Kezdőlap Címkék Románia

Címke: Románia

Parászka Boróka Facebook bejegyzése

Ennyit érnek a Magyarország határain kívül összegyűjtött szavazatok: Marosvásárhely és Jedd között félúton, a jeddi köztemetővel szemben hevert egy zsák szavazólap. Köztük, nyilván ellenzéki pártokra leadott szavazatok, félig elégve.

Ennyit arról, hogy milyen biztonsággal gyűjti, és kezeli az RMDSZ, az EMSZ a szavazólapokat, mennyire garantálja, hogy senki ne nyúljon bele a borítékokba, hogy az erdélyi ellenzéki szavazatok is eljussanak a szavazatszámláló központokba.
Ennyit arról a kampányról, amit az RMDSZ és az EMNSZ is hetek óta nyom: nem szabad a román portára bízni a szavazatokat, mert “nem biztonságos”. Pontosan ennyivel megbízhatóbb az úgynevezett erdélyi magyar érdekképviselet. Amikor majd azt veti fel mindenki, hogy kikre szavaztak az erdélyiek, akkor jusson eszetekbe ez a képsor. Pont ennyit ér az erdélyiek valós véleménye.
A helyszínről tudni kell, hogy ez egy forgalmas közút, erre halad el a Marosvásárhelyet Nyárádszeredával összekötő országút. Ráadásul a szavazólapokat annál a csomópontnál dobták el, ahol a rendőrség rendszeresen kint áll, esténként különösen, felügyelik a forgalmat. Ettől a helyszíntől egy kilométernyire épp építkezés folyik, egy multi épít bevásárlóközpontot. Kiemelten őrzik a területet a hozzáférhető építőanyagok miatt, minden éjjel kint van a biztonsági szolgálat, és éjjel is dolgoznak. Most ráadásul napok óta tarlótüzek vannak. Többször járt kint a tűzoltóság, fokozott a készültség.
Bátrak voltak, akik a zsákokat kivitték, meggyújtották és otthagyták: a hatóságok szeme láttára, a tarlótüzek évadján gyújtogattak, és még az sem volt fontos számukra, hogy tényleg eltüntessék a nyomokat. #erdélyválaszt

Gyorsabban nőtt a családok jövedelme Romániában mint Magyarországon

136%-al volt magasabb Romániában míg Magyarországon csak 72%-al emelkedett tíz év alatt. Ez persze szegényházi vetélkedő az Európai Unióban, ahol Magyarország és Románia továbbra is a legszegényebb országok közé tartozik.

Magyarország egy főre jutó GDP-je 39%-a volt az unió átlagának 2010-ben, és 2021-re ez nőtt 50%-ra. Románia egy főre jutó GDP-je 62% volt 2010-ben, és 2021-re 69%-ra nőtt – derült ki a Gazdaságkutató intézet tanulmányából. Az egy főre jutó GDP óriási egyenlőtlenségeket takar mind Magyarországon mind pedig Romániában. Ezért a Gazdaságkutató intézet megvizsgált egy-egy átlagos családot is, ahol két kereső és két gyerek van. Románia gyorsan zárkózik fel e téren is: 2010-ben csak 59%-a volt a nettó bevétele egy romániai családnak a magyarhoz viszonyítva, ez mostanra 81%-ra növekedett.

Romániában a nyugdíjak jóval szerényebbek mint Magyarországon, de itt is gyorsan zárkóznak fel: 2010-ben csak 46% volt, 2021-ben 63% a magyar nyugdíjasokéhoz viszonyítva.

Korrupció?

A Gazdaságkutató Intézet szerint Románia gyorsabb felzárkózásának fő oka az, hogy komolyabban veszik a korrupció elleni küzdelmet mint Magyarországon. A 2013 óta működő korrupció ellenes ügyészség fontos szerepet játszott ebben az ügyben. Vezetőjét, Laura Codruta Kövesit ugyan megbuktatták Romániában, de ő lett az Európai Ügyészség vezetője. Jellemző, hogy míg Románia belépett ebbe a szervezetbe, a magyar kormány nem. A Tranparency International kimutatása szerint Bulgáriával együtt Magyarország és Románia az Európai Unió három legkorruptabb állama. Egyben ők a legszegényebbek is.

Miért olyan alacsony az oltási hajlandóság a Székelyföldön?

36%-os az oltottsági arány (ez két oltást jelent) a Székelyföldön miközben Románia egész területén 48% – ezt állapította meg egy felmérés, melyet két magyar szociológus készített, és a Transindex portál ismertetett.

Mindössze 9% azok aránya a Székelyföldön, akik három védőoltást kaptak a Covid 19 vírus ellen – közli a tanulmány, melyet Kiss Tamás és Toró Tibor készített. Miért ez a vírus és oltás szkepszis a Székelyföldön?

Nem az általános bizalmatlanság miatt, mert az Románia egész területén elterjedt: a legszűkebb családon kivül senki sem bízik senkiben! A szerzők szerint a fő baj az, hogy az elit a Székelyföldön nem állt be az oltási kampány mögé. Az RMDSZ ugyan hivatalosan kampányol, de a helyi polgármesterek jórésze egyáltalán nem. Probléma ezenkívül a katolikus egyház, amely a román ortodox egyházhoz hasonlóan elég kétértelmű magatartást tanúsít miközben Ferenc pápa Rómában mindenkit arra buzdít, hogy oltassa be magát.

Szegénység és tudatlanság

Ez is erősíti a vírus és oltás szkeptikus magatartást. A Székelyföld Románia egyik legszegényebb régiója éppúgy mint Moldva, amely szintén igencsak vírus és oltás szkeptikus.

Az Erdély más részein lakó magyarok sokkal közelebb állnak az európai normákhoz mint a Székelyföldiek. Románia lakosságának 44%-a van azon a véleményen, hogy helyes, ha csakis védettségi igazolvánnyal látogathatók egyes helyek. A Székelyföldön mindössze a megkérdezettek 19%-a helyesli ezt.

Nagyon sokan hisznek a különböző összesküvés elméletekben, és nem adnak hitelt a hivatalos tájékoztatásnak.

Orbán hatás?

Sokan reménykedtek abban, hogy a magyar miniszterelnök, aki igen népszerű a Székelyföldön, befolyásolja a közvéleményt, és megindul az oltási kampány támogatása, de ez nem következett be. A felmérés azt mutatja, hogy Orbán hatása, amely más tekintetben ugyancsak jelentős, erre nem terjed ki. A magyarországi politika iránt érdeklődők körében ugyan nagyobb az oltási hajlandóság, de ez általában a jobban képzett társadalmi rétegekre jellemző, akik különben is komolyabban veszik a járvány elleni harcot. Az RMDSZ támogatói általában pozitívan viszonyulnak az oltási kampányhoz míg a bizonytalan választók többsége vírus és oltás szkeptikus. Az RMDSZ vezetője a Fidesz legutóbbi kongresszusán letette a hűségesküt Orbán Viktornak. Aki a Székelyföldön, Tusnádfürdőn szokta elmondani ideológiai szónoklatait, de a COVID járvány ezt is megakadályozta. A magyar miniszterelnöknek Magyarországon is az az egyik legnagyobb problémája az oltási kampánnyal, hogy lelkes hívei között nagyon sokan vírus és oltás szkeptikusak annak ellenére, hogy a járvány halottainak száma Magyarországon immár meghaladta a 40 ezret is.

Román nácik tombolása Temesváron

Az Aur neonáci szervezet emberei rövid időre elfoglalták a városházát Románia másik legnagyobb városában, ahol jelenleg német a polgármester – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Dominic Fritz kezdetben segély akciókban vett részt Temesváron, ahol 1989-ben megkezdődött a Ceausescu ellenes forradalom, nemrég pedig polgármesternek választották. Azóta céltáblája a román neonáciknak, akik a németek és a magyarok ellen mozgósítják híveiket Romániában, ahol az államfő is német.

A román Orbán?

George Simion, az Aur vezére szívesen így nevezi magát noha közben a magyar kisebbség ellen bújtogat Romániában. Az Aur jelenleg a negyedik párt Romániában, amely külföldön igyekszik szövetségeseket találni. Ezért elképzelhetőnek tartják, hogy belépjenek abba a szélsőjobboldali szövetségbe, melyet Orbán Viktor próbál meg tető alá hozni – egyelőre eredménytelenül – Európában.

Érdekes módon – sok más szélsőjobboldali vezérhez hasonlóan – George Simion is kiváló kapcsolatot ápol Putyinnal. Az orosz államfő mindenkit támogat, aki gyengíti az Európai Uniót. A román elit viszont egyértelműen szembenáll Moszkvával és maximálisan hangoztatja hűségét a NATO-hoz. Ez olyan apró diplomáciai különbségekben is megmutatkozik, hogy – a magyar kormánytól eltérően – nem bírálja Ukrajnát a nemzeti kisebbségek elnyomása miatt, mert tisztában van azzal, hogy ezzel Putyin malmára hajtja a vizet. Így nem csoda, hogy Putyin a választási kampány kellős közepén Budapestre látogat, ahol Orbán Viktor miniszterelnök örömmel fogadja őt, nem pedig Bukarestbe, ahol csak a neonácik állnak ki mellette.

Az infláció az egész visegrádi blokkot fenyegeti

Lengyelországban a Nemzeti Bank újra emelte a kamatlábat, hogy ezzel megpróbálja megakadályozni vagy legalábbis lelassítani az inflációt. A londoni Financial Times arra hívta fel a figyelmet, hogy Lengyelországban húsz éve nem volt ekkora infláció. Varsóban ennek okát külföldön keresik, nem is mindig alaptalanul, de ez nem könnyíti meg a szegényebb néprétegek gondját, akik egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő árakkal.

A Lengyel Nemzeti Bank módosította inflációs előrejelzését: jövőre eredetileg 2,4%-ot jósolt maximum 3,5%-os plafonnal, de most már arra számít , hogy 2022-ben az áremelkedés 5,1-6,5% között alakul majd! Még ez is alulbecslésnek tűnik hiszen a múlt hónapban az idei infláció elérte a 6,8%-ot!

Kamatláb emelés

A Magyar Nemzeti Bank az elsők között kezdte meg a kamatláb emelést, ehhez csatlakozott Csehország és Románia. Az infláció Európa keleti felén jóval komolyabb gondot jelent mint Nyugaton, mert az emberek életszínvonala jóval alacsonyabb. Ezért az árnövekedés nagyon hamar elérheti azt a szintet, amelyet a kelet-európai országok szegényebb polgárai egészen egyszerűen nem tudnak megfizetni. Ráadásul olyan árak emelkednek, melyeket mindenképp meg kell fizetniük: élelmiszer, fűtés, benzin vagy gyógyszer.

Sem az amerikai Federal Reserve Board sem pedig az Európai Központi Bank nem emelt kamatlábat noha sokan számítottak erre. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnökasszonya úgy nyilatkozott, hogy jövőre sem valószínű a kamatláb emelése.

Az ok: sem Amerikában sem pedig az eurozónában nem kívánják agyoncsapni a konjunktúrát.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter máris jelezte, hogy alacsonyabb növekedésre számít az idén.

Jön a stagfláció?

Nouriel Roubini, aki megjósolta a nagy 2008-as pénzügyi válságot, az elmúlt időben arról írogat, hogy a világgazdaságot mindinkább a stagfláció fenyegeti. Vagyis csak az árak nőnek miközben a gazdaság stagnál. Ennek nagyon súlyos társadalmi következményei lehetnek főként olyan országokban, ahol a lakosság életszínvonala alacsony. A visegrádi államok vagy Románia idetartoznak. Európai mércével mérve ezekben az országokban a lakosság többsége szegénynek számít. Számukra az áremelkedés egzisztenciális fenyegetettséget jelent. Ezzel minden kormánynak számolnia kell a régióban, ahol sok országban, ahol kaotikus politikai állapotok uralkodnak.

Víruspánik Romániában

Naponta csaknem 500-an halnak bele a járványba, de az oltásellenesség nem csökken. Ha minden így megy tovább, akkor Románia vírusrekorder lehet Európában a fertőzöttek és a halálos áldozatok tekintetében.

Szerdán több mint 17 ezer új fertőzöttet regisztráltak. A Covid halottak száma egyetlen napon 414! Az intenzív osztályok mindenütt megteltek Romániában. románia segítséget kért, ezért néhány Covid beteget Magyarországra szállítottak a szegedi illetve a debreceni klinikára.

A Székelyföldön sajnos nagy az oltás ellenesség, és emiatt óriási a veszélye annak, hogy sokan válnak a negyedik hullám áldozatává.

A hivatalos jelentések szerint a halálos áldozatok száma átlépte a 43 ezret. Ez relatíve még mindig kisebb mint Magyarországon, ahol több mint 30 ezren váltak a járvány áldozatává. Románia népessége körülbelül a kétszerese Magyarországénak.

Erdélyi buszok a békemenetre

Az október 23-i tüntetésre a magyar kormány Erdélyből is szállítani akar résztvevőket, hogy ezzel is növelje a létszámot.

A tömegdemonstráció már eleve veszélyes a vírus terjedése szempontjából, de egy több órán át tartó autóbusz út szinte ideális körülményeket kínál a Covid 19 vírus terjedésének.

Ebben az esetben a politikai cél nyilvánvalóan felülírja a józan ész szabályait hiszen a vírus terjedése Magyarországon is felgyorsult.

A Semmelweis egyetem, melynek rektora, Merkely Béla professzor – a vírus elleni küzdelem arca – teljes kórház látogatási tilalmat rendelt el.

Mindeközben a foter.ro portál azt írja, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint még akár egymillióra is növekedhet a Covid 19 vírus halálos áldozatainak a száma Romániában.

Matolcsy: Románia jobb a digitális átmenetben

Tíz év alatt Románia az ötödik legjobb helyezést érte el az Európai Unióban abban, hogy az IT szektor részesedése milyen gyorsan nőtt a gazdaságban. Magyarország viszont a második legrosszabb helyezést érte el az Európai Unióban holott jobb helyzetből indult.

Matolcsy György jegybank elnök a Magyar NemzetbenMagyar Nemzet hasonlította össze a két ország gazdasági teljesítményét, és meg kellett állapítania: Románia lényegesen jobban teljesített a rendszerváltás óta. 1990-ben Románia még sereghajtó volt Kelet Európában: a gazdasági teljesítménye alig haladta meg az uniós átlag egyharmadát: 34,3%. Magyarország akkor 56,9%-ot mutatott fel. Az elmúlt harminc évben viszont Románia villámgyorsan fejlődött míg Magyarország sereghajtóvá vált Európa keleti felén.

A magyar felzárkózás mindössze 17,5% volt harminc év alatt míg Románia 37%-al rekorder volt a régióban! Ma már a román gazdaság szinte utolérte a magyart: 74,4% illetve 71,6% az uniós átlaghoz viszonyítva. Az egykori uniós államok közül csakis az észt és a litván felzárkózás volt gyorsabb 1990 és 2020 között.

Romániában a munka termelékenysége 2019-re megelőzte Magyarországot és Szlovákiát noha mindkét állam magasabb szintről indult.

A román informatika az uniós átlagot is meghaladja

A legutolsó felmérés szerint az informatikai szektor termelékenysége 127%-a az uniós átlagnak. Érdemes megjegyezni, hogy Románia e tekintetben Németországot is veri, amely igen gyengén teljesít a digitális átmenetben. Éppúgy mint Magyarország, amely az uniós átlag 60%-át sem éri el!

Romániában gondolnak a jövőre is: csaknem kétszer annyian végeztek informatika szakon a felsőoktatásban mint az uniós átlag, ez a térségben a legmagasabb.

Életszínvonal emelkedés

80%-al növekedtek a reálbérek Romániában 2010 és 2019 között. Ez a magyarnak kétszerese. Ráadásul sokkal több romániai állampolgár dolgozik külföldön, és az ő hazautalásaik is jelentősen javítják az életszínvonalat, és magasabb fogyasztást tesznek lehetővé.

Közegészségügyi katasztrófa

Matolcsy nem említi ezt a szektort – okkal. Kiderülne , hogy mind Magyarország mind Románia e téren van talán a leginkább lemaradva az Európai Uniótól. Miután mindkét országban az állam évtizedek óta elhanyagolja ezt a szektort, ezért óriási a munkaerőhiány. Románia az Európai Unió legnagyobb orvos exportőrei közé tartozik.

A vírusválság a felszínre hozta az évtizedek alatt szőnyeg alá söpört problémát. A szép GDP adatok nem feledtethetik, hogy a közegészségügy mutatói igen gyengék mint Magyarországon mind pedig Romániában. Persze az egy főre jutó GDP akkor is növekszik, ha sokan halnak bele a vírusjárványba …

Idő előtt szabadult a korrupció miatt lecsukott erős ember

Liviu Dragneát szabadon bocsátotta egy most hozott bírósági döntés, mely felülbírálta a korábban hozott ítéletet. A szociáldemokraták (ez Ceausescu pártjának utóda) egykori erős emberét Laura Codreanu-Kövesi juttatta börtönbe, aki időközben az Európai Ügyészség vezetője lett.

Románia belépett az európai ügyészségbe, de Magyarország nem. Orbán Viktor a szuverenitásra hivatkozik, de nyilvánvalóan fél attól, hogy a korrupciós ügyekben megedződött román ügyésznő az Európai ügyészség élén kínos kérdéseket tenne fel a miniszterelnök családjának valamint barátainak és üzletfeleinek rohamos gyarapodásával kapcsolatban.

Laura Codreanu-Kövesi többször is börtönbe juttatta Adrian Nastase egykori román miniszterelnököt korrupciós ügyekben. Van tehát tapasztalata az ilyesmiben.

Az amerikai kapcsolat

Bukarestben köztudott volt, hogy Laura Codreanu-Kövesinek az amerikai nagykövetségről súgnak. Az USA ugyanis két államot tekint stratégiai fontosságúnak térségünkben: az egyik Lengyelország, a másik Románia. Az amerikaiakat a korrupció nem zavarja, az orosz kapcsolatok viszont igen. Lengyelországban ez nem okoz problémát, mert az egész elit orosz ellenes. Az egykori kommunista párt, mely élvezte Moszkva bizalmát szinte teljesen eltűnt a süllyesztőben. Romániában más a helyzet. Bár Ceausescu eljátszotta a szuverén politikust, de a valóságban szorosan együttműködött Moszkvával, ahol tanulmányait folytatta a KGB elődjénél. Erről Pacepa tábornok írt sokat, aki Ceausescu kém főnöke volt, de átállt az amerikaiak oldalára. Nemrég halt meg 101 éves korában Covid járványban valahol az Egyesült Államokban.

Adrian Nastase valaha Ceausescu tanácsadója volt, de ezzel a diktátor halála után nem nagyon dicsekedett.

Az amerikaiak mindenkit le akartak venni a sakktábláról, aki korábban az oroszok embere lehetett.

És Orbán?

A magyar miniszterelnök korrupciós ügyeit is akkor tekinthetik nemzetbiztonsági kérdésnek Washingtonban, ha úgy értékelik: Orbán túl jóban van Moszkvával és Pekinggel!

Nem a magyar miniszterelnök látványos gesztusai érdeklik őket hanem az, hogy mit csinálnak a kínai tanácsadók a magyar Nemzeti Bankban? Miért utazik oly gyakran Kínába Matolcsy György, és miről tárgyal ott?

Miért ragaszkodik annyira a magyar miniszterelnök a Huawei 5G rendszeréhez noha az USA megpróbálta lebeszélni erről?

Miért utasította ki a CEU-t és hívta be a Fudant?

Végül pedig: miről tárgyalt Budapesten a kínai hadügyminiszter?

Ha Washingtonban úgy ítélik meg, hogy Orbán túllépte a határt, melyet egy szövetséges megengedhet magának, akkor felhasználhatják ellene a korrupciós ügyeket, de más módszereket is alkalmazhatnak.

Erdogan elnök ellen a CIA támogatásával szerveztek puccsot, melynek központja az Incirlik támaszponton volt, a NATO légierőinek helyi bázisán. A puccs elbukott, de Erdogan szultán utána az oroszoktól vásárolt rakéta elhárító rendszert, mely nem kompatibilis a NATO-éval.

Egy veterán amerikai diplomata, aki korábban az USA EBESZ nagykövete volt, tehát jól ismeri a térséget, azt javasolta, hogy Orbánt ne úgy kezeljék mint európai vezetőt hanem mint a harmadik világ populista diktátorait. Haiti elnökét, aki nem tetszett az USA-nak, nemrég kommandósok lőtték agyon. A szervezők Floridából irányították az akciót …

Elkobozzák a polgármester kétes eredetű vagyonát

Nem nálunk, hanem Romániában született olyen ítélet, ami egy vezető beosztású személy kétes eredű vagyonát elkobozzák. Catalin Chereches vagyonnyilatkozatai és a valóság közötti fényévnyi a különbség, ezért Nagybánya polgármesterének vagyonát elkobozzák.

Így döntött a kolozsvári bíróság. A polgármesternek joga van fellebbeznie, így egyelőre kérdéses a szóbanforgó 2,7 millió lejes vagyon sorsa (ez csaknem 200 millió forint).

A polgármestert már 2016-ban letartóztatták, mert megvesztegetési pénzeket fogadott el – emlékeztet a Transindex hírügynökség.

A korrupciós ügy ellenére újraválasztották Catalin Cherechest Nagybánya polgármesterének Romániában.

Ebben az országban komolyabban veszik a korrupció ellenes harcot mint Magyarországon.

Az egykori román korrupció ellenes főügyésznő ezért is került az európai korrupcióellenes ügyészség élére.

Magyarország nem lépett be az európai korrupcióellenes ügyészségbe, mert annak joga van vizsgálatot folytatni a tagállamok területén is.

Polt Péter magyar főügyész és Laura Codruta Kövesi európai főügyésznő szerződést írt alá az együttműködésről. A gyakorlatban derül majd ki, hogy ez mit jelent: a nemzeti együttműködés rendszerében a főügyész szerepe épp azért kulcsfontosságú, mert csakis ő indíthat vizsgálatot fontos korrupciós ügyekben. 2010 óta ilyesmire nemigen került sor- már ami a hatalom embereit illeti. Közben viszont Magyarország egyre lejjebb csúszik a korrupciós listán. A Transparency International szerint az EU három legkorruptabb állama: Bulgária, Magyarország és Románia.

“Heil Fritz!”

Temesváron a Németországból érkezett polgármester ellen “Heil Fritz!” jelszóval tüntettek a szélsőjobboldali románok. Dominic Fritz csak szimbólum hiszen egész Romániában tüntetés sorozat folyik a vírusszabályok ellen.

Az Aur nevű szélsőjobboldali szervezet az egyik fő szervező, amely visszatérőben van a Vasgárda hagyományaihoz. Ez az ortodox náci szervezet a nemzetet mint valamiféle egységet feltételezi, amelyet ellenséges erők mérgeznek és pusztítanak. Temesváron a Németországból érkezett liberális politikus vált célponttá. Másutt a magyarok, akiknek a távozását követelték Erdélyből.

Néhány helyen antiszemita megnyilvánulások is voltak. Soros György a román szélsőjobboldal célkeresztjében is benne van.

Székely zászló

A szélsőségesek összefognak a vírus terjedése ellen hozott szabályok miatt. Még a kötelező maszk viselése ellen is tiltakoznak. A húsvéti ünnepek előtt ezért egészen különös egymásra találásokról is beszámol az erdélyi sajtó: a székely zászló is ott lobog néhanapján az ilyen szélsőjobboldali tömegmozgalmi tüntetéseken. A teljes ideológiai zűrzavar mögött az emberek jelentős részének frusztrációját lehet felfedezni: a több mint egy éve tartó vírus tilalmak kifárasztották a társadalmat Romániában is.

A szélsőjobboldali tüntetéseket elítélte Klaus Johannis államfő, aki származását tekintve erdélyi szász. Korábban Nagyszeben polgármestere volt. Florin Citu román miniszterelnök éppúgy bírálta a szélsőjobboldali tüntetéseket mint az RMDSZ.

Romániában mindenki nagyon várja az uniós válságkezelő alapnak (750 milliárd euró/) az országra eső részét, mert a hosszúra nyúlt vírusválságból csak ennek segítségével tud kikecmeregni az EU egyik legszegényebb tagállama.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK