Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Moszkva új világrendet akar szuperhatalmak nélkül

0

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseiknek már nincs meg az erejük ahhoz, eljátsszák a domináns szuperhatalom szerepet, de a globális rendszer még fennáll – állapítják meg Putyin tanácsadói, akik a Valdaj Klub folyóiratának, a Russia in Global Affairs oldalán tették közzé nézeteiket.

Fjodor Lukjanov, a Valdaj Klub kutatási igazgatója irányította a csapatot vagyis nagyon közel állnak Putyinhoz. Ezért nem meglepő, ha azt állítják, hogy a háború Ukrajnában nem regionális konfliktus hanem a hatalmak között fennálló nemzetközi hierarchia tesztje. Régebben a hatalomváltás a brit birodalom és az USA között viszonylag zavartalanul mehetett végbe, de ma erre nincs lehetőség, mert a világ hatalmai nem fogadnának el egyetlen szuperhatalmat. Kínát sem? Peking sem alkalmas erre a szerepre – hangsúlyozzák Putyin tanácsadói. Miért nem?

Egyrészt, mert az USA semmiképp sem hajlandó átadni a szerepet, és az egész globális rendszer jelenleg őt szolgálja. Másodsorban Kína sem áll készen arra, hogy átvegye a szerepet, mert azt túlságosan is kockázatosnak találja. Harmadrészt – és ez a legfontosabb – a világ hatalmai nem fogadják el a hegemónia rendszerét.

A Nyugat gazdasági háborút folytat Oroszország ellen

A regionális interakció jelezheti a megoldást azoknak a kis és közepes méretű államoknak, amelyeknek nincs elég erőforrásuk az önálló fejlődéshez – javasolják a szerzők. Ez az ukrajnai agresszió burkolt indoklása: Oroszország saját érdekszférát alakítana ki. A szerzők nem teszik fel azt a kínos kérdést, hogy Oroszországnak ugyan bőven van erőforrása az önálló fejlődéshez, de mégiscsak képtelen versenyképes gazdasági modellt kialakítani. Ezért menekülnek Moszkvától az egykori szovjet tagállamok élükön Ukrajnával. Ki akar együttműködni Moszkvával?

Putyin tanácsadói maguk is látják, hogy az alapvető probléma gazdasági és nem katonai. Ezért multipoláris globális gazdasági rendszert javasolnak, amelyben a dollár egyre kisebb szerepet játszik.

Az ukrajnai katonai konfliktus csak az átmeneti korszak jele – hangoztatják Putyin tanácsadói. Akik rámutatnak: a katonai erő a jövőben nem játszik döntő fontosságú szerepet a nemzetközi konfliktusokban! Akkor miért támadta meg Putyin Ukrajnát? A szerzők nem mondják ki, de ugyanazt gondolják mint Talleyrand Napóleonról. Az okos külügyminiszter, aki jóval túlélte a császárt, így nyilatkozott Napóleon egyik akciójáról:

ez több mint bűn , ez hiba volt!

Peking fütyül Moszkvára

Csak egy külügyminiszter-helyettest küldött Hszi Csin-ping elnök Moszkvába, hogy deklarálja a “stratégiai együttműködést” Oroszországgal. Mit jelent ez? Semmi különöset. Főként pedig nem jelent katonai szövetséget. Gazdaságit pedig végképp nem hiszen Oroszország teljesítménye eltörpül Kínáé mellett. A Szovjetunió egykori keleti tagállamai Kína felé tájékozódnak, élükön Kazahsztánnal, melynek elnöke folyékonyan beszél nemcsak oroszul, de kínaiul is. Pekingben Blinken amerikai külügyminisztert várták, aki lemondta útját a tragikomikus léggömb ügy miatt. Peking G2 rendszert szeretne, melyben az amerikaiakkal egyenrangú partnerként igazgathatnák a világ ügyeit. Ebből az USA egyelőre nem kér, de Kína számukra is sokkal fontosabb mint Oroszország. Az Európai Uniónak Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. Az Ukrajna elleni háborúval Putyin kiírta magát a globális rendszerből. Még a saját tanácsadói is úgy gondolhatják, hogy a katonai akció hiba volt. Hogy lehetne megoldani a konfliktust? A döntés Washington kezében van, amely el akarja kerülni, hogy Moszkva és Peking összefogjon ellene.

USA figyelmeztetés a szankciók be nem tartása miatt

Az Egyesült Államok szankciókkal foglalkozó vezető tisztviselője a jövő héten törökországi és közel-keleti útján figyelmezteti az országokat és vállalatokat, hogy elveszíthetik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacához, ha az Egyesült Államok által tiltólistára tett  szervezetekkel folytatnak üzleti kapcsolatokat.

Washington támadja Oroszország azon kísérleteit, hogy kikerülje az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciókat.

Brian Nelson terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár január Ománba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Törökországba utazik, ahol kormánytisztviselőkkel, valamint vállalkozásokkal és pénzintézetekkel találkozik, hogy megerősítse, Washington továbbra is agresszíven végrehajtja szankcióit és mindent megtesz annak érdekében, hogy partnerei is hasonlóképpen tegyenek – mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője.

“Magántulajdonú cégek és állami intézmények azt kockáztatják, hogy elveszítik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacaihoz, mert szankcionált szervezetekkel üzletelnek, vagy jobbik esetben nem megfelelő gondossággal járnak el a szankciók betartásával kapcsolatos intézkedéseik során.” 

Az USA Pénzügyminisztériuma erőfeszítéseit az ukrajnai háborút követő szankciók és exportellenőrzések elkerülésére irányuló orosz próbálkozások ellen, valamint Irán destabilizáló tevékenységét a térségben, a növekedést és a külföldi befektetéseket aláásó tiltott finanszírozási kockázatokat.

Az utazás  biztosítani kívánja, hogy az egyik magas rangú tisztviselőjének tavalyi törökországi látogatása eredményeként létrejött megállapodás értelmében Törökország továbbra is érvényesítse az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni korlátozásainak megtartását. Az utazása egybeesik az Egyesült Államok és Törökország közötti feszült kapcsolatok időszakával, a két NATO-szövetséges számos témában kifejezte nézeteltérését. A pénzügyminisztérium vezetője Ankarában figyelmeztetni fogja a cégeket és a bankokat, hogy kerüljék az esetleges kettős felhasználású technológiatranszferekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket végső soron az orosz hadsereg is felhasználhat – mondta a szóvivő.

Washingtont az Irán elleni amerikai szankciók megkerülése is aggasztja

A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Sitki Ayan török ​​üzletemberrel és céghálózatával szemben, azzal vádolva őt, hogy elősegítette az olajeladást és a pénzmosást az Iráni Forradalmi Gárda számlájára.

Washington egy sor szankciót vetett ki az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező társaságokra az Iránnal kapcsolatos szankciók be nem tartása miatt, és megnevezte az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező légiközlekedési vállalatot, amely a Wagner csoport – akik harcolnak Ukrajnában  – orosz zsoldosait támogatja.

Kissinger: Oroszországgal párbeszédet kell folytatni!

Az idén már százéves egykori amerikai külügyminiszter azt üzente a davosi világgazdasági fórumnak, hogy fenn kell tartani  a párbeszédet Oroszországgal.

Meg is mondta, hogy miért tekinti nagyon fontosnak, hogy a háború ellenére fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával:

“Oroszországnak legkevesebb 15 ezer atomfegyvere van!”

Ezért mindenképp el kell kerülni azt, hogy a háború átterjedjen Ukrajna területéről Oroszországba is. Akkor ugyanis Moszkva arra hivatkozhatna, hogy önvédelemből atomfegyvert is bevethet.

“Oroszországot előbb vagy utóbb vissza kell engedni a nemzetközi rendszerbe “ – sürgeti Kissinger, aki állandóan a bécsi kongresszusra hivatkozik amikor Napóleon veresége után ott ült a tárgyalóasztalnál Talleyrand, Franciaország külügyminisztere is.

Ukrajna a NATO tagja lesz

Ezt ma már elfogadja Henry Kissinger is, aki korábban azért ellenezte ezt, mert tartott attól, hogy Putyin válaszul megtámadja Ukrajnát. Minthogy ez már megtörtént – érvel Kissinger –

Ukrajna NATO tagsága az egész térség biztonságának feltételévé vált.

Kissinger arra ösztönzi Biden elnököt, hogy Ukrajna feje fölött tárgyaljon Moszkvával, és vegye rá Zelenszkij elnököt az engedményekre. A Biden kormány ezzel ellentétben komoly fegyver szállításokkal erősíti Ukrajnát, és tovább akarja gyengíteni Oroszországot.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a forró drót működik Washington és Moszkva között, de csak ritkán használják. Sem az oroszok sem pedig az ukránok nem mutatnak hajlandóságot a megegyezésre, így a háború elhúzódik, és mérhetetlen szenvedést okoz a lakosságnak Ukrajnában.

Putyin vesztésre áll az unió elleni energia háborúban

Egyharmaddal kisebb bevétele lehet az olaj és a földgáz exportjából idén Oroszországnak , amelynek költségvetése döntő mértékben függ ettől. Putyinnak hozzá kell nyúlnia a vastartalékhoz, ha folytatni akarja a háborút – írja a brüsszeli Politico.

45%-át tette ki Oroszország költségvetésének tavaly az olaj és földgáz export. 155 milliárd euróról van szó, ez pedig 30%-kal magasabb mint az előző évben. Az ok: Oroszország ugyan jóval kevesebb olajat és földgázt tudott eladni külföldön a szankciók miatt, de az energia válság olyan magasra vitte fel az árakat, hogy az oroszok még így is pénzüknél voltak. Idén már valószínűleg nem így lesz, mert az ukrajnai háború előtti szintre süllyedt az olaj és a földgáz ára az európai piacon, ahol immár Norvégia vette át a fő energia szállító szerepet Oroszország helyett. Így baj lehet a költségvetéssel Moszkvában hiszen már a tavalyi is deficites volt – közölte kedden Andrej Sziluanov pénzügyminiszter. Az ukrajnai háborút megelőző időszakban Oroszország költségvetése mindig többletet mutatott épp az energia export miatt. Tavaly már a GDP 2,3%-át tette ki a hiány! Miközben a GDP csökken, a deficit nő – ez az ukrajnai háború egyik legkínosabb gazdasági következménye Oroszország számára.

Maga az orosz kormány is úgy véli, hogy idén kevesebbet kaphat az olaj és a földgáz exportért: 23%-os csökkenéssel számolnak.

Pedig már tavaly sem ment fényesen a Gazpromnak, amely elveszítette prémium piacát, az Európai Uniót. Tavaly 46%-kal csökkent a földgáz exportja – ismerte el Alekszej Miller vezérigazgató.

A tavalyi költségvetésben a földgáz export 10-15%-ot képviselt, idén ez minden bizonnyal kevesebb lesz.

Az olajszankciók jelentik az igazi kemény csapást Putyinnak

37,9 dollárért vesz Kína egy hordó Ural olajat Oroszországtól miután Peking vígan kihasználja Moszkva szorult helyzetét. Szakértők szerint 55 dollár fölött jelent igazi profitot egy hordó Ural olaj eladása a világpiacon. December 5-től érvényes az olajársapka, melyet a G7 államok, az Európai Unió és Ausztrália alkalmaznak Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az olaj ársapka 60 dollár, jelenleg ez alatt folyik a kereskedés. A Nyugat nem vásárol tengeren szállított olajat Oroszországtól, de a csővezetéken érkező nyersanyag mentesül a szankciók alól. Az egyik orosz vezeték Ukrajnán keresztül szállít olajat az Európai Unióba, a másik Bakun keresztül dél felől.

“Az olaj szankciók jelentik a legsúlyosabb csapást az orosz költségvetésre. Ezt csak fokozhatja, hogy február 5-től kiterjed a bojkott az orosz olaj termékekre is”

– nyilatkozta a Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi békekutató intézet főmunkatársa.

Mivel fenyegetőzik Putyin?

Azzal, hogy február elseje után nem ad el olajat olyan országoknak , melyek alkalmazzák az olajársapkát. Az elnöki rendeletben van egy kiskapu: Putyin kivételt tehet vagyis Oroszország barátai felmentést kaphatnak.

“Nem lehet igazán komolyan venni Putyin fenyegetését ugyanis Oroszországnak nemigen van alternatívája, nincs elég nagy olajszállító flottája. Kénytelen hajókat bérelni. Csakhogy erre a szankciók miatt immár nincs lehetősége”

– mondja Alekszandra Prokopenko, aki korábban az orosz nemzeti bankban dolgozott, most pedig független szakértő Moszkvában.

Az oroszok másik fegyvere az, hogy visszafogják az olaj kitermelést, hogy hiányt kreáljanak a globális piacon. 700 ezer hordó olajjal hoznak kevesebbet a felszínre február elsejétől Oroszországban. Persze a szükségből csinálnak erényt, mert a nyugati szankciók chip hiányt is okoznak, és emiatt az olaj és gázipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül Oroszországban.

Fokozhatja Putyin gondjait, hogy lelassul a globális gazdaság, mert idén sok ország recesszióba csúszhat. Ilyenkor pedig csökken az olajkereslet.

Tavaly Oroszország GDP-je 2%-kal csökkent. Az ok: Moszkva 50%-kal növelte katonai kiadásait az ukrajnai háború miatt. Mi várható idén? A katonai kiadások további növekedése, és a többi szféra drasztikus kiéheztetése. 20%-kal csökkennek az oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre szánt költségvetési kiadások.

Egyensúly így sincs: a költségvetés hiányát a GDP 2%-ára tervezik Oroszországban. Honnan veszik a pénzt, ha az olaj és földgáz bevételek csökkennek? A vastartalékból: Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy 29 milliárd dollárt akarnak kivenni a szuverén nemzeti alapból, melyet korábban főként az olaj és földgáz bevételekből töltöttek föl.

“Ha minden így megy tovább elfogyhat a vastartalék 2025-re”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi Békekutató Intézet főmunkatársa.

Hiába olcsó az orosz Ural olaj mégsem kelendő a világpiacon

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy idén januárban régen  nem látott mélypontra jutott az Ural olaj ára a globális piacon, ahol a szankciók miatt egyre kevesebben vásárolnak belőle.

52 dollár egy hordó Ural olaj a világpiacon, ahol egy éve nem láttak ilyet. Ez elmarad az olajár sapkától, melyet december elején 60 dollárban állapítottak meg a G7 országok, az Európai Unió és Ausztrália.

Putyin gazdaságára nézve ez különösen nagy csapás hiszen az olajbevételek sokkal jelentősebbek mint a földgáz bevételek. Tavaly viszont az orosz kőolaj export 80%-kal csökkent már ami a tengeri kereskedelmet illeti.

Honnan szerzik be az európai kőolaj finomítók a nyersanyagot? Norvégiából, az Egyesült Államokból, Szaúd Arábiából, Guyanából és Azerbajdzsánból – derül ki a S&P jelentéséből.

Hol tudnak még eladni kőolajat az oroszok? Kínában és Indiában. Ott is az a probléma, hogy a vevők kihasználják a helyzetet, és jelentős engedményekre kényszerítik az orosz eladókat.

Ural, az orosz referenciaolaj ára 35%-kal a világpiaci szint alatt

Ez tulajdonképp keverék, amelyben az Ural és a Volga vidékről származó nehezebb olajat vegyíti a könnyebb nyugat szibériaival. Csővezetéken is szállítják külföldre: a Druzsba- Barátság – vezeték Ukrajnán keresztül visz orosz olajat Európába, így Magyarországra is. A másik, a déli vezeték Novorosszijszkból Bakuba szállítja az orosz kőolajat, amely azután Azerbajdzsánból érkezik Európába.

Putyin a múlt év végén válaszcsapással fenyegetőzött az olajársapka miatt, de nem sok kártya maradt a kezében.

Szakértők szerint 55 dollár az az ár, amely még elég jó az oroszoknak.

Putyin döntése szerint február elseje után az oroszok nem adnak el olajat olyan vevőnek, aki betartja a 60 dolláros ársapkát. Az orosz elnök ugyanakkor jelezte: tehetnek kivételt. Vagyis behunyhatják a fél szemüket, és eladhatnak olajat olyan államoknak is, melyek alkalmazzák az olaj ársapkát.

Az orosz olajipar fő felelőse, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is elismerte, hogy az olaj ársapka miatt 5-7%-kal csökkenhet az olaj kitermelés Oroszországban. A másik ok persze az, hogy a chip szankciók miatt az orosz olajipar egyre nagyobb bajban van, egyre nehezebben tudja folytatni az olajkitermelést.

Van persze egy másik forgatókönyv is – írja az oilprice.com. Eszerint 2023-ban nemigen csökken majd az orosz olaj exportja. Miért nem? Mert az oroszok komoly bevételre tesznek szert akkor is, ha az Ural ára viszonylag alacsony. Bevételre pedig az orosz költségvetésnek nagy szüksége van az elhúzódó ukrajnai háború miatt.

India és Kína ugyan jelentős engedménnyel vásárol, de így is körülbelül 56 dollárt fizet minden egyes hordó Ural olajért.

Az oilprice.com azt is megemlíti, hogy az olaj szankciókat ki is lehet játszani. Ebben az oroszok tanácsokat kaphatnak Irántól, amely régóta szankciók hatása alatt áll nukleáris programja miatt. Irán korábbi olajminisztere ezt őszintén el is mondta:

“a mi olaj exportunk nem Irán zászlaja alatt zajlik. Addig cserélgetjük az olaj szállítmányokat kísérő dokumentumokat, amíg azok elfogadhatóvá válnak a vevők számára”

– nyilatkozta Bijan Zanganeh, Irán ex olajminisztere.

Orbán felzárkózik, de hova?

A magyar miniszterelnök karácsonyi vacsorán adta elő, hogy milyen irányban kívánja vezetni az országot a következő években.

Elképzelése, víziója nyíltan szembemegy a Biden adminisztráció programjával, amely szembeállítja a demokrácia táborát az “önkényuralmi rendszerekkel” mindenekelőtt Kínával és Oroszországgal. Orbán Viktor ezzel a szembeállítással és a gazdaságok szétválasztásával szemben az összekapcsolást javasolja vagyis a fokozott együttműködést a Nyugat és a Kelet között. Ez nem áll távol Scholz kancellár elképzeléseitől, aki sietett Pekingbe látogatni noha az Egyesült Államok vezetői lebeszélték erről. A magyar miniszterelnök attól tart, hogyha a Nyugat és a Kelet élesen szembekerül egymással, akkor Magyarország a periférián marad holott a célja a felzárkózás a fejlett államokhoz.

Felzárkózás de hogyan?

Előszöris Magyarországnak ki kell maradni a blokkból, mert azt egyértelműen Washingtonból irányítanák – mondja Orbán Viktor, aki szerint Széchenyi István és Teleki Pál a Nyugat és a Kelet közötti közvetítésben látták a felzárkózás útját. Széchenyi ugyan egyértelműen a Nyugat modelljét ajánlotta Magyarországnak a felzárkózásra, és a kiegyezés utáni évtizedek olyan gazdasági fejlődést jelentettek, amelynek eredményeképp Magyarország a csúcsra jutott: az első világháború előtti évben állt a legközelebb az európai színvonalhoz.

Azóta ezt nem sikerült elérni, és a rendszerváltás óta eltelt 33 év egyáltalán nem jelentett felzárkózást. Orbán emiatt nem fárasztotta magát az önkritikával noha 16 éven át ő volt a miniszterelnök. Feltehette volna a kérdést: miért nem lett kisebb a szakadék az osztrák és a magyar életszínvonal között?

Miért csak Bulgáriában és Romániában keresnek kevesebbet az emberek az Európai Unióban?

Míg a magyar oktatási rendszer Nobel díjasokat nevelt az Osztrák-magyar monarchia idején addig Orbán nemzeti együttműködési rendszerében a tanárok az éhbérek ellen tiltakoznak.

Mindez nem mutat felzárkózásra, de nagy dolgokat akarni is elég – véli Orbán Viktor. Aki hálózatként fogja fel a nemzetközi együttműködést, és azt tűzte ki célul, hogy Magyarországnak minél több partnere legyen. Ez üdvös elképzelés csakhogy a partnerek mit látnak: egy közepesen fejlett országot mely képtelen reális felzárkózási programot kitalálni nemhogy megvalósítani. Az unión kívüli partnerek számára egyetlen vonzereje van Magyarországnak: tagság az Európai Unióban. Kína, Oroszország vagy Törökország számára csakis ezért kívánatos Orbán barátsága. Tudja ezt nagyon is jól a magyar miniszterelnök is, de nem mondhatja meg híveinek, akiket azzal áltat, hogy Magyarország regionális középhatalom lesz.

Álmodik a nyomor

A régiónak két fontos országa van az Egyesült Államok számára: Lengyelország és Románia. Hozzájuk képest Magyarországnak esélye sincs a regionális középhatalom szerepére még akkor sem, ha Orbán Viktor felzárkózási tervei sikerülnének. Erre azonban csekély az esély: az egész régió felzárkózása a fejlett Nyugathoz sokkal inkább vágyálom mint valóság pedig közben Nyugat Európa gazdag országai is gyengén muzsikálnak. Európa versenyképessége és súlya a világban állandóan csökken. Az uniós felzárkózási tervek nem járnak eredménnyel: a digitális globalizáció rendszerében Európa a nagy vesztes, amely az ukrajnai háborúval újabb mélyütést kapott. Ebben a helyzetben Orbán Viktor felzárkózási tervei tragikomikus benyomást keltenek hiszen a reális feltételek egyáltalán nem kecsegtetnek semmifajta reménnyel arra, hogy utolérjük Ausztriát, melynek életszínvonalát Magyarország évszázadok óta aszimptotikusan közelíti, és ezen Orbán Viktor elképzelései aligha változtatnak.

Nézeteltérés az orosz felsővezetésben

A brit hírszerzés kommentálta az Orosz Föderáció nyugati haderőcsoportja (ZGV) parancsnokának változását Ukrajnában, és azt mondta, hogy az ilyen személyi fluktuáció az orosz védelmi minisztériumban fennálló nézeteltéréseket tükrözheti.

Valószínűleg Jevgenyij Nyikiforov altábornagy veszi át az orosz csapatok nyugati csoportjának parancsnokságát Ukrajnában. Ezt írja, a brit védelmi minisztérium hírszerzési áttekintése állapítja meg.

Ő lesz az egység legalább negyedik parancsnoka az invázió óta, és váltja Szergej Kuzovlev vezérezredest, akit mindössze három hónapja neveztek ki.

A brit hírszerzés emlékeztet arra, hogy az Orosz Erők Keleti Csoportjának (SGV) vezérkari főnökeként az invázió első heteiben Nyikiforov aktívan részt vett a GVS és a légideszant csapatok katasztrofális kísérletének tervezésében, hogy északnyugat felől előrenyomuljanak Kijev felé.

“Szinte biztos, hogy a ZGF-nek most az a feladata, hogy megtartsa Oroszország jobb szárnyát – a Luhanszki régió területét Kreminnaja és Szvatovo térségében. Mivel ebben a szektorban bármelyik fél megkísérelhet támadást, Nikiforov egy fontos operatív szerepe a konfliktusban” – áll az áttekintésben.

“Az orosz vezető tisztek folyamatos cseréje valószínűleg az orosz védelmi minisztérium hadviselés jövőjével kapcsolatos belső nézeteltéréseket tükrözi”

– vélekedik a brit hírszerzés.

Amint arról beszámoltunk, a brit hírszerzés szerint Oroszország valószínűleg prioritásként kezeli a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi csapatai logisztikai támogatása szempontjából.

Ukrajna szenved

Az orosz agresszor tovább folytatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának létesítményeinek elpusztítását. Célzott támadások során légi és tengeri bázisú cirkálórakétákat, légvédelmi irányított rakétákkal támadtak Ukrajna városaira.

Az orosz támadás során az előzetes adatok szerint összesen 69 rakétát indítottak amiből az ukrán védelmi erők 54  cirkáló rakétát semmisítettek meg.

Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter elmondta, hogy a áramtermelő létesítményekben és az elektromos hálózatokban december 29-én bekövetkezett károk miatt nehéz a villamosenergia-helyzet Ukrajna nyugati részén, a kijevi és az odesszai régiókban. Délelőtt 11 órától az ország nyugati részén, Odessza és Kijev térségében kritikus energiaszolgáltatási helyzet alakult ki ezért vészhelyzeti áramkimaradások várhatók.

Klicsko, Kijev polgármestere szerint az ukrán főváros energiarendszerének 40%-a sérült meg a mai támadásban. Az eddigi jelentések szerint a támadásnak két sérültje van. A villamoshálózat helyreállításán már dolgoznak az energetikai szakemberek.

“A Kreml folytatja a hatalmas rakétatámadás-hadjáratát, brutálisan felhasználva a hideget és a sötétséget Ukrajna ellen… Köszönöm az ukrán légvédelem ügyességét – Ukrajna győzni fog” – kommentálta Twitterén az Egyesült Államok nagykövetsége. A rakétatámadást Maya Sandu moldovai elnök és a francia külügyminisztérium vezetője, Catherine Colonna is elítélte.

Háború előtti szinten a földgáz ára Európában

0

77 euró alá is ment a földgáz ára a gáztőzsdén Rotterdamban. Ilyen alacsony még sohasem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta. Az ok: az időjárás meleg rekordokat döntöget Európában, ahol a gáztárolók feltöltöttsége magas. Csak emlékeztetőül: nyáron 350 euróra is felment a földgáz ára amikor fel kellett tölteni a tárolókat a fűtési szezon kezdetére.

Bár december elején érkezett egy hideg hullám, de az időjárás jóval melegebb volt mint korábban, ezért a tárolók töltöttsége igen magas: átlagosan 83% Európában. Ez 30%-kal magasabb mint tavaly amikor még csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy Putyin megindíthatja az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Uniós gázársapka

Az árak mérséklésére az Európai Unió elfogadott egy gázársapkát, melyet a magyar kormány elszántan ellenzett mondván emiatt esetleg nem jön majd földgáz Oroszországból. Moszkva fenyegetőzik is, de nemigen tudja másnak eladni a földgázt hiszen nincsenek megfelelő vezetékek. A cseppfolyósított földgáz előállításában pedig Oroszország le van maradva, és a technológiát nyugati szankciók sújtják vagyis a lemaradás tartósnak ígérkezik.

A földgáz árának csökkenése megkönnyebbülés lehet a fogyasztóknak és az uniós tagállamoknak is. A megnövekedett energiaszámlát a családok, az intézmények és a vállalkozások jelentős mértékben csakis állami támogatással tudják elviselni.

Mennyi a hazai gázár?

Putyin olcsó földgázt ígért, de a hazugság hamar kiderült amikor a szakértők utánaszámoltak: a rotterdami földgáz tőzsde árain kapjuk az orosz földgázt némi időbeni csúszással. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elérte Moszkvában, hogy a fizetési határidőket is lehet csúsztatni. De mi lesz a magyar fogyasztókkal, akik 27%-os ÁFA-t fizetnek? Bár az ellenzék többször is javasolta ennek csökkentését, de ettől a magyar kormány elzárkózik. Nem véletlenül:

a költségvetés bevételi oldalán minden adóforintra szükség van, mert akkora a deficit.

A jövő évi költségvetés amúgyis igen bizonytalan lábon áll. A magyar állam igen komoly finanszírozási gondokkal küszködik – ahogy erről a legilletékesebb, Matolcsy György beszámolt amikor arról beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtt, hogy Magyarország a világ legsérülékenyebb 4-5 országa között van.

A New York-i Bloomberg arról írt, hogy az Európai Unió szegényebb államai pénzügyi válságba kerülhetnek, mert nem lesznek képesek kifizetni az energiaszámlákat a húszas években.

Emiatt rendkívüli mértékben megnövekszik az európai eurómilliárdok értéke. Nemcsak amiatt, hogy ez az összeg euróban érkezik meg a tagállamokba hanem azért is, mert a piacok látják: az Európai Unió támogatja az érintett országot. Olaszország vagy Görögország államkötvényei szempontjából döntő fontosságú ez a megítélés. Ezért hiába bízik Orbán Viktor Giorgia Meloni támogatásában, az olasz miniszterelnök asszonynak kétszer is meg kell gondolnia, hogy szembefordul-e Brüsszellel?

Magyarország negatív brüsszeli megítélése igencsak sokba kerül az országnak.

A haszon pedig nem szembeötlő hiszen Oroszország nem ad kedvezményt a gázárban. Az csakis azért csökken, mert nincsen rá kereslet Európában. Persze nemcsak a meleg idő miatt kisebb a földgáz iránti kereslet hanem amiatt is, hogy a szakértők recesszióra számítanak Európa legtöbb országában. Ez pedig csak fokozza a gondokat hiszen kisebb GDP-ből kell kifizetni az energiaszámlát.

“A Nyugatnak már nem érdeke a háború folytatása Ukrajnában”

Éfraim Inbar professzornak, aki a Stratégiai és Biztonságpolitikai Intézet igazgatója Jeruzsálemben az a véleménye, hogy a Nyugatnak nem érdeke az ukrán háború elhúzódása.

“Sem a Krím sem pedig a Donbasz régió nem tér vissza Ukrajna fennhatósága alá” – jósolja az erőviszonyok ismeretében az izraeli professzor. Putyin elnök nemrég arról beszélt, hogyha kell, akkor 1,5 millió katonát mozgósítanak, hogy elérjék a céljaikat Ukrajnában.

“A Nyugat már elérte stratégiai céljait, mert meggyengítette Oroszországot, és megerősítette a NATO keleti szárnyát.”

Jens Stoltenberg NATO főtitkár nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a szervezet célja: megakadályozni Oroszország győzelmét!

“Oroszország immár nem tudja lenyelni Ukrajnát“ – hangsúlyozza az izraeli biztonságpolitikai szakértő, akinek nézetei közel állnak ahhoz, amit Henry Kissinger megfogalmazott. A 99 éves ex USA külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak olyan békekonferenciát kellene összehoznia, melyen Oroszország képviselői is jelen lesznek. Kissinger a bécsi békét hozza fel példaként amikor a vesztes franciák képviselője, Talleyrand külügyminiszter is részt vett a tárgyalásokon. Igaz, hogy az egykori püspök időközben Napóleon külügyminiszteréből a Bourbon dinasztia diplomáciájának vezetője lett, de akkor is Franciaországot képviselte.

Ázsiára kell koncentrálni

Éfraim Inbar professzor szerint az Egyesült Államoknak Ázsiára kellene koncentrálnia hiszen az első számú stratégiai ellenfél nem a gyengülő Oroszország, hanem Kína. Washingtonban ugyan már három elnök is deklarálta, hogy a huszonegyedik évszázad Ázsia százada lesz, de az USA figyelme ehelyett Európára és a Közel Keletre koncentrált. Más az Egyesült Államok és Európa érdeke:

“Az európaiaknak mindent meg kell tenniük az ukrajnai háború befejezésének érdekében “

– hangsúlyozza az izraeli professzor, aki szerint ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy Európa maga is hadszíntérré válik.

Mi lehetne a megoldás?

Az izraeli professzor szerint Washingtonnak nyomást kellene gyakorolnia Ukrajnára, hogy mondjon le a Krímről és a Donbaszról, és arról a vágyáról, hogy csatlakozik a NATO-hoz. Oroszországnak viszont cserébe el kellene fogadnia, hogy Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak.

Kissinger szerint ma már Ukrajna NATO tagsága sem elképzelhetlen. A lényeg az, hogy elkezdődjenek a tűzszüneti tárgyalások. Senki nem tudja pontosan, hogy Biden elnök mit ígért Zelenszkijnek a Patriot légvédelmi rakétákon kívül. Amerikai nyomás nélkül Zelenszkij nem hajlandó tárgyaló asztalhoz ülni Putyinnal. Az izraeli professzornak ugyanaz a véleménye mint a 99 éves Kissingernek: a tárgyalások csakis akkor vezethetnek el a békéhez, ha Oroszország érdekeit is figyelembe veszik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK