Kezdőlap Címkék Szergej Nariskin

Címke: Szergej Nariskin

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy

“Ukrajnának helye van a NATO-ban”,

azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy

“sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve.”

Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén.

Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják.

Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni.

Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától,

és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel eurómilliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána békeértekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy

a következő békekonferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Szergej Nariskin, aki annak ellenére megőrizte posztját, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni orosz inváziót, három napot töltött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban, amely felértékelődött Moszkva szemében, mert fegyver és lőszer utánpótlást nyújthat az elhúzódó ukrajnai háborúban, ahol mindkét fél komoly gondokkal küzd, mert gyorsabban fogynak a lőszerek mint ahogy az utánpótlás megérkezik.

Kim Dzsong Un, a duci diktátor tavaly járt Oroszországban, ahol Putyinnal megállapodtak abban, hogy Észak Korea, amely orosz fegyverzettel látta el hadseregét, nagy mennyiségű lőszert szállít Oroszországnak. Moszkvában cáfolták, hogy megállapodtak volna “észak-koreai önkéntesek” bevetéséről az ukrajnai háborúban. Észak Korea – Kínával ellentétben – teljes mértékben támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak számára az amerikai kapcsolat sokkal fontosabb mint Oroszország, ezért csak visszafogottabban támogatják Putyin háborúját, mely már több mint két éve tart, és a győzelemnek még az esélye is elúszni látszik.

Putyin: “Nem akarunk megtámadni egyetlen NATO államot sem”

Az orosz elnök egy légitámaszpontot keresett föl Tverben, ahol kijelentette: “Egy NATO tagállam megtámadása nonszensz!”

Az erőviszonyok ismeretében valóban az, de Putyin már az ukrajnai agresszió előtt is cáfolta, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, és mégiscsak bekövetkezett az agresszió, melynek költségei emberéletben és pénzben óriásiak, eredményei viszont annál szerényebbek.

Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője és Viktor Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke épp erre hivatkozva utasította el az Ukrajna elleni támadás gondolatát 2022-ben. Mindketten a helyükön maradtak, és ez azt bizonyítja, hogy Putyin távolról sem annyira teljhatalmú diktátor. Sokkal inkább a szilovikok csapatának frontembere. Oroszországban sziloviknak nevezik a hadsereg és a titkosszolgálatok tábornokait, akik hatalomra juttatták Vlagyimir Putyint több mint húsz évvel ezelőtt.

Az orosz titkosszolgálat háromnapos villámháborúban akart győzni Ukrajnában, de ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt 2022 februárjában. Utána tárgyalások kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, de ezek megszakadtak – máig nem lehet tudni, hogy miért.

Zelenszkij elnök – a NATO támogatásával – az orosz csapatok teljes kivonulásához köti a fegyverszüneti tárgyalások újrakezdését, ám az erőviszonyok ismeretében ez teljesen irreális elképzelés. Ukrajnának sem elég katonája sem elég fegyvere és pénze sincsen ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot.

Mire számít Putyin? Arra, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és tárgyalások kezdődhetnek az USA és Oroszország feje fölött Ukrajnáról. Trump fogadkozik, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

A koreai félszigeten a fegyverszünetet Sztálin halála után pár hónappal kötötték meg. Békeszerződés azóta sincsen, de az 1953-ban megkötött fegyverszünet tartja magát. Erre esély lehetne Ukrajnában is hiszen mindkét fél kimerült a megnyerhetetlen háborúban, amelyben fiatalok százezrei halnak hősi halált a nagy semmiért.

Újra áll Dzerzsinszkij szobra Moszkvában

A titkosszolgálat alapítójának szobrát a Szovjetunió bukása után eltávolították a Dzerzsinszkij térről, ahol a Cseka – rendkívüli bizottság – megkezdte működését nem sokkal az októberi forradalom győzelme után 1917-ben.

A korábbi szoborhoz hasonló, de kisebb szobrot avattak fel Jaszenovoban, Moszkva mellett, az orosz hírszerzés központja előtt. Szergej Nariskin tábornok, az SZVR főnöke, emlékeztette a szoboravatás részvevőit, hogy Dzerzsinszkij születésnapján kerül sor a szimbolikus eseményre: a vörös terror alapító atyjának ismét emléket állítanak Oroszországban. Nariskin felidézte Dzerzsinszkij nagy mondását arról, hogy milyennek kell lennie a titkosszolgálat tisztjének: ”hideg fej, forró szív és tiszta kezek. ”Mindez akár Putyin elnök burkolt bírálatának is felfogható. Az orosz elnök a Szovjetunió bukásáig – 1991 – a titkosszolgálat tisztje volt, ahol alezredesi rangot ért el.

Szergej Nariskin tábornok nemmel szavazott az Ukrajna elleni katonai agresszióra, és ennek ellenére meg tudta őrizni fontos pozícióját a hírszerzés élén. Sőt ebben a minőségben gyakran tárgyal telefonon William Burns CIA igazgatóval, aki régi kedves ismerőse hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt.

Putyin elnök nem felel meg Dzerzsinszkij hármas kritériumának

Az elnök döntésképtelen – ezt már fiatal korában megállapították róla amikor jelentkezett a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett hírszerző akadémiára. A felvételi bizottság megállapította: Putyin jó csapatjátékos, de egyedül döntésképtelen márpedig egy hírszerzőnek külföldön egyedül kell megoldania a problémáit. Putyint nem is vették fel az elitakadémiára noha ez volt élete álma amióta látta a Tavasz 17 pillanata című televíziós sorozatot egy szovjet mesterkémről a náci Németországban.

Dzerzsinszkij hitt a forradalomban, de Putyin nem hisz semmiben csakis a hatalomban és a pénzben. Ez már akkor kiderült amikor Leningrádban aktívan együttműködött a helyi maffiával  mint a polgármester gazdasági tanácsadója. Később is gátlástalanul kihasználta a gazdagodás lehetőségeit: külföldi vagyonát a CIA 40 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai háború előtt.

Szergej Nariskin tábornokot és a többi orosz vezetőt nem ez zavarja igazán hanem az, hogy Putyin zsákutcába vezette Oroszországot, amely az ukrajnai háború miatt teljesen elszigetelődött. Nemzeti jövedelme csökken, az életszínvonal szintén. Még szomorúbb, hogy Oroszország elveszítette a perspektíváját. Azzal, hogy teljes mértékben visszaállítják a rendőrállamot, amely sohasem szűnt meg igazán Oroszországban, a káoszt próbálja meg kontrollálni a hatalom, amely ha becsületes és őszinte lenne, akkor egy napig sem tarthatná magát.

Embert barátjáról…

Mi tartja össze Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint? Talán az, amit Pesty László mondott Tusnádfürdőn a nemzeti együttműködés rendszeréről: “lopunk, csalunk hazudunk és zsarolunk!” E tekintetben a két rendszer nagyon is hasonlít egymásra. A hatalom logikája is hasonló: a törvény én vagyok! Ezt hirdette Dzerzsinszkij és Sztálin, ezt vallja Putyin elnök és lelke mélyén ezt gondolhatja Orbán Viktor is, csak őt még zavarja a NATO és az Európai Unió, hogy ezt nyíltan kimondja. Ami még inkább szomorú: a nemzeti együttműködés orosz és magyar rendszere egyaránt zsákutcába viszi az országot!

Azért is érzi a hatalom mind Moszkvában mind Budapesten annak szükségességét, hogy megerősítse a rendőrállamot.

Orbán Viktornak persze eszébe juthat Nicolae Ceausescu rendőrállama, melyet “elfújt a szél” 1989-ben. Ceausescu a Szovjetunióban a Dzerzsinszkij akadémián tanult, igaz, hogy csak elégséges minősítéssel végzett…

Újabb oroszbarát Orbán vétó

0

Egyedül Magyarország nem szavazta meg azt az uniós határozatot, amely elveti Putyin ötletét arról, hogy április elsejétől az „Oroszországgal szemben barátságtalan államok” ne euróban vagy dollárban hanem rubelben fizessenek.

Az orosz elnök ezzel a rubel árfolyamát akarja erősíteni épp azoknak az uniós államoknak a pénzével, melyek Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Putyin többször is tárgyalt a gázüzletről Olaf Scholz német kancellárral, aki szerint Oroszország szerződésszegést követ el. Bár Scholz kancellárnak ebben tökéletesen igaza van, de ez aligha érdekelheti Putyint, aki Ukrajna megtámadásával átlépte a nemzetközi normákat.

Orbán magánya

Miért vállalja a magyar miniszterelnök Putyin barátjának hálátlan szerepét. Putyin olyan mint Piszkos Fred: a barátsága öl! Ezt Orbán Viktor is tudja, és mégiscsak kitart Putyin mellett Európában szinte egyedül. Szerbia, Orbán utolsó szövetségese szintén kitart Putyin mellett, de nem kíván belépni a NATO-ba. Az Európai Unióba igen, de ez még oly távol van, hogy Vucsics elnöknek megéri kockáztatni. Sőt a szerbek profitálni is akarnak az orosz válságból: sok orosz viszi a cégét, a pénzét sőt a családját is Szerbiába.

Sok orosz él Magyarországon is. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője is nálunk tartja a családját. Az orosz hírszerzők különben is nagyon otthonosan mozognak Magyarországon amint az a külügyminisztérium botránya mutatja. Persze a keleti nyitás nem Orbánnal kezdődött. Medgyessy Péter instruálta úgy a kémelhárítást, hogy az oroszokat és a kínaiakat immár nem kell ellenségnek tekinteni. A tendencia felerősödött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Csúcspontra jutott Orbán Viktor második miniszterelnöki korszakában amikor az orosz hírszerzés emberei beépültek nemcsak a magyar kormányzati rendszerbe, de a nagy állami cégekbe is. A Magyar Nemzeti Bankban évek óta kínai tanácsadók dolgoznak. Mindez aligha kerülhette el az amerikai hírszerzés figyelmét.

Orbán és az USA

A fiatal fideszes politikus az amerikaiak kedvence volt: Bush elnök budapesti látogatása idején ő mutatta meg a magyar fővárost az Egyesült Államok elnökének. Amikor nyugdíjasként Bush elnök visszatért Budapestre, akkor az újságírók előtt erősítette meg, hogy „sokat tanultam ettől a fiatalembertől”. Bush korábban a CIA igazgatója volt és tökéletesen ismerte Orbán dossziéját. Legalább úgy mint Vlagyimir Putyin, aki a KGB-ben megtanulta, hogy a tárgyalópartner dossziéjának alapos ismerete minimum követelmény a nemzetközi kapcsolatokban. Putyin még 2009-ben kötött paktumot Orbánnal Szentpéterváron. Akkor Orbán még ellenzékben volt, de nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy 2010 után ő lesz a miniszterelnök. A kínaiak ezt már korábban megérezték amikor Matolcsy Györggyel együtt meghívták Orbán Viktort, az ellenzék vezérét, akit Pekingben már akkor a jövő emberének tartottak.

Mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Trump elnöksége idején Orbán jó kapcsolatot ápolt Washingtonnal. Látogatása idején a közös populista eszmekört hangsúlyozta. Trumpot meg is győzte. Az USA ex elnöke most is jelezte: Orbán Viktort támogatja a választáson. Bident és csapatát nyíltan bírálta az Orbán kormány az USA választási kampánya során. A kormánypárti sajtó ma sem hagy kétséget afelől, Orbán elutasítja a washingtoni diplomáciát. A gáz vitával kapcsolatban a magyar miniszterelnök kijelentette a Kossuth rádióban, hogy „az olcsó orosz gáz helyett itt van nekünk a drága amerikai”. Az Európai Unióban már hozzászoktak Orbán szembenállásához, de akkor még nem volt háború. A NATO-ban nemigen tolerálják a disszonáns hangokat háborús időkben. Azt pedig különösen rossz néven veszik, hogy az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyön keresztül támadjanak amerikai és európai NATO célpontokat. Minthogy ez már évek óta tart, az Orbán kormány aligha mondhatja azt, hogy nincsen tudomása az ügyről. Magyarország persze nem igazán fontos az amerikai stratégiai szempontjából. Washington két államot tart fontosnak a térségben: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország mintaszerűen teljesít a háborús időkben. Lengyelországon keresztül érkeznek az amerikai fegyverek Ukrajnában. Sőt az ukrán katonák lengyel területen tanulják meg azok kezelését.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon keresztül semmiféle komoly fegyver szállítmányt nem lenne érdemes eljuttatni Ukrajnába hiszen Kárpátalja messze van az ukrán hadsereg utánpótlási központjától, Lviv (Lemberg) városától. Orbán Viktor tehát nyugodtan mondhatott volna igent hiszen a NATO aligha akarna bármit is Magyarországon keresztül szállítani Ukrajnába. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de „karakán” viselkedésével oroszbarát szavazóit állíthatja maga mögé. Meg persze magát Moszkvát. Az orosz sajtó mindig szorgosan jelzi, ha Orbán kiénekel a NATO vagy uniós kórusból. Moszkvában minden uniós államot barátságtalannak nyilvánítottak ugyan, de Magyarországot egyelőre nem értesítették arról, hogy rubelben kell fizetni a gázért.

Orbán kicsinyes játszmája tehát bejöhet, de magánya nem enyhül. Politikában a magányt nemigen ajánlják a hosszú távú karrier biztosítására…

Orosz kémfőnök: nem hideg háború van hanem meleg

Szergej Nariskin szerint tévednek Nyugaton amikor új hidegháborúról beszélnek hiszen az oroszok számára ez nagyonis meleg háború, mert a „hazáról van szó”. Az orosz hírszerzés főnöke saját szervezetének honlapján fejtette ki a véleményét.

Nariskin szerint „Ukrajna lakói maguk dönthetnek a sorsukról, de az már egy másik Ukrajna lesz!”

Ezzel megerősítette azt, hogy Putyin új vezetést akar Kijevben, amelyik „együttműködik Moszkvával”. Szergej Nariskint Putyin nyíltan megalázta a Védelmi Tanács ülésén, ahol megtárgyalták az Ukrajna elleni támadást. Vajon miért? Az orosz hírszerzésnek kellett volna megtalálnia azokat a tábornokokat az ukrán hadseregben és titkosszolgálatokban, akik „barátként” üdvözlik az orosz tankokban érkezőket. Sem Jaruzelski tábornokot sem pedig Kádár Jánost nem sikerült találnia az orosz hírszerzésnek – legalábbis eddig. Holott Putyin állítólag már réges-régen elhatározta a beavatkozást Ukrajnában. Csakhogy olyan belső puccsot akart Kijevben, melyet azután támogattak volna „a testvéri orosz erők”. Ehelyett nemzeti egység jött létre Zelenszkij elnök mellett.

Zsirinovszkij szinte napra pontosan megmondta a katonai beavatkozást

Az orosz szélsőjobb vezére, aki minden fontos kérdésben Putyint támogatja, már tavaly decemberben jelezte, hogy februárban megindulhatnak az orosz csapatok Ukrajna ellen. Putyin rábízta a kiszivárogtatást, de akkor még tárgyalt az amerikaiakkal. Kissinger egykori külügyminiszter ugyanis a finnesítést javasolta Ukrajna számára. Ez azt jelenthette volna, hogy Ukrajna belső rendje demokratikus maradhatott volna, de vállalnia kellett volna azt, hogy területén nem helyeznek el nukleáris támadó fegyvereket. Kissinger elképzelését  akkor senki sem vette komolyan: nemcsak Putyin, de sem az amerikai külügy sem pedig Ukrajna nem fogadta el. Blinken külügyminiszter kijelentette: nincs miről tárgyalnunk! Putyin belelépett az amerikai csapdába, és megindította az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke nem véletlenül volt oly kényszeredett a Védelmi Tanács ülésén. Világosan látnia kellett, hogy belső puccs híján az orosz csapatoknak meg kell ostromolniuk Kijevet. Ez viszont oly sok áldozattal járhat, hogy szinte lehetetlenné teszi a politikai stabilizációt Ukrajnában. Putyin lehet, hogy nemcsak a demokrácia sírját ássa meg Ukrajnában, de a sajátját is. Nicolae Ceausescut és feleségét olyan különleges bíróság ítélte halálra, melynek elnöke Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés feje volt Romániában.

Orosz kémfőnök: az Egyesült Államok elveszítette globális hegemóniáját

Meg vagyok győződve arról, hogy az Egyesült Államoknak minden információja megvolt Afganisztánnal kapcsolatban – egyet kivéve! az USA saját képességei immár nem teszik lehetővé, hogy a globális világhatalom szerepet játsza – mondta Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés, az SZVR főnöke.

Az amerikaiak elmenekültek Afganisztánból, és romokat hagytak maguk után. A gazdaság összeomlott, a terroristák szabadon garázdálkodnak, egyre több a konfliktus a különböző nemzetiségek között Afganisztánban. Növekszik a fegyver és kábítószer kereskedelem. Az iszlamista erők jelentős számú amerikai fegyvert szereztek meg.

USA-orosz együttműködés a terrorizmus ellen

Moszkvát is aggasztja az afganisztáni helyzet már csak azért is, mert sokkal közelebb van Oroszországhoz mint az Egyesült Államokhoz. Ráadásul Oroszországnak jelentős számú és egyre növekvő muzulmán kisebbsége van, akikre hatással lehetnek az afganisztáni fordulatok. Csecsenföldön az iszlamista terrorizmusnak komoly hátországa alakult ki. Bár a csecsenek lázadását Putyin katonai erővel vérbefojtotta, de a jövőt illetően korántsem lehet nyugodt. Kadirov, aki Putyin megbízásából Csecsenföld korlátlan ura, már meghirdette a kíméletlen harcot az iszlamista terrorizmus ellen.

„Mi igazán sokra értékeljük az együttműködést a CIA-val a nemzetközi iszlamista terrorizmussal szemben” – hangsúlyozta az orosz hírszerzés vezetője. Szergej Nariskin hozzáfűzte: „Afganisztán jó lecke volt az USA-nak, és ezek után újra végig kell gondolnia egész stratégiáját. El kell gondolkodniuk azon, hogy ki fenyegeti valójában az Egyesült Államokat, és új prioritási sorrendet kell megállapítaniuk!” – jelentette ki az orosz hírszerzés főnöke, aki az Rt.com-nak nyilatkozott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK