Kezdőlap Címkék Moldova

Címke: Moldova

Hazaárulással és korrupcióval vádolják Putyin barátját

Házkutatást tartottak kedden Igor Dodon egykori államfőnél Moldovában, ahol a főügyész közölte: 72 órára előzetesbe került Putyin barátja, akit hazaárulással és korrupcióval vádolnak az egykori szovjet tagállamban.

Három évvel ezelőtt készült videók alapján indított nyomozást az ügyészség az oroszbarát politikus ellen. A videókon Dodon oligarchákkal tárgyal és pénzt vesz át tőlük.

Igor Dodon volt moldovai elnököt 72 órára letartóztatták egy négy különböző törvénycikkely alapján, köztük hazaárulás és korrupció miatt indított bűnügyi nyomozás részeként – közölte Kerpek Marianna, az ország Legfőbb Ügyészségének szóvivője.

A Legfőbb Ügyészség tisztázta, hogy az eljárást május 18-án indították Dodon ellen, akit „Passzív korrupció”, „Politikai párt általi finanszírozás megszerzése bűnszervezettől”, „Illegális gazdagodás”, „Hazaárulás” cikkek alapján gyanúsítják.

A felügyeleti hatóság szerint Dodon elnöksége idején kenőpénzt kapott egy üzletembertől, az ország Demokrata Pártjának akkori vezetőjétől, Vladimir Plahotniuctól. Az ügy megindításának oka Iurie Renita volt képviselő 2020-ban közzétett videója volt. Egy 2019 júniusában forgatott videóban Igor Dodon csomagot kap Plahotniucról. Renita azt mondta, hogy nagy összegről van szó. A videóban az elnök azt mondja, hogy „a pénzt azonnal át kell adni Corneliunak [Фуркулицэ, члену Партии социалистов Молдовы], akinek fizetnie kell az aktivistáknak. Néhány nappal a találkozó után az üzletember elhagyta a köztársaságot.

Moldova lakosságának a többsége román, de jelentős az orosz kisebbség is, amelynek vezetői szoros kapcsolatot ápolnak Putyinnal. Amióta Oroszország megindította hadseregét Ukrajna ellen, Moldova Nyugatra tekint. Ukrajnához hasonlóan jelentkezett az Európai Unióba. Erre még nyilvánvalóan várni kell, mert Moldova Európa legszegényebb állama, ahol az életszínvonal a szovjet időket idézi.

Fordulat 2020-ban

Igor Dodon 2016 és 2020 között volt Moldova államfője. Szoros kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel. A 2020-as elnökválasztás azonban politikai fordulatot hozott Moldovában, ahol a nyugatbarát Maia Sandu nyerte el az államfői tisztséget. A tavalyi parlamenti választáson is a nyugatbarát erők győztek. Putyin itt is politikai vereséget szenvedett éppúgy mint korábban Ukrajnában. A háború megkezdése óta többszázer ukrán menekült érkezett a koldusszegény Moldovába, amely kért és kapott segítséget az Európai Uniótól.

Dodon május 19-én a televízióban azt mondta, hogy nem hagyja el az országot, és harcolni fog a jelenlegi kormányal ellen. Azt mondta, „törvénytelenségből” egy időre letartóztathatják, de ez nem riasztja el.

Főügyész előzetesben

Kommandósok tartóztatták le Moldova főügyészét – számol be a Szabad Európa. A vád korrupció és hatalommal való visszaélés Európa egyik legszegényebb országában, ahol az Európa barát új vezetés igyekszik megszabadulni a Moszkva barát régi emberektől, akik majdnem mind a KGB utódszervezetéhez tartoztak. Valójában a korrupt hatalom fedezésével gyanúsítják az egykori főügyészt akinek a lakását is átkutatták.

A tolvajok börtönbe kerülnek és nem a parlamentbe

Ezzel kampányolt Moldova jelenlegi elnökasszonya. Maria Sandu az Európai Unió irányába tájékozódik miután a Moszkva barát rendszer korábban tönkretette az amúgy is koldusszegény országot. A nemzeti együttműködés rendszere keretében a hatalom emberei mindent elloptak ami mozdítható. Eközben a főügyész fedezte őket. A szovjet időkben ez természetes volt, de Moldovában már választásokat tartanak, így a Moszkva barát korrupt rendszer megbukott.

És Polt Péter?

A magyar főügyész éves jelentésében arról számolt be, hogy Magyarországon csökkent a korrupció. A valóság persze az, hogy a korrupciós vizsgálatok száma csökkent miközben a hatalom embereinek lenyúlásait sohasem vizsgálja a főügyészség.

Bár Polt Péter arról beszélt, hogy jó együttműködés alakult ki az európai ügyészséggel, egyáltalán nem véletlen az, hogy Orbán Viktor nem sürgeti a belépést az európai szervezetbe, amely kivizsgálhatja: mire is költik az uniós pénzeket a tagállamok?

Magyarországon az ellenzék szintén szeretné eltávolítani tisztségéből Polt Pétert, akit a hatalom hosszú távra bebetonozott tisztségébe.

Választási siker esetén a hatalomra került ellenzék aligha habozna, hogy Polt Pétert is gyorsan eltávolítsa fontos tisztségéből.

Moldvai főpróba az ukrán választások előtt

0

„Ha az oroszbarát moldvai szocialisták győztesen kerülnek ki a mostani választások nyomán, akkor azt Moszkva saját győzelmeként éli majd meg, s megsokszorozza manipulációit a sokkal nagyobb téttel bíró Ukrajnában” – kezdi Ara-Kovács Attilla legújabb Diplomáciai jegyzetét.

A Moldvai Köztársaság mintegy hárommillió szavazati joggal bíró polgára járulhat február 24-én az urnákhoz. Az aktust megelőző kampányra ugyanakkor rányomta bélyegét az, ami a többi kelet-európai országban is oly jellemzővé vált mára: az életkörülményekre való hivatkozás és ígérgetés, a szociális szempontok és érvek dominanciája.

Sok oka van ennek, nem utolsó sorban a jövedelmek jelentős emelkedésének elmaradása, az összehasonlítás lehetőségének bővülése Nyugat-Európa országaival. És igen, a fiatalok masszív elvándorlása, részben Romániába, de potenciálisan onnan is még nyugatabbra. Márpedig az ország valódi gondjait és jövőjének valódi tétjét nem feltétlenül a szociális problémák és azok orvoslása jelentik. Mint ahogy egyebütt sem.

Moldva is vár a maga sorára az uniós csatlakozási előszobában; helyzete már amiatt is kényes, mert a nála jóval nagyobb Romániával történő egyesülés gondolata soha nem került le bizonyos politikai csoportok napirendjéről, s ezek hangja még fel is erősödik minden választáskor. Ha Moldva – feltéve, de meg nem engedve – egyesülne az uniós tag Romániával, ez a gond látszólag automatikusan megoldódna. De miként Moldovában is csak egy relatíve szűkebb nacionalista mozgalom gondolja úgy, hogy ennek megvalósulásához csak politikai akarat kell, addig Romániában még kevesebben támogatnának egy ilyen célt. Minthogy az egyszerű román számára is világos: ezer vadonatúj bajt szabadítana rá az amúgy is politikailag ingatag országra az egyedülés.

Az Oroszország jelentette veszély viszont már erőteljesebb hangokat kapott a kampányban, amin nem is lehet csodálkozni. Moszkva szívós módszerességgel dolgozik azon, hogy visszaszerezze pozícióját a volt szovjet befolyási övezetben. Sokan okkal mutattak rá, hogy Moszkva szempontjából a moldvai választás akár a március végi ukrajnai parlamenti választásoknak főpróbája is lehet. Egymás után jönnek a jelentések, hogy a választás napján masszív tömegeket szállítottak át szavazni a Moszkva által támogatott transznyisztriai területről olyan vidéki választási körletekbe, melyeket a Chişinău-i (Kisinyov) kormány ellenőriz.

A két nagy, az EU-ba való belépést szorgalmazó párt közül az egyik, a – baloldali és nem minden alap nélkül oligarchák által vezetett – demokrata párt (PDM), ez adta eddig a kormányt, bár a leggyakrabban ez említette az európai perspektívát, de a kormányzás kétes – vagy megengedőbben: szerény – gazdasági sikerei következtében érvei nagyrészt inflálódtak. A másik nagy párt, a jobboldali ACUM választási szövetség viszont minden erejével kizárólag a korrupciót támadta, így meg se jelent érvei között Európa. A szocialista párt (PSRM) viszont teljes mellszélességgel az ország csatlakozását hirdette meg programjában a Moszkva vezette Eurázsiai Unióhoz, miközben Moldva összes aktuális problémájáért az Európai Uniót tette felelőssé.

A felmérések azt mutatják, hogy a lakosság 39 százaléka van a Moszkvához – vagyis az Eurázsiai Unióhoz – való kötődés mellett; ez az adat megegyezik a szocialisták országos támogatottságával. Ezzel szemben az Európai Unióhoz való csatlakozást a lakosság 46 százaléka támogatja. Viszont a demokratáknak és az ACUM választási szövetégnek a közös támogatottsága 36 százalék, vagyis nem világos, mire és kire szavaz az a 10 százalék, amely a jelek szerint sem a demokratákra, sem az ACUM-ra nem akarja voksát adni, de európai szempontból elkötelezett.

Az viszont már nyilvánvaló, hogy ha a demokraták most vesztenek, azt csak maguknak köszönhetik, nem elsősorban a rossz kormányzás miatt – bár ez is egy megkerülhetetlen tényező –, hanem főként amiatt, mert egyáltalán nem tudtak harmonikus kapcsolatokat kiépíteni az Európai-uniós intézményekkel, sok esetben azok ajánlásait figyelmen kívül hagyták. Így történt ez a múlt júniusban esedékes önkormányzati választások elhalasztásakor, illetve szeptemberben, az unió által kilátásba helyezett hiteltámogatás felfüggesztésekor, minthogy Chişinău nem egyezett bele az Európai Központi Bank megszabta feltételekbe.

Persze érthető a kormány nehéz helyzete, így lépéseinek logikája is. Tavaly igyekezett minden olyan lépést elkerülni, amivel a Moszkvához köthető politikai erők, főként a szocialisták önkormányzati választási esélyeit növelhette volna, de ezért idén azt kockáztatja, hogy elporlad támogatottsága, s a szocialisták ölébe hullhat a kormányhatalom.

Ha a PSRM győztesen kerül ki február 24-én, akkor azt Moszkva saját győzelmeként éli majd meg, s megsokszorozza manipulációit a sokkal nagyobb téttel bíró Ukrajnában.

Ha viszont nem jönnek be Putyin moldvai számításai, manipulációinak nem lesz szocialista győzelmet teremtő erejük, Moszkva feltartóztatása akkor sem csak az Európa felé tekintő parlamenti erőknek lesz köszönhető, hanem az uniónak messze legelkötelezettebb parlamenten kívüli ellenzéknek. Ez is azt mutatja, Kelet-Európa számos más társadalmához hasonlóan Moldvában is rendkívül megosztott az a politikai tábor, mely Brüsszel felé tekint.

Moldovában betiltották az orosz propagandát

0

Aláírta az oroszországi hír- és hírelemző műsorok közvetítésének betiltásáról rendelkező törvényt Andrian Candu moldovai házelnök.

A törvény értelmében tilos azoknak a hírmagyarázó, katonai vagy politikai tartalmú rádió- és tévéműsoroknak a közvetítése, amelyek a határokon átnyúló televíziózásról szóló európai egyezményt nem ratifikáló országokban készültek – Oroszország nem ratifikálta az egyezmény. Szórakoztató tartalmú műsorokat továbbra is lehet sugározni.

A külföldi propagandával szembeni harcról szóló törvény aláírásának jogával az alkotmánybíróság ruházta fel a házelnököt, miután azt az oroszbarát Igor Dodon elnök kétszer is elutasította. Az alkotmánybíróság szerint ugyanakkor köteles jóváhagyni, miután a parlament kétszer is elfogadta.

A parlamentben ugyanis az Európa-pártiak vannak többségben,

ők fordultak az Alkotmánybírósághoz, amely úgy döntött, hogy a törvényt a házelnök vagy a miniszterelnök is aláírhatja. Az oroszok természetesen bírálták a törvényt.

Arról, hogy Magyarországon hogy jelenik meg az orosz propaganda, itt olvashat bővebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK