Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Kaukázus 2020- nagyszabású orosz hadgyakorlat

Külföldi résztvevői is lesznek Oroszország idei legnagyobb katonai gyakorlatának, melyet Asztrahany városa környékén tartanak meg. Bár Azerbajdzsán és India lemondta a részvételt, így is igen impozáns a külföldi hadseregek listája.

Az egykori Szovjetunió tagállamai – köztük például Belarusz, amelynek nem sok érdeke fűződik ehhez a régióhoz, de bizonyíthatja törhetetlen hűségét Putyin elnökhöz. Ezenkívül részt vesznek még a mongolok is, akik hagyományosan kötődnek Moszkvához, hogy ellensúlyt találjanak Kínával szemben. Mindenekelőtt azért, mert Kína mellett ott szerepel Pakisztán is.

Miért mondta le India és Azerbajdzsán?

India és Kína határán újra kiéleződött a helyzet, Delhi erre hivatkozva nem küldi el katonáit a nagy orosz hadgyakorlatra. Másik be nem vallott oka is van a tartózkodásnak: India az elmúlt időszakban látványosan javította a kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Washingtonból pedig diszkréten azt a tanácsot kapták, hogy nem oly fontos immár az együttműködés Moszkvával mint régebben …

Azerbajdzsán azért marad távol, mert Oroszország Örményországot támogatja a Hegyi Karabah vitában. Ezen a vegyes nemzetiségi területen évtizedek óta vitatkozik Örményország és Azerbajdzsán.

Magyarország ebben a vitában inkább Azerbajdzsánt támogatja: ezért is adta ki Orbán Viktor kormánya a baltás gyilkost, akit Bakuban nemzeti hősként ünnepeltek, mert álmában meggyilkolt egy örmény katonatisztet Budapesten.

Kémkedéssel gyanúsítanak egy ellenzéki újságírót

Putyin elnök feleleveníti a legrosszabb szovjet hagyományokat: kémkedéssel vádolják Oroszországban az ellenzékieket! A legutóbbi áldozat egy Ivan Szafronov nevű oknyomozó újságíró.

A jónevű újságíró a Vedomosztyi című lapnál dolgozott , de miután ott Putyin emberei átvették az irányítást, ezért az állami űrkutatási vállalat sajtó osztályára menekült. Ott tartóztatta le az állambiztonság mondván: egy meg nem nevezett NATO állam javára kémkedett az űrkutatási vállalatnál (Roszkoszmosz).

20 év fegyház

Ennyit kaphat az ellenzéki újságíró, aki az elmúlt tíz év során sok leleplező cikket közölt arról , hogy Putyin emberei milyen korrupciós ügyekbe keveredtek a hadiiparban. Katonai szempontból Oroszország még mindig a második számú nagyhatalomnak számít a világban. A fegyverek Moszkva egyik legjobb export lehetőségét jelentik. Putyin nemrég felajánlotta Kínának, hogy korszerűsítik a feltörekvő nagyhatalom rakéta rendszerét. Természetesen jó pénzért hiszen Putyinnak égetően szüksége van bevételekre.

Tüntetés

Több tucat újságíró és szimpatizáns vonult az állambiztonság moszkvai székháza elé, hogy kifejezze szolidaritását a letartóztatott Ivan Szafronovval. A rendőrség nem tétlenkedett: néhány tüntető újságírót őrizetbe vettek. Egy neves újságíró ezzel kapcsolatos kommentárja pillanatok alatt bejárta a társas oldalakat: “Oroszországban megszűnt az újságírás hacsak valaki nem dolgozik a hatalomnak!”

Putyin közvetít Kína és India között

Moszkvában tárgyalt India és Kína külügyminisztere azt követően, hogy a határmenti összecsapások során a kínaiak megöltek 20 indiai határőrt. Egyidejűleg Moszkvában járt a két állam hadügyminisztere is, akik részt vettek azon a katonai parádén, melyet a náci Németország elleni győzelem tiszteletére rendeztek az orosz fővárosban. Az ünnepséget májusban kellett volna megtartani, de a koronavírus járvány megakadályozta azt.

Putyin támogatja India állandó BT tagságát

Kína és India külügyminisztere nemcsak a határ konfliktusról tárgyalt az orosz fővárosban hanem arról is, hogy mi lesz az ENSZ-ben?

A Biztonsági Tanácsnak öt állandó tagja van a világszervezet megalakulása óta: az USA, Oroszország (korábban Szovjetunió), Kína, Nagy Britannia és Franciaország. Ez az öt nagyhatalom nyerte meg a második világháborút. Ez indokolja, hogy a BT állandó tagjai legyenek. Csakhogy azóta eltelt jó pár év:

India független lett, és a huszonegyedik században igazi nagyhatalommá vált. GDP-je megelőzi mind Oroszországot mind Nagy Britanniát mind pedig Franciaországot. Az 1,3 milliárd lakosú állam ezért követeli helyét a Biztonsági Tanács állandó tagjai között.

Az oroszok ezt támogatják is, de a kínaiak nem. Minthogy Oroszországgal mindkét nagyhatalom jó viszonyt ápol, így Putyin közvetíthet közöttük. Csakhogy az amerikai diplomácia sem tétlenkedik: Trump elnök jó kapcsolatot épített ki Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. Putyinnak tehát sietnie kell, mert India mindinkább az USA felé kacsingat. Trump elnök tanácsadói ugyanis Indiát ellensúlynak tekintik Kínával szemben, melyet első számú stratégiai ellenfélnek tartanak Washingtonban.

Trump újra felfedezi Oroszországot

Az okos ember, ha barátai nem értenek egyet vele megbeszéli velük és megfontolja mások érveit, a buta új barátokat keres.  A politikában manapság nincsenek barátok, de jól megválasztott ellenségnek olykor a jóbarát is megteszi. 

A G7 csúcsértekezletet az USA elnöke ki akarja bővíteni új résztvevőkkel, a többi közt Oroszországgal is. A demokratikus nagyhatalmak értekezletén korábban részt vett Oroszország is, de kizárták az úri társaságból miután 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. Putyin azóta nem lett nagyobb demokrata, az európai demokráciák viszont elveszítették a bizalmukat Trump-ban. Merkel kancellár közölte: nem vesz részt a G7 csúcson az Egyesült Államokban! Csakis videokonferenciára hajlandó! Macron francia elnök sietett csatlakozni a német kancellárhoz. Trump megsértődött: a csúcstalálkozót őszre halasztotta, és meghívott néhány más demokratikus nagyhatalmat: Ausztráliát, Dél Koreát, Indiát és Oroszországot.

Kína nincs a meghívottak között

Peking immár az USA világhatalmi pozícióját veszélyezteti, de nem ezért nincs a meghívottak listáján hanem az amerikai választások miatt. Az Egyesült Államokban immár több mint 41 millió munkanélküli van, a gazdasági helyzet rossz, Trump esélyei a novemberi elnökválasztáson gyengék. Steve Bannon főtanácsadó ezért kijelölte az irányt: mindenért Kína a hibás! Pekinget állítják be bűnbakként a koronavírus járványért éppúgy mint az azt követő gazdasági válságért.

Orbán Washington és Peking között

Steve Bannon Budapesten találkozott a magyar miniszterelnökkel, akit Trump előtti Trumpnak nevezett! De akkor még Kína Trump jóbarátja volt: az elnök unokája kínai dallal köszöntötte Hszi Csinping elnököt és nejét. Most viszont az USA arra szólította fel Magyarországot: ne használja a Huawei 5G rendszerét. Pompeo külügyminiszter figyelmeztetését figyelmen kívül hagyva Magyarország a Huawei mellett döntött. A magyar-kínai kapcsolatok dinamikusan fejlődnek miközben Washington és Peking viszonya a mélyponton. Ha szakítás lesz, akkor Magyarországnak is választani kell. Csakhogy Trump valójában nem akar szakítást. Csakis a választási kampány érdekében élezi a feszültséget. Ahogy erről telefonon tájékoztatta is “jóbarátját” Hszi Csinping kínai elnököt.

A hazugság anatómiája

Oroszországban a COVID 19 járvány sokkal nagyobb arányú lehet és sokkal több áldozattal jár, mint azt a Kreml elismeri. A korábbi idők szovjet vezetőihez hasonlóan Vlagyimir Putyin  rendszerét is igencsak átszövi a hivatalos statisztikák sokszor arcpirító kozmetikázása.

A hivatalos adatok szerint Oroszország sokkal sikeresebb a COVID 19 elleni harcban, mint a Nyugat, kiváló egészségügyi rendszerének és kiváló vezetésének köszönhetően. Habár Európában a legmagasabb a regisztrált fertőzések száma,  halálozási arány azonban a kontinens országainak statisztikájában csak a hetedik helyen szerepel. Feltéve, hogy lehet hinni az orosz statisztikáknak.

Kevés független szakértő van a hatalmas országban. Oroszország hivatalosan közel
290 ezer COVID 19 fertőzöttet jelentett be, ugyanakkor csupán 2700 halálesetet regisztrált, ami annyit jelent, hogy halálozás a aránya kevesebb, mint 1%, szemben a németországi 4,5%-kal és Nagy-Britannia 14%-ával. A saját nyilvántartást vezető orosz élvonalbeli egészségügyi szakemberek szerint halálozási arány mintegy tizenötször olyan magas, mint a hasonló országokban, ami azt sugallja, hogy a hivatalos adatok igencsak rózsaszín álmokat kergetnek.

Mindazonáltal ezek a hivatalos adatok vezették Vlagyimir Putyint, hogy  bejelentette: vége a munkamentes napoknak, vége a bezárkózásnak. Noha a korlátozások megtartásáért a regionális hatóságokra hárította a felelősséget, jelezte, hogy Oroszország nehéz helyzetben van.

“Köszönetet kell mondanunk orvosainknak és elnökünknek, akik éjjel-nappal dolgoznak az életmentés érdekében” – jelentette ki Vjačeslav Volodin, az Orosz Duma szóvivője.

Az orosz kormány és az őt kiszolgáló parlament meglehetősen ideges volt, amikor ugyanazon a napon a Financial Times beszámolt arról, hogy a valódi halálesetek száma 70% -kal magasabb lehet; a New York Times pedig egy szakértőt idézett, aki szerint a hivatalos számok csaknem háromszorosa lehet a valóság. Ezeket a becsléseket a “túlhalálozások” kiszámításával derítették ki.  Válaszul a Duma egyik tagja követelte az újságírók akkreditációjának visszavonását. Az orosz állami propaganda elindította a Nyugat által Oroszország ellen szervezett támadásnak nevezett kampányt, amelynek célja, hogy elvonja a figyelmet a saját problémáiról.

Eközben néhány orosz orvos a szociális médiában azt mondta, hogy arra utasították őket, hogy tartsák alacsonyan a számokat azáltal, hogy csak a betegség közvetlen okát vonják be a statisztikákba, és nem azokat, amik kiváltották a halálozáshoz vezető állapotot. Az áldozatok rokonai dühösek.

A zavart még a régiók által közzétett valószínűtlen számok fokozzák.. Például Krasnodarban, egy 5,2 millió lakosú régióban, a bejelentett fertőzések száma csak napi 96 és 99 eset között ingadozott az elmúlt két hét során. Ez elég valószínűtlennek tűnik.

Számos más régió készített még különös statisztikákat. A regionális központokban és azzal szomszédos területeken regisztrált fertőzések számát változtatják, hogy ellentétes irányban ingadozva mozduljanak, így kiegyensúlyozott számokat jelentenek le az egész régióból.

A hivatalos számok nem sokat mondnak senkinek az oroszországi járvány valódi mértékéről. Oroszország politikai rendszere, amely akárcsak szovjet elődje, tele van hazugságokkal és bizalmatlansággal ezért senki nem csodálkozik az adatok kozmetikázásán. Az orosz választásokon hasonló rendszeresek a visszaélések. Az orosz sportolókat évek óta tiltólistára tették a nemzetközi szövetségek a teljesítményjavító gyógyszerek központi irányítás mellett folytatott szedése okán.

Konstantin Sonin, a Chicagói Egyetem szerint a probléma nem az, hogy a Kreml elrejti vagy eltorzítja a számokat, hanem az, hogy gyakran nem rendelkezik velük. A legtöbb regionális vezető nem válik elszámoltathatóvá a választók előtt, hanem státusuk és pénzük teljes mértékben a Kremltől függ. Hamis jelentéseket nyújtanak be, úgy tűnik, hogy teljesítik a hivatalos célokat. A cél az elnök, és nem az emberek szimpátiájának megnyerése.

„A Kremlnek nem is kell elmondania nekik, hogy milyen számot kell bejelenteni, tudják mit szeretne hallani a Kreml .” – mondja.

Az elmúlt hetekben az orosz állami televízió tökéletesen bemutatta ezt a torzított rendszert. Nyugaton a tisztviselők legalább megpróbáltak kommunikálni választóikkal és a médiával. Az orosz televízióban az emberek látják, hogy tisztviselőik videokonferencia-képernyőn jelentenek Putyinnak.

Putyin népszerűsége az elmúlt hetekben történelmi mélypontra estek. A legutóbbi visszaesés május 17-én történt, amikor az Észak-Kaukázus orosz területén fekvő dagesztáni egészségügyi miniszter egy helyi blogírónak elmondta, hogy a köztársaságban a koronavírus-fertőzések valódi száma négyszer magasabb, mint a hivatalosan bejelentett, és hogy 657 embert öltek meg, a hivatalosan bejelentett huszonhéttel szemben. A járvány során eddig negyven orvos halt meg. Erre Putyin azzal vádolta a polgárokat, hogy megpróbálták otthon kezelni magukat.

Moszkva városa, valamint néhány másik város, kommunikációjában nyitottabb volt, mint maga a Kreml. Azt is elismerte, hogy az fertőzöttek tényleges száma jelentősen nagyobb lehet.

A Kreml válságkezelése emlékeztet a csernobili nukleáris katasztrófa elfedésére, amely arra késztette Mihail Gorbacsovot, a szovjet vezetőt, hogy elindítsa glasznosztyot, a nagyobb nyitottság kampányát.

„Az egész rendszertévedés, a másképp gondolkodók üldözése, klánitás, az átláthatatlanság. Mindennek most véget vetünk ”- mondta Gorbacsov.

Putyin, aki megváltoztatta az alkotmányt, hogy lehetővé tegye maga számára határozatlan időre szóló felhatalmazását, eltökélt szándéka, hogy nem ismételi meg ezt a kísérletet, amely végül elősegítette az egész  szovjet rendszer összeomlását.

Olajár-emelkedés a húsvéti ajándék

Csaknem 10 millió hordó olajjal kevesebbet hoznak a felszínre az OPEC+ országai, melyek kétségbeesetten nézték az olajár történelmi mélyrepülését.

Négynapos maratoni ülés után megállapodtak: 9,7 millió hordó olajjal kevesebbet hoznak a felszínre, hogy a világpiacon helyreálljon a kereslet és a kínálat egyensúlya.

Orosz-szaúdi párharc és megállapodás

Az óriási méretű csökkentést az tette lehetővé, hogy a két legnagyobb exportőr, Oroszország és Szaúd Arábia fogcsikorgatva bár, de megállapodott. Putyin a legrosszabbkor kezdett öngyilkos árversenybe Szaúd Arábiával, amely Oroszországgal együtt szintén olajjal árasztotta el a világpiacot. Mindkét nagy exportőr ily módon akarta kiszorítani az USA palaolaj cégeit a piacokról. Az időzítés rémes bolt: a korona vírus járvány miatt a világgazdaság leállt. Emiatt az olaj iránti kereslet a mélypontra csökkent. Erre döbbentek rá Moszkvában és Rijádban. Véget vetettek az árversenynek. Most abban bíznak, hogy az olajkitermelés csökkentése jótékony hatással lesz az árakra. Jelenleg ugyanis csurig tele vannak a világ olaj raktárai. Emiatt van ahol egy hordó ára a mínuszba került vagyis drágább volt a raktározás mint az eladási ár!

Az OPEC+ megállapodás május elsején lép életbe – közölte Kuvait olajminisztere, aki elsőként számolt be az olaj kitermelés csökkentési egyezményről.

Törökország mellé kell állni

A magyar dollár milliárdos háborús bűnökkel vádolja az oroszokat Szíriában. A Financial Timesban azt állítja, hogy Törökország migráns zsarolása csak az eredménye az orosz katonai műveleteknek Szíriában.

Az Európai Unió határozottan visszautasította Erdogan migráns zsarolását. Brüsszel segíti Görögországot a migráns hullám megállításában, mert mindenképp szeretne elkerülni egy 2015-ös bevándorlási hullámot, amely több mint egymillió migránst hozott az Európai Unióba.

Merkel kancellár az EU nevében szerződést kötött Erdogannal, mely szerint a törökök nem küldik tovább a migránsokat, és cserébe kétszer 3 milliárd eurót kapnak Brüsszeltől.

Erdogan ezt a szerződést felrúgta amikor kiderült: Szíriában nem teljesülnek a tervei, mert az oroszok továbbra is Asszad elnököt támogatják.

Erdogan csütörtökön tárgyal Putyin orosz elnökkel. A két egykori szövetséges most farkasszemet néz egymással Szíriában, ahol a polgárháború kezdete (2011) óta minden fél követ el háborús bűnöket.

Törökország továbbra sem ismeri el a Krím orosz megszállását

Ezt közölte Erdogan török elnök Kijevben, ahol nagy örömmel hallgatták Putyin elnök egykori nagy barátjának szavait. Erdogan ennél tovább is ment: ösztöndíjakat ajánlott a krími tatárok tovább tanulásának támogatására.

A Krím félsziget tatár kánság volt mielőtt az orosz cár csapatai elfoglalták volna. Az 1850-es években a török szultán – Nagy Britannia és Franciaország támogatásával – legyőzte a krími háborúban Oroszországot. Miklós cár belehalt szégyenébe.

Mi lesz a megbonthatatlan orosz-török barátsággal?

Putyin és Erdogan szövetséget kötött a Közel Keleten. Iránnal együtt összehangolták katonai terveiket. Az oroszok korszerű rakétavédelmi rendszert adtak e Törökországnak, mely a NATO tagja. Ez kiváltotta az USA rosszallását, de Erdogan vállalta a kockázatot. Az együttműködésnek azonban lassan vége szakad. Miért? Szíriában az oroszok – éppúgy mint Irán – Asszad elnököt támogatják, akit Erdogan meg akar buktatni. Líbiában a törökök a hivatalos kormányt támogatják, mely Tripoliban ülésezik míg az oroszok Haftar tábornokot részesítik előnyben az ország keleti részén Bengaziban. Erdogan mind Szíria mind pedig Líbia miatt nyíltan bírálja Putyint, de a török államfőnek nem ez fáj igazán.

USA-orosz-izraeli egyeztetés

Tavaly a három állam vezetőinek biztonságpolitikai főtanácsadója Izraelben tárgyalt egymással. Siettek közölni: ez még csak a kezdet volt. A jövőben rendszeresen egyeztetnek. Ez az igazi nagy csapás Erdogan elnök terveire, aki szembeszállt az Egyesült Államokkal és Izraellel, és eközben orosz támogatásra számított. Kiderült: Putyin reálpolitikus, neki fontosabb az USA és Izrael mint Törökország vagy Irán.

Ezért utazott Erdogan Kijevbe, hogy Putyin orra alá dörgölje: a Krím félszigetet ő sem tekinti Oroszország részének! Sem az USA sem az EU nem ismeri el a Krím félszigetet Oroszország részének, de erre Putyin csak legyint. Tudja a fait accompli-t, a kész tényeket nagyon nehéz visszacsinálni vagyis a Krím félsziget Oroszország részét képezi bár már az egykori szövetséges, Erdogan is kételkedik ebben…

Putyin pénzeli az amerikai neonácikat?

Az FBI nemrég lerohant a Bázis elnevezésű neonáci csoport központját, és ott rengeteg dokumentumot foglalt le. Az akcióra azért került sor, mert a neonáci aktivisták sok zsinagóga falára náci szimbólumokat festettek. Propagandájukban nyíltan népszerűsítették a pittsburgh-i zsinagóga elleni merényletet éppúgy mint azt az ausztrál neonáci lövöldözőt, aki mecseteket támadott meg Új Zélandon, és több mint 50 ember megölt.

Az Egyesült Államokban is megnövekedett az antiszemita bűncselekmények száma, és ez összefügg azzal, hogy mind több a neonáci szervezet az USA-ban. Közülük is kiemelkedik a Bázis, melyet 2018-ban alapítottak.

A Bázis az Al Kaidát tekinti példaképnek

Az Al Kaida bázist jelent, és a neonáci szervezet innen vette a nevét. Céljaik sokban hasonlítanak egymáshoz: terrorakciókkal akarják elérni a liberális demokrácia összeomlását. “Fel kell gyorsítani a liberális demokrácia agóniáját! Ehhez kellenek a jól megtervezett és meghatározott célpontokra irányuló akciók!” – hangsúlyozza a Bázis alapítója. Aki sok álnevet használ, de az FBI szerint Rinaldo Nazzaronak hívják, 46 éves USA állampolgár. Nazzaro azonban fellelhetetlen az Egyesült Államokban. Az FBI szerint Oroszországban dekkol!

Az orosz kapcsolat

Miért éldegél a Bázis “karizmatikus” vezére Oroszországban? – ezt vizsgálja most az FBI, amely a megszerzett dokumentumok alapján arra gyanakszik, hogy az orosz hírszerzés a Bázist is fel akarja használni az USA destabilizálására. Erre egyértelmű bizonyíték nincs, de a “karizmatikus” vezér felesége állítólag orosz és a hírszerzésnek dolgozik. A belső dokumentumok szerint a “biztonsága érdekében” helyezte át a székhelyét Oroszországba.

A terrorizmus ellenes harcban az oroszok és az amerikaiak rendszeresen egyeztetnek, de ez a Közel Keletre vonatkozik. A szélsőjobboldali, neonáci terrorszervezetekkel kapcsolatban nincs ilyen egyeztetés. Moszkva természetesen minden ilyen kapcsolatot tagad, de a politikai szélsőjobboldal támogatását nyíltan felvállalja. Putyin nyíltan támogatja Marine Le Pen asszonyt Franciaországban és Matteo Salvinit Olaszországban.

“A terror a megoldás, nem a politika”

Ezt hirdeti a Bázis, mely erőszakkal kívánja megváltoztatni a társadalmat “a fenyegetett fehér faj védelmében”. Az FBI azt különösen aggasztónak tartja, hogy a neonáci szervezetek nemzetközi hálózatot szerveznek, amely információkat cserél és aktív propagandát folytat a társas oldalakon.

Az antiszemita merényletek elkövetői arra hivatkoztak Amerikában, hogy épp ennek a propagandának a hatására hajtottak végre támadásokat zsinagógák és más zsidó intézmények ellen.

Keleti befolyás: nálunk lubickolnak

Aktív a manipulációs befolyás a térségben orosz, kínai és török részről. Részben eltérő módszerekkel, de egy közös vonással mindenképpen: nálunk a legkönnyebb a dolguk az autoriter befolyással.

A kelet- és közép-európai régió kifejezetten sérülékeny az orosz, kínai és török autoriter befolyással szemben, mert demokratikus intézményei kevésbé beágyazottak, kormányai pedig maguk is populista módszerekkel igyekeznek hatalomban maradni. A Keletről érkező autoriter befolyásnak azonban Magyarországon van a legkönnyebb dolga – áll a Political Capital friss nemzetközi tanulmányában.

A Political Capital (PC) Grigorij Meseznikov szlovák politikai elemzővel, a cseh Prague Security Studies Institute-tal és és még egy neves alapítvánnyal együttműködve vizsgálta az orosz, a kínai és a török tekintélyelvű befolyás jellemzőit, módszereit Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. Arra keresték a választ, hogyan jelenik meg az autoriter befolyás ebben a három visegrádi államban. Azt is megvizsgálták, hogyan hat az autoriter befolyás az egyes országok szövetségi rendszerére, illetve miként jelennek meg a tekintélyelvű hatalmak a cseh, a magyar, illetve a szlovák médiatérben.

Megállapítják, hogy a régió országai két okból is fontos célpontok lehetnek Oroszország, Kína és Törökország számára. Mindenek előtt

rajtuk mint baráti politikai szereplőkön keresztül gyengíthetik a nyugati közösséget,

befolyásolhatnak bizonyos szakpolitikai döntéseket. Másrészt pedig örömükre szolgál az illiberális hatalomgyakorlás terjedése, ezzel is relativizálva saját politikai berendezkedésüket.

Három ország, három szerep

A V3 (Magyarország, Szlovákia, Csehország) országaiban az autoriter befolyás ereje és elterjedtsége számos körülménytől függ, beleértve a helyi kormányok nyitottságát az ilyen hatásokra. A három autoriter rendszer közül

Oroszország az egyetlen, amelynek kifejezetten érdekében áll az uniós integráció gyengítése.

Oroszország az úgynevezett „sharp power” eszköztárát, beleértve az orosz hírszerzés aktív intézkedéseit veti be a térségben, hogy helyi oroszbarát erőkön keresztül támogassa saját NATO- és EU-ellenes külpolitikai céljait. (A sharp power az, amikor egy ország manipulációs diplomáciai politikákat alkalmaz a célország politikai rendszerének befolyásolására és aláásására.)

Kína kapcsolata az unióval gyakran konfliktusos, Európára azonban multipoláris világrend egyik lehetséges pólusaként tekint, legfőbb érdeke pedig, hogy virágzó uniós gazdaságot tudhasson kereskedelmi partnerének.

Kína a puha hatalmi módszerekre koncentrál,

leginkább kulturális és oktatási területeken, de időről időre más befolyásolási eszközöket is bevet, hogy eltérítsen egyes helyi politikai szereplőket a Pekinggel ellentétes álláspontok képviseletétől. Ilyen eszköz az „ösztönzés és visszatartás” elve, vagyis hogy Kína szívesebben fektet olyan államokba, amelyek nem foglalnak állást Peking érdekeivel szemben, legalábbis sikerrel igyekszik eladni ennek a látszatát.

Elsősorban NATO-tagsága okán Törökország esik intézményesen legközelebb a Nyugathoz. Ennek következtében

Ankara szlovákiai és csehországi aktivitása szinte kizárólag a kultúrára korlátozódik, de Magyarországon politikai és gazdasági hatalmát is kiterjeszti.

Magyarország: mint kés vajban

A tanulmányban azt állapítják meg, hogy a keleti autoriter befolyás más-más módon jelenik meg a három V3-országban. Ránk nézve nem túl hízelgő következtetés, hogy

az autoriter rezsimeknek Magyarország esetében van a legkönnyebb dolguk.

A magyar kormány nyíltan keleti orientációjú külpolitikája – amelynek keretében úgymond „hídszerepet” vállal Kelet és Nyugat között – szélesre tárja a kapukat az autoriter befolyás terjedése előtt. Budapest gyakran az uniós szintű döntéshozatal hátráltatásával igyekszik magyarországi befektetésekre váltható jó pontokat szerezni az autoriter nagyhatalmaknál, amelyek alternatív finanszírozási lehetőséget nyújthatnak kormányközeli üzletembereknek.

Magyarország és szövetségesei számára konkrét fenyegetés a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti irodája, ami a Nyugat-Balkán uniós és NATO-integrációs erőfeszítéseinek akadályozásán dolgozó orosz hírszerzési csomóponttá válhat. Az első európai Türk Tanács iroda budapesti megnyitása következtében pedig felerősödhet a türk nyelvű országok lobbitevékenysége, hogy Budapesten keresztül befolyásolják a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Szlovákiában és Csehországban is megvannak az autoriter rezsimek saját szurkolói a politikai és a gazdasági életben, beleértve Milos Zeman cseh elnököt és Andrej Danko szlovák házelnököt, de ők

korlátozott hatással bírnak országuk külpolitikájára.

Ezekben az országokban ezért az autoriter rezsimek, leginkább Oroszország és Kína, a pártpolitikai (például Nyugat-ellenes politikai erők támogatása), gazdasági (befektetések), hírszerzési (a kínai és orosz nagykövetségek aktivitása) és kulturális (oktatási együttműködések) területeken aktívak.

Közös és egyedi vonások a fenyegetettségben

A V3 országainak autoriter befolyással szembeni kitettségében közös és országspecifikus elemek is találhatók. Oroszország esetében

mindhárom vizsgált közép- és kelet-európai országban sérülékeny tényező az energiafüggőség,

a külső szereplők által kihasználható társadalmi problémák megoldatlansága, a helyi tisztviselők és a Kreml közötti esetleges információcsere és a helyi lakosság egyes rétegeinek oroszbarát nézetei.

Budapest döntése, hogy megnyitja a kapukat az orosz befolyás előtt és a prágai Orosz Nagykövetség folyamatos orosz hírszerzőcsomópontként való működése kockázat a nyugati intézményrendszer egészére. Szlovákiában a paramilitáris szervezetek lehetnek Oroszország eszközei, hogy beszivárogjanak egy NATO-tagországba.

Kína esetében az információhiány és a helyi kormányok

Pekinghez kötődő irreálisan magas gazdaságpolitikai reményei a legfontosabb közös probléma.

Magyarországon jó példa erre a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami a magyar gazdaság számára nem, legfeljebb néhány kormányközeli vállalkozó számára lesz profitábilis. A beígért kínai befektetések többször nem valósultak meg Szlovákiában, 2018-ban pedig Csehországban a CEFC energiavállalat ütközött anyagi problémákba, hogy aztán csődöt jelentsen. A Petr Kellner cseh üzletember és a kínai kormány között kialakult szoros kapcsolat is kockázatot jelenthet.

Korlátozott pénzügyi kapacitásai, NATO-tagsága és uniós tagjelölti státusza miatt Törökország kevésbé számít veszélyesnek a régióban. Itt is mi vagyunk azonban a rossz kivétel.

Egyedül Magyarországon alakult ki rendszerszintű sérülékenység Törökországgal szemben,

ami főképp a szoros személyes és nepotikus kapcsolatokat takarja a magyar miniszterelnök és török kormányzati és kormánypárti szereplőkkel. Ez a kapcsolat segíthette Ankarát abban, hogy uniós döntéseket befolyásolhasson, például észak-szíriai offenzívája esetében.

Dezinformáció helyi segítséggel, főleg nálunk

A helyi Kreml-barát portálok aktívan terjesztenek az orosz érdekekkel megegyező magyarázatokat, sok közülük Kína esetében is támogató álláspontot vesz fel. Magyarország a dezinformáció tekintetében is különleges eset:

a legtöbb oroszbarát dezinformáció és a Kína nemzetközi szerepét döntően pozitívan megítélő álláspontot a magyar kormányzati irányítású médiabirodalom terjeszti.

Ez szinte feleslegessé teszi az Oroszország és Kína által támogatott manipulatív kampányok finanszírozását az országban.

Nem veszik elég komolyan a problémákat

A PC következtetése az, hogy ha Kelet-barát kormány kerül hatalomra a nyugati intézményrendszerbe integrálódott valamely országban,

a keleti autoriter rezsimek viszonylag zökkenőmentesen tudják befolyásolni a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Ezt jelzi a magyar kormány tevékenysége, amelyben politikai előnyöket ígér Oroszországnak (retorikában akadályozza a további szankciók bevezetését Moszkva ellen), Kínának (a Peking álláspontját elítélő kezdeményezéseket vétózza) és Törökországnak (az észak-szíriai offenzívát elítélő nyilatkozat elfogadását késlelteti).

A Kelet felé kacsingató nyugati kabinetek bizonyították, hogy hajlandók lehetnek feláldozni nyugati kapcsolataikat az autoriter országoktól remélt előnyökért cserébe. Ez a felfedezés bátoríthatja Oroszországot, és esetlegesen más autoriter rezsimeket is, hogy fenntartsák vagy akár erősítsék az európai és észak-amerikai Kelet-barát szereplők támogatását célzó erőfeszítéseiket.

A kutatók javaslatokat is megfogalmaztak a nyugati szövetségesek számára. Ebben az első helyen áll az, hogy az EU külpolitikájára vonatkozóan az uniós intézményeknek és Nyugat-barát szereplőknek továbbra is a minősített többségi döntéshozatal bevezetése mellett kell érvelniük; ezzel volna csökkenthető az autoriter hatalmak EU-tagországokon keresztül kifejtett befolyása. (Vagyis az egyhangú helyett a minősített többség legyen elegendő a döntésekhez, megakadályozva egy-két ország ellenkezésének vétókénti lehetőségét.) Általában is komolyabban kellene venniük a keleti fenyegetést, olvasható ki a javaslatok sorából.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK