Vlagyimir Putyinnak legkevesebb 1700 milliárd forintnak megfelelő vagyona van – derítették ki oknyomozó újságírók egy e-mail alapján. A Rosszija bank a központ, amely köré a hálózat szerveződik. Putyin hű oligarchák nevén vannak a méregdrága ingatlanok, melyeket az orosz elnök a sajátjaként használ.
Az orosz elnök vagyonát csekély 40 milliárd dollárra becsülték külföldön, de nemigen tudott senki sem a nyomára bukkanni. Miért nem? Mert lojális strómanok nevén van minden!
Például az a fekete-tengeri palota is, melyet Navalnij mozgalmának hívei – külföldi titkosszolgálatok segítségével – bemutattak a világnak is.
A lojális strómanokra épülő rendszer szövetkezeti alapon szerveződött meg az elmúlt években.
Putyin egykori pénztárnoka, Roman Abramovics intézte sokáig az orosz diktátor külföldi pénzügyeit Londonból. Ám ott már nem látják szívesen miután Putyin megpróbálta Nagy Britannia földjén meggyilkoltatni az orosz titkosszolgálat híres árulóját.
Putyin külföldi pénzeit egyelőre nem találták meg pedig nagyon keresi azt az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy elkobozhassa az Ukrajna elleni agresszió miatt.
Mészáros, a lojális stróman
Egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán Viktor Putyint utánozta amikor létrehozta a Mészáros vagyont, amely a hatalom pénzügyi háttér hálózatának is tekinthető.
Freund, német Európa parlamenti képviselő azt állítja, hogy az Európai Unió Magyarországra érkező pénzének egynegyedét nyúlja le a magyar miniszterelnök oly módon, hogy ezeket a hatalmas összegeket Mészáros Lőrincnek vagy más lojális strómannak utalja ki.
A brüsszeli bizottság ezért sem hajlandó kiutalni az uniós euró milliárdokat, melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésnek. Meg természetesen Orbán Viktornak is, aki az uniós euró milliárdok nélkül aligha tudja hosszú távon működtetni a nemzeti együttműködés rendszerét.
Ezért kénytelen megsarcolni Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz Pista bankjait is.
Az inflációs válság persze sokat segít Orbán Viktornak hiszen Európa legmagasabb áfája miatt a kincstár remekül profitál az árak emelkedéséből miközben a dühös vásárlók nem is az államot hibáztatják a válságért.
Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt vezetője a Független Hírügynökségnek hozzátette: az EU-s források felhasználásában már messze nem állunk ilyen jól, pl. sok rosszat el lehet mondani Kaczynskiról, a politikájáról, de egy biztos: nem tűrte a rendszerszintű lopást, ahogy az minőségében és legfelsőbb szinten megvalósított szervezettségének fokában nem jellemző a csehekre, valószínűleg még a szlovákokra sem.
„Aki történelmet olvasott, az érti, legalábbis meg kellene értenie, hogy Európa múltja tele van magukat erősnek gondoló nemzetekkel miatt kirobbant háborúkkal. A 21. század Európája nem erős nemzetállamokra, hanem erős Európára kell, hogy épüljön, s aki ezt aláássa, az biztonsági kockázatot jelent a globalizáció korában egyedül életképes egységes Európa számára – helyezte perspektívába a kérdést Inotai.
Növekedés – 2004-ben még nálunk volt a csehek után a 2. legmagasabb GDP/fő – mára már a szlovákok és a lengyelek is lehagytak minket. Miközben a lengyelek a 2008-2009-es válságot is megúszták a gazdaság zsugorodása nélkül, nekünk csak 2015-ben sikerült elérnünk a válság előtti szintet, Ami a cseheknek és a szlovákoknak is előbb sikerült.
Termelékenység– bizonyos területeken nálunk is van javulás, ami azonban nagyrészt a térségbeli multinacionális vállalatoknak és annak köszönhető, hogy ők és beszállítói bekapcsolódtak a globális értékláncba. Ám nálunk az ezen kívül eső szféra hátul kullog– a mezőgazdaság és a kkv-szektor. Az egységnyi kitermelésre vetített GDP/fő mutató egyben jelzi az életszínvonalbeli különbséget is: ami nálunk a legalacsonyabb a négy ország közül. A termelékenységre negatívan hat az elmúlt években fokozódó kivándorlás, amely lehetőséggel 2010 után félmillió magyar állampolgár élt. Habár azt szokták mondani, hogy a lengyelek nagyobb tömegekben próbáltak szerencsét az EU-tagság elnyerése után Európában, ez már 2004-től igaz.
Ezen túlmenően a kétségtelenül támogatandó és fontos V-4 együttműködés mellett is látni kell, hogy a térség messze nem egységes. Csak néhány példa: Csehország az egyedüli, amelynek csak schengeni határai vannak, Szlovákia bevezette az eurót, a magyar-orosz és a lengyel-orosz kapcsolat – finoman fogalmazva – még köszönőviszonyban sincs egymással. Európa jövőjére nézve azonban veszélyes közös, bár országonként különböző erősségű vonás az európai identitás gyengülése és az avítt nacionalizmusra építő populizmus. „Ezen a téren a magyar társadalom nem csak 2004-ben, a csatlakozásunkkor, hanem már 25 évvel ezelőtt is sokkal közelebb állt a 21. századi Európához, mint ma.
