Kezdőlap Címkék Korrupció

Címke: korrupció

Politikai botrány, amely Kurz kancellárt is elérheti

Kurz kancellár presztízsét is érintheti az a kiterjedt korrupciós vizsgálat, melyet az elit köreiben folytatnak Ausztriában. A cél: a politika, a tőke és a média összefonódásának leleplezése.

A 31 éves Sebastian Kurz nemcsak Ausztria, de egész Európa reménye volt amikor a kancellári székbe került ilyen fiatalon. Sokan azt várták tőle, hogy Angela Merkel politikai utóda lesz az Európai Unióban.

Ennek a reménynek vége – írja a brüsszeli Politico, amely hangsúlyozza, hogy a korrupciós vizsgálat nem érinti ugyan Sebastian Kurzot, de bizalmi körét igen.

“Te is a családhoz tartozol!”

– ez is elhangzott a kancellár baráti körében amikor egy zsíros állami állást osztogattak.

Ibiza videó

A botrány azzal kezdődött, hogy Sebastian Kurz korábbi partnerét, a Szabadságpárt akkori vezérét leleplezte egy videó, amelyben orosz pénzből akart “olyan média birodalmat épiteni Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.” Az Ibiza videó botrány megbuktatta a Szabadságpárt vezérét. Kurz új választások után a zöldekkel alakított kormánykoalíciót Bécsben. Csakhogy az Ibiza videó vizsgálat folyt tovább …

Casino royale

Az Ibiza videón Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori vezére azt állította, hogy a Novomatic, kaszinóját üzemeltető cég “mindenkit pénzel”. Vagyis minden pártnak juttat pénzt, hogy cserébe aztán kérjen is valamit. Mit találtak a nyomozók? Egy olyan üzenetet, melyben a Novomatic akkori főnöke 2017-ben azt kérte Blümel jelenlegi pénzügyminisztertől, aki Kurz bizalmas barátja, hogy hozzon össze egy találkozót az ifjú politikussal, aki akkor még csak Ausztria külügyminisztere volt.

“Meg kellene beszélnünk Kurz-cal egy adomány ügyet illetve egy olaszországi dolgot”

– áll az üzenetben. Mind Blümel mind Kurz tagadja a találkozó tényét.

Ráadásul Kurz – immár kancellárként – idén februárban megfenyegette az igazságügyet mondván: “annyi hibát követtek el a múltban, hogy változásokra volna ott szükség!” Ez felpaprikázta az igazságügyi hatóságokat: az ügyészség a vádlottak padjára kívánja ültetni Blümel pénzügyminisztert, aki természetesen mindent tagad.

Pechére a vizsgálat során sokminden másra is fény derült. Például arra, hogy Thomas Schmid hogy lett az ÖBAG holding vezére évi 600 ezer eurós fizetéssel plusz teljesítmény prémiummal – azon az alapon, hogy “a családhoz tartozik”. Az ÖBAG az az állami holding, amely összefogja az állami vállalatokat Ausztriában. Olyan fontos cégek ezek mint a Telekom Austria vagy OMV.

Az ÖBAG 26 milliárd eurós vállalati pénzek elköltéséről dönthet.

“Mindent megkapsz, amit csak akarsz”

– üzente Sebastian Kurz kancellár politikai szövetségesének, az ÖBAG főnökének. Aki így válaszolt: “nagyon boldog vagyok, nagyon szeretem az én kancelláromat!”

A Kurz kancellárért rajongó Thomas Schmid nem akar lemondani, de közölte: jövőre távozik. Nem hosszabbítja meg két évvel vezetői szerződését pedig erre joga lenne.

“Ez a Kurz rendszer” – nyilatkozta a Politiconak az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetője. “Ez állam az államban”- hangsúlyozza Kai Jan Krainer frakcióvezető.

Miért kapta meg Schmid ezt a remek állást az ÖBAG élén?

Mert megpróbált elsimítani egy Kurznak kellemetlen ügyet az Ausztriában befolyásos katolikus egyházzal.

Bécs érseke, Schönborn bíboros ugyanis kiállt a migránsok jogainak védelme mellett. Kurz kancellár olyan törvényt akart elfogadtatni, mely lehetővé teszi, hogy előzetesbe csukjanak egy migránst, ha “őt a hatóságok veszélyesnek tekintik”.

Schönborn bíboros utalt arra, hogy “minden diktatúra sok embert zár börtönbe csupán a bizalmatlanság alapján. Holnap akár Önt vagy engem is lecsukhatnak ilyen alapon?!!”

Kurz ekkor megkérte Schmidet, hogy “lépjen a gázra”. Szövetségese meg is fenyegette azt a magas rangú egyházi vezetőt, akivel találkozott. Ha az egyház kitart az elképzelése mellett, akkor a pénzügyminiszter olyan törvényt készíthet elő, amely megvonja a katolikus egyház adókedvezményeit. Ezek az összegek létfontosságúak az egyház működése szempontjából. Ezért ez a fenyegetés olyan volt mint valami atombomba.

Schmid a találkozó után így írt után Kurz-nak:

“a tárgyalópartnerem elvörösödött majd elsápadt. Aztán remegni kezdett…”

“Szuper, nagyon köszönöm “

– válaszolt a kancellár.

A zsarolás végülis nem jött be, mert Schönborn kardinális továbbra is kiáll a migránsok jogaiért. Kurz pártja ugyan napirenden tartja a törvény javaslatot “a veszélyes migránsok előzetes őrizetéről”, de ebből egyelőre nem lett semmi.

Sebastian Kurz kancellár népszerűség ugyan csökkent a leleplezések következtében, de az ellenzék gyengesége miatt aligha fenyegeti ez kancellári posztját – állapítja meg a Politico.

A kormányokat és ne a polgárokat sújtsák az uniós szankciók

Magyarország és Lengyelország kormányai ellen az év második felétől már megszülethetnek az első uniós szankciók, ha az Európai Bíróság elfogadja a jogállami mechanizmussal kapcsolatos brüsszeli döntést – hangsúlyozta az EU jogügyi biztosa, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

Vera Jourova, aki egyben a brüsszeli bizottság alelnöke is cáfolta, hogy magyarellenes lenne – ahogy azt az Orbán kormány állitja. A magyar miniszterelnök kérte Ursula von der Leyen asszonyt, hogy váltsa le Vera Jourovat, de a brüsszeli bizottság elnöke elutasította Orbán Viktor kérését, és bizalmáról biztosította a cseh biztos asszonyt. Vera Jourova emlékeztetett arra, hogy a kommunista Csehszlovákiában nőtt fel, ahol csodálták a magyar reformokat és a viszonylagos szabadságot.” Jó lenne, ha Magyarország újra hasonló példát mutatna” – jelentette ki Vera Jourova.

Nagyon sok pénzről van szó

Az EU 750 milliárd eurós válság kezelő programjából jelentős összegeket kaphat a budapesti és a varsói kormány.

“Ha az Európai bíróság elutasítja a magyar és lengyel beadványt, akkor nehéztüzérséggel támadhatjuk a demokráciát leépítő rendszereket. Nemcsak Magyarországról és Lengyelországról van szó”

– hangsúlyozta Vera Jourova.

Bulgária, ahol most vasárnap választásokat tartanak könnyen a brüsszeli bizottság célkeresztjébe kerülhet. Bojko Boriszov miniszterelnök rendszere a legkorruptabbak közé tartozik az Európai Unióban. Ez ellen az ellenzék tiltakozott és tüntetett is, de Brüsszelben behunyták a félszemüket, mert az Európai Néppárt kiállt Bojko Boriszov mellett. A bolgár miniszterelnök ugyanis – a magyar kormányfőtől eltérően – tartózkodott Brüsszel bírálatától.

Veszélyben a sajtószabadság

Vera Jourova ezúttal különösen a sajtószabadság korlátozását kifogásolta a Der Spiegelnek adott interjúban. A brüsszeli biztos asszony annak idején felemelte a szavát az Index portál mellett amikor annak újságírói felmondtak, mert tűrhetetlennek érezték a kormányzati nyomást. Vera Jourova hasonlóképp bírálta a magyar kormányzat szerepét a Klubrádió ügyében.

Eddig a brüsszeli bizottság csak erkölcsi tiltakozással tudta kifejezni nemtetszését, mert a tagállamok kormányai arra hivatkozhattak: belügyről van szó! A jogállami mechanizmus viszont az uniós normák betartását minden tagállam számára kötelezővé teszi. Ha pedig a tagállamok kormányai nem változtatnak magatartásukon, akkor komoly szankciók következhetnek, mindenekelőtt az uniós pénzek leállítása!

A szankciókat azonban úgy kell alkalmazni, hogy annak kínos hatásait a kormányok érezzék meg, ne pedig a polgárok

– hangsúlyozta Vera Jourova.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az ellenzéki önkormányzatok kaphatnak olyan uniós pénzeket, amelyek eddig automatikusan a kormányhoz kerültek.

Mind Magyarországon mind Lengyelországban sok fontos önkormányzat van az ellenzéki pártok kezén. Ezek a városok meg is próbálnak lobbizni Brüsszelben, de eddig erre nemigen volt lehetőség, mert az uniós támogatást a kormányok kapták. Most viszont ez is megváltozhat. Ráadásul még az idén – ha igaza lesz Vera Jourova uniós biztosnak – nem sokkal a magyar választások előtt…

Az USA külföldön is üldözi a korrupciót

Elsősorban az Egyesült Államok szövetségeseinek, de mindenkinek fontos figyelembe venni Tony Blinken külügyminiszter üzenetét, aki a washingtoni képviselőház külügyi bizottsága előtt vázolta fel a Biden adminisztráció elképzeléseit.

Az USA diplomáciájának vezetője kijelentette, hogy mindenütt erős demokráciákat szeretne látni, amelyek nem korruptak. Az amerikai diplomácia kész arra, hogy aktívan cselekedjen ennek érdekében. Tony Blinken beszélt arról is, hogy

a jövőben gyakrabban alkalmazzák az úgynevezett Magnyitszkij törvényt, amely bünteti azokat a rendszereket, melyek korrupció segítségével tartják fenn magukat.

Magnyitszkij a korrupció ellen küzdött Oroszországban, és emiatt a börtönben megölték.

Trump bukása után Putyin újra az amerikaiak célkeresztjébe került. Biden elnök Navalnij szabadonbocsátását követelte az orosz elnöktől, aki ehelyett súlyos börtönbüntetést varrt a nyakába az első számú ellenzékinek Oroszországban.

Navalnij elsősorban Putyin korrupciós ügyeit vizsgálja: hívei közzétették annak a sokmilliárdos luxus palotának a videóját, amely ország-világ előtt hirdeti azt a pazarlást, melyet az orosz elit megengedhet magának miközben a nép többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken. A videó elkészítése aligha ment volna a német titkosszolgálat és a CIA nélkül – hangsúlyozták Putyin emberei.

Orbán a célkeresztben?

A korrupció a nemzeti együttműködés rendszerének is könnyen támadható pontja. Az amerikai nagykövetség eddig is rendelkezett adatokkal a magyar korrupció méreteiről, de Trump idején ezt nem használták ki nyomás gyakorlásra hiszen az Orbán kormány jó kapcsolatokat ápolt az USA elnökével és az általa kinevezett nagykövettel.

Most azonban változhat a helyzet. Annál is inkább, mert a Blinken család Soros György baráti köréhez tartozik. A külügyminiszter apja és nevelőanyja a CEU könyvtár fő védnöke. A CEU-t Orbán Viktor miniszterelnök üldözte el Magyarországról.

Most viszont az USA nagykövetségén összegyűjtött korrupciós információk támadás alapját képezhetik, mellyel megingathatják a kormányfő politikai pozícióját a 2022-es választások előtt.

“Az EU fel akar lépni a korrupcióval szemben Magyarországon és Lengyelországban”

Erről nyilatkozott Vera Jourova a Handelsblatt című német lapnak. Az Európai Unió bizottságának alelnöke, igazságügyi biztosa, már régóta szálka a magyar kormány szemében. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen kérte elbocsátását a brüsszeli bizottságtól. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya válaszul udvariasan közölte: erről szó sem lehet!

A német lap most arról faggatta Vera Jourovat, hogy mikor indulhat korrupciós vizsgálat Magyarországon és Lengyelországban a kormányzat kétes ügyeiben amikor az uniós pénzeket a lojális cégeknek osztják ki?

Válaszában Vera Jourova hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja azt a jogi mechanizmust, mely lehetővé teszi ilyen vizsgálat végrehajtását akkor is, ha a szóbanforgó tagállam nem csatlakozott az európai ügyészséghez.

Ha meglesz az Európai Bíróság döntése, akkor az

felhatalmazhatja a brüsszeli bizottságot, hogy visszamenőlegesen is vizsgáljon gyanús korrupciós ügyeket mind Magyarországon mind pedig Lengyelországban.

“Igazságos és hatékony eszközünk van”

Vera Jourova nemcsak a korrupciót emlegette általában hanem a nepotizmust is. Ez nyílt célzás Orbán Viktor vejére, akinek kétes üzleti ügyeire már az OLAF is felhívta a figyelmet.

Ugyancsak nyílt célzásnak tekinthető a nemzeti együttműködés rendszerére Vera Jourova igazságügyi biztosnak az a kijelentése, hogy válság idején különösen fontos a szabad média jó működése. Vera Jourova többször is elmondta, hogy ő is diktatúrában nőtt fel Csehszlovákiában, ezért pontosan meg tudja ítélni a szabad és az irányított sajtó közötti különbséget.

Orbán Viktor, aki a 2022-es választások megnyerésére koncentrál, abban bízik, hogy az uniós korrupciós vizsgálatok csak ezt követően kezdődnek el. Akkor pedig a média már oly egyértelműen a hatalom irányítása alatt lesz, hogy a miniszterelnök számára kínos leleplezések el sem juthatnak a közvéleményhez Magyarországon.

Ahol a kormányfő korrupció miatt lemond

Egy vállalkozó 1 millió eurós támogatást ígért a kormánypártnak a választások előtt Észtországban. Cserébe 40 millió eurós kedvezményes kölcsönt kapott egy állami pénzintézettől.

Amikor az ügylet napvilágra került, és a miniszterelnök lemondott noha az nem bizonyosodott be, hogy ő is jóváhagyta a nyilvánvaló korrupciót.

Észtországban azonban igyekeznek a skandináv normákat utánozni, melyek jóval szigorúbban ítélik meg a korrupciót mint Európa keleti felében, ahol a közvélemény általában tudomásul veszi, hogy a pártok épp azért akarnak hatalomra kerülni, hogy mielőbb pénzhez jussanak.

Jüri Ratas észt miniszterelnök 2016 óta állt a kormány élén.

Már megvan az utód is: minden valószínűség szerint Kaja Kallas lesz az új miniszterelnök Észtországban.

A kis balti állam politikájában nagy fordulat nem várható, mert az elitben konszenzus uralkodik a legfőbb témákban.

Minden fontosabb párt kitart az uniós és NATO tagság mellett. Elkötelezett hívei a jó amerikai kapcsolatoknak, melyekre márcsak azért is nagy szüksége van Észtországnak, mert Oroszország nagyon közel van. Az észtek évszázadokon át éltek az orosz birodalomban és a Szovjetunióban. Épp idén ünneplik a Szovjetunió bukását és a függetlenség 30-ik évfordulóját.

Tallinban mindenki jól tudja, hogy a függetlenség legfőbb garanciája az uniós és NATO tagság, ezért a miniszterelnök váltás nem okoz különösebb izgalmakat Észtország szövetségeseinek körében.

Öngyilkosságot kísérelt meg cellájában a rendőrfőkapitány

Milan Lucanskyt, aki augusztusig állt a rendőrség élén Szlovákiában, a Júdás művelet során tartóztatták le korrupció miatt. A helyi sajtó szerint börtön cellájában megpróbálta felkötni magát. A kísérlet nem sikerült, de az egykori rendőrfőkapitányt kórházba kellett szállítani.

Korrupció

Azzal gyanúsítják Szlovákia egykori rendőrfőnökét, hogy több mint félmillió euro értékben fogadott el megvesztegetési pénzeket.

Ugyancsak a Júdás akció keretében tartóztatták le a titkosszolgálat helyettes főnökét illetve a szolgálatok és a rendőrség öt magasrangú tisztjét. Köztük van Peter Gasparovic, a kémelhárítás egykori főnöke is.

Az újságíró meggyilkolása

Jan Kuciak oknyomozó újságíró kezdte meg azoknak az összefüggéseknek a leleplezését, melyek a rendőrséget és a titkosszolgálatot összekötötték a maffiákkal illetve az üzleti élettel. Jan Kuciakot és kedvesét meggyilkolták. A felháborodás elsodorta Fico miniszterelnök rendszerét. Az új kormányzat megtisztulási folyamatot indított el. Ennek része volt a Tisztító tűz illetve a Júdás akció, amely a titkosszolgálatok és a rendőrség vezérkarát érintette. Ugyanakkor még mindig nem derült ki az, hogy ki adta ki a parancsot az oknyomozó újságíró kivégzésére Szlovákiában? Mit tudott erről Fico akkori miniszterelnök, akit az oknyomozó újságíró szintén maffia kapcsolatokkal gyanúsított meg. Az akkori miniszterelnök titkárságán ugyanis egy csinos ifjú hölgy is munkálkodott, aki egyben a Kassán működő olasz maffia főnökének barátnője volt! Jan Kuciak szerint az uniós pénzeket az olasz maffia pozsonyi kormányzati támogatással csapolta meg. Az ügyészségnek nem lesz könnyű dolga amikor összeállítja a vádiratot a magasrangú rendőrök ellen, mert azok rávallhatnak Fico miniszterelnökre illetve kormányának tagjaira Szlovákiában.

8 év börtön a korrupt miniszternek

A Szabadságpárt üdvöskéje volt Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter, akit most korrupció miatt bűnösnek ítélt a bíróság Ausztriában. Aki annál is hírnevesebb személyiség volt Bécsben, mert neje a Swarowski birodalom örököse. Van tehát mit a tejbe aprítaniuk.

Ennek ellenére a pénzügyminiszter nem állhatta meg, hogy bennfentes információkkal szolgáljon egy állami ügyben: 60 ezer ingatlant dobtak piacra. Egy befektetőt előre értesített minderről maga a pénzügyminiszter. A befektető ily módon olcsón szerezhetett állami ingatlanokat, melyek értéke azután gyorsan növekedett. Jól mutatja a korrupció mértékét, hogy Karl-Heinz Grasser 9,6 millió eurót zsebelt be! A három évig húzódó per eredményeképp 15 vádlottat ítéltek el, akiknek összesen csaknem 10 millió eurós kártérítést kell fizetniük!

Karl-Heinz Glasser akár a Szabadságpárt vezére is lehetett volna, de ehelyett most maradt a börtön.

Hans-Christian Strache lett a Szabadságpárt vezére, de ő belebukott az Ibiza botrányba.

Egy álorosz álörökösnőnek elmesélte, hogy miképp szeretne piszkos pénzek felhasználásával olyan média birodalmat teremteni Ausztriában mint amilyen barátjának, Orbán Viktornak van Magyarországon. Ehhez kérte a nő segítségét, mert azt hitte, hogy tárgyaló partnere Putyin egyik kedvenc oligarchájának lánya. Tévedett. Nemcsak ő bukott meg, de pártja is. A Szabadságpárt, amely fontos tényező volt Ausztria közéletében újra a partvonalra sodródott miközben egykori partnere, Sebastian Kurz kancellár vígan kormányoz koalícióban a baloldali zöldekkel Ausztriában.

Tisztító tűz Szlovákiában

Korrupció ellenes kampány, amely a legbefolyásosabb politikusokat és üzletembereket sem kíméli. Szlovákiában komolyan veszik az elit megtisztítását…

Kommandósok fogták el Szlovákia második leggazdagabb emberét, Jaroslav Hascsakot. A sajtó szerint régi ügyről van szó: még 2005-ben gyűjtött róla terhelő bizonyítékokat a rendőrség, és a korrupt üzletember ezeket szerette volna megvásárolni. A szlovák titkosszolgálat egyik védett lakásában tárgyalt a korrupt üzletember néhány befolyásos politikussal illetve azok munkatársaival. A dokumentumok egy része kikerült az internetre. Kiderült, hogy a háttérben hogy osztják le a nagy pénzeket a politikusok és az üzletemberek Szlovákiában.

Az újságíró gyilkosság volt a fordulópont

Jan Kuciak fiatal oknyomozó riporter pontosan azt kutatta, hogy a politikai vezetők a rendőrség és a titkosszolgálat aktív együttműködésével, hogyan osztják le az uniós pénzeket – olykor a maffiának Szlovákiában. Az újságírót és barátnőjét meggyilkolták. Az ügybe belebukott Fico miniszterelnök is. Miután a választásokon utóda is megbukott, a hatalomra került ellenzék teljes tisztogatást ígért.

Ennek következtében elfogták az ex rendőrkapitányt és a pénzügyi ellenőrzés volt igazgatóját. Kínos összefonódásokra derült fény.

Például arra, hogy Hascsak a számára kínos dokumentumokat a titkosszolgálat vezetőjétől akarta megvásárolni! Lubomir Árpás és neje (aki egyébként a titkosszolgálat ügynökeként volt a Markiza televízió egyik vezetője) nyakig benne volt a korrupciós ügyekben. Amelyek olykor gyilkosságokra irányultak: a Markiza egykori tulajdonosa a maffiát bízta meg azzal, hogy kivégezze a televízió korábbi tulajdonosát. Ráadásul Pavel Rusko akkor épp miniszter volt. Jelenleg börtönben csücsül …

Az elfogott Jaroslav Hascsak a háttérben maradt, de Pozsonyban a legbefolyásosabb emberek között tartották számon. A Penta üzleti birodalom feje nagyon sok ágazatban jelen volt éppen úgy mint a politikai pártokban, a rendőrségnél vagy a titkosszolgálatnál is.

Egymilliárd dolláros vagyonával ő a második helyezett a leggazdagabb szlovákok között (Forbes).

Jaroslav Hascsak egyébként Moszkvában tanult a hírneves IMO diplomáciai egyetemen méghozzá kínai szakon. (Ugyanitt tanult Babis cseh miniszterelnök, aki Pozsonyban született.) Hála a kínai kapcsolatoknak Jaroslav Hascsak megszerezte első millióit és az ezredforduló után feljutott a csúcsra. Nem teljesen véletlenül: a Penta mindig igen jó kapcsolatot ápolt a titkosszolgálattal. Annak egykori legendás főnöke, Alojz Lorenz is Hascsak tanácsadója volt.

Jelenleg ugyan börtönben Szlovákia második leggazdagabb embere, de semmi sincsen veszve. Pénze van és kapcsolatai is élnek. A Jan Kuciak gyilkosságot megrendelő milliárdost is felmentette a bíróság Szlovákiában…

Orbán magára marad

“Rengeteg uniós pénzt fogunk kiosztani. Az nem lehet, hogy ezt ne ellenőrizzük!” – Ezt hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki a vétózó államok gyenge pontjára tapintotta rá: mind a budapesti mind a varsói kormány politikai szándékokkal vádolja az Európai Uniót.

Az osztrák kancellár viszont az uniós pénzek elköltésére kérdez rá, amely különösen Magyarországon igen kényes kérdés. Miért is nem lépett be Magyarország az európai ügyészségbe?

A magyar miniszterelnök Soros Györgyöt vádolja és a migráns politikáról beszél, de az EU valójában azt szeretné tudni: mire is költik el a pénzét? Erre a kérdésre a magyar kormányzat nemigen szeret válaszolni …

Orban kontra Orbán

Ludovic Orban román miniszterelnök, aki a brüsszeli Politico-nak nyilatkozott, felszólította a magyar és a lengyel miniszterelnököt: vonják vissza a vétót! Európa minden államát sújtja a vírus, minden országnak nagy szüksége van az uniós pénzekre beleértve Magyarországot és Lengyelországot is – hangsúlyozza a román miniszterelnök.

Románia adja az európai ügyészség vezetőjét: Codreanu-Köves korábban a korrupcióellenes ügyészség vezetője volt Bukarestben. A román elit sok tagját börtönbe juttatta korrupció miatt.

Ludovic Orban kormányfő nem tart attól, hogy Románia kapcsán is kérdések merülhetnek fel a jogállamiság terén. A Transparency International korrupciós listáján Bulgária és Románia megelőzi Magyarországot.

Bulgáriában hetek óta tüntetnek a kormányzat korrupciója miatt, de Brüsszel nem indít vizsgálatot. Miért? Mert az Európai Néppártnak nagy szüksége van a bolgárok szavazataira – írja a brüsszeli Politico. Egyáltalán nem kizárt, hogy Magyarország kapcsán is ez az oka Merkel kancellár visszafogott viselkedésének.

A magyar kormány nem küzd a korrupció ellen

Lényegében azt állapítja meg az a jelentés melyet Európa Tanács irányításával a Greco jelentés /Group of States against Corruption /, hogy a magyar kormány nem küzd a korrupció ellen. Két éve is szemére vetette a nemzeti együttműködés rendszerének a korrupció elleni harc hiányosságait, most pedig azt írja: kedvező változás lényegében nem történt.

Mit kifogásolnak elsősorban?

1./ a jogalkotás folyamata nem átlátható
2./ nincs lobbi törvény
3./ a vagyon nyilatkozat rendszer változásra szorul
4./ az összeférhetetlenség nincs megfelelően szabályozva
5./ a mentelmi jog túlságosan is széleskörű

Ez utóbbi különösen nagy probléma az ügyészek esetében – állapítja meg a Greco jelentés, amely azt is kifogásolja, hogy a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítása nem teszi lehetővé a felelősségre vonást.

A magyar kormányzatnak jövő év szeptember 30-ig kell válaszolnia a Greco jelentés kifogásaira.

Az Európa Tanácsnak nincs szankciós joga, legfeljebb felfüggeszthet tagállamokat.

Csak az európai ügyészség lehet hatékony a korrupciós ügyekben

Épp ezért nem lépett be ide a magyar kormány, amely olyannyira nem siet az uniós pénzek körüli homály eloszlatásával, hogy inkább megvétózza az uniós költségvetést nehogy számot kelljen adnia az euró milliárdok elköltéséről.

Az Európa Tanácsnak 49 tagja van míg az Európai Uniónak csak 27. A különbséget jórészt az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia tagállamai teszik ki. Azerbajdzsánban, Oroszországban vagy Szerbiában egyáltalán nem ritka, ha a kormányzathoz közelálló oligarchák olyan vagyonhoz jutnak mint Mészáros Lőrinc. Putyin elnök vagyonáról sincsen semmiféle megbízható adat. A különbség az, hogy ezek nem uniós pénzek! Épp ezért ragaszkodik az Európai Unió az átláthatatlan rendszerek felszámolásához, mert megelégelte, hogy euró milliárdok tűnjenek el a fekete lyukban egyes uniós tagállamokban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK