Pénzügyi csőd Afganisztánban?

0
514
Facebook

500 millió dollárhoz juthattak hozzá a tálibok az elnöki palota elfoglalásával. Ez lehetővé teszi, hogy ne azonnal kelljen csődöt jelenteniük, de hosszabb távra megoldást kell találniuk a 39 milliós ország pénzügyi problémáira.

Nincsen Afganisztánnak pénzügyi tartaléka? De van, csak épp az Egyesült Államokban vagy Svájcban. Erről a nemzeti bank elnöke számolt be, aki élvezte az amerikaiak bizalmát, mert a Harvard egyetemen végzett.

Az 1,3 milliárd dollár értékű aranytartalék az USA jegybankjának trezorjában van – írta az afgán nemzeti bank elnöke.

Ezenkívül jelentős összegek vannak az IMF kasszájában Afganisztánnak címezve. Svájcban is őriznek valamit az afgán deviza tartalékból. Összesen 10 milliárd dollárról lehet szó. Mi lesz ezzel?

Washington azonnal jelezte Kabul elfoglalása után, hogy befagyasztják Afganisztán számláit. A táliboknak szükségük lesz pénzre, hogy működtetni tudják az országot. A korábbi tálib vezetés nem sokat törődött a pénzzel, visszatértek az árucserére.

A jegybank akkori elnöke a csatatéren halt hősi halált, ami meglehetősen szokatlan ebben a foglalkozási körben.

Afganisztán állapota változatlanul nyomorúságos

Az egy főre jutó GDP ugyan emelkedett, de ez majdnem kizárólag a hatalmas amerikai pénzügyi támogatásnak volt köszönhető. Miután az utóbbi időkben a támogatás csökkent, a lakosság száma viszont dinamikusan növekedett, ezért az egy főre számított GDP is csökkenhetett. Dehát a lakosság többsége nem is ebből élt hanem a mák termesztésből és a kábítószer kereskedelemből. Ebből pénzelnek a tálibok is éppúgy mint a régi hatalom emberei. Akik persze lenyúltak amerikai pénzeket is. Hatalmas összegekkel menekült el Afganisztán elnöke, akinek négy autó szállította a pénzét.

Kiderült az is, hogy miért omlott össze kártyavárként az afgán rendszer?

A szellem katonák miatt! Az USA-nak azt jelentették, hogy 300 ezer jól felszerelt afgán katona áll szemben a gyengén felfegyverzett 80 ezer tálib katonával. Aztán gyorsan kiderült, hogy a kormány katonák többsége csak papíron létezett. A pénzüket felvették a helyi hadurak, akik vígan tárgyaltak a tálibokkal a közös érdekek alapján: a kábítószernek továbbra is mennie kell Afganisztánból az USA-ba!

Ahol persze megvan a fogadókészség: valakik nagyon sokat kereshettek USA-ban ebből, de erről csak nagyon keveset lehet megtudni a sajtóból.

Kínaiak vehetik át a pénzügyek irányítását?

Erről is volt szó Tiencsinben, ahol Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetékkel tárgyalt. Mire jutottak? Ezt senki sem tudja rajtuk kivül. Mianmarban és néhány más államban dolgoznak kínai tanácsadók a nemzeti bankban.

Pekingben a nemzetközi pénzügyek fő felelőse Liu Ho miniszterelnök-helyettes éppúgy a Harvardon doktorált mint Afganisztán menekült jegybank elnöke. A globális gazdaságban egyetlen rendszer sem tarthatja magát sokáig, ha nem talál valamiféle pénzügyi megoldást a problémáira. Mind Washingtonban mind Pekingben árgus szemekkel figyelik Afganisztánt: milyen megoldást találnak erre a tálibok, akik most szervezik meg kormányukat Kabulban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .