Nem értékrendi hanem jóléti határ van Európa keleti és nyugati része között

0
559
Flickr

Az Eurostat jelentéséből derül ki, amely azt vizsgálja, hogy mi mennyibe kerül az Európai Unió 27 tagállamában és milyen órabéreket kap valaki Magyarországon vagy Németországban.

A kínos igazság az, amelyről mindenki tud, de az uniós vitákban alig kerül említésre, hogy egy magyar diplomás kevesebbet keres mint egy képzetlen migráns segédmunkás Németországban! 17 évvel azután, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba – abban a reményben, hogy az olló összezárul, de erről szó sincs! Az Eurostat reálértékben számol vagyis mindig figyelembe veszi azt, hogy mennyit ér a megkeresett munkabér abban az országban, ahol az uniós polgár lakik.

Keleten minden olcsó

Ha 100-nak vesszük a 27 uniós tagállam árszintjét, akkor Dánia volt a legdrágább 2020-ban, mert 32%-al volt magasabb az árszínvonal. A legolcsóbb Bulgária. Az Európai Unió legszegényebb országában “csak” 64%, Magyarországon 70%.

Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Románia az Európai Unió négy legolcsóbb országa. Ahol minden olcsó – beleértve a munkaerőt is. Nem véletlen, hogy ezekből az országokból oly nagy a kivándorlás – különösen a diplomás fiatalok körében.

Érdekes, hogy miközben a magyar közvélemény magasnak érzi az alkohol és a dohány árát addig ez kifejezetten alacsonynak számít az Európai Unióban. Csak Bulgáriában lehet olcsóbban rágyújtani vagy berúgni mint nálunk.

A bruttó órabérek összehasonlítása kifejezetten siralmas képet mutat. Az uniós átlag fölött egyetlenegy keleti tagállam sincsen. Az egykori szocialista országok mind a sereghajtók csoportjába tartoznak. Magyarország hátulról a negyedik vagyis csakis Bulgária, Románia és Litvánia teljesít rosszabbul ezen a téren. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában minden olcsó – beleértve a munkaerőt is. Nem véletlen, hogy ez a három állam vezeti a Transparency International korrupciós listáját az Európai Unióban.

Frusztráció a szegényházban

A magyar, a lengyel, a bolgár és a román elit eltérő stratégiát alkalmaz Brüsszellel szemben: Budapest és Varsó szembeszáll míg Bulgária és Románia szervilisen alkalmazkodik. Egyikük se jutott túlságosan sokra: továbbra is ők a legszegényebbek az Európai Unióban, és jó esélyük van rá, hogy ez így marad hosszú távon is.

A perifériák lecsúszása globális trend – jól látható ez az Eurostat jelentéséből is. Görögország és Portugália is megérkezett az uniós szegényházba. Őket már Szlovénia – a legjobban teljesítő keleti tagállam – is megelőzi.

Ebben a helyzetben nem könnyű perspektívát mutatni a választópolgároknak: Bulgáriában ez nem is sikerül. Boriszov miniszterelnök korrupt rendszerét sem elviselni sem leváltani nem tudják. Eléggé hasonló a helyzet Magyarországon és Lengyelországban is. Romániában az elit ügyesebben lavírozik: európai szósszal önti le a szegényes táplálékot, amely a lakosság többségének jut. Emiatt Brüsszelben és Washingtonban jó pontokat kapnak, és nem éri őket bírálat. Csakhogy Románia továbbra is az Európai Unió második legszegényebb állama, melyet alig előz meg Magyarország.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .