Leárazott dicséret. Forrás: Pixabay

A versenyképességben valóban előrelépett Magyarország, de egy jelentés ismertetésekor a pénzügyminiszter arról nem szólt, hogy a magyar gazdasági összteljesítmény viszont romlott. A szerzők szerint tehát egyelőre szó sincs fordulatról.

 

Megkezdődött a versenyképességi fordulat Magyarországon – ezzel értékelte sajtótájékoztatón az ICEG European Center és az IMD intézet csütörtökön megjelent 2018-as versenyképességi jelentését. Varga Mihály pénzügyminiszter. A Világgazdasági Fórum általi tavalyi „felminősítést” is megemlítve azt mondta, hogy „két nagy intézet már nem téved, a mérések jól igazolják vissza azt a gazdaságpolitikai váltást, ami egyre inkább a versenyképességre, a hatékonyságra és a termelékenységre helyezi a hangsúlyt”.

S valóban, a nemzetközileg irányadónak tekinthető ICEG tanulmánya a tavalyi 52-ikről a 47-ikre emelte fel Magyarországot a 63-as rangsorban (vagyis még így is csak a mezőny második felében vagyunk).

Amiben előrelépett az ország:

  • kormányzati hatékonyság, 54-ikről 48. helyre: fegyelmezett költségvetési politika, kedvezőbb adókörnyezet.

Változást sürget azonban a jelentés a szociális kohézióban, a protekcionizmus csökkentésében, az elöregedés lassításában, valamint a fogyasztási adók csökkentésében.

  • üzleti hatékonyság, 60-ról 58-ikra: termelékenység és hatékonyság emelkedése, a finanszírozás kissé javulása.
  • infrastruktúra: 49-ről 39. helyre: digitális technológiai készség, ami így is nagyon alacsony szintű, még mindig szegényes nyelvtudás.

Az ICEG szakértői mindehhez hozzáteszik, hogy

a javulás inkább csak a gazdasági értelemben békésebbnek és ígéretesebbnek tűnő európai környezet miatt válhatott reális perspektívává.

Következésképpen – folytatódik az értékelés – strukturális változtatások hiányában Magyarország sérülékenysége és és az uniós forrásoktól való krónikus függősége a jövőben is folytatódni fog.

A térség országai versenyképességének alakulása

Forrás: ICEG, IMD

De ami ennél is fontosabb, hogy az ICEG szerint

„a magyar versenyképességet a bizonytalanság egész sűrű köde lengi be, az elkövetkező hónapok és évek döntik el, hogy az öt helyes javulás valós és fenntartható fordulatot szimbolizál-e, avagy inkább csak csalóka délibáb a mai nap erősebb fényénél”.

A szerkesztők a bizonytalanságok közé sorolják:

  • az autokratikus és antidemokratikus jegyeket hordozó kormányzást;
  • a szerkezeti reformokkal kapcsolatos kormányzati politikát;
  • és a túlságosan nagy függést az uniós támogatásoktól.

A jelentésben az is olvasható, hogy a legfontosabb területek egyike (az elején felsoroltak mellett), a gazdasági összteljesítmény a 36-ikról a 39-ikre süllyedt. A romlás okai:

  • a kedvező foglalkoztatási adatok pusztán látszólagos és fenntarthatatlan volta: sok közmunkás, fokozódó agyelszívás, a fiatal és képzett munkaerő elvándorlása, aggasztó munkaerő-hiány;
  • a régió adataihoz képest is vérszegény nemzetközi befektetési pozíciók a befelé és a kifelé irányuló beruházásokban egyaránt (mindkettőben a sor legvégén vagyunk).

A jelentés arra inti a kormányt, hogy érdemes volna meghaladnia az ad hoc és átmeneti megoldásokat eredményező kormányzati szemléletet a jó kormányzás előre lendítése és a demokratikus uniós értékek szentségének helyreállítása jegyében.

Az öt legversenyképesebb gazdaság a megszokott, csak sorrendjében tér el a korábbitól. Az
Egyesült Államok (1) visszaszerezte első helyét, őt követi Hong Kong (2), Szingapúr (3),
Hollandia (4) és végül Svájc (5).

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..