Japán a NATO tagja?

0
1365
ARK

Európa idegeit borzolja Biden azzal a felvetéssel, hogy vegyék fel Japánt A NATO-ba. Majd minden európai nagyhatalom hátán feláll a szőr, leginkább Franciaországé. Macronnak eszébe juthatott országa  kicsit sem dicsőséges keleti kalandtúrája az elmúlt évszázad során. Európa megfeledkezik arról a cseppet sem elhanyagolható tényről: a NATO egy védelmi szervezet, tehát csak biztonságpolitikai vetülete van ennek a lépésnek, sem mint gyakorlati, napi teendő.

Heves vita dúl Franciaország és az Egyesült Államok között miután az amerikai diplomácia azt javasolta: bővítsék ki a NATO-t Japánnal. Ezt Emmanuel Macron francia elnök maximálisan ellenzi. Miért? Egyrészt Franciaországnak vannak kínos élményei az ázsiai szerepvállalásról: a francia hadsereg csúfos vereséget szenvedett Dien Bien Phunál Vietnamban, és kénytelen volt feladni délkelet-ázsiai birodalmát 1954-ben. Az USA lépett a helyére, majd szintén vereséget szenvedett 1975-ben Vietnamban. Ettől függetlenül

Ázsiát az amerikai diplomácia évtizedek óta fontosabbnak tartja mint Európát.

Ezért is javasolja most az USA, hogy Japánt is vegyék fel a NATO-ba, amelynek neve az észak atlanti régióra vonatkozik de hát időközben tagjai lettek olyan államok is mint Magyarország, Lengyelország, a balti államok, Albánia és Montenegro is, melyek jó messzire esnek az Atlanti óceántól. De hát nem is az elnevezés számít hiszen lényegében az USA szövetségeseiről van szó. Japán pedig az Egyesült Államok szoros szövetségese, mely benne van abban a négyes csapatban, mely Kínát kívánja sakkban tartani Ázsiában: az USA és Japán mellett a másik két tag Ausztrália és India.

Épp ez aggasztja Macron elnököt és nemcsak őt:

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

Ez Macron kérdése. Az USA válasza egyértelmű: a Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot holott az Egyesült Államok korábban vígan együttműködött velük. A szakítás oka: Hszi Csin-ping kínai elnöke Hangcsouban az első Kínában megrendezett G20 csúcson jelezte, hogy immár világhatalomnak tekinti magát és szeretne beleszólni a globális ügyekbe. A kínai elnök lényegében G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína a jövőben együtt irányítsa a világ ügyeit.

És Európa?

Európának nem osztottak lapot hiszen túlságosan gyenge és megosztott. Az USA azt szeretné, ha az Európai Unió szakítana Kínával, Peking viszont együttműködést ajánl Brüsszelnek mondván a legnagyobb kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Nem véletlen, hogy Macron elnök Pekingből hazatérőben fogalmazta meg: Európa ne legyen az USA vazallusa!

Nemrég Potsdamban tárgyalt Macron elnök Olaf Scholz német kancellárral. A hely szimbolikus: az USA, a Szovjetunió és Nagy Britannia vezetői itt döntöttek a háború utáni világrendről miután legyőzték a náci Németországot. Macron és Scholz most itt próbált megfogalmazni valamiféle

“európai stratégiai szuverenitást.”

Mindketten úgy gondolhatják, hogyha szakítanak Kínával, beengedik Japánt a NATO-ba, akkor végképp az USA vazallusai lesznek. Amiben csak annyiban lehet Macronnak igazsága, amennyiben előnyös volt Európa számára, hogy a fegyverkezés nem elhanyagolható mértékű költségeit megtakaríthatták az USA védernyője alatt. ugyanakkor az is igaz a franciák jó néhány éve szorgalmazzák az önálló európai haderő megteremtését.  Nem csak a vazallus szerep zavarja a francia és a német vezetőket, hanem az is, hogy nem látják át az amerikai diplomácia valódi szándékait. Biden elnök Hirosimában egyszer csak bejelentette: megkezdődhet az olvadás Washington és Peking viszonyában. Nemrég kiderült, hogy erről William Burns, a CIA igazgatója tárgyalt titokban Pekingben.

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Jelenleg a franciák és a kínaiak együtt próbálnak meg kidolgozni valamiféle béketervet az ukrajnai konfliktus megoldására. A céljuk a mielőbbi tűzszünet. Az idén 100 éves Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint még az idén létrejöhet a tűzszünet kínai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között. Ha elhallgatnak a fegyverek, akkor újra előtérbe kerülhetnek a gazdasági szempontok, melyek a Kínával való együttműködésre ösztönöznek mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A búcsú a fegyverektől nem könnyű noha szinte mindenki tudja: mind az orosz mind az ukrán békefeltételek irracionálisak.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

A patthelyzeten csakis a diplomácia segíthet – ahogy erre már a távozó amerikai vezérkari főnök is utalt. A francia-kínai békekezdeményezés nem lehet sikeres anélkül, hogy az USA rá ne bólintana.

Biden elnöknek kell eldöntenie: háborúval vagy békével próbálja megnyerni a választást 2024-ben?!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .