Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Medgyessy: Putyin 2004-ben együttműködést ajánlott Brüsszelnek

Az egykori magyar miniszterelnök elmesélte Bolgár Györgynek, hogy Putyin 2004-ben félrevonta őt egy NATO-Oroszország tanácskozáson, és együttműködést javasolt az Európai Uniónak. Putyin azt fejtegette, hogy Oroszország európai állam, és együttműködést ajánlott az Európai Uniónak. Tartott Kína növekvő befolyásától Oroszországban.

Putyin üzenetével Medgyessy Péter felkereste a brüsszeli bizottság akkori vezetőjét, de kiderült: az Európai Unió immár nem barátként kezeli az orosz elnököt.

Putyin ekkoriban döntés előtt állt: megreformálja-e Oroszországot nyugati mintára vagy inkább Kína felé vegye az irányt? Az európai elutasítás nyilvánvalóan azt jelezte, hogy a Nyugat nem tart igényt egy erős Oroszországra. A Goldman Sachs moszkvai emberének Putyin elmondta ugyanebben az időben, hogy fő támogatói a fegyveres erők emberei – a szilovikok – nem akarnak reformokat, mert attól félnek, hogy egy piacgazdaságban nem lesz rájuk szükség. Putyint vonzotta a kínai modell, amely a kommunista párt diktatúráját ötvözte a piacgazdasággal, de tartott Kínától, amely gazdaságilag már fölébe kerekedett Oroszországnak.

Medgyessy: tárgyalással mielőbb le kellene zárni a háborút!

Az ex miniszterelnök szerint, ha sokáig elhúzódnak a harcok, akkor az katasztrófához vezethet. 80 éves Medgyessy ugyanazt az álláspontot fogalmazta meg mint a 99 éves Henry Kissinger, aki mielőbbi tűzszünetet sürgetett. A veterán amerikai diplomata, aki 50 évvel ezelőtt megteremtette az USA-Kína kapcsolat alapjait, arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington jelenlegi diplomáciája Kína karjaiba taszítja Putyint. Tony Blinken amerikai külügyminiszter viszont arra számít, hogy Kínának sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. A kínaiak szentül megígérték az USA-nak, hogy nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Hszi Csinping elnök a hírek szerint Szamarkandban felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Peking közvetlenül felügyeli az óriási kínai beruházást Debrecenben

0

3000 milliárd forintért építi meg Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát Debrecenben a kínai CATL, amely világelső ebben a felfutó ágazatban. A kínaiak az elektromos autózásban megelőzik Európát, mert az áttérés kiemelt állami program a levegő tisztításának érdekében.

Az Új Selyemút program keretében Kína előrenyomul Európában is. Magyarország az egyik hídfőállás. Az Intelligence Online portál szerint rendszeresen egyeztet Vang Ji külügyminiszter, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Az USA, amely gyanakodva figyeli a kínaiak nyomulását Európában, óva inti a szövetségeseit attól, hogy túlságosan szoros kapcsolatokat ápoljanak Pekinggel. Németországgal az élén ezért sok uniós tagállam lazítja kapcsolatait Kínával, Magyarország épp ellenkezőleg erősíti azokat.

Pesti Máté nagykövet, aki 2018 óta képviseli Magyarországot a kínai fővárosban, tartja a kapcsolatot a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkarával – írja az Intelligence Online. Pesti nagykövet a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban úgy nyilatkozott, hogy

“Magyarország a kapuja az Európába érkező kínai beruházásoknak.”

Az antikommunista Orbán a kínai kommunista párt legjobb szövetségese

A magyar miniszterelnök és Matolcsy György nagyra értékeli a kínai állam kapitalista modellt, amely ötvözi a politikai diktatúrát a hatékony piacgazdasággal. Orbán és Matolcsy még az ellenzéki időkben látogatást tettek Kínában, ahol már úgy fogadták őket mint a jövő embereit noha akkor még a Fidesz állandóan bírálta a kínai kommunista pártot a kisebbségek elnyomása miatt. Még tüntetéseket is szerveztek Tibet mellett. 2010 óta egyértelmű a fideszes fordulat, a kínaiakat éppúgy tárt karokkal fogadják Budapesten mint a baloldali kormányok idején. Legutóbb Kötcsén Orbán Viktor már hívei figyelmébe ajánlotta a kínai modellt. A magyar miniszterelnök többször is kifejtette, hogy amennyiben az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd kapunk a kínaiaktól. A Nemzeti Bankban kínai tanácsadók is dolgoznak, emiatt az amerikaiak kínai ügynöknek tekintik Matolcsy Györgyöt, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűlésen Washingtonban valamelyik alelnök képviseli a magyar nemzeti bankot nem pedig az elsőszámú vezető.

A Fudan egyetem budapesti telepítését a sanghaji egyetem kommunista párttitkára Matolcsy Györggyel beszélte meg Budapesten.

A kínai állam kapitalista modell már meg is valósult Magyarországon

– nyilatkozta Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő vezetője , aki szívesen lenne amerikai és európai támogatással Magyarország miniszterelnöke.

Van-e 12 milliárd eurónk az orosz gázra?

A mostani árak szerint 12 milliárd eurót kellene évente kifizetni Putyinnak, aki nem ad árkedvezményt “magyar barátjának, Orbán Viktornak”.

Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő főnöke szerint nincs 12 milliárd eurója az Orbán kormánynak az orosz gázra, ezért igencsak szorult helyzetben van. Annyira nincs devizatartaléka az országnak, hogy az orosz gázszállítás kifizetése komoly gondokat okozha t- nyilatkozta a jeles közgazdász a Szabad Európának. A magyar devizatartalék a háromhavi import alá csökkent. Ilyenkor már azon szokott gondolkodni egy ország nemzeti bankja és pénzügyminisztériuma, hogy az IMF-hez fordul. Csakhogy oda hiába, mert Matolcsy György volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot még a nemzeti együttműködési rendszer kialakulásának kezdetén. Nagyon nagy szükség lenne az uniós milliárdokra, de ezek egyelőre nem érkeznek. Ha meg is jönnek, akkor is későn hiszen Navracsics Tibor miniszter szerint is legkorábban az év végén köthetik meg az egyezményt, és a jövő év elején érkezhet meg az első átutalás Brüsszelből.

Miért járt Nagy Márton Moszkvában?

Ez hétpecsétes titok. Orbán Viktor gazdasági csúcsminisztere nyilvánvalóan fontos ügyben tárgyalhatott Moszkvában hiszen erről még híveit sem tájékoztatta Orbán Viktor. Aki emlékezhet arra hiszen magas is többször Putyin állítólag ígéretével kábította a magyar közvéleményt: az orosz elnök február elsején megígérte, hogy lényeges olcsóbban kapjuk a földgázt Oroszországból mint más uniós tagállamok. Putyin hazudott, a földgáz nekünk épp annyiba kerül mint másnak. Igaz viszont, hogy legalább van, és talán lesz is a fűtési szezonban hiszen Szerbiával vagyunk közös vezetéken. A szerbek Putyin kedvencei már csak azért is, mert a nyugati szankciókat a legkönnyebben úgy kerülik meg az orosz cégek, hogy pro forma átköltöznek Szerbiába.

Putyinnak óriási deviza tartalékai vannak a hatalmas földgáz és olaj bevételekből. A rubel emiatt túlságosan is erős lett. Az orosz nemzeti bank gyengíteni szeretné az árfolyamot, ezért a baráti országok valutáiból vásárolna mindenekelőtt jüant Kínából.

Megtámogathatja-e Putyin az erősen gyengélkedő forintot, amely mélypontra jutott a dollárhoz képest ? Nyíltan nem, de közvetve igen.

Szorult helyzetében Orbán Viktornak minden segítség jól jönne. A magyar miniszterelnök Kötcsén állítólag a kínai modellt emlegette.

“Az államilag irányított kapitalizmus már meg is valósult Magyarországon”

– mondta ezzel kapcsolatban Jaksity György.

Korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogyha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd kapunk Kínától! Az utóbbi időben ezt ritkábban hallani a magyar miniszterelnöktől hiszen Orbán Viktor pontosan tudja, hogy minden kölcsönnek ára van. Ráadásul az USA nagyon figyeli a magyar kormány kapcsolatait Kínával és Oroszországgal.

Jaksity György szerint a magyar diplomáciának változnia kell, és el kell köteleznie magát az Európai Unió és az USA oldalán. Orbán Viktor nem biztos, hogy így gondolkodik. Épp ellenkezőleg: át akarja formálni az Európai Uniót , és ehhez most erős szövetségesére találhat az új olasz kormányban. Bravo Giorgia! – üzente a magyar miniszterelnök a szélsőjobboldali olasz politikusnak, aki Olaszország első női kormányfője és Orbán Viktor fontos támogatója lehet a Tanácsban Brüsszelben.

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

Kínai cégek orosz cseppfolyósított földgázt adnak el Európában

A londoni Financial Times hívta fel a figyelmet, hogy a hiánnyal küszködő európai gázpiacon kínai óriások árulnak földgázt minden valószínűség szerint orosz forrásból. Ez persze nem oldja meg az európai problémákat, de enyhít a válságon miközben a kínaiak jól keresnek a furcsa üzleten.

2,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt vásárolt Kína Oroszországtól az első félévben – írja a hongkongi South China Morning Post. Ez egy év alatt 28,7%-os növekedést jelent.
Az Európai Unió 60%-al több cseppfolyósított földgázt importált mint egy évvel korábban, mert így akar megszabadulni az orosz gázfüggéstől. Csakhogy a kínaiak orosz földgázt adnak el Európában. Először a kínai JOVO cég jelezte, hogy 100 millió dollárért adott el cseppfolyósított földgázt egy meg nem nevezett európai államnak. A pekingi sajtó megírta, hogy a Sinopec kínai óriás 3,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt adott el az európai piacon. A Financial Times összegezve az adatokat, arra a következtetésre jutott, hogy a kínaiak összesen 4,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt reexportáltak Európába.
Ez 7%-a volt az Európai Unió teljes földgáz importjának az első félévben.

Képmutatás minden szinten

Az európaiak tudják, hogy orosz földgázt vesznek, de úgy gondolják, hogy a szükség törvényt bont. A kínaiak így segítik Oroszországot abban, hogy megkerülje a szankciókat miközben jó üzletet is csinálnak.

Miért van ilyen sok fölös földgáz Kínában?

A kínaiak  a világ legnagyobb vásárlók a cseppfolyósított földgáz piacán, de minthogy nagyon lelassult a hazai gazdaság, ezért fölösleg keletkezett. Ezt adják el a kínaiak Európában, ahol kapva kapnak minden ajánlaton. A kínai óriás cégek előre leszerződött földgázt árulnak vagyis nem rontják az európaiak helyzetét az igencsak feszült piacon.

“A cseppfolyósított földgáz importja Kínából mindenképp oldja a feszültséget az európai gáz piacon “ – mondta Zongqiang Luo, aki Rysad Energy vezető elemzője. Miközben Európában mindenki igyekszik földgázt szerezni a téli fűtési szezonra, a kínaiak csökkentették importjukat cseppfolyósított földgázból, mert a tárolók tele vannak. Az elmúlt nyolc hónapban Kína 4,7 millió tonna cseppfolyósított földgázt importált. Ez 25%-al kevesebb mint tavaly holott akkor több volt a Covid lezárás. Azzal, hogy elad és nem vásárol, Kína enyhíti a piaci nyomást az európai országokon, melyek eddig elsősorban orosz gázt használtak, de Putyin leállította az Északi Áramlat 1 vezetéket.

“Az Európai Unió tagállamai ársapkát szeretnének húzni a villamosáramra és a földgázra “

– magyarázta Luo, aki hozzátette: “Spanyolország már ki is próbálta a gázársapkát a nyár folyamán a saját belső piacán.”

A szakértő szerint mindezzel együtt reális veszély marad az, hogy nem lesz elég földgáz az Európai Unióban a fűtési szezon idején, és akkor valamiféle korlátozások jöhetnek.

Kínai rulett – egy oligarcha önéletrajza

Kínában minden a személyes kapcsolat – ez derül ki az emigrációban élő oligarcha emlékirataiból. Desmond Shum Sanghajban született, és Hongkongban nőtt fel. Jó diplomát szerzett, de ez kevés volt a karrierhez Kínában, ahol a kommunista pártelit irányítja a piacgazdaságot. A kapcsolat a pártelithez meghatározó fontosságú.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja úgy vált Kína leggazdagabb emberévé, hogy a tartomány akkori kommunista párttitkárával, Hszi Csinpinggel épített ki jó kapcsolatot. Hszi Csinping első számú vezető lett Kínában, Jack Ma pedig az első számú vállalkozó.

A frissen megválasztott Trump elnök vele előbb találkozott mint Kína elnökével. “Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt” – mondta akkor Donald Trump. Csakhogy Kínában is eljött az oligarchák megrendszabályozásának ideje. Jack Mát megfegyelmezték Pekingben: ma már szerény ember, aki büszkén mutogatja kommunista párttagkönyvét.

Desmond Shum nem akart így járni, ezért inkább emigrált az Egyesült Államokba, ahol kiadta a Kínai rulett című könyvet. Amely annyira szókimondó, hogy Peking megpróbálta megakadályozni a kiadását. Nem mást küldött e célból Desmond Shum nyakára mint ex nejét, akinek kulcsszerepe volt az oligarcha karrierjében. A feleség “eltűnt” annak a kampánynak a során, mely az oligarchák megrendszabályozására irányult. Amikor ex férje meg akarta jelentetni emlékiratait, akkor hirtelen felbukkant, és megpróbálta lebeszélni az oligarchát a könyv kiadásáról. Sikertelenül. Mi zavarta annyira Pekinget ebben a könyvben?

Madame 30%

Az derült ki, hogy az oligarcha úgy csinált üzleti karriert, hogy neje a bizalmába férkőzött Kína akkori kormányfőjének, Ven Csiapaonak, aki tagja volt a kommunista párt legfelső vezetésének is. A miniszterelnök mindenben támogatta a leleményes üzletembert, cserében neje minden üzlet után 30%-ot kapott. Nem csoda, hogy a New York Times ebben az időben azt írta: a kínai kommunista vezetés minden egyes tagja dollár milliárdos! A New York Times tudósítóját kiutasították, és az amerikai lap online kiadása napokig elérhetetlenné vált Kínában.

Ezt követően került hatalomra Kínában Hszi Csinping, aki korrupció ellenes kampány révén akarta megerősíteni a hatalmát. Legfőbb vetélytársait korrupcióra hivatkozva buktatta meg: egyikük palotájában arra találtak bizonyítékot, hogy a magasrangú kommunista család vagyona meghaladta a 12 milliárd dollárt! A családfő életfogytig tartó börtönbüntetését tölti mindmáig. Hszi Csinping elnök pedig arra készül, hogy bebetonozza a hatalmát az őszi pártkongresszuson.

A kapcsolatok továbbra is mindent jelentenek Kínában, melyet az 1949-ben hatalomra került kommunista párt vaskézzel irányít. Az oligarcha házaspár például 200 ezer dollárt költött egy olyan rendszámra, amelyikből azonnal kiderült: legfelsőbb körökhöz van kapcsolatuk.

A kínai rulett című könyv arra utal, hogy a szerencse ugyancsak forgandó, mert senki sem tudhatja, hogy kapcsolati hálója meddig működik és meddig védelmezi őt a közös érdekek alapján. Ha pedig bukik a hálózat vezére, akkor csak a csoda segíthet a hálózat tagjain. Így járt például az első kínai, aki az Interpol főnöke lehetett. A kínai diplomácia intenzíven lobbizott mellette, és a belügyi államtitkár így lett a nemzetközi rendőri szervezet első embere Lyonban. Aztán hazahívták. A repülőtérről Pekingben csak annyit tudott üzenni Franciaországban élő nejének: menekülj! Egykori kínai kollégái elfogták az Interpol főnököt, és korrupciós ügyben börtönbe került. A pekingi belügy haza akarta csalogatni a családot is Lyonból. Minthogy az asszony nem állt kötélnek, megpróbálták elrabolni őket. Az asszony a francia állam védelmét kérte, és csak így tudta elkerülni, hogy visszavigyék hazájába, Kínába. Ahol jogai csak a hatalomnak vannak…

Orbán haveri államkapitalizmusa

Arról ír a londoni Financial Times annak kapcsán, hogy a magyar állam megvásárolja a Vodafone-t méghozzá oly módon, hogy az állam által feltőkésített 4iG a többségi partnerével közösen, de természetesen ahogy szokásos az orbáni kapitalizmuban.

1,8 milliárd euró a Vodafone üzlet értéke, és ez hatalmas pénz egy kis országban, amely gazdasági válság előtt áll amennyiben nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszelből. Ennek egyelőre semmilyen jele sincsen. A magyar gazdaság megítélése, a forint árfolyama elsősorban ettől függ. Orbán Viktor viszont mindettől függetlenül tovább építi haveri államkapitalizmusát, amely jobban emlékeztet a poszt szovjet rendszer országaira mint az Európai Unióra – írja a Financial Times. A brit pénzügyi lap utal arra, hogy a magyar kormány 2010 óta szisztematikusan törekszik arra, hogy visszaszerezze az irányítást a stratégiai szektorokban. Ily módon sikerült 50% fölé emelnie a részesedését a bank, az energia és a média szektorban.

Orbán olyan rendszert akar kiépíteni a gazdaságban, amely túlélheti azt is, hogy a Fidesz elveszíti a politikai hatalmat.

Az oligarchák olyan haverok, akik elnyerik az európai tendereket, és ebből gazdagodnak.

Az előnyei ennek a rendszernek nyilvánvalóak: a lojális bankok szívesen hiteleznek a hűséges oligarcháknak. A média a kormány propaganda része.

Csakhogy a rendszernek vannak komoly hátrányai is – figyelmeztet a lap.

Miért dolgozzak hatékonyan, ha az eredmény nem ettől függ hanem attól, hogy milyen a kapcsolatom Orbán Viktorral?

A korrupció itt a rendszer lényege, ezért is tart vissza az Európai Unió 15 milliárd eurót. Orbán Viktor lehet, hogy taktikai engedményeket tesz Brüsszelnek, hogy megszerezze ezt a hatalmas összeget, de a Vodafone üzlet azt mutatja, hogy tovább épül az Orbán birodalom.

Putyin lenne a minta?

Erre céloz a Financial Times, de ez korántsem biztos. Politikai szempontból lehet vonzó Putyin példája hiszen az orosz diktátor korlátlan úr otthon, de Oroszország látványos gazdasági kudarca azt mutatja, hogy ez bizony zsákutca. Ezért Orbán Viktor számára a kínai modell gazdaságilag sokkal vonzóbb, mert az sikeres. A kínaiak épp most hoztak Debrecenbe egy óriási beruházást, amely a legnagyobb lesz Magyarországon. A kínai modell mintája Szingapúr, amely ragyogó gazdasági felzárkózást produkált azóta, hogy Li Kuanjü miniszterelnök kitalálta a kis tigris modellt. Teng Hsziao-ping elsősorban tőle vette át az ázsiai modellt, amely az autokrata politikai vezetést kombinálja a piac gazdasággal. Bár Kína jelenleg gondokkal küzd, de az elmúlt negyven évben villámgyorsan zárkózott fel a világszínvonalhoz, és vált az USA vetélytársává a világpiacon. Orbán Viktor Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy új szerződést kell kötni a Magyarország jövőjét meghatározó négy nagyhatalommal: az Európai Unióval, az USA-val, Oroszországgal és Kínával. Ezek közül Oroszország belezuhant a háborús szakadékba, ahonnan nemigen van kiút. Az Európai Unió a recesszió határán, az USA éppúgy. Kína sem áll igazán jól, de még mindig gyorsabban növekszik mint vetélytársai. Peking az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amikor megkérdezték Orbán Viktort arról, hogy mi lesz, ha nem jönnek az uniós pénzek, akkor lezserül így válaszolt: majd adnak a kínaiak! Persze Peking ennek megkéri az árát hiszen ingyen ebéd nincsen a globális gazdasági versenyben.

Kissinger: az USA a háború szélén áll Oroszországgal és Kínával

0

Ezzel a kínos figyelmeztetéssel lepi meg olvasóit a 99 éves Henry Kissinger, aki a Wall Street Journalnek nyilatkozott. Az USA egykori külügyminisztere, aki előkészítette a történelmi fontosság amerikai-kínai paktumot ötven évvel ezelőtt az antikommunista Nixon elnök és a kulturális forradalom vérfürdőjét vezénylő Mao elnök között, nagyon fontosnak tartja az egyensúlyt a nagyhatalmak között. Most ez megbomlott, és szerinte senki sem sejti, hogy merre is halad a világ.

Az amerikai-kínai paktum ötven éve alatt Tajvan egy önálló sikeres demokratikus terület lett, amely garantálta a békét a két nagyhatalom között. Épp ezért nagyon veszélyes megbontani ezt az egyensúlyt – hangsúlyozza Kissinger, aki Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnök asszonyának tajvani látogatására utalt.

Más tekintetben is bírálja Kissinger a jelenlegi amerikai diplomáciát: az Ukrajna elleni orosz katonai akció jelentős részben azért indult meg, mert az USA nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit – hangsúlyozza Henry Kissinger. Aki szerint Lengyelországnak helye van a NATO-ban, de Ukrajnának nincsen. Kissinger úgy véli, hogy Ukrajna valamiféle ütköző állam lehetett volna Oroszország és a Nyugat között mint Finnország volt mielőtt belépett volna a NATO-ba. Csakhogy Oroszország agressziója után Ukrajna formálisan talán nem, de lényegében a NATO tagja lehet – állítja Kissinger. Ennek viszont az a feltétele, hogy Kijev lemondjon a Krímről és a Don medence két kormányzóságáról. Arról, hogy ezt a diplomáciai bűvész mutatványt hogy lehetne végrehajtani, Kissingernek sincs elképzelése.

Ukrajna elnöke ugyanis nemrég megerősítette : addíg folytatják a harcot ameddig vissza nem foglalják a Krím félszigetet is. Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, ezért azt Putyin elnök nem adhatja fel anélkül, hogy a bukását kockáztatná.

Mindenképp el kell kerülni a nukleáris háborút

Ez Kissinger alapgondolata, de mi van akkor a kisebb országok önrendelkezésével? – teszi fel a kérdést a Wall Street Journal. Ukrajna lakóinak többsége a Nyugathoz akar tartozni, NATO és EU tag szeretne lenni. Oroszországnak, a világ egyik vezető atomhatalmának ez nem elfogadható. Akkor mi lenne a megoldás?

Kissinger kérdéssel válaszol:

Hogy párosítsuk katonai erőnket stratégiai céljainkkal? Hogy egyeztessük ezeket össze morális céljainkkal? Ez megoldatlan kérdés – ismeri el a veterán diplomata.

Tegyük hozzá, hogy a második világháború idején Winston Churchill és Franklin Roosevelt megtalálta a megoldást: lepaktált Sztálinnal, hogy együtt legyőzzék a náci Németországot. A szovjet rendszerrel kapcsolatban nemigen voltak illúziók Londonban és Washingtonban, a brit miniszterelnök és az amerikai elnök ennek ellenére jelentős támogatást nyújtott Sztálinnak, hogy ellenálljon Hitler támadásának majd pedig előretörjön egészen Berlinig. A morális problémákat felülírta a realitás: másképp nem lehetett legyőzni Hitlert.

Csakhogy Putyin és Hszi Csinping nem Hitler. Miért kockáztat velük szemben világháborút az amerikai diplomácia ? Ez Kissinger valódi kérdése , melyre egyelőre semmilyen válasz sincsen.

A magyar kormány kitart Kína mellett, a Baltikum már nem

Magyarország történetének legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol egy kínai cég akkumulátor gyárat épít. 3000 milliárd forint a beruházás értéke – mondta el Magyar Levente külgazdasági és külügyi államtitkár.

Két és féléves tárgyalás sorozat után került sor a megállapodásra, amely a gyár felépülése után 9000  új munkahelyet teremt. Ez is alátámasztja azt, hogy a kormány helyes döntést hozott amikor meghirdette a kínai nyitás stratégiáját – hangsúlyozta Magyar Levente államtitkár.

Észtország és Lettország kilép a kelet-európai Kína klubból

17+1 ez volt az Új Selyemút kelet-európai kezdetén. Litvánia már tavaly kilépett, így lett 16, amely immár 14-re csökkent, mert Észtország és Lettország is közölte: Peking Moszkvabarát politikája miatt távozik.

“Észtország úgy döntött, hogy a jövőben nem vesz részt a kelet-európai – kínai együttműködési platform munkájában. Észtország a jövőben is konstruktívan kíván együttműködni Kínával” – áll a hivatalos elbocsátó szép üzenetben. Amelyben az észtek azt is siettek hangsúlyozni, hogy csúcstalálkozón “utoljára múlt februárban vettek részt”. Azóta alacsonyabb szinten képviseltették magukat.

Lettország hasonlóképp nyilatkozott: “átvizsgálva jelenlegi külügyi és külkereskedelmi prioritásainkat úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük az együttműködést a kelet-európai – kínai platformmal”.

Korábban Litvánia nyíltan konfrontálódott Pekinggel, mert magasabb szintre emelte tajvani képviseletét. Kína kereskedelmi embargóval válaszolt.

Mindez megmutatta, hogy nem veszélytelen az Új Selyemút diplomáciája , amely a kínai befolyás növelésére törekszik mindenütt a világon.

Miért most?

Kína moszkvai nagykövete – most először – megvádolta az Egyesült Államokat azzal, hogy az Ukrajna elleni orosz támadást “kierőszakolta” azzal, hogy nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit. Ez Putyin álláspontja, de eddig Peking óvakodott ennek nyílt támogatásától. Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnökének tajvani látogatása viszont befagyasztotta a kínai-amerikai viszonyt, és felmelegítette a kínai-orosz barátságot. Pedig nem is oly rég Hszi Csinping elnök kirúgta külügyi államtitkárát, aki többször is azt hangsúlyozta: Kína és Oroszország barátságának határa a csillagos ég. Hszi Csinping elnök és Joe Biden hosszas telefonbeszélgetést folytatott nemrég, mert Pekingnek százszor fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, de a szimbolikus gesztusok épp elegendőek ahhoz, hogy felháborítsák azokat a kelet-európai államokat, melyek különösen tartanak Moszkvától hiszen a Baltikum sokáig az orosz birodalom része volt, a két világháború között rövid ideig, véglegesen pedig csak 1991-ben a Szovjetunió bukása után élvezhette a függetlenséget.

Peking érzékelte a veszélyt, ezért tapasztalt diplomatáját, Huo Juzsent küldte a térségbe áprilisban amikor már javában zajlott Putyin agressziója Ukrajnában.

Azt nem lehet tudni, hogy a kínai diplomata milyen eredményre jutott, de az tény, hogy idén nem hirdettek meg új csúcstalálkozót a kelet-európai – kínai platformon, melyen hagyományosan Hszi Csinping elnök vagy Li Kocsiang miniszterelnök szokta képviselni a világ második számú gazdasági nagyhatalmát – írja brüsszeli Politico.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK