Kezdőlap Címkék Afganisztán

Címke: afganisztán

Új szeptember 11-ek fenyegetnek?

Az USA téved, ha azt hiszi, hogy a tálibokkal együttműködhet a terrorizmus megfékezésében. Az amerikai külügyminiszter és a vezérkari főnök ezt a reményt fejezte ki, de a Der Spiegel szerint szó sincs arról, hogy a tálibok és az Iszlám Állam egymás ellensége lenne.

“Azt hiszem elkerülhetetlen, hogy Afganisztánban a terroristák olyan központot hozzanak létre ahonnan büntetlenül akciókat indíthatnak külföldön is” – mondta Obama elnök terrorelhárításának egyik vezetője. William Wechsler államtitkár helyettesi rangban koordinálta az Obama kormányzat terrorizmus ellenes akcióit. Célzása egyertelműen arra utal, hogy Afganisztán éppúgy a nemzetközi terrorizmus központjává válhat mint a tálibok első uralmának idején (1996-2001). Akkor Oszama bin Laden és az Al Kaida más vezetői itt szervezték meg a nagy terrortámadást az USA ellen, melynek most szeptember 11-én volt a huszadik évfordulója. Az Al Kaida iraki szervezetéből alakult meg az Iszlám állam, melynek öngyilkos merénylői bombákat robbantottak a kabuli repülőtéren – 13 amerikai katona is meghalt.

Washingtonban úgy gondolják, hogy komoly ellentét van a tálibok és az Iszlám Állam között, de a Der Spiegel szerint – épp ellenkezőleg – a két szervezet kiegészíti egymást Afganisztánban.

Miért? A tálibok szinte kizárólag a pastun többségre támaszkodnak, minden vezetőjük ebből a közösségből jön. Csakhogy a lakosság majdnem fele nem pastun, de az Iszlám Államot ez nem érdekli, mert nem nemzetiségi hanem vallási alapon áll. Az Afganisztán északi részén élő tadzsikok, üzbégek számára tehát ők sokkal elfogadhatóbbnak tűnhetnek mint a tálibok. Pakisztánban működik egy üzbég és egy ujgur dandár az Al Kaida vezérletével. Az ujgur kapcsolat különösen Kínát izgathatja, de a tálibok megígérték Tiencsinben Vang Ji külügyminiszternek, hogy nem támogatják az iszlamista ujgur szervezet a Hszincsiang-Ujgur határtartományban.

Ki hisz a táliboknak?

Blinken külügyminiszter kijelentette: a tálibok kötelezettséget vállaltak arra, hogy Afganisztán nem lesz olyan akciók központja, melyek az USA-t és szövetségeseit fenyegethetik.

Mike Milley tábornok, vezérkari főnök így indokolta meg az együttműködést a tálibokkal: háborúban igyekszünk a minimálisra redukálni a veszteséget, így nem mindig azt tesszük, amit valójában szeretnénk.

Vali Nasr, aki Obama idején a külügyben dolgozott, és most a Johns Hopkins egyetemen tanít, úgy véli, hogy a tálibok nem ismétlik meg korábbi hibáikat.

“A tálibok tudják, hogy az amerikaiak azért nem jönnek vissza, mert Afganisztánba újra rákényszerítik a sariát, és ezzel megsértik a nők jogait. Csak akkor jönnek vissza, ha újra emberek halnak meg New Yorkban egy olyan terv alapján, melyet Afganisztánban eszeltek ki.”

2001-ben az amerikai csapatok erre válaszul vonultak be Afganisztánba. Sőt NATO akció indult hiszen egy tagállamot megtámadtak, ezért a többiek értelemszerűen segítséget nyújtottak. Ezen az alapon állomásoztak magyar katonák is Afganisztánban. Joe Biden elnök úgy döntött a gyors csapat kivonásról, hogy erről előtte nem konzultált NATO partnereivel. A Bundestag még idén májusban is meghosszabbította a német csapatok állomásoztatását Afganisztánban, mert az USA egyáltalán nem konzultált Berlinnel – írja a Der Spiegel.

“Teljesen megértem ezek után, hogy európai és ázsiai szövetségeseink azt kérdezik: meddig vonul vissza az USA?”

– hangsúlyozza Wechsler, aki államtitkár helyettesként koordinálta a terrorizmus elleni harcot a washingtoni külügyben Obama idején, jelenleg az Atlantic Councilnak dolgozik. Az európai szövetségeseknek azt tanácsolja: álljanak a saját lábukra! Tervezzék maguk a jövőjüket!

“Ha európai lennék, akkor azt a kulcskérdést tenném fel, hogy mi is az én stratégiai érdekem, és hogy érhetem azt el?”

Erre egyáltalán nem könnyű a válasz, de Wechsler, aki a terrorelhárítást irányította Obama idején, egy dologban biztos: a válasznak Európa számára nem Washingtonból kell jönnie! – fejezi be cikkét a Der Spiegel.

A gyors reagálású katonai alakulat és Piszkos Fred

Az afganisztáni kivonulás megmutatta, hogy az Európai Uniónak szüksége van saját gyors reagálású katonai alakulatra, mert  nem függhet teljes mértékben az Egyesült Államoktól – hangsúlyozta Josep Borrell.

Az Európai Unió külügyi főképviselője megvitatja ezt a kérdést az uniós külügy és hadügyminiszterekkel Szlovéniában, ahol informális tanácskozást tartanak. A magyar kormány elvben támogatja a közös európai haderőt.

Orbán az EU jövőjéről

A magyar miniszterelnök Bledben arról beszélt, hogy az Európai Unió egyben marad, de az a kérdés, hogy hogyan?

“A jövő kulcsa a gazdasági siker, amihez politikai döntést kellene hozni a közös értékekről”

– mondta Orbán Viktor, aki Szerbia uniós tagsága mellett lobbizott a szlovén városban.

“Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára mint Szerbiának az Európai Unióra ” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki azt szeretné, ha az Európai Unió déli határa nem Magyarország hanem Szerbia lenne. A migránsok ugyanis akkor ott érkeznének meg az uniós határra.

Miért szereti ennyire Orbán Szerbiát?

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Vucsics szerb államfővel, akinek nacionalista politikája odavezetett, hogy a magyar kisebbség tagjai folyamatosan hagyják el a Vajdaságot.

Orbán viszont kiváló hátországnak tekinti Szerbiát arra az esetre, ha távozni kényszerülne a hatalomból.

Szerbia azért jó menekülő út, mert nem tagja az Európai Uniónak viszont nagyon közel van Magyarországhoz éppúgy mint Elba szigete ahonnan Napóleon visszatért a hatalomba.

Szerbiában a pénzügyi ellenőrzésnek nem kell megfelelnie az európai normáknak, ezért ott a pénzek könnyebben elrejthetőek az avatatlan tekintetek elől.

Belgrád azért is jó partner Orbán számára, mert Putyin legfőbb szövetségese a térségben.

Ezért is lobbizik Orbán Szerbia mielőbbi uniós tagsága mellett, amelyről persze a magyar miniszterelnök pontosan tudja, hogy a közeli jövőben nem következik be. Az Európai Uniónak rengeteg megoldatlan problémája van, és ezt még nem kívánja tetézni a nemzeti együttműködés rendszerének szerb változatával, amely oly tökéletes, hogy már ellenzék sincsen benne.

Orbán ajánlása jelenleg olyan mint Piszkos Fred barátsága: ha Brüsszelben meghallják, hogy a magyar miniszterelnök támogat valakit, akkor az biztos lehet abban, hogy esélyei rohamosan csökkennek. Orbánból egy is sok Brüsszelben…

A tálibok a régi rendszer vezetőivel együtt kormányoznának?

Kabulból kiszivárgott hírek szerint egy 12 tagú kormányzó tanácsot állítanának a tálibok Afganisztán élére. Ebbe olyan tekintélyes politikusokat is bevennének, akikbe a Nyugat is megbízott.

Tagja lesz a tálibok által létrehozandó kormányzótanácsnak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, aki  az északi törzseket képviseli, Hamid Karzai ex államfő, aki az amerikai csapatok bevonulása után került Afganisztán élére és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő is, aki már a szovjet csapatok ellen is vitézkedett, és a miniszterelnök szerepét is betöltötte egy időre – közölte az Ariana News televízió szerdán.

Maszud sejk, aki északon a fegyveres ellenállást szervezi úgy nyilatkozott a francia közszolgálati RFI-nek, hogy kész tárgyalni a tálibokkal, de hogyha ők nem hajlandók erre, akkor fegyverrel áll ellen.

Ha igaz ez a hír, akkor ebből az derül ki, hogy az amerikaiak korábbi emberei a kivonulás hírére vígan megállapodtak a tálibokkal, akik addíg húzták halasztották a tárgyalásokat az Egyesült Államok képviselőivel Katarban amíg végül az ölükbe esett az egész ország.

A CIA főnöke, William Burns az utolsó pillanatban Kabulba érkezett, hogy mentse a menthetőt, de elutasításra talált. A tálibok ragaszkodnak az augusztus 31-i határidőhöz pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy addig nem lehet végrehajtani a kimenekítést.

Biden “hülye döntése”

Tony Blair egykori brit miniszterelnök nevezte így az USA elnökének elhatározását, hogy augusztus 31-ig az utolsó amerikai katona is elhagyja Afganisztán területét. A helyzet azért különösen kínos Biden számára, mert ő a választási kampány során úgy szerepelt mint “külpolitikai  profi” szemben a külügyek terén amatőr Trumppal. Joe Biden a szenátus külügyi bizottságának elnöke volt sokáig, később pedig nyolc évig alelnök Obama mellett. Washingtonban akkoriban köztudott volt, hogy a nemzetközi ügyeket Obama szívesen passzolja át Bidennek, a ” külpolitikai profinak”.

Miért lett Biden első fontos külpolitikai döntése ilyen látványos kudarc?

A republikánus ellenfelek egy része az elnök idős korával és koncentráló képességének hiányával magyarázza a kudarcot.

Mások szerint a Pentagon és a CIA konzervatív vezetői megvezették a demokrata elnököt, aki messze túlbecsülte az USA súlyát és befolyását Afganisztánban. Miért tettek volna így? Mert Biden érdeklődött azokról a milliárdokról, amelyek Afganisztánba érkeztek, és aztán eltűntek. Afganisztán hírhedten korrupt ország, de nem kizárólag a helyi vezetők és hadurak részesültek az amerikai mannából hanem az azt osztogató USA tisztségviselők is.

Valószínűbb azonban, hogy az afgán vezetők verték át az amerikaikat: szépen felvették tőlük a pénzeket, majd pedig a távozás hírére összeborultak a tálibokkal.

Kérdés persze, hogy miképp lesz ebből sikeres kormányzás?

A kínaiak mindenesetre máris bejelentkeztek: Kína van a legjobb helyzetben, hogy újjáépítse Afganisztánt – írta a Global Times, amely általában hűen tükrözi az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt véleményét.

Kínai-orosz-iráni-pakisztáni együttműködés Afganisztánban

Irán kész együttműködni Pekinggel”a béke érdekében Afganisztánban” – ezt közölte az ország nemrég beiktatott új kemény vonalas államfője Hszi Csinping kínai elnökkel, aki telefonon érdeklődött Teherán álláspontja iránt. Ebraham Raisi iráni elnök ugyanezt mondta Vlagyimir Putyinnak is.

“Az afgán társadalom különböző erőinek össze kell fogniuk, hogy kihasználják az USA kivonulását arra, hogy megteremtsék a békét és a stabilitást az országban” – közölte Irán elnöke. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztán népességének jelentős része a perzsához közelálló nyelven beszél, és a lakosság egy része siita vallású, melyet a szunnita tálibok eddig nem nagyon toleráltak. Emiatt Iránnak kifejezetten rosszak voltak a kapcsolatai a tálib rendszerrel, melyet sohasem ismert el. Az utóbbi időben viszont az iráni diplomácia már azt hangsúlyozta, hogy “a tálibok a megoldás részét képezik Afganisztánban”. Iránban abban bíznak, hogy a közös Amerika ellenesség egyesíti őket a tálibokkal, akik most mérsékeltebb politikát folytatnak majd a nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben. A tálibok ezt meg is ígérték, de sokan nem hisznek nekik, mert korábbi uralmuk idején a pastu szunnita többségre hivatkozva a tálibok teljhatalmat gyakoroltak. Csakhogy ez a többség minimális, ezért mostanában a tálibok új politikát ígérnek.

A Keresztapa mérsékletre int

A tálib szervezetet a pakisztáni titkosszolgálat hozta létre az USA kifejezett kérésére azokban az időkben amikor a szovjet hadsereg ellen az amerikaiak felfegyverezték az iszlamista erőket. Akkoriban még szoros volt az együttműködés Pakisztán és az USA között. Ám időközben Washington Pakisztán ősellenségével, Indiával kötött paktumot Kína ellen. Ezért Pakisztán Amerika ellen fordult, és még szorosabbá tette az együttműködést Kínával.

A tálib tisztikart a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki vagyis az együttműködés személyi alapja garantált. Pakisztán titkosszolgálata tisztában van azzal, hogy a tálibok nem zárkózhatnak el a világtól mint első uralmuk idején tették. Akkor csak három állammal álltak kapcsolatban: Pakisztánnal, Szaúd Arábiával és az Egyesült Arab Emirátussal. Most mind Kína mind Oroszország jelezte: kész az együttműködésre a tálib rendszerrel. Sőt az oroszok közvetítő szerepet is vállaltak a tálibok és a nemzeti kisebbségek fegyveres csoportjai között.

Mi lesz az afgán diplomatákkal?

Döntő többségük nyugati egyetemeken nevelkedett, és rendszeresen bírálta a tálibokat. A moszkvai nagykövet, aki korábban Nagy Britanniában és az USA-ban képviselte a hazáját, Twitteren most is bírálja a tálibokat. A Moscow Times értesülése szerint Szaid Javid hamarosan menedékjogot kérhet valamilyen nyugati államban.

Tadzsikisztánban az ottani afgán nagykövet már nyíltan szakított az Afganisztánban uralomra jutott tálibokkal: “nem hiszem, hogy meg lehetne bízni bennük!” – nyilatkozta az Eurasianetnek.

A CIA Afganisztánban marad?

Arról nyilatkozott William Burns a CIA igazgatója, akit az egyik legfőbb felelősnek tartanak az USA kudarcáért, hogy a CIA Afganisztánban marad.

A hírszerző főnök most azt mondta, hogy “hibernálják” hálózatukat. ugyanakkor az amerikaiak kémei életveszélyben vannak a tálibok országában, és aligha valószínű, hogy sietnének életüket áldozni Washingtonért, amely ilyen csúnyán cserbenhagyta őket.

Egy magát megnevezni nem kívánó magyar titkosszolgálati szakértő  szerint Williams Burns szépíti a helyzetet, hogy így mentse a látszatot.

“A tálibok mögött felsejlik a pakisztáni titkosszolgálat, amely nagyon önjáró és kiszámíthatlan partnere az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy Pakisztán információval és kiképzéssel segítheti a tálibokat. Az iráni és a török titkosszolgálat is profitálhat a káoszból” – nyilatkozta egy magyar titkosszolgálati szakértő a HVG-nek.

Az USA a saját csapdájába esett bele

A pakisztáni titkosszolgálat az amerikaiak kérésére szervezte meg a tálib mozgalmat azt követően, hogy a szovjet hadsereg lerohanta Afganisztánt. Válaszul Moszkva felrobbantotta a pakisztáni elnök helikopterét.

A tálibok és az amerikaiak oldalán harcolt akkoriban Oszama bin Laden, aki azután Afganisztánban szervezte meg a szeptember 11-i terrorakciót az USA ellen. Az amerikaiak épp emiatt vonultak be Afganisztánba.

20 év alatt alaposan megváltozott a diplomácia képlet Ázsiában.

A feltörekvő Kínával szemben az USA szövetséget hozott létre, melynek egyik kulcs állama India. Az amerikai-indiai szövetség, amely Trump elnök idejében jött létre, óriási csapást mért Pakisztánra, amely esküdt ellensége Indiának. A tálibok emiatt terrorakciót hajtottak végre India kabuli nagykövetsége ellen.

A pakisztáni titkosszolgálat újra a tálibok támogatója lett, de míg ez a nyolcvanas években az USA támogatását jelentette, most épp ellenkezőleg: az USA ellen szövetkeztek.

Muzulmán blokk az USA ellen

Afganisztán, Pakisztán és Irán egyaránt USA ellenfelévé vált, és párhuzamosan egyre javult a három állam viszonya Kínához. Bár a tálibok és Pakisztán lakosságának többsége szunnita muzulmán míg Iránban a siita irányzat az államvallás, ez nem kell, hogy megzavarja az államok együttműködését.

A kínaiak évtizedek óta kiváló kapcsolatokat ápolnak Pakisztánnal. Amikor megérkezett a kínai védőoltás Pakisztánba, akkor azt a miniszterelnök fogadta a repülőtéren.

Irán Kína legnagyobb olajszállítójává vált noha az USA szankciókkal próbálja megfojtani az iszlamista rendszert.

A kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel Tiencsinben nem sokkal Kabul elfoglalása előtt.

A tálib vezérek ígéretet tettek, hogy nem indul meg az iszlám dzsihád Kelet felé, ahol a Hszincsiang-Ujgur tartományban többmillió muzulmán él – szigorú kínai ellenőrzés alatt.

Cserébe Kína gazdasági együttműködést ígért.

Peking persze több húron is játszik: megpendítette azt a gondolatot, hogy az ENSZ békefenntartó csapatokat küldhetne Afganisztánba. Ehhez viszont szükség lenne mind az USA mind pedig Kína szavazatára a Biztonsági Tanácsban, hogy Oroszországról már ne is beszéljünk.

Pénzügyi csőd Afganisztánban?

500 millió dollárhoz juthattak hozzá a tálibok az elnöki palota elfoglalásával. Ez lehetővé teszi, hogy ne azonnal kelljen csődöt jelenteniük, de hosszabb távra megoldást kell találniuk a 39 milliós ország pénzügyi problémáira.

Nincsen Afganisztánnak pénzügyi tartaléka? De van, csak épp az Egyesült Államokban vagy Svájcban. Erről a nemzeti bank elnöke számolt be, aki élvezte az amerikaiak bizalmát, mert a Harvard egyetemen végzett.

Az 1,3 milliárd dollár értékű aranytartalék az USA jegybankjának trezorjában van – írta az afgán nemzeti bank elnöke.

Ezenkívül jelentős összegek vannak az IMF kasszájában Afganisztánnak címezve. Svájcban is őriznek valamit az afgán deviza tartalékból. Összesen 10 milliárd dollárról lehet szó. Mi lesz ezzel?

Washington azonnal jelezte Kabul elfoglalása után, hogy befagyasztják Afganisztán számláit. A táliboknak szükségük lesz pénzre, hogy működtetni tudják az országot. A korábbi tálib vezetés nem sokat törődött a pénzzel, visszatértek az árucserére.

A jegybank akkori elnöke a csatatéren halt hősi halált, ami meglehetősen szokatlan ebben a foglalkozási körben.

Afganisztán állapota változatlanul nyomorúságos

Az egy főre jutó GDP ugyan emelkedett, de ez majdnem kizárólag a hatalmas amerikai pénzügyi támogatásnak volt köszönhető. Miután az utóbbi időkben a támogatás csökkent, a lakosság száma viszont dinamikusan növekedett, ezért az egy főre számított GDP is csökkenhetett. Dehát a lakosság többsége nem is ebből élt hanem a mák termesztésből és a kábítószer kereskedelemből. Ebből pénzelnek a tálibok is éppúgy mint a régi hatalom emberei. Akik persze lenyúltak amerikai pénzeket is. Hatalmas összegekkel menekült el Afganisztán elnöke, akinek négy autó szállította a pénzét.

Kiderült az is, hogy miért omlott össze kártyavárként az afgán rendszer?

A szellem katonák miatt! Az USA-nak azt jelentették, hogy 300 ezer jól felszerelt afgán katona áll szemben a gyengén felfegyverzett 80 ezer tálib katonával. Aztán gyorsan kiderült, hogy a kormány katonák többsége csak papíron létezett. A pénzüket felvették a helyi hadurak, akik vígan tárgyaltak a tálibokkal a közös érdekek alapján: a kábítószernek továbbra is mennie kell Afganisztánból az USA-ba!

Ahol persze megvan a fogadókészség: valakik nagyon sokat kereshettek USA-ban ebből, de erről csak nagyon keveset lehet megtudni a sajtóból.

Kínaiak vehetik át a pénzügyek irányítását?

Erről is volt szó Tiencsinben, ahol Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetékkel tárgyalt. Mire jutottak? Ezt senki sem tudja rajtuk kivül. Mianmarban és néhány más államban dolgoznak kínai tanácsadók a nemzeti bankban.

Pekingben a nemzetközi pénzügyek fő felelőse Liu Ho miniszterelnök-helyettes éppúgy a Harvardon doktorált mint Afganisztán menekült jegybank elnöke. A globális gazdaságban egyetlen rendszer sem tarthatja magát sokáig, ha nem talál valamiféle pénzügyi megoldást a problémáira. Mind Washingtonban mind Pekingben árgus szemekkel figyelik Afganisztánt: milyen megoldást találnak erre a tálibok, akik most szervezik meg kormányukat Kabulban.

NATO válság az afganisztáni fiaskó után

Az észak-atlanti szerződés ötödik paragrafusa garantálja azt, hogy minden tagállam a magáénak érzi a másik háborúját. Ezen az alapon bíznak abban az európai államok, hogy veszély esetében az USA megvédi őket. Ezért vettek részt az afganisztáni békefenntartásban, és mi lett belőle?

Biden egyedül döntött a kivonulásról, amelynek a következményei katasztrófálisnak bizonyultak.

Az USA kihátrálhat Európa mögül?

Ezt a kínos kérdést teszi fel a londoni Financial Times, amely elszánt híve az amerikai szövetségnek. Már Trump is meglebegtette, hogy az USA garanciái bizonytalanokká válhatnak. Ezen a címen ösztönözte amerikai fegyverek vásárlására szövetségeseit.

Biden azt igérte, hogy visszatér a Trump előtti világ: Európa megbízhat Amerikában. Sőt arra szólította fel európai szövetségeseit, hogy forduljanak szembe Oroszországgal és Kínával, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint. Ez óriási áldozat lenne Európától hiszen Kína az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere, sőt a brexit után Nagy Britanniában is az lett.

Az oroszok és a kínaiak nemrég közösen nagy hadgyakorlatot tartottak, hogy megmutassák a világnak és főként Amerikának: van versenyképes haderő Eurázsiában!

Vége a Pax Americana-nak?

A Kreml véleményét megfogalmazó Rt.com nyíltan erre utal mondván Amerika elveszítette a szavahihetőségét az afganisztáni fiaskóval. Kiderült, hogy az USA 20 éves megszállás után képtelen volt reálisan felmérni az erőviszonyokat abban az országban, amelyre sok-sok milliárd dollárt költött mint kiderült teljesen hiába.

Washingtonban most mindenképp újra kell gondolnia a stratégiát, mert a csúfos kudarc Afganisztánban azt mutatta meg, hogy az amerikai hírszerzés nem képes reális képet adni egy számára döntő fontosságú problémáról.

Milyen lesz Biden új külpolitikája?

Az irány hamarosan kiderülhet amikor az USA elnöke videó konferencián tárgyal szövetségeseivel. Decemberben pedig az amerikai diplomácia demokrácia csúcstalálkozót akar rendezni, amely az afganisztáni demokrácia bukása után kissé talán furcsa lesz. Beszélni persze lehet a demokráciáról, amelyet nem sikerült megvédeni Afganisztánban, és amelyről különben sem nagyon tudni, hogy mit is jelent a globalizált világban, amelyben még az USA is oly nehezen tájékozódik.

Az EU el akarja kerülni a tömeges bevándorlást Afganisztánból

A tálibokkal tárgyalni kell – hangsúlyozta az Európai Unió külügyi főképviselője. Josep Borrell szerint ráérünk még azon töprengeni, hogy az EU elismerje-e a tálib rendszert, mert jelenleg más problémák várnak megoldásra.

A legfontosabb derült ki az uniós külügy és belügyminiszterek tanácskozásán kimenekíteni Afganisztánból azokat a tolmácsokat, akik az uniós nagykövetségek megbízásából dolgoztak, és emiatt életveszélyben érzik magukat Afganisztánban.

Az Európai Unió belügyi biztosa szerint el kell kerülni a tömeges bevándorlást, és erre többféle megoldás is kínálkozik. Ylva Johansson szerint fékezni kell a kivándorlási hullámot Afganisztánból. Ezért jó lenne elérni, hogy a tálibok engedélyezzék a nemzetközi segélyszervezetek működését az országban. Ez az uniós diplomácia egyik fő célja jelenleg.

A másik megoldás: a szomszédos államok segélyezése abból a célból, hogy tartsák a saját területükön az afgán menekülteket.

Három országgal folynak tárgyalások ebben az ügyben: Törökországgal, Iránnal és Tadzsikisztánnal. Mindhárom állam jelentős összegű uniós támogatásra számíthat, ha befogad nagyszámú afgán menekültet.

A Der Spiegel szerint nincs ok aggodalomra

A hamburgi lap arra hívja fel a figyelmet, hogy nem fenyeget olyan migráns áradat mint korábban, mert kiépült a határok biztonsági rendszere vagyis az Afganisztánból szárazföldön kivándorló emberek nem érnek el Európába! Törökország már jelezte, hogy falat épít , hogy megakadályozza a tömeges bevándorlást Keletről.

Az Európai Uniónak nyilvánvalóan jelentős pénzébe fog kerülni, hogy megakadályozza az újabb migrációs hullámot, de az előzőnek is úgy vetett véget Merkel kancellár, hogy kialkudott egy migráns egyezményt Törökországgal.

A belorusz probléma

Lukasenka elnök azzal válaszol az uniós szankciókra, hogy országán keresztül átengedi a keleti bevándorlókat. Ezek egyelőre főként Irakból érkeznek, de a közeljövőben az afgán kivándorlók is felfedezhetik a belorusz kiskaput, amely elsősorban Lengyelországot és Litvániát fenyegeti. A két államnak Brüsszel támogatást ígért, hogy meg tudják állítani a Belaruszból érkező migránsokat.

Az afgán válságra hivatkozva Macron francia elnök átfogó uniós migrációs tervet sürgetett, de augusztusban mindenki szabadságon van, ezért erre egyelőre várni kell. Ráadásul szeptemberben választásokat tartanak Németországban, és az új kancellártól várja mindenki az Európai Unióban, hogy ebben a tekintetben is irányt mutasson. Merkel kancellár az egész EU nevében tárgyalt Erdogan török elnökkel, és lehet, hogy az utóda is erre kényszerül majd, ha meg akarja oldani az afgán bevándorlók problémáját.

A TÁLIBOK KÁBSZER KERESKEDELEMBŐL ÉLNEK

400 millió dollár volt ebből a bevételük a vírusválságot megelőző két évben – írja a Reuters, amely arra is rámutat, hogy a járvány kellős közepén tavaly 37%-al nőtt a mák termesztés Afganisztánban.

Két iparág van Afganisztánban: a harc és a mák termesztés. Mindkettőben a tálibok a legjobbak. Pedig nem így kezdődött: hatalomra kerülve betiltották a mák terjesztését mondván, hogy a Korán tiltja a kábítószer fogyasztását. Aztán gyorsan rájöttek, hogy ez az út járhatatlan. Egyrészt lázadoztak a parasztok a tilalom ellen, másrészt pedig kiderült: az üres államkasszát valamivel fel kell tölteni. Már a tálibok uralma alatt Afganisztán lett a világ első drog kereskedője, az amerikai megszállás idején ez csak fokozódott. Az amerikaiak tudatosan ki is használták ezt hiszen a kábítószer célállomása gyakran az USA volt. A kábítószer lánc Afganisztánból indult és Koszovón keresztül osztották szét az árut Európában vagy küldték tovább Észak Amerikába.

Az ENSZ szerint évente 6,6 milliárd dollárt jelentett a kábítószer biznisz Afganisztánnak amíg az amerikaiak ott voltak. Ez a GDP 8%-a. A valós helyzet ennél valószínűleg még rosszabb hiszen Afganisztánnak semmilyen más gazdálkodási rendszere sincsen.

A kínai ajánlat

Peking máris felajánlotta az együttműködést a hatalomra jutott tálib rendszernek. Nem oly rég Tiencsinben Vang Ji külügyminiszter tárgyalt a tálib vezérkarral. Minden szigorúan titkos volt, de a kiszivárgott hírek szerint a mianmari formulát ajánlották a kínaiak.

Ez azt jelenti, hogy a politikai hatalom és az ideológiai irányítás teljes mértékben a helyi elit kezében van miközben a bizniszt rábízzák a kínaiakra. Akik a profit egy részét visszaosztják a helyi elitnek – Mianmarban a hadseregnek, Afganisztánban a táliboknak.

A kínai kapcsolat azért is fontos a táliboknak, mert komoly támogatás nélkül Afganisztán összeomlana. Az amerikaiak gazdaságilag könnyen megfojthatnák őket, ha nem számíthatnának Peking támogatására.

Miért előnyös ez Kínának? Egyrészt, mert a határától távolabb kerülnek az amerikaiak, másrészt pedig a tálibok állítólag ígéretet tettek arra, hogy nem próbálkoznak a Kínában élő muzulmán kisebbség fellázításával.

Az Al Kaidanak egész ujgur dandára működik Pakisztánban, és Kínának komoly gondot okoz az ujgur kisebbség kézbentartása.

Peking kiváló kapcsolatot ápol Afganisztán két szomszédjával, Iránnal és Pakisztánnal vagyis létrejöhet egy olyan muzulmán blokk, amely a Nyugattal szembenáll miközben Kína de facto szövetségese.

Menetközben derül ki, hogy milyen is lesz az új tálib rendszer Afganisztánban, ahol minden harmadik ember az éhezés határán vegetál. Ha működőképes rendszert akarnak, akkor a táliboknak szükségük lehet a kínaiakra, akik közismerten nemigen érdeklődnek aziránt, hogy a helyi elit milyen módszerekkel tartja ellenőrzése alatt a lakosságot.

CSERBENHAGYÁS

Két évtized után a NATO fegyveresei elhagyták Afganisztánt, és a tálibok napok alatt elfoglalták az országnak korábban a kabuli kormány által ellenőrzött területeit, a NATO-országok által kiképzett és felfegyverzett hadsereg ellenállás nélkül kapitulált.

Maga a két évtizeddel ezelőtti beavatkozás valószínűleg ugyanolyan tévedés volt, mint korábban a Szovjetunióé: akkor a szovjet hadsereg kényszerült megszégyenülve az ország elhagyására, most a NATO. Van azonban egy fontos különbség.

Azt nyilatkozta az ATV-ben egy magyar biztonságpolitikai szakértő, hogy Afganisztán nem érett a nyugati típusú demokráciára, és aki ilyesmit próbál ott megvalósítani, az szükségképpen belebukik. Annyiban ez talán igaz lehet, hogy

nincs az országban az iszlámhoz mérhető integráló erő, tehát külföldi katonai támogatás nélkül minden más társadalomszervezési kísérlet – akár a szovjet támogatású „szocialista”, akár a NATO-támogatású nyugatias – szétesik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem élnek tömegesen olyanok Afganisztánban, akik szívesebben élnének egy – nevezzük így – nyitottabb világban, mint az iszlám emirátus, amit a tálibok most létrehoznak.

Például azok a nők, akik szívesen éltek eddig az emancipációnak azzal a fokával, ami az elmúlt két évtizedben ott megvalósult, szívesen tanulnak, dolgoznak, ami – mint az az elmúlt napokban kiderült – az emirátusban nem lesz lehetséges. Az afganisztáni lakosságnak ezt a részét szemlátomást nem sikerült olyan politikai erővé szervezni, amely belső bázisa lehetett volna a NATO-barát államnak, erőt adott volna hadseregének, és legalább alkupozíciót jelentett volna a tálibokkal szemben. Ez a dolog egyik fele.

A másik azonban az, hogy ha egyszer a NATO-hadseregek bevonultak Afganisztánba, ott két évtizeden át fenntartottak egy többé-kevésbé világi államot, és hozzászoktatták legalábbis a városi lakosság egy részét ezekhez a szabadabb viszonyokhoz, akkor nem lehet őket egyik napról a másikra védtelenül ott hagyni a tálibok kényére-kedvére.

Azokat, akik a NATO-alakulatok segítőjeként, személyzeteként dolgoztak az elmúlt években, azokkal szemben éreznek némi felelősséget, és megpróbálják őket kimenekíteni az országból – hiszen, ha maradnak, minden bizonnyal lemészárolják őket –, a többiekkel szemben azonban szemlátomást nem.

Ez pedig csúnya cserbenhagyás. Szerintem a nyugati világnak erkölcsi kötelessége, hogy a menekülőknek menedéket nyújtson, lehetőleg a szomszéd országokban, de ha ez nem megy, Európában vagy Amerikában. És

mivel az afganisztáni katonai akcióban Magyarország is részt vett, ez a kötelezettség Magyarországra is vonatkozik.

Akkor is, ha az Orbán-kormány ilyesmire nem lesz hajlandó, és ellenzéke sem fogja ezt számon kérni tőle.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK