Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Egyedül Kínában derűlátók a fogyasztók

Kína hatalmas belső piaca húzhatja ki a bajból a globális gazdaságot is, mert méretei miatt egyre nagyobb szerepet játszik a világkereskedelemben is.

A fogyasztói bizalom szinte mindenütt a mélyponton – kivéve Kínában – jelzi az Ipsos. A Forbes szakértője ebből arra következtet, hogy a kínaiak belső piaca az egész világgazdaságra kedvező hatást gyakorolhat.

41,8 a fogyasztói bizalom a világban a százas skálán vagyis siralmas. Kínában viszont 70,8! Ez nemcsak az európai vagy az amerikai gazdaságokhoz képest óriási különbség, de Ázsiában is egyedülálló. Dél Koreában például a fogyasztói bizalom katasztrofálisan alacsony: 35,8!

Említsük meg, hogy Magyarországon sem épp bizakodó a fogyasztó: az Ipsos index 36! A kínaiaknak viszont van okuk az optimizmusra:

Kínában rekord termést várnak

Kedden ünnepelték a Termés napját a Mennyei Birodalomban, és ebből az alkalomból a pekingi mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy kiváló termésre számítanak a nehéz körülmények ellenére. Kínában három rizs begyűjtési időszak van: a korai, a nyári és az őszi. Ez utóbbi a legfontosabb. A Covid-19 járványt követően a kormány nagy pénzekkel támogatta az infrastruktúrát. Ennek is köszönhető a jó termés – írja a Global Times.

Kína az exportban is jeleskedik

13,9%-ról 17,2%-ra növekedett a kínaiak részesedése a világ áruforgalmában – írja a Wall Street Journal. Mindez nyilvánvalóan azzal függ össze, hogy Kína az elsők között indította újra a gazdaságát a Covid-19 járvány után, és azóta nem kényszerült újabb jelentős lezárásokra.

Így Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, amely pozitív gazdasági növekedést lesz képes felmutatni az év végén – állapítja meg a Wall Street Journal.

Nem terveznek tömeges Covid-19 védőoltást Kínában

A járványnak vége, ezért csak azok kapnak védőoltást, akik a frontvonalban vannak: elsősorban az egészségügyi dolgozók – közölte a China News Service tudósítójával a járvány megelőző központ vezetője Pekingben. Dr. Gao Fu szerint, ha újra kitörne a járvány, akkor vennék fontolóra a tömeges védőoltást az 1,4 milliárd lakosú Kína egyes tartományaiban.

Mi van, ha olyan Covid-19 járvány törne ki mint Vuhanban? Akkor bizony elrendelnénk a tömeges védőoltást – ismerte el a járványmegelőző központ vezetője.

Hszi Csinping elnök nemrég hatalmas ünnepségen tüntette ki azokat, akik a járvány elleni harcban döntő szerepet játszottak. Az orvosok és ápolók ezrei az elmúlt hónapokban szinte éjjel-nappal a betegek mellett voltak a járvány kórházakban. Az eredmény szembetűnő: bár a járvány Kínából indult el – egészen pontosan a 11 milliós Vuhan városából – a hatalmas országban mégiscsak 90 ezer vírus fertőzést regisztráltak és “csak” 4734-en veszítették életüket. Ehhez képest az Egyesült Államokban a halálos áldozatok száma már meghaladja a 190 ezret…

8 kínai vakcina verseng

Pekingben semmit sem bíznak a véletlenre, ezért több kutató központ is lázasan dolgozik a Covid-19 védőoltáson. Korábban a járvány megelőző központ vezetője szeptemberre ígérte az első vakcinát, de valószínűleg csak később lesz általánosan használható oltóanyag. A kínaiak versengenek brit és amerikai gyógyszer kutatókkal is, hogy elsőként hozzanak létre hatékony oltóanyagot a Covid-19 vírus ellen.

Augusztusban maga Gao Fu doktor is megkapta az egyik kísérleti védőoltást. Ezt a televízióban is megmutatták, hogy növeljék a lakosság bizalmát. A SinoPharm állami gyógyszer kutató vállalat már korábban is közölte: a cég 30 vezetőjén próbálták ki a vakcinát mielőtt átadtak volna klinikai tesztelésre a kórházaknak Kínában.

Kaukázus 2020- nagyszabású orosz hadgyakorlat

Külföldi résztvevői is lesznek Oroszország idei legnagyobb katonai gyakorlatának, melyet Asztrahany városa környékén tartanak meg. Bár Azerbajdzsán és India lemondta a részvételt, így is igen impozáns a külföldi hadseregek listája.

Az egykori Szovjetunió tagállamai – köztük például Belarusz, amelynek nem sok érdeke fűződik ehhez a régióhoz, de bizonyíthatja törhetetlen hűségét Putyin elnökhöz. Ezenkívül részt vesznek még a mongolok is, akik hagyományosan kötődnek Moszkvához, hogy ellensúlyt találjanak Kínával szemben. Mindenekelőtt azért, mert Kína mellett ott szerepel Pakisztán is.

Miért mondta le India és Azerbajdzsán?

India és Kína határán újra kiéleződött a helyzet, Delhi erre hivatkozva nem küldi el katonáit a nagy orosz hadgyakorlatra. Másik be nem vallott oka is van a tartózkodásnak: India az elmúlt időszakban látványosan javította a kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Washingtonból pedig diszkréten azt a tanácsot kapták, hogy nem oly fontos immár az együttműködés Moszkvával mint régebben …

Azerbajdzsán azért marad távol, mert Oroszország Örményországot támogatja a Hegyi Karabah vitában. Ezen a vegyes nemzetiségi területen évtizedek óta vitatkozik Örményország és Azerbajdzsán.

Magyarország ebben a vitában inkább Azerbajdzsánt támogatja: ezért is adta ki Orbán Viktor kormánya a baltás gyilkost, akit Bakuban nemzeti hősként ünnepeltek, mert álmában meggyilkolt egy örmény katonatisztet Budapesten.

Házhoz szállítás repülőgéppel

A túlélésért küzdő repülőtársaságok mindent megpróbálnak , hogy életben maradjanak: a Repüld át az Antarktiszt légi turizmustól a házhoz szállított sajttortáig.

Leghamarabb jövő év közepén állhat helyre a nemzetközi légiforgalom, de a légitársaságoknak addig is élniük kell valamiből. Mindent kitalálnak amivel pénzhez lehet jutni – írja a Bloomberg. Az ausztrál Quantas például egyik Boeing Dreamliner-ét arra használja, hogy légi körutat szervez az Antarktisz fölött. Az utazás szép pénzbe kerül: 7999 ausztrál dollárba, ez jelenleg 5850 amerikai dollárnak felel meg. November és február között hét útra lehet jelentkezni az Antarktisz fölött, amely “kihagyhatatlan élmény”. Az utazás 12-14 órán keresztül tart, de hát Ausztráliában hozzászoktak a hosszú légi utazásokhoz…

A Quantas nemcsak ebből szeretne pénzt csinálni, de piacra dobott olyan pizsamákat is, melyeket eddig az első osztályú utasok kaptak a hosszú útra. A 10 ezer pizsamát elkapkodták…

A 25 ausztrál dollár értékű csomag, melyet a drágább üléseket elfoglaló utasok eddig ingyen kaptak meg, most szintén piacra kerültek. A leszerelt Boeing gépek kis dohányzó asztalait is árusítani akarják mint “feledhetetlen emléket”.

Az Air Asia fapados légitársaság Malajziában, amely rekord veszteséget könyvelt el a vírus járvány idején, ezért most kereskedelmi szolgáltatást indított: közvetlenül össze akarja kötni a malajziai farmokat a távoli vevőkkel: szállodákkal, eladási láncokkal stb. Olyan szolgáltatást próbálnak nyújtani mint az Amazon a házhoz szállításban. A fagyasztott csirkétől az ananászig mindent szállítanak, hogy pótolják az utasoktól származó jegybevételt.

Házhoz szállítás repülővel

Ez az ötlete az Air North kanadai légitársaságnak, amely a Yukon vidékét kötötte össze olyan nagyvárosokkal mint például Vancouver. Az egykori aranyásó vidéken kilenc kanadai dollárért kínálják a menüt, ez 6,88 amerikai dollárt ér. Sajttortát is lehet rendelni 13,99 kanadai dollárért. Ez a szolgáltatás csak az északnyugati Whitehorse városában működik, ahol az ügyfelek másnap kapják meg a rendelt ételeket. A házhoz szállítás díja mindössze 10 kanadai dollár.

Utazás a nagy semmibe

Ezt kínálja a japán ANA holding, amely charter gépeken hirdet utakat. 300 embert sorsolnak ki “Hawaii utazásra”. Az Airbus A 380-as gépe békeidőkben Tokió és Honolulu között repked. Most azonban másról van szó: a 90 perces utazás során a légikísérők hawaii inget viseltek és természetesen maszkot. Csak épp a gép nem tartott sehova! Másfél óra után az utasok visszaérkeztek oda ahonnan elindultak “egy örökre emlékezetes Hawaii túrára”.

A Starlux Airlines hasonló utakat hirdetett Tajvan körül, de itt volt egy plusz érdekesség: maga az elnök vezette a repülőgépet! A jegyeket elkapkodták, egy jegy 144 dollárba került.

Kínában magára talált a légiforgalom

A jövő hónapban már el kívánják érni a tavalyi szintet – számolt be a China Daily. Ez persze a hazai forgalomra vonatkozik, amely Kína hatalmas belső piacán önmagában is igen jelentős. Mindez persze nem menne óriási kedvezmények nélkül. Csak egy példa: a China Eastern Airlines, amely Kína három legnagyobb légitársasága közé tartozik, különleges hétvégi ajánlattal állt elő. 3322 jüanért hétvégi kártyát kínálnak, mely egész évben érvényes. Vagyis 487 dollárért valaki minden hétvégén repülhet Kínában. A júniusban meghirdetett program igen népszerű: volt olyan légijárat, ahol az utasok 90%-a ezzel a hétvégi kártyával fizetett. Nem jár így rosszul a cég? Nem – mondják a China Eastern légitársaságnál: a gépek telve repülnek, és a hétvégi kártya használók zöme új utas, csak 150 ezren voltak, akik másodszor is használták az év végéig érvényes kártyájukat Kínában.

Növekednek az USA beruházásai Kínában

Mind Peking mind pedig Washington azt szeretné, hogy sikeresek legyenek a kereskedelmi tárgyalások – ezzel az optimistának szánt diplomáciai frázissal jellemezte az USA és Kína a tárgyaló delegációk vezetőinek keddi telefonbeszélgetését.

Peking oldaláról Liu Ho, a Harvardon végzett miniszterelnök-helyettes, Washingtonból pedig Steve Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lightizer vett részt a tárgyalásokon, melyekről semmilyen érdemi részletet sem közöltek. Az elmúlt idők szitok-átok kampányai után mindenesetre a kulturált hangnem is fontos előrelépésnek számít. Pekingben hivatalból optimisták amint ez a Global Times cikkéből kiderül.

“Peking megőrzi a hidegvérét” – nyilatkozta a portálnak a Népi Egyetem külügyi intézetének igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az USA közvetlen beruházásai évről évre nőnek Kínában annak ellenére, hogy Trump elnök az elmúlt időszakban ezzel ellentétes politikát folytat.

Az USA beruházás meghaladta a 216 milliárd dollárt

Ha változatlan árakon számolunk, akkor a növekedés szembetűnő, ha lassult is az elmúlt időszakban. A US Bureau of Economic Analysis szerint 2016-ban az amerikai beruházások értéke még nem érte el a 100 milliárd dollárt (97,458 milliárd) míg 2019-ben ez a szám már meghaladta a 116 milliárd dollárt.

Választási év szója szószban

Pekingben úgy gondolják, hogy Trump szinte kizárólag amiatt fordult szembe Kínával, mert választási tanácsadói ezt javasolták neki. Jó példa erre a szója ügy, melyről már John Bolton, Trump elcsapott tanácsadója is írogatott nemrég megjelent könyvében. Kínában fogy a világon a legtöbb szója szósz, és az amerikai farmerek erre a piacra szánják árujukat. Minthogy Trump hű szavazóiról van szó, az elnök többször is kérte a kínaiakat: tőlük vegyenek szóját! Amikor az elnök szankciókkal sújtotta a kínai export jó részét, akkor a kínaiak válaszul áttértek a latin-amerikai szója importra. A dühös amerikai farmerek pedig az elnöknél reklamáltak emiatt. Most a kereskedelmi tárgyalások kapcsán a pekingi Global Times minden kommentár nélkül közölte: augusztus 7 és 14 között Kína 2,3 millió tonna szóját vásárolt az Egyesült Államoktól…

Ex CIA ügynök Kínának kémkedett

Az Egyesült Államokban vádat emeltek egy kínai származású USA állampolgár ellen, aki korábban a CIA illetve az FBI munkatársa volt. A CIA állítja, Kína tagadja, hogy Pekingnek kémkedett.

Andrew Yuk Ching Ma a Hawai szigeteken lakott. Ott állított neki csapdát a kémelhárítás. Amióta Washingtonban Kínát stratégiai ellenfélnek nevezték meg, a kémelhárítás szisztematikusan kutat Pekingnek dolgozó hírszerzők után az Egyesült Államokban. A kínai hírszerzők elsősorban ipari kémkedést folytatnak az USA-ban. A most vád alá helyezett egykori CIA ügynök is informatikával kapcsolatos kódokat adott át korábban Peking embereinek, az elmúlt időszakban pedig az amerikai kémelhárítás őt csapdába csalogató munkatársainak.

Peking kém hisztériával vádolja Washingtont

Hidegháborús mentalitást vet a Trump kormányzat szemére a pekingi vezetés, amely még nem is oly rég a Tiltott városban ünnepelte az amerikai elnököt. Aki magával hozta unokája videó üdvözletét, melyben ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csinping bácsit és nejét.

A választási kampány idején azonban Kína elsőszámú bűnbakká vált  Washingtonban, mert Trump tanácsadói így próbálják meg ellensúlyozni az elnök népszerűségvesztését, mely elsősorban amiatt következett be, hogy nem tudta megfelelőképp kezelni sem a Covid-19 járvány sem pedig a nyomában fellépő gazdasági válságot.

USA-Kína katonai egyeztetés

Mindenképp el kell kerülni a háborút az Egyesült Államokkal – írja vezércikkében a Global Times, mely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi. A cikk megállapítja, hogy igen veszélyes helyzet alakult ki a Dél-kínai tengeren és a Tajvani szorosban, de szerencsére az amerikai és a kínai katonai vezetők egyeztettek egymással, így sikerült elhárítani a katonai konfliktust.

A fő front a gazdaság

A jövő héten újrakezdődnek a kereskedelmi tárgyalások a globális gazdaság két legnagyobb állama között, melyek január óta szüneteltek. Azóta kitört a koronavírus járvány, mely Kínát érintette elsőként, de amelyet a pekingi vezetés sikerrel kontrollált. Nem úgy mint Trump: a napi 1000 vírus halott a választások elvesztését is jelentheti. A gazdasági válság mélyen érintette Kínát is, de a második félévre már optimista előrejelzések születnek nemcsak Pekingben, de külföldön is. A szakértők szerint Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, mely pozitív GDP növekedést tud felmutatni az idén.

Trump Kína ellenessége határidős ügylet?

Pekingben arra számítanak , hogy akárki nyeri a választásokat novemberben, a kapcsolatok enyhülni fognak, mert a feszültség éleződése Washingtonnak sem érdeke. Épp ezért a kínaiak nem gondolnak kemény válaszcsapásra, mert hosszú távon a kapcsolatok további elmélyítését szeretnék elérni. Közben szép csendben egyeztetnek a Kínában működő amerikai cégekkel. A kereskedelmi kamara felmérése szerint 84%-uk nem kívánja leépíteni kapcsolatait Kínával annak ellenére, hogy Trump Kína ellenes retorikája erre ösztönzi őket.

Közben Peking szép csendben erősíti diplomáciai és gazdasági kapcsolatait: Iránnal olyan hosszú távú olaj megállapodást kötött, amely lehetővé teszi az iszlamista rendszer finanszírozását. Más oldalról pedig biztosítja Kína energia ellátását.

Peking Brüsszelnek is felajánlotta az együttműködést Trumppal szemben, de ezt az EU elutasította. Németország európai ügyekkel megbízott minisztere meg is mondta, hogy miért: Kínát stratégiai vetélytársnak tekintik, amelynek behatolása Európába nemzetbiztonsági kockázatot okozhat minden egyes uniós államban! Ez finom célzás azokra az államokra mint Magyarország, amelyek a Huawei-re bízzák az 5G rendszerüket.

 Trump 660 milliárdos segélyprogramjából profitáltak a kínaiak

Trump a választási kampányban minden rosszért siet Kínát kárhoztatni: a koronavírus válságtól kezdve a tömeges munkanélküliségig az Egyesült Államokban.

Márciusban a kisvállalkozók 660 milliárd dolláros segélycsomagot kaptak, hogy képesek legyenek kivédeni a járvány következtében kialakult gazdasági válságot. Külföldi cégek amerikai leányvállalatai is hozzájuthattak a pénzhez, köztük sok kínai is – állapította meg egy felmérés, melyet a New York Times ismertet.

192-419 millió dollár juthatott a kínaiaknak

125 kínai vállalkozás kaphatott ily módon pénzt az Egyesült Államokban – a Horizon Advisory tanácsadó cég szerint. Több kínai cég került be abba a szerencsés kategóriába, amely egy millió dollárnál több pénzt jutott a kisvállalkozói programból: 32 kínai vállalkozás kapott összesen 180 millió dollárt.

Mélyek maradtak az USA-Kína üzleti kapcsolatok

Pekingből többször is figyelmeztették Washingtont: a két óriás gazdaságának szétválasztása, melyet Trump oly nagy hangon meghirdetett, nem egykönnyen végrehajtható folyamat. A tanulmány is megállapítja, hogy igen mélyek továbbra is az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok – még kisvállalkozói szinten is.

Miért kaptak pénzt a kínai leányvállalatok? Mert amerikai munkahelyeket létesítenek! A kisvállalkozói segélycsomag 50 millió munkahelyet mentett meg a válság első szakaszában.

Trump: a TikTok-ot betiltjuk

Az elnök a hétvégén megerősítette szándékát a kínai cég kitiltására az Egyesült Államokból. A Microsoft pedig közölte: egyelőre felfüggeszti a tárgyalásokat a TikTok megvásárlásáról. Pompeo külügyminiszter világkampányt folytat a Huawei ellen.

“A kínai okozták a válságot, ezért fizetniük kell és fognak is fizetni!” – fenyegetőzött Trump.

A 2200 milliárdos segélycsomagból is kaptak a kínaiak

A 660 milliárdos kisvállalkozói program, amely az 500 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégekre vonatkozott, a része volt a nagy segélycsomagnak, melyből sokan jogtalanul részesültek. Köztük néhány kínai vállalkozás is. A Continental Aerospace Technologies például 10 millió dolláros kedvezményes hitelt  kapott, az Aviage System 350 ezer dollárt. Mindkét cég az Aviation Industry of China tulajdona. Washington megítélése szerint ez katonai cég vagyis egyáltalán nem jogosult állami támogatásra az Egyesült Államokban.

Szimbiózis

A kínaiak tudatosan törekedtek olyan együttműködés kifejlesztésére az USA-val, amely érdekeltté teszi az amerikai cégeket Kína fejlődésében. Trump és szövetségesei ezt a szimbiózist próbáljak megszüntetni mondván ez veszélyezteti az USA vezető szerepét a globális gazdaságban. Ezért az új gazdasági segély csomagban a republikánus honatyák ki akarják zárni annak lehetőségét, hogy kínai cégek is kaphassanak kedvezményes kölcsönöket. Az elképzelés ellenfelei azzal érvelnek, hogy az USA-ban működő kínai cégek sok munkahelyet jelentenek. A washingtoni pénzügyminisztérium szóvivőnője addig is kijelentette: felülvizsgálják a kedvezményes hiteleket, és hogyha valamelyik cég jogtalanul kapott pénzt, akkor nem lesz bocsánat!

Kína kitart a globalizáció mellett

Hszi Csinping, kínai elnök a világjárvány kapcsán hangsúlyozta, hogy az emberiségnek együtt kell megoldani a problémáit.

Kína első embere kiállt a globalizáció mellett és bírálta az USA egyoldalú politikáját. “A Covid-19 vírus világjárvány bebizonyította, hogy csak együtt győzhetünk vagy különben elbukunk” – hangsúlyozta Hszi Csinping, aki az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési bank közgyűlésén mondott videó beszédet. Az AIIB-nek 103 tagja van. Japán és néhány európai állam is jelezte érdeklődését – mondta a bank vezetője Pekingben.

“A nyitás és a kölcsönösen előnyös együttműködés örökké Kína politikája marad. A multilaterális együttműködés a problémák megoldásának útja” – hangsúlyozta a kínai államfő.

Hszi Csinping elnök válaszolni akart Trump Kína ellenes kampányára, de oly módon, hogy elkerülje a konfrontációt – erre hívták fel a figyelmet azok a kínai szakértők, akik a pekingi Global Times-nak nyilatkoztak.

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank újraválasztott vezetője arról beszélt, hogy a világjárvány miatt óriási a tét: “egy egész nemzedéket veszíthetünk el”. Csin Licsün bankelnök elmondta: eddig több mint 6 milliárd dollár értékű kölcsönt adtak olyan országoknak, amelyeket különösen sújtott a koronavírus járvány.

Kína lehet az egyetlen nagyhatalom, amely pozitív mérleggel zárja 2020-at

A pekingi szakértők arra is felhívták a figyelmet Hszi Csinping beszéde kapcsán, hogy Trump irányításával az USA rosszul kezeli a válságot és emiatt a GDP az Egyesült Államokban idén kisebb lesz mint tavaly. Eközben Kína 3,2%-os növekedést produkált a második negyedévben, és a hátralevő félévben 5%-os GDP emelkedésre számíthat. Mindezt azután, hogy az első negyedévben a GDP 6,8%-os visszaesést produkált. Mindeközben a kínaiak exportja is masszívan növekedett és újabb pozíciókat foglaltak el a globális gazdaságban. Ezért is sürgette Hszi Csinping államfő, hogy az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank “segítse a gazdasági globalizációt! Maradjunk nyitottak és készek az együttműködésre, legyen ez a bank a szimbóluma a sokoldalú nemzetközi együttműködésnek!”

Erdogan szürke farkasai Európa ellen

Bécs belvárosában brutálisan támadtak rá Erdogan ellenfeleire a szürke farkasok. Azok a fanatikus török nacionalisták, akik közül Ali Agca II. János Pál pápa merénylője is kikerült.

Szakálluk és körmük hosszú – a farkasokat idézi. Kiképzésüket a török titkosszolgálat segíti. Feladatuk az, hogy leszámoljanak Erdogan elnök ellenfeleivel – belföldön és külföldön egyaránt.

Hagia Sophia

Az ősi keresztény katedrálist újra muzulmán mecsetté alakítja Erdogan elnök. Ferenc pápával az élen sokan tiltakoznak ellene. Az államfő a szürke farkasokat bízta meg azzal, hogy leszámoljanak a tiltakozókkal. Ali Agca életveszélyesen sebesítette meg II. János Pál pápát a Szent Péter téren.

Az orosz kapcsolat

A II. János Pál elleni merényletben nyakig benne volt a KGB is, mely azzal gyanúsította a pápát, hogy a Vatikánból irányítja a Szolidaritást, mely 1980 táján megkérdőjelezte a szocialista rendszert Lengyelországban. A szovjet titkosszolgálat a szürke farkas szervezet legkiválóbb gyilkosát küldte Rómába, de hiába. II. János Pál túlélte a merényletet, még 2006-ig irányította a katolikus egyházat. A szocialista rendszer viszont megbukott Lengyelországban. Túlélte a Szovjetunió bukását az orosz titkosszolgálat és a szürke farkasok kapcsolata is. A 2016-os párizsi merénylet sorozat idején arról cikkezett a francia sajtó, hogy az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül aligha lett volna sikeres az Iszlám állam nagyszabású terrorakciója. A szürke farkasok kapcsolták össze a titkosszolgálatot az iszlamista terroristákkal.

A párizsi Le Figaro most arra figyelmeztet: a szürke farkasok ismét aktívak egész Európában. Üldözik Erdogan ellenfeleit, akik elmenekültek az önkényuralom elől. Igyekeznek megfélemlíteni az Európában működő kurd szervezeteket, melyek a nemzetiségi elnyomás ellen tiltakoznak Törökországban.

Pántürk ideológia

A szürke farkasok eszmerendszere a türk nacionalizmus vagyis a török nyelvcsaládhoz tartozó népek egységes birodalommá szervezése. A Türk Tanács, melybe Magyarország is belépett, ennek fedőszerve lenne. De nem lehet, mert a hatalmi realitások felülírják Erdogan terveit.

Erdogan eladta a pántürk eszmét egymilliárd dollárért

Több mint tízmillió ujgur él Kínában, akiknek nyelve a török nyelvcsaládhoz tartozik, a vallásuk pedig az iszlám. Nehezen viselik a kínaiak uralmát szülőföldjükön, ahol korábban csak nagyon kevés kínai élt. Erdogan aktívan támogatta az ujgurok lázongását, melyet a kínaiak brutálisan vertek le.

Aztán Erdogan rendszere pénzügyi válságba került: a török líra elveszítette az értékének felét. A fenyegető katasztrófa idején a kínaiak 1 milliárd dolláros életmentő gyors segélyt ajánlottak. Erdogan elfogadta. Cserébe aztán elutazott Kínába, ahol kijelentette: a török nyelveken beszélő nemzetiségek (ujgurok, kazahok, kirgizek) ügyeit kiválóan kezeli a kínai kommunista párt, élén Hszi Csinping elnökkel! Az ujgurok elveszítették legfőbb támogatójukat, mert Erdogan elnök eladta a pántürk eszmét egymilliárd dollárért.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK