Matolcsy: Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek

0
264
Matolcsy György, az MNB elnökeaz 56. Közgazdász-vándorgyûlésen Debrecenben MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nem meglepő módon ismét víziót rajzolt fel Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Debrecenben az 56. Közgazdasági Vándorgyűlés nyitónapján elhangzott előadásában. Túllépve Magyarország határain az általa visegrádinak nevezett térség felemelkedésének lehetőségeit ecsetelte, természetesen „sikerre ítélve” megközelítésben. „Voltunk már egyszer nagyon gazdagok. Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek. Életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok” – szögezte le.

Ahogy korábban azzal, hogy az Audi Győrbe ment eldőlt, hogy Magyarország a nyugathoz tartozik, most azzal, hogy a BMW Debrecent választotta, az dőlt el, hogy Magyarország keleti fővárosa egy hárommilliós régiónak a gazdasági, pénzügyi és geopolitikai régiója lesz – így kezdte Matolcsy György az előadását, amelyen végigvonult a városi, mikrorégiós szintről kiinduló, Magyarországon, a Kárpát Medencén át egészen Közép-Európa keleti részéig terjedő közös felzárkózás, felemelkedés gondolata.

„Magyarország az elmúlt nyolc év jelentős gazdaságtörténeti fordulatokat hajtott végre, s tavaly fogott bele a 13. ilyen fordulatba, a növekedésibe”

– mondta, hozzátéve: „mindennek a célja beteljesíteni a történelmi felelősségünket, hogy a régió nemzeti felzárkózzanak a nyugathoz életszínvonalban és életminőségben is.

Orbán Viktor vezetésével 2010 után reális a kivételes lehetőségünk van arra, hogy Magyarország az öt nagy geopolitikai erőközpont – Berlin, Washington, Isztambul, Moszkva és Peking – közepén fenntarthat felzárkózást tudjon végrehajtani.

Ennek érdekében már rá is léptünk az okos geopolitikai ihletésű fejlesztéspolitika útjára léptünk.

Az öt nagy geopolitikai erőközpont mellett öt olyan várospárról beszélt, amelyek fejlődése jelentősen hozzájárulhat a felzárkózáshoz; ezek Budapest-Debrecen, Varsó-Krakkó, Pozsony-Kassa, Ljubljana-Zágráb és Prága-Brno. Ezt az alkalmat ragadta meg, hogy méltassa Debrecent – amely „kakukktojásnak tűnhet a felsorolásban”, ám amely négy makrorégió metszőpontjában fekszik. A térség kiváló gazdasági integrációs területtel rendelkezik – szögezte le. Ezeknek az erőközpontoknak az együttműködése kulcsfontosságú lesz – fejtette ki.

Ennek a szellemében beszélt a Visegrádi csoportról, amelynek teljesítményét a dél-európai országokéval hasonlította össze, ebből az összehasonlításból – nem meglepő módon – az előbbiek kerültek ki győztesként. A visegrádiak 700-800 éve indultak el a siker útján, s  a jövő is fényesnek tűnik számár, hiszen leszögezte:

„Voltunk már egyszer nagyon gazdagok. Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek. Életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok”.

A visegrádi országok története sikertörténet, ez a csoport az EU növekedésének a motorja, szögezte le Matolcsy, ábrákkal végig sorolva a legfontosabb makromutatókat, kimutatva, hogy miben fejlődünk gyorsabban, mint a ClubMed országok.

„Üzenni szeretném, amit már tavaly és tavalyelőtt is rögzítettünk: rajta vagyunk a felzárkózási pályán, a fordulat már megtörtént”

– mondta, majd sorolta az egyes mutatókat, közte a GDP-dinamikát, az uniós belüli gazdasági súly növekedését, a növekedés szerkezetének egészséges voltát, azt, hogy nem eladósodásból finanszírozott a felzárkózás.

„Habár hosszú ideig helytelen módon sokkterápiát alkalmaztunk, de mégis nyerésre állunk, mi visegrádiak” – szögezte le Matolcsy, aki ezeken túl is hosszan sorolta az egyes mutatókat és elemeket, s mondandóját rendre látványos grafikonokkal szemléltette. A válságkezelést nevezte a legszemléletesebb eredményünknek, “hiszen a V4 gazdasági teljesítménye az egymást követő válságok közegében 25%-kal haladja meg a válság előtt szintet” – mondta, miközben a dél-európai országok még nem érték azt el. Ez annak is köszönhető – tette hozzá –, hogy nem követtük az ajánlott válságkezelési módokat.

Matolcsy ennél a pontnál – mint ahogy mindvégig – mellőzte az egyes visegrádi országok teljesítményének a bemutatását, említését – talán nem véletlenül –, hanem csak az átlagos mutatókat hozta fel.

A sok-sok jó hír után 10 olyan tételt sorolt fel, amelyet kihívásnak szoktak mondani, ám amelynek kezelésében

„a kormánynak, elsősorban a felkent minisztériumoknak” van feladata és stratégiája”.

Ez tíz elmaradás, ismerte el, ám leszögezte, hogy egyben felzárkózási tartalék is. Ezek a következők:

  1. A technológiai vívmányok meghonosítása, alkalmazása
  2. Gyors robotizáció
  3. A lakosság képzési szintje
  4. A felsőoktatásban végzettek alacsony száma
  5. A TOP egyetemek száma
  6. Rendkívül alacsony tőkeállomány
  7. Az alacsony termelékenység
  8. Az export alacsony hozzáadott értéke
  9. Kellenek még vállalati sikertörténetek
  10. A versenyképesség egyes területein meglévő elmaradás

Előadását Matolcsy még szélesebb földrajzi kitekintéssel zárt, mint amilyennel kezdte: az egyik legnagyobb lehetőségnek egy új Euróázsia kialakítását nevezte.

Az elmúlt 500 évben hátrányos volt a történelmi helyzetünk, de az előnyünkre fordulhat az új selyemutak kiépülésével, ha rájuk csatlakozunk.

Ez kelet-nyugati és nyugat-keleti integrációt hozhat magával, s Közép-Európa keleti része híd térséggé válhat, mondta, nagyon nagy lehetőségnek nevezve a közlekedési infrastuktúra kiépítését Lengyelországtól kezdve a Baltikumon át le egészen a Balkánig.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..