Kezdőlap Címkék Korrupció

Címke: korrupció

Brüsszel üzent Orbánnak: csak jogi reform után jön a pénz

Vége Orbán hintapolitikájának? Brüsszel határozott üzeneteket küldött Orbánnak: nem csak üzengetések és távolba tetsző bürokratikus eljárások, hanem jelen idejű húsba vágó tettek formájában. 

Amíg Orbán Viktor miniszterelnök nem hajt végre átfogó jogi reformokat, és nem biztosítja azt, hogy az OLAF által feltárt korrupciós ügyeket kivizsgálják Magyarországon, addig a brüsszeli bizottság nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet – jelentette ki Didier Reynders uniós biztos, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Kedden hozták nyilvánosságra Brüsszelben a második jogállamiságot elemző jelentést. Ez pedig lesújtó következtetésre jut Magyarország kapcsán.

Mit kifogásolnak elsősorban?

Mindenekelőtt azt, hogy az ügyészség egyáltalán nem független a politikai irányítástól.

Polt Péter főügyész sohasem indít olyan vizsgálatot, mely kedvezőtlenül érintené a nemzeti együttműködés rendszerét. Magyarország nem lépett be az európai ügyészségbe, így az nem vizsgálhatja vizsgálhatja, hogy mire is költik az euró milliárdokat a Magyarországon.

A bíróságok függetlensége egyre nagyobb politikai nyomás alá kerül.

A jelentés példaként felhozza a Kuria elnökének kinevezését.

Brüsszel kifogásolja azt is, hogy

a kormány korrupció ellenes programja kizárólag a közszférát érinti miközben a pénzek oda-vissza áramlanak a köz és a magánszféra között.

Ami a szólásszabadságot illeti:

a Médiatanács politikai függése meglehetősen egyértelmű.

A jelentés példaként említi itt a Klubrádió ügyét.

A járványra hivatkozva a kormány rendkívüli jogokat szerzett magának, és egyedül tőle függ, hogy meddig és mennyiben él ezekkel.

Magyarország és Lengyelország esetében rendszer szintű problémák vannak

Ezt hangsúlyozta Reynders uniós biztos, aki friss példaként idézte a pedofil törvényt Magyarországon. Ha az EU rámutat ezekre a problémákra, akkor megértés helyett ellenállás tapasztalható Budapesten és Varsóban.

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter legalább eljár az uniós találkozókra, de lengyel kollégája gyakran ezt sem teszi meg!

Újra megkérjük majd Magyarországot és Lengyelországot, hogy lépjenek be az európai ügyészségbe, mert csak így lehet eredményesen harcolni a korrupció ellen – mondta Reynders biztos. Már tavaly is megmondtuk, ha nem lesznek reformok a jog területén, akkor a helyreállítási pénzekhez sem lesz könnyű hozzájutni! – hangsúlyozta Reynders uniós biztos, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A bérből és fizetésből élő Orbán család milliárdos birtoka

A magyar miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy neki mint bérből és fizetésből élőnek gondot jelentett a világjárvány okozta gazdasági válság.

Annyira azért nem viselte meg az Orbán családot a világválság, hogy ne újítaná fel milliárdokból József Nádor egykori hatvanpusztai birtokát.

A Habsburg főherceg uradalmával kapcsolatban minden szigorúan titkos, ahogy azt a nyíltságot és őszinteséget prédikáló miniszterelnöktől már megszokhattuk.

A HVG azonban videót is készített a birtokról, melynek felújítása a választásokig minden bizonnyal befejeződik. Biztos ami biztos…

Putyin palotája

Navalnij, az orosz ellenzék leleplezésre szakosodott vezére, szervezete révén videót tett közzé arról, hogy Putyin elnök milyen palota komplexumot hozott létre – szerény államfői fizetéséből. Szakértők legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik Putyin elnök vagyonát. Ezzel ő lenne a leggazdagabb orosz. Navalnij videóját több mint 100 millió orosz látta, és alaposan elgondolkodhatott azon, hogy mire is jut pénz manapság Oroszországban.

Navalnij ezt követően börtönbe került, és Putyin elnök mosolyogva közölte: nem garantálhatja, hogy élve ki is kerül onnan!

Magnyitszkij törvény

Az USA-ban szankciókkal sújtják azokat a külföldi vezetőket és oligarchákat, akiknek a tevékenysége ellentétes az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel. Putyin elnök még nem jutott erre a sorsra, de sok bizalmi embere már igen. Az USA-ban a törvényt Magnyitszkij orosz ügyvédről nevezte el a sajtó. A szerencsétlen ügyvéd addig firtatta Putyin embereinek korrupciós ügyeit amíg börtönbe nem került, ahol tisztázatlan körülmények között meghalt.

Vajon milyen most Orbánnak és embereinek megítélése Washingtonban?

Blinken amerikai külügyminiszter nemrégiben a Spiegelnek nyilatkozva erősítette meg, hogy nagyon is odafigyelnek ezekre a szempontokra, és természetesen nemcsak Oroszországban.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt arra, hogy az autokrata vezetőket a legkönnyebben a korrupciós ügyekkel lehet megfogni, mert ezzel a módszerrel végzetes csapást mérhetnek a népszerűségükre is.

Oroszországban a kémelhárítás azzal vádolta Navalnijt, hogy a nevezetes videót Putyin palotájáról olyan drónok készítették, melyeket külföldi titkosszolgálatoktól kapott. Meg is nevezték a német és az amerikai hírszerzést.

Az Orbán család hatvanpusztai birtokainak kapcsán még nem tartunk itt. Magyarországon az ügyészség nyilvánvalóan nem siet feltenni a kérdést, hogy miből is telik minderre a bérből és fizetésből élő miniszterelnöknek? New Yorkban a nemzetközi korrupciót vizsgáló ügyészség viszont felteheti ezt kérdést. Éppúgy tudakozódhat az ügyészség Mészáros Lőrinc villámgyors meggazdagodása után is. Márpedig ha Orbán Viktor alteregója a célkeresztbe kerül, akkor a miniszterelnök is csak úgy alhat ezután, hogy az egyik szeme állandóan nyitva van

A magyar közvélemény természetesnek tekinti a korrupciót

A Transparency International friss jelentéséből derül ki, hogy a magyarok természetesnek tekintik a létező korrupciót. A megkérdezettek 69%-a ugyan komoly problémának is tartja az egész társadalmat behálózó korrupciót, de az emberek jórésze maga is felhasználja kapcsolati hálóját és olykor a megvesztegetést is a saját céljai érdekében.

Jól megmutatkozott ez a COVID-19 járvány súlyos időszakában amikor sokan így próbáltak meg vakcinához jutni vagy a kórházi ellátásban előnyösebb helyzetbe kerülni. Bár az új törvény bünteti a hálapénzt, de aligha valószínű, hogy a magyar társadalom ettől megszabadul.

A hiány a korrupció alapja

Erre már Kornai János is rámutatott amikor a szocialista társadalmakban burjánzó hétköznapi korrupciót elemezte. A Transparency International szerint a világ legkorruptabb állama Észak Korea. A duci diktátor épp mostanában ismerte el, hogy éhség pusztít a nemzeti kommunista rendszerben. A dél-koreai hírszerzés szerint lehet, hogy Kim Dzsong un azért fogyott le, mert tartott a kínos kontraszttól éhező népe és a saját mázsás pocakja között.

A magyar társadalom is a szocializmus évtizedeiben tanulta meg a leckét  : ami korábban kivételnek számított ezután szabály lett. A hiánygazdaságban valamihez hozzájutni elsősorban szocialista kapcsolatok révén lehetett.

Orbán és a korrupció

A magyar társadalom politikai megosztottsága derül ki a Transparency International friss felméréséből. Míg a társadalom egyik része botrányosnak tartja a nemzeti együttműködés rendszerének korrupcióját, mások elnézőbbek. Ez összefügg azzal is, hogy a hatalom ellenőrzése alatt álló media szinte sohasem foglalkozik korrupciós ügyekkel. Ha mégiscsak beszámol ilyenekről, akkor a közvélemény tőlük csak a cáfolatról értesül. Arról, hogy valójában milyen is a hatalom korrupciós rendszere csak nagyon kevesen rendelkeznek hiteles információkkal, mert minden fontos szerződés titkos – akár hazai akár külföldi partnerről van szó.

A magyar kormány nem véletlenül tart az európai ügyészségtől, melynek feladata épp az, hogy megvizsgálja: mire is költik az euró milliárdokat a tagállamok? Orbán Viktor azért is hangoztatja gyakran a szuverenitás jelszavát, mert ezzel próbálja leplezni rendszerének sötét oldalát.

A Transparency International szerint Magyarország-Bulgáriával és Romániával együtt – az Európai Unió legkorruptabb állama.

Bukarest-Szófia – Prága, majd Budapest?

Az amerikai nagykövetség korrupciós adatai alapján buktatta le a román elit jórészét Laura Codruta Kövesi, aki időközben az európai ügyészség vezetője lett. Az első vizsgálatot az európai ügyészség a dollár milliárdos Andrej Babis cseh miniszterelnök ellen indította. Csehországban ősszel választások lesznek. Az USA szankciókat vezetett be korrupt oligarchák és titkosszolgák ellen Bulgáriában.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: az autokrata vezéreket a legkönnyebben a korrupció leleplezésével kaphatják el. Ez ugyanis nemcsak azzal jár, hogy az illető börtönbe kerülhet, de azzal is, hogy lelepleződik a saját népe előtt: miközben a nemzeti érdekekről prédikált aközben saját maga illetve rokonai, barátai és üzletfelei vagyonát gyarapította.

Orbán rémálma

Az  USA Európa keleti felén próbálja ki a korrupt rendszerek megbuktatásának technikáját. A szankciók korrupt oligarchákat és titkosszolgákat érintik elsőként Bulgáriában.

Hét oligarcha és titkosszolgálati vezető valamint 64 cég szerepel a washingtoni feketelistán. Az USA határozottan fellépett a korrupció ellen Bulgáriában, mközben mélyen Brüsszel hallgat. Vajon miért? – tudakolja a Politico.

A Transparency International szerint Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama. Az oligarchák a titkosszolgálatokon keresztül befolyásolják a politikai rendszert. Maga a miniszterelnök is a titkosszolgálatoknál kezdte pályafutását: Todor Zsivkovnak, az utolsó kommunista diktátornak a testőre volt! Boriszov miniszterelnök viszont remek kapcsolatot épített ki Merkel kancellárral, és Brüsszelben mindig mindent megszavaz. A brüsszeli Politico szerint ez magyarázza, hogy az Európai Unió oly elnéző a bolgár korrupcióval szemben.

Az amerikaiakat viszont rendkívüli mértékben zavarja, hogy a bolgár elit kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal. Nemrégiben több orosz kém hálózat is lebukott Bulgáriában, de egyiket sem a hazai elhárítás fedezte fel hanem az amerikaiak illetve a britek.

Az orosz kapcsolat

Az egyik kulcsember egy oligarcha, Vaszil Bojkov, aki 2020 óta az Egyesült Arab Emirátusokban él. Ott ugyanis nincsen kiadatási egyezmény. Pénzével viszont Bojkov továbbra is befolyásolja a bolgár politikai életet. Az általa támogatott párt ugyan alig több mint 3%-ot szerzett az áprilisi választásokon, de a zűrzavaros patthelyzetben játszhat némi szerepet az orosz érdekek képviseletében Bulgáriában.

Média és titkosszolgálat

Még jobban zavarja az amerikaiakat egy másik oligarcha, aki a bolgár FBI főnöke is volt. Deljan Pejevszkij fordulatos pályafutásáról a francia közszolgálati RFI írt röviden. Eszerint az oligarcha, aki a médián keresztül befolyásolja a közvéleményt Bulgáriában, 2013-ban a bolgár FBI főnöke lett! Szófiában már sokmindent láttak, de ez még ott is kicsapta a biztosítékot: többen lemondtak a kormányból. Még kínosabb, hogy az oligarcha jobbkeze ma is a titkosszolgálat egyik vezetője. Ilko Dimitrov Zseljazkov korábban a lehallgatásokat irányította Bulgáriában, most pedig azt a hivatalt vezeti, mely a titkosszolgálatok anyagi ellátását felügyeli. Gazdája, a média oligarcha rajta keresztül minden dossziéhoz hozzájuthat. Ily módon zsarolhatja a közélet illetve az üzleti világ fontos embereit. Most mindketten szerepelnek az amerikaiak fekete listáján. Deljan Pejevszkij természetesen dühösen cáfol mindent.

“Semmi sem igaz abból, amit az amerikaiak mondanak”

– idézi a lebukott bolgár média mágnást a brüsszeli Politico.

Bukarest és Szófia után Budapest következik?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kifejtette azt a washingtoni véleményt, hogy az autokrata rendszereket leginkább a korrupció leleplezésével lehet megfogni vagy épp megbuktatni.

Június 14-én a NATO csúcson mondja el Biden európai szövetségeseinek, hogy milyen szép új világot képzel el az amerikai diplomácia. Utána június 16-án találkozik Putyin orosz elnökkel. Elrettentés és dialógus – ez Washington és a NATO politikája Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy illeszkedik ebbe Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolata.

Kína nem ellenség, de – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki hangsúlyozta: semmiképp sem szerencsés, ha a kínaiak kulcsfontosságú beruházásokat hajtanak végre az infrastruktúrában Európában. Ez nyílt utalás a Huawei 5G rendszerére, amelyet Magyarország bevezet, de ezért az USA-ban végképp nem lelkesednek.

Szóval ez lehet Orbán Viktor rémálma!

USA szankciók a bolgár elit ellen korrupció miatt

A Transparency International Bulgáriát tartja az Európai Unió legkorruptabb államának, de Brüsszel eddig sokkal inkább Magyarországot és Lengyelországot bírálta a jogállami normák megsértése miatt. A washingtoni külügy azonban lépett, és feketelistára helyezte a bolgár elit számos tagját.

Miért nem lép az EU? A válasz viszonylag egyszerű: Boriszov miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Merkel kancellárral, ezenkívül mindent megszavaz az uniós csúcsokon miközben a magyar illetve a lengyel miniszterelnök gyakran szembemegy a többség akaratával.

Másutt is alkalmazzák az amerikai receptet?

Romániában, az Európai Unió egyik legkorruptabb országában próbálták ki az amerikai módszert. A bukaresti amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi, főügyész a román elit sok tagját juttatta rács mögé korrupcióért. Laura Codruta Kövesit Bukarestben megbuktatták, de ő a június elsején elindult európai ügyészség első embere.

Románia után Bulgária következett, amely katonai szempontból fontos az Egyesült Államok számára. Várnában korszerű megfigyelő központot hoztak létre, amely a NATO javára gyűjti az információkat a Fekete tenger térségében. Eziránt ugyancsak érdeklődnek az orosz kémek, akik közül lebuktak sokan az elmúlt hetekben Bulgáriában.

Magyarország lesz a következő?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: a korrupciós ügyekkel lehet megfogni az autokrata vezetőket.

Magyarország katonai szempontból nem fontos az Egyesült Államok számára. Politikailag viszont az lehet hiszen Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washington Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Biden elnök hamarosan Európába jön, hogy elmondja: mit is akar valójában az USA ebben a térségben? Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal is. Utána kiderülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen feltételek között folytathatja kötéltáncát Nyugat és Kelet között.

Soros videón üzent

Ma nagyobb az elnyomás Magyarországon mint az orosz megszállás idején a nyolvanas években. Akkor ugyanis könyebb volt támogatni az ellenzéket – mondja egy videón Soros György, aki a nyolcvanas években támogatta Orbán Viktort, aki ily módon jutott ki Oxfordba. A jelenlegi magyar miniszterelnök már jól tudott angolul amikor kijutott a neves brit egyetemi városba?

Hol tanult meg? Egyes megnemerősített információk szerint erre neki az USA nagykövetsége adott lehetőséget. Az amerikaiak ugyanis tudatosan készültek a rendszerváltásra, és ebben szerepet szántak a fiatal Orbán Viktornak is. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy Palmer nagykövet a fiatal Orbánt ajánlotta a Budapestre látogató Bush elnök figyelmébe. Az USA elnökének meglehetősen kiábrándító véleménye volt a rendszerváltó elit idősebb generációjáról, de Orbánról kedvező véleményt formált.

Orbán Viktor kezdetben maximálisan együttműködött az amerikaikkal. A Liberális Internacionálé alelnöke lett, és mindenütt a liberális demokrácia értékrendjét hirdette.

Miért változott meg Orbán?

Elvi ellentéteink vannak Orbán Viktorral nem személyesek – hangsúlyozza Soros György a most közzétett videón. A Magyarországról 1948-ban távozó Soros György ugyanis kitart liberális álláspontja mellett míg Orbán Viktor nemcsakhogy letért erről az útról, de ma illiberális nézeteket hirdet.

Bírálatának kedvenc célpontjai a liberálisok és személyesen Soros György.

Aki maga sem érti Orbán Viktor fordulatát. Pedig észre kellene vennie, hogy a liberálisok, akik igen jelentős erőt képviseltek minden rendszerváltó országban harminc évvel ezelőtt, azóta visszaszorultak. Sőt sok országban kiszorultak a parlamentből is. Miért ?

A rendszerváltás a szavazó polgárok számára nem hozott életszínvonal emelkedést hanem ehelyett létbizonytalanságot. Ennek következtében mindenütt megnőtt az igény az erős államra, amely gondoskodik polgárairól. Akiket emiatt azután az alattvalóinak tekint. A nemzeti együttműködés rendszere ezt a filozófiát tükrözi, amely jobban megfelel a közép-kelet-európai realitásoknak mint a liberalizmus, amely a szabad vállalkozást hirdeti egy olyan társadalomnak, melynek ehhez se pénze se tudása sincsen.

Soros és Biden

A magyar dollár milliárdos az amerikai demokraták egyik legfőbb szponzora. Baráti társaságába tartozik az USA jelenlegi külügyminisztere, akinek édesapja, az idősebb Blinken nagykövet volt Budapesten. A Blinken házaspár támogatta a CEU könyvtárát. A CEU-t Orbánnak részben sikerült kipaterolnia Magyarországról. Ezzel két legyet ütött egy csapásra: érzékeny pontján találta el Soros Györgyöt, akit legfontosabb amerikai ellenfelének tekint, és egyben bűnbakot is teremtett belőle, melynek antiszemita felhangjai szavazatokat hozhattak el a Jobbiktól.

Van-e az amerikai külügynek terve Orbán megbuktatására?

Ez izgatja valójában a magyar miniszterelnököt, aki uniós ellenfeleitől nem tart igazán, Washingtontól azonban igen.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója több ízben is hangsúlyozta, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet megbuktatni!

Az amerikai nagykövetség megmutatta ennek a módszernek a hatásosságát Bukarestben, ahol Laura Codruta Kövesi ügyésznő az ő információik alapján juttatta börtönbe a romániai elit jelentős részét.

Nem kizárt, hogy az amerikaiak ezt a forgatókönyvet látnák szívesen Budapesten is. Laura Codruta Kövesi immár uniós ügyészként ebben nyilván segítségükre lenne, de Orbán Viktor egyelőre nem lépett be az európai ügyészségbe …

Repülőgépgyár, de minek?

  • Nem élhetünk repülőgépgyártó cég nélkül

  • Tombor nem vett – mehet a levesbe

  • Szalay Bobrovniczky sem tudja minek, de neki sikerülni fog

  • Orbán-Babis két jóbarát, együtt isszák a korrupció drága borát

  • Codruta Kövesi csak az USA mindent látó ügyészségének adataira vár

  • Ítéletet mégis mi mondunk: választás lesz Csehországban és Magyarországon is

Már régóta próbálkozott Orbán Viktor egyik bizalmasa azzal, hogy bevásárolja magát a cseh Aero Vodochody repülőgép gyárba, de nem járt sikerrel. Tombor Andrást ezért most a magyar miniszterelnök egy másik bizalmasa váltja fel- értesült a HVG. Magyarország egykori londoni nagykövete, a kormányszóvivő férje, Szalay Bobrovniczky Kristóf próbálja most megszerezni a gyárat – Orbán Viktor megbízásából.

Nyáron alá is írhatják a megállapodást – nyilatkozta a repülőgépgyár tulajdonosának szóvivője.

Miről van szó? Az Aero kifejlesztett egy olyan vadászgépet, amelyen a pilóták gyakorolhatnak. A gép kifejlesztésének programja 2 milliárd koronába vagyis 2,7 milliárd forintba került.

Maga Babis miniszterelnök patronálja a céget, amely erre rá is szorul hiszen a légierőn kívül aligha számíthat más vásárlóra. A csehek reménye most az, hogy a magyar légierő is a vásárlók közé kerül. Erre lenne garancia az, hogy a magyar vállalkozó Orbán Viktor bizalmasa. Csakhogy Magyarországon választások lesznek – éppúgy mint Csehországban.

Ilyen üzletek esetében pedig nagyon nagy a politikai kockázat.

Mi lesz, ha Prágában és Budapesten új kormányfő kerül az ország élére?

Akkor bizony a jelentős összegű katonai üzletek jövője ugyancsak bizonytalanná válhat. Az új vezetés mind Budapesten mind Prágában más megoldásokban is gondolkodhat. A nagyhatalmak árgus szemekkel vizsgálják a nagyobb fegyver üzleteket. Orbán Viktor akkor rontotta el végképp a renoméját Washingtonban amikor nem amerikai hanem svéd vadászgépeket vásárolt.

A korrupció minden nagy fegyver üzlet körül ott lebeg – nemcsak Közép Kelet Európában , de itt különösen.

Az USA New Yorkban létrehozott egy olyan korrupciót vizsgáló ügyészséget, amely jogosult külföldön is vizsgálódni. Ők buktatták meg Malajzia miniszterelnökét, aki több milliárd dollár értékű állami pénzt szórt el külföldön. A többi között ebből a pénzből finanszírozták a Wall Street farkasa című népszerű hollywoodi filmet. Leonardo di Caprionak vissza kellett adnia azokat a drága ajándékokat, melyekkel a malajziai adófizetők pénzéből jutalmazták színészi teljesítményét.

Budapesten az amerikai nagykövetség is gyűjti az adatokat a korrupcióról.

Bukarestben az ottani USA nagykövetség látta el információkkal Laura Codruta Kövesit, aki a korrupció ellenes ügyészséget vezette Romániában. Sok magasrangú politikus került börtönbe korrupció miatt. Laura Codruta Kövesi most az európai ügyészség vezetője.

Orbán Viktor ide nem lépett be – érthető okokból. Laura Codruta Kövesi viszont úgy nyilatkozott, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének korrupciós ügyeit is vizsgálhatják, ha a szálak külföldre vezetnek…

Orbán és az uniós alapok mennyei mannája

Bár a magyar miniszterelnök folyamatosan bírálja az Európai Unió brüsszeli vezérkarát, de az uniós pénzekkel erősíti meg nem épp jogállami rendszerét. Erre mutat rá Daniel Freund német zöld képviselő a párizsi Le Figaroban.

Különösen a 750 milliárd eurós válságkezelő alap izgatja azoknak a nepotista rendszereknek a fantáziáját, melyet az EU a világjárvány miatt oszt szét a tagállamok között. Bár a magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, de Orbán – és a hozzá hasonló politikusok nagyon is számítanak a pénzre.

Jól mutatja ezt a lengyel New Deal, amely jelentős részben uniós pénzekkel kívánja fellendíteni az ország gazdaságát, mely első ízben süllyed recesszióba az elmúlt harminc évben – a koronavírus járvány miatt. Az Orbán Viktor rendszerével szimpatizáló lengyel kormányzat épp az uniós pénzek segítségével kívánja megnyerni a 2023-as választást, hogy aztán továbbra is szembeszállhasson az EU-val, mely a jogállami normák betartását kéri számon.

Magyarországon ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a választások jövőre lesznek. Orbán Viktor miniszterelnöknek addigra kellene életszínvonal növekedést produkálnia miközben a gazdaság teljesítménye nem biztos, hogy eléri a 2019-es szintet.

Korrupció

Félő, hogy gyengül az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése pedig épp az lenne szükséges, hogy jobban a körmére nézzenek a korrupcióval gyanúsítható rendszereknek – hangsúlyozza Daniel Freund. A párizsi lap megemlíti a Trasparency International korrupciós indexét, ahol az első három helyen Bulgária, Románia és Magyarország osztozik.

Június elsejétől működni kezd az európai ügyészség, melynek épp az a fő feladata, hogy kivizsgálja a korrupciós ügyeket a tagállamokban. Orbán Viktor kormánya épp ezért be sem lépett az európai ügyészségbe bár együttműködési szerződést kötött vele. Polt Péter főügyész írta ezt alá Laura Codruta Kovesivel, az európai ügyészség vezetőjével. Ettől függetlenül a korrupció vizsgálata nemzeti hatáskörben marad Magyarországon, ahol Polt Péter főügyész nemigen indít vizsgálatot a hatalom bizalmi emberei ellen.

Hosszabb távon azonban mégiscsak megnövekedhet az uniós ellenőrzés, mert az Európai Parlament követelésére elfogadtak egy olyan közös dokumentumot, mely a jogállami normák betartásához köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult, hogy ily módon késleltesse az ellenőrzést, de Vera Jourova , a brüsszeli bizottság alelnöke és jogi biztosa többször is úgy nyilatkozott, hogy az idei év második felében már megindulhatnak a vizsgálatok a renitens tagállamok ellen.

A korrupt államokban több a vírus halott

Arra a következtetésre jutott egy korrupció kutató, aki azt állitja, hogy azokban az országokban, ahol 2019-ben magasabb volt a korrupció érzékelhető szintje többen haltak bele a koronavírus járványba mint azokban, ahol a közállapotok rendezettebbek voltak.

Tóth István János a Budapesten működő Korrupció Kutató igazgatója. Aki arról ír, hogy már a spanyol nátha járvány idején kiderült az, hogy azokban az államokban, ahol rendezett viszonyok uralkodnak, és amelyeket nem jár át a korrupció a döntéshozók gyorsabban és jobban döntenek mint ott, ahol magánérdekek határozzák meg a döntések irányát és időzítését. A  koronavírus járvány idején különösen jól látszott ez a tesztelések számában, mert ezek megmutatták, hogy az adott kormányzat mennyire kíván tudomást venni a járványról, illetve méginkább azt, hogy mennyire akarja a lakosságot tájékoztatni ennek súlyosságáról.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az április végi adatok szerint a legmagasabb az egymillió főre vetített Covid-19 halálozás Magyarországon az Európai Unióban. 2019-ben itt volt a legmagasabb a korrupciós index az Európai Unióban Szlovákia és Horvátország után. (A szerző nem a Transparency International korrupciós elemzését használja, ahol Magyarország Bulgária után következik Romániával holtversenyben, hanem azt az indexet, mely a vállalat vezetők véleménye alapján méri a korrupciót. Ez ugyanis jobban megmagyaráz  olyan anomáliákat mint a lélegeztetőgépek beszerzése vagy a keleti vakcinák vásárlása. (A tesztelés tekintetében is megmutatkozik a magyar kormányzat rossz döntése: kevés tesztet hajtottak végre, ennek következtében a pozitív eredmény magas: több mint 15%!

Az USA példája mutatja, hogy ez milyen tragikus eredménnyel jár: több mint 550 ezer halott, elsőség a világranglistán, amely jelentős részben összefügg azzal, hogy Trump későn és rosszul reagált a koronavírus járványra.

A magyar kormány hasonlóan rosszul döntött amikor kevés tesztelést hajtott végre miközben a szükséges lélegeztető gépek sokszorosát vásárolta meg Kínában – nem gondolva arra, hogy Magyarországon nincs meg az ehhez szükséges szakszemélyzet.

Érdekes, hogy a szerző nem tér ki a kínai példára: onnan indult a koronavírus-járvány, melyet brutális hatékonysággal állított meg a pekingi vezetés. Amely ugyanakkor a világ összes korrupciós listáján az élvonalban szerepel. De ez már egy másik történet …

Hároméves börtönbüntetést kaphat Kurz kancellár

Fennáll a gyanú, hogy az osztrák kancellár hamis vallomást tett egy parlamenti bizottság előtt, mely az Ibiza botrányt vizsgálta. Az Ibiza videó ügybe belebukott a kormány 2019-ben Bécsben.

“Tudtam, hogy a törvény előírja, hogy az igazat kell mondanom a parlamenti bizottság előtt, és ezért igazat is mondtam” – jelentette ki Sebastian Kurz, aki megerősítette: nemcsak ő, de kabinetfőnöke, Gerhard Bonelli is korrupciós vizsgálat alatt áll.

Miért? Kurz kancellár tagadja, hogy bizalmasát, Thomas Scmidet ő nevezte volna ki az ÖBAG élére, de a hatóságoknak bizonyítékuk van az ellenkezőjére. Az ÖBAG irányítja az állami holdingokat Ausztriában. Ennek vezére Thomas Schmid úgy kapta meg az állást, hogy elintézett egy fontos politikai ügyet Kurz kancellárnak. A katolikus egyház ellenállt annak a kormányzati elképzelésnek, hogy migránsokat gyanú alapján is őrizetbe lehessen venni. Schönborn bíboros szerint ez a náci időket idézi. Scmid megfenyegette a katolikus egyházat, hogy a jövőben csökkentik az állami támogatást, ha ellenállnak.

Ezek után igérte meg Sebastian Kurz Thomas Schmidnek: bármit megkaphatsz amit akarsz! (Érdemes megemlíteni, hogy a törvényjavaslatból nem lett semmi, mert végülis Schönborn érsek a fenyegetések ellenére nem hátrált meg.)

Ibiza videó

2017-ben a Szabadságpárt vezére találkozott egy nővel, aki egy olyan orosz oligarcha lányának  mondta magát, aki Putyin bizalmasa volt.

Heinz-Christian Strache, aki a botrány kirobbanásakor 2019-ben alkancellár volt Kurz kormányában, kissé becsípve kínos részleteket árult el a pártok pénzügyeiről. Nem véletlenül, mert pénzt akart kérni Putyin feltételezett bizalmasától egy olyan sajtó birodalom megteremtésére “mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon”.

A nőről kiderült, hogy nem is orosz, és pénzért vállalta a szerepet. Az ügybe a kormány belebukott. Heinz Christian Strache a perifériára sodródott, de Sebastian Kurz ma is kancellár – igaz, hogy immár a zöldekkel együtt.

Csakhogy Strache sokféle ügyet említett, és a vizsgálat eljutott az ÖBAG-hoz is. A sarokba szorított Thomas Schmid elnök vezérigazgató megígérte, hogy megbízása lejártakor távozik tisztségéből.

Egy másik kínos ügyben Kurz másik bizalmasa, a pénzügyminiszter érintett. Gernot Blümel a Novomatic botrányban játszott szerepet: ez a szerencsejáték cég sok pénzt adott a Néppártnak. Vajon mit adott cserébe Kurz kancellár? A gyanú szerint adókedvezményeket.

A pénzügyminiszter nem akarta kiadni a számukra kellemetlen dokumentumokat, de van Bellen államfő megfenyegette: ha kell, akkor karhatalommal veszik azokat el tőle. A pénzügyminiszter engedett, és most Sebastian Kurz-cal együtt nyakig ül a pácban.

Három év börtön

Ennyit kaphat Kurz kancellár, ha rábizonyítják a hamis vallomást a parlamenti bizottság előtt. A még mindíg csak 34 éves kancellár azt állította szerdán, hogy elferdítik szavait, melyeket a parlamenti bizottság előtt mondott. Semmiképp sem kíván lemondani bárhogyan is végződjön a vizsgálat.

A korrupciós vádak ellenére Sebastian Kurz kancellár népszerűsége változatlan Ausztriában – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK