Bennfentes információval éltek vissza?

0
180

Ötmilliós bírsággal sújtotta az MNB a kormány kedvenc it-cégét, a 4iG-t a T-Systems meghiúsult felvásárlásakor történt szabálytalanság miatt. Pontosabban a benfenntes információ nem megfelelő idejű nyilvánosságra hozatala miatt. A gyanú szerint egyesek előre ismerték az események menetét Rogán Antal környezetében.

Az MNB 5 millió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte e kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB – olvasható a pénzpiaci felügyeletet is ellátó jegybank közleményében.

Az MNB több körben adatokat kért be a 4iG-től és a Magyar Telekomtól, az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán a döntéssel kapcsolatos

bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

Az adatok alapján a jegybank megállapította: a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest

a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

Magyarra lefordítva: ki és mikor szerzett tudomást arról, hogy kútba esik a T-Systems felvásárlása a nála sokkal kisebb, de kormányzati megrendelésekkel bőséggel ellátott (és tavaly nyárig Mészáros Lőrinchez tartozó, majd annak üzlettársa, Jászai Gellért kezébe került) 4iG által. Amikor decemberben váratlanul visszaléptek a felek az ügylettől, furcsa részvénymozgások (-eladások) történtek előtte komoly árfolyamzuhanást előidézve (ahogyan természetesen a bejelentés után is ez történt).

De nem percekkel vagy órákkal, hanem

már tíz nappal korábban nagy ütemben kezdett értékesítésbe a 4iG egyik tulajdonosa,

a Monavis Holding. Ennek tulajdonosa Rogán Antalhoz közelálló ügyvéd-üzletember, aki már a letelepedési kötvényes ügyletekben is közreműködő volt, s aki például a kevés meghívott egyike volt Rogán miniszteri kinevezésekor a köztársasági elnöknél.

Mindezek nyomán az MNB felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, s

a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.

Az MNB az MTelekom esetében azt állapította meg, hogy e kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, hogy valóban fennálltak a késleltetés feltételei. Mindezzel az MTelekom megsértette a MAR vonatkozó rendelkezéseit.

A jegybank ezért kötelezte az MTelekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő

bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg

és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse az ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.

Az MNB szerint a bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak. Az

észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.

A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére. Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.

Az MNB szerint a bennfentes információk

késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges.

A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.

Vagyis a jegybank szerint valami történt a 30-60 milliárdra becsült értékű tervezett felvásárlás körül. Ha valóban bennfentes információval éltek vissza, az bűncselekmény. Az MNB mégis megelégedett a felügyeleti bírsággal (mondván: „tévesen” határozta meg a 4iG a kényes információ keletkezésének időpontját), ami meg se kottyan a milliárdos állami megrendelésekben azóta is fürdő 4iG-nek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..