Kezdőlap Címkék Schulz

Címke: Schulz

Japán a NATO tagja?

Európa idegeit borzolja Biden azzal a felvetéssel, hogy vegyék fel Japánt A NATO-ba. Majd minden európai nagyhatalom hátán feláll a szőr, leginkább Franciaországé. Macronnak eszébe juthatott országa  kicsit sem dicsőséges keleti kalandtúrája az elmúlt évszázad során. Európa megfeledkezik arról a cseppet sem elhanyagolható tényről: a NATO egy védelmi szervezet, tehát csak biztonságpolitikai vetülete van ennek a lépésnek, sem mint gyakorlati, napi teendő.

Heves vita dúl Franciaország és az Egyesült Államok között miután az amerikai diplomácia azt javasolta: bővítsék ki a NATO-t Japánnal. Ezt Emmanuel Macron francia elnök maximálisan ellenzi. Miért? Egyrészt Franciaországnak vannak kínos élményei az ázsiai szerepvállalásról: a francia hadsereg csúfos vereséget szenvedett Dien Bien Phunál Vietnamban, és kénytelen volt feladni délkelet-ázsiai birodalmát 1954-ben. Az USA lépett a helyére, majd szintén vereséget szenvedett 1975-ben Vietnamban. Ettől függetlenül

Ázsiát az amerikai diplomácia évtizedek óta fontosabbnak tartja mint Európát.

Ezért is javasolja most az USA, hogy Japánt is vegyék fel a NATO-ba, amelynek neve az észak atlanti régióra vonatkozik de hát időközben tagjai lettek olyan államok is mint Magyarország, Lengyelország, a balti államok, Albánia és Montenegro is, melyek jó messzire esnek az Atlanti óceántól. De hát nem is az elnevezés számít hiszen lényegében az USA szövetségeseiről van szó. Japán pedig az Egyesült Államok szoros szövetségese, mely benne van abban a négyes csapatban, mely Kínát kívánja sakkban tartani Ázsiában: az USA és Japán mellett a másik két tag Ausztrália és India.

Épp ez aggasztja Macron elnököt és nemcsak őt:

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

Ez Macron kérdése. Az USA válasza egyértelmű: a Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot holott az Egyesült Államok korábban vígan együttműködött velük. A szakítás oka: Hszi Csin-ping kínai elnöke Hangcsouban az első Kínában megrendezett G20 csúcson jelezte, hogy immár világhatalomnak tekinti magát és szeretne beleszólni a globális ügyekbe. A kínai elnök lényegében G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína a jövőben együtt irányítsa a világ ügyeit.

És Európa?

Európának nem osztottak lapot hiszen túlságosan gyenge és megosztott. Az USA azt szeretné, ha az Európai Unió szakítana Kínával, Peking viszont együttműködést ajánl Brüsszelnek mondván a legnagyobb kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Nem véletlen, hogy Macron elnök Pekingből hazatérőben fogalmazta meg: Európa ne legyen az USA vazallusa!

Nemrég Potsdamban tárgyalt Macron elnök Olaf Scholz német kancellárral. A hely szimbolikus: az USA, a Szovjetunió és Nagy Britannia vezetői itt döntöttek a háború utáni világrendről miután legyőzték a náci Németországot. Macron és Scholz most itt próbált megfogalmazni valamiféle

“európai stratégiai szuverenitást.”

Mindketten úgy gondolhatják, hogyha szakítanak Kínával, beengedik Japánt a NATO-ba, akkor végképp az USA vazallusai lesznek. Amiben csak annyiban lehet Macronnak igazsága, amennyiben előnyös volt Európa számára, hogy a fegyverkezés nem elhanyagolható mértékű költségeit megtakaríthatták az USA védernyője alatt. ugyanakkor az is igaz a franciák jó néhány éve szorgalmazzák az önálló európai haderő megteremtését.  Nem csak a vazallus szerep zavarja a francia és a német vezetőket, hanem az is, hogy nem látják át az amerikai diplomácia valódi szándékait. Biden elnök Hirosimában egyszer csak bejelentette: megkezdődhet az olvadás Washington és Peking viszonyában. Nemrég kiderült, hogy erről William Burns, a CIA igazgatója tárgyalt titokban Pekingben.

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Jelenleg a franciák és a kínaiak együtt próbálnak meg kidolgozni valamiféle béketervet az ukrajnai konfliktus megoldására. A céljuk a mielőbbi tűzszünet. Az idén 100 éves Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint még az idén létrejöhet a tűzszünet kínai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között. Ha elhallgatnak a fegyverek, akkor újra előtérbe kerülhetnek a gazdasági szempontok, melyek a Kínával való együttműködésre ösztönöznek mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A búcsú a fegyverektől nem könnyű noha szinte mindenki tudja: mind az orosz mind az ukrán békefeltételek irracionálisak.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

A patthelyzeten csakis a diplomácia segíthet – ahogy erre már a távozó amerikai vezérkari főnök is utalt. A francia-kínai békekezdeményezés nem lehet sikeres anélkül, hogy az USA rá ne bólintana.

Biden elnöknek kell eldöntenie: háborúval vagy békével próbálja megnyerni a választást 2024-ben?!

Budapestre jön a kínai diplomácia vezetője

Vang Ji részt vesz a müncheni biztonságpolitikai konferencián, és ellátogat néhány európai országba. Felkeresi Oroszországot is. Peking reményei szerint Blinken amerikai külügyminiszterrel is találkozhat Münchenben.

Vang Ji, aki korábban washingtoni nagykövet volt, majd pedig külügyminiszter, jelenleg Peking első számú diplomatája államtanácsosi rangban. Tagja a kommunista párt politikai bizottságának. Pekingbe várták Blinken amerikai külügyminisztert, de ő elhalasztotta a látogatását a tragikomikus léggömb viták miatt.

Kína az Európai Unió és Németország első számú kereskedelmi partnere. Olaf Scholz annak ellenére ellátogatott nemrégiben Pekingbe, hogy az USA elnöke megpróbálta lebeszélni erről.

Vang Ji Németországot, Franciaországot és Magyarországot keresi fel

Ezek az országok jó kapcsolatot akarnak fenntartani Kínával Putyin ukrajnai háborúja ellenére is. Peking a maga részéről arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne fogadja el az Egyesült Államok vezető szerepét, mert ily módon elveszítheti a versenyképességét a globális gazdaságban. Az Európai Uniót fontos kapcsolatnak tartják Pekingben, de az USA jelentősége meghatározó Kína számára. A Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát és Oroszországot, és ezzel szakított az USA diplomácia 50 éves szabályával, melyet még Kissinger külügyminiszter állított fel. Az idén százéves veterán diplomata szerint Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatban álljon Moszkvával és Pekinggel mint Kína és Oroszország egymással. Az ukrajnai háború következtében Kína és Oroszország közelebb került egymáshoz, de Peking óvakodik attól, hogy katonai szövetséget kössön Moszkvával. Peking a globalizáció folytatását javasolja míg az USA cordon sanitaire-t akar kiépíteni nemcsak Oroszország de Kína körül is. A gazdasági realitások egyelőre felülírják az amerikai szándékokat: tavaly rekordot döntött az USA-Kína kereskedelem. Pekingbe most Yellen pénzügyminisztert várják, aki úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi körülmények között is szívesen ellátogatna Pekingbe.

Számíthat-e kínai pénzre Orbán?

A magyar miniszterelnök többször is megismételte, hogy “ha az EU és az IMF nem ad pénzt, akkor kapunk a kínaiaktól! ”Csakugyan? Surányi György ex jegybank elnök szerint egyelőre nincs gond Magyarország fizetőképességével, de jobb lenne nem kipróbálni a kínaiak adakozó kedvét. Sri Lanka nemrég csődbe ment jelentős részben azért, mert a pandémia miatt elmaradtak a kínai turisták. Sri Lanka vezetői pénzügyi segélyt kértek Pekingtől, de milliárdok helyett csak milliókat kaptak, és egy jó tanácsot: forduljanak a Nemzetközi Valutaalaphoz! Amit Sri Lanka meg is tett. Az IMF ad is kölcsönt persze szigorú feltételekkel. Az egyik feltétel az, hogy Sri Lankának meg kell egyeznie a külföldi hitelezőkkel. Akik közül Kína áll az első helyen. Megegyezés még nincs. Sri Lanka eddig egy centet sem kapott a nagyon várt IMF kölcsönből. Viszont visszatérhetnek a kínai turisták…

Zelenszkij Londonban ebédel, Párizsban vacsorázik

Zelenszkij szerdán hivatalos, de előre be nem jelentett látogatásra érkezett a brit fővárosba, ahol Rishi Sunak miniszterelnök fogadta a Downing Streeten. Beszédet mond az angol Parlamentben és találkozott III. Károly brit királlyal is. 

Sunak hivatalának előzetes tájékoztatása szerint a brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve azt az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.

Zelenszkij biztosította a brit kötelezettségvállalást ukrán pilóták kiképzésére, ami nyilvánvalóan az első lépés a Kijev által követelt vadászrepülőgépek szállítása felé.

A brit miniszterelnöki hivatal sajtóközleménye szerint London ígéretet tett arra, hogy meggyorsítja „a katonai felszerelések szállítását Oroszország várható tavaszi offenzívája ellen”, beleértve, hogy az ukrán hadsereg részére biztosítani fogják, az eddiginél nagyobb hatótávolságú harci eszközök szállítását is. Ezt az ukrán katonák kiképzése formájában nyújtott „hosszú távú támogatás” mellett lesz, amelyet a vadászpilótákra is kiterjesztenek, „hogy Ukrajna a jövőben meg tudja védeni légterét”. A képzés lehetővé teszi a pilóták számára, hogy a NATO-előírásoknak megfelelő, kifinomult harci repülőgépeket tudjanak repülni ” – állítja Kijev.

London emellett bejelentette az orosz védelmi szektor elleni szankcióinak szigorítását. A brit külügyminisztérium közleménye szerint

az új szankciók „hat olyan szervezetet érintenek, amelyek katonai felszerelést, például drónokat szállítanak Oroszország ukrajnai inváziójához”.

 London után Zelenszkij Párizsba várható

Volodimir Zelenszkij kora este érkezik Párizsba, hogy találkozzon Emmanuel Macronnal, és megbeszélje vele az új fegyverszállításokat Ukrajnába. Emmanuel Macron francia elnök Olaf Scholz német kancellár jelenlétében  fogadja Zelenszkijt Párizsban  – jelentette be az Elysée. A három vezető vacsora közben találkozik az elnöki palotában.

Az ukrán elnök csütörtökön Brüsszelbe utazik, hogy részt vegyen az Európai Tanács ülésén.

Van-e gázszolidaritás az Európai Unióban?

A téli szezon ugyancsak próbára teheti ezt a szolidaritást, ezért Brüsszelben takarékossági tervet készítettek: ez 5-20% között csökkentené a földgáz felhasználást a kritikus időszakban.

A hamburgi Der Spiegel értesülései szerint 8%-ban állapodhatnak meg a tagállamok vezetői. A spórolás nem érintené a lakosságot, a kórházakat és az iskolákat hanem az ipart és a kereskedelmet. Legalábbis ezt ajánlja az Európai Unió.

A magyar kormány természetesen nyíltan ellenzi az elképzelést. Miért? Mert viszonylag nagy az ország gáztároló kapacitása vagyis, ha azok feltöltése sikerül, akkor biztonságos lehet a téli szezon. A magyar miniszterelnök ezenkívül abban is bizakodhat, hogy jó kapcsolatokat ápol Putyinnal vagyis Magyarországgal az oroszok kivételt tehetnek. Ez annál is inkább valószínű, mert közös vezetéken vagyunk Szerbiával, melynek támogatása Putyin szívügye.

Orbán Viktor tehát megvétózná az uniós gáztakarékossági tervet, ha tehetné. Scholz német kancellár nemrég hosszú nyilatkozatban fejtegette, hogy véget kellene vetni a vétózásnak a jelenlegi formájában, mert ez akadályozza a döntéshozatalt, amely krízis esetén nem tűr halasztást. Az Európai Unió javaslata minősített többséghez kötné a spórolási tervet vagyis egy állam nem vétózhatna, mert a döntéshez elég kétharmad akkor, ha az érintett államok reprezentálják az unió lakosságának 60%-át.

A brüsszeli bizottság azt szeretné, ha az energetikai miniszterek ezt a javaslatot már jövő kedden megszavaznák rendkívüli tanácsülésen.

Brüsszel jóakarata

Ha a magyar kormány szembemegy az uniós javaslattal, akkor ezzel aligha növeli a bizalmat Brüsszelben, ahol Navracsics Tibor miniszter küzd a magyar költségvetésből nagyonis hiányzó eurómilliárdokért.

“Ma már a politikai akaratban látom a legnagyobb problémát. A magyar kormányban ez megvan. A Bizottság részéről  ezt nem tudom kitapogatni, de igyekszem meggyőzni őket.”

– mondta Navracsics Tibor a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt. Navracsics , aki uniós biztosként jól megismerte Brüsszelt , őszintén elmondta, hogy “nekünk magyaroknak is meg kell tanulnunk az európai játékszabályokat.”

Elég itt arra visszaemlékezni, hogy Magyarország uniós képviselője lemondott azt követően, hogy Kirill pátriárka ügyében kénytelen volt felrúgni az uniós diplomáciai szabályokat, mert erre kapott utasítást Budapestről.

Navracsics bírálta a magyar diplomáciát mondván: “lehet itt kurucosan ajtót csapkodni, és azt mondani, hogy akár a torkát is átdöfnénk a másiknak, de ez nem fog működni.”

A kormányzati propagandát is óvatosan bár, de kritikával illette Navracsics Tibor, aki elmondta:

“Odajött hozzám a Dohány utcában egy enyhén kapatos fiatalember, aki azt kérdezte tőlem: Főnök, lesz pénz ?!”

14 ezer milliárd forintról van szó.

Navracsics Tibor a magyar sajtónak derűlátóan nyilatkozik, de a New York-i Bloombergnek elismerte, hogy ősz előtt aligha lesz megállapodás. Most a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt ugyanezt mondta. Ha nem lesz idén megállapodás, akkor a pénz jelentős része örökre elveszhet. Minél később érkezik pénz Brüsszelből annál tovább húzódik Magyarország pénzügyi krízise hiszen a nemzetközi piacon sasszemmel figyelik a tárgyalásokat. Az uniós eurómilliárdok nélkül nem működhet a nemzeti együttműködés rendszere. Ezért vált engedékenyebbé Orbán Viktor. Brüsszel viszont komoly engedményeket vár tőle. Ursula von der Leyen asszony ellen bizalmatlansági indítványt fontolgatott az Európai Parlament, mert Lengyelország uniós pénzeinek kiutalását engedélyezte. A brüsszeli bizottság vezetője nem akar így járni Magyarország esetében. Ráadásul Orbán Viktor eléggé nyersen utasította el Ursula von der Leyen kérését Budapesten az olajembargó támogatásáról.

Így a brüsszeli jóakarat az eurómilliárdok kifizetésére még várat magára.

Üzenet a ház falán

A fotót május 20-án készítettem, Kecskeméten.

Nem tudom, hogy mit kellene gondolnom róla.

Azt látom, hogy házfal, és rajta egy szöveg.

Utóbbi jól olvasható, de nem érthető.

Mit jelent?

Ki üzen egyes szám első személyben Brüsszelnek?

Miért épp ezt?

Miért Schulz?

Miért Juncker?

Ki írta ezt a szöveget?

Mióta ékesíti a városképet?

Meddig lesz ott?

Üzenem a felirat megfogalmazójának, hogy ő is megértse: azt, hogy zsidógyűlölők, akár kedveli valaki a zsidókat, akár gyűlöli őket, egybe kell írni.

Martin Schulz lesz az új német külügyminiszter

0

Szociáldemokrata lesz a pénz- és a munkaügyi miniszter is. Az Orbán-barát bajor CSU búcsúzó elnöke, Seehofer viszont a menekültügyhöz legközelebb álló belügyminisztériumot fogja vezetni. Külpolitikai szempontból lényeges a külügyminiszteri tárca, amelynek súlya attól függ, hogy Merkel és Schulz miben állapodott meg vagyis mekkora önállósága lesz a diplomáciának.

Véget ért szerda hajnalban Berlinben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós tárgyalása, és elkészült a koalíciós szerződés tervezete. A tavaly szeptemberi választások követően húzódtak el a megbeszélések.

A Spiegel, a Bild, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között. Angela Merkel még a mára tervezett munkaebédjét Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel is kénytelen volt elhalasztani, csak hogy megszülessen a megállapodás, amelyet nemcsak Németországban, hanem az unióban is nagy várakozás előzött meg.

Az előző ciklushoz képest a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, a CSU pedig megkapja a belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet.

Külpolitikai szempontból lényeges a külügyminiszteri tárca, amelynek súlya attól függ, hogy Merkel és Schulz miben állapodott meg vagyis mekkora önállósága lesz a diplomáciának.

Ha nagyobb, mint eddig, akkor van miért aggódnia az Orbán-kormánynak.

A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást. A pártelnök, Martin Schulznak a januári pártkongresszuson csak szerény többséget sikerült elérnie a nagykoalíció támogatásában. A Független Hírügynökség által megkérdezett szakértő azonban kizártnak tartja, hogy a szociáldemokrata tagság szavazataival megfúrná a megállapodást.

A bonyodalmas német demokrácia

A Martin Schulz vezette német szociáldemokrata párt (SPD) kongresszusa nem túl nagy lelkesedéssel és nem nagy szavazattöbbséggel engedélyezte a pártvezetésnek, hogy megkezdheti (most kedden) a koalíciós tárgyalásokat Merkel kereszténydemokratáival (CDU) illetve a bajor uniós párttal (CSU). A szocdemek hangulatára jellemző, hogy a mai összejövetelen gúnyos morajlás hallatszott a teremben, amikor Schulz azzal dicsekedett, hogy épp az imént beszélt Macron francia elnökkel.

Helyszíni beszámolók szerint ugyanis a legnagyobb német baloldali párt majd egy évtizedes nagykoalíciós kormányzás (német rövidítése (GroKo) után inkább a baloldali értékek felé fordulna és felhagyna a neoliberális kereszténydemokraták támogatásával. Csakhogy az SPD történelmi mélypontját okozó nagykoalíció a legkisebb rossz. Legalábbis a pártvezetés számára. A GroKo alternatívája Merkelék kisebbségi kormányzása (amibe a kancellár asszony nem megy bele) vagy az előrehozott választások. Ennek a kimenetelétől rettegnek a mostani tárgyalófelek, hiszen ez csak a most először parlamentbe került szélsőjobbos párt (AfD) esélyét növelné.

A szocdemek igenlő válasza után a kereszténydemokraták még vasárnap este megkönnyebbüléssel fogadták Schulzék döntését és nem kétséges, ők is a tárgyalások megkezdése mellett döntenek.

Ezzel azonban még nem ért véget a hosszadalmas német kormányalakítás bonyodalmas története. Amennyiben ugyanis Merkel, Schulz és Seehofer (CSU) még farsang előtt (február 12) nyélbe üti a megállapodást, akkor a szociáldemokraták még egy pártbéli szavazást is tartanak annak elfogadásáról. Vagyis a több mint 400 ezer párttag fog voksolni arról, hogy végül is legyen nagykoalíció vagy sem.

Körülményes huzavona – mondaná egy illiberális állam alattvalója,

aki az egyszerű, fentről jövő utasításokhoz szokott.

Tőle egy kicsit nyugatabbra ezt nevezik demokráciának.

Schulz 2025-re létrehozná az Európai Egyesült Államokat

0

Martin Schulz szerint az Egyesült Európa a legjobb védelem a háborúval, a fasizmussal és a demokrácia ellenfeleivel szemben.

A német szociáldemokraták vezetője a közszolgálati  Deutsche Welle médiának nyilatkozott azt követően, hogy tervét az Európai Egyesült Államokkal kapcsolatban többnyire gúnyos kacaj fogadta Németországban. Egyáltalán milyen egyesült Európát képzel el Martin Schulz, aki nemrég még az Európai parlament elnöke volt, és valószínűleg Németország új külügyminisztere lesz?

„Az Európai Egyesült Államok semmiképp sem lesz olyan mint az USA. Fokozatosan kell közelíteni a tagállamok gazdaságát, kultúráját, társadalmát és végül politikáját.”- mondta a német szociáldemokraták vezetője. A sorrend nyilvánvalóan fontos, hiszen a politika színterén a legnagyobb az ellenállás az Európai Egyesült Államokkal szemben.

Martin Schulz 2025-re szeretné létrehozni az Európai Egyesült Államokat.

„Akinek ez nem tetszik, az lépjen ki az Európai Unióból!”- hangsúlyozta Schulz, akinek európai terveit nagy többséggel fogadta el a szociáldemokraták konferenciája. Sokkal nagyobb többséggel, mint azt, hogy újra nagykoalíció alakuljon Németországban.

S hogy ki lenne Schulz szövetségese az egységes Európa programban? Emmanuel Macron francia elnök! „Ő az egyetlen európai vezető, aki komoly reformokat javasol! Rendszeresen egyeztet Martin Schulz-cal. Ő kérte meg, hogy tárgyaljon Angela Merkellel a nagykoalícióról. Macron ugyanis tisztában van vele, hogy

csakis Németország és Franciaország együttműködése révén valósulhat meg az Európai Egyesült Államok

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek a szociáldemokraták európai ügyekben illetékes főnöke, Jens Geier, aki európai parlamenti képviselő Brüsszelben.

A nagykoalícióról szólva Martin Schulz elmondta a Deutsche Wellenek: nekik nem olyan nagyon sürgős a nagykoalíció! Ragaszkodnak az elveikhez, vagyis Angela Merkelnek nehéz és hosszas tárgyalásokra kell számítania. Németországnak egyelőre nincs új kormánya, pedig a választásokat szeptemberben tartották meg. Amíg nincs kormány addig áll az európai reform folyamat is, hiszen Németország vezetőszerepe nélkül elképzelhetetlen az Európai Egyesült Államok, mely megvédelmezné Európát a háborútól, a fasizmustól és a demokrácia ellenfeleitől.

Mégiscsak lesz nagykoalíció Németországban?

0

Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére, aki korábban kizárta, hogy folytassák Merkel kancellárral a közös kormányzást, most úgy nyilatkozott: tisztában van történelmi felelősségével.

Jó megoldást találunk – hangsúlyozta Schulz, akit egy évvel ezelőtt egyhangúlag választottak meg a szociáldemokraták vezérévé, hogy aztán minden idők legrosszabb választási eredményét produkálja. Sokan a szociáldemokraták közül úgy látják: a közös kormányzás Merkel kancellárral az oka, hogy ilyen csúfos eredményt értek el a választásokon.

Közben azonban megbukott az alternatív megoldás: a Jamaica-koalíció, mely a CDU-CSU-FDP-zöldek szövetségét jelentette volna. Mi lettünk volna a hasznos hülyék a koalícióban – nyilatkozta a liberálisok vezetője, aki megfúrta a koalíciós tárgyalásokat. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland máris temetni kezdte Merkelt. A kancellárasszony viszont kijelentette: az új választás is jobb mint a kisebbségi kormányzás. Az új választás viszont helyzetbe hozhatná a szélsőjobboldali AfD-t, mely így is a harmadik erő a parlamentben. Ezért a szociáldemokrata államfő, Steinmeier mindenképp szeretné elkerülni az új választásokat. Ma találkozik Martin Schulz-cal. Ez után kiderül: lesz-e újra nagykoalíció Berlinben és Merkel kancellár marad-e továbbra is Európa legfontosabb vezetője?!…

Német választás, innen nézve

0

A német választók e hétvégén eldöntik, hogy Angela Merkel milyen koalíciót vezethet a következő négy évben. Nem teljesen mindegy, hogy le tudja-e választani magáról a szocialistákat és Martin Schulzot, lecserélve őket akár a liberális FDP-re, akár a Zöldekre. Közép-európai szemmel nézve mindegyik felállásnak van kockázata.

Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban:

„Mi azon izgulhatunk, hogy a digitalizációt zászlajára tűző, fiatalos és szabadpiacpárti FDP, vagy a korábban Joscha Fischer fémjelezte Zöldek kerülnek-e a szocialisták helyére. De nem kicsi az esélye annak sem, hogy marad Martin Schulz. Ez utóbbi forgatókönyv azt jelenthetné, hogy az Európai Parlamentben 23 évet eltöltő, annak elnöki posztjáról hazatérő német politikus alighanem külügyminiszter lenne az új kormányban.

Schulz sosem volt a lengyel– magyar jobboldali kormányok nagy barátja, többször nyílt konfliktusba kerültek.

És a nemzeti szintű politika más, mint az EP gyakran szimbolikus szintje, Schulznak külügyminiszterként erősebb hatáskörei lehetnek.”

„Ami ígéretes innen, Közép-Európából nézve, hogy Juncker és Merkel retorikája is abba az irányba indult, hogy nem a kétsebességes vagy többszintű uniót kell elképzelni, hanem egy entitást, amelyben mindenki eurót használ, szolidáris és együttműködő. Ez azt jelenti, hogy

nem feltétlenül tekintik első körben politikai eszköznek, hogy perifériára szorítsanak kisebb országokat.

Meg kell hagyni, a német érdek valóban az, hogy a hátországot, a visegrádiakat stabil környezetben tartsa, ne tegye ki a periferizálódás kockázatának, hiszen ez középtávon könnyen biztonságpolitikai kockázattá válhat.”

„Németország a hétvégén nemcsak kormányának átalakítását kezdheti el, hanem talán rópáét is, és vele együtt a közös jövőnkét.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK