Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Macron az első európai vazallus szerepében

A francia elnök annak idején szenzációt keltett azzal a bejelentésével, hogy “Európa nem lesz az USA vazallusa”. Pekingből visszatérve jelentette ezt ki Macron elnök, aki időközben rájött: túl sokat akart túlságosan is kis erőforrásokkal.

Az USA túl erős, Európa pedig túlságosan gyenge a világpolitika színpadán. Ezért Emmanuel Macron váltott: célja immár az, hogy az Egyesült Államok első vazallusa legyen Európában. Saját honfitársaival kissé furcsa módon tudatta ezt: afrikai példát hozott fel, és a finom célzást csak szakértők értették meg igazán Párizsban is.

Macron : Franciaország megakadályozhatta volna a népirtást Ruandában

Egymillió embert irtottak ki a polgárháborúban az afrikai országban harminc évvel ezelőtt – méghozzá úgy, hogy a francia elnök tudott arról, hogy mire készül ruandai szövetségese, de mégsem akadályozta azt meg. Mi tartotta vissza a cselekvéstől Francois Mitterrand elnököt? Az, hogy pontosan tudta: szövetségesének, a hutu többség vezetőjének fő ellenfelét, Paul Kagame tábornokot az USA támogatja. Miközben a hutu többség a hadsereg irányításával lemészárolta a tutszi kisebbséget, Paul Kagame tábornok az USA segítségével készítette elő a nagy hazatérést Ugandában. Franciaországról ország – világ előtt kiderült, hogy egy népirtó rezsimet támogatott – erről gondoskodott az amerikai sajtó, amely egyúttal beharangozta Afrika új hősét is Paul Kagame tábornokot. Aki visszatérése óta kőkemény diktatúrát alkalmaz, de mégiscsak az USA első számú kedvence Afrikában. Kagame nem is lehet demokrata hiszen egy kisebbség nevében gyakorolja a hatalmat.

30 év késéssel Macron levonta a tanulságot: ne szálljunk szembe az USA-val, mert akkor alaposan pofára eshetünk, inkább működjünk együtt vele.

Közös amerikai-francia-lengyel nyilatkozat az ukrajnai háborúról

A három külügyminiszter megerősíti a NATO álláspontját: nem tárgyalunk Putyinnal! Macron elnök beállt a sorba: míg az ukrajnai háború korábbi korszakában vígan tárgyalt az orosz elnökkel telefonon, most egyszer csak csatlakozott a NATO állásponthoz, sőt túl is dobja azt: csapatok küldését indítványozta a gyengélkedő ukrán front támogatására.

Miért változott meg Macron elnök politikája? Mert hét éve van hatalmon, és semmilyen elképzelését sem tudta megvalósítani miközben fő hazai ellenfele, Marine Le Pen asszony folyamatosan erősödik. Ezért

Emmanuel Macron felkínálja  Washingtonnak azt, hogy első számú vazallus lesz az Európai Unióban, ahol eddig az európai függetlenség zászlóvivője volt.

Az Európai Uniónak sem gazdasági ereje sem pedig hadserege nincs meg ahhoz, hogy világhatalommá váljon. Ha két táborra szakad a világ mint a hidegháború idején, akkor a Nyugat egyértelműen az USA mögé áll. Itt akar kedvező pozíciót elfoglalni Emmanuel Macron kihasználva Németország gyengélkedését, és sarokba szorítva Marine Le Pen asszonyt mondván ő Putyin embere. A francia szélsőjobb vezérét Putyin nyíltan támogatta a 2017-es választáson Macronnal szemben. Ezért törvényt hoztak Franciaországban arról, hogy elnökjelölt csakis uniós tagállamban szerezhet pénzügyi támogatót. Így került a képbe Putyin nagy barátja, Orbán Viktor, akinek egy intésére egy hatalomhű bank 10 millió eurót kölcsönzött Marine Le Pen asszonynak. Ezzel együtt a szélsőjobb elnökasszonya ezt a választást is elveszítette, de megszorította Emmanuel Macront, aki búcsút inthetett parlamenti többségének. A következő elnökválasztáson Emmanuel Macron már nem indulhat, de liberális utódát nagyon megszorongathatja Marine Le Pen asszony vagy az utóda. Macron va banque-ot játszik egész Európa bőrére. Putyin legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “Macron elnök fenyegetései miatt át kell gondolnunk a stratégiánkat.” Macron elnök semmiképp sem akar háborút a NATO és Oroszország között, mert tudja, hogy a francia közvélemény azt nem fogadná kitörő lelkesedéssel.

A fenyegetőzés viszont a nyugati értékrend védelmének európai bajnokává teheti őt, ezért vígan felvállalja az amerikai vazallus szerepet, melyet korábban elszántan bírált.

Mi lesz, ha jön Trump? Macron szívesen idézi Napóleont, aki ilyenkor azt szokta mondani:

”majd, ha odaérünk a hídhoz, akkor meglátjuk, hogy mit tegyünk.”

Stratégiának ez kissé kevés, de taktikának beválhat hiszen senki sem sejtheti, hogy mi lesz az amerikai választás eredménye novemberben. Azt pedig még kevésbé, hogy mihez kezdene Donald Trump, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne Washingtonban.

Az ukránoknak kevesebb mint fele hisz abban, hogy visszaállítják a régi határokat

A Kiiv Independent ismerteti a közvélemény-kutatást, mely szerint a megkérdezettek csak 45%-a hisz abban, hogy a háború után Ukrajna visszaállítja 1991-es határait.

Ukrajna határait annak idején még Sztálin elvtárs rajzolta meg mint a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa. Minthogy azonban egyidejűleg már a kommunista párt főtitkára is volt, ügyelt arra, hogy minden szovjet tagállam vegyes nemzetiségű legyen, és ezért ne legyen képes egységesen fellépni Moszkvával szemben. Így a holodomor idején amikor több millióan haltak éhen Ukrajnában, a zsidó Kaganovics állt Ukrajna élén. Kaganovics indította el Hruscsov karrierjét, aki Sztálin utóda lett a kommunista párt élén. A hatalmi harc során kiderült: Ukrajna kommunista pártszervezetének komoly súlya van. Innen került ki Hruscsov utódai közül Leonyid Brezsnyev és Konsztantyin Csernyenko. Minthogy a hatalmi harcban Ukrajna kommunista pártszervezete Hruscsovot támogatta, ezért jutalmul a Szovjetunió akkori vezetője nekik ajándékozta a Krím félszigetet. Ezt foglalta el Putyin 2014-ben. A Krím félszigeten sohasem volt ukrán többség: Dzsingisz kán utódainak kezén maradt sokáig a stratégiai fontosságú félsziget, ezért a többség tatár volt hosszú időn keresztül. Az orosz cárok azután oroszokat telepítettek be, így alakult ki az orosz többség. Sztálin azzal gyanúsította a krími tatárokat, hogy együttműködtek a nácikkal , ezért brutálisan kitelepített mindenkit. Sztálin halála után lassan visszaengedték a tatárok egy részét őseik szülőföldjére.

Putyin 2024 február 24-én támadta meg Ukrajnát abban a reményben, hogy egy háromnapos villámháborúval oroszbarát rendszert hozhat létre Kijevben. Tévedett. A kudarc láttán az oroszok diplomáciai tárgyalásokba kezdtek az ukránokkal Törökországban. Schröder német ex kancellár felügyelte az alkut. Szerinte létre is jött a megállapodás egy tűzszünetről a 2014-es határon vagyis a Krím kivételével minden ukrán kézen maradt volna miközben Kijev jelentős autonómiát ígért az orosz többségű tartományoknak.

A megállapodásból semmi sem lett, mert a NATO közölte Zelenszkij elnökkel, hogy csak akkor számíthat támogatásra, ha tovább folytatja a háborút.

Zelenszkij elnök akkor kijelentette, és mindmáig az a hivatalos ukrán álláspont, hogy

“nem tárgyalunk Putyinnal csak azt követően, hogy kivonta összes csapatait az 1991-es Ukrajna egész területéről!”

Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan Oroszország számára, ezért folyik tovább a háború immár több mint két éve, és senki sem látja a végét miközben mind Moszkvában mind pedig Kijevben sejtik:  a háború megnyerhetetlen.

Miért lehet a Hamász-szal tárgyalni és Putyinnal nem?

Erre a kérdésre az amerikai diplomáciának nincsen válasza. Biden elnök legutóbbi telefonbeszélgetése során felszólította Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt arra, hogy kössön fegyverszünetet a Hamász-szal, mert ily módon megkímélheti a polgári lakosság életét a gázai övezetben. A CIA és a Moszad vezetői rendszeresen tárgyalnak Katarban a Hamász politikai vezetőivel.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij és a NATO válasza az, hogy nem fogadják el a területért békét elvet, melyhez Putyin ragaszkodik. Így viszont sosem ér véget a háború hiszen Ukrajna hadserege képtelen arra, hogy az oroszokat kiszorítsa Ukrajnából. Ferenc pápa ezért is szólította fel Ukrajnát a fehér zászló felmutatására, és a tárgyalások megkezdésére. A józan javaslat visszatetszést keltett: Zelenszkij elnök tiltakozott. Az amerikai, a francia és a lengyel külügyminiszter közös nyilatkozatban szögezte le: Oroszország nem győzhet. Szerintük a jelenlegi frontvonalon megkötött tűzszünet Putyin győzelmét jelentené. A NATO főtitkára 100 milliárd eurós alapot akar létrehozni Ukrajna találgatására. Sok tagállam szívja a fogát ugyanis nem akar és nem is tud fizetni. A német hadiipar felfuttatására évente legkevesebb 50 milliárd eurót kellene költeni, de Németországnak, melynek gazdasága stagnál nincsen ehhez elegendő pénze. A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokraták közölték: nem hajlandók csökkenteni a jóléti kiadásokat a fegyverkezés kedvéért.

Az Európai Unió előbb vagy utóbb újabb kollektív hitelfelvételre kényszerül, ha finanszírozni akarja az ukrajnai háborút.

Macron – Napóleon hadsereg nélkül

A francia elnök már arra készülődik, hogy Trump visszamegy a Fehér Házba, és megállapodik Európa és Ukrajna feje fölött Putyinnal. Ebben a helyzetben Macron európai nagyhatalmat álmodik, amelynek Franciaország a vezetője hiszen csakis neki van atomfegyvere. Igaz, hogy nevetségesen kevés Oroszországhoz és az USA-hoz képest, de mégiscsak lehetővé teszi a vezető szerepet Macron számára az Európai Unióban. Csakhogy nemcsak a háborúhoz, de a fegyverkezéshez is pénz kell. Sok történész szerint Napóleon azért veszítette el az oroszországi hadjáratot 1812-ben, mert a párizsi tőzsde megtagadta a pénzügyi támogatást. Ezért a francia csapatok féléves késéssel indultak útnak, nagyon hideg lett mire Moszkvába értek, ahol elfogyott az utánpótlás. A Grande Armée megfagyott az orosz hómezőkön, Napóleon birodalmi álmai pedig szertefoszlottak.

Macron egységes európai hadsereget szeretne, és ebben olyan támogatóra akadt mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Csakhogy Európa népei nem akarnak nagy háborút, nem akarnak fegyverkezni, és főként azt nem akarják, hogy a nagyhatalmi álmok miatt csökkenjen az életszínvonal. Az Európai Unió gazdasága stagnál, az olcsó orosz nyersanyagok nélkül egyre kevésbé versenyképes a világpiacon. A stagnáló életszínvonal szinte mindenütt politikai válsággal fenyeget. A háború felé masírozó Európai Unió nem más mint dead man walking. Napóleon még hihetett európai világbirodalomban, Macron esetében ez már szánalmas paródia. A francia elnök érzi ezt, de előre menekül hiszen a hazai fronton mind erősebb a szélsőjobboldal, melyet sokáig Putyin finanszírozott.

Jeszenszky: miért támadta meg Putyin Ukrajnát?

0

“Ukrajna európai uniós és NATO tagsága csak stabilizálta volna az országot, erősítette volna az ottani demokráciát és emelte volna az életszínvonalat. Valójában ez, és nem az Ukrajnában elhelyezett NATO fegyverek fenyegették volna nem Oroszországot hanem Putyin autokratikus rendszerét” – írta Magyarország egykori külügyminisztere a valasz.hu portálon az ukrajnai háború második évfordulóján.

Jeszenszky Géza szerint “az interkontinentális rakéták korában nincsen nagy jelentősége annak, hogy szükség esetén ezeket Amerikából vagy máshonnan, esetleg tengeralattjárókról indítják el. ”Ha ez így van, akkor nem egészen érthető a kubai rakéta válság, melyben Kennedy elnök azért kockáztatta a világháborút, mert a Szovjetunió Kubában helyezett el szovjet rakétákat, melyek pillanatok alatt elérhették volna Washingtont vagy New Yorkot. Kennedy rákényszerítette arra Nyikita Szergejevics Hruscsovot, hogy vonja ki rakétáit Kubából. Ukrajnában elhelyezett amerikai rakéták közvetlenül fenyegethetik Moszkvát, ezért nem fogadták el Ukrajna NATO tagságát 2008-ban. Jeszenszky Géza egyetértően idézi Orbán Viktor miniszterelnök szavait:

”Ha 2008-ban felvettük volna Ukrajnát a NATO-ba, akkor Oroszország nem támadta volna meg szomszédját.”

A NATO ereje lényegesen nagyobb mint Oroszországé, ezért nyilvánvaló, hogy Putyin hadserege nem lenne képes Európa fenyegetésére.

Ukrajna egy főre jutó GDP-je a háború előtt sem érte el a szovjet nívót sem

Két olyan poszt szovjet tagállam van, ahol az életszínvonal nem nőtt a Szovjetunió bukása után: Ukrajna és Moldova. Oroszországban jelentős növekedés ment végbe Putyin első elnöki periódusai idején, ezen alapul az orosz elnök népszerűsége ma is.

Ezt az életszínvonalat azonban továbbra is a nyersanyagok exportja garantálta mint a cári vagy a szovjet időkben. Ezért Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: készítsenek tervet Oroszország gazdasági reformjára. Ez el is készült, és valamiféle kínai megoldást javasolt, piacgazdaságot, melyet az állam ellenőriz ugyan, de nem zavarja annak bővülését. Putyin tanulmányozta a tervet, majd elutasította azt 2008-ban mondván:

”támogatóim, a szilovikok nem fogadnák azt el.”

A szilovikok a fegyveres erőket jelentik, akik Putyin rendszerének elitjét alkotják, és nem hajlandók lemondani az előjogaikról.

Jeszenszky Géza joggal mutat rá tanulmányában, hogy míg Oroszország 25 évig elfogadta a NATO keleti bővülését, az utóbbi időszakban már elutasítja azt.

Putyin ezzel kapcsolatban érdekes utalást tett amikor azt állította, hogy “Bill Clintonnak ajánlatot tettem, hogy mi is belépnénk a NATO-ba. Clinton elnök nem mondott nemet, de időt kért. Konzultált szakértőivel, és ezek után elutasította Oroszország NATO tagságát.”

2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin ezt követően indította meg csapatait Ukrajna ellen.

Macron elnök nemrég kijelentette:

“nem zárható ki nyugati erők részvétele az ukrajnai háborúban.”

Miért mondta ezt a francia elnök? Mert olyan jelentést kaphatott a frontról, hogy az orosz erők áttörhetik az ukrán védelmet.

Az idő Oroszországnak dolgozik. Zelenszkij elnök, aki nemrég leváltotta a katonai vezetést, kijelentette:

“2024 az erőgyűjtés éve lesz, 2025-ben támadhatunk.”

Ukrajna katonai győzelmében immár jóformán senki sem hisz.

Trump tárgyalna Putyinnal

Ezt állítja John Bolton, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt, de ma már nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az ex elnököt, aki visszakészül a Fehér Házba. Ahol felülvizsgálná Biden elnök diplomáciai stratégiáját, melynek alapja az, hogy mind Kínát mind pedig Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Trump közvetlenül tárgyalna nemcsak Putyinnal, de Hszi Csin-ping kínai elnökkel, az iráni vezetőkkel illetve Kim Dzsong un-nal is – állítja John Bolton, aki valószínűnek tartja, hogy a NATO leértékelődne Trump második elnöksége idejében.

“A NATO szart sem ér” – mondogatja az USA ex elnöke baráti körben, de hogy mit tenne valójában, ha újra bekerülne a Fehér Házba, arról valószínűleg neki magának sincsen fogalma.

A baj az, hogy másnak sincs: senki sem tudja, hogy miképp lehetne véget vetni a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában. Csakhogy Zelenszkij elnök rendszere lélegeztető gépen van: nyugati támogatás nélkül működésképtelen. Sem elég pénze sem elég katonája sincsen a háború folytatásához, ahol már régen nem a győzelem hanem a túlélés a tét.

Macron : “nincs egyetértés abban, hogy a Nyugat küldjön-e csapatokat Ukrajnába”

“Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg azt a háborút” – hangsúlyozta a francia elnök azután a párizsi csúcstalálkozó után, melyen Ukrajna támogatásáról tanácskoztak nyugati vezetők két évvel azután, hogy Putyin megindította csapatait a szomszédos állam ellen.

Ukrajna hősiesen ellenáll, de tovaszálltak azok az álmok, hogy az ukrán hadsereg kiszoríthatja az orosz csapatokat az ország területéről. Maga Zelenszkij elnök is elismerte, hogy “2024 az erőgyűjtés  éve lesz, és az ukrán hadsereg támadására csak 2025-ben lehet számítani.”

A katonai szakértők többsége szerint egyértelmű: Ukrajna csakis úgy nyerheti meg a háborút, ha a NATO csapatokat küld a frontra. Ezért mondta azt Emmanuel Macron elnök, hogy

“nem lehet kizárni nyugati erők küldését Ukrajnába.”

Ehhez rögtön hozzátette: “erről nincsen konszenzus Nyugaton.”

Moszkva kőkeményen reagált

Peszkov, Putyin szóvivője egyből közölte, hogy ez háborút jelentene a NATO és Oroszország között.

Akar ilyesmit bárki is Európában? Aligha. Akkor miért tett ilyen kijelentést a francia elnök, aki elég rendszeresen konzultál az oroszokkal? Az orosz csapatok áttörték az ukrán frontot Avgyijevkánál, és ezzel szimbolikus győzelmet arattak, melyet Putyin igyekszik is kihasználni hiszen elnökválasztás lesz Oroszországban, ahol a háború egyre kevésbé népszerű hiszen nagy ára van, és kis eredménye. Macron elnök – nagy valószínűség szerint – egyáltalán nem kíván csapatokat küldeni Ukrajnába  hiszen ezt a francia közvélemény sem fogadná örömmel. Macron javaslata minden bizonnyal a finn párhuzam hatására készülhetett: Finnország hősies ellenállás után 1940-ben megalázó békét kötött az agresszorral feláldozva területének egy részét. Karéliát kiürítették, a finn lakosság onnan áttelepült holott az öreg Vejnemöjnen és a Kalevala szülőföldje ez.

Miért állt rá a békére Sztálin?

Kezdetben a szovjet diktátor ugyanazt a célt tűzte ki mint Putyin Ukrajnában: a szomszédos ország megszállását. Finnországot a Hitler-Sztálin paktum titkos záradéka szovjet érdekszférának minősítette, ezért a szovjet diktátor felhatalmazva érezte magát a támadásra. A finnek hősiesen ellenálltak, de végülis a túlerő győzött. Leningrádban megalakult a finn kommunista kormány Otto Kuusinen veterán bolsevik irányításával. Ő lett volna a finn Rákosi. Aztán Sztálin mégiscsak lepaktált Mannerheim marsallal, a cári titkosszolgálat egykori tisztjével, aki remekül megszervezte a finn hadsereg ellenállását, és még inkább Finnország külföldi támogatását. Nagy Britannia és Franciaország jelezte Sztálinnak, hogy amennyiben elfoglalja egész Finnországot, akkor csapatokat küldenek a kis skandináv állam védelmére. Ez elgondolkodtatta Sztálint, aki tudta, hogy Adolf Hitler igencsak megbízhatatlan szövetséges. A náci diktátor ugyan lepaktált vele 1939-ben, de nemigen titkolta, hogy a végső célja a Szovjetunió lerohanása, csak épp előbb el akarta intézni Nyugat Európát. Sztálin úgy döntött, hogy egy kommunista Finnország nem éri meg a szembekerülést a brit és francia birodalommal. Ezért belement a kompromisszumos békébe Mannerheim marsallal miközben erről elfelejtette értesíteni Otto Kuusinen finn kommunista kormányát, mely Leningrádban várakozott a hatalom átvételére.

Macron francia elnök fejében most hasonló gondolat járhat: megfenyegetni Oroszországot nyugati csapat küldéssel Ukrajnába, hogy Putyin belemenjen egy kompromisszumos fegyverszünetbe vagy békébe, melynek eredményeképp Ukrajna elveszítené területének oroszok által megszállt részét, de ugyanakkor megmaradna az ország, mely lehetőséget kap a NATO és Európai Uniós tagságra.

 Orbán Gazsi kalandjai Afrikában

0

Mit keres a miniszterelnök fia Csádban? Erre a kérdésre a hadügyminiszter megadta a választ: Orbán Gáspár százados összekötő tiszt a magyar és a csádi hadsereg között.

Mit keres a magyar hadsereg Csádban? Erre a kérdésre már csak Orbán Viktor adhatna választ, aki erről Macron francia elnökkel állapodott meg. Franciaország és az USA között évtizedek óta késhegyig menő harc folyik Afrikáért egészen pontosan az ásványkincsekért.

Az amerikaiak furcsa módszert alkalmaznak: Szaúd Arábia és Katar iszlamista lázadókat pénzel Afrikában. Ezek az iszlamista lázadók azután destabilizálják a fennálló rendszert, melyet francia katonák védenek. Az uralomra került puccsisták első dolga az, hogy kitessékeljék a régi gyarmatosítókat, a franciákat. Ez történt nemrégiben Nigerben is, ahonnan Franciaország kénytelen volt kivonni csapatait pedig ez az ország szállította az urán import nagy részét a francia atomerőműveknek. Macron elnök azt szerette volna, ha a franciákat európai csapatok váltják fel: németek és magyarok. Csakhogy Afrikában az elmúlt években megjelentek a kínaiak is, akiknek érdekeit az orosz Wagner hadsereg védelmezi. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég tett látogatást Afrikában, utána pedig következett Blinken amerikai külügyminiszter. Afrika a nagyhatalmak vadászterülete volt és maradt miközben az egyre szaporodó lakosság mind nagyobb nyomorban él. Mindez csak annyiban érdekli az Európai Uniót, hogy megakadályozza a migrációt, a fő cél továbbra is a nyersanyagok megszerzése. Jelen esetben a tét az urán. Ha Niger nincs, akkor jó lesz Csád is.

Európai atomernyő

Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben politikai bombát robbantott amikor kijelentette: ha jön Trump, akkor az Európai Uniónak önálló atomütőerőre lesz szüksége. Ez első pillantásra őrültségnek tűnik hiszen olyan költségeket jelentene az Európai Uniónak, melyeket a tagállamok képtelenek lennének vállalni hiszen a gazdaságuk stagnál és az utcák tele vannak tüntetőkkel Franciaországban és Németországban, a két legfontosabb uniós államban.

Mit javasol Macron elnök? Ukrajna támogatását és az uniós atomernyő megteremtésének horribilis kiadásait fedezzék kölcsönből! Az Európai Unió bocsásson ki kötvényeket, és ebből a pénzből lehetne finanszírozni Ukrajna hosszútávú támogatását és az önálló európai atomütőerő kifejlesztését. Macron elnök nem véletlenül német politikusra bízta az uniós atombomba bejelentésének ügyét hiszen Franciaországnak van atomfegyvere, de nincs pénze, uniós kölcsönt pedig csakis a németek jóváhagyásával lehetne felvenni. Csakhogy ez újabb lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Amely ellen a magyar miniszterelnök elszántan küzd – szavakban.

Közben pedig fiát Csádba küldi, hogy biztosítsa az uniós atombomba nyersanyagát, az uránt. Pech, hogy ehhez nincs elég urán Csádban de hát Orbán Gazsi sem oda indult hanem Nigerbe, csakhogy ott megelőzték az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok. Macron elnök időközben Kazahsztánnal kötött szerződést az urán szállításról. Ha csakugyan jön Trump, és az európai nagyhatalmak a közös atomfegyver mellett döntenek, akkor minden készen áll erre. A nagy európai atombomba programban így játssza el szerepét Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök fia, aki arra talán alkalmas lehet, hogy összekötő tiszt legyen egy a franciák által kiképzett gyarmati hadsereggel. Rejtő Jenő, ha élne, szívesen írna erről Orbán Gazsi csodálatos kalandjai Afrikában címmel.

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

“Olaszországban jó az orvosi technológia és jók az orvosok. Csak épp kevés van belőlük. Mi pedig odamegyünk, ahol hiány van orvosokból”- mondja a 38 éves Asbel Diaz Fonseca kubai doktor, aki egy sebész csapatot vezet a Santa Maria degli Ungheresi kórházban Calabria tartományban.

Decemberben sztrájkoltak itt is az egészségügyi hálózat dolgozói, mert a Meloni kormány nehéz pénzügyi helyzetében a nyugdíjak csökkentését tervezi. Olaszország költségvetési hiánya és államadóssága krónikus problémákkal küszködik, és ezt próbálja enyhíteni Giorgia Meloni kormánya a nyugdíj reformmal. Csakhogy a Covid pandémia telibe találta Olaszországot, és ennek következtében több mint 11 ezren hagyták el az egészségügyi közszolgálatot 2021 óta. Hova mennek az orvosok és az ápolók? A magánszektorba vagy külföldre.

A kórház, ahol a kubai sebész dolgozik, 200 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős, de az óriási hiány orvosokban és ápolókban elfogadhatatlan körülményeket hozott létre.

Ezért a tartományi önkormányzat Kubához fordult, ahol a legkiválóbb orvos képzés működik egész Latin Amerikában.

Szerződés alapján 500 kubai doktor érkezett Dél Olaszországba, ahol az időjárás nem okoz számukra nagy problémát. A nyelv sem hiszen a spanyol és az olasz elég közel áll egymáshoz.

A Santa Maria degli Ungheresi kórházban immár 18 kubai orvos dolgozik, akiket kezdetben eléggé szkeptikusan fogadtak az olasz kollégák. Miután a kubai doktorok villámgyorsan megtanultak olaszul, hamar kiderült, hogy tévedtek: a kubai kollégák szakmai színvonala nem  alacsonyabb az olasznál, és a külföldi doktorok igen lelkesen dolgoztak, mert a hazainál jobb kórházi technológiára találtak, és magasabb fizetéshez jutottak.

“A kubaiak olyanok számunkra mint az oxigén” – nyilatkozta lelkesen egy olasz orvos a londoni Guardian tudósítójának.

A kubai kormány szép összeghez jut az orvosok exportjából ráadásul kemény valutában. Korábban a kubai doktorok nagy számban dolgoztak Venezuelában , de az ottani rendszer a csőd szélén táncol , ezért Havanna új piacot keresett az orvos exportra.

Calabria önkormányzatának jobboldali vezetőjét sokan bírálták azért, mert a kommunista Kubából hívott orvosokat, de a kedvező tapasztalatok mindenkit meggyőztek, ezért a szerződést Calabria és Kuba között 2025 végéig meghosszabbították.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

Sajtóértekezletén a francia államfő elismerte, hogy kialakultak “egészségügyi sivatagok” az ország területén, ahol igen nehéz megfelelő ellátáshoz jutni a közelben, mert a kórházakban kevés az orvos és az ápoló. A helyzet javítására Emmanuel Macron közölte: új törvénnyel könnyítik meg  a külföldi orvosok alkalmazását a francia kórházakban, mert ily módon a páciensek  jobb ellátáshoz juthatnának.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új kormány különleges tartózkodási engedélyt ad a külföldi orvosoknak, akik így könnyebben vállalhatnak munkát Franciaországban. Az egykori francia gyarmatokon az orvosképzés nagyon hasonló az anyaországhoz, így az átállás nem okoz gondot. Macron bírálói viszont felvetik: olyan országokból jönnek ezentúl nagy számban orvosok, ahol sokkal nagyobb a hiány, és ahol az egészségügyi hálózat elemi gondokkal küszködik Afrikában. A közszolgálati RFI ismertet egy szenegáli példát: Mamadou Demba Ndour doktor telefonja állandóan csöng, mert ő az egyetlen szülész – nőgyógyász egy vidéki kórházban Dakartól, a fővárostól 600 kilométerre. Évente több mint ezer szülést vezet le Szenegál elmaradott tartományában. Mi lesz, ha ő is eljön?

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

– vázolja fel a helyzetet a középkorú doktor Szenegálban. Aki lehet, hogy Franciaországban folytatja.

26 ezer külföldi orvos dolgozik jelenleg a francia egészségügyben , ez 11,5%-ot jelent, de a valóságban az arány magasabb, mert sokan közülük már megkapták a francia állampolgárságot. A döntő többségük az egykori francia gyarmatokról érkezik: az első helyen a Maghreb államok állnak – Algéria, Marokkó és Tunézia. Utánuk fekete Afrika következik, ahol a világ legszegényebb országaiban óriási az orvoshiány.

“Úgy akarják megszüntetni az egészségügyi sivatagokat Franciaországban, hogy az ilyen sivatagok területét növelik meg Afrikában”

– hangsúlyozza a kérdés szakértője. Christelle Fifaten Hounsou szerint a francia egészségügyben akkora az orvosok hiánya , hogy a háziorvosi szolgálat, a traumatológia, a szülészet vagy az altatóorvosi hálózat egészen egyszerűen nem működne nélkülük. Már a hetvenes évek óta áramlanak az orvosok Afrikából Franciaországba, és a különleges orvosi tartózkodási engedély ezt felgyorsítja majd.

A francia kórházak általában igyekeznek a külföldi rezidenseket megtartani, és megpróbálják elintézni nekik a tartózkodási engedélyt. Ez számukra azértis előnyös, mert a külföldi doktoroknak kevesebbet kell fizetniük hiszen ők nemigen követelhetnek béremelést.

“Kezdetben ez olyan mint a kényszermunka” – mondja Jad Zahnan fiatal kardiológus Libanonból. Poissy egyik kórházában dolgozott mint rezidens, majd ottmaradt. A fizetése kezdetben mindössze 1400 euró volt, ami Franciaországban nevetségesen kevés. Most abban bízik, hogy négy év után megkapja a francia állampolgárságot, és a helyzete rendeződik.

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

Mit változtat az új törvény a külföldi orvosok helyzetén Franciaországban: ” azoknak, akik már itt dolgoznak a francia egészségügyben lényegesen könnyebb lesz, de mi van azokkal, akik ezután akarnak Franciaországba jönni? Ezeknek a külföldi orvosoknak a jogállása változatlan marad” – nyilatkozta az RFI-nek annak az orvos szakszervezetnek a főtitkára, amelyben az Európai Unión kívüli doktorok védik az érdekeiket Franciaországban.

Orbán ködös álma Brüsszel elfoglalása, de mára senki nem veszi komolyan

Ha igaz, hogy csak a legnagyobbakról írnak mémeket Orbánt  elérte e kétes halhatatlanság. Fűzfapoétáink is szájukra vették. A legékesebben szólót idézzük: „Orbán mára pária, mondandója pár ia.”

“Az Európai Parlament Soros által irányított emberei folyamatosan zsarolják a brüsszeli bizottságot, hogy ne adják oda a hazánknak járó 32 milliárd eurót. Ezt a pénzt át akarják irányítani Ukrajnába. A Soros által irányított amerikai demokraták ugyanezt akarják. Nekünk ebből a pénzből egyelőre sikerült 10 milliárd eurót megszereznünk” – dicsekedett a miniszterelnök a Hír Televízióban az ötös  számú Fidesz tagkönyv tulajdonosának, Bayer Zsoltnak.

Orbán nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy miért is vétózott a magyar miniszterelnök az Európai Unió idei utolsó csúcstalálkozóján: meg akarja szerezni az eurómilliárdokat! Emmanuel Macron francia elnökkel az Élysée palotában abban egyeztek meg a csúcstalálkozó előtt, hogy Orbán Viktor nem vétóz, és cserében megkapja az uniós eurómilliárdok egy részét. Ez meg is történt, de Orbán menetközben már a teljes összeget követelte. Erről mondta azt Emmanuel Macron francia elnök, hogy

“Orbán nem tisztességes.”

Most jött rá erre?

Orbán el akarja foglalni Brüsszelt

“Elfoglaljuk az Európai Uniót, mert a közös piac és az európai népek együttműködése mind jó gondolatok. Nincs szükségünk egy szuperállamra, amely megbünteti és zsarolja a tagállamokat. Nem az eszközt kell kidobni hanem a rendszert átalakítani” – hangoztatta a miniszterelnök.

Elfoglalni Brüsszelt?

Orbán reményei szerint a jövő júniusi európai választáson előretör a szélsőjobb, amely ennek eredményeképp komolyan beleszólhat abba, hogy ki kerüljön be a brüsszeli bizottságba. Jelenleg a mainstream a Néppártból, a szocialistákból, a liberálisokból és a zöldekből áll az Európai Parlamentben. A két szélsőjobb frakció nem szólhat bele a fontos ügyekbe. Giorgia Meloni, az egyik ilyen frakció igazi vezére tárgyal Weberrel, a Néppárt brüsszeli irányítójával, akivel Orbán Viktornak pokolian rossz a kapcsolata. Meloni tulajdonképp Orbán politikáját folytatja csak ügyesebben: létre akarja hozni a jobboldal és a szélsőjobboldal szövetségét, amely ily módon új mainstreamet alkothatna Brüsszelben. Belefér-e ebbe Orbán? A magyar miniszterelnök azzal játszotta ki magát a Néppártból, hogy szövetséget javasolt az Alternative für Deutschland mozgalommal is, melynek neonáci vezetői is vannak. A Néppárt meghatározó ereje, a német CDU-CSU velük nem tart lehetségesnek semmiféle kapcsolatot sem tekintettel Németország múltjára. A jobboldal- szélsőjobboldal esetleges szövetségébe ők nem férnek bele. Ahogy Orbán sem, aki Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt szalonképtelenné vált Brüsszelben. Orbán ezért Donald Trumpra vár, aki egészen más politikát folytatna mint a Biden adminisztráció. Trump azért barátkozik Orbánnal, mert gyengíteni akarja az Európai Uniót. Ha Trump ismét hatalomra jutna, akkor az USA szembekerülne az Európai Unióval. Orbán Viktor pedig könnyen két szék között a pad alá eshetne…

Pressmann nagykövet: aggasztó, hogy milyen ellenséges a magyar kormány

Az Egyesült Államok nagykövete Recsken járt, és ott a helyi polgárokkal találkozott, mert azt szeretné, hogy “a magyarok közvetlenül tőlem is hallják: mi az, amit az Egyesült Államok fontosnak tart és tesz.

Amit a magyar polgár az újságokban olvas, a tévében láthat vagy a rádióban hallhat, az többnyire kormányzati üzenet. Ez néha személyesen rólam, néha pedig az Egyesült Államok politikájáról szól. Néha aggasztó, hogy mennyire ellenséges a magyar kormány állásfoglalása az USA-val kapcsolatban” – mondta a nagykövet Recsken, ahol kifejtette, hogy 2022 február 24 óta új helyzet áll fenn Európában, mert Putyin megtámadta Ukrajnát. Magyarország ezzel kapcsolatban más álláspontot alakított ki mint a NATO és EU tagállamok többsége.

“Az Egyesült Államok ezt nem hagyhatja figyelmen kívül”

– hangsúlyozta Pressmann nagykövet. Aki nyilvánvalóan értesült arról, hogy Orbán emberei részt vettek azon a republikánus tanácskozáson, melyen Ukrajna támogatását vitatta meg az amerikai politikai elit ellenzéki része. Washingtonban a republikánusokat eddig Great Old Partynak hívták, de most már Great Orbán Partynak kellene őket nevezni – írja a Le Monde tudósítója.

“Európa zsákutcában Trump és Putyin között”

A francia lap azt fejtegeti, hogy Orbán Viktor segédkezet nyújt Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak abban, hogy akadályozza Ukrajna támogatását. Biden elnök már egyenesen azt mondta Zelenszkij elnöknek és a republikánus ellenzéknek, hogyha Ukrajna nem kapja meg a támogatást az Egyesült Államoktól, akkor ez lesz a legnagyobb karácsonyi ajándék Putyin elnöknek. Az Európai Unió 51 milliárd eurós támogatást szándékozik nyújtani Ukrajnának, de ezt mindaddig ellenezte Orbán Viktor amíg nem kapott ígéretet Macron francia elnöktől, hogy megkapja a 10 milliárd eurós uniós támogatást, melyet mindmáig az Európai Unió visszatart.

Mi van a Macron-Orbán paktum mögött?

Nemcsak arról van szó, hogy a francia elnök meg akarta akadályozni a magyar kormányfő vétóját Ukrajna támogatásáról hanem már az új európai szuverenitási elképzelésről is.

Mind Macron mind Orbán híve a közös európai hadseregnek, mely elegendő ellensúly lehetne egy orosz fenyegetéssel szemben. Ha Trump újra hatalomra kerülne, és ez egyáltalán nem kizárt, akkor a NATO sokkal kevésbé garantálná Európa biztonságát egy orosz fenyegetéssel szemben. Ezért lehetne fontos a közös európai haderő fejlesztése és az európai szuverenitás, amely függetlenséget garantálna az Egyesült Államokkal szemben is. Macron és Orbán egyetértenek abban, hogy az Európai Unió “ne legyen az Egyesült Államok vazallusa”, vagyis fenn akarnak tartani kapcsolatot Kínával, sőt Oroszországgal is annak ellenére, hogy az USA ezt ellenzi. Macron és Orbán felismerésének az alapja az, hogy gazdaságilag Biden Trump politikáját folytatja, az America First pedig versenyképtelenné teheti Európát a globális piacon.

Kérdés, hogy mit szól az európai szuverenitás koncepcióhoz Németország vagy Lengyelország. Az Európai Unió annyira megosztott, hogy Macron elnöknek ebből a koncepciójából sem lesz valószínűleg semmi. Emiatt van igazában zsákutcában Európa és nem Putyin, Trump vagy épp Orbán Viktor miatt.

Bevált a Macron – Orbán paktum: jöhet a 10 milliárd uniós euró Magyarországra

A brüsszeli Politico értesülései szerint megerősíthetik ezt a döntést az Európai Unió utolsó idei csúcstalálkozója előtt, amelyen szavaznak az Ukrajnának szánt 51 milliárd eurós segély alapról is.

Orbán zsarolása tehát beválhat, és Macron elnök is dörzsölheti a kezét: megmentette az Európai Uniót egy kínos kudarctól. A francia államfő és a magyar miniszterelnök erről tárgyalt az Élysée palotában. Korábban a német kancellár feladata volt a konszenzus megteremtése az Európai Unió csúcstalálkozóin, de Scholz kancellár a koalíciós ellentétek miatt képtelen ellátni Angela Merkel szerepét, melyet így Emmanuel Macron örökölt.

Ha beválik a Politico jóslata, akkor Magyarország megkaphatja az uniós eurómilliárdok nagy részét, és Ukrajna is hozzájuthat a várva várt segélyhez.

Ha nincs nyugati segély, akkor nekünk kampec

Ezt nyilatkozta Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arra utalva, hogy 29 milliárd eurós lyuk tátong hazája költségvetésében. Zelenszkij elnök Washingtonban tárgyal arról a 60 milliárd dollárról, melyet Joe Biden megígért Ukrajnának, de az ellenzéki republikánusok egyelőre eredményesen akadályozzák a törvényjavaslat megszavazását.

Donald Tusk, Lengyelország új miniszterelnöke megismételte: mindent megtesz azért, hogy a Lengyelországnak járó eurómilliárdok megérkezzenek Varsóba. Ezen a két tagállamon kívül már mindenki megkapta az uniós pénzeket. Donald Tusk Orbán Viktor zsarolását az ukrán segéllyel úgy ítélte meg, hogy a magyar miniszterelnök ezzel Putyin orosz elnök kezére játszik hiszen döntő fontosságú időszakban akadályozza az uniós segély eljutását Ukrajnába.

Orbán: “Ukrajna közismerten Európa egyik legkorruptabb országa”

A magyar kormány a többi között amiatt sem támogathatja Ukrajna Európai Uniós tagságát, mert Orbán szerint ott a legnagyobb a korrupció – nyilatkozta a párizsi Le Point című hetilapnak a magyar miniszterelnök, aki Macron elnöke vendége volt a francia fővárosban.

Bagoly mondja verébről, hogy korrupt

– egy ukrán szociológus nemrég összehasonlította Ukrajna és Magyarország nemzeti együttműködési rendszerét, és meglepő hasonlóságot talált. Mindenekelőtt azt, hogy a korrupció nem esetleges hanem rendszerszintű mind a két országban. Abban tökéletesen igaza van a magyar miniszterelnöknek, hogy Ukrajna Európa egyik legkorruptabb állam, de a Transparency International szerint Magyarországot csak Bulgária múlja felül vagy alul korrupcióban, még Románia is kicsit jobban áll amióta Laura Codruta Kövesi tisztogató kampányt folytatott. Ő most az európai főügyészség vezetője, Orbán Viktor a szuverenitásra hivatkozva nem lép be oda. Az ő helyzetében ez nagyonis érthető. A magyar választópolgárok pedig joggal kérdezheti: mibe kerül ez nekünk?

Orbán Viktor stratégiai partneri együttműködést javasol Brüsszel és Ukrajna között. A magyar miniszterelnök hisz abban, hogy a háború után újrakezdődhet az együttműködés az Európai Unió és Oroszország között.

Ez aligha valószínű hiszen az Egyesült Államok stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ugyanezt várja el az Európai Uniótól is. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor kedvéért változtatnának ezen.

Önálló európai védelem kell

Ezt hangsúlyozta Orbán Viktor amikor a párizsi Le Pointnek nyilatkozott. Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak európai hadsereget akar, és nem kíván az “USA vazallusa“ lenni. Csakhogy Orbán Viktor kedves lengyel barátai elvetik az európai megoldást, és csakis a NATO-ban bíznak. A NATO és az USA számára a mi térségünkben csakis Lengyelország és Románia számít. Mindkét állam maximálisan az együttműködés híve az Egyesült Államokkal. Orbán magánvéleménye a NATO-ban nem oszt és nem szoroz. Az Európai Unióban viszont igen. A magyar miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövő heti uniós csúcstalálkozón nem támogatja majd Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!