Kezdőlap Címkék Tálibok

Címke: tálibok

Új szeptember 11-ek fenyegetnek?

Az USA téved, ha azt hiszi, hogy a tálibokkal együttműködhet a terrorizmus megfékezésében. Az amerikai külügyminiszter és a vezérkari főnök ezt a reményt fejezte ki, de a Der Spiegel szerint szó sincs arról, hogy a tálibok és az Iszlám Állam egymás ellensége lenne.

“Azt hiszem elkerülhetetlen, hogy Afganisztánban a terroristák olyan központot hozzanak létre ahonnan büntetlenül akciókat indíthatnak külföldön is” – mondta Obama elnök terrorelhárításának egyik vezetője. William Wechsler államtitkár helyettesi rangban koordinálta az Obama kormányzat terrorizmus ellenes akcióit. Célzása egyertelműen arra utal, hogy Afganisztán éppúgy a nemzetközi terrorizmus központjává válhat mint a tálibok első uralmának idején (1996-2001). Akkor Oszama bin Laden és az Al Kaida más vezetői itt szervezték meg a nagy terrortámadást az USA ellen, melynek most szeptember 11-én volt a huszadik évfordulója. Az Al Kaida iraki szervezetéből alakult meg az Iszlám állam, melynek öngyilkos merénylői bombákat robbantottak a kabuli repülőtéren – 13 amerikai katona is meghalt.

Washingtonban úgy gondolják, hogy komoly ellentét van a tálibok és az Iszlám Állam között, de a Der Spiegel szerint – épp ellenkezőleg – a két szervezet kiegészíti egymást Afganisztánban.

Miért? A tálibok szinte kizárólag a pastun többségre támaszkodnak, minden vezetőjük ebből a közösségből jön. Csakhogy a lakosság majdnem fele nem pastun, de az Iszlám Államot ez nem érdekli, mert nem nemzetiségi hanem vallási alapon áll. Az Afganisztán északi részén élő tadzsikok, üzbégek számára tehát ők sokkal elfogadhatóbbnak tűnhetnek mint a tálibok. Pakisztánban működik egy üzbég és egy ujgur dandár az Al Kaida vezérletével. Az ujgur kapcsolat különösen Kínát izgathatja, de a tálibok megígérték Tiencsinben Vang Ji külügyminiszternek, hogy nem támogatják az iszlamista ujgur szervezet a Hszincsiang-Ujgur határtartományban.

Ki hisz a táliboknak?

Blinken külügyminiszter kijelentette: a tálibok kötelezettséget vállaltak arra, hogy Afganisztán nem lesz olyan akciók központja, melyek az USA-t és szövetségeseit fenyegethetik.

Mike Milley tábornok, vezérkari főnök így indokolta meg az együttműködést a tálibokkal: háborúban igyekszünk a minimálisra redukálni a veszteséget, így nem mindig azt tesszük, amit valójában szeretnénk.

Vali Nasr, aki Obama idején a külügyben dolgozott, és most a Johns Hopkins egyetemen tanít, úgy véli, hogy a tálibok nem ismétlik meg korábbi hibáikat.

“A tálibok tudják, hogy az amerikaiak azért nem jönnek vissza, mert Afganisztánba újra rákényszerítik a sariát, és ezzel megsértik a nők jogait. Csak akkor jönnek vissza, ha újra emberek halnak meg New Yorkban egy olyan terv alapján, melyet Afganisztánban eszeltek ki.”

2001-ben az amerikai csapatok erre válaszul vonultak be Afganisztánba. Sőt NATO akció indult hiszen egy tagállamot megtámadtak, ezért a többiek értelemszerűen segítséget nyújtottak. Ezen az alapon állomásoztak magyar katonák is Afganisztánban. Joe Biden elnök úgy döntött a gyors csapat kivonásról, hogy erről előtte nem konzultált NATO partnereivel. A Bundestag még idén májusban is meghosszabbította a német csapatok állomásoztatását Afganisztánban, mert az USA egyáltalán nem konzultált Berlinnel – írja a Der Spiegel.

“Teljesen megértem ezek után, hogy európai és ázsiai szövetségeseink azt kérdezik: meddig vonul vissza az USA?”

– hangsúlyozza Wechsler, aki államtitkár helyettesként koordinálta a terrorizmus elleni harcot a washingtoni külügyben Obama idején, jelenleg az Atlantic Councilnak dolgozik. Az európai szövetségeseknek azt tanácsolja: álljanak a saját lábukra! Tervezzék maguk a jövőjüket!

“Ha európai lennék, akkor azt a kulcskérdést tenném fel, hogy mi is az én stratégiai érdekem, és hogy érhetem azt el?”

Erre egyáltalán nem könnyű a válasz, de Wechsler, aki a terrorelhárítást irányította Obama idején, egy dologban biztos: a válasznak Európa számára nem Washingtonból kell jönnie! – fejezi be cikkét a Der Spiegel.

Afgán miniszterasszony: kész vagyok együttműködni a tálibokkal

Norvégiába menekült a tálibok hatalomra kerülése után az olaj és bányászati minisztérium vezetője, de hajlandó lenne hazatérni, ha biztosítanák az emberi jogokat Afganisztánban. Nargis Nehan a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott.

“Ha a tálibok elfogadják az emberi jogokat és nekünk nőknek biztosítják az alapvető jogokat, akkor kész vagyok arra, hogy együttműködjek velük” – mondta az egykori miniszterasszony.

Afganisztánban nagyon sok nő tart attól, hogy a tálibok vissza kényszerítik őket a középkorba mint az első uralmuk idején tették (1996-2001).

“Ha a tálibok el akarják nyerni a nők támogatását, akkor tudomásul kell venniük, hogy nekünk is van véleményünk, és részt akarunk venni a döntéshozatalban, részt akarunk vállalni az ország kormányzásából. Jelen pillanatban azt figyeljük, hogy milyen kormányt alakítanak a tálibok.”

A hatalom átvétele után úgy nyilatkoztak a tálib vezetők, hogy a külföldi csapatok kivonása után hirdetik ki az új kormányt.

Egy kabuli televíziós csatorna azt jelentette, hogy 12 tagú kormányzó tanácsot kívánnak az ország élére állítani – kizárólag férfiakból. Kilenc tálib mellett 3 másik politikai vezető is helyet kapna ebben a kormányzó tanácsban: Hamid Karzai, egykori államfő, Abdullah Abdullah egykori alelnök és Gulbuddin Hekmatjar iszlamista gerilla vezér, aki egy rövid ideig miniszterelnök is volt. A hírek szerint az első két afgán politikus jelenleg háziőrizetben várja sorsának jobbrafordulását Kabulban.

A nők sorsa

A tálibok azt közölték, hogy a saria határozza azt meg a jövőben Afganisztánban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Senki sem tudja, mert a táliboknak nincs kikristályosodott politikájuk- mondja az egykori miniszterasszony.

“A zűrzavar már azzal kezdődik, hogy iszlám jogról és afgán kultúráról beszélnek anélkül, hogy figyelembe vennék: Afganisztán lakói rendkívül sokfélék, sok kultúra létezik egymás mellett.

Amikor a tálibok a mi kultúránkról beszélnek, akkor nekünk nehéz megértenünk, hogy tulajdonképp mit értenek ez alatt.”

A korábbi tálib uralom idején ez azt jelentette, hogy a szunnita iszlámot követő pastu többség álláspontját kiáltották ki egyedül üdvözítőnek, és minden mást elnyomtak Afganisztánban. A tálibok most azt ígérik: ezúttal másképp lesz.

“Reméljük, hogy amikor kihirdetik az új kormányzatot, akkor az sokféle irányt foglal magában. Különböző nemű, különböző társadalmi csoportokhoz tartozó embereket, akik sokféle ideológiát követnek. Ennek az lenne az előnye, hogy mindenki, aki Afganisztánban él, úgy érezhesse: ő is képviseltetve van az új kormányzatban”

– hangsúlyozta az ex miniszterasszony a biztonság kedvéért Norvégiából.

Afganisztán: a vérontásnak még közel sincs vége

Legkevesebb 60 ember – köztük 13 amerikai katona – halt meg amikor öngyilkos merénylők felrobbantották magukat a repülőtéren illetve egy szálloda előtt Kabulban.

A terrorakcióért az Iszlám állam Afganisztánban működő frakciója vállalta a felelősséget. Ők fanatikusabbak mint a tálibok, akik valamiféle megegyezésre törekszenek az amerikaikkal. A merénylet épp ezt a kísérletet akarta meghiúsítani. A CIA főnöke nemrég Kabulban tárgyalt Abdul Ghani Baradarral, akit a tálibok vezérének tekintenek.

Kompromisszum a tálibokkal?

Kabuli hírek szerint a tálibok olyan Kormányzó Tanácsot akartak összehozni, amelybe a régi rendszer tekintélyes emberei is helyet kapnak. Például Hamid Karzai egykori köztársasági elnök , aki az amerikaiak támogatásával vált Afganisztán urává vagy Abdullah Abdullah, aki korábban miniszterelnök is volt. Hasonló tisztséget töltött be Gulbuddin Hikmatjar is, aki szintén a Kormányzó Tanács tagja lenne. Közben kiderült, hogy Karzai és Abdullah háziőrizetben van. Ettől még részt vállalhatnának a Kormányzó Tanácsban, de kérdés, hogy milyen szerepük lenne.

Ezerszámra áradnak be az iszlamista terroristák Afganisztánba

A hírszerző szolgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a világ elsősorban az afgán menekültekkel foglalkozik, aközben tódulnak be a dzsihád harcosok Afganisztánba. Érkeznek Irakból és Szíriából – ők alkotják a bombamerényleteket elkövető Iszlám állam frakció magját , de jönnek Észak Afrikából, az egykori Szovjetunió muzulmán államaiból és Kína nyugati határtartományából, a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartományból. Pekinget az nyugtalanítja, hogy a közös határon érkezik e iszlamista terrorista brigád Kínába.

Tiencsinben júliusban a kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel, akik állítólag letették a nagyesküt: nem indítanak dzsihádot Kína nyugati határtartományában. Csakhogy a náluk is fanatikusabb Iszlám Állam megteheti ezt. Az Iszlám Állam frakció, mely a bombamerényleteket elkövette Kabulban, azzal vádolja a tálibokat, hogy Amerika után Kínával paktáltak le.

Az IS hivatalos Amaq hírügynöksége a Telegram csatornáján közölte, hogy egy Abdul Rahman al-Logari nevű harcosuk hajtotta végre a robbantást és halt „mártírhalált a Kabuli repülőtér közelében”. A név arra utal, hogy legalább 13 amerikai katona és több mint 60 civil gyilkosa afgán volt.

Vasárnap az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan kijelentette, hogy „akut” és „tartós” fenyegetés várható az afganisztáni fővárosban az ISKP-tól.

A figyelmeztetést, amely egy olyan csoportra összpontosította a figyelmet, amely eddig kevés figyelmet keltett, a héten visszhangozták a brit és a nyugat-európai tisztviselők.

Sokakat aggasztott az ISKP-hez kapcsolódó támadások fokozódása az elmúlt hónapokban.

„Az ISKP pályája a 2019-es és 2020 első felének nehéz időszaka utáni újjáéledés volt… de a tálib hatalomátvétel óta hirtelen elhallgattak, és ennek egyik lehetséges oka az volt, hogy a csoport új kampányra készül.” – mondta Charlie Winter, a Londoni Egyetem Nemzetközi Radikalizálódási Központjának (ICSR) vezető kutatója.

A repülőtér tömegei, repülőgépei és infrastruktúrája nyilvánvaló helyszínt biztosít az IS-nek ismert tömegtámadásoknak. Winter szerint a helyzet Afganisztánban is „tökéletes célpontoknak”: az amerikai hadsereg, az afgánok, akik segítették a nyugati erőket, és ezért együttműködőnek tekintik őket, valamint

a tálibok, amelyeket az ISKP „hitehagyottaknak” tekint.

Az ISKP valószínűleg „nagy győzelemnek” fogja tekinteni a repülőtér elleni támadást – mondta Tore Hamming, az ISSR szakértője is az ICSR -ben.

„Több dolgot is elérnek: jelzést adnak arról, hogy továbbra is számítani kell az erővel, és kihívják a tálibok állami projektjét, kiemelve, hogy a csoport nem tudja biztosítani Kabult.”

Az ISKP alig hat évvel ezelőtt alakult, miután az IS képviselői útnak indultak Pakisztán délnyugati részébe, hogy találkozzanak az elégedetlen tálib parancsnokokkal és más szélsőségesekkel, akik a régió dzsihadista mozgalmában marginalizálódtak.

youtube.com

Az elmúlt hónapokban az ISKP halálos műveletek sorozatát hajtotta végre. Védjegye, hogy  brutalitásuk minden egyéb csoportét felülmúlja.  Ráadásul a korábbiaknál szélesebb célpontokat céloztak meg: síita muszlimokat, újságírókat és külföldieket, valamint a polgári infrastruktúrát és a katonai személyzetet. (Egyes szakértők szerint vannak közvetett bizonyítékok arra, hogy az ISKP valamilyen kapcsolatban áll a pakisztáni katonai hírszerző szolgálatokkal.)

A függetlenségre oly büszke afgánok számára ez súlyos vád, amely alaposan megnehezítheti a tálibok dolgát. Azzal viszont a tálib vezetők tisztában vannak, hogy működőképessé a 39 milliós Afganisztán csakis úgy válhat, ha talál valamilyen modus vivendit a külvilággal. Peking máris bejelentkezett: hajlandó részt vállalni Afganisztán újjáépítésében.

Több mint negyven éves háborúskodás után ez nem kis feladatnak ígérkezik.

Kínai-orosz-iráni-pakisztáni együttműködés Afganisztánban

Irán kész együttműködni Pekinggel”a béke érdekében Afganisztánban” – ezt közölte az ország nemrég beiktatott új kemény vonalas államfője Hszi Csinping kínai elnökkel, aki telefonon érdeklődött Teherán álláspontja iránt. Ebraham Raisi iráni elnök ugyanezt mondta Vlagyimir Putyinnak is.

“Az afgán társadalom különböző erőinek össze kell fogniuk, hogy kihasználják az USA kivonulását arra, hogy megteremtsék a békét és a stabilitást az országban” – közölte Irán elnöke. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztán népességének jelentős része a perzsához közelálló nyelven beszél, és a lakosság egy része siita vallású, melyet a szunnita tálibok eddig nem nagyon toleráltak. Emiatt Iránnak kifejezetten rosszak voltak a kapcsolatai a tálib rendszerrel, melyet sohasem ismert el. Az utóbbi időben viszont az iráni diplomácia már azt hangsúlyozta, hogy “a tálibok a megoldás részét képezik Afganisztánban”. Iránban abban bíznak, hogy a közös Amerika ellenesség egyesíti őket a tálibokkal, akik most mérsékeltebb politikát folytatnak majd a nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben. A tálibok ezt meg is ígérték, de sokan nem hisznek nekik, mert korábbi uralmuk idején a pastu szunnita többségre hivatkozva a tálibok teljhatalmat gyakoroltak. Csakhogy ez a többség minimális, ezért mostanában a tálibok új politikát ígérnek.

A Keresztapa mérsékletre int

A tálib szervezetet a pakisztáni titkosszolgálat hozta létre az USA kifejezett kérésére azokban az időkben amikor a szovjet hadsereg ellen az amerikaiak felfegyverezték az iszlamista erőket. Akkoriban még szoros volt az együttműködés Pakisztán és az USA között. Ám időközben Washington Pakisztán ősellenségével, Indiával kötött paktumot Kína ellen. Ezért Pakisztán Amerika ellen fordult, és még szorosabbá tette az együttműködést Kínával.

A tálib tisztikart a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki vagyis az együttműködés személyi alapja garantált. Pakisztán titkosszolgálata tisztában van azzal, hogy a tálibok nem zárkózhatnak el a világtól mint első uralmuk idején tették. Akkor csak három állammal álltak kapcsolatban: Pakisztánnal, Szaúd Arábiával és az Egyesült Arab Emirátussal. Most mind Kína mind Oroszország jelezte: kész az együttműködésre a tálib rendszerrel. Sőt az oroszok közvetítő szerepet is vállaltak a tálibok és a nemzeti kisebbségek fegyveres csoportjai között.

Mi lesz az afgán diplomatákkal?

Döntő többségük nyugati egyetemeken nevelkedett, és rendszeresen bírálta a tálibokat. A moszkvai nagykövet, aki korábban Nagy Britanniában és az USA-ban képviselte a hazáját, Twitteren most is bírálja a tálibokat. A Moscow Times értesülése szerint Szaid Javid hamarosan menedékjogot kérhet valamilyen nyugati államban.

Tadzsikisztánban az ottani afgán nagykövet már nyíltan szakított az Afganisztánban uralomra jutott tálibokkal: “nem hiszem, hogy meg lehetne bízni bennük!” – nyilatkozta az Eurasianetnek.

A CIA Afganisztánban marad?

Arról nyilatkozott William Burns a CIA igazgatója, akit az egyik legfőbb felelősnek tartanak az USA kudarcáért, hogy a CIA Afganisztánban marad.

A hírszerző főnök most azt mondta, hogy “hibernálják” hálózatukat. ugyanakkor az amerikaiak kémei életveszélyben vannak a tálibok országában, és aligha valószínű, hogy sietnének életüket áldozni Washingtonért, amely ilyen csúnyán cserbenhagyta őket.

Egy magát megnevezni nem kívánó magyar titkosszolgálati szakértő  szerint Williams Burns szépíti a helyzetet, hogy így mentse a látszatot.

“A tálibok mögött felsejlik a pakisztáni titkosszolgálat, amely nagyon önjáró és kiszámíthatlan partnere az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy Pakisztán információval és kiképzéssel segítheti a tálibokat. Az iráni és a török titkosszolgálat is profitálhat a káoszból” – nyilatkozta egy magyar titkosszolgálati szakértő a HVG-nek.

Az USA a saját csapdájába esett bele

A pakisztáni titkosszolgálat az amerikaiak kérésére szervezte meg a tálib mozgalmat azt követően, hogy a szovjet hadsereg lerohanta Afganisztánt. Válaszul Moszkva felrobbantotta a pakisztáni elnök helikopterét.

A tálibok és az amerikaiak oldalán harcolt akkoriban Oszama bin Laden, aki azután Afganisztánban szervezte meg a szeptember 11-i terrorakciót az USA ellen. Az amerikaiak épp emiatt vonultak be Afganisztánba.

20 év alatt alaposan megváltozott a diplomácia képlet Ázsiában.

A feltörekvő Kínával szemben az USA szövetséget hozott létre, melynek egyik kulcs állama India. Az amerikai-indiai szövetség, amely Trump elnök idejében jött létre, óriási csapást mért Pakisztánra, amely esküdt ellensége Indiának. A tálibok emiatt terrorakciót hajtottak végre India kabuli nagykövetsége ellen.

A pakisztáni titkosszolgálat újra a tálibok támogatója lett, de míg ez a nyolcvanas években az USA támogatását jelentette, most épp ellenkezőleg: az USA ellen szövetkeztek.

Muzulmán blokk az USA ellen

Afganisztán, Pakisztán és Irán egyaránt USA ellenfelévé vált, és párhuzamosan egyre javult a három állam viszonya Kínához. Bár a tálibok és Pakisztán lakosságának többsége szunnita muzulmán míg Iránban a siita irányzat az államvallás, ez nem kell, hogy megzavarja az államok együttműködését.

A kínaiak évtizedek óta kiváló kapcsolatokat ápolnak Pakisztánnal. Amikor megérkezett a kínai védőoltás Pakisztánba, akkor azt a miniszterelnök fogadta a repülőtéren.

Irán Kína legnagyobb olajszállítójává vált noha az USA szankciókkal próbálja megfojtani az iszlamista rendszert.

A kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel Tiencsinben nem sokkal Kabul elfoglalása előtt.

A tálib vezérek ígéretet tettek, hogy nem indul meg az iszlám dzsihád Kelet felé, ahol a Hszincsiang-Ujgur tartományban többmillió muzulmán él – szigorú kínai ellenőrzés alatt.

Cserébe Kína gazdasági együttműködést ígért.

Peking persze több húron is játszik: megpendítette azt a gondolatot, hogy az ENSZ békefenntartó csapatokat küldhetne Afganisztánba. Ehhez viszont szükség lenne mind az USA mind pedig Kína szavazatára a Biztonsági Tanácsban, hogy Oroszországról már ne is beszéljünk.

Pénzügyi csőd Afganisztánban?

500 millió dollárhoz juthattak hozzá a tálibok az elnöki palota elfoglalásával. Ez lehetővé teszi, hogy ne azonnal kelljen csődöt jelenteniük, de hosszabb távra megoldást kell találniuk a 39 milliós ország pénzügyi problémáira.

Nincsen Afganisztánnak pénzügyi tartaléka? De van, csak épp az Egyesült Államokban vagy Svájcban. Erről a nemzeti bank elnöke számolt be, aki élvezte az amerikaiak bizalmát, mert a Harvard egyetemen végzett.

Az 1,3 milliárd dollár értékű aranytartalék az USA jegybankjának trezorjában van – írta az afgán nemzeti bank elnöke.

Ezenkívül jelentős összegek vannak az IMF kasszájában Afganisztánnak címezve. Svájcban is őriznek valamit az afgán deviza tartalékból. Összesen 10 milliárd dollárról lehet szó. Mi lesz ezzel?

Washington azonnal jelezte Kabul elfoglalása után, hogy befagyasztják Afganisztán számláit. A táliboknak szükségük lesz pénzre, hogy működtetni tudják az országot. A korábbi tálib vezetés nem sokat törődött a pénzzel, visszatértek az árucserére.

A jegybank akkori elnöke a csatatéren halt hősi halált, ami meglehetősen szokatlan ebben a foglalkozási körben.

Afganisztán állapota változatlanul nyomorúságos

Az egy főre jutó GDP ugyan emelkedett, de ez majdnem kizárólag a hatalmas amerikai pénzügyi támogatásnak volt köszönhető. Miután az utóbbi időkben a támogatás csökkent, a lakosság száma viszont dinamikusan növekedett, ezért az egy főre számított GDP is csökkenhetett. Dehát a lakosság többsége nem is ebből élt hanem a mák termesztésből és a kábítószer kereskedelemből. Ebből pénzelnek a tálibok is éppúgy mint a régi hatalom emberei. Akik persze lenyúltak amerikai pénzeket is. Hatalmas összegekkel menekült el Afganisztán elnöke, akinek négy autó szállította a pénzét.

Kiderült az is, hogy miért omlott össze kártyavárként az afgán rendszer?

A szellem katonák miatt! Az USA-nak azt jelentették, hogy 300 ezer jól felszerelt afgán katona áll szemben a gyengén felfegyverzett 80 ezer tálib katonával. Aztán gyorsan kiderült, hogy a kormány katonák többsége csak papíron létezett. A pénzüket felvették a helyi hadurak, akik vígan tárgyaltak a tálibokkal a közös érdekek alapján: a kábítószernek továbbra is mennie kell Afganisztánból az USA-ba!

Ahol persze megvan a fogadókészség: valakik nagyon sokat kereshettek USA-ban ebből, de erről csak nagyon keveset lehet megtudni a sajtóból.

Kínaiak vehetik át a pénzügyek irányítását?

Erről is volt szó Tiencsinben, ahol Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetékkel tárgyalt. Mire jutottak? Ezt senki sem tudja rajtuk kivül. Mianmarban és néhány más államban dolgoznak kínai tanácsadók a nemzeti bankban.

Pekingben a nemzetközi pénzügyek fő felelőse Liu Ho miniszterelnök-helyettes éppúgy a Harvardon doktorált mint Afganisztán menekült jegybank elnöke. A globális gazdaságban egyetlen rendszer sem tarthatja magát sokáig, ha nem talál valamiféle pénzügyi megoldást a problémáira. Mind Washingtonban mind Pekingben árgus szemekkel figyelik Afganisztánt: milyen megoldást találnak erre a tálibok, akik most szervezik meg kormányukat Kabulban.

A TÁLIBOK KÁBSZER KERESKEDELEMBŐL ÉLNEK

400 millió dollár volt ebből a bevételük a vírusválságot megelőző két évben – írja a Reuters, amely arra is rámutat, hogy a járvány kellős közepén tavaly 37%-al nőtt a mák termesztés Afganisztánban.

Két iparág van Afganisztánban: a harc és a mák termesztés. Mindkettőben a tálibok a legjobbak. Pedig nem így kezdődött: hatalomra kerülve betiltották a mák terjesztését mondván, hogy a Korán tiltja a kábítószer fogyasztását. Aztán gyorsan rájöttek, hogy ez az út járhatatlan. Egyrészt lázadoztak a parasztok a tilalom ellen, másrészt pedig kiderült: az üres államkasszát valamivel fel kell tölteni. Már a tálibok uralma alatt Afganisztán lett a világ első drog kereskedője, az amerikai megszállás idején ez csak fokozódott. Az amerikaiak tudatosan ki is használták ezt hiszen a kábítószer célállomása gyakran az USA volt. A kábítószer lánc Afganisztánból indult és Koszovón keresztül osztották szét az árut Európában vagy küldték tovább Észak Amerikába.

Az ENSZ szerint évente 6,6 milliárd dollárt jelentett a kábítószer biznisz Afganisztánnak amíg az amerikaiak ott voltak. Ez a GDP 8%-a. A valós helyzet ennél valószínűleg még rosszabb hiszen Afganisztánnak semmilyen más gazdálkodási rendszere sincsen.

A kínai ajánlat

Peking máris felajánlotta az együttműködést a hatalomra jutott tálib rendszernek. Nem oly rég Tiencsinben Vang Ji külügyminiszter tárgyalt a tálib vezérkarral. Minden szigorúan titkos volt, de a kiszivárgott hírek szerint a mianmari formulát ajánlották a kínaiak.

Ez azt jelenti, hogy a politikai hatalom és az ideológiai irányítás teljes mértékben a helyi elit kezében van miközben a bizniszt rábízzák a kínaiakra. Akik a profit egy részét visszaosztják a helyi elitnek – Mianmarban a hadseregnek, Afganisztánban a táliboknak.

A kínai kapcsolat azért is fontos a táliboknak, mert komoly támogatás nélkül Afganisztán összeomlana. Az amerikaiak gazdaságilag könnyen megfojthatnák őket, ha nem számíthatnának Peking támogatására.

Miért előnyös ez Kínának? Egyrészt, mert a határától távolabb kerülnek az amerikaiak, másrészt pedig a tálibok állítólag ígéretet tettek arra, hogy nem próbálkoznak a Kínában élő muzulmán kisebbség fellázításával.

Az Al Kaidanak egész ujgur dandára működik Pakisztánban, és Kínának komoly gondot okoz az ujgur kisebbség kézbentartása.

Peking kiváló kapcsolatot ápol Afganisztán két szomszédjával, Iránnal és Pakisztánnal vagyis létrejöhet egy olyan muzulmán blokk, amely a Nyugattal szembenáll miközben Kína de facto szövetségese.

Menetközben derül ki, hogy milyen is lesz az új tálib rendszer Afganisztánban, ahol minden harmadik ember az éhezés határán vegetál. Ha működőképes rendszert akarnak, akkor a táliboknak szükségük lehet a kínaiakra, akik közismerten nemigen érdeklődnek aziránt, hogy a helyi elit milyen módszerekkel tartja ellenőrzése alatt a lakosságot.

CSERBENHAGYÁS

Két évtized után a NATO fegyveresei elhagyták Afganisztánt, és a tálibok napok alatt elfoglalták az országnak korábban a kabuli kormány által ellenőrzött területeit, a NATO-országok által kiképzett és felfegyverzett hadsereg ellenállás nélkül kapitulált.

Maga a két évtizeddel ezelőtti beavatkozás valószínűleg ugyanolyan tévedés volt, mint korábban a Szovjetunióé: akkor a szovjet hadsereg kényszerült megszégyenülve az ország elhagyására, most a NATO. Van azonban egy fontos különbség.

Azt nyilatkozta az ATV-ben egy magyar biztonságpolitikai szakértő, hogy Afganisztán nem érett a nyugati típusú demokráciára, és aki ilyesmit próbál ott megvalósítani, az szükségképpen belebukik. Annyiban ez talán igaz lehet, hogy

nincs az országban az iszlámhoz mérhető integráló erő, tehát külföldi katonai támogatás nélkül minden más társadalomszervezési kísérlet – akár a szovjet támogatású „szocialista”, akár a NATO-támogatású nyugatias – szétesik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem élnek tömegesen olyanok Afganisztánban, akik szívesebben élnének egy – nevezzük így – nyitottabb világban, mint az iszlám emirátus, amit a tálibok most létrehoznak.

Például azok a nők, akik szívesen éltek eddig az emancipációnak azzal a fokával, ami az elmúlt két évtizedben ott megvalósult, szívesen tanulnak, dolgoznak, ami – mint az az elmúlt napokban kiderült – az emirátusban nem lesz lehetséges. Az afganisztáni lakosságnak ezt a részét szemlátomást nem sikerült olyan politikai erővé szervezni, amely belső bázisa lehetett volna a NATO-barát államnak, erőt adott volna hadseregének, és legalább alkupozíciót jelentett volna a tálibokkal szemben. Ez a dolog egyik fele.

A másik azonban az, hogy ha egyszer a NATO-hadseregek bevonultak Afganisztánba, ott két évtizeden át fenntartottak egy többé-kevésbé világi államot, és hozzászoktatták legalábbis a városi lakosság egy részét ezekhez a szabadabb viszonyokhoz, akkor nem lehet őket egyik napról a másikra védtelenül ott hagyni a tálibok kényére-kedvére.

Azokat, akik a NATO-alakulatok segítőjeként, személyzeteként dolgoztak az elmúlt években, azokkal szemben éreznek némi felelősséget, és megpróbálják őket kimenekíteni az országból – hiszen, ha maradnak, minden bizonnyal lemészárolják őket –, a többiekkel szemben azonban szemlátomást nem.

Ez pedig csúnya cserbenhagyás. Szerintem a nyugati világnak erkölcsi kötelessége, hogy a menekülőknek menedéket nyújtson, lehetőleg a szomszéd országokban, de ha ez nem megy, Európában vagy Amerikában. És

mivel az afganisztáni katonai akcióban Magyarország is részt vett, ez a kötelezettség Magyarországra is vonatkozik.

Akkor is, ha az Orbán-kormány ilyesmire nem lesz hajlandó, és ellenzéke sem fogja ezt számon kérni tőle.

KÍNA KÖZBELÉP AFGANISZTÁNBAN

A tálibok Mao elnök stratégiájával foglalják el Afganisztánt: vidéken fokozatosan bekerítik a kormányerőket, hogy aztán a nagyvárosok érett gyümölcsként hulljanak az ölükbe. A tálib tisztek jól ismerik Mao elnök stratégiáját, mert azt tanítják a katonai főiskolákon Pakisztánban. A tálibokat a pakisztáni titkosszolgálat szervezte meg annak idején az USA kérésére. Aztán a tálibok által uralt Afganisztánban eszelte ki Oszama bin Laden szeptember 11-ét.

Találkozó Tiencsinben

A tálibok első embere a kikötővárosban cserélt eszmét Vang Ji külügyminiszterrel. Miben állapodtak meg? Peking számára az a fontos, hogy a tálibok Nyugat felé forduljanak és ne a Kínában élő 50 millió muzulmánt akarják felszabadítani a kommunista uralom alól. A tálibok ezt meg is ígérték. Mit kaptak cserébe? Valószínűleg olyan együttműködési ajánlatot, amely biztosíthatja Afganisztán gazdasági jövőjét.

A Mianmar modell

A kínaiak az egykori Burmában próbálták ki az ázsiai terjeszkedés modelljét, melynek lényege az, hogy együttműködnek a helyi elittel, amely viszont biztosítja a kínai tőke szabad működését. A modell évtizedekig jól működött, de Mianmar igazi urai – a katonák – mégiscsak puccsot hajtottak végre. Miért? Nem utolsósorban azért, mert a munkások kezdték agyonverni kinai kommunista menedzsereiket, akik végsőkig hajszolták őket – minimál bérért.

Peking igen megértően fogadta a puccsot, a rendszer újra üzemel. Működhet Afganisztánban is, ahol ráadásul ritka földfémek is találhatóak. Ezek kibányászása komoly előnyhöz juttathatja Kínát a globális piacon.

Mi lesz a demokratikus kormányzattal Afganisztánban?

Washingtonban 90 napot sem adnak nekik annak ellenére, hogy az amerikai légierő támogatja a kormánycsapatokat.

Hszi Csinping elnök felhívta Afganisztán elnökét a tiencsini találkozó után. Nem tudjuk, hogy miről beszélgettek, de Peking kompromisszumra ösztönzi mind a két felet. Eszerint Kabul megmaradna a demokratikus erők kezében míg az ország többi része elismerné a tálib fennhatóságot. Ily módon az amerikaiak is megőrizhetnék az arcukat. Nem véletlen, hogy bár pokolian rosszak az USA és Kína kapcsolatai, de Washingtonban üdvözölték a tiencsini tárgyalásokat a tálibokkal.

Peking igen jó kapcsolatot ápol Afganisztán mindkét szomszédjával: Pakisztánnal és Iránnal. Olyan gazdasági befolyást szerezhetne a térségben , amelyet korábban egyetlen nagyhatalom sem. A kínaiak pedig tudják: pénz beszél! Nem katonai megszállásra van szükség – ahogy azt az oroszok vagy az amerikaiak csinálták hanem arra, hogy érdek alapon együttműködjenek a helyi elittel, amelynek ideológiája meglehetősen hidegen hagyja a Mao elnök eszméiből réges régen kiábrándult kínai vezetőket.

Áldozatok győzelem nélkül

A CNN-nek nyilatkozott  David Petraeus tábornok az ISAF Afganisztánban állomásozó korábbi főparancsnoka. Petraeus tábornok szerint Afganisztán  már most az összeomlás szélén áll, amikor még teljesen ki sem vonultak az amerikai csapatok.

„Minden héten csak egyre romlik a helyzet. Attól tartok, hogy visszanézünk és megbánjuk a kilépésről szóló döntést Szomorúan konstatálom: gyorsabban megbánhatjuk a csapatkivonást, mint amit eredetileg erről gondoltam. – mondta a volt katonai vezető.

Joe Biden elnök ez év elején bejelentette, hogy az amerikai csapatokat kivonják Afganisztánból, és nemrégiben rövidebb határidőt jelölt meg a teljes csapatkivonás idejére, mint azt korábban tervezték. Biden mielőbb maga mögött akarja tudni a történelem leghosszabb amerikai háborúját.

Amerikai, brit és más nemzetközi erők 2001 szeptemberében támadták meg Afganisztánt. A szeptember 11-i támadást kitervelő és Afganisztánban megbúvó Oszama bin Ladent támogató és neki menedéket nyújtó tálib rezsimmel együtt a tálibokat is elűzték. Bin Laden a szomszédos Pakisztánba 2011-ben az amerikai erők megtalálták és lelőtték. A tálibok azonban soha nem szűntek meg teljesen, és a háború tovább tartott.

Nem helyes úgy gondolni, hogy afganisztáni haderő nem, kizárólag az Egyesült Államok harcolt csupán a tálibok ellen, nem: az afgán nemzetbiztonsági erők nagy számban harcoltak és haltak meg a hosszúra nyúlt háborúskodás során. Az viszont egyértelműen látható, hogy az amerikai csapatok gyors kivonása elbizonytalanította a meglévő afgán haderőt, sokat romlott a haderő morálja, mert „jelentős bizonytalanságot vitt a harcmezőre.”

“Senki nem akarja végét látni a végtelen háborúknak azoknál jobban, mint azok, akik ténylegesen részt vettek bennük, de nem ezt a háborút fejezzük be, csupán az USA részvételének vetettünk véget.” – mondta az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka, aki szomorú jövőt jósolt:

“Amit most látok, sajnos, az egy meglehetősen brutális polgárháború kezdete.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK