van a mesterséges intelligenciában, de nagy kérdés, hogy ki szerzi ezt meg.  Jordan Jacobs, egy torontói befektető cég, a Radical Ventures egyik alapítója és ügyvezető igazgatója, elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy

“több ezer milliárd dollár van a mesterséges intelligenciában, csak épp azt nehéz eltalálni, hogy melyik fejlesztő cégben.

A mesterséges intelligencia átalakítja az egész szoftver fejlesztést. A gyógyszer ipart is megváltoztatja a mesterséges intelligencia éppúgy mint a klímaváltozás elleni harcot. A Microsoft hatalmas beruházása – 10 milliárd dollár – a ChatGPT-be ébresztőt jelentett mindenkinek. Olyan volt ez mint a mágikus érintés.”

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia válik a világ legnagyobb buborékjává, de mi lesz akkor, ha kipukkad?

ChatGPT és a gazdasági fejlődés

A ChatGPT gyors világsikere mindenkit meglepett beleértve a fejlesztőket is. Milyen tanulságai vannak ennek a gazdaság fejlődésére, amely nagyon komplex rendszer változásairól szól? Ricardo Hausmann professzor, a Harvard egyetem tanára, erre kereste a választ a Project Syndicate oldalon.

Ahhoz, hogy az algoritmus eltalálja a következő szót, mélységesen meg kell értenie a szövegkörnyezetet, a nyelvtant, a stílust és még sok minden mást is. Az idegrendszert utánzó mesterséges intelligencia fejlesztések felülmúlták a versenytársakat, akik közül sokan  évtizedeken át nyelvi megoldást kerestek. A deep neural networks – DNNs – jól el van nyelvészeti teóriák nélkül is. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a döntéshozóknak a feladatra kell koncentrálniuk, és nem arra, hogy ragyogóan elemezzék annak indirekt okait.

Eddig ugyanis a gazdasági fejlődés elemzésekor mindig a jelenség helyett a mélyebb okokat keresték, és elsősorban azokra koncentráltak. Why Nations Fail – miért vallanak kudarcot a nemzetek? Daron Acemoglu és James Robinson híres könyve azt állítja, hogy az intézményeken múlik a gazdasági fejlődés sikere vagy kudarca attól függően, hogy milyen ösztönzési rendszert használnak. Ez azt sugallja:

ismerd meg az egész kontextust, az egész könyvet, ahelyett, hogy arra koncentrálnál: mi legyen a következő szó?

Oded Galore komplexebb megközelítést javasol a gazdasági fejlődés elemzéséhez: a Brown egyetem professzor szerint ezt több tényező határozza meg. A legfontosabb az, hogy a demográfia és a technológiai haladás megváltoztatta a népesedési Malthus törvényt vagyis az emberek tovább élnek, kevesebb gyereket nevelnek fel, és sokkal többet költenek oktatásra mint korábban.

Mit mutatnak a tények?

Az elmúlt negyven évben gyorsan csökkent a különbség a fejlett és a fejlődő országok között a demográfia és az oktatás tekintetében, de a szakadék az USA és közöttük továbbra is fennáll.

Az életszínvonal különbség nem csökkent.

Ha egyre több az input és ennek ellenére sincs megfelelő output, akkor valami baj van a teóriákkal. Ha a ChatGPT módján gondolkodunk, akkor milyen eredményre jutunk?

Megnézzük, hogy milyen országokban volt sikeres a felzárkózás, és azt tapasztaljuk, hogy azokban, ahol gyorsan nőtt az export méghozzá sokféle terméket tudtak eladni külföldön nemcsak egyféle nyersanyagot vagy mezőgazdasági árut.

A kulcs a diverzifikált export

A ChatGPT megoldása: ha diverzifikált exportunk van, akkor a fejlődés felgyorsul annyira, hogy lényegesen csökkenhet a szakadék, amely a fejlett világtól elválasztja a szóban forgó fejlődő országot – hangsúlyozza Ricardo Hausmann, aki korábban Venezuela tervezési minisztere volt tehát van gyakorlata a hasonló problémák gyakorlati elemzésében.

A mesterséges intelligencia fejlesztői eddig azért nem jutottak gyorsan előre, mert túlságosan is sok célra koncentráltak, a ChatGPT viszont csak egyre: mi legyen a következő szó? Ugyanígy a gazdasági fejlődés problémája is azért oldódik meg nehezen, mert túlságosan is sok a cél, az ENSZ-nek például 17 stratégiai fejlesztési célja van a fejlődő világ számára. A ChatGPT tanulsága az, hogy elég egyetlen célra koncentrálni. Az alkalmazásban, melyet már több mint 100 millió ember használ, ez a következő szó. A gazdasági fejlődésben ez a szó az export, mely diverzifikált. Azok az országok, melyek így cselekedtek meglepően jó eredményeket produkáltak – hangsúlyozza Ricardo Hausmann professzor, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.

Mesterséges intelligencia a mindennapi életünkben

A mesterséges intelligencia (AI) számos területen megkönnyíti az életünket. Milyen változásokat hozott a lakberendezési ágazatban? A mesterséges intelligencia már most hatással van a termékek tervezésének és gyártásának folyamatára, a médiahasználatra és a vásárlásra, valamint az emberekkel való kapcsolattartásra.

Mi is valójában a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia nem más, mint az emberi intelligencia szimulálása olyan programozott gépekben, amelyek hasonlóan gondolkodnak, sőt néha még hasonlóan is cselekednek, mint az emberek. A mesterséges intelligencia bármilyen olyan gépen működtethető, amelyet tanulásra és problémamegoldásra terveztek, vagy amely az emberi elmével kapcsolatos egyéb jellemzőkkel rendelkezik.

Nem minden mesterséges intelligencia összetett. Vannak olyanok, amelyeket csak egy probléma megoldására terveztek. A fejlettebb mesterséges intelligencia egyszerre óriási mennyiségű adatot képes feldolgozni, és képes tanulni, cselekedni és döntéseket hozni. Segítségével elemezhetjük az adatokat, és így javíthatjuk a folyamatok, a gyártás vagy akár az emberi élet minőségét.

A mesterséges intelligencia és az ökológia

Az intelligens, okos és optimalizált háztartás sokkal környezetbarátabb lehet. Nekünk, embereknek néha nehéz nyomon követni a szénlábnyomunkat vagy a bolygóra gyakorolt hatásunkat, de a háztartási energiafogyasztásunkat is elég nehéz nyomon követni.

FH

A mesterséges intelligenciával rendelkező energiatakarékos berendezések segíthetnek ezen a problémán, mivel képesek elemezni az energiafogyasztást, majd azt az adott igényekhez igazítani. Az egyes otthonok így maguk is tudják, hogy mikor fogyasztanak energiát, és mikor nem, ami végső soron segít a takarékosságban.

Egészségesebb élet az AI segítségével

Léteznek olyan okos kütyük, amelyek megmondják, hogy mikor és mennyit kellene mozognunk, figyelmeztetnek a folyadékpótlásra, és így tovább. Valamivel fejlettebb innovációnak számítanak az olyan gyűrűk, amelyek figyelik az egészségi állapotot, segítenek az alvási célok elérésében, a mozgás és a pihenés egyensúlyának megteremtésében, valamint a stressz-szint csökkentésében.

FH

Szórakozás a mesterséges intelligenciával

A Siri, a Google Assistant és az Alexa alapjaiban megváltoztatták az elektronikus eszközökkel való kommunikációnkat, a streaming szolgáltatásokat, és lehetővé tették a hangvezérlést az otthonunkban. Az eszközök megismerkednek az emberek szokásaival, és később a beszerzett adatok alapján tanácsot tudnak adni.

Bútorvásárlás az AI segítségével

A mesterséges intelligencia már a lakás-, dekorációs és belsőépítészeti iparágba is berobbant. Remek példa erre a BIANO keresőmotor, amely folyamatosan új lehetőségekkel, fejlesztésekkel és technológiákkal teszi kellemesebbé az online bútorvásárlást.

FH

Érdekes dekorációt találtál a Pinteresten vagy kedvenc influencered képén láttál egy különleges bútordarabot? Semmi gond, mentsd el a képet és próbáld ki a Biano Visual search funkcióját. A feltöltött kép alapján a mesterséges intelligencia több mint száz különböző webáruházban kikeresi ugyanazokat vagy a hasonló termékeket.

Magyarország új mélységekbe süllyedt – nemcsak a korrupcióban

0

Néhány órán belül két tekintélyes nemzetközi szervezet, a Transparency International és Amnesty International is megjelentette évi jelentését, az első a korrupció mértékéről, a másik az emberi jogok helyzetéről szól az egyes országokban. Magyarországnak „sikerült” eljutnia a második legkorruptabb uniós tagállam büszke címéhez, az emberi jogok terén meg „új mélységekbe süllyedt”.

A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:

Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.

A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.

A közbeszerzésekből a kormányközeli oligarchák mesésen gazdagodnak.

A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.

Aki kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.

Globális összehasonlításban

Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten,

teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.

A hvg.hu erre vonatkozó cikke megállapítja: ritkaság egy ilyen elemzésben, hogy egy embert név szerint emeljenek ki,

Mészáros Lőrinc azonban egy teljes bekezdést kapott.

Mint a jelentésben áll, Magyarország legismertebb gázszerelője csak tavaly megháromszorozta a vagyonát, az érdekeltségébe tartozó cégek 476 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, az összeg 83 százaléka pedig az EU-tól származott.

Az Amnesty International összefoglaló jelentése szerint pedig

„Magyarország új mélységekbe süllyedt”

annak a törvénynek az elfogadásával, amely az ország területén szabálytalanul tartózkodók mindegyikének visszaküldéséről, illetve a menedékkérők őrizetbe helyezéséről intézkedik, az EU-jog nyílt megsértésével. Az AI szerint Magyarország módszeresen megsérti a menekültek, a menedékkérők és a migránsok jogait azzal is, hogy mindössze két határ menti tranzitzónát alakított ki, amelyekben naponta legfeljebb tíz menedékkérelem nyújtható be.

Ennek következtében ezrek gyűltek össze az előírásoknak nem megfelelő szerbiai táborokban – áll a jelentésben.

Az Amnesty International a menekültválságra adott európai válaszlépéseket taglaló fejezetben kimutatja, hogy tavaly 171 332 menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az előző évi 362 753 után. A csökkenés az emberi jogi szervezet szerint az EU által Líbiával és Törökországgal folytatott együttműködés eredménye volt, de

tavaly így is legalább 3119 ember halt meg,

miközben megpróbált a Földközi-tengeren át Európába jutni.

Az EU-tagállamok eközben fokozták erőfeszítéseiket a szabályozatlan beáramlás megakadályozására, és növelték a visszaszállított emberek számát, de ehhez olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek rossz bánásmódnak, kínzásnak és egyéb visszaéléseknek tettek ki migránsokat a tranzit- vagy a kiindulási országokban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK