Hasznos

Költekezünk, befektetünk: a szuperpapír a lakásokat is sújtja?

Jelentősen növekszik a háztartások hitelállománya, ezzel párhuzamosan százmilliárdok áramlanak ki betétekből, befektetési jegyekből, részben a MÁP Pluszba. Egy ingatlanos cég szerint megtorpanás tapasztalható az ingatlanpiacon, aminek oka a szuperállampapír.

A nyár közepe óta jelentős mozgások figyelhetők meg a lakossági pénzügyek terén. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája azt mutatja, hogy júliusban 142,9 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya, ami igen sok a megelőző hónapok 60 milliárdjaihoz képest

Százmilliárdok jönnek-mennek, cél a MÁP Plusz?

Vagyis két hónap alatt 204 milliárddal több kölcsönt vettek fel az emberek. Az nem derül ki az adatokból, milyen célokra fordítják a pénzt. Érdekes párhuzamosság azonban, hogy ugyanezen időben 262 milliárddal esett a bankbetétekben lévő pénz (júliusban 37,2, júniusban 225,1 milliárd). Emellett a befektetési jegyekben lévő pénzből is kivontak 206 milliárdot (júniusban 138,6, júliusban 67 milliárdot). (A befektetési jegyekből folyamatos a pénzkiáramlás, aminek egyik oka az ingatlanalapokat érintő változás: májustól már nem lehet pár nap alatt kivenni az újonnan betett pénzből, hanem fél évet kell várni rá, ami önmagában óriási összeget vitt ki ezekből az alapokból.)

Lehetséges, sőt, valószínű magyarázat, hogy

nem véletlenül éppen a június-júliusi hónapokban történt ez a hatalmas pénzmozgás.

Ekkor lépett színre az egyszerűen csak szuperállampapírnak nevezett 5 év futamidejű Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek igen attraktív hozama (évente csaknem 5 százalék, 5 év alatt több, mint 27 százalék) lényegében költségmentes menet közbeni „feltöréssel” párosul. Ez minden más terméket megelőz a hozamban.

Arra már korábban rámutattunk, hogy a MÁP Plusz annyira „jó” konstrukció, hogy megéri a gyerekvállalást ösztönözni hivatott babakötvény (maximum 10 milliós) hitelt erre fordítani. Ha utóbb gyerek nélkül marad a pár (netán eleve így tervezi), az emiatt átárazódó, vagyis kamatossá váló kölcsön is kellemesen fial a kötvénnyel. (A múlt héten nagy port vert fel, hogy az eddigi családtámogatások ellenére se született több gyerek sokadik hónapja. Eközben a házasságkötések száma szignifikánsan nőtt. A későbbi statisztika fogja megmutatni, hogy lesz-e változás. Ha nem, lehetséges, hogy a babaváró kölcsön miatt köt házasságot sok pár, a pénzt pedig befektetésként kezeli.)

A most már 1800 milliárdhoz közelítő MÁP Plusz-állományba az első hetekben máshonnan – például egyéb államkötvényekből – áramlott át a pénz nagyjából fele. Azóta ez az arány csökkent, ahogyan a MÁP Plusz jegyzése is.

Ingatlan helyett szuperpapír?

Ezt a kapcsolatot véli felfedezni a Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője is. Balla Frigyes arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évben – a fővárosban elszabadult árak miatt – felértékelődött az agglomeráció ingatlanpiaca. Ennek egyik nyertese Dunakeszi.

Ugyanakkor nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, és érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek. A szakértő véleménye szerint mindennek köze lehet MÁP Pluszhoz:

az állampapír érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról.

(Ha így van, akkor ez minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanvevőket érinti.) A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.

Százezrek bukhatják a munkát a robotok miatt

A magyarországi cégek négyötödénél vannak automatizálható munkakörök, amelyeknél az alkalmazottak harmada dolgozik. Ebben e fejlesztésben azonban nagy a lemaradás, harmaduk nem fordított pénzt erre az elmúlt években, de majdnem felük tervezi ezt. A nagy és külföldi tulajdonúak járnak élen.

A munkaerőhiány (és a magyar gazdaság versenyképességi deficitje) ráirányította a figyelmet az automatizációra és digitalizációra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) 6781cég körében végzett átfogó felmérést a kérdéskörről.

Sok helyen kiváltható az ember

Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarországi cégek automatizációs potenciálja magasnak mondható: több, mint 80 százalékuknál legalább három feladatkör elvben automatizálható lenne,

a leginkább elterjedt automatizálható munkakörökben pedig vállalkozásonként átlagosan a munkavállalók harmada dolgozik.

A válaszokból az derül ki, hogy a vállalatok 32 százaléka nem vezetett be az utóbbi három évben automatizálási vagy digitalizációs fejlesztést, és nem tervezi ezt a következő három évben sem.

A válaszadó cégek

körülbelül fele (47 százalék) azonban tervezi, hogy a következő három évben végrehajt ilyen fejlesztést.

A válaszoló cégek döntő többségénél, 99 százalékánál dolgozik legalább egy olyan munkavállaló, aki valamilyen automatizálható feladatot végez. Jelentős részüknél (83 százalékuknál) legalább három olyan munkakör van, amely esetlegesen automatizálható. A leggyakoribb automatizálható munkakörnek az adminisztrációhoz kapcsolódó feladatok tekinthetőek. A vállalkozások több, mint felénél végeznek értékesítési és eladási feladatokat (61 százalék), ügyfélszolgálati feladatokat (53 százalék) és nehéz fizikai munkát (53 százalék). A cégvezetők 44 százaléka számolt be arról, hogy legalább egy munkavállalójuk rutinszerű fizikai munkát végez. Adatgyűjtési és egyszerű szövegírási feladatok a vállalkozások 41, illetve 35 százalékánál jellemzőek.

Az automatizálható és nem automatizálható munkakörök átlagos arányát mutatja az ábra

Forrás: MKIK GVI

A kutatók azt állapították meg, hogy a magyarországi cégek automatizációs potenciálja magasnak mondható:

a cégek több, mint 80 százalékánál legalább három feladatkör elvben automatizálható lenne,

a leginkább elterjedt automatizálható munkakörben pedig vállalkozásonként átlagosan a munkavállalók harmada dolgozik.

Ennek ellenére a vállalkozások közel 40 százalékánál az utóbbi három évben nem volt innovációs ráfordítás. Az innovációt bevezető cégek további 37 százaléka legfeljebb az árbevétel 2 százalékát fordította ilyen jellegű kiadásra, és kevesebb, mint negyedük számolt be arról, hogy 2 százalék feletti innovációs ráfordításuk volt.

Nagyok kontra kicsik, külföldiek kontra hazaiak

A felmérés megerősíti azokat az adatokat, amelyek szerint a kisebb és inkább hazai tulajdonú cégek versenyképességi alkalmazkodása volt a leggyengébb az elmúlt években, a nagyobb és külföldi tulajdonú, exportáló cégek léptek előre ezen a téren.

Az innovációra nem költött cégek között a kisvállalkozások aránya a legnagyobb. Az innovációk bevezetése az utóbbi három évben jellemzőbb volt a részben vagy egészében külföldi tulajdonú cégekre, mint a tisztán hazai tulajdonúakra – ez derül ki a felmérésből.

Az innovációs ráfordításhoz hasonlóan az automatizáció és digitalizáció kapcsán is a 250 fő feletti, az exportáló, a külföldi tulajdonban lévő és az ipari cégek járnak elöl. Az ezen kategóriákhoz tartozó vállalatok több, mint 80 százaléka hajtott végre ilyen fejlesztést az utóbbi három évben.

A cégek elsősorban a termelésre koncentrálnak:

az ilyen fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások 45 százaléka a termelés és szolgáltatásnyújtás területén vezetett be automatizálást vagy digitalizálást, 34 százalékuk az adminisztrációban, szintén 34 százalék pedig a számvitel és pénzügy területén digitalizált. Az automatizáló vállalatok körülbelül negyede fejlesztett a logisztika és szállítás területén, 22 százalékuk a vállalatmenedzsment, 21 százalékuk pedig a marketinghez és értékesítéshez tartozó folyamatok esetében digitalizált. A vevőszolgálat esetében a válaszadó vállalkozások 15 százaléka vezetett be automatizálást vagy digitalizálást.

Az automatizációtól, digitalizációtól eddig és a jövőben is elzárkózó egyharmadnyi cégcsokorban többségben vannak azok, melyek vezetői úgy vélik, hogy nincs szükség a vállalkozásnál ilyen fejlesztésre: a válaszadók 40 százaléka ezzel magyarázza, hogy nem alkalmaztak vagy terveznek alkalmazni ilyen fejlesztést. Fontos eredmény az is, hogy a válaszadók 26 százaléka nem tudta megmondani annak okát, hogy miért nem hajtottak vagy hajtanak végre ilyen típusú fejlesztést. A válaszadók 14 százaléka a vállalkozásnál tapasztalható pénzhiányt, 10 százalékuk pedig a túl magas költségeket jelölte meg okként.

Versenyképesség javulása: Varga csak a szépet látja

A versenyképességben valóban előrelépett Magyarország, de egy jelentés ismertetésekor a pénzügyminiszter arról nem szólt, hogy a magyar gazdasági összteljesítmény viszont romlott. A szerzők szerint tehát egyelőre szó sincs fordulatról.

 

Megkezdődött a versenyképességi fordulat Magyarországon – ezzel értékelte sajtótájékoztatón az ICEG European Center és az IMD intézet csütörtökön megjelent 2018-as versenyképességi jelentését. Varga Mihály pénzügyminiszter. A Világgazdasági Fórum általi tavalyi „felminősítést” is megemlítve azt mondta, hogy „két nagy intézet már nem téved, a mérések jól igazolják vissza azt a gazdaságpolitikai váltást, ami egyre inkább a versenyképességre, a hatékonyságra és a termelékenységre helyezi a hangsúlyt”.

S valóban, a nemzetközileg irányadónak tekinthető ICEG tanulmánya a tavalyi 52-ikről a 47-ikre emelte fel Magyarországot a 63-as rangsorban (vagyis még így is csak a mezőny második felében vagyunk).

Amiben előrelépett az ország:

  • kormányzati hatékonyság, 54-ikről 48. helyre: fegyelmezett költségvetési politika, kedvezőbb adókörnyezet.

Változást sürget azonban a jelentés a szociális kohézióban, a protekcionizmus csökkentésében, az elöregedés lassításában, valamint a fogyasztási adók csökkentésében.

  • üzleti hatékonyság, 60-ról 58-ikra: termelékenység és hatékonyság emelkedése, a finanszírozás kissé javulása.
  • infrastruktúra: 49-ről 39. helyre: digitális technológiai készség, ami így is nagyon alacsony szintű, még mindig szegényes nyelvtudás.

Az ICEG szakértői mindehhez hozzáteszik, hogy

a javulás inkább csak a gazdasági értelemben békésebbnek és ígéretesebbnek tűnő európai környezet miatt válhatott reális perspektívává.

Következésképpen – folytatódik az értékelés – strukturális változtatások hiányában Magyarország sérülékenysége és és az uniós forrásoktól való krónikus függősége a jövőben is folytatódni fog.

A térség országai versenyképességének alakulása

Forrás: ICEG, IMD

De ami ennél is fontosabb, hogy az ICEG szerint

„a magyar versenyképességet a bizonytalanság egész sűrű köde lengi be, az elkövetkező hónapok és évek döntik el, hogy az öt helyes javulás valós és fenntartható fordulatot szimbolizál-e, avagy inkább csak csalóka délibáb a mai nap erősebb fényénél”.

A szerkesztők a bizonytalanságok közé sorolják:

  • az autokratikus és antidemokratikus jegyeket hordozó kormányzást;
  • a szerkezeti reformokkal kapcsolatos kormányzati politikát;
  • és a túlságosan nagy függést az uniós támogatásoktól.

A jelentésben az is olvasható, hogy a legfontosabb területek egyike (az elején felsoroltak mellett), a gazdasági összteljesítmény a 36-ikról a 39-ikre süllyedt. A romlás okai:

  • a kedvező foglalkoztatási adatok pusztán látszólagos és fenntarthatatlan volta: sok közmunkás, fokozódó agyelszívás, a fiatal és képzett munkaerő elvándorlása, aggasztó munkaerő-hiány;
  • a régió adataihoz képest is vérszegény nemzetközi befektetési pozíciók a befelé és a kifelé irányuló beruházásokban egyaránt (mindkettőben a sor legvégén vagyunk).

A jelentés arra inti a kormányt, hogy érdemes volna meghaladnia az ad hoc és átmeneti megoldásokat eredményező kormányzati szemléletet a jó kormányzás előre lendítése és a demokratikus uniós értékek szentségének helyreállítása jegyében.

Az öt legversenyképesebb gazdaság a megszokott, csak sorrendjében tér el a korábbitól. Az
Egyesült Államok (1) visszaszerezte első helyét, őt követi Hong Kong (2), Szingapúr (3),
Hollandia (4) és végül Svájc (5).

Karácsony: Orbánt a német nagytőke tartja hatalmon

Budapest főpolgármestere arról beszélt a 168 óra című lapnak, hogy Orbánt a német nagytőke tartja hatalomban. A lapban Schiffer Andrással együtt próbálták meg kideríteni, hogy miért ilyen erős Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

A jelenlegi energiaválságért Orbán Viktor Brüsszelt hibáztatja, mert szerinte az Oroszország elleni szankciók okozzák a kezelhetetlen helyzetet az energiapiacon.

Karácsony Gergely egyetérteni látszik ezzel amikor kijelenti, hogy “jövőre az eddigi 4 helyett 55 milliárdot fizetünk a villanyszámlára, mert valakik Európában a gazdaság bedöntésére spekulálnak az áramár manipulációkkal. Én inkább megvárom míg az Európai Unió összeszedi a bátorságát, és legalább olyan merész szankciókat alkalmaz az áramtőzsdéző energia szolgáltatókkal szemben mint Putyinnal szemben.”

Karácsony Gergely is – Orbánhoz hasonlóan – bűnbakot keres megoldás helyett.

A magas energia árakat ugyanis nem kizárólag az Oroszország elleni szankciók okozzák hanem az is, hogy földgázból hiány van a világpiacon. A magas energia árak maradnak a jövőben is, ezt próbálja Brüsszel kompenzálni abból a pénzből, melyet a nagy energia szolgáltatók extra profitjából venne be.

Jelen pillanatban valószínűleg sem Orbán Viktornak sem pedig Karácsony Gergelynek halvány fogalma sincsen arról, hogy miképp oldják meg az energia válságot és a nyomában járó általános recessziót. Ehelyett bírálatban jeleskednek.

“Az Orbán kormányt a német nagytőke tartja hatalmon”

Ez Karácsony Gergely főpolgármester véleménye, mellyel Schiffer András tökéletesen egyetért. Mi következik ebből?

“Orbán Viktor mindig a béke ellenpólusa az Európai Unióban, csakhát gyakran tudható: a németek kérték meg, hogy ezt az álláspontot képviselje”

– mondta Budapest főpolgármestere.

Mire Schiffer András ellenvetése: “ egy amerikai zsoldban álló Európába nem lehet integrálódni! A te német zöld barátaid is amerikai érdekeket szolgálnak” – hangsúlyozza az LMP ex vezetője. Akár egyetértünk ezzel akár nem, de szembetűnő, hogy Magyarországon mind a hatalom mind pedig az ellenzék a bírálatában erős miközben képtelen pragmatikus megoldást találni. Csakhogy a válság itt van, és valószínűleg nem is múlik el hamar. Orbán Viktor hét szűk esztendőről beszélt, és lehet, hogy ebben egyáltalán nem tévedett.

Milliárdokat nassolunk el az év végén

0

Bár a csokimikulások már hetek óta a boltok polcain sorakoznak, az igazi roham csak most kezdődik, az édességgyártók becslése szerint tavaly több mint kilencmilliárd forintot költöttek karácsonyi finomságokra a vásárlók.

Benke Anna, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára elmondta, a választáskor a legfontosabb az, hogy valódi csokoládéból készüljön a termék, míg az ár csupán a harmadik helyet foglalja el a fogyasztói döntéshozatalban. Mindez a forgalomban is megmutatkozik: a piaci szereplők szerint

az eladott mennyiség évről évre kissé csökken, míg az árbevétel stagnál.

A szövetség becslése alapján tavaly 3,4 milliárd forint értékben fogyott a szezonális édességekből, ami 655 tonnának felel meg. Szaloncukorból 5,5-6 milliárd forint értékben, 3500-4000 tonna került a kosarakba. A legjobban minden évben a hagyományos csokoládémikulás fogy, az ünnepi édességpiac több mint 60 százalékát lefedve. A második helyen a hagyományos ajándékcsomag és az adventi kalendárium áll, 10-10 százalékos részesedéssel.

Egyre többen vásárolnak az édesség mellé játékot is, a gyártók pedig, felismerve ezt az igényt, ma már több olyan csomagot kínálnak, amelyekben a csokimikulás mellé játékfigura is jár. Ez a kategória a teljes forgalom közel öt százalékát tette ki tavaly.

A legkedveltebb szaloncukor továbbra is a zselés, a marcipános, az alkoholos, a rumos-diós és a csokoládékrémes, de nem sokkal van lemaradva a karamellás és a kókuszos ízesítés sem.

Orbán meg akarja szerezni a Ferihegyi repteret

A New York-i Bloomberg értesülései szerint a magyar kormány árajánlatot tett a három külföldi tulajdonosnak. Az összeg természetesen titok, de a Bloomberg szerint a piaci ár alatt van. Ennek nyilvánvalóan része van az akció időzítésében is hiszen a Covid 19 járvány leértékelte a repülőtereket szinte mindenütt a világon.

A Bloomberg már korábban is írt arról, hogy a magyar kormányhoz közelálló oligarchák érdeklődnek a repülőtér megvásárlása iránt. Bár az érintettek cáfolták, hogy a magyar kormány megbízásából cselekszenek, de a tárgyalások tényét nem tagadták. A tárgyalások első  menete kudarcba fulladt, de a magyar kormány nyíltan kimutatta a foga fehérét: nem engedélyezte azt, hogy a ferihegyi repülőtér 50 millió eurós kedvezményes kölcsönt vegyen fel a Covid 19 járvány idején az EBRD banktól. Az engedélyezés általában formalitás, de a magyar kormány ebben az esetben élt a jogával, hogy nehéz helyzetbe hozza a külföldi tulajdonosokat. Ezenkívül finoman figyelmeztetni kívánta őket: ideje megfontolni a részvény többség átadását a magyar államnak!

Palkovics miniszter akcióban

A Magyar Nemzet közlése szerint Orbán Viktor azzal bízta meg Palkovics minisztert, hogy szerezze meg a ferihegyi repülőteret. A Vasárnap című portálnak  adott interjúban Palkovics elismerte, hogy a kormánynak célja a Ferihegyi repülőtér megszerzése.

Mindez minden bizonnyal összefügg azzal, hogy Orbán Viktor stratégiai ágazatnak tekinti a turizmus fejlesztését, melyben családja és hű oligarchái is bőségesen érintettek. A vírus járványt megelőző időszakban dinamikusan növekedett a Ferihegyi repülőtér forgalma. 2019-ben a tulajdonosok bevétele 331 millió euró volt. Ezt követően azonban óriási visszaesés következett be: a járvány idején több mint 90%-al csökkent a forgalom. A magyar kormány bízik a dinamikus újrakezdésben, és ezért tartja fontosnak a Ferihegyi reptér megszerzését – ha lehet áron alul.

A tulajdonosok viszont az Európai Unióhoz fordultak mondván: a magyar kormány visszaél erőfölényével! Orbán Viktor emberei ugyanúgy lépnek fel mint hazai vizeken a kiszemelt cégek megszerzése érdekében, de külföldi cégek esetén ez nem oly egyszerű. A nemzetközi jog ugyanis őket védi. Az Európai Unió pedig amúgy is bírálja a magyar kormányt a jogállami normák megsértése miatt. Ferihegy ügye ebben a vitában is szóba kerülhet, mert a külföldi cégek nem szeretnének visszautasíthatatlan ajánlatot kapni a magyar kormánytól – mint a Keresztapa című filmben.

Javul a gazdaság megítélése Európában, és nálunk is

Érezhetően kedvezőbbnek ítélik a magyarok a nemzetgazdaság helyzetét most, mint egy fél évvel korábban tették. Ez azonban nem magyar sajátosság: az Európai Unió legtöbb tagállamára jellemző ez a trend – derül ki a Eurobarometer legfrissebb, a héten Brüsszelben közzétett felméréséből.

A magyarok 41 százaléka jónak ítéli meg a nemzetgazdaság helyzetét, ráadásul fél év alatt 11 százalékponttal többen nyilatkoztak így a kérdésről. Ezzel együtt sem kerültek ők többségbe: szintén 11 százalékponttal csökkenve ugyan, de még mindig 56 százalék látja rossznak a gazdaságot. (A megkérdezettek 1 százaléka nem nyilvánított véleményt.)

A jelentős véleményváltozás ellenére a magyarok még nem érik el az EU-28 46 százalékos átlagát, ami a Eurobarometer legutóbbi, tavaly őszi felmérése óta 5 százalékponttal nőtt. Az arány egyébként az elmúlt években jelentősen nőtt: +20 ponttal 2013 tavasza óta, illetve +26 ponttal 2009 tavasza óta.

Nagyok a különbségek

Jóllehet változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaságok helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyer 22 tagállamban, különösen Finnországban (59%, +19 százalékpont), Portugáliában (33%, +18 százalékpont), Belgiumban (60%, +11 százalékpont) és Magyarországon (41%, +11 százalékpont). A tagállamok közötti szakadékot mutatja, hogy a saját nemzeti gazdaság helyzetét az Unióban a legnagyobb arányban jónak ítélő Hollandia (91 százalék), Németország (90 százalék) és Svédország (88 százalék) vezette csoporttal szemben a lista legalján található Görögországban csak a megkérdezettek 2, Horvátországban 12, Olaszországban pedig 13 százalék nyilatkozott pozitívan.

A trend Európa-szerte felfelé ívelő: az idei májusi felmérést megelőző legutóbbi, tavaly őszi kutatás között eltelt időben 22 tagállamban jó irányban változott a megítélés.

Nő a derűlátás

Az európaiak szerint jó irányban halad a gazdaság: arra a kérdésre, hogy mit vár az elkövetkező 12 hónapban, a válaszadók 26 százaléka a „javulást” rubrikát húzta be, ami 4 százalékponttal meghaladja a fél évvel ezelőtti adatot,  s ma már a romlást várók táborát is, amelynek tagjai 5 százalékponttal kevesebben lettek, s 21 százalékos arányt képviselnek.

Nemzeti szinten a gazdasági helyzet, amelyet 2011 őszén nemzeti szinten a legfőbb gondnak értékeltek, most az ötödik helyre került (16%, –3 százalékpont). 2017. májusában a legnagyobb gondnak a munkanélküliséget (29%, –2 százalékpont) és a bevándorlást tekintik az emberek (22%, –4 százalékpont), bár mind a kettőt egyre csökkenő mértékben. Az egészségügy és a szociális biztonság most a harmadik helyen áll (20%, +2 százalékpont), majd a terrorizmus következik, jelentős növekedést mutatva (19%, +5 százalékpont).

Ez foglalkoztatja a magyarokat

Ha górcső alá vesszük a részletes kérdésekre adott részletes adatokat, akkor azt látjuk, hogy a magyar válaszok eléggé jelentősen eltérnek az európai átlagválaszoktól. S tegyük hozz: eltérnek attól is, amit itthon immár évek óta igyekeznek belénk sulykolni. Minden további helyett érdemes a mellékelt táblázatot megvizsgálni.

 Foglalkoztatás – túl a válságon?

Az európaiaknak közel a fele – 47 százaléka – szerint a foglalkoztatási válság már elérte a csúcsot, ám 40 százalék még a helyzet további romlására számít. Ezzel együtt is kedvező a trend, már csak azért is, mert a 2009 óta feltett kérdésre most válaszoltak legtöbben optimistán a kérdésre.

A tagországok 21 százalékában vannak többségben a derűlátók, akik között a legnagyobb arányban a dánok (80 százalék), a hollandok (77 százlék) és az írek (szintén 77 százalék) találhatók. A legkevésbé optimistáknak a görögök (70 százalék szerint „a legrosszabb még hátravan”), a lettek (56 százalék) és a belgák (51 százalék) vélekedtek így. Magyarország az ötödik a sorban azok között, akik szerint túl vagyunk a nehezén a foglalkoztatásban: a válaszadók 62 százaléka véli ezt (11 százalékponttal többen, mint fél éve), szemben a 26 százalékkal, aki szerint még hátravan a feketeleves. Érdekes módon nálunk igen nagy azoknak az aránya (12 százalék), akik nem tudtak vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni.

A felmérés, s külön a magyar eredmények itt találhatók.

 

A hétből kettő csak 2020-tól léphet életbe!

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a tegnapi M1-nek és a Klubrádiónak adott interjújában, ma reggel a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban Orbán Viktor hétvégén bejelentett 7 pontos gyermekvállalást ösztönözni kívánó programjáról beszélt.

Akár 40 millió forint támogatást is kaphat egy fiatal pár közös önálló életük megkezdésére segítségként az államtól a családvédelmi intézkedések nyomán. Elmondta: egy fiatal házaspár esetén az általuk igényelt kedvezményes, 10 millió forintos hitel három gyermek vállalása után teljes egészében támogatássá válik. Ehhez új lakás esetén fel tudják venni a 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt, amit nem kell visszafizetni, továbbá igényelhetnek egy 15 millió forintos kedvezményes csok-hitelt (akár használt ingatlan vásárlásához is) – fűzte hozzá. Ha egy anyának diákhitele van, akkor azt lépésenként engedik el, sőt második gyerek esetén akár a csokhoz kapcsolódó hitelből is rögtön elengednek egymillió forintot. Harmadik gyerek esetén további négymillió forinttal kevesebbet kell visszafizetnie a családnak.

Jelenleg az építkezéseknél az áfa is visszaigényelhető – emlékeztetett.

Viszont kiderült csak 2020-tól léphet életbe a négygyerekes nők szja-mentességéről és a nagyszülői gyed-ről rendelet. A családvédelmi akcióterv gyakorlatba ültetéséhez új törvények, rendeletek szükségesek.

Idén 75 milliárd, jövőre pedig 150 milliárd forintot szán a programra a kormány.

Mol-INA: orosz keselyű kering?

Horvát lapértesülés szerint a Rosznyefty szeretné megszerezni a Mol csaknem 50 százalékos részét az INA-ban. A horvátoknak nincs pénzük ez eurómilliárdos vételárra, az oroszok az új horvát elnökben bíznak.

Új fordulatot vehet az INA „moltalanítása” Horvátországban, amivel, ha a Nacional hetilap értesülése szerint történne, a korábbi spekulációk igazolódnának. Nevezetesen hogy az oroszok szeretnének erős hídfőállást foglalni a térségben; a Rosznyefty pár éve már kinyilvánította érdeklődését a Mol INA-ban lévő 49,08 százalékos relatív többségi része iránt. Amit a horvát kormány hosszú évek óta szeretne visszaszerezni, de nincs annyi pénze, hogy kifizesse a magyar cég által kért – hivatalosan nem ismert – összeget. Lényegében a kétoldalú vita kipattanása óta

visszatérően sejlik fel Oroszország a háttérben.

A balkáni témákra specializálódott Balk.hu most azt írja a Nacional hetilapra hivatkozva, hogy a frissen megválasztott Zoran Milanović elnöktől reméli a Rosznyefty az ügylet nyélbe ütését. A horvát hetilap szerint az orosz cég a horvát állam élén történt személyi változást arra szeretné kihasználni, hogy átvegye az INA-t a MOL-tól. Olajügyekben jártas orosz források szerint

a Rosznyefty képviselői heteken belül megjelenhetnek Zágrábban,

miután Zoran Milanovićot február közepén beiktatják az elnöki tisztségbe. Azt azonban a lap is elismeri, hogy az elnöknek nincs beleszólása a végrehajtó hatalom (a kormány) döntéseibe, de mindenképpen olyan morális ereje lesz, hogy a nyilvánosságot felhasználva figyelmeztetheti Andrej Plenković miniszterelnököt, hogy az INA iránt létezik komoly orosz érdeklődés. A horvát értesülés szerint a Rosznyefty azért nem fordul közvetlenül a horvát miniszterelnökhöz, mert „frusztrálja Plenković viselkedése”, a horvát miniszterelnök ugyanis beiktatását követően azonnal (újból) felvetette az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól, ám ebben azóta szinte semmit nem tett.

A közelmúltban akkor újult fel a Mol kiszállása, amikor december végén egy horvát bíróság két év börtönbüntetésre ítélte (távollétében) Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját és hat évre Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt. Ez a per is a kétoldalú vita része, a Mol irányításszerzése miatt zajlik sok éve. Erről részletesen itt írtunk. Két hete pedig arról érkezett hír, hogy

április második felében elkészül a horvátok hivatalos ajánlata

a Mol kivásárlására.

A horvát lap egy forrásának ismerete szerint a Mol részesedése az INA-ban nem haladja meg a 800 millió euró értéket, de

a magyar vállalat hárommilliárd euróra teszi.

Vagyis az oroszok szerint az INA-részvények annak a harmadát sem érik, amit a Mol kér értük. A magyar cég elsősorban a rengeteg fejlesztés miatt értékeli magasabbra tulajdonrészét.

Érdekes kombinációval áll elő a Nacional. Orosz értesülése szerint a Rosznyefty azzal „olajozná meg” az ügyletet, hogy

felajánlana a Molnak egy tulajdonában lévő olajmezőt,

amelynek értékét többféleképpen lehet felbecsülni, és ennek következtében a közvélemény vesztesként tekinthet a Molra.

Másrészt a Rosznyeftynek és az orosz államnak vannak ütőkártyái. Korábban már voltak ellentétek Oroszország és Magyarország között a Szurgutnyeftyegázzal kapcsolatban. Az orosz forrás szerint

„a magyar fél egy kicsit okoskodott, de a magyarok jól tudják, hogy miként jöttek ki az ügyből”.

Arról a történetről van szó, amikor 2007-től az OMV megpróbálta – magyar értékelés szerint – ellenséges felvásárlással megszerezni a Mol irányító többségét, ami azonban az akkori kormány és ellenzék – a Fidesz is – összefogása segítségével nem sikerült. Az addigra összevásárolt 21,22 százalékot aztán márciusban eladta a Szurgutnyeftyegaznak, amelynek tényleges birtokon belülre kerülését a politikai háttérrel a Mol akadályozta meg az alapszabály módosításával. A pakettet végül 2011. májusában már az Orbán-kormány vásárolta meg az oroszoktól, meglehetősen felülárazva.

A horvátok által vázolt történet – különösen a láthatóan orosz forrásra tekintettel – meglehet, nem több vágyvezérelt nyomásgyakorlásnál. Különösen az inkább protokolláris súlyú elnöktől várható segítség emlegetése olvastán. Ettől függetlenül az elszánt horvát szándék mögött változatlanul nem látszik az anyagi háttér, tehát az orosz „segítség” korántsem tűnik irreálisnak. Pláne a felvázolt csereügylettel a bensőséges orosz-magyar-kapcsolat ismeretében.

A horvát értesülés szerint három éve az hangzott el, hogy Andrej Plenković mindaddig nem adja át az INA-t a Rosznyeftynek, amíg nem kapja meg Angela Merkel német kancellár erős támogatását. A horvátok nem csak a németektől, hanem az amerikaiaktól is félnek. 2017-ben az oroszok úgy vélték, hogy a MOL valójában nem is akarja eladni az INA-t, de az is felmerült, hogy a Rosznyefty nem beszélt volna nyilvánosan az INA megvásárlásáról, ha erről nem tárgyalt volna a magyarokkal.

A Nacional arra is emlékeztet, hogy Oroszország zágrábi nagykövete a múlt héten a horvát RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin melegen gratulált Zoran Milanovićnak elnökké választása alkalmából, és azt üzente neki, hogy Horvátország esetében Oroszország kész kiszélesíteni a politikai párbeszédet, a gazdasági kapcsolatokat és növelni a beruházásokat.

A hivatalos magyar álláspont – a Mol-vezetésé és a benne mintegy 25 százalékot birtokló kormányé – az, hogy megfelelő árajánlat esetén készek kiszállni az INA-ból. Orbán Viktor többször is beszélt arról, hogy a két ország kapcsolatait túlságosan megterheli az INA ügye.

Hitelbesorolás: A felminősítés jele

0

A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról a magyar államadósság osztályzatának kilátását pénteken éjjel a Standard & Poor’s. Egyidejűleg megerősítette Magyarország befektetési ajánlású, BBB- hosszú- és rövid távú államadós-besorolását. Ez – mint ahogy korábban megírtuk – a befektetők számára iránymutató. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra.

A nemzetközi hitelminősítő globális minősítési részlegének (S&P Global Ratings) a lépését mindenekelőtt az a várakozása támasztja alá, hogy a magyar reálgazdasági és külső mérőszámok javulása elősegítheti a pénzügyi szektorban zajló javulási folyamat folytatódását.

„Mód nyílhat a magyar szuverén besorolás felminősítésére, ha e javulás tartósnak bizonyul”

– idézte az MTI az indoklásból

Az S&P Global Ratings közölte: ötévi „hitel nélküli” gazdasági növekedési időszak után arra számít, hogy újraindul a hitelkihelyezés növekedése a magyar gazdaságban, de ezzel egyidejűleg 10 százalék körüli – a történelmi visszatekintésben mért csúcsoknál sokkal alacsonyabb – szinten stabilizálódik a nem teljesítő követelésállomány rátája. Tegyük hozzá, ami az előbbit illeti: a lakossági szférában erről már egy friss jegybanki jelentés is beszámol.

Növekedés és kockázatok

A magyar szuverén adósbesorolás kilátásának javításához fűzött londoni elemzése szerint az idei év egészében 3,5 százalékhoz közelítő reálnövekedésre számít a hitelminősítő Magyarországon, s hangsúlyozza, hogy

az erőteljes első negyedévi teljesítmény növelte az ennél gyorsabb idei és jövő évi növekedés valószínűségét.

Ám a szerkezeti növekedési kihívások –köztük a rossz demográfiai folyamatok – 2018-2020 közötti időszakban már inkább 2,5 százaléktól valamelyest elmaradó éves átlagos növekedéseket tesznek majd lehetővé.

Az Orbán-kormány egyes nem konvencionális szakpolitikai intézkedései – a kedvező külső környezettel együtt – fontos tényezői voltak a külső sérülékenység csökkentésének és a makrogazdasági stabilitás megteremtésének. Elismerik a kormány ambiciózus reformprogramját is, amely a versenyképesség és a termelékenység javítását célozza.

A cég elemzői mindemellett úgy vélekednek, hogy

„a 2010-es évek eleje óta végrehajtott egyes intézményi változtatások gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét,”

az EU által Magyarországgal szemben elindított kötelezettségszegési eljárások pedig azzal a kockázattal járnak, hogy destabilizálódhatnak az unió és Magyarország kapcsolatai.

 

A cég szerint ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat.

Így lát a többi hitelminősítő

Mint tegnap megírtuk, a hosszúlejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz van kockázat, de még ajánlott a befektetés.

Mind a három hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal volt megcímkézve a magyar államadósság besorolása,

azaz gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak. Ez egészen ma éjjelig, a Standard & Poor’s döntéséig volt érvényes.

Magyar reakció

Fotó: Wikimedia Commons

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet döntése is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra, ami segíti a pénzügyi stabilitást és Magyarország gazdasági növekedését – jelentette ki Varga Mihály az MTI-nek azt követően, hogy a nemzetközi hitelminősítő stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadós-besorolásra adott kilátását.

„A Standard & Poor’s mostani döntése az újabb felminősítés előszobáját jelenti”

A nemzetközi gyakorlatban nem szokás közvetlenül az országgyűlési választások előtt a hitelminősítési besorolás javítása – állította, de ennek ellenére azt várja, hogy a másik két hitelminősítő is hamarosan követheti a Standard & Poor’s-t és pozitív kilátással látják el a besorolásunkat.

Szerinte egyébként a piaci befektetők jóval a hitelminősítők előtt járnak, jól mutatja ezt az is, hogy a kötvényhozamaink egy ideje hasonlóak több magasabb besorolású ország hozamszintjéhez.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK