Hasznos

Új pláza épül Budapesten

0

Évek óta nem épült pláza Budapesten, jövőre Óbudán húznak fel egy három szintes központot. Ehhez felmentést kaptak a plázastop alól.

A plázastop alóli felmentés nyomán épülhet új bevásárlóközpont a fővárosban. Óbudán, a Szentendrei és Bogdáni út kereszteződésében lesz az eddig az Árkád nevű plázákat üzemeltető német ECE következő egysége – tudatta a cég.

A három szintes, 52 ezer négyzetméter bérbe adható területen 170 üzletnek helyet adó plázát a tervek szerint 2021 végén nyitják meg. A beruházás költsége 200 millió euró (hozzávetőleg 63 milliárd forint) – mondta el Christoph Augustin, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője. Ez az összeg egyébként harmada annak, amennyit eddig összesen beruházott Magyarországon öt meglévő plázájával a cég. Az 52 ezer négyzetméteres alapterület pedig azt jelenti, hogy a tervezett pláza valamivel nagyobb lesz a 49 ezer négyzetméteres Westendnél. (Jelenleg a legnagyobb magyarországi pláza az Arena, a maga 66 ezer négyzetméteres alapterületével.)

Az üzletközpont még 2013-ban felmentést kapott a plázastop alól, más engedélyekkel együtt ezt is frissíteni kell. A tervek szerint az idei engedélyeztetések után

2019-ben megkezdődhet az építkezés, amit 2021-ben fejeznek be.

A bevásárlóközpontban három szinten kapnak helyet üzletek, éttermek, kialakítanak 1800 parkolóhelyet, lesz 4D technológiával működő mozi és tetőkert is.

Közpénz nyomja fel a kereseteket

0

Szeptemberben 13,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel negyedik hónapja haladja meg a 13 százalékot az átlagkeresetek éves növekedési üteme. A számok azt mutatják, hogy a közszférában adott óriási rendkívüli jutalmak nyomják fel az átlagot.

Az átlagos 13,6 százalék átlagkereset-növekmény egyik összetevője a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése volt. Emellett a költségvetési szféra egyes területei, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak még hatással.

A jutalmak, prémiumok és más egyszeri kifizetések második hónapja húzták fölfelé a növekedést, szeptemberben 40,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, de a rendszeres fizetések is 12,4 százalékkal emelkedtek.

A költségvetési szférában

161,8 százalékkal magasabbak voltak a rendkívüli kifizetések,

míg a rendszeres juttatások 13,2 százalékkal emelkedtek, így az átlagkereset 18,2 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél.

A költségvetési szférában április óta nagyobb a rendkívüli jutalmak növekedési üteme a rendszeres bérekénél.

A vállalkozásoknál ennél szerényebben, 11,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset. A rendszeres jövedelmek 12,1, és a prémiumok viszont mindössze 2,1 százalékkal gyarapodtak.

MTI/FüHü

Gründolják az ellen-OTP-t, végük a takarékoknak

Bő egy év múlva egy híján megszűnnek a takarékszövetkezetek, és 1100 fiókból álló egyetlen Takarékbank lesz az országban. Ez az iparági rangsorban a 4-5. legnagyobb lesz mérlegfőösszege alapján.

Univerzális nagybankban egyesítik a takarékszövetkezetekből már eddig – részben erővel – létrejött bankokat és a jelenlegi 12 takarékszövetkezetet, egy kivételével – jelentette be ma a Takarék csoport vezetése. Ezzel 2020 elejére egy hatalmas pénzügyi szolgáltató jön létre. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy lényegében megszűnik a tíz éve még nagyjából 130 darabból álló takarékszövetkezeti szektor.

A takarékok erőszakos átszervezését, egybeolvasztását öt éve kényszerítette ki a fideszes parlamenti többség – ami ellen az azóta elhunyt Demján Sándor, a takszövök szakmai szervezetének vezetője tiltakozott.

A cél már akkor is az volt, hogy csak hazai tulajdonú (és a kormányhoz közel álló vezetésű)

nagy bank legyen a konkurense az OTP-nek.

Ezt akkor a Spéder Zoltán vezette FHB Bankon keresztül indították el, de két éve Spéder kiesett a pikszisből, mert egy politikai jóváhagyás nélküli tőkeemeléssel kívánt nagyobb befolyást szerezni.

A mostani átalakítás előző lépése volt a Takarékbankba beolvasztott takszövök 12-re koncentrálása. Most bő egy év alatt ezeket is átalakítják a nagy univerzális bankká. Az egyetlen megmaradó takszöv, az Omega közösségi bankként fog tovább működni, profitjából közösségi célokat támogatnak), a részjegyesek megtartják tulajdonukat. Ugyancsak megtartja önállóságát a tőzsdére vitt Takarék Jelzálogbank.

Az egybegyúrt Takarékbank a vezetés reményei szerint 2023-ra 30 milliárdos nyereséget fog elérni, piaci részesedése eléri a 10 százalékot. Ezzel persze a nyomában se lesz az OTP-nek, amelynek idei félévi korrigált adózott nyeresége 170 milliárd volt, a 2017-esé 284 milliárd, amelyeknek valamivel kevesebb, mint egyharmada a külföldi leányoktól származik.

A banki piaci súlyt nemzetközileg leginkább mérő mérlegfőösszegben is komoly lemaradásban lesz a Takarékbank az OTP-től, amelynek adata 2017-ben 7,8 ezer milliárd forint. A K & H-é 3, az UniCredité 2,7, az Erstéé és a Raiffeisené 2,2 ezer milliárd volt. Ide ékelődne be a 4-5. hely környékére a Takarékbank. (A mérlegfőösszeg tartalmazza a bank teljes hitelállományát, a banknál elhelyezett összes betétet és a bank saját tőkéjét.)

Amiben piacvezető lesz, az a fiókhálózat.

Az OTP-nek tavaly 382 volt, az egyesített Takaréknak 1140 (évtizede még 1800). Ez az a hálózat, amely mintegy 1100 kistelepülésen az egyedüli pénzügyi szolgáltató, de amely már eddig is sok helyről kivonult, komoly problémákat okozva az ott élőknek. Ez magyarázza azt is, hogy vagyona (betétei), aktivitása lényegesen alatta marad a nagy kereskedelmi bankokénak. Ennek megfelelően nyereségessége is alacsony.

Idén még marad a tempókülönbség, de jönnek a felhők

0

Bár jelentősen csökken a gazdaság növekedése, az EU-é is visszaesik, tehát a magyar adat teljesítheti a kormány igényét, a két százalékpontnyi tempókülönbséget. A GKI prognózisa szerint a bérek gyarapodása alábbhagy, az infláció pedig ebből is nagyobbat harap.

Valószínűleg sokáig megismételhetetlen lesz a magyar gazdaság növekedése 2018-ban. A 4,9 százalékkal alighanem túl is lendült a zeniten, az előrejelzések ennél kisebb értéket jövendölnek erre az évre. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 3,5 százalékra számít. Mivel legfontosabb piacunkon, az EU-ban is csak másfél százalék várható, ezért teljesülhet a kormány azon óhaja, hogy a magyar ráta 2 százalékponttal haladja meg ezt.

A GKI szerint

tavaly a növekedés fő hajtóereje a belső felhasználás volt,

amit a két számjegyű béremelések is nyomtak felfelé. Idén jelentősen, kevesebb, mint a felére esik a beruházás gyarapodása, a bérek is 10 százalék alatti mértékben emelkedhetnek.

Nem jó hír, hogy az infláció viszont valószínűleg beáll a 3 százalék feletti sávba, ami erősebben apasztja a jövedelmeket.

A fogyasztás növekedésében nagyobb szerepet kap a kormány által is táplált hitelezési dinamizmus,

ami viszont kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy idén minden bizonnyal kénytelen lesz elkezdeni a kamatok emelését a Magyar Nemzeti Bank.

A külkereskedelmi többlet jelentősen csökken, az infláció és az államháztartási hiány pedig egyike a legmagasabbaknak az EU-ban – írja a GKI.

A szakértők szóba hozzák az elmúlt hetek kormányzati program-cunamiját is, amit át nem gondoltnak és megalapozatlannak tartanak. Hiányolják a hatáselemzést, és főleg azt, hogy nem számolnak az uniós források belátható időn belüli elapadásának következményeivel.

Segített a BKK-nak, lecsukták

0

Bevitték a rendőrök azt a 18 éves fiút, aki súlyos hibát fedezett fel a BKK elektronikus jegyrendszerében, majd jelezte ezt a cégnek.

A 24.hu értesülése szerint éjjel lakásából vitték el a rendőrök azt a 18 éves fiút, aki

50 forintért vett e-bérletet a BKK új elektronikus jegyértékesítési rendszerében általa talált biztonsági rést felfedezve.

A rendőrség megerősítette a 24.hu-nak, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a fiút információs rendszer vagy adat megsértése vétsége elkövetésének gyanúja miatt. A 18 éves fiatalember – aki szabadlábon védekezhet – a nemrégiben útjára bocsátott online jegyértékesítési rendszerben talált biztonsági rést, amelynek kihasználásával 50 forintért vásárolt bérletet. Ezután

a hibát azonnal jelezte a Budapesti Közlekedési Központnak.

A BKK nem köszönte meg neki, hanem internetes támadásnak minősítette a történteket. A 24.hu úgy tudja, hogy éjjel lakásáról állították elő a fiút.

Facebook-bejegyzésében a srác azt írta a „bérletvásárlás” után, hogy nem Budapesten él,

soha nem használta a BKV járműveit, és a bérlettel se kezdett semmit.

Mint írta, csupán fel akarta hívni a BKK figyelmét egy amatőr hibára az e-jegyes applikációban. Szerinte komolytalan azt feltételezni, hogy úgy követ el ilyen bűncselekményt, hogy azonnal szól az illetékeseknek.

Hiába drágul, nincs tűzifa

0

Noha folyamatosan drágul a tűzifa, mindenhonnan hiányról érkeznek híre. Most Zalában nem kapni a szegény ember fűtőanyagát.

A Központi Statisztikai Hivatal az átlagos inflációt (2,5 százalék) lényegesen meghaladó (8,8 százalék) éves áremelkedésről számolt be szeptemberről (egy hónap alatt pedig 3,9 százalékról), ennek ellenére hiánycikk a tűzifa.

Már korábban is olvasható volt, most Zala megyéből érkezett a hír, hogy nem kapható a főleg a szegény emberek téli fűtését megoldó anyag. Pedig ott is jelentősen emelkedett az ár. Az állami erdészetnél a keménylombos lakossági tűzifa árát 1500 forinttal emelték, így nettó 15500 forint az átvevőhelyeken a köbméterenkénti ára, ez az ország keleti felében 18500-19 ezer forint körül alakul. Egy helyi erdőgazdálkodó azt mondta, hogy jelentős áremelés után a kályhakész fa eladási ára házhoz szállítva bruttó 30 ezer forint erdei köbméterenként, de az éves szerződött mennyiségnek így is

csak a 10 százalékát tudta kiszállítani partnereinek,

mert ennyit kapott meg a beszállítóktól.

A földművelésügyi tárcától származó magyarázat szerint a tavalyi kemény tél miatt sokan előrehozták az idei tűzifavásárlást, ami miatt már nyárra lecsökkentek az erdőgazdálkodók eladható készletei, a vegetációs időszak utáni fakitermelések pedig még csak most indulnak, ezért lett országszerte hiánycikk a tűzifa. Emellett az ellenőrzéseknek köszönhetően jelentősen visszaszorult a tűzifa illegális kereskedelme és az import is.

A Zalaerdő Zrt. zalaegerszegi erdészete arról számolt be, hogy átmenetileg nem fogadnak új megrendeléseket, mert ellátási területükön idén a lakossági igény már meghaladta az egész éves gazdálkodási tervüket. A hiány azonban átmeneti, mert a Zalaerdő további négy erdészeténél nincs korlátozás, és hamarosan indulnak az őszi-téli fakitermelések.
Zalai Hírlap/FüHü

Így rendezné a problémát a Jobbik

0

A devizahiteleket a felvételkor érvényes árfolyamon kellene forintosítani, ezt egy új forintszerződésbe átvezetni, majd ezen az alapon újraszámolni a tartozások összegét. Lennének meglepetések: amikor már nem a devizahiteles tartozik a banknak, hanem a bank a devizahitelesnek – legalábbis Vona Gábor Jobbik-elnök szerint.

 

Vona a vállalássorozatának újabb, 13. elemét jelentette ma be mai budapesti sajtótájékoztatóján: ez pedig a devizahitelek problémájának a fent vázolt megoldása. Mint mondta, a Fidesz megoldási kísérletei rendszeresen a társadalomra és a devizahitelesekre terhelték a károkat. A végtörlesztés csak egy szűk rétegnek segített; az árfolyamgát csupán elodázta a problémát, a csődvédelem és eszközkezelő pusztán egy szűk rétegnek okozott kimenetelt, miközben a piaci árfolyamon történő forintosítának egyetlen nyertese volt, az egyik felelős, az MNB.

A Jobbik megoldása az új devizahiteles elszámolásra igazságos – állítja Vona, aki szerint ez valódi megoldást jelentene, s segítene helyreállítani a lakosság és a bankok közt megromlott viszonyt is. Nem példa nélküli, hiszen Romániában már sikerrel alkalmazták – tette hozzá a pártelnök.

 

Vona szerint a devizahitelesek problémájának rendezése mellett azért is tenni kell, hogy ne fordulhasson elő még egyszer hasonló tragédia Magyarországon. Három dolgot lát szükségesnek ennek érdekében: a bérek felzárkóztatását a nyugat-európai átlagbérekhez; a gazdasági és pénzügyi ismeretek erősítését, már a közoktatástól kezdve; s végül egy valódi otthonteremtési terv megvalósítását.

Drágul a benzin és a gázolaj

0

Emeli bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt.

Az emeléssel

a benzin átlagára 340 forintra, a gázolajé pedig 341 forintra emelkedik.

Az üzemanyagok ára legutóbb július 7-én változott, a 95-ös benzin ára bruttó 2 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 3 forinttal lett drágább.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Nagyot erősödött, most gyengül a forint

Délelőtt hirtelen erősödött a forint, 327,31-ről azonban ismét felfelé megy a grafikon az euróval szemben. Ma – nem kamatdöntő – ülést tart a Monetáris Tanács, a piacon terjedő várakozás kamatemelésre vonatkozik.

Minden előjel és látható ok nélkül délelőtt hirtelen erősödni kezdett a forint, az euróval szemben a 330-as nyitó értékről 327,31-ig futott. Ott aztán megfordult a trend, most már ismét 328 felett jár a kurzus.

Mindeközben az állampapírok hozamai kissé emelkedtek, amelyből a Portfolio azt a következtetést vonta le, hogy erősödtek a kamatemelési várakozások.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa egyébként ma tart ülést, de ezen – hacsak nem történik valami drámai – nem várható az alapkamatra vonatkozó döntés, előzetesen közzétett naptára szerint ez legközelebb e hónap 24-én lehetséges. Nagy Márton, az MNB alelnöke előző nap a parlamentben az atv kérdésére megismételte korábbi nyilatkozataikat, hogy

a korábbi közleményükben foglaltak (vagyis, hogy az infláció az egyedüli fontos szempont) az érvényesek, illetve hogy a piaci folyamatok függvénye az árfolyam.

Akkor egyébként ennek közzététele után óriási zuhanást produkált az árfolyam, amelyet egy pánikszerű – néhány szerkesztőségbe elküldött – e-mail követett. Ebben lényegében bejelentették, hogy hosszabb távon (1-2 év) nem tartható fenn a jelenlegi nagyon alacsony alapkamat.

A jelek szerint a kormányt se nagyon izgatja a forint sorsa. Hétfőn a parlamentben a válaszadásra kijelölt államtitkár csak a lényegről nem beszélt, amikor Mellár Tamás a kormányszóvivő múlt heti spekulánsozós megjegyzését számon kérve éppenséggel a legtöbb információ birtokában lévőket gyanúsította meg azzal, hogy nagyot akarnak keresni az árfolyamon.

Jelenleg leginkább a hitelességi válság az MNB egyik legnagyobb gondja a kérdésben.

Szerb bankot vesz az OTP

Az OTP Bank szerb érdekeltsége megveszi a National Bank of Greece (NBG) ottani bankját és lízingcégét mintegy 38 milliárd forintért – közölte pénteken az OTP. Néhány napja az NBG bejelentette, hogy romániai leánycégét is az OTP veszi meg.

Az OTP eddigi balkáni jelenlétét erősítve megveszi a legnagyobb görög kereskedelmi bank szerbiai leányát, a Vojvodinska bankát és többi érdekeltségét, így az NBG Leasinget 125 millió euróért (38 milliárd forintért). Ezzel az itthon piacvezető pénzintézet

Szerbiában 5,7 százalékos részesedéssel a 7. szereplő lesz. A Vojvodjanska banka 1405 munkavállalót foglalkoztat, 105 fiókot és 138 ATM-et működtet.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója korábban azt mondta: az OTP tavalyi jó eredményei, valamint a bankcsoport mintegy 8 milliárd eurós likviditási tartaléka

lehetővé teszi, hogy további bankvásárlásokon is gondolkodjanak,

esetleg 4-5 újabb akvizíció jöhet szóba olyan országokban, ahol az OTP növelné a piaci részesedését, de lehet, hogy olyan országokban is megjelennek, ahol még nincs ott az OTP-csoport.

Az NBG vezérigazgatója a Reuters hírügynökséget néhány napja arról tájékoztatta, hogy a bank szerkezeti átalakításáról az EU-val létrejött megállapodás értelmében megválik balkáni érdekeltségeitől. Ennek keretében eladja az OTP Bank Romanianak a Banca Romaneasca-ban meglévő 99,28% tulajdonrészét. A tranzakció eredményeként az OTP Bank Romania a 8. legnagyobb szereplővé válik az országban.

FRISS HÍREK

Válik az álo...

Gergő gondja...

Tisztségért ...

Régi harcos ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK