Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Mit akar az USA Ukrajnában?

Az Egyesült Államok külügyminisztere felvázolta az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború befejezéséről. Eszerint az USA mindenképp el akarja kerülni a harmadik világháborút, de nem kíván Ukrajna feje fölött dönteni.

Washington elképzelései szerint Ukrajna továbbra sem lenne a NATO tagja, de az USA és más NATO tagállamok annyira felfegyvereznék, hogy képes legyen magát megvédeni egy orosz agresszióval szemben.

Blinken igen pozitívan értékelte, hogy Németország Leopard tankokat szállít Ukrajnának. Az Egyesült Államok mindenképp egybe szeretné tartani a koalíciót Ukrajna mellett.

Mi legyen Ukrajnával?

Amerikai elképzelés szerint az Európai Unió tagjává válhatna Ukrajna, de a NATO nem vállalhat garanciát a határainak megvédésére. Oroszországnak a Krímet kivéve ki kellene vonni a csapatait Ukrajnából. A Krímet semmiképp sem tudja felszabadítani az ukrán hadsereg, az tehát Oroszország része marad, de demilitarizálni kellene nehogy onnan támadás érje Ukrajnát.

Moszkvából nézve az amerikai javaslat nonszensz, mert a Fekete tengeri flotta főhadiszállása Szevasztopolban van a Krímben. Putyin különben sem adhatna fel mindent Ukrajnában arcának és hatalmának elvesztése nélkül. Ezért Kissinger, a százéves ex külügyminiszter azt javasolja, hogy mindenképp tárgyaljanak Putyinnal, aki több mint 15 ezer atomfegyverrel rendelkezik. Blinken nem tart attól, hogy Putyin ezeket be is akarná vetni hiszen szerinte a NATO katonai fölénye olyan nagy, hogy a válaszcsapás végzetes lenne Oroszországnak.

Kérdés persze, hogy Blinken külügyminiszternek valóban ez az egyetlen elképzelése-e az ukrajnai háború megoldására?

Az ukrán vezetés egyre terjedő korrupciós botrányának időzítése azt mutatja, hogy Washington elszánta magát arra, hogy előbb vagy utóbb rendezze az ukrajnai háborút. Blinken Pekingbe készül, ahol sokkal fontosabb problémák várnak megoldásra. Kína komoly ellenfél, Oroszország nem az. A washingtoni hidegháborús diplomácia tesztje lesz Blinken pekingi utazása. Ha az USA és Kína közeledni kezd egymáshoz, akkor át kell értékelnie egész hidegháborús diplomáciai stratégiáját az Egyesült Államoknak. Ha megmarad a jelenlegi hidegháborús stratégia, akkor végtelenül elhúzódhat a háború Ukrajnában, és a NATO közelebb kerülhet a harmadik világháborúhoz, melyet Biden és Blinken állítólag el kíván kerülni.

Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Peking 5,5%-os növekedést tervezett a tavalyi évre, de ebből csak 3% lett. Ez nemcsak Kínában kelt aggodalmat hiszen a világ második legerősebb gazdaságáról van szó, amely első a globális kereskedelemben. Yellen amerikai pénzügyminiszter találkozik a kínai miniszterelnök-helyettessel Davosban.

2,9% volt a GDP növekedése Kínában a negyedik negyedévben 2022-ben – írja a Reuters friss kínai statisztikára hivatkozva. Az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom ennél jobban növekedett, de minden bizonnyal a kedvezőtlen gazdasági adatok bírták rá a kínai vezetést arra, hogy megszüntesse a zéró tolerancia Covid politikát, amely ellen már a nagyon fegyelmezett kínai lakosság is lázadozott. A nyitás következtében a Covid halálozás megközelítette a 60 ezret Kínában – közölte a hivatalos Global Times. A kínaiak legnagyobb ünnepe, a Holdújév január végén kezdődik, ilyenkor százmilliók indulnak útnak, ezért a járvány veszélye rendkívüli mértékben megnőhet. Ezért a nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy idén az első negyedév gyenge lesz, de a másodikban beindulhat a dinamikus növekedés.

Erről beszélt kedden Davosban Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvard egyetemen végezte tanulmányait. A Global Times azt is megemlíti, hogy szerdán a kínai miniszterelnök-helyettes találkozik Davosban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel.

4,9%-os GDP növekedés 2023-ban

Kína GDP-je tavaly meghaladta a 120 ezer milliárd jüant – büszkélkedik a China Daily, amely ismerteti a statisztikai hivatal legfrissebb számait. Dollárban számítva az éves kínai GDP csaknem 18 ezer milliárdot ért el – 17,94 ezer milliárd a tavalyi eredmény. Mire számítanak az idén a szakértők?

A Reuters közvélemény kutatása 4,3%-os éves GDP növekedést tart a leginkább valószínűnek. Ez kínai mércével gyenge eredmény, de a világgazdaságot kedvezően befolyásolhatja hiszen másutt sok helyen recesszióval számolnak. Ha valóban beindul a kínai gazdaság, akkor az fokozhatja a globális inflációt pedig az utóbbi hónapokban ez lassult az Egyesült Államokban és az európai országok többségében.

Háziőrizetben Kínában a debreceni akkumulátor gyárat építő cég két tulajdonosa

1,4 milliárd dolláros cégtulajdon külföldre csempészése a vád a két tulajdonos ellen Kínában, ahol mostanában szigorúbban ellenőrzik a nagyvállalkozókat.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere Tokióba távozott, de csak azután, hogy lemondott az Ant – hangya – nevű pénzügyi cégéről.

A debreceni építkezésről a kínai cég 2020-ban állapodott meg a magyar kormánnyal. A kínaiak 13 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapnak a legnagyobb külföldi beruházáshoz Magyarországon.

Mi lesz a CATL gyárral Debrecenben?

Az építkezés tovább folyik  – közli a 24.hu. Pár nappal ezelőtt lakossági meghallgatáson botrányt tört ki, mert a jelenlevők egy része igencsak aggódik a várható környezetszennyezés miatt. Különösen a vízzel lehetnek gondok Debrecenben.

Egy felhevült polgártárs azt javasolta a kormánynak, hogy vigye Felcsútra a CATL gyárat.

Debrecen fideszes polgármestere elszántan védelmezi az akkumulátor gyár építését, és azt hangsúlyozza, hogy sok ember talál majd ott munkát.

Ha elkészül a gyár, akkor fontos szerepet játszhat a magyar exportban hiszen a CATL akkumulátorok kelendőek a elektromos autók piacán. Miután a magyar külkereskedelmi mérleg nagy hiányt mutat az energia import miatt, ezért a kínai gyár exportja sokat lendíthet az egyensúly helyreállása felé. A helyi lakosság viszont úgy érezheti, hogy ő issza meg az akkumulátor gyár környezet szennyezésének levét.

Miért nem vesz Kína Pfizer gyógyszert a Covid ellen?

Kínában tombol a Covid járvány miután megszüntették a zéró tolerancia politikát. Peking tárgyal a Pfizerrel, amely hatalmas üzletet szimatol hiszen 1,4 milliárd emberről van szó.

“A Pfizer nem adja át a Pavloxid gyártási jogát Kínának, hogy ott gyárthassanak belőle, de folynak tárgyalások magának a gyógyszernek az eladásáról” – mondta a Pfizer főnöke egy egészségügyi konferencián hétfőn San Franciscóban. Albert Bourla ezzel cáfolta a Reuters korábbi hírét, mely szerint generikus gyógyszer lehetne a Pavloxidból Kínában a járvány kellős közepén.

“Nekünk már van gyárunk Kínában, amely Pavloxidot gyárt. Ezért hajlandóak vagyunk tárgyalni a gyógyszer eladásáról, de a licenc átadásáról nem”

– szögezte le a Pfizer főnöke San Franciscóban.

Mit mondanak a kínaiak?

A magas ár miatt fuccsolt be az alku a Pfizer és a kínai állami egészségbiztosító szervezet között – írja a pekingi Global Times, amely a hatalom álláspontját tükrözi. Kína ráadásul nem akar egyetlen külföldi szállítótól függeni – nyilatkozta a portálnak Sen Ji, a sanghaji Fudan egyetem professzora. Aki kételkedik abban, hogy a Pavloxid olyan csodaszer lenne mint ahogy azt a társas oldalakon sokan állítják Kínában.

“Ha csakugyan csodaszer lenne, akkor miért nő újra a Covid fertőzöttek száma az Egyesült Államokban?” – Az USA ki akarja használni a Covid járványt befolyásának növelésére – állítja a pekingi Global Times, mely ezután felszólítja a Biden kormányzatot: vegye rá a Pfizert, hogy adja olcsóbban a gyógyszert Kínának.

Jelenleg egy doboz Pavloxid, amely egy kúrára elég, 50 ezer jüanba kerül Kínában a piacon – ez 7.313 dollár. Ez csillagászati összeg hiszen a járvány kitörése előtt mindössze 2000 jüant kértek egy doboz Pavloxidért.

Bourla, a Pfizer vezérigazgatója San Franciscóban elmondta: a járvány kitörése előtt ezerszám szállítottak Covid ellenes Pavloxid gyógyszert Kínába, és ezt most milliós nagyságrendre emelték.

Jelenleg Kínában az állami egészségbiztosítás még fedezi a Pavloxid megvásárlását, de Pekingben közölték: csak március végéig vállalja a terhet az állam a Covid elleni Pfizer gyógyszer esetében.

A Reuters értesülései szerint a Pfizer jelenleg 1890 jüanért ad egy doboz Pavloxidot a kínai kórházaknak. Bourla Pfizer vezérigazgató San Franciscóban úgy nyilatkozott, hogy  előfordulhat Kínában már csak a privát piacon lehet majd megkapni a Pavloxidot március 31 után.

Vigyék Felcsútra a kínai akkumulátorgyárat!

A közmeghallgatáson, melyen a CATL kínai vállalat óriási beruházását vitatták meg Felcsútot ajánlották a beruházás helyszínéül. Ez Magyarország jelenleg legnagyobb beruházása, mely akkumulátorokat gyárt majd elektromos autókba. 

“Akkumulátor nagyhatalom leszünk” – dicsekedett Szijjártó Péter külügyminiszter. Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben profitál majd a kínai óriás beruházásból, amely javítja a külkereskedelmi mérleget, melyet az energiaválság alaposan leront. Munkahelyeket biztosít olyan időkben amikor recesszió fenyeget. A kérdés csak az, hogy milyen áron? A szintén Debrecenben építkező BMW már együttműködési megállapodást is kötött a kínaiakkal.

A debreceniek isszák meg a levét az óriási akkumulátor gyár telepítésének

Rendkívüli mértékben károsíthatja a környezetet az akkumulátor gyár, melyet nyilván azért is hoztak Magyarországra a kínaiak, mert tudják: az Európai Unióban itt a leglazább a környezetvédelmi szabályozás. Ha pedig mégiscsak baj lenne, akkor ott van Orbán Viktor kormányzata, amely jó kapcsolatot ápol Pekinggel. Pénzügyi válság esetére pedig számít Peking támogatására. Ennek megfelelően Papp László fideszes polgármester elszántan védelmezte a kínai beruházást, de közben a jelenlevő polgárok kínos kérdéseket tettek fel: mi lesz az ivó vízzel? Milyen zöldség és gyümölcs terem majd e tájon, ha az óriási akkumulátor gyár megkezdi működését? Ezt kiáltotta egy debreceni polgár

Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert mindennél fontosabbnak tartják a gazdaság növekedését. A CATL már így is a világpiac legfontosabb szereplője, de a kínaiak az elektromos autózásban be akarnak törni Európába. Megvan hozzá a műszaki hátterük, villamos autóik digitális rendszere igen versenyképes. Ráadásul Kína munkaereje még mindig viszonylag olcsó a teljesítményhez képest. Egyébként ugyanez a helyzet Magyarországon is.

Az Orbán kormányt azért sem izgatja különösebben a forint leértékelése, mert így a magyar munkaerő olcsó marad a külföldiek számára, akik euróban és dollárban számolnak.

A lakosság elégedetlensége teljes mértékben érthető, de a hatalom abban bízhat, hogy Hajdú Bihar megye sziklaszilárdan szavaz Orbán Viktorra. A többség számára eddig a nemzeti együttműködés rendszere szerény életszínvonal emelkedést hozott. Ezt most megeszi az infláció, de ez már egy másik történet.

Orbán felzárkózik, de hova?

A magyar miniszterelnök karácsonyi vacsorán adta elő, hogy milyen irányban kívánja vezetni az országot a következő években.

Elképzelése, víziója nyíltan szembemegy a Biden adminisztráció programjával, amely szembeállítja a demokrácia táborát az “önkényuralmi rendszerekkel” mindenekelőtt Kínával és Oroszországgal. Orbán Viktor ezzel a szembeállítással és a gazdaságok szétválasztásával szemben az összekapcsolást javasolja vagyis a fokozott együttműködést a Nyugat és a Kelet között. Ez nem áll távol Scholz kancellár elképzeléseitől, aki sietett Pekingbe látogatni noha az Egyesült Államok vezetői lebeszélték erről. A magyar miniszterelnök attól tart, hogyha a Nyugat és a Kelet élesen szembekerül egymással, akkor Magyarország a periférián marad holott a célja a felzárkózás a fejlett államokhoz.

Felzárkózás de hogyan?

Előszöris Magyarországnak ki kell maradni a blokkból, mert azt egyértelműen Washingtonból irányítanák – mondja Orbán Viktor, aki szerint Széchenyi István és Teleki Pál a Nyugat és a Kelet közötti közvetítésben látták a felzárkózás útját. Széchenyi ugyan egyértelműen a Nyugat modelljét ajánlotta Magyarországnak a felzárkózásra, és a kiegyezés utáni évtizedek olyan gazdasági fejlődést jelentettek, amelynek eredményeképp Magyarország a csúcsra jutott: az első világháború előtti évben állt a legközelebb az európai színvonalhoz.

Azóta ezt nem sikerült elérni, és a rendszerváltás óta eltelt 33 év egyáltalán nem jelentett felzárkózást. Orbán emiatt nem fárasztotta magát az önkritikával noha 16 éven át ő volt a miniszterelnök. Feltehette volna a kérdést: miért nem lett kisebb a szakadék az osztrák és a magyar életszínvonal között?

Miért csak Bulgáriában és Romániában keresnek kevesebbet az emberek az Európai Unióban?

Míg a magyar oktatási rendszer Nobel díjasokat nevelt az Osztrák-magyar monarchia idején addig Orbán nemzeti együttműködési rendszerében a tanárok az éhbérek ellen tiltakoznak.

Mindez nem mutat felzárkózásra, de nagy dolgokat akarni is elég – véli Orbán Viktor. Aki hálózatként fogja fel a nemzetközi együttműködést, és azt tűzte ki célul, hogy Magyarországnak minél több partnere legyen. Ez üdvös elképzelés csakhogy a partnerek mit látnak: egy közepesen fejlett országot mely képtelen reális felzárkózási programot kitalálni nemhogy megvalósítani. Az unión kívüli partnerek számára egyetlen vonzereje van Magyarországnak: tagság az Európai Unióban. Kína, Oroszország vagy Törökország számára csakis ezért kívánatos Orbán barátsága. Tudja ezt nagyon is jól a magyar miniszterelnök is, de nem mondhatja meg híveinek, akiket azzal áltat, hogy Magyarország regionális középhatalom lesz.

Álmodik a nyomor

A régiónak két fontos országa van az Egyesült Államok számára: Lengyelország és Románia. Hozzájuk képest Magyarországnak esélye sincs a regionális középhatalom szerepére még akkor sem, ha Orbán Viktor felzárkózási tervei sikerülnének. Erre azonban csekély az esély: az egész régió felzárkózása a fejlett Nyugathoz sokkal inkább vágyálom mint valóság pedig közben Nyugat Európa gazdag országai is gyengén muzsikálnak. Európa versenyképessége és súlya a világban állandóan csökken. Az uniós felzárkózási tervek nem járnak eredménnyel: a digitális globalizáció rendszerében Európa a nagy vesztes, amely az ukrajnai háborúval újabb mélyütést kapott. Ebben a helyzetben Orbán Viktor felzárkózási tervei tragikomikus benyomást keltenek hiszen a reális feltételek egyáltalán nem kecsegtetnek semmifajta reménnyel arra, hogy utolérjük Ausztriát, melynek életszínvonalát Magyarország évszázadok óta aszimptotikusan közelíti, és ezen Orbán Viktor elképzelései aligha változtatnak.

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

0

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

A 80 éves Teodoro Obiang a diktátorok mintapéldánya: csekély 42 éve van hatalmon, és élete végéig ott is akar maradni Egyenlítői Guinea korlátlan uraként. Az olajban gazdag kis afrikai állam egész olaj kincsét a sajátjának tekinti – éppúgy mint Kadhafi elnök Líbiában. Teodoro Obiang elnök nem akar úgy járni mint Kadhafi, akit 42 éves uralmának végén a fellázadt nép darabokra tépett.  A lázadás egyáltalán nem volt spontán, azt az Egyesült Államok és Franciaország lelkesen támogatta, mert elegük lett a diktátorból. Teodoro Obiang elgondolkodott Kadhafi sorsán, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot Kínával, amely lelkesen lép az USA és az európai hatalmak örökébe  Afrikában. Mit szeretne Kína?

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kínának jelenleg egyetlenegy katonai támaszpontja van külföldön: Dzsibutiban, a stratégiai fontosság Szuezi csatorna közelében. A másodikat Egyenlítői Guineában tervezik. Ennek megkönnyítésére egy pekingi bank 2 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztő hitelcsomagot nyújtott át Teodoro Obiang elnöknek. Az elnök ennek is minden bizonnyal örült, de annak még inkább, hogy a kínaiak régi jó szokásukhoz híven nem tartanak moralizáló kiselőadásokat a demokrácia előnyeiről, és nem ítélik el, azért, mert ellenfeleinek még a hullája sem kerül elő. Zimbabwe elnöke, akit Kínában képeztek ki, krokodilusokkal zabáltatja fel ellenségeit, Teodoro Obiang ellenfelei felidézik József Attila halhatatlan sorait: talán eltünök hirtelen…

Kuba a következő?

Washingtont már Kína tervei Egyenlítői Guineában is rendkívüli mértékben zavarják bár a kis afrikai állam messze van az Egyesült Államoktól. Peking a harmadik katonai támaszpontot viszont Kubába tervezi, amely nagyon is közel van már Washingtonhoz. Kuba első emberét nemrég díszpompa fogadta Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a gazdasági gondokkal küszködő szocialista szigetországnak, de cserébe kért is valamit. 1961-ben az USA kishíján  világháborút robbantott ki amikor Hruscsov utasítására szovjet rakétákat telepítettek Kubába. A világháborús fenyegetés hatására a szovjet diktátor meghátrált, és nem sokkal később kollégái megbuktatták Moszkvában.

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Csin Kang már harmadik ebben a sorban, jól szemléltetve, hogy az Egyesült Államok messze a legfontosabb Peking számára. Blinken amerikai külügyminiszter találkozott is azonnal a távozó nagykövettel, aki immár külügyminiszter Pekingben. Ez nem jelenti azt, hogy ő lenne a kínai diplomácia első embere, arra ott van Vang Ji államtanácsos, az eddigi külügyminiszter, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is. Az Egyesült Államok a Biden adminisztráció kezdete óta első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel állandóan bírálja ezt az elképzelést. Szerinte meg kellene állapodni Kínával. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya Tajvan. Peking azért is tervez  katonai támaszpontot Kubában, hogy erről lemondva esetleg szabad kezet kapjon Tajvanon. Ezek hosszútávú játszmák, melynek során Peking el kívánja kerülni a katonai megoldást hiszen Putyin kudarca Ukrajnában újra azt bizonyítja, hogy ilyen módon nem lehet rendezni a problémákat a huszonegyedik században.

Nő a Covid halálozás Kínában, de csak “normális mértékben”

Nyilatkozott a kínai járványt felügyelő országos egészségügyi hatóság egyik tagja az állami televíziónak. A társas oldalakon viszont arról számolnak be a kínaiak, hogy a kórházakat elárasztották a pandémia páciensei Sanghajban és sok más nagyvárosban. A járvány tetőzése a Holdújév idején várható.

“A járvány csúcs, melynek tanúi vagyunk Kínában, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem szokatlan” – ezzel a nem túlságosan konkrét megállapítással szolgált a központi televízióban az országos járványügyi hatóság képviselője. Az Amerika Hangja pekingi tudósítója megkereste az egyik nagy kórház igazgatóhelyettesét, aki konkrétabb részleteket közölt. Tong doktor két nagy pekingi kórházban ellenőrzi a Covid vírus elleni küzdelmet, amely azt követően vált drámaivá, hogy a kormány felszámolta a zéró tolerancia politikáját.

“A fertőzöttek 3-4% jut el a súlyos vagy kritikus fázisba abban a két kórházban, melyet én felügyelek”

– mondja a kínai orvos. Őszintén bevallja, hogy a járvány méreteiről halvány fogalma sincs, de nem is lehet, mert a hatalom megszüntette a kötelező PCR tesztet. Kína egy időre le is állt a Covid adatszolgáltatással, ezt a WHO is kifogásolta.

Peking hétfőn 3 Covid halálozást jelentett, ez nem túlságosan sok a 20 milliós városban. A baj az, hogy a kínaiak szerint eddig összesen csak 5.253 ember veszítette életét a járványban az elmúlt három év során. Kevesen hiszik el, hogy az 1,4 milliárd lakosú országban, ahonnan a járvány elindult 2019 őszén csak ilyen kevesen haltak volna meg. Peking viszont azt állítja, hogy ez a zéró tolerancia politika eredménye.

A Reuters tudósítója bejutott a 25 milliós Sanghaj egyik nagy kórházába, ahol azt látta, hogy óriási a tömeg, amely Covid ellátásra várakozik. A kínaiak szorgosan tesznek fel erről képeket és videókat a társas oldalakra, de a szigorú cenzorok ezeket pillanatok alatt eltávolítják.

Az egyik ilyen videó például arról számolt be, hogy Hunan tartomány fővárosában, a 11 millió lakosú Csangsaban az egyes számú kórházban elutasítják a Covid pácienseket mondván, hogy a kórház megtelt.

Hivatalos adatok szerint ennek a kórháznak 1500 ágya van. A videóból az is kiderült, hogy sok orvosnak is Covid fertőzése van, de tovább dolgoznak, mert vészhelyzet áll fenn.

Más videók azt mutatják, hogy kilométeres sorok kígyóznak a krematóriumok előtt. A hatóságok közölték, hogy sok városban éjjel-nappal működnek a krematóriumok, de azt cáfolták, hogy tömegesen együtt hamvasztanák el a halottakat.

Sanghaj lakosságának 70%-a fertőzött

Ezt nyilatkozta a központi pártlapnak, a Zsenmin Zsipaonak az egyik sanghaji kórház igazgatóhelyettese.

“Ma 20-szor vagy 30-szor nagyobb a Covid fertőzöttség Sanghajban mint áprilisban és májusban volt” – mondta Csen Erzsen doktor. Áprilisban és májusban két hónapig le volt zárva Kína legnagyobb városa a járvány miatt. Ez visszavetette a gazdaságot, és komoly elégedetlenséget váltott ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy a hatalom enyhített a zéró tolerancia politikán.

A Bloomberg tudósítója szerint naponta 25 ezer ember halhat bele a Covid járványba Kínában.

Tetőzés a Hold újév idején

Az előrejelzések szerint január 23-án érheti el a csúcsot a járvány Kínában, ahol ekkor már megkezdődik a legnagyobb hagyományos ünnep, a Holdújév, amikor körülbelül 500 millió kínai indul útnak egy hét alatt, hogy felkeresse rokonait szülőföldjén. A Covid miatt ezt az óriási mozgást erőteljesen korlátozta a hatalom az elmúlt időszakban. Minden bizonnyal most is erre lesz szükség hiszen nemcsak Sanghajban következhetett be, hogy a lakosság 70%-át elérte a Covid fertőzés.

Peking közben tiltakozik azellen, hogy polgárait PCR tesztnek vetik alá külföldön a repülőtereken és a kikötőkben.

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

0

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával  Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

Az utolsó lótusz

Számos kultúra képtelen elfogadni a női testet olyannak, amilyen. Ma Nyugaton a mesterséges mellnagyobbítás a divat – régen Kínában a mesterséges lábkicsinyítés volt az.

facebook/ China News

Han Qiaoni (Han Csiaoni) néni első látásra egyszerű átlagos kínai öregasszony. Igaz, már önmagában a kora is tiszteletet parancsoló – most töltötte be a 102 évet. De – korához képest – jó egészségi állapotban van. Jár-kel, még ha bottal is. Pedig az ő esetében ez még nagyobb dolog, mint más hasonló korú néniknél. Nézzék a lábát!

facebook/ China News

Han asszony az utolsó élő kínai nő, akinek gyermekkorában elkötötték a lábát, hogy az ne nőjön kb. 10 cm-nél hosszabbra. A 7-8 cm-es volt az “arany lótusz”, az ennél kicsit hosszabb az “ezüst lótusz”, ami pedig kb 14 cm-nél is hosszabbra sikeredett, az már csak “vas lótuszt ” érdemelt. Az “arany lótusz láb” kialakításához a kislányoknak – kettő és öt éves koruk közt – eltörték a lábujjait, a nagyujjukat kivéve, és azokat erősen a talpuk alá kötötték. Két naponta cserélték a kötést, hogy el ne fertőződjön. Amikor cseréltek, le is mosták a lábukat jó meleg vízben, hogy puhuljon, majd újra átkötötték. Hónapokig, akár évekig kellett így elkötve hordani a lábukat, míg kialakult a torz lábfej.

Ami számunkra rémisztő, torz, az ott és akkor szépnek, sőt vonzónak számított. Szó szerint ódákat zengtek az ilyen lábakhoz, és a szexuális tankönyvekben számos tanács olvasható az ilyen lábakkal kapcsolatban.

A szokás – a legenda szerint – igen régre megy vissza. A Szung dinasztia korai időszakában Li Yu (Li Jü) császár (i.sz.961-975) szeretett bele egy lányba, aki arany lótuszok között táncolt, és elköttette a lábát, hogy így emlékeztessen a holdra. Általánossá azonban csak a későbbi századokban lett ez a szokás. A Qing (csing) dinasztia alapítójának feleségét (17. század közepe) például még – állítólag – ronda nagy lába miatt csúfolták az udvarban. (Akárcsak férje, maga is alacsony sorból küzdötte fel magát a császári trónig.) Az elkötött láb -természetesen – a magasabb társadalmi osztályok kiváltsága volt – a rizsföldekre gályázni mégse lehetett így kimenni.

facebook/ China News

Viszont éppen ezért terjedt a 19. században már az alsóbb rétegek közt is – a legidősebb lánynak kötötték el a lábát, hogy így – úrinőként – jobb férjet kapjon, és ezzel meghozza a család szerencséjét.

facebook/ China News

Az elkötés nem csak akkor volt fájdalmas, amikor csinálták – Han néni is úgy emlékszik, iszonyú fájdalmat élt át kislányként – hanem később is veszélyes volt. Az ilyen láb később is törékenyebb maradt, a kisujjak benőhettek és elfertőződhettek – gyakran teljesen el is távolították őket – és a mozgás sem volt könnyű ilyen lábakon.

Először az 1870-es években keresztény női szervezetek kezdtek kampányba a lótuszláb ellen. Ekkor még vegyes sikerrel. 1911-ben a forradalom a régi császári Kína sok más külsőségével együtt a lótuszlábat is a múzeumokba küldte. 1912-ben – egy évvel Han néni születése után – be is tiltották. Súlyos pénzbüntetést kellett fizetnie annak, aki mégis megcsonkította leányát. (Ennek ellenére néhány évig még elvétve gyakorolták a lábelkötést.) A kommunista időkben aztán egyre nehezebb lett az élete azoknak az egyre idősödő nőknek, akik lábuk miatt is nehezen illeszkedtek be az új társadalomba.

facebook/ China News

Cipőket azért még a nyolcvanas évekig gyártottak lótuszlábra.

Aztán lassan mind meghaltak, akiknek szükségük lett volna rá, és felhagytak a gyártással. Nagy valószínűséggel Han néni az utolsó. A régi Kína egy újabb darabja tűnik el végleg vele. Bár ezt, azt hiszem, senki nem sajnálja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK