Tényleg válságtól tartanak vagy rátennék kezüket a pénzre?

0
20
Kiszáradnak, leállnak? Forrás: theaustralian.com.au

Mintha valóban nagyobb visszaesésre számítanának a kormányzati körökben. Most az MNB írta át az ingatlanalapok szabályait, jelentősen kitolva a kifizetések határidejét. De lehet, hogy ezzel is pénzt akarnak átirányítani az állampapírokba.

Átlagember számára érdektelen tartalmú közleményben tudatta tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy új ajánlást bocsátott ki a befektetési alapkezelők számára. Eszerint a május közepétől kibocsátott új ingatlanalapok, illetve a meglévő ingatlanalapok új sorozatainak befektetési jegyeit legalább 180 naptári nap után lehet visszaváltani. A módosítás a már az ügyfeleknél lévő befektetési jegyeket nem érinti.

„Sérülékenységtől” védenek?

Ez azt jelenti, hogy ha valaki – jellemzően magánszemély – úgy dönt, hogy kiveszi pénzének egy részét vagy egészét, akkor az alapkezelő május közepétől (az újonnan kibocsátott) befektetési jegyek árát a jelenlegi 1-5 nap helyett már csak legkevesebb hat hónap elteltével fizetheti ki.

Az MNB indoklásul „a (kis)befektetők és az alapkezelési piac biztonsága, illetve sérülékenysége csökkentése érdekében” várja el a módosítás elvégzését az alapoktól. (Emellett azt is elvárja, hogy az alapkezelők állapítsanak meg forgalmazási maximumot a már meglévő, rövidebb visszaváltási idejű érintett sorozataik befektetési jegyeinél, s ha az ajánlás céljai érdekében indokolt, azt fokozatosan csökkentsék is. Azt azonban nem fejti ki, hogy ez darabszámra vagy befektetési értékre vonatkozik-e, mindenesetre ez is szűkítést eredményez ebben a befektetési formában.)

A kulcsszavak a piac biztonsága és sérülékenysége. Pedig

jelenleg semmi olyan közvetlen veszélyről nem tudunk,

ami komolyan veszélyeztetné ezeknek a befektetéseknek biztonságát. Mintha csak 2006-2007-ben lennénk, amikor a tőkepiaci felügyeletet ellátó állami szerv megsejtette volna (nem tette), mi lesz 2008. őszén. Amikor is a kifejlődő pánikban az emberek sorra „likvidálták” mozdítható befektetéseiket, részben veszteségeiket mentendő, részben mert megugrottak a banki betéti kamatok (is). Ennek következtében egy csomó ember átvitte szabad pénzét hozzájuk. Miközben az ingatlanalapok mögött lévő beruházások értéke szinte egy csapásra lezuhant.

Mert valóban, itt olyan konstrukcióról van szó, amelyben az alapok által összegyűjtött pénz ingatlanberuházásokba kerül, amelyek megtérülési ideje hosszú. Ezzel szemben

az átlagember jellemzően rövidebb időre helyezi el pénzét

– oda, ahol jobb kamatot (hozamot) remél.

Amíg tehát normális cserélődés zajlik a pénz betételében és kivételében, addig nem okoz problémát, hogy az alapokban elhelyezett tőke és a mögöttes ingatlanügyletek kifutási ideje között nagy az eltérés.

Ha azonban megugrik az alapokból a pénzkivétel, az ezek megroggyanását okozza – ahogyan történt 2008-ban. Amikor a hazai – akkor még önálló – pénzügyi felügyelet egyik napról a másikra megemelte az ingatlan befektetési jegyek minimális forgalmazási idejét és a kifizetés legrövidebb határidejét, aminek következtében nagyjából négy hónapra nőtt a hozzáférés időtartama a (megcsappant értékű) befektetésekhez.

Négy hónap, nem pedig fél év, mint ami május közepétől lesz. Viharmentes időben.

Vajon tényleg gazdasági lejtmenetre és ennek nyomán pánikra számítanak az MNB-ben (és a kormányban)? Vagy valami más húzódik meg a háttérben?

Kiszárítják a konkurrens pénzpiacokat?

Nem kevés pénzről beszélünk. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége legutóbbi hírlevele szerint tavaly év végén tagjaik 6.162 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. Az ingatlanalapok vagyona messze kimagaslik ebből az 1.545 milliárdnyi vagyonnal. És ennek kétharmada lakossági pénz.

Az MNB és a kormány célja az, hogy miután 20 százalékra esett az államadósságon belül a deviza aránya, a továbbiakban a forintban meglévő állományt is szeretnék minél nagyobb arányban hazai (lehetőleg lakossági) kezekbe terelni. Ez legalább sokezer-milliárdnyi állampapír magánszemélyekhez terelését kívánja.

Logikusnak tűnik tehát, hogy

a magasabb kamatozású lakossági állampapírokat nem csak a bankokat elkerülő párnaciha-pénz ellenében adják el, hanem a különféle befektetésektől is csábítsanak át klienseket.

Ennek kézenfekvő módja lehet, hogy a magasabb hozam mellett adminisztratív intézkedésekkel rontják a pénzpiaci megtakarítások versenyképességét. Például azzal, hogy az ingatlanalapokban radikálisan megnyújtják a befektetési jegyek visszaváltási idejét. Ez sok embert arra késztet, hogy a már egy év alatt is szépen hozó állampapírba tegye pénzét.

Ami persze azzal a következménnyel járhat, hogy ezeknek az alapoknak megcsappan a tőkéje, romlik a teljesítménye és jövedelmezősége. A kiszáradás miatt néhány esetleg meg is szűnhet, beolvadhat nagyobb cégbe. És ha emiatt elindul(na) tőkekivonás, az MNB-ben mondhatják azt, hogy lám, milyen előrelátók voltunk a kifizetési idő megnyújtásakor.

Azt zárójelben azért érdemes megjegyezni, hogy ha valóra válik a kormány-MNB-terv, akkor ennek messzemenő következményei lehetnek. Azon túl, hogy a pénzpiacba való beavatkozás, a mesterségesen „megnyomott” állampapír-hozam komolyabb zavarokat okozhat a pénzügyi szolgáltatóknál, jelentősen megnöveli az államadósságot, illetve a költségvetés kamatkiadásait.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..