Kezdőlap Címkék Afganisztán

Címke: afganisztán

Kína a mentor és a szponzor szerepére készül Afganisztánban

Hamarosan nemzetközi tanácskozást tartanak Pekingben Afganisztán jövőjéről – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű portálja, a Global Times. Kabulban tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszter a tálib vezetőkkel.

Az Új Selyemút immár Afganisztánba is elvezet. Vang Ji külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nem ártott Afganisztánnak. Finom célzás ez Afganisztán szovjet illetve amerikai megszállására. Az amerikaiak és szövetségeseik tavaly nyáron meglehetősen sietve húszéves megszállás után hagyták el Afganisztánt, teljes káoszt hagyva az országban. A tálibok visszavették a hatalmat, de megörökölték a gazdasági – társadalmi csődöt. A koldusszegény ország egyetlen export cikke a heroin, amelyben viszont Afganisztán világelső. A tálibok is ebből finanszírozták mozgalmukat annak ellenére, hogy a Korán tiltja a kábítószerek fogyasztását. Az imámok azzal adnak feloldozást, hogy a drog külföldre megy vagyis “csak a hitetleneknek árt”.

Afganisztán gazdasági problémáját súlyosbítja , hogy arany készlete az Egyesült Államokban van, és Biden elnök egyáltalán nem siet visszaadni azt az iszlamista táliboknak, akik teljhatalmat gyakorolnak Afganisztánban.

A pekingi Global Times szerint a 7 milliárd dollár visszatartása “égbekiáltó rablás”.

Miért érdekli Kínát Afganisztán?

76 kilométeres közös határa van a két országnak, és Pekingnek fontos, hogy Afganisztán ne exportálja az iszlamista terrorizmust Kínába, ahol jelentős muzulmán kisebbség él. Közülük az ujgurok egy része fogékonynak bizonyult a dzsihádra is. Ezt pedig a kínai hatóságok vaskézzel igyekeznek megakadályozni. Épp ezért hat alapelvben állapodott meg Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetőkkel – közölte a külügy Pekingben. Eszerint a kínaiak elismerik Afganisztán függetlenségét, szuverenitását  és területi integritását, a tálibok viszont garantálják, hogy nem exportálják a dzsihádot Kínába. Peking nem avatkozik be Afganisztán belügyeibe, nem akarja az országot bevonni a befolyási övezetébe. A kínaiak viszont nagyon is érdeklődnek az ásványi kincsek iránt.

Több mint 3000 milliárd dollárra becsülte a Reuters Afganisztán ásványi kincseinek az értékét.

Az arany, a vas, a lítium  és a réz a föld mélyén rejtőzik, kitermelésük hatalmas összegbe kerül. Nem is beszélve a technológiáról, amellyel a kínaiak rendelkeznek. Ezért is ajánlotta fel Vang Ji külügyminiszter az együttműködést ezen a területen.

Egy hét múlva konferenciát rendeznek Pekingben, ahol az Afganisztánnal szomszédos országok külügyminiszterei tárgyalják meg a koldusszegény ország jövőjét (a lakosság többsége napi 2 dollárnál kevesebb pénzből kell, hogy kijöjjön). Ez már a harmadik ilyen tanácskozás, de az első kettőn a tálibok nem vettek részt. Most viszont igen. Ezért is tárgyalt Afganisztánban Vang Ji külügyminiszter – írja a pekingi Global Times.

Óvakodik-e Putyin március idusától?

Julius Caesart március közepén szúrták le a szenátusban. Vajon készülődik-e Brutus Moszkvában is? Putyin belső köre jelentheti a legnagyobb fenyegetést az orosz elnökre, akinek ukrajnai hadjárata nem épp úgy alakul, ahogy azt Moszkvában tervezték – véli Richard Haas, az USA külügyi kapcsolatok tanácsának elnöke. Szerinte korai megmondani, hogy vajon van-e igazi puccs veszély Moszkvában, ahol Putyinnak több mint húsz éve volt arra, hogy erős személyi hatalmat építhessen ki.

Putyin támogatói két csapatból kerülnek ki: sziloviki és szüroviki vagyis az egykori KGB-s kollégák és a nyersanyag kitermelésében meggazdagodott oligarchák. Ez utóbbiak óriási pénzeket veszítettek az ukrajnai hadjárat miatt. Ráadásul fekete listára kerültek Nyugaton, és ez semmi jót nem ígér a következő évtizedekre.

Más a helyzet a KGB-s elittel, amely a saját emberét látja Vlagyimir Putyinban, aki ezredesként szerelt le az állambiztonsági szolgálattól. Aztán pedig Jelcin elnök megbízásából ő szervezte meg a KGB utódját, az FSZB-t. Szergej Nariskin vezeti most a szervezetet, amely Ukrajnában nagyon rosszul teljesít. Nem sikerült belülről felbomlasztani sem az ukrán hadsereget, sem a biztonsági szolgálatot pedig ez lett volna az eredeti forgatókönyv. Az FSZB-nek kellett volna találnia egy olyan tábornokot, aki letartóztatja Zelenszkij elnököt és átveszi a hatalmat, majd testvérként üdvözli az orosz katonákat. Mindebből semmi nem lett, ezért is alázhatta meg Szergej Nariskint a Védelmi Tanács ülésén Putyin, aki arról is gondoskodott, hogy erről az egész világ értesüljön.

Putyin gyenge pontja a hadsereg

Már két tábornokot is veszített Ukrajnában az orosz hadsereg, amely lehetetlen feladatot kapott: hódítsa meg úgy a szomszédos több mint negyven milliós országot úgy, hogy a polgári áldozatok száma minimális legyen. Ha ugyanis sok a polgári áldozat, akkor a politikai konszolidáció enyhén szólva problematikusnak látszik. Ukrajnában a hadműveleteket közvetlenül Sojgu hadügyminiszter irányítja. Ő Putyin régi jó KGB-s barátja, akinek viszont semmiféle katonai tapasztalata sincsen. Azzal szerezte meg Putyin bizalmát, hogy megszervezte a hatalom pártját, amely minden választást meg is nyer – ha kell, akkor olykor csalással is. Putyin épp azért nevezte ki hadügyminiszternek bizalmasát, Sojgut, mert nem bízik igazán a katonákban. Az FSZB-ben – éppúgy mint korábban a KGB-ben – külön igazgatóság foglalkozik a hadsereg tisztikarának megfigyelésével. Mit gondolnak a tábornokok Putyin háborújáról? A döntést valószínűleg helyeselték, mert úgy ítélték meg, hogy Oroszország biztonságát fenyegetheti, ha Ukrajna területén az amerikaiak olyan rakétákat helyeznek el, amelyeket nukleáris robbanófejjel lehet ellátni. A moszkvai Carnegie alapítvány vezetője ugyanakkor megírta még a háború előtt, hogy ezt ellensúlyozni lehetett volna olyan orosz tengeralattjárókkal, melyek az USA partjai körül cirkálnak és szintén fel vannak szerelve atom rakétákkal.

Ha a vezérkar támogatta is Putyin döntését a kezdet kezdetén, mára már változhatott a véleménye hiszen megnyerhetetlen háborúba bonyolódtak Ukrajnában. A katonai győzelem csak olyan áron érhető el, amely teljes politikai kudarcot jelent Ukrajnában. Oroszország teljes elszigeteltsége a világban az orosz hadsereget is érinti. A chip szállitás teljes nyugati bojkottja hosszú távú technológiai lemaradást sejtet a hadiiparban éppúgy mint a polgári ágazatokban. Az ukrán hadsereg megszerzett egy orosz haditervet, mely szerint 15 napra tervezték  a hadjáratot Ukrajnában. A határidő közel – éppúgy mint március idusa – eredmény egyelőre sehol. A perspektíva pedig az, hogy Oroszország Putyinnal visszasüllyedhet a szovjet pangás időszakába amikor a szenilis Brezsnyev és társai elrendelték a hadjáratot Afganisztán ellen.

1 millió gyerek az éhezés határán

Afganisztánban 22 millió ember került olyan helyzetbe, hogy nem tudhatja: lesz-e mit ennie másnap? Az UNICEF Afganisztán ügyeivel foglalkozó megbízottja a közszolgálati Radio France Internationalnak nyilatkozott a drámai helyzetről.

197 millió dollárt gyűjtöttünk össze az idén humanitárius segélyre – mondja Hervé Ludovic de Lys, aki Afganisztánban képviseli az ENSZ gyerekekkel foglalkozó szervezetét. Jövőre már több mint egymilliárd dollárra lesz szükség, mert olyan gyorsan romlik a helyzet. A 30 milliós országban három hónapja vették át a hatalmat a tálibok, akik szemmel láthatóan képtelenek megbirkózni a helyzettel. Afganisztánban beállt a tél, és körülbelül egymillió gyerek van az éhezése határán, gondoskodás nélkül. Ez még csak a jéghegy csúcsa hiszen a lakosság döntő többsége alultáplált. Januárban vagy februárban jöhet az összeomlás.

A családok ugyanis addigra felélik az összes tartalékjukat. Ráadásul a bankokban sokan nem jutnak hozzá a spórolt pénzükhöz. Csak 200 dollárt lehet kivenni egy héten, ez pedig édeskevés egy nagy család számára, mert a piacokon elszálltak az árak.

Éppen ezért a segítségnek egyszerre kell humanitáriusnak és gazdaságinak-pénzügyinek lennie – hangsúlyozza a UNICEF afganisztáni megbízottja.

Tanulhatnak-e a lányok?

Minden a helyi szinten dől el. A tartományi kormányzók hozzák meg a döntéseket. Hat tartományban például a lányok le is érettségizhetnek. Nyolc másik tartományban a tálibok által kinevezett kormányzók még haboznak, nem döntöttek arról, hogy meddig tanulhatnak a lányok.

Vannak azután azok a kormányzóságok, ahol nehéz a helyzet, mert nagy az Iszlám Állam befolyása. Ez elsősorban Dzsallalabadban és környékén érezhető a pakisztáni határ közelében.

Hogy viszonyulnak a tálibok a nemzetközi szervezetekhez mint például a UNICEF?

Több miniszterrel is találkoztam – az oktatási, az egészségügyi, a vidékfejlesztési és a pénzügyi tárca vezetőjével – mindenütt nagy a pénzhiány- számol be tapasztalatairól a UNICEF afganisztáni megbízottja. A táliboknak nincs más választásuk: együtt kell működniük a nemzetközi szervezetekkel, ha nem akarnak visszatérni a korábbi tálib uralom időszakába amikor az obskurantizmus uralkodott egész Afganisztánban (1995-2001). A mérsékeltebb táliboknak persze eredményeket kell felmutatni ahhoz, hogy igazolják nyitottabb politikájukat a külvilág felé – összegezte a UNICEF afganisztáni megbízottja.

USA-Oroszország: enyhülés?

0

Konkrét eredményeket várunk – mondta a svájci tanácskozásról a washingtoni külügy leszerelési főnöke. A State Department második embere, Wendy Sherman és Szergej Rjabkov, orosz külügyi államtitkár elsősorban a nukleáris leszerelésről folytat eszmecserét Genfben, de szóba kerülhetnek más témák is, mert az afganisztáni kivonulás után Washingtonban nagy stratégiai átértékelés folyik.

Az afganisztáni fiaskó rádöbbentette arra a Biden adminisztrációt, hogy szükségük lehet Oroszországra, melyet eddig mint stratégiai ellenfelet tartottak számon Washingtonban.

Vezérkari főnökök találkozója

Milley és Geraszimov tábornok is az Afganisztán utáni helyzetről cserélt eszmét. Mindkét hadsereg nagyon is jól ismeri Afganisztánt, és azt is, hogy mit jelent, ha az ország újra az iszlamista terrorizmus szilárd hátországa lesz. Márpedig mind Washingtonban mind Moszkvában erre számítanak. Milley tábornok szerint egy éven belül számolni kell olyan iszlamista terrorakciókkal az Egyesült Államokban, melyeket a tálibok által vezetett Afganisztánból irányítanak.

Moszkvában is attól tartanak, hogy az iszlamista terrorszervezetek megpróbálnak újra akciókat szervezni az egykori Szovjetunió területén. Elrettentésül közös orosz-tadzsik – kirgiz hadgyakorlatot tartottak az afgán határ közelében.

Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke arra kérte orosz partnerét, hogy alkalomadtán bocsásson az amerikaiak rendelkezésére néhány orosz támaszpontot, ahonnan csapást mérhetnek az iszlamista erőkre.

Geraszimov tábornok állítólag rábólintott a kérésre hiszen a terrorizmus elleni harcban a két nagyhatalom már évek óta együttműködik. Erről nyilatkozott nemrég a katonai hírszerzés főnöke az Rt.com portálnak. Nariskin szerint az USA globális hegemóniájának befellegzett. Ettől függetlenül vagy épp ezért szükség van arra, hogy Oroszország és az USA együttműködjön az iszlamista terrorizmus elleni harcban.

Lehet tehát, hogy visszajutunk oda, amikor Trump 2019-ben azt mondta Putyinnak: a kamerák előtt keménykedek veled, de azután tárgyalhatunk, ugye érted?!

Új szeptember 11-ek fenyegetnek?

Az USA téved, ha azt hiszi, hogy a tálibokkal együttműködhet a terrorizmus megfékezésében. Az amerikai külügyminiszter és a vezérkari főnök ezt a reményt fejezte ki, de a Der Spiegel szerint szó sincs arról, hogy a tálibok és az Iszlám Állam egymás ellensége lenne.

“Azt hiszem elkerülhetetlen, hogy Afganisztánban a terroristák olyan központot hozzanak létre ahonnan büntetlenül akciókat indíthatnak külföldön is” – mondta Obama elnök terrorelhárításának egyik vezetője. William Wechsler államtitkár helyettesi rangban koordinálta az Obama kormányzat terrorizmus ellenes akcióit. Célzása egyertelműen arra utal, hogy Afganisztán éppúgy a nemzetközi terrorizmus központjává válhat mint a tálibok első uralmának idején (1996-2001). Akkor Oszama bin Laden és az Al Kaida más vezetői itt szervezték meg a nagy terrortámadást az USA ellen, melynek most szeptember 11-én volt a huszadik évfordulója. Az Al Kaida iraki szervezetéből alakult meg az Iszlám állam, melynek öngyilkos merénylői bombákat robbantottak a kabuli repülőtéren – 13 amerikai katona is meghalt.

Washingtonban úgy gondolják, hogy komoly ellentét van a tálibok és az Iszlám Állam között, de a Der Spiegel szerint – épp ellenkezőleg – a két szervezet kiegészíti egymást Afganisztánban.

Miért? A tálibok szinte kizárólag a pastun többségre támaszkodnak, minden vezetőjük ebből a közösségből jön. Csakhogy a lakosság majdnem fele nem pastun, de az Iszlám Államot ez nem érdekli, mert nem nemzetiségi hanem vallási alapon áll. Az Afganisztán északi részén élő tadzsikok, üzbégek számára tehát ők sokkal elfogadhatóbbnak tűnhetnek mint a tálibok. Pakisztánban működik egy üzbég és egy ujgur dandár az Al Kaida vezérletével. Az ujgur kapcsolat különösen Kínát izgathatja, de a tálibok megígérték Tiencsinben Vang Ji külügyminiszternek, hogy nem támogatják az iszlamista ujgur szervezet a Hszincsiang-Ujgur határtartományban.

Ki hisz a táliboknak?

Blinken külügyminiszter kijelentette: a tálibok kötelezettséget vállaltak arra, hogy Afganisztán nem lesz olyan akciók központja, melyek az USA-t és szövetségeseit fenyegethetik.

Mike Milley tábornok, vezérkari főnök így indokolta meg az együttműködést a tálibokkal: háborúban igyekszünk a minimálisra redukálni a veszteséget, így nem mindig azt tesszük, amit valójában szeretnénk.

Vali Nasr, aki Obama idején a külügyben dolgozott, és most a Johns Hopkins egyetemen tanít, úgy véli, hogy a tálibok nem ismétlik meg korábbi hibáikat.

“A tálibok tudják, hogy az amerikaiak azért nem jönnek vissza, mert Afganisztánba újra rákényszerítik a sariát, és ezzel megsértik a nők jogait. Csak akkor jönnek vissza, ha újra emberek halnak meg New Yorkban egy olyan terv alapján, melyet Afganisztánban eszeltek ki.”

2001-ben az amerikai csapatok erre válaszul vonultak be Afganisztánba. Sőt NATO akció indult hiszen egy tagállamot megtámadtak, ezért a többiek értelemszerűen segítséget nyújtottak. Ezen az alapon állomásoztak magyar katonák is Afganisztánban. Joe Biden elnök úgy döntött a gyors csapat kivonásról, hogy erről előtte nem konzultált NATO partnereivel. A Bundestag még idén májusban is meghosszabbította a német csapatok állomásoztatását Afganisztánban, mert az USA egyáltalán nem konzultált Berlinnel – írja a Der Spiegel.

“Teljesen megértem ezek után, hogy európai és ázsiai szövetségeseink azt kérdezik: meddig vonul vissza az USA?”

– hangsúlyozza Wechsler, aki államtitkár helyettesként koordinálta a terrorizmus elleni harcot a washingtoni külügyben Obama idején, jelenleg az Atlantic Councilnak dolgozik. Az európai szövetségeseknek azt tanácsolja: álljanak a saját lábukra! Tervezzék maguk a jövőjüket!

“Ha európai lennék, akkor azt a kulcskérdést tenném fel, hogy mi is az én stratégiai érdekem, és hogy érhetem azt el?”

Erre egyáltalán nem könnyű a válasz, de Wechsler, aki a terrorelhárítást irányította Obama idején, egy dologban biztos: a válasznak Európa számára nem Washingtonból kell jönnie! – fejezi be cikkét a Der Spiegel.

A gyors reagálású katonai alakulat és Piszkos Fred

Az afganisztáni kivonulás megmutatta, hogy az Európai Uniónak szüksége van saját gyors reagálású katonai alakulatra, mert  nem függhet teljes mértékben az Egyesült Államoktól – hangsúlyozta Josep Borrell.

Az Európai Unió külügyi főképviselője megvitatja ezt a kérdést az uniós külügy és hadügyminiszterekkel Szlovéniában, ahol informális tanácskozást tartanak. A magyar kormány elvben támogatja a közös európai haderőt.

Orbán az EU jövőjéről

A magyar miniszterelnök Bledben arról beszélt, hogy az Európai Unió egyben marad, de az a kérdés, hogy hogyan?

“A jövő kulcsa a gazdasági siker, amihez politikai döntést kellene hozni a közös értékekről”

– mondta Orbán Viktor, aki Szerbia uniós tagsága mellett lobbizott a szlovén városban.

“Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára mint Szerbiának az Európai Unióra ” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki azt szeretné, ha az Európai Unió déli határa nem Magyarország hanem Szerbia lenne. A migránsok ugyanis akkor ott érkeznének meg az uniós határra.

Miért szereti ennyire Orbán Szerbiát?

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Vucsics szerb államfővel, akinek nacionalista politikája odavezetett, hogy a magyar kisebbség tagjai folyamatosan hagyják el a Vajdaságot.

Orbán viszont kiváló hátországnak tekinti Szerbiát arra az esetre, ha távozni kényszerülne a hatalomból.

Szerbia azért jó menekülő út, mert nem tagja az Európai Uniónak viszont nagyon közel van Magyarországhoz éppúgy mint Elba szigete ahonnan Napóleon visszatért a hatalomba.

Szerbiában a pénzügyi ellenőrzésnek nem kell megfelelnie az európai normáknak, ezért ott a pénzek könnyebben elrejthetőek az avatatlan tekintetek elől.

Belgrád azért is jó partner Orbán számára, mert Putyin legfőbb szövetségese a térségben.

Ezért is lobbizik Orbán Szerbia mielőbbi uniós tagsága mellett, amelyről persze a magyar miniszterelnök pontosan tudja, hogy a közeli jövőben nem következik be. Az Európai Uniónak rengeteg megoldatlan problémája van, és ezt még nem kívánja tetézni a nemzeti együttműködés rendszerének szerb változatával, amely oly tökéletes, hogy már ellenzék sincsen benne.

Orbán ajánlása jelenleg olyan mint Piszkos Fred barátsága: ha Brüsszelben meghallják, hogy a magyar miniszterelnök támogat valakit, akkor az biztos lehet abban, hogy esélyei rohamosan csökkennek. Orbánból egy is sok Brüsszelben…

A tálibok a régi rendszer vezetőivel együtt kormányoznának?

Kabulból kiszivárgott hírek szerint egy 12 tagú kormányzó tanácsot állítanának a tálibok Afganisztán élére. Ebbe olyan tekintélyes politikusokat is bevennének, akikbe a Nyugat is megbízott.

Tagja lesz a tálibok által létrehozandó kormányzótanácsnak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, aki  az északi törzseket képviseli, Hamid Karzai ex államfő, aki az amerikai csapatok bevonulása után került Afganisztán élére és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő is, aki már a szovjet csapatok ellen is vitézkedett, és a miniszterelnök szerepét is betöltötte egy időre – közölte az Ariana News televízió szerdán.

Maszud sejk, aki északon a fegyveres ellenállást szervezi úgy nyilatkozott a francia közszolgálati RFI-nek, hogy kész tárgyalni a tálibokkal, de hogyha ők nem hajlandók erre, akkor fegyverrel áll ellen.

Ha igaz ez a hír, akkor ebből az derül ki, hogy az amerikaiak korábbi emberei a kivonulás hírére vígan megállapodtak a tálibokkal, akik addíg húzták halasztották a tárgyalásokat az Egyesült Államok képviselőivel Katarban amíg végül az ölükbe esett az egész ország.

A CIA főnöke, William Burns az utolsó pillanatban Kabulba érkezett, hogy mentse a menthetőt, de elutasításra talált. A tálibok ragaszkodnak az augusztus 31-i határidőhöz pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy addig nem lehet végrehajtani a kimenekítést.

Biden “hülye döntése”

Tony Blair egykori brit miniszterelnök nevezte így az USA elnökének elhatározását, hogy augusztus 31-ig az utolsó amerikai katona is elhagyja Afganisztán területét. A helyzet azért különösen kínos Biden számára, mert ő a választási kampány során úgy szerepelt mint “külpolitikai  profi” szemben a külügyek terén amatőr Trumppal. Joe Biden a szenátus külügyi bizottságának elnöke volt sokáig, később pedig nyolc évig alelnök Obama mellett. Washingtonban akkoriban köztudott volt, hogy a nemzetközi ügyeket Obama szívesen passzolja át Bidennek, a ” külpolitikai profinak”.

Miért lett Biden első fontos külpolitikai döntése ilyen látványos kudarc?

A republikánus ellenfelek egy része az elnök idős korával és koncentráló képességének hiányával magyarázza a kudarcot.

Mások szerint a Pentagon és a CIA konzervatív vezetői megvezették a demokrata elnököt, aki messze túlbecsülte az USA súlyát és befolyását Afganisztánban. Miért tettek volna így? Mert Biden érdeklődött azokról a milliárdokról, amelyek Afganisztánba érkeztek, és aztán eltűntek. Afganisztán hírhedten korrupt ország, de nem kizárólag a helyi vezetők és hadurak részesültek az amerikai mannából hanem az azt osztogató USA tisztségviselők is.

Valószínűbb azonban, hogy az afgán vezetők verték át az amerikaikat: szépen felvették tőlük a pénzeket, majd pedig a távozás hírére összeborultak a tálibokkal.

Kérdés persze, hogy miképp lesz ebből sikeres kormányzás?

A kínaiak mindenesetre máris bejelentkeztek: Kína van a legjobb helyzetben, hogy újjáépítse Afganisztánt – írta a Global Times, amely általában hűen tükrözi az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt véleményét.

Kínai-orosz-iráni-pakisztáni együttműködés Afganisztánban

Irán kész együttműködni Pekinggel”a béke érdekében Afganisztánban” – ezt közölte az ország nemrég beiktatott új kemény vonalas államfője Hszi Csinping kínai elnökkel, aki telefonon érdeklődött Teherán álláspontja iránt. Ebraham Raisi iráni elnök ugyanezt mondta Vlagyimir Putyinnak is.

“Az afgán társadalom különböző erőinek össze kell fogniuk, hogy kihasználják az USA kivonulását arra, hogy megteremtsék a békét és a stabilitást az országban” – közölte Irán elnöke. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztán népességének jelentős része a perzsához közelálló nyelven beszél, és a lakosság egy része siita vallású, melyet a szunnita tálibok eddig nem nagyon toleráltak. Emiatt Iránnak kifejezetten rosszak voltak a kapcsolatai a tálib rendszerrel, melyet sohasem ismert el. Az utóbbi időben viszont az iráni diplomácia már azt hangsúlyozta, hogy “a tálibok a megoldás részét képezik Afganisztánban”. Iránban abban bíznak, hogy a közös Amerika ellenesség egyesíti őket a tálibokkal, akik most mérsékeltebb politikát folytatnak majd a nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben. A tálibok ezt meg is ígérték, de sokan nem hisznek nekik, mert korábbi uralmuk idején a pastu szunnita többségre hivatkozva a tálibok teljhatalmat gyakoroltak. Csakhogy ez a többség minimális, ezért mostanában a tálibok új politikát ígérnek.

A Keresztapa mérsékletre int

A tálib szervezetet a pakisztáni titkosszolgálat hozta létre az USA kifejezett kérésére azokban az időkben amikor a szovjet hadsereg ellen az amerikaiak felfegyverezték az iszlamista erőket. Akkoriban még szoros volt az együttműködés Pakisztán és az USA között. Ám időközben Washington Pakisztán ősellenségével, Indiával kötött paktumot Kína ellen. Ezért Pakisztán Amerika ellen fordult, és még szorosabbá tette az együttműködést Kínával.

A tálib tisztikart a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki vagyis az együttműködés személyi alapja garantált. Pakisztán titkosszolgálata tisztában van azzal, hogy a tálibok nem zárkózhatnak el a világtól mint első uralmuk idején tették. Akkor csak három állammal álltak kapcsolatban: Pakisztánnal, Szaúd Arábiával és az Egyesült Arab Emirátussal. Most mind Kína mind Oroszország jelezte: kész az együttműködésre a tálib rendszerrel. Sőt az oroszok közvetítő szerepet is vállaltak a tálibok és a nemzeti kisebbségek fegyveres csoportjai között.

Mi lesz az afgán diplomatákkal?

Döntő többségük nyugati egyetemeken nevelkedett, és rendszeresen bírálta a tálibokat. A moszkvai nagykövet, aki korábban Nagy Britanniában és az USA-ban képviselte a hazáját, Twitteren most is bírálja a tálibokat. A Moscow Times értesülése szerint Szaid Javid hamarosan menedékjogot kérhet valamilyen nyugati államban.

Tadzsikisztánban az ottani afgán nagykövet már nyíltan szakított az Afganisztánban uralomra jutott tálibokkal: “nem hiszem, hogy meg lehetne bízni bennük!” – nyilatkozta az Eurasianetnek.

A CIA Afganisztánban marad?

Arról nyilatkozott William Burns a CIA igazgatója, akit az egyik legfőbb felelősnek tartanak az USA kudarcáért, hogy a CIA Afganisztánban marad.

A hírszerző főnök most azt mondta, hogy “hibernálják” hálózatukat. ugyanakkor az amerikaiak kémei életveszélyben vannak a tálibok országában, és aligha valószínű, hogy sietnének életüket áldozni Washingtonért, amely ilyen csúnyán cserbenhagyta őket.

Egy magát megnevezni nem kívánó magyar titkosszolgálati szakértő  szerint Williams Burns szépíti a helyzetet, hogy így mentse a látszatot.

“A tálibok mögött felsejlik a pakisztáni titkosszolgálat, amely nagyon önjáró és kiszámíthatlan partnere az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy Pakisztán információval és kiképzéssel segítheti a tálibokat. Az iráni és a török titkosszolgálat is profitálhat a káoszból” – nyilatkozta egy magyar titkosszolgálati szakértő a HVG-nek.

Az USA a saját csapdájába esett bele

A pakisztáni titkosszolgálat az amerikaiak kérésére szervezte meg a tálib mozgalmat azt követően, hogy a szovjet hadsereg lerohanta Afganisztánt. Válaszul Moszkva felrobbantotta a pakisztáni elnök helikopterét.

A tálibok és az amerikaiak oldalán harcolt akkoriban Oszama bin Laden, aki azután Afganisztánban szervezte meg a szeptember 11-i terrorakciót az USA ellen. Az amerikaiak épp emiatt vonultak be Afganisztánba.

20 év alatt alaposan megváltozott a diplomácia képlet Ázsiában.

A feltörekvő Kínával szemben az USA szövetséget hozott létre, melynek egyik kulcs állama India. Az amerikai-indiai szövetség, amely Trump elnök idejében jött létre, óriási csapást mért Pakisztánra, amely esküdt ellensége Indiának. A tálibok emiatt terrorakciót hajtottak végre India kabuli nagykövetsége ellen.

A pakisztáni titkosszolgálat újra a tálibok támogatója lett, de míg ez a nyolcvanas években az USA támogatását jelentette, most épp ellenkezőleg: az USA ellen szövetkeztek.

Muzulmán blokk az USA ellen

Afganisztán, Pakisztán és Irán egyaránt USA ellenfelévé vált, és párhuzamosan egyre javult a három állam viszonya Kínához. Bár a tálibok és Pakisztán lakosságának többsége szunnita muzulmán míg Iránban a siita irányzat az államvallás, ez nem kell, hogy megzavarja az államok együttműködését.

A kínaiak évtizedek óta kiváló kapcsolatokat ápolnak Pakisztánnal. Amikor megérkezett a kínai védőoltás Pakisztánba, akkor azt a miniszterelnök fogadta a repülőtéren.

Irán Kína legnagyobb olajszállítójává vált noha az USA szankciókkal próbálja megfojtani az iszlamista rendszert.

A kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel Tiencsinben nem sokkal Kabul elfoglalása előtt.

A tálib vezérek ígéretet tettek, hogy nem indul meg az iszlám dzsihád Kelet felé, ahol a Hszincsiang-Ujgur tartományban többmillió muzulmán él – szigorú kínai ellenőrzés alatt.

Cserébe Kína gazdasági együttműködést ígért.

Peking persze több húron is játszik: megpendítette azt a gondolatot, hogy az ENSZ békefenntartó csapatokat küldhetne Afganisztánba. Ehhez viszont szükség lenne mind az USA mind pedig Kína szavazatára a Biztonsági Tanácsban, hogy Oroszországról már ne is beszéljünk.

Pénzügyi csőd Afganisztánban?

500 millió dollárhoz juthattak hozzá a tálibok az elnöki palota elfoglalásával. Ez lehetővé teszi, hogy ne azonnal kelljen csődöt jelenteniük, de hosszabb távra megoldást kell találniuk a 39 milliós ország pénzügyi problémáira.

Nincsen Afganisztánnak pénzügyi tartaléka? De van, csak épp az Egyesült Államokban vagy Svájcban. Erről a nemzeti bank elnöke számolt be, aki élvezte az amerikaiak bizalmát, mert a Harvard egyetemen végzett.

Az 1,3 milliárd dollár értékű aranytartalék az USA jegybankjának trezorjában van – írta az afgán nemzeti bank elnöke.

Ezenkívül jelentős összegek vannak az IMF kasszájában Afganisztánnak címezve. Svájcban is őriznek valamit az afgán deviza tartalékból. Összesen 10 milliárd dollárról lehet szó. Mi lesz ezzel?

Washington azonnal jelezte Kabul elfoglalása után, hogy befagyasztják Afganisztán számláit. A táliboknak szükségük lesz pénzre, hogy működtetni tudják az országot. A korábbi tálib vezetés nem sokat törődött a pénzzel, visszatértek az árucserére.

A jegybank akkori elnöke a csatatéren halt hősi halált, ami meglehetősen szokatlan ebben a foglalkozási körben.

Afganisztán állapota változatlanul nyomorúságos

Az egy főre jutó GDP ugyan emelkedett, de ez majdnem kizárólag a hatalmas amerikai pénzügyi támogatásnak volt köszönhető. Miután az utóbbi időkben a támogatás csökkent, a lakosság száma viszont dinamikusan növekedett, ezért az egy főre számított GDP is csökkenhetett. Dehát a lakosság többsége nem is ebből élt hanem a mák termesztésből és a kábítószer kereskedelemből. Ebből pénzelnek a tálibok is éppúgy mint a régi hatalom emberei. Akik persze lenyúltak amerikai pénzeket is. Hatalmas összegekkel menekült el Afganisztán elnöke, akinek négy autó szállította a pénzét.

Kiderült az is, hogy miért omlott össze kártyavárként az afgán rendszer?

A szellem katonák miatt! Az USA-nak azt jelentették, hogy 300 ezer jól felszerelt afgán katona áll szemben a gyengén felfegyverzett 80 ezer tálib katonával. Aztán gyorsan kiderült, hogy a kormány katonák többsége csak papíron létezett. A pénzüket felvették a helyi hadurak, akik vígan tárgyaltak a tálibokkal a közös érdekek alapján: a kábítószernek továbbra is mennie kell Afganisztánból az USA-ba!

Ahol persze megvan a fogadókészség: valakik nagyon sokat kereshettek USA-ban ebből, de erről csak nagyon keveset lehet megtudni a sajtóból.

Kínaiak vehetik át a pénzügyek irányítását?

Erről is volt szó Tiencsinben, ahol Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetékkel tárgyalt. Mire jutottak? Ezt senki sem tudja rajtuk kivül. Mianmarban és néhány más államban dolgoznak kínai tanácsadók a nemzeti bankban.

Pekingben a nemzetközi pénzügyek fő felelőse Liu Ho miniszterelnök-helyettes éppúgy a Harvardon doktorált mint Afganisztán menekült jegybank elnöke. A globális gazdaságban egyetlen rendszer sem tarthatja magát sokáig, ha nem talál valamiféle pénzügyi megoldást a problémáira. Mind Washingtonban mind Pekingben árgus szemekkel figyelik Afganisztánt: milyen megoldást találnak erre a tálibok, akik most szervezik meg kormányukat Kabulban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK