Hasznos

Dolgos feleségek az aranybányában

Míg a magyar lakosság életszínvonala csökken a politikai elit gazdagodása tovább folytatódik: az asszonyok se maradnak le a nemzeti együttműködés rendszerének oligarchái mögött. Saját jogon is milliárdosok. Vajon miből?

A lista első helyén természetesen Mészáros Lőrinc neje, Várkonyi Andrea szerepel, aki nemrég közös luxusjacht utazáson vett részt a Földközi tengeren. Még Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is több szerénységet várt volna el az ország leggazdagabb házaspárjától, amely kizárólag Orbán Viktor kegyéből gazdagodik folyamatosan.

Várkonyi Andrea sikeres média karrier után vált Lölő nejévé, Whitedog nevű cége, melyet 2020-ban alapított villámgyorsan növeli forgalmát és nyereségét. Az mfor.hu portál szerint a Whitedog nyeresége 2020 óta 1.291 millió forintot tett ki, és ebből Várkonyi Andrea 968 milliót vehetett fel!

Várkonyi Andreának, aki végzettsége szerint orvosnő, van két egészségügyi cége is még régebbről, ezek szerény forgalmat és nyereséget értek el, sőt az egyik veszteséges volt egy darabig. Várkonyi Andrea férje két cégében is tulaj: a Mészáros Agro nem különösebben aktív, de profilja szerint teve tenyésztéssel is foglalkozik! Az EKHO Belvedere ingatlan cég aktív: csaknem 100 milliós forgalom mellett 11 millió forintos nyereséget produkált.

A lista második helyén szerénykedik Rogán-Gaál Cecília, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter ex neje, aki Sarka Katával együtt nyomul elsősorban a reklámpiacon – természetesen megfelelő kormányzati és banki hátszéllel.

A Nakama&Partners elsősorban a reklámpiacban érdekelt: tavalyi forgalma 333 millió forint volt, ebből 14 milliós hasznot szerzett. A szerény nyereség ellenére a két üzletasszony lányos zavarában 125 millió forintos osztalékot utalt ki saját magának.

Másik közös cégük a Top World News, amely egy bulvár lapot ad ki, de nem közölte tavalyi üzleti eredményeit noha ez már réges-régen kötelező lett volna. A bulvárlapot alig olvassa valaki, de a cég mégiscsak remek pénzügyi eredményeket produkál. Vajon miért?
2021-ben a két üzletasszony 1,34 milliárd forintos osztalékot vett ki a cégből. Másutt ilyenkor vizsgálat következne, de Rogán Antal ex neje is védett személyiségnek számít a nemzeti együttműködés rendszerében.

A lista harmadik helyén Szijjártó-Nagy Szilvia szerepel, a külügyminiszter neje. Ő az Interior Design belsőépítészeti Kft. tulajdonosa már évek óta. A Kft. szépen teljesít: 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 545 millió forintos nyereséget produkált tavaly. A külügyminiszter neje valamivel több mint egymilliárd forintos osztalékot vett ki ebből a cégből. Szijjártó Péter felesége nemrég közös ingatlanos céget alapított a külügyminiszter egykori futsalos társának nejével, Benkő Judittal. A Varázshíd Rental Kft.-ben is érdekelt Szijjártó Péter neje, ez a cég ingatlanok bérbeadásával foglalkozik.

A lista következő helyén Vajna Tímea szerepel, aki felszámolja magyarországi érdekeltségeit – nem egészen biztos, hogy a saját akaratából. Andy Vajna halála után a cápák körözni kezdtek a nagy örökség körül, melyből végül kevés maradt Tímeának, de azért neki sem kell panaszkodnia: az AV Investments-ből 290 millió forintos osztalékot vettek fel tavaly, de ebből még ki kellett fizetni Andy Vajna üzlettársát, Falconellot is.

Hol van Orbán Ráhel?

Jól jellemzi a nemzeti együttműködés rendszerét, hogy a királyi család érinthetetlen: az mfor.hu nem foglalkozott Orbán Viktor miniszterelnök lányával, Tiborcz István nejével pedig ő is üzletasszony. Igaz, hogy családjával a választások előtt Spanyolországba menekült hiszen Orbán Viktor nem lehetett teljesen biztos a győzelemben 2022 tavaszán, de Orbán Ráhel – mintha mi sem történt volna – visszatért, és újra vállalkozni kezdett. Tiborcz István pedig abba sem hagyta a vállalkozást hiszen a miniszterelnök veje mindig is élvezte az Orbán Viktor által “helyzetbe hozott” bankok támogatását. Minthogy az üzleti tranzakciók titkosak, ezért senki sem tudja, hogy Orbán Viktor állami és magán bankjai milyen hitel konstrukciókkal támogatják a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit és a feleségeket. Akik csaknem mind a nulláról indultak, és az elmúlt évtizedben futottak be varázslatos pénzügyi karriert.

Ilyen hátszéllel persze megbukni sem könnyű, erről gondoskodik maga Orbán Viktor.

Csakhogy a miniszterelnök most pácban van, mert csökken a lakosság életszínvonala. Amíg az emelkedett addig a közvélemény elnéző volt, mostanában azonban az átlag magyar családnak rá kellett döbbennie, hogy vége a hét bő esztendőnek és jön a szűkölködés ideje. Maga Orbán Viktor figyelmeztetett erre egy őszinte pillanatában.

Pesty László korrupció ellenes kampánya feléleszti a gyanút: netán maga Orbán Viktor akar valamiféle “megtisztulást” saját hatalma védelmében? Ez sem kizárt, de a fő feladat a Rogán Antal által vezényelt kormánypárti médiára vár: úgy kell sikerpropagandát folytatnia, hogy sikerek egyáltalán nincsenek miközben viszont a hatalomhű oligarchák és feleségeik vígan tovább gazdagodnak. A hatalomhű sajtó azzal mutathatja ki a legjobban lojalitását, amiről nem beszél.

Elegáns kastélyszállók Magyarországon

0

Elegancia, tágas terek, s a régmúlt korok magával ragadó stílusa jellemzi a magyarországi kastélyszállókat. Általában festői környezetben helyezkednek el, csodás túraútvonalak, természetes vizek vagy más látványosságok közelében. Igazi testi-lelki kikapcsolódást nyújt az itt töltött néhány nap. Cikkünkben 3 elegáns szállót mutatunk be, az ország 3 különböző tájáról.

Budapest közelében: Teleki-Degenfeld kastély

Ez az elegáns és varázslatos belföldi kastélyszálló 75 km-re található a fővárostól, Nógrád megyében. A legtöbb lakosztályát korhű berendezéssel kínálja. Egyik különlegessége, hogy a szobákat történelmi személyekről nevezték el, például Teleki Lászlóról vagy Madách Imréről.

Céges rendezvényeknek és esküvőknek is helyet biztosít a szállás, de természetesen családdal vagy egymagunkban is érkezhetünk. Ízelítő a szolgáltatásokból:

  • wellness és szépség
  • borkóstoló
  • vadászat
  • játszószoba
  • játékterem
  • lengőteke

Kicsik és nagyok egyaránt megtalálják itt a nekik való kikapcsolódást. A közelben pedig rengeteg természeti látványosság és múzeum érhető el.

Zala megye: Batthyány Kastélyszálló

Ha messzebb utaznánk a fővárostól, Zalacsányban vár minket ez a csodálatos hely. Több különféle típusú szobából választhatunk, standard, superior, családi és lakosztály kategóriákban.

A hely wellness szállásként is hirdeti magát, s számtalan testrituálét, rönkszaunát, masszázs szolgáltatást és aromafürdőt vehetnek igénybe az idelátogatók. További népszerű szolgáltatásaik a következők:

  • kerékpár bérlés
  • fitnesz
  • golf
  • gasztronómiai élmények

Szervezhetők itt céges rendezvények és esküvők is.

Szilvásvárad: La Contessa

Az elegáns szilvásváradi létesítmény 45 exkluzív szobával várja a pihenni vágyókat. Egy 7 hektáros ősparkban fekszik a neobarokk épület, így valóban varázslatos helyszín a pihenésre. Olasz bútorok és elegáns textíliák szolgáltatják az igazi nemesi élményt a szobákban, melyek nem nélkülözik a mai ember számára szükséges modern technikát sem. Lássunk néhány példát a számos programlehetőségből:

  • bowling
  • squash
  • gasztronómiai kalandok
  • főúri teadélután
  • wellness

A környék látnivalói közül kiemelkedik a Szalajka-völgy, a Fátyol-vízesés, valamint a Lipicai Ménes.

Összegezve: A kastélyszállók töretlen népszerűsége a pihentető környezetnek, eleganciának, magasszintű gasztronómiának és wellness szolgáltatásoknak köszönhető. Cikkünkben 3 olyan lehetőséget mutattunk be, melyek családi nyaralásra, céges rendezvényre, de lakodalom szervezésére is tökéletesen megfelelnek.

Ilyen áron jön és jött a tőke

Nem csak adókedvezményt egyéb, jelentős támogatást is kapnak a hazánkba betelepülő vagy itt fejlesztő cégek. Az Orbán-kormány többet kínál a külföldieknek, mint amit korábban a szocialista-liberális kormányoktól ki tudtak alkudni.

Bombaként robbant a napokban a hír: a multiellenes retorika ellenére a kormány alaposan megtámogatta a nagy nemzetközi cégeket. Eddig „csak” annyit lehetett kutató- és elemző munkával kideríteni, hogy milyen egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatásban (EKD) részesülnek az egyes kül- és belföldi cégek, ám az adókedvezményekről nem voltak konkrétumok. Az LMP által kiperelt, most nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy

egyes cégek esetében az EKD támogatás aprópénz, másoknál jó kis zsebpénz volt az adókedvezményhez képest.

Legalábbis azoknál a multiknál, amelyekről most megtudtuk, hogy mennyit kaptak adókedvezmény formájában. Mint az LMP bejelentette: 2012 és 2014 között a kormány összesen 80 milliárd forint értékben biztosított adókedvezményt – ahogy Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője fogalmazott – „kedvenc multinacionális cégeinek”. A legnagyobb kedvezményt ebben az időszakban az Audi kapta, 40 milliárd forintot, őt követte a Hankook több mint 1,7 milliárddal, majd a Hamburger Hungária erőmű 9, a Bridgestone pedig 6,6 milliárddal.

Mint a kormány befektetési ügynökségének, a HIPA-nak a külfödiek számára készített kiadványában olvasható:

„Az adókedvezmény Magyarország versenyelőnye a térség többi országához képest,

amely mutatja a kormány elkötelezettségét az üzleti folyamatok akadálymentesítése és a Magyarországon működő kkv-k és nagy cégek versenyképességének a növelése mellett”. Ösztönzők széles skáláját használják – köztük vissza nem térítendő és visszatérítő fajtákat is. A leggyakoribbak a készpénz jellegű támogatások (akár magyar akár uniós forrásból), adóösztönzők, alacsony kamatozású hitelek és ingyen vagy áron álul kínált telkek.

Nem csak adókedvezménnyel csalogatnak

Egy hároméves periódusban megkapni 40 milliárd forintnyi támogatást önmagában is jelentős csáberő, ám ennél jóval több jutott például az Audinak. Ugyanis

nem az adókedvezmény az egyedüli eszköz, amellyel a magyar kormány csábítja a befektetőket.

Az eredetileg külföldieknek kínált, majd hazai vállalatok nagyberuházásaira is kiterjesztett egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatáscsomag (EKD) keretében alapvetően jelentős beruházásokhoz, munkahelyteremtéshez, s kutatás-fejlesztéshez nyújtanak célzott tárgyalásokon és komoly alkufolyamat eredményként megállapított, de persze az egyes régiók fejlettségéhez igazított, az unió által meghatározott szabályok szerinti támogatást.

Ennek keretében pedig például az Audi már korábban jelentős ösztönzőket kapott: négy alkalommal összesen 23 milliárd forint EKD-támogatást a fent említett – s három év alatt számára nyújtott – 40 milliárdos adókedvezmény mellett. Az Audi eredetileg azt vállalta, hogy teremt 1800 munkahelyet a zöldmezős beruházásához, s egyebek közt az elsők a külföldi befektetők közül az elsők között beszállítói szerződést is kötött, vállalva a magyarországi beszállítók fokozott foglalkoztatását.

De említhető a Hankook is: a dél-koreai gumigyártót 15,881 milliárd forinttal támogatták az eredetileg 131,4 milliárd forint értékben tervezett dunaújvárosi beruházáshoz, egyedi kormánydöntés alapján. Ennek fejében

többek között azt vállalta, hogy 1500 dolgozót foglalkoztat, a diplomás munkaerő aránya 6,6 százalékos lesz, biztosítja a munkavállalók képzését,

és hogy magyar beszállítóknak ad megrendeléseket. Ez 2005-ben volt, ám utána, 2013-ban – a hogy az FN24 egy cikkéből kiderült – további 7,7 milliárd forint támogatást kapott (egy KFT.-jén keresztül).

Kell működőtőke

A befektetőknek nyújtott kedvezményekre fokozott szüksége is volt az elmúlt években Magyarországnak. A 2010-es kormányválságot követő időszakban – részben a 2008-as válság hatására – elerrodálódott a befektetési környezetünk vonzereje, miközben még a korábbinál is nagyobb szükség volt a működőtőke dollárokra, s sok más mellett nem kis mértékben a munkahelyteremtésükre is.

Erre is vezethető vissza például, hogy

az Audi a nagy német vetélytársnál, a nem sokkal korábban Magyarország mellett voksoló Mercedesnel jóval nagyobb támogatást tudott kicsikarni.

Pedig a Mercedes – amellyel még a Gyurcsány-érában, 2008-ban született a megállapodás – 2500 munkahely teremtését vállalta a szerződésben, az Audi pedig csak 1800-at. Az Audi 251 milliárd forint befektetését vállalta a támogatási szerződésben, a Mercedes pedig 200 milliárdot.

Igaz, az Audi esetében volt több szubjektív elem, a presztízsen kívül az is, hogy a céggel még 2009-ben kezdtek el tárgyalni, s a Bajnai Gordon vezette kormány által végül ajánlott EKD értéke durván a harmadát tette ki annak, amit a Mercedes kapott. Akkor nem született megállapodás, majd pedig már az Orbán-kormány csábította vissza a tárgyalóasztalhoz a bajor autógyártót – sikerrel, igaz, sokkal több pénzzel.

A kevesebb több volt?

A gálánsabb két Orbán-kormány ezzel együtt is kisebb eredményeket tud felmutatni, mint a megelőző szocialista-liberális kormányok az EKD terén – legalábbis ez derül ki azokból az adatokból, amelyeket a mellékelt táblázatunk tartalmaz. Megjegyzésként ehhez csak annyit – az időtáv egyforma, s ugyan 210 után a 2008-as válság utórezgései még jócskán belejátszottak, ám a megelőző időszakban magával a válság működőtőke-áramlása gyakorolt negatív hatásaival kellett megküzdeni.

Bajban a kémbank

Fizetésképtelenség fenyegetheti a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot, melyben a főrészvényes Oroszország, a tagok között pedig már csak Magyarország, Mongólia, Kuba és Vietnam maradt meg.

Az Európai Unióból ugyanis csakis Magyarország tart ki miután Bulgária is kilépett Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Szankciók sújtják a pénzintézetet, mert szoros kapcsolatban állhat az orosz hírszerzéssel. Belgium is befagyasztott egy tisztes összeget. Az első nagy pénzügyi szankció során csak az orosz nemzeti banktól több mint 300 milliárd dollárt koboztak el a nyugati világban. Ezt a hatalmas pénzösszeget az USA-ban részben a szeptember 11-i merénylet áldozatainak akarta juttatni a Biden kormány, de ezt a bíróság megakadályozta. A pénz nagy része Ukrajnának juthat, de ennek még számtalan jogi akadálya van.

Nagy Márton levele

A magyar gazdaságfejlesztési miniszter levélben kérte a Nemzetközi Beruházási Bank Belgiumban lefoglalt értékeinek kiadását, de nem járt eredménnyel – írja a hvg.hu. A bank szerint a levél hamisítvány, de a hvg.hu szerint nagyon is valódi: a magyar gazdaság fejlesztési miniszter megpróbálta megfúrni az Oroszország elleni pénzügyi szankciót, de nem járt sikerrel.

Szijjártó Péter külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy miután az uniós tagállamok többsége kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, Magyarország részesedése növekedhet. Arról is szó van, hogy Orbán és Putyin barátja, Vucsics szerb elnök is csatlakozna a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Csakhogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szemében mindez azt jelentené, hogy a magyar kormány erőteljesen támogat egy orosz többségű pénzintézetet, amely megpróbálja kijátszani azokat a pénzügyi szankciókat, melyekkel Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják.

Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét már amúgy sem látják szívesen az Egyesült Államokban túlságosan szoros kínai kapcsolatai miatt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Matolcsy helyettese volt egykor, és az utóda szeretne lenni, könnyen fekete listára kerülhet, ha a kétes nemzetközi bank mellett lobbizik. Putyin barátsága olyan mint piszkos Fredé: könnyen öl!

Növekedés és csökkenő kilátásokkal

Megérkezett a GKI Gazdaságkutató Zrt. szeptemberi előrejelzése 2019-2020-ra. Az EU-ban legnagyobb mértékű gazdasági bővülés, a második negyedévben is eléri a 4,9%-ot. Az államadósság csökken, de a növekvő bevételek ellenére az állam keveset költ az oktatásra és az egészségügyre.

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9%-kal, a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leggyorsabb ütemben bővült. A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött (az első negyedévben még 5,3%-os volt a dinamika). Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült.

A második negyedévben tovább csökkent a külkereskedelmi aktívum, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.

A második félévben várható markáns (3,5% körülire történő) lassulásban egyaránt szerepe lesz a külső környezet romlásának, az EU-támogatások csökkenő beruházás-serkentő hatásának és a hazai üzleti várakozások romló trendjének.

Az államháztartási hiánycél az idén 1,8%-ra tervezett, amely ha a gazdaságpolitika a gazdaságvédelmet nem élénkítéssel képzeli el, akkor már a jövő évre tervezett 1%-os mértékkel szemben 1,3%-os lesz.

A költségvetés idei kilátásai kedvezőek, mivel a bevételek a tavalyi adatokhoz képest jelentős többletet mutatnak, a kiadások viszont alig növekedtek. Várhatóan nem gyorsul tovább a hitelállomány emelkedésének dinamikája. Az államadósság 2020-ra 67%-ra csökkenhet.

Itt megjegyzendő a GKI Gazdaságkutató elemzése alapján az államháztartási hiány idén is az egyik legmagasabb az EU-ban, az államadósság csökkenése pedig lassú, a fő problémát a rossz bevételi és kiadási struktúra jelenti, ami akadályozza a piaci versenyt, növeli a társadalmi különbségeket, s súlyos működési zavarokat okoz a nagy állami rendszerekben.

A világgazdasági konjunktúra 2018-ban tetőzött, az idei évben a vártnál erőteljesebb lassulás várható, ami elsősorban a feldolgozóipart és a világkereskedelmet érinti. A világgazdaságot több tényező is negatívan befolyásolja:

  • amerikai-kínai gazdasági háború
  • a kínai gazdaság a vártnál nagyobb mértékű lassulása
  • a Brexit melyet ráadásul teljes bizonytalanság kísér
  • török, az argentin és a venezuelai pénzügyi válság
  • Trump, amerikai elnök kiszámíthatatlansága
  • a német recesszió veszélye és a bizalmi index csökkenése

Végeredményben a gazdasági várakozások trendje mind az EU-ban, mind Magyarországon is romló. – szögezi le a GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa.

Több pénzt kapnak a katonák

0

Az inflációt jelentősen meghaladóan, átlagosan öt százalékkal nő januártól a katonák bére a hétfői megállapodás alapján. Emellett több Erzsébet-utalványt, nyugdíjpénztári és gyereknevelési hozzájárulást kapnak.

Öt százalékkal nő a katonák bére 2018-ban, ami 2015 nyarához képest átlagosan 45 százalékos emelkedés jelentette be Simicskó István honvédelmi miniszter, miután aláírta a megállapodást a honvédségi érdekvédelmi szervezetekkel.

A béremelkedés nagyjából duplája a hivatalos inflációnak.

A családos katonák gyermeknevelési támogatása nettó 20 ezer forinttal, a tanévkezdési támogatás 30 ezer forinttal emelkedik, ez 25 százalékos növekedés. Mintegy 10 százalékkal, 45 ezer forintra nő a katonáknak járó Erzsébet-utalvány értéke, 10 százalékkal, 4700 forintra nő havonta és fejenként az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. A közalkalmazottak, kormánytisztviselők részére egy egyszeri 94 ezer forintos ruházati költségtérítést ad a tárca.

Az egészségügyi területen dolgozók illetményét november 1-től emelte a kormány, a közalkalmazottak esetében 14, a katonák esetében 8,7 százalék mértékben.

A bruttó átlagilletmény a legénységi állomány esetében csaknem 104 ezer forinttal, az altiszti állományban 72 százalékkal 333 ezer forintra, a tiszteknél 113 ezer forinttal 502 ezer forintra, a közalkalmazottakat tekintve pedig csaknem 38 százalékkal 237 510 forintra nőtt 2010 óta. Simicskó szerint az elmúlt hét évben a végrehajtói állományban átlagosan mintegy 70 százalékkal nőtt a bruttó átlagilletmény, a tiszteknél közel 30 százalékkal.

MTI/FüHü

Kúsznak felfelé az áruházi bérek

A nagy munkaerőhiányra válaszul fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, bár jelentős különbségek tapasztalhatók, már ahol közölnek számokat. A legnagyobb bevételű Tesco még mindig érezhetően kevesebb pénzt kínál a diszkontoknál, amelyeknél 250 és 300 ezer forint között vannak a bruttó bérek.

Az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be béremeléseiket a nagy kiskereskedelmi áruházláncok, például a Tesco, amely sztrájk után állapodott meg a szakszervezetekkel. A sokszázra rúgó alkalmazottat kereső cégek ajánlatai között nem könnyű eligazodni. A Spar, az Auchan és a Penny Market egyáltalán nem ad meg összeget, sőt, a Penny még az állások leírását is mellőzi. (Igen eltérő továbbá a béren kívüli juttatások tartalma és összege, s van, ahol csak részmunkaidőt kínálnak.)

Tavaly átlagosan 12 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az országos átlag már közelít a 300 ezerhez, a vállalkozásoknál már túl is lépte ezt. A nyomasztó emberhiánnyal küzdő kiskereskedelemben – amelyben

a bolti munkatársak 190 ezer forint körül kerestek

2017-ben – igyekeznek lépést tartani ezzel a tempóval, változó sikerrel. (A láncokon kívüli üzletek olykor még nyomorúságosabb fizetéseiről itt írtunk.)

A változatos összetételű alapbér plusz juttatások alapján az adatokat nyilvánossá tevő láncok közül a legrosszabbnak a Tesco ajánlata látszik. Az októberi megállapodásban a brit cég azt vállalta, hogy a minimális bér 179 ezer forintra növekszik. Ennyiért most éjszakai árufeltöltőt keresnek. A többi munkakörbe (nappali árufeltöltő, bolti eladó, pénztáros) 197 ezret kínálnak, és ez is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

A Lidl pótlékok nélkül 246-267 ezer forintért keres embert országosan, és honlapján virító feliraton tudatja, hogy 2016 óta 32 százalékkal emelte a fizetéseket. A másik német úgynevezett hard diszkont, az Aldi kínálata viszont igen nehezen állapítható meg konkrét összegként. Jelenleg részmunkaidőre keres bolton belülre alkalmazottat, munkakörönként eltérően heti 20, 25, illetve 25, 30, 35 órában. Egy félmunkaidős árufeltöltő juttatások nélküli bére kerekítve 96 ezer forint, heti 25 órában 120 ezer. Bolti eladók 170 ezertől (25 óra) 238 ezerig (35 óra) kaphatnak, de találtunk 190 ezres, illetve 265 ezres kínálatot is. A cég megad magasabb elérhető fizetést is tíz év munkaviszony után, de nem értelmezhető, hogy ezt nála kell(ett)-e eltölteni. Nyolc órára vetítve tehát az Aldi is a 250-300 ezres skálán mozog a javadalmazással.

A beszerzési társulásként működő hazai láncoknak (CBA, Coop, Reál) nincs központi munkaerő-politikájuk, egységenként változhatnak a bérek. Mindenesetre ágazati információk szerint a javadalmazás sokkal szerényebb ezekben az áruházakban, mint a nagy külföldieknél.

Egyelőre nem tűnik megállíthatónak a béremelkedés, de az ágazat koncentrációja se. Az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelem 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körüli üzletben bonyolította a növekvő vásárlói forgalmat. Elsősorban a kis üzletek képtelenek tartani a lépést a fizetésekben.

A magyar Országgyűlés elé visszük az EP török állásfoglalását!

Elég a fideszesek gyermeteg magyarázkodásából és pávatáncából: a magyar választók megérdemlik, hogy tisztában legyenek a Fidesz valós értékrendjével. Az elmúlt héten a kormánypártiak megint megpróbáltak mindenkit hülyére venni, majd elkenni a saját felelősségüket. Ennek teszünk most pontot a végére.

Orbán Viktor az elmúlt hetekben csúcsra járatta az elmebajt, előbb kipcsak vérszerződést kötött a keleti diktátorokkal, majd bokáig hajolt a katonai agresszor török elnök előtt és támogatásáról biztosította a szíriai akcióit.

A magyar kormány ráadásul a hónap elején először még azt is megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió kiadjon egy nyilatkozatot a hadműveletek elítéléséről. A Fidesz vállalhatatlan mozgása miatt már az európai jobboldal legmagasabb vezetői szintjén is megszólaltak: eddig és ne tovább! Feltehetően a saját pártcsaládjukból érkező nyomás – vagy nevezhetjük politikai zsarolásnak is – miatt a fideszes EP-képviselők végül megszavazták az Európai Parlament eheti plenáris ülésén a török agressziót elítélő állásfoglalást.

Az ebben foglaltak a leghatározottabban szembemennek az elvtelen, törökbarát orbáni hozzáállással és kőkemény megállapításokat tesznek az ügyben. A Fidesz EP-delegációját vezető Deutsch Tamás ma már azzal magyarázza az orbáni törökbarát politikával való éles szembenállásukat, hogy a néppárti frakció egységes álláspontot kért az ügyben és végül a frakciófegyelem miatt szavazták meg a dokumentumot.

Az elvtelenséget kiválóan mutatja, hogy Orbán Viktor a fideszesek által elfogadott EP-határozat után alig 24 órával máris újra a török akció mellett érvelt az állami rádióban,

az Origo címet viselő állami propaganda-portál pedig olyan migránstömegekkel riogat, akiket a „képmutató brüsszeli vezetők” miatt ereszt majd rá Európára a török államfő. A Fidesz játéka egyszerre álságos és veszélyes: mint a profi szélhámosok próbálnak mindenki felé megfelelni és azt mondani, illetve mutatni, ami adott helyzetben elvárhatónak tűnik.

Ez a fajta elvtelenség azonban előbb kisebb pofonokhoz, majd hosszan tartó károkozáshoz vezet.

Különösen az európai és a nemzetközi politikában, ahol a kurucos finesz persze hatékony tud lenni, a csakis üzleti alapon működő, elvtelen illiberalizmus azonban egy egész nemzetnek okoz súlyos sérüléseket.

Éppen ezért, hogy véget vessünk ennek a pávatáncnak, a következő hetekben az MSZP parlamenti frakciójával benyújtjuk a magyar Országgyűlésnek az EP által ezekben a napokban – fideszes támogatással – elfogadott állásfoglalását a török-szíriai konfliktussal kapcsolatban. Váljon hát egyértelművé a magyar választók és az európai partnerek számára is, hogy mit is képvisel a Fidesz valójában. Ha valóban az európai és így a magyar értékek mellett állnak, akkor megszavazzák a parlamenti elfogadását. Ha napirendre sem veszik, vagy leszavazzák, akkor egyértelművé teszik, hogy nekik nem Magyarország, hanem kizárólag Orbán Viktor és a sötét családi üzelmek számítanak.

Ujhelyi István

Éhezőket etetnek és még a környezetet is védik

Időről-időre előkerül az élelmiszerpazarlás témája – mint most is, amikor az egyik, Magyarországon is népszerű globális áruházlánc saját megelőző gyakorlatára hívja fel a figyelmet –, ám valójában keveset, s inkább csak kampányszerűen beszélünk a témáról. Pedig globális problémáról van szó, olyanról, amelynek megoldása milliók életét tehetné könnyebbé.

 

Forrás: Európai Parlament

Kezdjük talán néhány sokkoló adattal: globálisan az élelmiszertermelésnek durván a harmada, évi 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe, s meglepő módon – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adataiban – a fejlett és a fejlődő országok közel fele-fele arányban tehetők ezért felelőssé. Európában – az Európai Parlament által közzétettek szerint – fejenként 173 kilogramm élelmiszert dobunk ki, Magyarországon pedig – az Élelmiszerbank egyik jelentése értelmében – minden esztendőben 1,8 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe. A fenti adatok sokkolók, hát még, ha azt mondjuk, hogy csak az Európában kidobott élelmiszer mennyiége elegendő lenne 200 millió ember táplálására. S ami még meglepőbb – hogy folytassuk a furcsa tények sorát –, hogy az afrikai kontinensen és Latin-Amerikában ilyen módon elpazarolt étel 300-300 millió ember számára szüntetné meg az éhezést.

Az ételhulladékok – a morális kérdések felvetése mellett – nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia. Káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Ami egyben azt is jelenti, hogy aki hozzájárul az élelmiszerpazarlás visszaszorításához, az egyben hozzájárul a környezet védelméhez is.

Lépések minden szinten

Nem véletlen, hogy szinte minden szinten történnek lépések a probléma kezelésére. Néhány hónapja az Európai Parlament fogadott el állásfoglalást a kérdésben, s ebben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket az élelmiszerpazarlás visszaszorítására. Azt akarják elérni, hogy a 2014-es szinthez képest

2025-re 30, 2030-ra pedig 50 százalékkal csökkenjen a jelenleg 88 millió tonna kidobott élelmiszer mennyisége az Unióban.

Az egyes államok közül is több lép: például Franciaországban törvény tiltja a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok számára a megmaradt élelmiszer kidobását, azt kötelezően jótékonysági célra kell felajánlaniuk.

S vannak – egyre nagyobb számban – olyan cégek, láncok, amelyek saját hatáskörben lépnek: ilyen például a Tesco Európa, amely – a régióban a szektor képviselői közül elsőként – közzétette a 2016/2017-es pénzügyi évre vonatkozó jelentését a működése során keletkező élelmiszer-felesleg és -hulladék mennyiségéről. Az áruházlánc egyébként 2014-ben indította el  áruházi élelmiszermentő programját idehaza, amelynek eredményeként

2017. augusztus végéig összesen több mint 7841 tonna adományt adtak át, ami mintegy 19,6 millió adag ételnek felel meg.

Ebben fontos partnere a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek küldetése, hogy visszaszorítsa az élelmiszerpazarlást, és csökkentse a nélkülözők számát. Az Élelmiszerbank több mint 12 éves fennállása óta gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól gyűjti be a feleslegessé vált élelmiszereket, melyek között vannak közeli lejáratú vagy csomagolás hibás termékek, de akár szezonálisan már nem eladható, kiváló minőségű élelmiszerek is. Az idén mentett 5000 tonna élelmiszer közel 2/3-át ezek alkotják.

Ha ezt a mennyiségű mentett élelmiszert kamionokra tennénk, 3 km hosszan állna a sor – olvasható az egyesület honlapján

S azután vannak még ennél is civilebb kezdeményezések, amilyen például a Budapest Bike Maffiáé, amely 2014 nyara óta foglalkozik ételmentéssel. Fontosnak tartják, hogy a megmaradt, de nem felhasznált friss ételek/étel-alapanyagok ne a kukában végezzék.

Ők a vendéglátó helyekkel, mutikkal, rendezvényszervezőkkel, s civil felajánlókkal dolgoznak együtt.

Az esetek többségében maguk mennek el az ételekért, dobozokat biztosítanak a csomagoláshoz, majd az ételeket frissen kiosztják az utcán élő rászorulóknak, vagy elszállítják egy-egy intézménybe, hidat képezve felajánló és rászoruló között.

A Tesco számai. A cseh, lengyel, szlovák és magyar áruházakat tömörítő Tesco Európa a 2016/2017-es pénzügyi évben összesen 3 325 675 tonna élelmiszert értékesített, működése során pedig 60 918 tonna élelmiszer-felesleg és -hulladék keletkezett. A feleslegből régiós szinten 8143 tonna élelmiszert adományozott rászorulóknak, s ajánlott fel állatmenhelyek számára, illetve takarmányozásra. A magyar áruházlánc ezen időszak alatt 944 556 tonna élelmiszert adott el, miközben 19 233 tonna a boltokban maradt. Utóbbiból 3421 tonna el nem adható, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert rászorulóknak adományozott, míg 5755 tonna – részben emberi fogyasztásra alkalmas, részben sérült – élelmiszerrel állatmenhelyeknek segített. Magyarország így az áruházakban keletkező élelmiszer-felesleg 29 százalékát ajánlotta fel jótékony célra.

 

Kormány kontra MNB

Változatlanul versenyképességi fordulatot sürget a jegybank. Szerintük az általuk korábban kitűzött célok alig 22 százaléka teljesült, a legtöbb területen nem vagy éppen csak elkezdődtek a változások. A legtöbbet ők tették a fejlődésért – olvasható ki jelentésükből.

Korábban 180, majd 330 pontban – nagy terjedelemben – fejtette ki véleményét a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezek, ahogy arról mi is beszámoltunk, lényegében a kormány szinte minden törekvésével szembe mennek, olyan stratégiai területeken, mint például az oktatás vagy az egészségügy. Ezen célok megvalósulását tette nagyító alá az MNB a Versenyképességi tükör című munkával.

Siker siker hátán

Bár megismétli a hivatalos (ön-)dicséretet a 2010 utáni gazdaságpolitika remek teljesítményéről, miszerint a 2010 utáni gazdaságpolitikai reformok következtében az új magyar gazdasági modell egyszerre biztosít makropénzügyi egyensúlyt és dinamikus gazdasági növekedést. A­ sikeres­ reformok ­eredményeképpen­ Magyarország – ­az uniós ­csatlakozás ­után ­9­ évvel­ végre ­kikerült ­az­ Európai­ Unió ­túlzott­deficit-­eljárása ­- alól ­tartósan­ csökkenő ­pályára ­állította ­a­ GDP-arányos ­államadósságot,­ a­ kkv-hitelezés ­jegybanki újraindításával­ elkerülte ­a­ hitelbefagyást,­ a­ háztartások­ mérlegéből ­teljesen ­kivezette­ a­ devizahiteleket,­ valamint­ a­ belső­finanszírozási­ források ­erősítésével ­jelentősen ­csökkentette­ a ­nemzetgazdaság­ külső ­sérülékenységét – sorolja az MNB.­

Csak a lényegben nincs változás

A magyar gazdaság 2013-tól felzárkózási pályára állt, ahhoz azonban, hogy hosszú távon is fenn maradjon a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet,

versenyképességi fordulat szükséges

– szögezi le a jelentés. Az MNB vezetője, Matolcsy György 2010 után egy ideig a kormányban felelt ezekért a feladatokért, kilenc éve egyfolytában a versenyképességi fordulatról beszél.

A jelentés sem ad magyarázatot arra, hogy az egységi idő alatt előállított értékben miért nincs lassan egy évtizede szinte semmi javulás. Szemben a többi visegrádi országgal vagy a balti államokkal (elsősorban Észtországgal).

Annyit elárulnak, hogy

­az­ elmúlt ­évek ­gazdasági­ bővülése ­főként ­a­ mennyiségi tényezők ­növelésén­ alapult,­ amelynek­ határai ­végesek.­

Éppen ­ezért­ elengedhetetlen­ növekedési modellünk ­tudás-­ és ­technológiaintenzív ­fázisba ­állítása,­ ami ­a­ versenyképesség ­minőségi tényezőinek ­további ­erősítését ­igényli – szögezi le az MNB.­

A helyzetet világosan látják, a ­felzárkózás ­tétje,­ hogy ­Magyarország­ ki ­tud-e ­törni­ a­ közepes­ fejlettség­ csapdájából,­ amire ­az­ elmúlt­ száz ­évben­ alig ­egy­tucatnyi­ ország ­volt ­képes. Itt arról beszélnek, amire elemzők folyamatosan felhívják a figyelmet: az eddigi növekedés a külföldi tőkével megvalósult összeszerelő-jellegű beruházásokkal ment végbe, az elmúlt években ideömlő – átlagosan a GDP mintegy négy százalékára rúgó – uniós támogatásból szinte semmi se jutott arra, hogy hazai tulajdonú cégekkel lehessen magas hozzáadott értékű termelést végezni.

Siralmas az eredmény

Az MNB azt állapította meg, hogy versenyképességi programjának ­–­ prioritással­ súlyozott­ –­ megvalósulása­ 22 ­százalékon ­áll, ­és ­a­ 330 ­javaslat­ felének ­megvalósulása­ már­ megkezdődött – írják, de az általuk készített egyik ábra ennél sokat mondóbb.

­Arról tanúskodik, hogy a kormánnyal kinyilvánítottan szoros – a törvényben előírtakon is túlterjeszkedő – együttműködést fenntartó jegybank szerint a legfontosabb területeken (például oktatás, egészségügy) alig valami történt a megvalósulás útján.

Matolcsyék megveregetik saját vállukat, ­ amikor azt állapítják meg, hogy a legmagasabb ­összesített teljesülési ­mérték sorában ­az­ új pénzügyi modellben ­szereplő ­javaslatok ­állnak (35 ­százalék) az élen,­ ­amelyhez ­jelentősen­ hozzájárultak az ­MNB ­programjai.­ Ezt követi az ­állami hatékonyság ­(30­ százalék), ­a­ háztartási megtakarítások aktivizálása ­(26 ­százalék) ­és ­a­ modern infrastruktúra és hatékony energiafelhasználás ­(24 százalék).­

A negatív lista azonban a lényeg. A legalacsonyabb ­előrehaladás ­eddig­ a­ kutatás-fejlesztés és innováció (14 ­százalék),­ a­ munkaerőpiac ­(15 ­százalék) ­és ­a­ területi felzárkózás ­(15 ­százalék)­ terén történt.­ A­ családbarát program ­előre haladása ­szintén ­viszonylag ­alacsony ­(16 ­százalék),­ de ­ezen­ a­ téren ­a­ kiterjedt­ családtámogatási­ rendszernek­ köszönhetően­ magas ­a­ kiindulási ­szint, valamint­ a versenyképességi program ­előtt ­bejelentett,­ és­ 2019 ­nyarán ­életbe­ lépő családvédelmi akcióterv­ számos ­jelentős ­intézkedést ­tartalmazott,­ amelyek­ a­ 330 ­pontban ­nem ­szerepeltek. Ezeknél

alig jobb az egészséges és a tudás alapú társadalom érdekében elért eredmény.

Utóbbi kettőben ismét a figyelmeztetésé a szó az MNB-ben. Szerintük a negyedik ­ipari­ forradalom ­következtében ­jelentősen­ megváltozó ­munkáltatói ­elvárásoknak való­ rugalmas ­alkalmazkodáshoz ­elengedhetetlen­ a­ közoktatás­ erősebb ­fókusza­ az alapkészségek­ mellett ­a­ nyelvi ­és­ digitális­ készségekre,­ a­ felsőoktatásban ­való ­részvétel növelése. ­Szintén­ a­ minőségi­ munkaerő­ tartós­ rendelkezésre ­állásához ­járulhat­ hozzá ­az egészségügyi ­prevenciós ­rendszer­ és ­az ­alapellátás ­további ­erősítése. Egyik se vág egybe a kormány gyakorlatával.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK