Kezdőlap Címkék Schulz

Címke: Schulz

Üzenet a ház falán

A fotót május 20-án készítettem, Kecskeméten.

Nem tudom, hogy mit kellene gondolnom róla.

Azt látom, hogy házfal, és rajta egy szöveg.

Utóbbi jól olvasható, de nem érthető.

Mit jelent?

Ki üzen egyes szám első személyben Brüsszelnek?

Miért épp ezt?

Miért Schulz?

Miért Juncker?

Ki írta ezt a szöveget?

Mióta ékesíti a városképet?

Meddig lesz ott?

Üzenem a felirat megfogalmazójának, hogy ő is megértse: azt, hogy zsidógyűlölők, akár kedveli valaki a zsidókat, akár gyűlöli őket, egybe kell írni.

Martin Schulz lesz az új német külügyminiszter

0

Szociáldemokrata lesz a pénz- és a munkaügyi miniszter is. Az Orbán-barát bajor CSU búcsúzó elnöke, Seehofer viszont a menekültügyhöz legközelebb álló belügyminisztériumot fogja vezetni. Külpolitikai szempontból lényeges a külügyminiszteri tárca, amelynek súlya attól függ, hogy Merkel és Schulz miben állapodott meg vagyis mekkora önállósága lesz a diplomáciának.

Véget ért szerda hajnalban Berlinben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós tárgyalása, és elkészült a koalíciós szerződés tervezete. A tavaly szeptemberi választások követően húzódtak el a megbeszélések.

A Spiegel, a Bild, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között. Angela Merkel még a mára tervezett munkaebédjét Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel is kénytelen volt elhalasztani, csak hogy megszülessen a megállapodás, amelyet nemcsak Németországban, hanem az unióban is nagy várakozás előzött meg.

Az előző ciklushoz képest a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, a CSU pedig megkapja a belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet.

Külpolitikai szempontból lényeges a külügyminiszteri tárca, amelynek súlya attól függ, hogy Merkel és Schulz miben állapodott meg vagyis mekkora önállósága lesz a diplomáciának.

Ha nagyobb, mint eddig, akkor van miért aggódnia az Orbán-kormánynak.

A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást. A pártelnök, Martin Schulznak a januári pártkongresszuson csak szerény többséget sikerült elérnie a nagykoalíció támogatásában. A Független Hírügynökség által megkérdezett szakértő azonban kizártnak tartja, hogy a szociáldemokrata tagság szavazataival megfúrná a megállapodást.

A bonyodalmas német demokrácia

A Martin Schulz vezette német szociáldemokrata párt (SPD) kongresszusa nem túl nagy lelkesedéssel és nem nagy szavazattöbbséggel engedélyezte a pártvezetésnek, hogy megkezdheti (most kedden) a koalíciós tárgyalásokat Merkel kereszténydemokratáival (CDU) illetve a bajor uniós párttal (CSU). A szocdemek hangulatára jellemző, hogy a mai összejövetelen gúnyos morajlás hallatszott a teremben, amikor Schulz azzal dicsekedett, hogy épp az imént beszélt Macron francia elnökkel.

Helyszíni beszámolók szerint ugyanis a legnagyobb német baloldali párt majd egy évtizedes nagykoalíciós kormányzás (német rövidítése (GroKo) után inkább a baloldali értékek felé fordulna és felhagyna a neoliberális kereszténydemokraták támogatásával. Csakhogy az SPD történelmi mélypontját okozó nagykoalíció a legkisebb rossz. Legalábbis a pártvezetés számára. A GroKo alternatívája Merkelék kisebbségi kormányzása (amibe a kancellár asszony nem megy bele) vagy az előrehozott választások. Ennek a kimenetelétől rettegnek a mostani tárgyalófelek, hiszen ez csak a most először parlamentbe került szélsőjobbos párt (AfD) esélyét növelné.

A szocdemek igenlő válasza után a kereszténydemokraták még vasárnap este megkönnyebbüléssel fogadták Schulzék döntését és nem kétséges, ők is a tárgyalások megkezdése mellett döntenek.

Ezzel azonban még nem ért véget a hosszadalmas német kormányalakítás bonyodalmas története. Amennyiben ugyanis Merkel, Schulz és Seehofer (CSU) még farsang előtt (február 12) nyélbe üti a megállapodást, akkor a szociáldemokraták még egy pártbéli szavazást is tartanak annak elfogadásáról. Vagyis a több mint 400 ezer párttag fog voksolni arról, hogy végül is legyen nagykoalíció vagy sem.

Körülményes huzavona – mondaná egy illiberális állam alattvalója,

aki az egyszerű, fentről jövő utasításokhoz szokott.

Tőle egy kicsit nyugatabbra ezt nevezik demokráciának.

Schulz 2025-re létrehozná az Európai Egyesült Államokat

0

Martin Schulz szerint az Egyesült Európa a legjobb védelem a háborúval, a fasizmussal és a demokrácia ellenfeleivel szemben.

A német szociáldemokraták vezetője a közszolgálati  Deutsche Welle médiának nyilatkozott azt követően, hogy tervét az Európai Egyesült Államokkal kapcsolatban többnyire gúnyos kacaj fogadta Németországban. Egyáltalán milyen egyesült Európát képzel el Martin Schulz, aki nemrég még az Európai parlament elnöke volt, és valószínűleg Németország új külügyminisztere lesz?

„Az Európai Egyesült Államok semmiképp sem lesz olyan mint az USA. Fokozatosan kell közelíteni a tagállamok gazdaságát, kultúráját, társadalmát és végül politikáját.”- mondta a német szociáldemokraták vezetője. A sorrend nyilvánvalóan fontos, hiszen a politika színterén a legnagyobb az ellenállás az Európai Egyesült Államokkal szemben.

Martin Schulz 2025-re szeretné létrehozni az Európai Egyesült Államokat.

„Akinek ez nem tetszik, az lépjen ki az Európai Unióból!”- hangsúlyozta Schulz, akinek európai terveit nagy többséggel fogadta el a szociáldemokraták konferenciája. Sokkal nagyobb többséggel, mint azt, hogy újra nagykoalíció alakuljon Németországban.

S hogy ki lenne Schulz szövetségese az egységes Európa programban? Emmanuel Macron francia elnök! “Ő az egyetlen európai vezető, aki komoly reformokat javasol! Rendszeresen egyeztet Martin Schulz-cal. Ő kérte meg, hogy tárgyaljon Angela Merkellel a nagykoalícióról. Macron ugyanis tisztában van vele, hogy

csakis Németország és Franciaország együttműködése révén valósulhat meg az Európai Egyesült Államok

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek a szociáldemokraták európai ügyekben illetékes főnöke, Jens Geier, aki európai parlamenti képviselő Brüsszelben.

A nagykoalícióról szólva Martin Schulz elmondta a Deutsche Wellenek: nekik nem olyan nagyon sürgős a nagykoalíció! Ragaszkodnak az elveikhez, vagyis Angela Merkelnek nehéz és hosszas tárgyalásokra kell számítania. Németországnak egyelőre nincs új kormánya, pedig a választásokat szeptemberben tartották meg. Amíg nincs kormány addig áll az európai reform folyamat is, hiszen Németország vezetőszerepe nélkül elképzelhetetlen az Európai Egyesült Államok, mely megvédelmezné Európát a háborútól, a fasizmustól és a demokrácia ellenfeleitől.

Mégiscsak lesz nagykoalíció Németországban?

0

Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére, aki korábban kizárta, hogy folytassák Merkel kancellárral a közös kormányzást, most úgy nyilatkozott: tisztában van történelmi felelősségével.

Jó megoldást találunk – hangsúlyozta Schulz, akit egy évvel ezelőtt egyhangúlag választottak meg a szociáldemokraták vezérévé, hogy aztán minden idők legrosszabb választási eredményét produkálja. Sokan a szociáldemokraták közül úgy látják: a közös kormányzás Merkel kancellárral az oka, hogy ilyen csúfos eredményt értek el a választásokon.

Közben azonban megbukott az alternatív megoldás: a Jamaica-koalíció, mely a CDU-CSU-FDP-zöldek szövetségét jelentette volna. Mi lettünk volna a hasznos hülyék a koalícióban – nyilatkozta a liberálisok vezetője, aki megfúrta a koalíciós tárgyalásokat. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland máris temetni kezdte Merkelt. A kancellárasszony viszont kijelentette: az új választás is jobb mint a kisebbségi kormányzás. Az új választás viszont helyzetbe hozhatná a szélsőjobboldali AfD-t, mely így is a harmadik erő a parlamentben. Ezért a szociáldemokrata államfő, Steinmeier mindenképp szeretné elkerülni az új választásokat. Ma találkozik Martin Schulz-cal. Ez után kiderül: lesz-e újra nagykoalíció Berlinben és Merkel kancellár marad-e továbbra is Európa legfontosabb vezetője?!…

Német választás, innen nézve

0

A német választók e hétvégén eldöntik, hogy Angela Merkel milyen koalíciót vezethet a következő négy évben. Nem teljesen mindegy, hogy le tudja-e választani magáról a szocialistákat és Martin Schulzot, lecserélve őket akár a liberális FDP-re, akár a Zöldekre. Közép-európai szemmel nézve mindegyik felállásnak van kockázata.

Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban:

„Mi azon izgulhatunk, hogy a digitalizációt zászlajára tűző, fiatalos és szabadpiacpárti FDP, vagy a korábban Joscha Fischer fémjelezte Zöldek kerülnek-e a szocialisták helyére. De nem kicsi az esélye annak sem, hogy marad Martin Schulz. Ez utóbbi forgatókönyv azt jelenthetné, hogy az Európai Parlamentben 23 évet eltöltő, annak elnöki posztjáról hazatérő német politikus alighanem külügyminiszter lenne az új kormányban.

Schulz sosem volt a lengyel– magyar jobboldali kormányok nagy barátja, többször nyílt konfliktusba kerültek.

És a nemzeti szintű politika más, mint az EP gyakran szimbolikus szintje, Schulznak külügyminiszterként erősebb hatáskörei lehetnek.”

„Ami ígéretes innen, Közép-Európából nézve, hogy Juncker és Merkel retorikája is abba az irányba indult, hogy nem a kétsebességes vagy többszintű uniót kell elképzelni, hanem egy entitást, amelyben mindenki eurót használ, szolidáris és együttműködő. Ez azt jelenti, hogy

nem feltétlenül tekintik első körben politikai eszköznek, hogy perifériára szorítsanak kisebb országokat.

Meg kell hagyni, a német érdek valóban az, hogy a hátországot, a visegrádiakat stabil környezetben tartsa, ne tegye ki a periferizálódás kockázatának, hiszen ez középtávon könnyen biztonságpolitikai kockázattá válhat.”

„Németország a hétvégén nemcsak kormányának átalakítását kezdheti el, hanem talán rópáét is, és vele együtt a közös jövőnkét.”

„Mindenkinek be kell tartani az ítéletet” és „Mikor határolódik el Seehofer, barátjától, Orbántól?” – német reagálások

0

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az “európai szolidaritásról” szóló  döntés “nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van”.

Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról – közölte Berlinben a német külügyminiszter.

A szociáldemokrata (SPD) politikus hozzátette: “mindig is azt mondtam kelet-európai partnereinknek, hogy

helyes, ha kétség esetén bíróság előtt tisztázzuk a kérdéseket”,

most azonban “elvárhatjuk, és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet, és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést” a  menedékkérők elosztásáról.

Az Európai Unió erejét a jog ereje adja, az uniós partnerek közötti megbízhatóság pedig nehéz döntéseknél is elengedhetetlen. Ez érvényes volt a múltban, most pedig az aktuális kihívások miatt még inkább érvényes – fejtette ki közleményében a német külügyminiszter, aláhúzva, hogy

“a szolidaritás nem egyirányú utca”.

Sigmar Gabriel sajtónyilatkozatot is tett az ügyben, kiemelte, hogy a jogállamiság része, de a jogbiztonság és az európai igazságszolgáltatás iránti bizalom fenntartása érdekében is fontos, hogy az Európai Bírósághoz forduló országok betartsák a testület ítéletét.

A menedékkérők magyarországi helyzetével kapcsolatban újságírói kérdésre azt mondta,

gondoskodni kell az “emberhez méltó” és a menedékkérők jogainak védelmét biztosító elhelyezésről.

Ellenkező esetben uniós kötelezettségszegési eljárás fenyeget, amely “viszonylag sok pénzbe kerül”.

“Az ugyanis nem lehet, hogy az európai adófizetők pénzt bocsátanak rendelkezésre, de nem várhatják el az európai jog érvényesítését” – mondta az SPD-s politikus. Hozzátette:

“Európában nem megy, hogy valaki pénzt kap, de megsérti a jogállamiságot”.

Az SPD elnök-kancellárjelöltje, Martin Schulz az ítélet kihirdetése után Twitter-oldalán Horst Seehofer bajor kormányfőre, a bajor jobbközép CSU elnökére utalva azt írta: vajon “mikor határolódik el már végre Seehofer a barátjától, Orbántól”?

Az SPD koalíciós társa, a CDU/CSU pártszövetség részéről Thomas de Maiziere belügyminiszter sajtónyilatkozatában kiemelte: a bírósági döntés “jó és fontos jel”, azt mutatja, hogy

“a menekültek nagy témáját csak európai szolidaritással lehet megoldani”,

ami a harmadik országokkal folytatott együttműködésre, a külső határok védelmére és a legális úton érkező menekültkontingesek ügyére is vonatkozik.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette: elvárja, hogy az érintett országok teljes mértékben eleget tegyenek kötelezettségeiknek, elfogadják az ítéletet, befogadják a megfelelő számú, védelemre szoruló menekültet és gondoskodjanak arról, hogy ott is maradjanak.

A szélsőjobboldali, Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) részéről az egyik csúcsjelölt, Alexander Gauland hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Szlovákiának “állhatatosnak kell maradnia, és nem szabad meghajolnia a brüsszeli diktátum előtt”.

Orbán mint megkerülhetetlen téma a német választási kampányban

0

Orbán Viktor nem csak, hogy szóba került, de igen gyorsan és hangsúlyosan a német kancellárjelölti vitában, vasárnap este. A német kancellár és szociáldemokrata kihívója is a magyar miniszterelnökre mutogatott a vita közben. A DK rárepült a témára. Szijjártó visszavágott.

Angela Merkel német kancellár hibázott, amikor 2015 szeptemberében beengedte Németországba a menekülteket, mert döntésébe nem vonta be az európai partnereket – idézte a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje  berlini televíziós vitát a hvg. Martin Schulz szerint Merkel kész tények elé állította az uniós partnereket, és ez vezetett oda, hogy Orbán Viktor Magyarországa és Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa kivonja magát a felelősség alól és

„cserben hagyja Németországot”, holott „sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”.

Angela Merkel úgy válaszolt: Martin Schulz is tudja, hogy

„Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok” és „tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni a menekültek ellátásában.”

Így szeptember 4-én este szerint gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi remény nem volt, hogy Orbán Viktor megváltoztatja a hozzáállását” – mondta Merkel.

A DK kérdez

A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz – tudatja közleménye.

“Igaz-e, amit Angela Merkel állít, miszerint személyesen Orbán Viktor hozott döntést a menekültek Keleti pályaudvaron tartásáról?”

Igaz-e, hogy Orbánék tudatosan leállították a vonatközlekedést, hogy aztán félelemkeltésre használják a gyalog útnak induló menekültekről készült képsorokat? – kérdezi az ellenzéki párt.

Szijjártó visszavág

A külügyminiszter szerint megtiszteltetés, ha Európa legerősebb országának választási kampányában a két legesélyesebb jelölt vitáján a legfontosabb kérdés Magyarország.

“Végre Németországban is észrevették azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tett és tesz,

hogy megfeleljen az európai kötelezettségeinek, hogy megvédje az országot és Európát”.

Szijjártó felidézte:

2015-ben, a válság csúcspontján Orbán Viktor miniszterelnök utasította a minisztereket, hogy a schengeni jogszabályokat minden körülmények között be kell tartani, és a schengeni szabályoknak megfelelően Magyarországot senki nem hagyhatja el nyugati irányba érvényes úti okmányok nélkül.

Világos volt, hogy ez alól egy kivétel van: ha a német vagy az osztrák kancellár ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, és hogy ez miért történt, az az ő belügyük, mondta Szijjártó Péter.

Külhoni lapszemle

Erdélyi nemfideszesek ne rondítsatok bele az összképbe; lehet, hogy Martin Schulz is agymosott lett; a belső ellenőrzés miatt akár tíz órás is lehet a buszok várakozása a szerb-magyar határon?

“Bár a magyarországi választásokig még több mint 8 hónap van hátra, Tamás Sándor már egy pártnak kampányol. Ezzel pedig pont a választások lényegét, magát a választást minősíti le szavazássá” – írja Balázsi-Pál Előd Transindex.ro kolozsvári portálon:

Regisztrációs kampányt indított az RMDSZ a magyarországi választásokra. A központi üzenet végtelenül egyszerű: aki élni szeretne szavazati jogával, regisztráljon. Aki meg nem magyar állampolgár, az kérje az állampolgárságot, hogy aztán tudjon regisztrálni, majd szavazni.

Elöljáróban elmondom: nem vagyok magyar állampolgár, és valószínűleg nem is leszek az. De ha az lennék sem szeretnék élni a szavazati jogommal, mert úgy gondolom, azoknak kell dönteniük, hogy ki vezesse országukat, akik ott élnek, ott adóznak, és akiknek a sorsát leginkább befolyásolják a kormány és az országgyűlés döntései. Ezzel együtt elfogadhatónak tartom azt a retorikát, hogy ha már az állampolgársággal jár szavazati jog, élni lehet vele. Vagyis a regisztrációs kampánnyal alapjáraton nincs bajom, a saját személyes opcióimtól függetlenül. De azzal már nagyon komoly problémám van, ahogy a háromszéki RMDSZ és Tamás Sándor ezt a regisztrációs kampányt kezeli. Tamás Sándor ugyanis ezt a bekezdést tette közzé Facebookján, és a háromszéki RMDSZ-szervezet közleményében is szerepel ugyanez a passzus.

„Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozza járulunk, úgy ahogy négy évvel ezelőtt is tettük, amikor mintegy 65 ezer szavazattal erősítettük a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzését.” (…)

Sorra veszem, milyen problémáim vannak az adott szöveggel. Bár a magyarországi választásokig még több mint 8 hónap van hátra, Tamás Sándor már egy pártnak kampányol. Ezzel pedig pont a választások lényegét, magát a választást minősíti le szavazássá. Miközben elég nyilvánvaló, hogy a magyarországi választásokon szavazó erdélyiek között racionális és érzelmi okokból kifolyólag is felülreprezentáltak a Fidesz-szimpatizánsok (a Fidesz-kormánynak köszönhetően lett magyar állampolgárság és szavazati jog, ezekkel a lehetőségekkel pedig nyilván elsősorban azok éltek, akik szimpatizálnak a párttal és annak nézeteivel), Tamás Sándor azt üzeni: azok regisztráljanak, akik a Fideszre fognak szavazni! Ez az üzenet tulajdonképpen kirekeszti azokat, akik ugyan élnének a szavazati jogukkal, de történetesen más opciójuk lenne, mint a Fidesz. Azt üzeni nekik: ne is regisztráljatok, minek az, hát úgyis egyértelmű, hogy a Fidesz visz mindent Erdélyben, ne rondítsatok bele az összképbe!

Bíró Béla az “agymosottakról” a Maszolon:

Manapság a szemben álló felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy agymosás áldozatai. Orbán hívei agymosottak, mert pusztán az M1-et és az Echo-tévét hallgatják és a 888-at meg a Magyar Időket olvassák. Az ellentábor azért agymosott, mert ők pusztán az ATV-t, a Hír Tévét nézik, és a 444-et meg a HVG-t olvassák.

Persze mindkét tábor azok ellen érez igazán szent felháborodást, akik mindkettejük „érveit” meghallgatják, hogy aztán a saját fejükkel gondolkodhassanak. Az agymosás vádjának legbenső lényege ugyanis az, hogy a másik nem hajlandó az én fejemmel gondolkodni, az én érveimet kritikátlanul elfogadni. Erre a malőrre pedig egyetlen racionális magyarázat kínálkozik: kimosták az agyát. És viszont. (…)

Az egyik ilyen vitában, melybe magam is belecsöppentem, valaki azzal érvelt, hogy Angela Merkel nem csak abban bűnös, hogy az emberi jogokra hivatkozva megsértette az Európai Unió határok védelmére vonatkozó jogi normáit, hanem főként abban, hogy a Willkommenskultur (azaz egyfajta az „Isten hozott” üdvözlő formulájáról elkeresztelt kulturális attitűd) jegyében arra sarkallta emberi lények millióit, hogy életüket kockáztassák a Földközi-tengeren való átkelésben, hogy a legnyomorúságosabb balkáni államokon átgyalogolva vergődjenek el az őket meghatott szeretettel fogadó emberbaráti német államba, ahol majd a hatóságok kiválogatják közülük azokat, akiket valóban menekülteknek tekinthetnek, illetve akik a gazdaság szempontjából használhatóknak minősülhetnek. (…)

Ki lett volna az, aki ilyen körülmények között kemény pénzekért és életét kockáztatva (mellesleg nagyságrendekkel több migráns fúlt bele a Földközi-tengerbe, mint ahány áldozata a terrorizmusnak volt) gumicsónakon vág neki a tengereknek, hogy aztán gyalogosan vergődjön el Észak-Európáig, ahonnan talán ki is fogják utasítani?

Efféle kérdéseket nyilván csak agymosottak tesznek fel. Az egyik tábor szerint azért, mert „vitapartnerük” az emberiesség alapvető követelményét utasítja el, másik szerint azért, mert a migránsok a keresztény Európát szeretnék lerombolni.

A mosatlan agyú – a nyakába zúdított érvek súlya alatt – végül kénytelen volt elhallgatni. Szemmel láthatóan az viselte meg leginkább, hogy migránsellenességgel vádolják, pedig ő éppen a migránsok védelmében vonta kétségbe Angela Merkel politikájának helyességét. (…)

A vitát részemről Martin Schulz zárta le. Németországban folyik a választási kampány, Angela Merkel kihívója az a Martin Schulz, aki – még az Európai Parlament elnökeként – azok közé tartozott, akik a leghevesebben támogatták a Willkommenskulturt és támadták azokat az országokat (sorry mindenekelőtt Magyarországot), melyek az illegális bevándorlást elutasították.

Ma ugyanez az emberbarát Martin Schulz azzal vádolja a nem kevésbé emberbarát Angela Merkelt, hogy ő a felelős a válságért, hogy ő szabadította rá Európára a „menekülteket”.

Szó szerint: „Jó szándékkal, de sajnos az európai partnerekkel való egyeztetés nélkül nyitotta meg a határokat a menekültek előtt.” (Annak a ténynek, hogy még a kezdet kezdetén – ezt persze közismert agymosottságom mondathatja velem – Orbán Viktor is  hasonló érvekkel hozakodott elő, a mosatlan agyakban nyilván nincs helye.) Rá kellett jönnöm, hogy ha csak Schulz agyát (ezúttal a szó szoros értelmében) nem az M1 vagy az Echo Tévé mosta ki – ez utóbbi, ugyebár, szerfelett valószínűtlen –, nincs is miről beszélni. Mindenki azt fújja, amit pillanatnyi érdekei éppen diktálnak.

A Szabad Magyar Szó arról ír, hogy a szerb-magyar határon a magyar határőrök akár tíz órán át is visszatartják a buszokat.

Azok a személyszállítók, akik autóbusszal utaztatják a külföldön dolgozó munkásokat Szerbiába, tiltakoznak amiatt, hogy a magyar határőrök több órán át feltartóztatják a járműveket a határon, tudatja a Tanjug.

„Mielőbb véget kell vetni az utasok, a szerb állampolgárok zaklatásának a magyar határon” – hívta fel a figyelmet Zdravko Mitrović, egy franfurti szermélyszállító, aki több menetrend szerinti járatot üzemeltet Németország, illetve Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina felé. „Az utóbbi hónapban elviselhetetlenné vált a várakozás a Röszke-Horgos határátkelőn” – jelentette ki a fuvaros a frankfurti Vestinek nyilatkozva.

„Sem a fuvarozóknak, sem az utasainknak nincs semmi kifogásuk az ellenőrzéssel szemben, hiszen természetes a kontroll szükségessége, de nem történhet meg, hogy leparkoljuk a buszt a határon és több mint két órán át várunk, hogy egyáltalán feltűnjön valaki a magyar határőrség vagy vámszervek részéről. Gyakran megesik, hogy emiatt mi is és az utasok is öt-hat órát eltöltünk a határon, ami valóban elítélendő” – állítja Mitrović.

A frankfurti lap nem hivatalos, de megbízható forrásokra hivatkozva azt állítja: a határátkelőn uralkodó áldatlan állapotok oka az a razzia, amelyet a magyar illetékesek két hónapja folytattak le saját vámosaikkal szemben.

Akkor 44 vámos és határrendész munkaviszonyát függesztették fel, mert kiderült, hogy illegális tevékenységben vettek részt és kenőpénzt fogadtak el, ezekhez a cselekményekhez pedig több szerbiai állampolgárnak is volt köze.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK