Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Ha Orbán bukna, mi lenne a sokszáz milliárdos vagyonnal?

A rendszerváltás a gazdaságban elsősorban a privatizációt jelentette, erről tanácskoztak a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében, ahol felmerült példaként szolgálhat a privatizáció arra, hogy Orbán Viktor esetleges bukása után miképp lehetne visszaszerezni a szorgos munkával ellopott milliárdokat?

Csillag István, aki fontos szerepet játszott a privatizáció jogi feltételeinek megteremtésében majd később gazdasági miniszter lett a Medgyessy kormányban /2002-2004/, azt hangsúlyozta, hogy kizárólag politikai döntésekről lesz szó, a jogi feltételek bármikor megteremthetők egy reprivatizációhoz vagyis vissza lehet szerezni az Orbán Viktor és családja valamint barátai és ügyfelei által lenyúlt milliárdokat.

Csillag István szerint a privatizáció Magyarországon jól sikerült, mert a demokrácia első évtizedében hozzánk érkezett a régió tőkebefektetéseinek kétharmada.

A magyar lakosság ezt persze nem így élte meg – hangsúlyozta Szalay Zsolt, a Kossuth rádió ex főszerkesztője, aki azután nagykövet lett Törökországban és Horvátországban:

”az emberek általában úgy gondolnak a privatizációra, hogy ezek ott fenn mindent elloptak és meggazdagodtak, minket pedig benne hagytak a szószban.”

Csillag István elmondta, hogy a privatizáció idején a washingtoni konszenzust követték: az állam rossz gazda, ezért dereguláció kell. Washingtonban Milton Friedman ötletét tartották a legjobbnak, a kuponos privatizációt, de Magyarországon ezt elutasították, melyet az USA az egész térségnek javasolt, de teljes egészében ezt csak Csehországban és Szlovákiában vezették be.

Miért utasította el Magyarország? Mert kellett a pénz, a magyar államkasszában mindössze 800 millió dollár árválkodott. Németh Miklós miniszterelnök akkoriban azzal büszkélkedett, hogy százmillió dolláros kölcsönt szerzett Kínától.

Pekingben nem váltottak rendszert, de a privatizáció sokkal jobban sikerült: ma már Kínának világcégei vannak míg Magyarországon a multik adják az export javarészét. Hszi Csin-ping elnök budapesti tárgyalási során megállapodás született arról is, hogy együttműködünk a nukleáris iparban. A kínaiak az utóbbi évtizedekben megtanulták az orosz, az amerikai és a francia technológiát, és ezeket tovább is fejlesztették. A kínaiak nagy elektromos autó és akkumulátor gyárat építenek Magyarországon olyan cégekkel, melyek pár éve még nem is léteztek.

Ki menti meg Mészáros Lőrinc bankját?

“Ha Orbán Viktor hatalma meginog, akkor a kisbefektetők megrohanhatják Mészáros Lőrinc bankját, mely a nemzeti együttműködés rendszerének sok cégét pénzeli. Ha ezek az Orbánhoz lojális cégek  bebuknak, akkor ez dominó hatást válthat ki” – fejtegette Lengyel László. A Pénzügykutató intézet elnök-vezérigazgatója szerint ebben a helyzetben mindenképp meg kellene menteni Mészáros Lőrinc bankját, de kérdés, hogy lesz-e erre megfelelő politikai akarat, ha a nemzeti együttműködés rendszere végzetesen meggyengülne.

Hol tartja Orbán Viktor a vagyonát? Minden bizonnyal nem Mészáros Lőrinc bankában, mert ott túlságosan is szem előtt lenne. Az USA szemfüles pénzügyi nyomozói minden bizonnyal sejtik, hogy hol tárolja Orbán Viktor csinos vagyonát. A Magnyitszkij törvény szerint erre a pénzre külföldön is ráteheti kezét az FBI. Vagy az Európai Ügyészség, hogyha az új hatalom már belép soraiba.

Bajban ismerszik meg az igazi barát – mondta a kínai elnök Orbán Viktornak

Miért vette elő a magyar közmondást a kínai elnök budapesti látogatásán? Mit kért a magyar miniszterelnök, aki uniós pénzek híján komoly gondokkal küzd, és mit kapott Kínától. Minthogy az egyezmények szigorúan titkosak, ezért senki sem tudhatja például azt, hogy mennyire vagyunk eladósodva Kínának, és főként, hogy mennyivel leszünk?

Kína ma már a világ legnagyobb hitelezője: Peking adósának lenni nem leányálom.

Hszi Csin-ping kínai elnök európai útja kapcsán számokkal bőven illusztrált táblázatot tett közzé a The Globalist, melyből kiderül:

amióta Peking meghirdette az Új Selyemút programot 2013-ben rohamosan nőtt a kínai hitelezés elsősorban azokban az országokban, melyek már nemigen kaptak kölcsönt Nyugaton.

Több mint ezer milliárd dollárral tartoznak az Új Selyemút program keretében eladósodott országok Kínának, 2000 óta a világ második legnagyobb gazdaságának külföldi hitelállománya 1300 milliárd dollárra növekedett. Mindez hogy jött össze? Elsősorban úgy, hogy az Új Selyemút program keretében Kína 21 ezer beruházást finanszírozott 165 országban. A kínai hitelek 80%-át olyan államok kapták, melyek adósság problémákkal küszködtek illetve ma is küszködnek.

Az OECD, a fejlett államok szervezete, melynek Magyarország is tagja, 223 milliárd dolláros segélyt nyújtott a fejlődő világnak 2023-ban, ez a megelőző évhez képest előrelépés hiszen akkor 211 milliárd dollár volt ez a szám.

Melyek a leginkább Pekingnek eladósodott államok?

Pakisztán – 26,6 milliárd dollár – és Angola – 21 milliárd dollár – áll az élen a Világbank 2022-es listáján. Mindkét ország adósság csapdában van, ezért Peking rákényszerült arra, hogy meghosszabbítson idén februárban egy 2 milliárd dolláros lejárt hitelt, mert Pakisztán nem tudott fizetni.

Hasonlóképp Angola is pácba került: márciusban hosszas tárgyalásokat folytattak legnagyobb kínai hitelnyújtó partnerükkel, a China Development Bankkel, és elérték a havi törlesztőrészlet csökkentését.

A harmadik Sri Lanka, amely pénzügyileg csődbe ment a Covid pandémia idején, mert elmaradtak a turisták, akik közül a legtöbb kínai volt, és akiktől a bevételek nagy részét várhatták. Sri Lanka adóssága 8,9 milliárd dollárra nőtt, és emiatt Peking mentőakciójában reménykedtek, de ott úgy döntöttek: nekik ennyit nem ér meg! Közölték: Sri Lanka forduljon az IMF-hez, amely húsbavágó reformokhoz kötötte az életmentő támogatást.

Európából a legnagyobb húsz kínai hitelfelvevő állam közül egyedül Belarusz szerepel, Putyin egyetlen igazi szövetségese: ők 3,9 milliárd dollárt kaptak.

Peking azt hangsúlyozza, hogy olyan országoknak nyújt kölcsönt az Új Selyemút program keretében, melyek másutt nemigen kapnának míg Nyugaton arra figyelmeztetnek: adósság csapdába eshetnek a kínai hiteleket felvevő országok, és ezt a helyzetet azután Kína kihasználhatja politikai céljaira. Az AitData 2023-as jelentése szerint a kínai hitelek 80%-a olyan államoknak jut, melyek adósságcsapdába estek vagy nagyon közel állnak ehhez.

Világbank ex elnök: Kína nyeri az adósság csatát

Az amerikai David Malpass, aki a Világbank élén megpróbálta enyhíteni a fejlődő világ adósságválságát a Covid pandémia idején, a Hudson intézet számára tanulmányban fejtette ki az álláspontját a kínai Új Selyemútról és a fejlődő világ nehéz adósság helyzetéről.

Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a globális gazdaság kilátásai nem jók: lassú gazdasági növekedés várható a huszas években, és emiatt gond lehet a hitelek visszafizetésével. Miért?

Mert a tőkeáramlás a fejlett világban zajlik elsősorban, a fejlődő világ keveset kap.

Ráadásul a fejlett világban az államok egyre inkább költenek fegyverkezésre, és emiatt kevesebb pénz jut a fejlődő világ támogatására.

Így alakulhatott ki az a helyzet a múlt év végére, hogy a szegény országok 60%-a a nagy adósság kockázat rovatba került a Világbank felmérése szerint. A szegény országok már 30 milliárd dollárt költöttek adósságtörlesztésre 2023-ban míg 2021-ben ez csak 10 milliárd dollár volt.

Kína 16 milliárd dolláros adósság törlesztésre számíthatott 2023-ban miközben ez még csak 6 milliárd dollár volt két évvel korábban. Eközben a tőkeáramlás megfordult: korábban a gazdag országokból ment a pénz a szegények irányában most viszont fordítva.

“Sok mindent javasoltam annak érdekében, hogy csökkenjen Kína szerepe a hitelezésben, de csak nagyon kis haladás történt. Ez szomorú perspektíva azoknak a szegény országokban élő százmillióknak, akik  nem lelik útjukat az adósságcsapda szélén táncolva a növekedése felé”

– hangsúlyozta David Malpass, a Világbank ex elnöke, aki a Hudson Intézetnek írt erről tanulmányt.

Kínai kölcsönből támogatja a düledező magyar költségvetést az MVM

Gazdasági szempontból lehet, hogy nem racionális, de politikai szempontból fontos a rezsicsökkentés rendszerének fenntartása – hangsúlyozta Orbán Viktor az energiaválság idején amikor az árak az égbe emelkedtek.

Az MVM finanszírozta a rezsicsökkentés rendszere, hatalmas veszteséget halmozott fel, és ez ellen Orbán Viktor leleményes megoldást talált Matolcsy György segítségével. A miniszterelnök azért küldte Matolcsyt Pekingbe, hogy pénzt kérjen Hszi Csin-ping elnöktől a kieső európai pénzek pótlására. A válasz jellegzetesen kínai lehetett:

kormányokat nem támogatunk, de…

Peking egyrészt nagy beruházásokat kezdett: akkumulátor gyárak, elektromos autógyár stb., másrészt az egyik állami bank kötött egy szigorúan titkos szerződést az MVM-mel, amely roskadozott a rezsicsökkentés rendszerének veszteségeitől.

Az ICBC kínai óriásbank ausztriai leány bankjával állapodott meg az MVM egy 100 milliárd forintos  hitelkeretről. A kínai óriásbanknak ez semmi, de az MVM-nek életmentő lehet a 2022 őszén tehát az energia válság idején megkötött szerződés.

Ennek alapján az MVM eddig hatszor vett fel 100-250 millió eurós hitelt, melyet azután vissza is fizetett – írta a Telex, amely arra is rámutatott, hogy a legutolsó decemberben felvett hitelt még nem fizette vissza a magyar állami cég, amely viszont 309 milliárd forintos osztalék előleggel támogatta meg a roskadozó magyar költségvetést

vagyis mondhatjuk azt, hogy a közvetve Peking mégiscsak támogatja nagy magyar barátját, Orbán Viktort.

Mindez csak úgy derült ki, hogy Jávor Benedek egykori uniós parlamenti képviselő kiperelte a dokumentumokat az állami cégtől.

A Telex arra is emlékeztet, hogy a magyar államadósság kezelésben is növekvő szerepet játszik Kína: az állami adósság kezelő központ volt az első a világon, amely jüan kötvényt bocsátott ki. A zöld panda kötvény már azt mutatta, hogy Magyarország intenzíven jelen van a kínai pénzpiacon. Orbán környezetében Matolcsy György számít Kína szakértőnek, mert a 2010-es hatalomátvétel előtt együtt fedezték fel Kínát. A magyar ellenzéki politikusokat magas szinten fogadták Pekingben annak ellenére, hogy akkoriban a Fidesz még antikommunista propagandát folytatott, és bírálta a baloldali kormányokat, mert jó kapcsolatot ápolnak Moszkvával és Pekinggel.

Hogy tudott jelentős összegű osztalék előleget fizetni az MVM, amelyet a rezsicsökkentés rendszerének fenntartásával bízott meg Orbán Viktor? Úgy, hogy a miniszterelnök létrehozta a Rezsivédelmi Alapot, és ez állja a cechet az MVM helyett.

Szuverenitás, oh

Orbán Viktor az utóbbi időben gyakran hivatkozik a szuverenitásra, de ez nála csak a Brüsszellel és Washingtonnal való szembenállásra vonatkozik, Moszkvára vagy Pekingre nem pedig mindkét nagyhatalom igyekszik befolyást szerezni az Európai Unióban. Ezt mutatja Hszi Csin-ping elnök mostani látogatása is Párizsban , Belgrádban és Budapesten. Mutatja persze az is, hogy egyre több kínai és orosz kémet tartóztatnak le épp a szuverenista pártokban Európában. A Der Spiegel már egyenesen arról írt, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland orosz és kínai befolyás alatt áll. A német kémelhárítás szinte naponta tartóztat le orosz és kínai hírszerzőket illetve az általuk beszervezett német politikai szereplőket. Berlinben tisztában vannak vele, hogy az igaz kihívást Kína jelenti hiszen mögötte jelentős anyagi erő áll, Putyin papírtigris, aki kénytelen volt közölni zsoldos hadseregével, a Wagner csapattal, hogy nem tudja finanszírozni őket, ezentúl maguknak kell gondoskodniuk az orosz zsoldos hadsereg ellátásáról.

A német kémelhárítás vezetője így fogalmazta meg a különbséget Moszkva és Peking között:

“Oroszország a vihar, de Kína maga a klímaváltozás!”

Kínának csak uniós és NATO tag Magyarország kell

Magyarország Kína számára csak belépő az Európai Unióba. Mondhatnánk kapu az Unióba. Tudja ezt Orbán Viktor is, de minden bizonnyal emlékezteti erre őt Hszi Csin-ping elnök is.

A brüsszeli bizottság elnökasszonyával Párizsban találkozott a kínaivezető. Ursula von der Leyen játszotta a rossz rendőr szerepét, megfenyegette Hszi Csin-pinget azzal, hogy Brüsszel fellép a kínai elektromos autók exportja ellen, és ragaszkodik hozzá: a közbeszerzések terén a külföldi cégek élvezzenek egyenjogúságot a hazaiakkal Kínában. Macron elnök játszotta a békülékeny jó rendőrt, és el is nyerte jutalmát: egyelőre nem vámolják meg extra módon a francia konyakot Kínában. A baj csak az, hogy a kínaiaknak kiváló a hírszerzése, és ezért Hszi Csin-ping elnök pontosan tudja: mind Ursula von der Leyen mind pedig Macron elnök blöffölt. Az Európai Unió gyenge és megosztott, ezért képtelen nemet mondani az USA-nak fontos kérdésekben ugyanakkor Kínával sem keménykedhet nagyon hiszen az európai autógyáraknak vagy az Airbus repülőgépgyártó cégnek létfontosságú a kínai piac. Az európaiak tervezett vámját az elektromos autók ellen épp Magyarország segítségével akarja megkerülni Kína – ahogy erre a Die Welt is felhívta a figyelmet.

A kínaiak nem azért telepítenek gyárakat Magyarországra, mert kedvelik Orbán Viktort hanem, mert olyan uniós tagállamnak tekintik ahonnan elfoglalhatják az egész 450 milliós nagy európai piacot.

Orbán is profitálhat a kínai bizniszből, de Magyarország kevésbé

A magyar miniszterelnök eredetileg eurómilliárdokat remélt Pekingtől a hiányzó uniós pénzek helyett, de a kínaiak mosolyogva közölték: kormányokat nem támogatunk csak kínai beruházásokat külföldön. Ezért vannak itt a kínai elektromos autógyárak és az akkumulátorokat előállító üzemek, melyek Debrecenben összedolgoznak a BMW-vel. A város ettől fellendülhet, de a környezet súlyosan károsodhat annál is inkább, mert a használt akkumulátorok lebontása a gyártó cégek felelőssége, de nagy kérdés, hogy ezt gazdaságosan hogy tudják megoldani.

Kínában csak szavakban prioritás a környezetvédelem nálunk még úgy sem. A biznisz ettől még jól pöröghet, és lényegesen javíthatja a magyar gazdaság külföldi megítélését hiszen a kínai gyárak exportja magyar kivitelnek számít.

Ez felgyorsíthatja a magyar gazdaság növekedését, de kérdés, hogy mennyit profitál ebből a hazai lakosság. Orbán nemzeti együttműködési rendszere lélegzetvételi lehetőséget kap, de a lakosság mind nagyobb része veheti észre: ebből neki sok haszna nincsen viszont a várható vízhiány, a termőföldek minőségének romlása az ő életkörülményeiket rontja. Orbán Viktor egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jövendölt röviddel a megnyert 2022-es választás után. Ebből még csak kettő telt el, és máris recseg ropog a nemzeti együttműködés rendszerének épülete amint ezt Magyar Péter üstökösszerű feltűnése mutatja a politikai piacon. Debrecenben, a Fidesz fellegvárában soha nem látott tömeg üdvözölte az ellenzéki politikust, és ez aligha lett volna lehetséges, ha a hatalom nem nyomja le a polgárok torkán az óriási kínai akkumulátor gyár építését.

Kína hatalmas területén eloszlanak az akkumulátor gyárak éppen úgy mint a gyártásukhoz szükséges lítium bányászata, amelyek tönkreteszik a környezetet, de Magyarország kis ország és a fideszes szavazópolgárok éppúgy nem akarnak rossz ivóvizet fogyasztani mint az ellenzékiek.

Biden kontra Orbán

A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott Putyin orosz elnökkel, most Budapesten fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt.

Biden diplomáciájának első lépése 2021- ben az volt, hogy az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Sok szakértő – köztük Kissinger ex külügyminiszter – erőteljesen bírálta ezt a hidegháborús koncepciót, de a demokrata adminisztráció kitart mellette Washingtonban. Ebbe a koncepcióba nem fér bele az, hogy egy NATO tagállam és uniós ország szívélyes kapcsolatokat ápoljon Moszkvával és Pekinggel. Főként, hogy nyíltan tegye ezt: David Pressman ezért akarja megbuktatni Orbán Viktort nem pedig azért, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem felel meg a jogállami kritériumoknak. Ezért imádkozik Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trump választási győzelméért. Az amerikai elnökválasztás novemberben lesz, a következő magyar választás elvben 2026-ban. Csakhogy amennyiben Magyar Péter nagyot nyer júniusban az európai választáson, akkor a Biden adminisztráció kísértést érezhet arra, hogy nem ortodox módon távolítsa el posztjáról Orbán Viktort. Láttunk már ilyet a közelben: hol van Sebastian Kurz kancellár az osztrák politikai élet csodagyereke?

Peking visszavág, ha Brüsszel büntetővámot alkalmaz

Az Európai Unió egyelőre csak regisztrálja a Kínából érkezett elektromos autókat, de Pekingben attól tartanak, hogy visszamenőleg is büntető vámot vethetnek ki rájuk. Közben Pekingben tárgyal a Mercedes főnöke, aki szerint hagyni kellene, hogy a piaci verseny döntsön az európai és a kínai autók között.

“A protekcionizmus rossz út” – hangsúlyozta Ola Källenius, a Mercedes elnöke Pekingben miután tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel. Vang Ventao miniszter arra buzdította a Mercedes vezérét, hogy fokozza beruházásait Kínában, ahol a zöld átmenet jegyében az elektromos autók egyre nagyobb szerepet játszanak a  közlekedésben. A kínai miniszter azt javasolta a Mercedes elnökének, hogy küzdjenek együtt a protekcionista politika ellen.

Az Európai Unió múlt ősz óta vizsgálja a kínai elektromos autók exportját, mert az európai autógyárak szerint Peking jelentős összegekkel támogatja ezt az export offenzívát az európai piac megszerzésére.

“Észleltük a brüsszeli döntést a kínai elektromos járművek regisztrálására, amely odavezethet, hogy visszamenőleges vámokkal sújtják exportunkat. Kína elszántan védelmezi cégeinek érdekeit külföldön. Az elektromos járművek piaca dinamikusan bővül Európában is, ebbe illeszkedik a kínai export is. Nincs arról szó, hogy a “kínai elektromos járművek európai importja kiugró eredményeket “ produkált volna. Nem igaz, hogy “a kínai elektromos autók importja “károkat okozna az európai autós piacon” – jelentette ki a kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben. Hozzátette: ”Kína mindig amellett volt, hogy párbeszéd útján oldják meg a problémákat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kereskedelem kölcsönösen előnyös legyen. Épp ezért reméljük, hogy az Európai Unió óvatosságot tanúsít a kereskedelmi intézkedések alkalmazásában a kínai elektromos járművekkel szemben, és ezzel stabil és egészséges alapot teremt az együttműködésre az elektromos autók terén mind Kínában mind pedig az Európai Unióban” – idézi a China Daily a kereskedelmi minisztérium szóvivőjét.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca

177 839 kínai elektromos járművet importáltak az Európai Unió tagállamai Kínából 2023 októbere és 2024 januárja között a brüsszeli adatok szerint. Az Európai Unió vizsgálata 2022 októberétől indult. Havonta 11%-os volt a kínai elektromos járművek exportjának növekedése az Európai Unió irányában – írja a pekingi Global Times. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unióban tavaly több mint másfél millió elektromos autót adtak el, ez 37%- os növekedés egyetlen év alatt.

Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy

“a kínai elektromos járművek nyilvánvaló árelőnyt élveznek az európai piacokon.”

A pekingi Global Times viszont arra mutat rá, hogy a világ legnagyobb autós piacán, a kínain, a hazai elektromos járművek fele annyiba kerülnek mint Európában.

Kínában idén az eladott új autók legkevesebb 40%-a elektromos autó lesz – jósolja a China Daily. Tavaly 9,49 millió elektromos autót adtak el Kínában, ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik új autó már ilyen környezetkímélő jármű volt – 31,6%. Ouyang Minggao akadémikus, a pekingi Csinghua egyetem professzora érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a hibridek eladása még gyorsabban nő mint az elektromos autóké. 2020-ban még csak 170 ezer ilyen autót adtak el Kínában, de tavaly már 1,91 milliót. A pekingi professzor szerint a hibridek részaránya hamarosan megközelíti majd az elektromos járművekét Kínában – írja a China Daily.

Mercedes főnök: versenyben kell legyőznünk a kínai elektromos autókat

Sok európai autógyártó cég azt kéri Brüsszeltől, hogy állapítson meg magas vámot a kínai elektromos autóknak nehogy azok learassák az európai piac az olcsó áraikkal.

A kínaiak hat elektromos autót mutattak be a müncheni autós vásáron, ahol az érintett európai cégek rögtön érezték a vészhelyzetet: eddig Kína export piac volt, de az elektromos járművek korában vetélytárssá válik az európai piacon.

Megkezdődött a lobbizás Brüsszelben, ahol nyitott fülekre találnak a német autós óriások hiszen Ursula von der Leyen maga is német, és igencsak a szívén viseli a hazai ipar ügyét. Németország gazdaságát letaglózta Putyin Ukrajna elleni agressziója, mert megszűnt az olcsó orosz energia import lehetősége. Kína, amely Németország legfőbb kereskedelmi partnere, nem nő olyan dinamikusan mint korábban: maguk a kínaiak spórolnak, mert a Covid pandémia nagyon megviselt mindenkit, és a perspektíváját bizonytalannak látják. A kínai állam hatalmas összegekkel támogatta az elektromos járműgyártást illetve az akkumulátor gyártást. Ezt mutatja a Magyarországon tervezett két óriási üzem is: a CATL akkumulátor gyár Debrecenben és a BYD autógyár Szegeden. A kínaiak nem Magyarországra hanem az Európai Unióba jöttek, így akarják elkerülni a vámokat.

Mercedes főnök: nem emelni hanem csökkenteni kell a kínai elektromos autók vámját

Miért?

“Mert a védővámok miatt az európai autógyártás elkényelmesedik, és ily módon oda juthatunk el, hogy nem leszünk képesek eladni saját autóinkat a világban! Csakis a piaci verseny eredményeképp születhetnek olyan elektromos járművek, amelyek eladhatók a globális piacon”

– magyarázta Ola Källenius, a Mercedes elnök vezérigazgatója ehhez hozzátette:

”Én ellenzem a vámok emelését! Szerintem pontosan fordítva kellene cselekedni, és csökkenteni kellene a vámokat. A kínai elektromos autógyárak nyomulása Európában a verseny része, erre nekünk nem védővámokkal hanem jobb technológiával és egyre jobb autókkal kell válaszolnunk” – fejtette ki álláspontját a Mercedes főnök.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a kínai elektromos járművek nem neki jelentenek igazán nagy konkurenciát, mert a kínaiak az olcsóbb kategóriában nyomulnak előre. A középosztályt és a szegényebb néprétegeket akarják megnyerni nem a luxus kategóriát, ahol a Mercedes olyan szép profitot szerez.

Olaf Scholz német kancellár áprilisban Kínába készül, hogy tisztázza a két gazdasági óriás kapcsolatait.

Peking retorzióval fenyeget arra az esetre, ha az Európai Unió védővámokat alkalmazna a kínai elektromos járművekkel szemben.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca, a Volkswagen több autót ad el ott mint hazájában. A Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat Sanghajban vagyis Pekingnek sok eszköze van arra, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre és Berlinre. Az Egyesült Államok arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy lazítsák kapcsolataikat Kínával, de a német kancellár tisztában van azzal, hogy Németország számára létfontosságú ez az együttműködés.

Az elektromos járművek piacán Európában a kínaiak fő vetélytársa nem is a hazai ipar hanem az amerikai Tesla, melynek legnagyobb autógyára Sanghajban működik, és Elon Musk még egyet akar építeni Kína gazdasági fővárosában.

Biden nem bakizott az évértékelő beszédben, de mégiscsak vesztésre áll

Miért népszerűbb Trump mint Biden? Nem azért elsősorban, mert jobb formában van mint ellenfele hanem, mert a választókat érdeklő alapkérdésekben az amerikaiak többsége neki ad igazat.

Mit kérdez Donald Trump az átlag amerikaitól? Jobban éltek mint négy évvel ezelőtt amikor még én voltam az elnök? A többség erre azt válaszolja, hogy nem. És igaza van, mert a Biden kormányzat hiába adott jelentős támogatást a középosztálynak és a szegényeknek a Covid krízis idején és utána is, ezt megette az infláció és a kamatláb emelés. Az átlag hiába emelkedett szerény mértékben, az elmúlt négy évben is az elit gazdagodott igazán, ők profitáltak a válságból. A legfelső egy százalék, melyhez Donald Trump is tartozik, jóval gazdagabb lett míg a többség életszínvonala csökkent vagy stagnált. Ezt nem bocsátja meg a választók többsége a demokrata kormányzatnak, mely érzi a veszélyt: Yellen pénzügyminiszter bejelentette a szupergazdagok megadóztatását, ezt már meg is tárgyalták a G20 miniszterei, de ebből nem lesz valóságos adó csak hosszú évek után, és akkor sem biztos. Sőt, ha Trump lesz az elnök, akkor biztos, hogy nem.

Biztonságosabb lett a világ?

Erre is nemmel válaszol az amerikaiak többsége, és nem alaptalanul: a Biden kormányzat két megnyerhetetlen háborúval néz szembe Ukrajnában és a Közel Keleten. Biden 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezzel veszélyesebbé vált a világ ahogy azt Putyin Ukrajna elleni agressziója bizonyította. A demokrata adminisztráció folytatta Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, ezzel sikerült meggyengítenie ellenfelét anélkül, hogy az USA ebből profitált volna. Ukrajna immár világháborús veszélyforrássá vált, és ezt az amerikai közvélemény egyáltalán nem díjazza. Így Trump eljátszhatja a békegalamb szerepét, ami kicsit furcsa harcias retorikájához de hát dollármilliárdosként az átlag amerikaiak szószólójaként is szerepel, ami pedig még nagyobb ellentmondás.

Mi a megoldás?

Sem Biden sem Trump nem rendelkezik elképzelésekkel az USA és a világ problémáinak megoldására, és az amerikai választópolgárok érzékelik ezt. Ronald Reagan nem volt nagy formátumú politikus, de megállapodott Gorbacsovval, véget vetett a hidegháborúnak. Így jelentős örökséget hagyott utódjára Bushra, akinek idején megbukott a nagy vetélytárs, a Szovjetunió.

Ma viszont Kína és Oroszország mind szorosabb szövetségben az USA ellenfele. Kissinger egykori külügyminiszter álma romokban. Ezért is utazott a veterán diplomata még százéves korában is Pekingbe, hogy mentse ami menthető. Az USA vezető szerepe a világban meggyengült pedig az amerikaiak jóléte jelentős részben ezen alapul. A választópolgárok mindebből a növekvő káoszt érzékelik, és az elit tehetetlenségét a problémák megoldására. Kiváló alkalom ez olyan demagóg politikusok számára mint Donald Trump és Orbán Viktor, akik Floridában találkoznak.

Ők a proteszt szavazatok bajnokai, a bírálatban erősek, produkciójuk enyhén szólva gyenge.

A nemzeti együttműködés rendszere Magyarországot az utolsó helyre vitte az Európai Unióban a jóléti vetélkedésben. Ha jön Trump, akkor semmivel sem lesz jobb Magyarország helyzete. Sőt megkérdezheti Orbán Viktortól: miért is barátkozol te azzal a Kínával, amely az USA legfőbb ellenfele?

Putyin selyemútja: Közép Ázsián és a Kaukázuson keresztül játssza ki a szankciókat Oroszország

Az egykori szovjet tagállamok szép nyereséget vágnak zsebre azzal, hogy felárral adják tovább a szankciós árukat Oroszországnak, amely mindjobban megérzi a modern technológia hiányát.

Az 5,8 milliárd dolláros csúcsról 0,6 milliárdra csökkent az orosz áru import az Egyesült Államokból 2023-ban, ez a szankciók sikerét bizonyítja. Japán exportja 60%-kal, Németországé 70%-kal esett vissza Oroszországban.

Csakhogy ugyanebben az időszakban: a 2019-es csúcs és a tavalyi év között az orosz áru import 20%-kal növekedett!

Ez egyrészt abból adódik, hogy Oroszország külkereskedelme alapvetően megváltozott: Kína átvette a Nyugat szerepét. 2019-ben, az utolsó Covid előtti évben Kína exportja Oroszországba 50 milliárd dollárt tett ki, tavaly viszont már 110 milliárd dollárt. Ez 125%- os növekedést jelent.

A másik ok az, hogy Oroszország eredményesen kerüli ki a szankciókat azzal, hogy harmadik országokon keresztül kereskedik a nyugati világgal. A legnevezetesebb példa Oroszország olajexportja Indiába, ahol az árengedménnyel vásárolt orosz nyersanyagot finomítják, majd eladják a globális piacon – sokszor Európában vagy Amerikában.

Putyin selyemútja Közép Ázsiában és a Kaukázusban

Az USA exportja ezekbe az országokba 2,6 milliárd dollárról 4,1 milliárdra nőtt tavaly. Ez 60%- os emelkedést jelent. Japán ugyanebben az időszakban – 2019-2023 – 67%-kal növelte exportját ebbe a régióba, Németország pedig 72%-kal.

Az Európai Unió exportja 1,5 milliárd dollárról 2,5 milliárd dollárra növekedett.

Kik vesznek részt ebben a szankció megkerülő játszmában? Nyugatról elsősorban az Európai Unió, benne is főként Németország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és a három balti állam – írja a Project Syndicate. Közép Ázsiában és a Kaukázusban a reexport Oroszországba elsősorban Örményországra, Georgiára és Kirgizisztánra jellemző. Kazahsztán is nagy játékos volt ezen a téren, de azután külföldről szólhattak a vezetőknek, és az Oroszországba irányuló export visszaesett az ukrajnai háború előtti színvonalra.

Ha tehát a Nyugat érzékelteti a helyi vezetőkkel, hogy nem helyesli a szankciók kijátszását, akkor azok reagálnak. Mindenképp le kell zárni Putyin Selyemútját Közép Ázsiában és a Kaukázusban – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon Robin Brooks, az Institute of International Finanace egykori vezető közgazdásza, a Goldman Sachs stratégiai elemzője  és Simon Johnson, az IMF egykori vezető közgazdásza, a MIT professzora.

Kína 5%-os növekedést tervez,de…

Li Csiang miniszterelnök előterjesztette a 2024-es tervet a nemzetgyűlés előtt Pekingben, ahol tisztában vannak azzal, hogy a nehéz külső és belső helyzetben komoly ösztönzés kellene az 5%-os növekedése eléréséhez, de a kormány mégsem vág ebbe bele, mert nagyon óvatos. Tavaly ugyancsak 5%-os növekedést terveztek, és a hivatalos statisztika ki is mutatott 5,2%-ot, de külföldön sokan kételkednek ennek hitelességében.

Pekingben a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, és a vezetők nem is nagyon titkolták, hogy többféle statisztika készül: egy nekik, egy másik pedig a külvilág számára.

Mekkora a kínai költségvetés hiánya? Idén ahogy tavaly is 3%-os deficittel számolnak Pekingben. Tavaly végülis 3,8%-ot hoztak ki, mert jelentős hitelfelvétel történt, és ezt idén sem zárják ki a kínai fővárosban. Ahol kettős problémával szembesülnek: az export egyre inkább akadályokba ütközik miután az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy mérsékeljék kapcsolataikat a világ második legnagyobb gazdaságával. Emiatt tavaly már Mexikó vált az USA első számú kereskedelmi partnerévé noha húsz évig Kína volt a legfontosabb. Peking a külkereskedelem gondjai miatt a hazai piacban bízott, de csalódnia kellett: az 1,4 milliárd lakosú ország belső kereslete is gyengélkedik, az emberek inkább megtakarítanak.

“Kína ellenállt a külső nyomásnak és elviselte a hazai gondokat“

Így érvelt Li Csiang miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt.

“Sok pozitív ötlet volt a kormányfő beszédében, de kevés konkrét javaslat arra, hogy mitől is növekedne Kína?” – fejezte ki kétségeit az Asia Society Kína kutató központjának szakértője. Neil Thomas , aki a New York Timesnak nyilatkozott, arra utalt, hogy a tavalyi 5%-os növekedés, melynek mértékét sokan kétségesnek tartják, úgy jöhetett létre, hogy a bázis a 2022-es év még Covid elzárások által sújtott volt. A mostani 2023-as bázis magasabb, ezért innen ugyancsak nehéz lesz 5%-ot produkálni.

Tudják ezt Pekingben is, ahol a dinamikus ágazatokra akarnak koncentrálni: elektromos járművek, zöld energia, mesterséges intelligencia. A China Daily szerint

Kína tavaly 1,77 millió elektromos járművet exportált, ez évi 67,1% -os növekedést jelent.

Peking nem is titkolja, hogy domináns szerepre törekszik az elektromos járművek terén a világgazdaságban. A napelemek terén ezt már Kína régen elérte: 16 éve vezető szerepet tölt be a világgazdaságban.

A mesterséges intelligencia fejlesztésében Kína lemaradt az Egyesült Államok mögött, mely minden eszközzel akadályozza Peking felzárkózását. Kína együttműködést ajánl, de Pekingben tisztában vannak azzal, hogy akárki lesz az USA elnöke, nemzetbiztonsági okból nem fogja engedélyezni az együttműködést a mesterséges intelligencia terén Kínával.

231 milliárd dolláros katonai költségvetés

Amióta az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, Pekingben dinamikusan nőnek a katonai kiadások. Teng Hsziao-ping idejében ezeket visszafogták, mert a Szovjetunió példáján látták, hogy a hadigazdaság fejlesztése nem a felzárkózás útja. Ebben az időszakban az USA katonai költségvetésnek csak a 10%-át tette ki a kínai, de ma már nem ez a helyzet: 231 milliárd dollárt szánnak katonai célra idén Kínában, és ez már összehasonlítható az USA hadi kiadásaival: 886 milliárd dollár. Ennek a hatalmas összegnek az előteremtése az Egyesült Államoknak sem megy könnyen, ezért is buzdítja Washington NATO szövetségeseit arra, hogy teljesítsék a 2%-os GDP normát.

Kínában a pénzügyi piacot alapvetően meghatározza az ingatlan szektor válsága:

az ország legnagyobb cége az Evergrande látványosan csődbe ment, és a többi ingatlanóriás sem áll sokkal jobban.

Februárban az ingatlan eladások 60%-kal csökkentek Kínában az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Az 1,4 milliárd lakosú országban az ingatlan piac szívta fel a megtakarításokat, ennek következtében legkevesebb 50 millió lakás áll üresen. Olyan hitelpiramisok alakultak ki, melyek nemcsak a kínai, de a globális pénzügyi rendszert is megingathatják.

Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a kínai vezetés úgy határozott: a miniszterelnök nem áll a sajtó elé a nagy nemzetgyűlési beszéd után pedig az elmúlt 30 évben ezt mindig megtette, de hát azok sikeresebb évek voltak.

Mit keresnek kínai rendőrök Magyarországon?

Aziránt érdeklődött a brüsszeli Bizottságnál az Európai Parlament egy liberális képviselője Sophia in ‘t Veld, hogy jelenthet e a kínai rendőrök magyarországi jelenléte az egész Európai Unió számára biztonsági kockázatot.

Az ügy előzménye az, hogy februárban Budapesten tárgyalt Kína belügyminisztere, aki több együttműködési szerződést is aláírt Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel. Vang Hsziohong belügyminisztert fogadta Orbán Viktor miniszterelnök is. Aki nemrég Pekingben járt, hogy megünnepelje a kínai Új Selyemút program tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból találkozott Putyin orosz elnökkel is, akivel egyetlen uniós tagállam vezetője sem rázott kezet azóta, hogy az orosz csapatok agressziót hajtottak végre Ukrajna ellen.

Mi van az aláírt magyar-kínai belügyi egyezményekben? A Die Welt szerint valószínű, hogy éppúgy mint Szerbiában a Magyarországra telepített kínai rendőrök elsősorban saját honfitársaikat ellenőrzik majd. Magyarországon népes kínai kolónia él, és a számuk minden bizonnyal növekedni fog hiszen olyan hatalmas gyárakat épít Kína mint a CATL Debrecenben – 7,7 milliárd dolláros beruházás  – illetve a BYD autógyár Szegeden. Ezeket a nagy kínai beruházásokat jelentős összegekkel támogatja a magyar kormány, amely elsőként lépett be az Új Selyemút programba az uniós tagállamok közül, de a többiek kihátráltak míg Magyarország maradt. Nemrég Giorgia Meloni – Orbán Viktor politikai szövetségese – döntött úgy Rómában, hogy elhagyja az Új Selyemutat miután washingtoni látogatása során ezt melegen ajánlották neki.

“Orbán Kína hasznos idiótája”

Erről ír a konzervatív The Spectator, amely szerint a magyar diplomácia Kína trójai falovának szerepét vállalja fel az Európai Unióban illetve a NATO-ban. 2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és intenzív kereskedelmi háborút folytat ellene. Trump elnöksége idején először barátkozott Kínával, majd megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden még intenzívebbé tett. Most Donald Trump arról beszél, hogy 60%-os vámmal sújtana minden kínai árut, ezzel nyilvánvalóan lehetetlenné tenné a két nagyhatalom közötti kereskedelmet. Kína az elmúlt húsz évben az USA legfontosabb kereskedelmi partnere volt, de tavaly már Mexikó megelőzte. Kína továbbra is az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy mérsékeljék kapcsolataikat Pekinggel. Ennek ellenére Scholz német kancellár hamarosan Pekingbe utazik, Macron francia elnök pedig Kínából hazatérve nyilatkozott úgy, hogy

“az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa.”

Orbán Viktor március 8-án találkozik Donald Trumppal, aki újra vissza akar kerülni a Fehér Házba. Milyen Kína politikát folytatna Donald Trump, ha újra elnök lenne? Ezt valószínűleg még ő maga sem tudja, de a kínaiak hosszú távra játszanak, és ebben fontos európai partner számukra Orbán Viktor miniszterelnök.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK