Mészáros Lőrinc vagyona egyetlen év alatt 182 milliárd forinttal nőtt, és elérte az 1604 milliárd forintot. Tiborcz István vagyonát tavaly 188 milliárd forintra becsülték, idén pedig már 193,9 milliárdra. A tíz leggazdagabb magyar között rajtuk kívül több, Orbánhoz köthető oligarcha is szerepel: Szíjj László, Jellinek Dániel, Jászai Gellért és Széles Gábor. Ez a hatalmas tőke eddig Orbán Viktor politikai irányítása alatt állt – a kérdés most az, mi történik vele a hatalomváltás után.
A vesztes pártok oligarchái a túlélésre játszanak
Csányi Sándor, Magyarország második leggazdagabb embere eddig minden politikai korszakot túlélt – Hernádi Zsolttal, a MOL elnökével és Pintér Sándorral együtt. Ők a magyar üzleti elit mintaképei: hogyan lehet kormányokon átívelően megőrizni a befolyást és gyarapítani a vagyont.
Csányi Sándor a politikai elitet folyamatosan finanszírozta, így aligha kétséges, hogy a Tisza-kormánnyal is megtalálja a közös hangot. Hernádi Zsolt már többször tárgyalt Magyar Péterrel, bár a megállapodás részletei nem ismertek. Pintér Sándor egyik bizalmasa államtitkár lett a belügyminisztériumban, így az ő pozíciója sem tűnik veszélyben.
Mi lesz Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal?
A két, üstökösszerűen meggazdagodott üzletember karrierje nyilvánvalóan Orbán Viktor támogatásának köszönhető. Most azonban kérdés, mikor és hogyan vizsgálja őket a Vagyonvisszaszerzési Hivatal vagy az európai ügyészség, amelyhez Magyar Péter kormánya csatlakozik.
Tiborcz István és Orbán Ráhel a választások előtt jóval kiköltöztek három gyermekükkel az Egyesült Államokba, és nem sietnek visszatérni. A vagyon nagy része azonban Magyarországon van, többek között olyan luxusingatlanokban, mint a Gellért vagy a Dorothea szálloda.
Kötött-e alkut Orbán Viktor a háttérerőkkel?
Bogár László, Orbán első kormányának államtitkára szerint a volt miniszterelnök „visszautasíthatatlan ajánlatot kapott”. Állítása szerint a nyugati titkosszolgálatok közölték vele: Putyin Ukrajna elleni agressziója után meg kellene szakítania kapcsolatait Moszkvával. Mivel Orbán erre nem volt hajlandó, eltávolítása „már csak technikai kérdés maradt”.
A narratíva szerint az ajánlat lényege az volt, hogy Orbán átadja a hatalmat, és nem harcol „az utolsó töltényig”. Hogy ezért cserébe mit ígértek neki, és ebből mit tartanak be, azt senki sem tudja.
Bogár László úgy véli, Orbán a „nemzetiszocialista kiutat” választja – erre szerinte a Fidesz kongresszusa utalt, ahol ő maga is szerepelt Bayer Zsolt műsorának állandó vendégeként.
Stumpf István: „A korrupció szálai a miniszterelnök asztaláig értek”
Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere a Fidesz kongresszusán szokatlanul kritikus hangot ütött meg. Szerinte a „nemzeti tőkésosztálynak” támogatnia kellene a választási vereség veszteseit. Felidézte a kekva-rendszert is, amelyet Orbán rá bízott, és amely miatt több magyar egyetem kiesett az Erasmus-programból.
Magyar Péter kormánya megszünteti a kekvákat, amelyek a Fidesz veteránjainak élethosszig tartó, milliós havi jövedelmet biztosítottak. Stumpf a kongresszuson nyíltan kimondta:
„A korrupció szálai a miniszterelnök asztaláig is elértek.”
Mindez azonban nem akadályozta meg, hogy a küldöttek nagy többséggel újraválasszák Orbánt.
Merre mozdul Orbán Viktor?
Orbán hatalmas pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, és a kongresszuson kijelentette:
„én nem változom.”
A parlament időközben olyan törvényt fogadott el, amely két ciklusban maximalizálja a miniszterelnöki mandátumot. Ez elvileg kizárná Orbánt, de ő maga is jogász – és kreatív. Ha újra választást nyerne, könnyen találhatna jogi megoldást, például az elnöki rendszer bevezetését.
A valódi akadály azonban nem jogi, hanem politikai: Orbánnak újra kellene építenie a külső és belső támogatást. Számára ez nem más, mint a zsákmány és a teljhatalom visszaszerzése. És – ahogy mondani szokás – ez az élete.
