Címke: korrupció

Június 9-én országos választást rendeznek Bulgáriában, ahol továbbra is Todor Zsivkov egykori testőre, Bojko Boriszov ex miniszterelnök – Orbán Viktor nagy barátja – a maffia állam atyja mozgatja a szálakat – írja a brüsszeli Politico. Három éven belül ez lesz a hatodik országos választás a balkáni államban.

Bulgáriának már csak 6,5 millió lakosa van míg a kommunista diktátor, Todor Zsivkov idejében még 9 millió volt, mert az emberek a lábukkal szavaznak: futólépésben hagyják el hazájukat a jobb élet reményében. Jelenleg Magyarország és Bulgária verseng az utolsó helyért az Európai Unióban, a korrupció tekintetében viszont az a kérdés: hol lopnak többet? A Transparency International szerint Magyarország az első, Bulgária a második a korrupciós listán az Európai Unióban. Az USA nagykövetsége intenzíven támogatja a liberális korrupció ellenes mozgalmat Szófiában, de nekik

nehéz maguk mögé állítani a lakosság többségét, amely nem piacgazdaságot és demokráciát vár az elittől hanem valami kis koncot a zsákmányból.

Jól tudja ezt Bojko Boriszov, aki már a kommunista diktátor oldalán megfigyelhette: hogy működik a hatalom valójában a koldusszegény országban, amelynek sorsa minden nagyhatalmat valójában hidegen hagy. Az amerikai nagykövetség is csak azért támogatja intenzíven a liberális mozgalmat nehogy Bulgária visszakanyarodjon a hagyományos oroszbarát vonalhoz. Bulgáriában ennek nagy hagyománya van, mert a cárok csapatai szabadították fel az országot a török szultán több évszázados uralma alól. Ezért Hitlernek is nemet mondtak amikor a Szovjetunió megtámadását “kérte” Bulgáriától. Todor Zsivkov javasolta a kommunista diktatúra idején, hogy Bulgária csatlakozzon a Szovjetunióhoz mint tizenhatodik tagállam. Moszkva nem fogadta el a felajánlkozást, de tudatta azt Ceausescu román elnökkel, aki felrobbant hiszen így a Szovjetunió északról és délről is körülölelte volna a szuverenitására oly kényes román diktátor államát.

A maffia állam csodafegyvere a média

Deljan Peevszki a média ura Bulgáriában, ahol az elit a titkosszolgálat tisztikarából érkezett. Pejevszkit kitiltották az Egyesült Államokból és Nagy Britanniából, de Bulgáriában szinte korlátlan úr a médiapiacon, ahol minden erővel Bojko Boriszov maffiaállamát segíti. Boriszov, a “tökfilkó” már  többször is volt miniszterelnök, és most is az ő pártja áll a legjobban.

Folytatjuk a változást – ezzel kampányol Boriszov és Peevszki, a médiamágnás maffiózó. Miért van esélyük a sikerre? Mert két külön pártot vezetnek egy közös célért: a maffiaállam fenntartása érdekében. Peevszki ugyan nem muzulmán, de ő vezeti a török kisebbség mozgalmát, amely Boriszov pártjával együtt többséget szerezhet Bulgáriában. Peevszki, a titkosszolgálat tábornoka irányítja a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. Boriszovnak  azért létfontosságú ez a szövetség, mert számtalan korrupciós ügyben volt és van nyakig benne vagyis számára minden vizsgálat végzetes lenne. 2020 óta tömegtüntetéseken tiltakozott a lakosság a maffiaállam korrupciója ellen, és rövid időre hatalomra juttatta a liberálisokat, akik elszánt harcot hirdetnek a maffiaállam ellen. Csakhogy nem maradtak hatalmon elég ideig ahhoz, hogy a harcot komolyan megkezdjék hiszen a titkosszolgálat, a rendőrség és az igazságszolgáltatás már régóta a maffiaállam kezében van. Tulajdonképp a kommunista idők óta folyamatosan. Aki ellenszegült azt meggyilkolták.

Elég erős fegyver-e a Magnyitszkij törvény a maffia állam ellen?

Bár Brüsszelben mindenki tisztában van azzal, hogy a bolgár elit nyakig merül a korrupcióban, de nem fordítanak erre különösebb figyelmet, mert Boriszov miniszterelnök mindig szorgosan bólogatott az uniós csúcstalálkozókon – ellentétben Orbán Viktorral.

A korrupcióellenes harcot ezért az USA vállalta fel Bulgáriában, ahol Peevszki a Magnyitszkij törvény miatt került fekete listára. Ez az amerikai törvény lehetővé teszi a külföldi korrupció szankcionálását is. Ettől tart Orbán Viktor is hiszen Malajzia miniszterelnöke jelenleg 12 éves fegyház büntetését tölti. Abdul Razak először a Magnyitszkij törvény kapcsán akadt horogra hiszen 900 millió dollárt vágott zsebre hazája fejlesztési alapjából, melyből nagyvonalúan finanszírozta a többi között a Wall Street farkasa című filmet is. Leonardo di Caprio a film főszereplője is bajba jutott emiatt.

A probléma az, hogy Bulgáriában éppúgy a titkosszolgálat irányítja az államot mint a kommunista időkben, és ez ellen a Magnyitszkij törvény, amely korrupt politikusokat vagy oligarchákat céloz meg, nem jelent igazán megoldást.

A bolgár rendszer nagyon hasonlít a Putyinéhoz, melyet Orbán Viktor is lelkesen követ

Peevszki tábornok tudja, hogy nagy a tét, ezért a nyilvánosság előtt kijelentette:

”nem engedem meg a liberálisoknak, hogy tönkre tegyék a titkosszolgálatot és az igazságügyi rendszert! Én, Deljan Pejevszkij megakadályozom ezt!”

Miközben Boriszov és Peevszki Putyin maffiaállamát védelmezik Bulgáriában, a NATO-ban és az Európai Unióban csatlakoznak a fővonalhoz: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Itt szereposztás működik: a hivatalos oroszbarát vonalat Rumen Radev elnök képviseli miközben a Boriszov-Peevszki páros szervilisen bólogat Washington és Brüsszel irányvonalának Oroszországgal szemben.

Mindeközben Bojko Boriszov ex miniszterelnök, aki vissza akar térni a hatalomba, kikéri magának, ha a maffiaállam fejének nevezik:

”európai politikus vagyok, nem akarom, hogy visszatérjenek a gengszter évek a bolgár belpolitikában!”

A liberális ellenzék erre azzal válaszol, hogy “a gengszter évek igazában sosem múltak el Bulgáriában” hiszen a maffiaállam vígan folytatta működését a kommunista rendszer bukása után is.