Az orosz titkosszolgálat állhat a szélsőjobboldali román elnökjelölt sikere mögött

0
269
Facebook

Szergej Nariskin tábornok, a katonai hírszerzés feje a hírek szerint megtervezte “a déli hadműveletet” Moldova és Románia politikai elfoglalására.

A választás Moldovában, ha minimális mértékben is, de a nyugatbarát erők győzelmével végződött. Romániában áll a bál: az elnökválasztás első fordulójában – általános meglepetésre – Calin Georgescu – a szélsőjobboldali oroszbarát elnökjelölt győzött. Kampányát a TikTokon felesége irányította, aki már korábban a kínai fórum sztárjává vált. A jó tanács Georgescunak, hogy használják fel a TikTokot a választási harcban orosz tanácsadóktól származott.

Mindez összefügg azzal, hogy Putyin lázasan készül az alkura Donald Trumppal, amely szándékai szerint új Jalta lenne.

Miért találkozott 14 év alatt 13-szor Putyinnal Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnök a Reutersnek elmondta, hogy Oroszország politikáját azután értékelte át, hogy a Nyugat megtagadta Ukrajna és Grúzia felvételét a NATO-ba 2008-ban. Akkor úgy érezte, hogy megállt a Nyugat nyomulása, és jön az orosz revans. Más magyarázattal szolgál Ungváry Krisztián történész bár ő is a 2008- as évre utal. Kétrészes podcastjében feleleveníti, hogy az FSZB 2008-ban letartóztatta Szeva bácsit, a zsidó maffiózót  aki az orosz titkosszolgálat bizalmi embere volt Budapesten. Amint az Insider nevű orosz portál 2017-ben megírta: Szeva Mogiljevics megbízásából Dietmar Clodo, német “üzletember” egymillió márkát adott át Orbán Viktornak a kilencvenes években. Erről videófelvétel is készült. Ezt Szeva bácsi őrizte, és Ungváry Krisztián szerint átadta az FSZB- nek. Ezért talált egymásra Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2009-ben, és ezért ment az FSZB székházba Moszkvában Orbán megbízásából Simicska Lajos és Nyerges Zsolt.

Fennállhat a zsarolás is, de Orbán és Putyin stratégiai világképe amúgyis elég közel áll egymáshoz.

Együttműködési övezet az Atlanti óceántól a Csendes óceánig

Már Bismarck kancellár felvetette a német és az orosz gazdaság komplementer jellegét a tizenkilencedik században, erre alapozva a berlini fal leomlása után Kohl, Schröder és Merkel kancellár hozzálátott a nagy kontinentális együttműködés rendszerének kiépítéséhez: EU – Oroszország – Kína. Ehhez csatlakozott azután Orbán Viktor is, aki kiábrándult az USA-ból, amely nemhogy nem adott Marshall segélyt Magyarországnak a rendszerváltás után, de Romániát választotta stratégiai partnernek. A nagy kontinentális együttműködést megtorpedózta az ukrajnai háború, amely miatt az Európai Unió megszakította az együttműködést Oroszországgal és gyengíteni kezdte Kínával. Az USA 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, de Orbán Viktor igyekszik figyelmen kívül hagyni ezt. Nemrég az eurázsiai fórumon arról beszélt, hogy vissza kell állítani az együttműködést az Európai Unió Oroszország és Kína között. Mit szól ehhez Donald Trump? Az USA világhatalmát fenyegetheti az EU – Oroszország – Kína együttműködés, ezért aligha érthet vele egyet bármelyik amerikai elnök. Ha viszont Trump meg akar egyezni Vlagyimir Putyinnal, akkor valamilyen életképes alternatívát kell kínálnia az orosz elnöknek a háborúzás helyett.

Nem kizárt, hogy Trump Kissinger politikáját akarja felújítani: megosztani Kínát és Oroszországot.

Ebben a játszmában számíthat Orbán Viktorra, aki máris úgy látja magát mint Trump és Putyin közös gauleiterét a térségben. Furcsa ambíció ez a szuverenista Magyarország miniszterelnökének, de a romániai elnökválasztás meghekkelése mutatja: a választott diktátorokat már nem kell megölni mint Nicolae Ceausescut, elég hozzá egy választás…

- Hirdetés -
- Hirdetés -

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .