Kezdőlap Címkék Románia

Címke: Románia

Az EU számára megoldás lehet a Fekete-tengeri földgázkészlet

Románia hamarosan Európa legnagyobb földgázkitermelője és exportőre lehet, épp ezért a Neptun Deep földgázkitermelő terv igen jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen az energiafüggés a külvilágtól.

2027-ben már Románia válhat Európa legnagyobb földgáz kitermelő országává ha a Neptun Depp terv a megfelelő tempóban halad előre. Az Európai Parlement nemrég prezentációt hallgatott meg erről, melyben azt hangsúlyozták, hogy ez nem csupán üzleti terv hanem komoly stratégiai jelentőségű elképzelés az egész Európai Unió számára – írja a brüsszeli Politico, amelynek Christian Busoi, az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke elmondta:

”Románia a Fekete tengeri földgáz kitermelésével hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen az energiabiztonság és a versenyképesség.”

Az olcsó orosz földgázra alapozott európai ipar komoly gondokkal küzd a versenyképesség terén hiszen az importált cseppfolyós földgáz az USA-ból vagy Katarból drágább mint az orosz import volt az ukrajnai háború előtt.

“Ha kitermeljük mind a tengeralatti mind pedig a partmenti földgázt, akkor gyorsabban tudjuk helyettesíteni az orosz földgázt. Ráadásul a Fekete-tengeri kitermelésnél betartják a környezetvédelmi szabályokat, melyeket Észak Afrikában vagy a Közel Keleten gyakran figyelmen kívül hagynak” – fűzte hozzá az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke.

Mennyi földgázt tudnak kitermelni a Fekete tengeri Neptun Deep projekttel?

Évi 8 milliárd köbméter a cél mindjárt 2027 re. Mindez persze nincsen ingyen: 4 milliárd eurós beruházásról van szó. A szakértők szerint megéri, mert több mint 100 milliárd köbméter földgázt lehet kitermelni ebben a régióban.

A Neptun Deep program során kitermelt földgázból Magyarországnak és Ausztriának is jut hiszen a tervek szerint földgáz vezeték köti össze majd össze a Fekete-tengeri földgáz kitermelést a nyugatra irányuló csőrendszerrel.

Moszkvában nem örülnek ennek igazán, és ez annál is inkább problémát jelent, mert amióta az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet, Románia közvetlenül határos lett a tengeren Oroszországgal, és Putyin nemrégiben a Balti tengeren mutatta meg, hogy “szuverén módon” értelmezi a nemzetközi tengerjogot.

Románia visszaköveteli aranykészletét Oroszországtól

Putyin Ukrajna elleni agresszióját arra akarja kihasználni Románia, hogy visszaszerezze a nemzeti bank aranykészletét, melyet 1916-ban adott át Oroszországnak.

Románia az első világháború első szakaszában – 1914 és 1916 között – a központi hatalmak szövetségese volt, de pálfordulást hajtott végre, és megtámadta egykori szövetségesét, az Osztrák – Magyar Monarchiát. Miért? Mert a nyugati fronton veszélyes helyzetbe került entente – a brit és a francia birodalom – megígérte, hogy megkaphatják Erdélyt – ahogy ez a trianoni békében azután be is következett 1920-ban. 1916-ban a németek csapatokat vontak el a nyugati frontról, és ezekkel megsemmisitő csapást mértek a román hadseregre. Bukarestet is elfoglalták. Ezért a román király és a kormány úgy döntött, hogy az aranykészletet a szövetséges Oroszországba menekítik. Mária román királyné Viktor is királynő unokája volt, így rokonságban állt II. Miklós orosz cárral is.  Csakhogy a cár a népszerűtlen háború miatt megbukott, majd 1917 őszén jött Lenin, aki elkobozta a román nemzeti bank aranykészletét is, melyet az orosz nemzeti bankban őriztek.

Románia azóta követeli az arany készlet visszaadását – mindeddig eredménytelenül. Miután a Szovjetunió elfoglalta Romániát 1944-ben, és nem sokkal később ott kommunista állam alakult, Moszkva visszaadott néhány értékes nemzeti kincset Romániának, de az aranykészletről szó sem lehetett. Azt ugyanis Sztálin elvtárs már elkönyvelte egy kis kockás füzetbe, melyben minden este rögzítette: mennyi arany van a kasszában?!

91,5 tonna arany volt Románia aranykészlete 1916-ban, és ez még mindig ott kell, hogy legyen az orosz nemzeti bankban – állítja a román nemzeti bank elnöke Mugur Isarescu.

Románia Brüsszelen keresztül akar nyomást gyakorolni Moszkvára

Két román szerző is könyvet adott ki az aranykészlet fordulatos történetéről. Mindkét könyvet a nemzeti bank költségén lefordították angolra és franciára, és eljuttatták az Európai Parlament képviselőihez. Ezenkívül márciusban kiállítást nyitottak meg az Európai Parlament épületében a román aranykészletről.

A román lépés kapóra jöhet abban a vitában, melyet az Egyesült Államok és az Európai Unió folytat a befagyasztott orosz vagyonokról, melyek egy jelentős része az orosz nemzeti bank aranykészlete, melyet külföldön őriztek. Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt összesen 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak Nyugaton. Yellen asszony, az USA pénzügyminisztere azon az állásponton van, hogy ebből az orosz vagyonból lehetne finanszírozni Ukrajna háborúját az orosz agresszióval szemben. Sok európai államnak azonban jogi aggályai vannak ezzel kapcsolatban.

De Gaulle tábornok elnöki periódusának vége felé szerette volna elkérni az USA-ban őrzött francia aranykészletet dollárokért cserébe, de nem járt sikerrel. De Gaulle tábornok 1969- ben lemondott és 1970-ben meg is halt. Nixon elnök pedig 1971-ben bejelentette: a dollár letér az arany alapról.

20%-kal növelik a titkosszolgálat költségvetését a választási évben Romániában

0

Jövőre Romániában parlamenti és elnökválasztást rendeznek, és ehhez jön még az európai és az önkormányzati választás. Ebben a helyzetben az SRI-nek komoly politikai feladata van: a stabilitás biztosítása.

A NATO számára Románia sokkal fontosabb mint Magyarország, ezért Washingtonban és Brüsszelben semmiképp sem szeretnék, hogy a nacionalista és oroszbarát AUR bármilyen formában is a hatalom közelébe kerülhessen. A választásokat esősorban az AUR szélsőségesen nacionalista és oroszbarát mozgalom veszélyezteti, amely különben erősen szimpatizál Orbán Viktor politikájával. Az AUR belügyminiszter jelöltjét, Dan Dungaciut az ügyészség sikkasztással és hatalommal való visszaéléssel vádolja. Az AUR vezetőjét, Gheorghe Simiont orosz kémnek nevezte a Digi 24 televízió.

Romániában az SRI állam az államban – ez a kommunista idők öröksége, de azóta nem sok minden változott ezen a téren. Legfeljebb annyi, hogy a titkosszolgálat Washingtonhoz és nem Moszkvához kötődik. Az ukrajnai háború különösen felértékelte Románia szerepét az Egyesült Államokban.

Nem a kormánynak van titkosszolgálata hanem fordítva: a titkosszolgálat irányítja a mindenkori kormányt

Klaus Johannis államfő a Securitate tisztje volt, ezért nem is engedték be Németországba amikor ki akart vándorolni Romániából  Ceausescu bukása után – 1989-ben. A Securitatenak többszázezer munkatársa volt Ceausescu idején, és e tekintetben ma sincsen változás.

“Ezek a hálózatok átfonják az élet minden területét. Kevés olyan szerkesztőség, egyetem, egyház, önkormányzat, nagyvállalati vezetés van, ahol ne lennének jelen. Kettős hatalom van: a titkos párhuzamos csatornákon folyik a döntéshozatal és a korrupció” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barabás T. János a budapesti külügyi intézet kolozsvári születésű szakértője. Aki elmondta, hogy “a román titkosszolgálatnak több milliárd dolláros high tech cégei vannak külföldön. Romániában pedig mindenkit  megfigyelhetnek. A román titkosszolgálat cégei jelen vannak Ukrajnában, Közép Európában, a Balkánon és a Közel Keleten. A Digi cégcsoportot emiatt “tanácsolták el” Magyarországról.”

Nálunk milyen szerepe van a titkosszolgálatnak?

A 2022-es választások megnyerése után Orbán Viktor kivette Pintér Sándor belügyminiszter kezéből az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét, és Rogán Antalnak rendelte alá, de valójában ő maga irányítja azt -éppúgy mint Nicolae Ceausescu Romániában. A román diktátor a Szovjetunióban végezte el az államvédelmi akadémiát a negyvenes évek végén. A magyar titkosszolgálat főfelügyelője az a Kovács tábornok, aki korábban a MET biztonsági főnöke volt. Ez a Svájcban bejegyzett gázkereskedő cég  részben orosz tulajdonban volt. Moszkva a Gazprombankon keresztül finanszírozta a magyar elit számára fontos részét. Lantos Csaba, aki jelenleg energia miniszter, de korábban a MET elnöke volt, többször is cáfolni kényszerült, hogy Orbán Viktor a MET részvényese, és ebben a minőségben csinos magánhaszonra tesz szert az orosz-magyar gázüzleteken.

A magyar titkosszolgálat éppúgy mint a román az élet minden fontos területén meghatározó pozíciókkal rendelkezik. Különösen így van ez a média esetében, melyet ugyancsak Rogán Antal ellenőriz. Ezért nem meglepő a kormánypárti média hatékony működése hiszen titkosszolgálati tisztek hálózata üzemelteti azt.

Putyin elnök a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait. A brit hírszerzés megszerzett egy listát ebből, és továbbította azt Washingtonba. Néhány fontos ember kiesett az ablakon Moszkvában emiatt. Budapesten is néhányan izgatottak lettek, és érdeklődtek Washingtonban Putyin barátainak listájáról. Azt a sejtelmes választ kapták, hogy egyelőre nem találtak magyar nevet a listán…

Orbán politikája visszaüthet az erdélyi magyarokra

Az RMDSZ nem került be az új kormánykoalícióba. Részben azért, mert a román elit mind idegesebben szemléli, hogy az RMDSZ autonómiája eltűnőben, Orbán politikájának követése vált a hivatalos irányvonallá.

Stefano Bottoni történész erre hívta fel a figyelmet a Transtelexben. A magyar-olasz történész korábban érdekes könyvet publikált Sztálin a székelyeknél címmel, melyet Csíkszeredában adtak ki. Most Orbán Viktorról írt könyvet, melyet a Magyar Hang közadakozásból tudott megjelentetni miután a kiadók és nyomdák nem merték vállalni a kiadást tartva attól, hogy feketelistára kerülnek a nemzeti együttműködés rendszerében.

“Egyáltalán nem csodálkoznék azon, ha Washingtonból finoman megüzenték volna, hogy ki kell hagyni az RMDSZ-t a kormányból” – mondja Stefano Bottoni, aki jelenleg Firenzében tanít. Emögött a történész szerint az áll, hogy az Egyesült Államokat zavarja Orbán Viktor oroszbarát politikája:

”Magyarország lényegében kiírta magát a NATO közösségből miközben Románia szerepe geopolitikai szempontból jelentősen megnőtt például a Fekete tengeri kijárat miatt.”

Mi lehet a következménye annak, hogy az RMDSZ kimaradt a kormányból: ”kevesebb pénzt kapnak a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék, kisebb lesz az RMDSZ lobbi ereje. Romániában megvan az a nemzetbiztonsági szemlélet, hogy a magyarokkal vigyázni kell! Ez mindig is megvolt a román politikai elitben, és a magyar kártyát elő is veszik, ha úgy érzik, hogy ez az érdekükben áll. A mai román elit szinte csak katonákból áll. Könyvem állítása kicsit durvának tűnik:

Romániát egy NATO és EU kompatibilis katonai titkosszolgálati elit irányítja, de van ebben valami.

Ezt Bukarestben is elismerik két sör után. A pártok politikai szerepe nulla, az állam azért működik, mert a katonák és a különböző titkosszolgálatok működtetik. Mi lenne, ha nem így volna? Egy komplett maffia állam alakulna ki.”

Mit tehet az RMDSZ?

“Ha megpróbálnának távolodni a magyar kormánytól, akkor azt el kellene magyarázniuk a saját közösségüknek. Ehhez viszont túl mély Erdélyben az Orbán és Fidesz imádat. Létrejött egy lojalitás Orbán Viktorhoz, és ez komoly veszélyeket hordoz”

– állítja Stefano Bottoni.

Nem teszi itt fel a miért kérdést, mert akkor kiderülne, hogy Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök a rendszerváltás óta, aki komoly támogatást nyújtott Erdélynek. Ez nemcsak a szavazatok miatt fontos a magyar miniszterelnöknek hanem a legitimitása miatt is. Hatalmi apparátusában sok az erdélyi és más határontúli magyar, akiknek a lojalitása sokkal nagyobb mint a hazaiaké, akik gondolkodhatnak alternatívákban.

Nemrég a magyar Pravdában, a Magyar Nemzetben Földi László egykori titkosszolgálati ezredes felvetette: Orbán Viktornak is Wagner hadseregre és titkosszolgálatra lehet szüksége! Honnan lehet őket toborozni? Elsősorban a határon túli magyarokból, akik sokkal lojálisabbak Orbán Viktorhoz mint a hazaiak. A hadsereg és a titkosszolgálat meg a rendőrség ugyanis Magyarországon is nyugatbarát, és igen visszafogott a lelkesedés Orbán Viktor oroszbarát diplomáciája iránt. A magyar elit is szeretne részesülni a NATO védelemből és az EU pénzekből mint a románok. Ráadásul arra is sokan emlékeznek Magyarországon, hogy mindkét világháborúból sokkal jobban jött ki Románia mint Magyarország. A Nyugatnak is millió problémája van, de Putyin kaotikus csődpolitikájához képest az mégiscsak maga a Kánaán Oroszországhoz képest.

A román diplomácia már réges-régen rájött arra, hogy a nemzeti érdekek szempontjából sokkal jobb a rugalmas alkalmazkodás a nagyhatalmakhoz mint egy olyan szuverenista politika, melyet Orbán Viktor folytat, aki azt képzeli, hogy befolyásolhatja a világpolitikát egy pénzügyi csőd szélén táncoló nem egészen tízmilliós ország.

Lengyel kormányfő: Magyarország helyett Romániával működünk együtt

Régebben a visegrádi együttműködés fontos volt, de most az ukrajnai háború kitörése óta Romániával és a három balti állammal működünk együtt, melyek hasonlóképp ítélik meg Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, nem úgy mint Magyarország – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Washingtonban az Atlanti Tanács ülésén.

Térségünkben az Egyesült Államok két államot tart fontosnak stratégiai szempontból: Lengyelországot és Romániát. Varsó teljes mértékben ki is áll az USA mellett, de Románia óvatosabb ugyanis európai mentora, Franciaország más irányvonalat követ. A román elnök – Orbán Viktorhoz hasonlóan – nem tapsolt Zelenszkij elnöknek, aki a végső győzelemről beszélt. Macron francia elnök nem hisz abban, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat Oroszország fölött. Ha Napóleon és Hitler óriási hadseregeinek ez nem sikerült, akkor aligha valószínű, hogy az ukrán hadseregnek ez sikerülhet.

A francia elnök ezért tűzszünetet sürget. Ebből a célból felhívta Pekingből Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, és arra buzdította Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy tegye meg ugyanezt Putyinnal. Maga Macron is rendszeresen tárgyal telefonon Putyinnal az ukrajnai háború kitörése után is, de az orosz elnök mindig azt hangsúlyozza: Oroszországnak Franciaország nem partner, csakis az USA-val hajlandó tárgyalni Ukrajnáról.

Európa nem lesz az USA vazallusa

Ezt üzente a világnak Macron elnök Pekingből, de Morawiecki sietett megnyugtatni az Egyesült Államokat Washingtonban: a francia elnök nem Európa hanem csakis a saját országa nevében beszélt. Lengyelország és a balti államok nagyon is igénylik az amerikaiak jelenlétét Európában, mert tudják: csakis az USA jelent elrettentő erőt Putyin számára. A hírek szerint Morawiecki miniszterelnök fel is ajánlotta az amerikaiaknak: telepítsenek nukleáris fegyvereket Lengyelországba válaszul arra, hogy Putyin Fehéroroszországba vitt olyan rakétákat, melyeket nukleáris robbanófejjel is el lehet látni vagyis közelebb hozta Európához a nukleáris fenyegetést.

Európa határainál egy nukleáris nagyhatalom háborúzik, ezért mielőbb tűzszünetet kell kötni – ezt hangsúlyozza Macron francia elnök. Erről is tárgyal most Pekingben Baerbock német külügyminiszter, és a kínai fővárosba várják Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, aki nagy híve az európai szuverenitásnak.

Közben persze a kínaiak két vasat tartanak a tűzben: Moszkvába küldik a hadügyminisztert, hogy kiderítse: hogy áll valójában a háború Ukrajnában, és főként mit akar valójában Putyin elérni hiszen az orosz diktátor dilemmája az, hogy zsákutcában nemigen lehet tudni, hogy merre van előre.

Miért népszerű Orbán Romániában?

Csíkszeredában lemondott egy könyv bemutatót a megyei könyvtár, mert március 15-én nem akartak botrányt ugyanis a könyv címlapján Orbán Viktor szerepelt.

Fekete hattyú a Balaton fölött – ez a könyv címe, a szerző a közszolgálati televízió kolozsvári szerkesztőségének egyik vezetője, aki interjúkat készített sok romániai szakértővel Orbán Viktor politikájának értékeléséről.

Tibori Szabó Zoltánt, a Népszabadság egykori erdélyi tudósítóját is megkérdezte a kötet szerzője. Tibori Szabó Zoltán jelenleg a kolozsvári Babes Bolyai egyetem tanára és a Holokauszt és Népírtás tanulmányok központjának igazgatója. Itt érdemes megemlíteni, hogy 1944-ben a Magyarországhoz csatolt Észak Erdélyben a zsidókat a magyar csendőrök összegyűjtötték, és őket Auchswitzba szállították, ahol a döntő többségük meghalt.

Erdély déli részén, amely Románia része maradt, elmaradt a holokauszt.

Márton Áron, a későbbi  katolikus püspök tiltakozott a holokauszt ellen, emiatt a magyar csendőrök áttették Dél Erdélybe.

Tibori Szabó Zoltán azt mondta a Magyar Hangnak, hogy a vele készült interjú korrekten megjelent a könyvben, melyet egy szélsőjobboldali szervezet adott ki Romániában.

Orbán 60%-os népszerűsége

Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a magyar miniszterelnök népszerűségi mutatója megugrott Romániában, ahol már elérte a 60%-ot, noha 10 évvel ezelőtt ez még csak 10% volt. Politológusok szerint a népszerűség oka elsősorban az, hogy Orbán a béke oldalán áll, és emiatt szembeszáll a NATO-val és az Európai Unióval.

Románia 2 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket, és a NATO legfontosabb támaszpontjának számít a régióban.

A román közvélemény igencsak megosztott az ukrajnai háború ügyében. Orbán Viktorhoz hasonlóan a román államfő sem tapsolta meg Zelenszkij beszédét Brüsszelben. Blinken amerikai külügyminiszter terve cordon sanitaire-t szeretne Oroszország nyugati határai mentén, és ebben komoly szerep jutna Romániának, amely egyesíthetné katonai erőit Moldovával az orosz fenyegetéssel szemben. Blinken amerikai külügyminiszter ezt a lengyel-ukrán együttműködés mintájára képzeli el, de Romániában távolról sem akkora a lelkesedés eziránt mint Varsóban vagy Kijevben. A románok többsége szeretne kimaradni a konfliktusból, de a román diplomácia maximálisan támogatja a NATO és az Európai Unió hivatalos vonalát – ellentétben Orbán Viktorral, akinek a népszerűsége pontosan emiatt növekedett meg Romániában.

Méregdrágán kapunk hitelt

0

Magyarország minősítése olyannyira meggyengült, hogy jóval drágábban jutunk külföldi kölcsönhöz mint például Csehország, Lengyelország vagy épp Görögország.

Farkas Zoltán a HVG-ben megírta, hogy a régióban csak Románia áll mögöttünk hitel minősítés tekintetében. A görögök, akik igazán nem nyerték vissza a piacok bizalmát a nagy pénzügyi válság óta – 2008- sokkal kisebb kamatra kapnak pénzt mint mi.

Görögország nemrég tízéves állampapírt dobott a piacra 3,5 milliárd euró értékben. Mennyi volt a kamata? 4,25%.

Magyarország januárban vitt a piacra tízéves dollár kötvényt 1,5 milliárd dollár értékben. Mennyi volt a kamat? 6,5%! Ebben persze az is benne van, hogy más a kamatláb dollárban és euróban. Ezért az állami adósságkezelő központ gyorsan átváltotta a dollárt euróra, de a kamat így is hat százalék körül volt, messze a nem túlságosan sokra értékelt görög kötvény fölött.

A világ 4-5 legsérülékenyebb országa között vagyunk

Ezt mondta Matolcsy György, és a Nemzeti Bank elnöke valószínűleg nem túlzott. Ha egy ország csak ilyen magas kamatra kap kölcsönt, akkor abban nemigen bíznak a piacon. Ahol a bizalom minden. Miért nem bíznak a magyar gazdaság teljesítőképességében külföldön? Mert a kereskedelmi mérleg deficitje óriási, és mert továbbra sem érkeznek az milliárdok az Európai Unióból. Orbán Viktor mindkettőben sáros. Neki ígért olcsó földgázt Putyin, aki a szemébe hazudott. Drágábban kapjuk az orosz földgázt mint a régióban sokan.

A csehek például négyszer olcsóbban miközben nem nyalogatják Putyin hátulját üdvözült mosollyal.

Az Európai Unióval is Orbán Viktor rontotta el a viszonyt. A legutóbb már azt mondta külföldi újságíróknak, hogy a legszívesebben kilépne az Európai Unióból, de ez nem lenne Magyarország érdeke. Nem bizony: az európai eurómilliárdok nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Magyarországot, melyet Orbán Viktor középhatalomnak álmodik, de amelynek polgárai örülhetnek, ha pénzügyi katasztrófák nélkül túlélhetik a Nemzeti Együttműködés  Rendszerét.

ELVESZETT MAGYAROK

Genocidiumról beszél az Erdélyi Magyar Szövetség a romániai népszavazás eredményeit kommentálva. Az derült ki ugyanis, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest 225 ezerrel, 20 százalékkal, a harminc évvel ezelőttihez képest 620 ezerrel, 40 százalékkal csökkent a romániai magyarok létszáma, és már alig haladja meg az egymilliót.

Ez a csökkenés, ha nem tévedek, még mindig kisebb, mint a vajdasági magyaroké, ami nagyjából a felére csökkent, de gyorsabb, mint a szlovákiai magyarok fogyása, ami harminc év alatt 25 százalék volt, és ma már a számuk 450 ezer alatt van.
„Békeidőben elkövetett csendes genocidiumról” beszélni még sem indokolt. Romániában a magyarok száma nagyjából hasonlóan csökken, mint a románoké, a magyarok részaránya a 23 millióról 20 millió alá csökkent népességen belül változatlanul 6 százalék, a csökkenés fő oka tehát az elvándorlás, részben Magyarországra, de növekvő arányban Nyugat-Európába is. Emellett szerepet játszik az asszimiláció, ami bizonyos mértékig természetes. Figyelemre méltó, hogy a szlovákiai népszámlálási adatok nemcsak azt mutatják meg, hogy a magyar anyanyelvűeknél kevesebben vallják magukat magyar nemzetiségűnek (462 ezerből csak 422 ezren), de a korábbi, 2011-es népszámlálás azt is felmérte, hogy az akkori, még 509 ezer magyar anyanyelvűből csak 472 ezren használták elsősorban a magyar nyelvet otthon, és csupán 392 ezren a nyilvános érintkezésben: a munkahelyen, sz oktatásban, a boltban. Szlovákiában a magyarok részaránya is csökken, a rendszerváltáskor még 10 százalék fölött volt, ma pedig már csak 8 százalék (anyanyelv szerint kicsivel több, nemzetiség szerint kicsivel kevesebb). A román népszámlálás a különbségből csak annyit mutat meg, hogy a magukat magyar nemzetiségűnek vallók 6 százalékos arányához képest 6,3 százalék a magyar anyanyelvűek részesedése, de ezek a számok nem tükrözik, hogy a válaszadók egy része nem nyilatkozott a nemzetiségéről, illetve az anyanyelvéről, s köztük lehetnek számosan a magyar anyanyelvüket elhagyók.
Korábban, az 1989-90-es fordulat előtt az asszimilációt joggal lehetett erőteljes állami kényszerre visszavezetni, azóta viszont létrejöttek a magyarok politikai pártjai, megerősödött a magyar nyelvű sajtó, konszolidálódott a magyar iskolarendszer, és még bővült is a magyar nyelvű felsőoktatás.

A természetes asszimiláció azonban folytatódik, ami ugyanúgy természetes, mint az elvándorlás.

A kisebbségi lét példáiként emlegetett finnországi svédek köréből is létezik elvándorlás Svédországba, és a dél-tiroli németajkúak közül is van, aki Németországban vagy Ausztriában, anyanyelvi környezetben keresi a boldogulását, csinál szakmai karriert. Hogyne látnánk ezt a szomszéd országokban élő magyaroknál! Az elvándorlás pedig a magyarországi magyarokat ugyanúgy érinti, mint a szomszéd országokban kisebbségben élőket. Ennek nem is a népességszám csökkenése az igazán aggasztó következménye, hanem a népesség korösszetételének kedvezőtlen alakulása, hiszen a fiatalok, aktív korúak mennek el, és az idősek maradnak, ami viszont nehezíti a nyugdíjrendszer és az egészségügy finanszírozását. A kisebbségek esetében az elvándorlásnak speciális hátránya, ha egy kisebbségi populáció saját értelmiség nélkül marad: nem lesznek pedagógusai, népművelői, könyvtárosai, ügyvédei, anyanyelvén beszélő orvosai, ápolói, bolti eladói, postásai, hivatali ügyintézői, ezért az élet mind több területén kényszerül a többségi nyelv használatára.

Amikor két évtizeddel ezelőtt Kolozsváron jártam, és fogadott az RMDSZ egy magasrangú vezetője, elmondta nekem, hogy azért támogatják az első Orbán-kormány státusztörvényét, mert azzal meg lehet úszni a kettős állampolgárságot, ami fokozná az elvándorlást, persze elsősorban a fiataloknál, aktívaknál.

Amikor azután a második Orbán-kormány a kettős állampolgársággal teljesítette ki a határon túli magyaroknak a magyar államhoz kötését, már Románia is az EU tagországa volt, és nem volt szükség magyar útlevélre az áttelepüléshez. Az RMDSZ pedig a Fidesz fenntartás nélküli híve lett. Az elvándorlást, a magyar kisebbség létszámának csökkenését ez már nem érinti.

Az RMDSZ elnöke másképpen, józanul értékeli a friss népszámlálási adatokat: szerinte azok sem büszkeségre, sem pánikra nem adnak okot. Ebben igazat adhatunk neki.

Már csak azért is, mert nem indokolt az olyan erkölcsi elvárás, hogy valakinek a szülőföldjén kellene maradnia. Ki-ki maga dönti el, hogy Romániában, Szlovákiában, Szerbiában vagy éppen Magyarországon marad, a szülőföldjén éli le az életét, élvezve az anyanyelvi környezet komfortját, az ismert környezetet, és ugyanakkor vállalva az együttélést olyan körülményekkel, amelyekkel nehezen tud megbékélni, vagy pedig odébb áll egy idegen, de jobb egzisztenciát, biztonságosabb életvitelt ígérő világba. Szerencsére ma már – vagy még? – nem kötnek adminisztratív akadályok senkit a szülőföldjéhez. Az államoknak ugyanakkor határozottan dolguk az, hogy – legalábbis a demográfiai és államháztartási egyensúly fenntartása érdekében, de azért is, hogy legyen Magyarországon is és a kisebbségi életben is elegendő szakember – igyekezzenek vonzóvá tenni a maradást. A magyarországi állam ugyanúgy nem tesz eleget ennek a követelménynek, mint a romániai, szlovákiai, szerbiai. Ehhez mérten lehet a szomszéd államokon bármit számon kérni.

Ukrajna legyen Kelet-európai Svájc

Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki levelet írt a Washington Postnak, mely bírálta az Orbán kormány kétértelmű politikáját Ukrajnával szemben, Kelet-európa független virágzó államává tenné Ukrajnát.

Jeszenszky, aki washingtoni nagykövet volt az első Orbán kormány idején, levelében elismeri, hogy a Washington Post bírálata nem alaptalan, de arra mutat rá, hogy az új ukrán nyelvtörtény sem biztosítja a magyar kisebbség érdekeinek megvalósulását Ukrajnában. Szijjártó Péter külügyminiszter ki is jelentette: Magyarország továbbra sem támogatja Ukrajna NATO és EU tagságát, mert az új nyelvtörvény sem felel meg a kisebbségi jogoknak. Jeszenszky utal arra, hogy

Ukrajna nem sokkal a függetlenné válás után aláírt egy kétoldalú egyezményt Magyarországgal, melyben garantálta a magyar nyelvhasználatot. Jeszenszky Géza mint az egyezmény aláírója azt javasolja, hogy térjenek vissza ehhez a formulához.

A gond az, hogy a nyelvtörvény általában szabályozza a nyelv használatát Ukrajnában, ahol nagyon nagy az orosz kisebbség.

Magának Zelenszkij elnöknek is orosz az anyanyelve.

A háború miatt ez érthetően igen érzékeny kérdés Ukrajnában. Amikor Zelenszkij elnök nemrégiben Washingtonban járt, akkor a tudtára adták, hogy ideje lenne valahogy rendezni a kisebbségek ügyeit. Ezért írta alá Zelenszkij elnök az új nyelvtörvényt.

Kelet-európai Svájc?

Ezt javasolja Jeszenszky Géza Ukrajnának, amelynek a háború kellős közepén valószínűleg nem ez a legfontosabb problémája. Az ex külügyminiszter felvetése különben teljesen jogos hiszen nagyon sok kisebbség élt a háború előtt Ukrajnában.

Sztálin mint a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa ugyanis úgy rajzolta meg a határokat, hogy ne legyenek etnikailag egységes tagköztársaságok, mert akkor azok veszélyeztethetnék Moszkva egyeduralmát. Ukrajnához ezért orosz többségű tartományokat is hozzácsapott, az egyiket oly fontosnak tartotta, hogy a tartomány székhelyét Sztálinonak nevezte el – ez a mai Donyeck.

Ukrajnában élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége.

A zsidók külön nemzetiségnek számítottak a Szovjetunióban. Netanjahu izraeli miniszterelnök ősei is innen vándoroltak ki Izraelbe. Az ukrajnai zsidók döntő többségét a nácik meggyilkolták. A tömeggyilkosságokban részt vett az ukrán SS is. Maga Zelenszkij is holokauszt túlélő család tagja.

Magyarok csak 1945 óta élnek Ukrajnában, mert azelőtt Kárpátalja Csehszlovákiához tartozott, ahova a trianoni béke nyomán került.

Kárpátalján mindig is a szláv lakosság alkotta a többséget. Jeszenszky ex külügyminiszter százezer fölötti magyar kisebbségről írt a Washington Postnak. A háború előtt ennyien is voltak, de miután a döntő többség kettős állampolgár, ezért valószínűleg javarészük Magyarországra menekült a háború előtt.

A Kelet-európai Svájc gondolata különben nem új: jeles erdélyi értelmiségiek javasolták ezt a harmincas években a soknemzetiségű és sokvallású Erdély számára (Kós Károly, Szentimrei Jenő és mások). Sem a román sem pedig a magyar nacionalizmus nem fogadta el a Kelet-európai Svájc gondolatát, a nagyhatalmak pedig a pillanatnyi érdekek alapján döntöttek. Hitler a magyaroknak ítélte Észak Erdélyt.

Molotov szovjet külügyminiszter 1941-ben azt javasolta a magyar kormánynak: ha nem támadják meg a Szovjetuniót a nácikkal együtt, akkor a háború után megtarthatják Észak Erdélyt, ahol ekkor még magyar többség volt.

Horthy bízott a németek katonai fölényében, és elutasította a javaslatot. A második világháborút lezáró párizsi békében ezért újra Romániának ítélték Észak Erdélyt. Ahol aztán Sztálin utasítására létrehoztak egy Magyar Autonóm tartományt, melyet  Ceausescu szüntetett meg. Időközben a német és a zsidó kisebbség kivándorolt Romániából, a magyar pedig radikálisan csökkent. Svájcról immár senki sem beszél Romániában, amely hivatalosan egységes nemzetállam. Ez persze ma már egészen mást jelent mint Ceausescu idejében, de a svájci kanton rendszert egyetlen politikai erő sem tekinti reális elképzelésnek Romániában.

Magyar bérek a mélyponton

Csak Bulgáriában és Romániában olcsóbb a munkaerő  mint Magyarországon az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint tavaly az átlagosan egy alkalmazott foglalkoztatásának ára óránként  32,8 euró volt.

Az Európai Unióban mostani árfolyamon számolva 13.600 forint  az alkalmazotti átlagkereset. Mennyi volt ez Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében? 10,4 euró vagyis mai árfolyamon számolva 4.300 forint. Romániában 8,5 euró, Bulgáriában 7 euró.

Ki van az élvonalban? Dániában a legdrágább a munkaerő: óránként 46,9 euró, Luxemburg a második 43, Belgium a harmadik 41,6 euróval. Szlovénia, Csehország és Szlovákia is sokkal jobban áll, mert a munkavállalók költsége egy órára 21,2, 15,3 illetve 14,2 euró.

Érdekes módon Matolcsy György erre a kínos adatsorra nem tért ki amikor beolvasott a kormánynak a parlamentben. Miért nem?

Az alacsony munkabérek jelentik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapját

Magyarország azzal tud külföldi tőkét vonzani, hogy olcsón képes viszonylag jólképzett és fegyelmezett munkaerőt biztosítani az Európai Unión belül. Ezt Orbán Viktor és Matolcsy György épp azzal éri el, hogy szisztematikusan leértékeli a forintot vagyis a külföldi munkaadónak a magyar munkavállaló kifejezetten olcsónak számít még akkor is, ha forintban emelkedik a bére.

Óriási a politikai előnye is ennek hiszen, ha a munkavállaló nem tud tisztességesen keresni, akkor teljesen ki van szolgáltatva az államnak , amely gyengén működő egészségügyet, oktatást vagy szociális hálót üzemeltet, de ezt “ingyen” teszi. Az átlagos magyar munkavállaló nem tudja megfizetni a magánnyugdíjpénztárat, a privát egészségügyet vagy oktatást. Ha valakinek az egzisztenciája az államtól függ, akkor számára a szervilis alkalmazkodás a túlélés záloga. Erre alapozza a rendszerét Orbán Viktor, és természetesen nemcsak ő hanem Sziszi tábornok Egyiptomban, Erdogan elnök Törökországban illetve Vlagyimir Putyin Oroszországban. Demokratizálni ezeket a rendszereket jóformán lehetetlen, mert az államfüggő többség nem képes megélni a piacon. Jól látszott ez az arab tavasz kudarcán amikor amerikai támogatással vezették előbb be majd ki a demokráciát Egyiptomban és Tunéziában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK