macron Archives » Független Hírügynökség

Orbán és az adóviták az Európai Unióban

Polonius

-

2021-12-26

Miből fizesse vissza azt a 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Unió, amelyet a helyreállítási alap létrehozására fordított? Brüsszelnek három javaslata van:

1- a szén-dioxid kibocsátás megadóztatása
2- a karbon kereskedelem adója
3- a társasági adó reformja

Ebből a harmadikat már lényegében elfogadták az uniós államok miután Yellen amerikai pénzügyminiszter keresztül vitte, hogy az óriás multik ott adózzanak, ahol a profitot megszerzik, ne pedig ott, ahol a legalacsonyabb az adó. Az első kettőben komoly viták várhatóak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris jelezte, hogy megvétózza a közös döntést. Ugyanígy nyilatkozott Morawiecki lengyel kormányfő is.

Nem véletlenül hiszen egyik ország sem kapta meg a részét a helyreállítási alapból. Magyarországon és Lengyelországon kivül minden más tagállam már megkapta az uniós pénzt a helyreállítási alapból.

Macron: nem várható az uniós pénzek kifizetése a magyar kormánynak

Épp Budapesten erősítette ezt meg a francia köztársaság elnöke, aki azért találkozott a visegrádi államok vezetőivel a magyar fővárosban, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke. Macronnak kell végrehajtania a diplomáciai műveletet: rávenni a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne vétózzanak! Brüsszelben is tudják, hogy ennek csekély az esélye, ezért előkészítik a többségi szavazás új rendszerét, amely nem követelne meg teljes egyhangúságot az uniós döntések esetében. Ezzel Orbán Viktor elveszítené az egyik legerősebb fegyverét. A magyar kormányfő a Magyar Nemzetnek karácsony előtt úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnek nincs játéktere: ki kell fizetnie az eurómilliárdokat a helyreállítási alapból. Macron és Brüsszel viszont az időre játszik: azt szeretnék, ha Orbán ellenzéke nyerne a tavaszi választáson. Akkor ki is fizetnék a pénzt az új kormánynak, amely az nagyon is jól jönne a gazdasági problémák megoldására.

A válság nem vár

A helyreállítási alap célja az, hogy a pandémia okozta óriási gondokat enyhítse, és egyben megteremtse a növekedés alapjait. Az elhúzódó vírusválság miatt nagyon kétséges a jövő évi gazdasági növekedés. A felgyorsuló infláció viszont az életszínvonal csökkenését eredményezheti épp akkor amikor mind Orbán Viktor mind pedig Emmanuel Macron választások előtt áll. Németországban és Csehországban belebuktak a kormányok a vírusválságba. Az elégedetlenség növekedése mindenütt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan csökken az európai szolidaritás. Az új német kormány máris közölte: csakis egyetlen egyszer finanszírozta Németország a helyreállítási alapot! Újabb közös kölcsön nem lesz! Szükség viszont lehet rá. Ezért Macron elnöknek és Orbán Viktornak egyáltalán nem lesz könnyű féléve. Mindkettőjüknek keményen kell küzdeniük, ha választást akarnak nyerni és közben állandóan figyelniük kell az uniós partnerekre – mindenekelőtt Németországra – hogy azok hogyan küzdenek meg a pandémia okozta válsággal, amely nem valószínű, hogy hamarosan végetér.

Orbán és a korrupció

Kenderessy Milán

-

2021-12-25

1

“Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll” – nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Nemzetnek karácsonykor.

Kire vagy mire gondolhatott a magyar miniszterelnök? Talán arra, hogy a szociáldemokrata ex kancellár Putyin kedvenc kijáró embere lett a Gazprom élén? Dehát ez már ősrégi történet. Orbán az új német kormány szereplőiről beszél mint köztudottan korrupt politikusokról. Kire gondolhatott? Olaf Scholz kancellárra? Egy ilyen célzás az Európai Unió vezető országának első számú emberére ugyancsak kockázatos. Ráadásul minden bizonyíték nélkül.

Legjobb védekezés a támadás? Valójában erre gondolhatott Orbán Viktor, aki érzi, hogy szorul a hurok. Mind az USA mind Brüsszel a bukását kívánja. Három vezető uniós állam: Németország, Franciaország és Olaszország ugyanígy. Szövetséges csak egy van Lengyelország, amely éppúgy nem kap pénzt az Európai Uniótól mint Orbán Viktor.

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Macron elnök Budapesten erősítette meg: azon lesz, hogy a magyar kormány egyelőre ne kapja meg az uniós euró milliárdokat a helyreállítási alapból.

Mit mond erről Orbán?

“A Magyarországnak járó pénzt biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere” – mondta a magyar kormányfő. Igaza is lehetne, de a kérdés az, hogy mikor érkeznek ezek az eurómilliárdok Budapestre? Franciaország az EU soros elnöke vagyis Macron fenyegetése nem a levegőből jön. Orbán ellenfelei, és vannak bőven, azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzek csak a választások után érkezzenek meg. Amikor már egy új kormány próbálhatja meg kezelni belőle a magyar gazdaság gondjait.

Orbán ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy nem hiányoznak az uniós pénzek, de komoly megszorító csomagot prezentált. Például: a kormány nem veszi meg a ferihegyi repülőteret. Az állami fejlesztési bank nem fizet ki korábban megígért pénzeket. Ráadásul itt az infláció, amely eltűnteti a bőkezű juttatások reálértékét.

Kinai kölcsön?

Ha nem jön a pénz az Európai Uniótól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól, akkor majd kapni fogunk a kínaiaktól – mondta korábban a magyar miniszterelnök.

Kért-e és főként kapott-e komoly pénzeket “kínai barátaitól” Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnöknek érvényes meghívása van Hszi Csinping kínai elnöktől. Matolcsy György nemzeti bank elnököt azért nem fogadják az USA-ban, mert Peking ügynökének tekintik. A pekingi vezetők nagyon pragmatikusak: fogadták Orbánt akkor is amikor ellenzéki politikusként kígyót-békát kiabált a kínai kommunistákra. Tudták: hamarosan miniszterelnök lesz tehát érdemes vele jóban lenni hiszen hasznos sakkfigura lehet az európai sakktáblán. A kínaiak már Orbán elődeivel is nagyon jóban voltak: Gyurcsány szinte minden évben felkereste Pekinget.

Érdemes-e pénzt tenni Orbánra és ha igen mennyit? Pekingben így vetődik fel a kérdés. Ha Orbán Viktor Szent Ilona szigetén írja az emlékiratait, akkor egy centet sem ér a “kínai barátainak”.

Macron: a magyar kormány nem kap pénzt a helyreállítási alapból

Kenderessy Milán

-

2021-12-14

0

Macron: a magyar kormány nem kap pénzt a helyreállítási alapból

A magyar miniszterelnök és a francia államfő azt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén ami összeköti őket: európai hadsereg, közös agrár érdekek, az atomenergia stb. Más közös platformjuk nemigen akadt.

A francia államfő megerősítette sajtóértekezletén, hogy megemlítette a magyar miniszterelnöknek: nem ért vele egyet a jogállamisági normák megsértésének magyarországi helyzetével!

Orbán erre azt válaszolta, hogy a magyar választóknak kell dönteniük jövő tavasszal. Mire Macron kifejtette, hogy addig viszont a magyar kormány nem számíthat az euró milliárdokra a helyreállítási alapból. Ez finom figyelmeztetés: Orbán vagy megváltozik vagy Damoklész kardként függ a feje felett az uniós pénzek megvonása.

Macron persze abban bízik, hogy Orbán helyett az ellenzék nyer jövő tavasszal.

Ezért találkozott a magyar ellenzék vezetőivel is rövid budapesti látogatása során.

Macron állásfoglalása annál is fajsúlyosabb, mert nemrég egyeztetett Scholz német kancellárral Párizsban vagyis nézeteit az új német kormány is osztja.

Visegrádi négyes vagy páros?

2007 óta Macron az első francia elnök, aki egyszerre találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel. A francia államfő régi elképzelése, hogy leválassza a két mérsékelt államot, Csehországot és Szlovákiát a magyar-lengyel párosról, amely elszántan háborúskodik Brüsszellel.

A magyar és a lengyel kormány pontosan ezért nem kapott eddig egy centet sem a helyreállítási alapból. Scholz német kancellár Varsóban tárgyalt erről a lengyel vezetőkkel, akik gyors megoldást sürgettek. Lengyelországban csak 2023-ban lesznek választások, az Európai Unió addig nem tarthatja vissza a helyreállítási alap pénzeit.

Ziobro igazságügyi miniszter mindenesetre úgy fenyegetőzött a Financial Timesnak, hogy amíg nem kapnak pénzt addig vétózni fognak Brüsszelben.

Igaz, hogy Varsóban Jaroslaw Kaczynski mondja ki a végső szót, de Ziobro pártja nélkül bedőlhet a koalició. Budapest és Varsó tehát egyelőre kitart, de a két mérsékeltebb visegrádi állam már megkapta a maga jussát az uniós helyreállítási alapból. Budapesten a visegrádi államok dicsérték Orbán határkerítését, melyet Macron elnök sem bírált. Csakhogy a migráció már távolról sem olyan fontos probléma mint 2015-ben amikor több mint egymillió bevándorló érkezett az Európai Unióba. Ma már az uniós polgárokat sokkal jobban érdekli a pandémia miatt kialakult gazdasági válság. Ennek kezelésére pedig csak az EU ajánl receptet a hatalmas helyreállítási támogatással. Macron elnöknek és Brüsszelnek ez az erős aduja, mellyel szemben Orbán Viktornak nincs érve. Sőt attól tarthat: a tavaszi választásokon az lesz a tét, hogy Orbán vagy az uniós euró milliárdok ?!…

Macron a Kozma utcai zsidó temetőben kezdte budapesti látogatását

Polonius

-

2021-12-13

0

Macron a Kozma utcai zsidó temetőben kezdte budapesti látogatását

A francia köztársasági elnök virágot helyezett el Heller Ágnes sírján. A magyar filozófus egyik utolsó közéleti szereplése az volt, hogy az Élysée palotában elmondta szerinte melyek mai világunk legfőbb problémái.

Macron elnök európai vezető értelmiségieket látott vendégül – minden európai államból egyet-egyet. Magyarországot az Élysée palotában Heller Ágnes képviselte. A jeles filozófus 90 éves korában halt meg. Politikailag mindvégig aktív volt: állást foglalt amellett, hogy az ellenzéki összefogásban a Jobbik is részt vegyen.

Macron látogatását a zsidó temetőben az is indokolhatta, hogy Franciaországban élt és írt Elie Wiesel, akit Máramarosszigetről szállítottak a halál táborba 1944-ben. A magyar származású zsidó író megkapta a Nobel békedíjat.

Macron elnök találkozott a Mazsihisz vezetőivel is még mielőtt találkozott volna Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel illetve a visegrádi államok vezetőivel.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy Ferenc pápa látogatásának üzenete is a keresztény – zsidó megbékélés volt: a katolikus egyházfő ellátogatott a budapesti zsinagógába, amely a gettó szimbóluma volt 1944-ben.

Orbán ellenfél és partner

Így fogalmazott elutazás előtt a francia elnök, aki a visegrádi államok vezetőivel azért kíván találkozni, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.

Macron elnök ezenkívül választások elé néz: jövő áprilisban tartják meg a kétfordulós elnökválasztást Franciaországban. Macron két szélsőjobboldali ellenfelét nemrég fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten. Marine Le Pen legutóbb Varsóban is találkozott a magyar miniszterelnökkel, akivel nagy szélsőjobboldali frakciót próbáltak összeszeszkábálni Lengyelországban – sikertelenül. A másik szélsőjobboldali jelölt Eric Zemmour berber zsidóként jellemzi önmagát, és elsősorban a muzulmán bevándorlókkal szemben akarja mozgósítani a francia közvéleményt.

Pénz beszél

Franciaország már megkapta az euró milliárdokat az uniós helyreállítási alapból éppúgy mint a két mérsékeltebb visegrádi állam: Csehország és Szlovákia. Magyarország és Lengyelország egy centet sem kapott eddig. Brüsszel nem rejti véka alá, hogy szívesebben adná a pénzt a jelenlegi rendszer ellenzékének: Varsóban Donald Tusknak és Budapesten Márki-Zay Péternek.

Ziobro lengyel igazságügyi miniszter viszont azzal fenyegette meg Brüsszelt, hogy a lengyel diplomácia vétózni fog mindaddig amíg nem kapja meg a pénzt.

Scholz német kancellár Lengyelországban tárgyal, hogy valamiféle kompromisszumot kössön a lengyel kormánnyal.

Macron elnök Budapesten valami hasonlóra törekszik azzal a különbséggel, hogy igyekszik megosztani a visegrádi tábort. Kompromisszumot kötni a mérsékelt Csehországgal és Szlovákiával. Lengyelországgal és Magyarországgal fennállnak az elvi ellentétek, de gyakorlati megállapodások születhetnek például az atomenergiáról, melyet Franciaországhoz hasonlóan e két állam is támogat miközben Németország ellenzi azt.

Ettől függetlenül Franciaország Németországgal és Olaszországgal együtt kívánja megreformálni az Európai Uniót, és előrelépni az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski álláspontja ezzel ellentétes, de jelenleg nem sok külső támogatásra számíthatnak, és a saját erejük csekély arra, hogy bármit elérjenek. Annál is kevésbé, mert nem tudnak reális alternatívát felvázolni, Brüsszel bírálatából pedig nem lehet megélni…

Macron budapesti látogatása

Polonius

-

2021-12-07

0

Jövő hétfőn Magyarországra jön a francia elnök, aki itt találkozik a négy visegrádi állam vezetőivel. Az előző 2019-es találkozó óta a V4-ek két vezetője már dicstelenül távozott a politika vezetők színpadáról. A másik kettőnek még megvan a széke, s ha meg akarják tartani jó lesz erről Franciaország elnökét is meggyőzni.

Franciaország január elsejétől az Európai Unió soros elnöke, ezért Emmanuel Macron fontosnak tartja, hogy személyesen is megismerje a tagállamok vezetőinek véleményét még akkor is, ha azok markánsan különböznek a francia állásponttól.

Macron elnök nemrég Rómában írt alá stratégiai együttműködési egyezményt Mario Draghi olasz kormányfővel, és ebben azt fogalmazták meg, hogy erősíteni kell az integrációt és lépéseket tenni az Európai Egyesült Államok felé nehogy az Európai Unió lemaradjon a globális versenyben.

Macron elképzelései szerint a jövőben a francia-német-olasz trió irányítaná az Európai Uniót vagyis számítanának azzal az eddigi gyakorlattal amikor Merkel kancellárnak egyedül volt meghatározó befolyása.

Olaf Scholzot már ünnepélyesen fogadták az Élysée palotában röviddel azután, hogy megnyerte a választást Németországban.

Működik-e még a visegrádi blokk?

Macron elnök korábban tudatosan törekedett a négyes visegrádi csoport megosztására. A cseheket és a szlovákokat kívánta a maga oldalára állítani a Brüsszellel háborúskodó magyarokkal és lengyelekkel szemben. Orbán szövetségesei időközben meggyengültek Prágában és Pozsonyban. Nem sikerült új varsói szerződést sem kötni a hétvégén.

A szembenállás Brüsszellel egyre kevésbé tűnik kifizetődő vállalkozásnak. Csehország és Szlovákia már megkapta az euró milliárdokat a helyreállítási alapból míg Magyarország és Lengyelország nem. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Orbán politikája nem kínál reális alternatívát Brüsszelhez képest.

A francia diplomácia ugyanakkor el akarja kerülni, hogy a visegrádi négyes végképp a németek vadászterülete legyen. Ezen a ponton ütközhet Macron elnök és Scholz kancellár. Végeredményben azonban mindkettőjüknek olyan uniós tagállamokra van szüksége, amelyekkel együtt lehet működni. Orbán Viktor kekeckedése zavarja az uniós együttműködést, erre pedig sem idő sem energia nincs. Senki sem kíván véget nem érő politikai-ideológiai vitákat folytatni olyan helyzetben amikor az Európai Unió épphogy kilábalóban van a pandémia okozta gazdasági válságból.

Európai Egyesült Államokat akar az új német kormány

Kenderessy Milán

-

2021-11-25

1

Európai Egyesült Államokat akar az új német kormány

Egyértelmű fordulat a Merkel korszakhoz képest és új korszakot jelez az Európai Unióban. Macron francia elnök és Draghi olasz kormányfő épp mostanában ír alá olyan stratégiai együttműködési nyilatkozatot, melynek a célja egyezik az új német kormány akaratával: Európai Egyesült Államok.

A német diplomácia vezetője Baerbock asszony lesz, aki a zöldek vezetőjeként már többször bírálta Orbán Viktort és a nemzeti együttműködés rendszerét. Különösen amiatt, hogy bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de ennek ellenére a magyar kormány jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, melyek gyengíteni igyekeznek a Nyugatot.

Szorul a hurok Orbán körül

A magyar miniszterelnök szuverenitás koncepciója pontosan ellentétes az Európai Egyesült Államok gondolatával. Az új német kormány jelezte is, hogy arra kívánja sürgetni az Európai Uniót, hogy minél határozottabban lépjen fel az olyan tagállamok ellen, amelyek megsértik alapelveit.

Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra, és ez végképp jelezte: az USA a távozását szeretné elérni.

A budapesti amerikai nagykövetség ezért is szervezi Márki-Zay Péter támogatását külföldön és belföldön egyaránt.

Csányi-Márki-Zay találkozó

Az OTP főnöke, akinek jó orra van a változásokra hiszen ezért is maradhatott mindeddig a legnagyobb magyar bank élén, meghívta az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Korábban Csányi Sándor Karácsony Gergelyt támogatta az ellenzéki versengésben, de most váltott, és Márki-Zay Péterrel cserélt eszmét arról, hogy mire számíthat, ha fordulat következik be a választások után 2022-ben.

A korrupció ellenes kampány ugyanis sok mindenkit érinthet. Márki-Zay Péter például már jelezte: ő kiadná Hernádi Zsolt MOL vezért Horvátországnak, akit ott korrupció miatt már elítéltek. Csakhogy Hernádi Zsolt Csányi régi üzleti partnere, az OTP-t és a MOL-t sok szál fűzi össze.

Csányi Sándor ezenkívül a legnagyobb agrár vállalkozók közé tartozik, ebben a minőségében igen sok uniós pénzhez jut.

Ez szúrja a szemét az ellenzéknek. Ara Kovács Attila, a DK uniós parlamenti képviselője a Facebookon megírta: ő bizony nem szavazta meg az Európai Unió új agrár programját, mert nem szeretné, ha az uniós pénzek a jövőben is a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit gazdagítanák.

Brüsszel – Varsó szakítópróba

Polonius

-

2021-10-30

0

Kompromisszumos javaslattal állt elő Ursula von der Leyen asszony annak érdekében, hogy enyhítse a válságot, amely a brüsszeli bizottság és a lengyel kormány között kialakult.

Mi a javaslat lényege?

Az első 13%-át a 34 milliárd eurós uniós csomagnak akkor kapná meg Lengyelország, ha ünnepélyesen elkötelezné magát a bíróságok fegyelmi kamarájának megszüntetésére. Ebbe a varsói kormány belemehet hiszen Morawiecki miniszterelnök jelezte: felszámolják a fegyelmi kamarákat, mert nem váltak be a gyakorlatban. Csak kérdés, hogy mikor teszik ezt?

Ez a könnyebbik dolog, de a nehezebb az, hogy Varsónak el kellene állnia az egész bírósági reformtól, ha az egész összeget meg szeretné kapni. Csakhogy a PiS elkötelezte magát a reform mellett, amelyet az Európai Unió nem véletlenül nem akar elfogadni. Ez ugyanis

sértené az egyik legfontosabb alapelvet, mely szerint az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie a politikai hatalomtól.

A másik vitapont: a lengyel kormány nem akarja elfogadni, hogy az uniós jog felülírja a hazai törvényeket. Ez is az Európai Unió fontos alapelve, melyről Brüsszel nem mondhat le. A varsói kormány viszont nehezen vonulhatna vissza anélkül, hogy elveszítené az arcát a saját szavazó tábora előtt.

Lengyelországnak napi 1 millió eurót kellene fizetnie amíg ezek a problémák meg nem oldódnak. Ehhez jön még az a félmillió euró naponta, melyet a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt kell Varsónak kifizetnie. Az Európai Bíróság ugyanis ennyire ítélte Lengyelországot – Csehország feljelentése alapján – azért, mert nem zárt be egy környezetszennyező lignit bányát a két állam határának közelében.

Merkel öröksége

A kancellár asszony háttéralkukat kötött a magyar és a lengyel vezetéssel, hogy biztosítsa az uniós gépezet folyamatos működését.

A pénz megvonása hatékony eszköz lehet, mert a magyar és a lengyel választók minden valószínűség az eurómilliárdokat választanák Orbán Viktor illetve Jaroslaw Kaczynski helyett.

A probléma megoldása Merkel utódaira marad: mindenekelőtt Olaf Scholzra, aki várhatóan Németország új kancellárja lesz és Emmanuel Macron elnökre, aki nagyobb szerepet kíván játszani az európai ügyekben mint eddig.

Magyarországnak és Lengyelországnak – éppúgy mint minden tagállamnak – vétójoga van, és ezzel akadályozhatják az uniós döntéshozatalt. Amennyiben a tagállamok többsége úgy dönt, hogy előbbre kíván lépni az Európai Egyesült Államok felé, akkor Scholznak és Macronnak kell megtalálni azt a döntési formát, amely lehetővé teszi a kisebbségi vétózás elkerülését.

Mindenki az időre játszik: Magyarországon és Franciaországban jövőre, Lengyelországban egy évvel később rendeznek választásokat, de az utóbbit előre hozhatják.

Brüsszel abban érdekelt, hogy bukjanak meg az Európával szemben szkeptikus kormányok Magyarországon és Lengyelországban.

Jelenleg patthelyzet van, de amíg a politikai kötélhúzás tart, az Európai Unió szépen lassan lemarad vetélytársai mögött a globális piacon. Az idő tehát sürget, de hogyha elhúzódik a nemzeti és európai érdekek csatája, akkor a vetélytársak lassacskán leírják az Európai Uniót …

A Pegasus-t többé nem használják francia telefonszámok esetében

Polonius

-

2021-10-26

0

A Pegasus-t többé nem használják francia telefonszámok esetében

Eyal Hulata, az izraeli kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója diszkréten tárgyalásokat folytatott Párizsban októberben, hogy “eloszlassa a félreértéseket a két állam között.”
Tájékoztatta az izraeli miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Macron francia elnök diplomáciai tanácsadóját, fhogy francia telefonszámon többé nem használják a Pegasus szoftvert.

A legkínosabb félreértés az volt, hogy kiderült: magát Macron elnököt is lehallgatták a Pegasus szoftver segítségével! Párizs felkapta a vizet, és az izraeli kormányt vádolta azért, hogy a Pegasus programot olyanoknak is eladta, akik Franciaország ellen kémkedtek. Most az izraeli miniszterelnök tanácsadója sietett megerősíteni: Franciaország biztonsága, Izraelnek is elemi érdeke. Épp ezért a jövőben francia telefonszámok ellen nem indít akciót Pegasus szoftverrel senki sem! – igérte meg a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Ebből persze az is kiderül, hogy a Pegasust árusító izraeli cég maga is hozzájuthat a megfigyelt célszemély adataihoz!

Nálunk ez hogy van?

Orbán Viktor igyekezett elviccelni az ügyet a parlamentben mondván: ha a nemzetbiztonság a tét, akkor a szolgálatok megfigyelnek püspököt és utcaseprőt egyaránt!

Jogilag ez is meglehetősen problematikus, de a nemzetbiztonság szempontjából legalább akkora gond, hogy a Pegasus információi szinte automatikusan eljuthatnak a Moszadhoz illetve rajta keresztül a CIA-hez. Orbán Viktor nyilvánvalóan tudatában volt ennek amikor megbízta akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor Józsefet, hogy vásárolja meg a Pegasust. A magyar hírszerzés nagy öregjét akkor fogadta Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök is.

A realitásokkal Orbán Viktor tisztában van: az igazán fontos telefonbeszélgetésekhez nem használ internethez kapcsolódó telefont!

Az amerikaiak ugyanis már a felhőben figyelnek. Orbán Viktor pedig tart a Biden adminisztrációtól, amely nem hívta őt meg a demokrácia csúcstalálkozóra, melyet decemberben rendeznek meg Washingtonban.

A francia államtitkár nem hisz a Huxitban vagy a Polexitben

Polonius

-

2021-10-17

0

A francia államtitkár nem hisz a Huxitban vagy a Polexitben

“Kizárom a diplomáciai dialógusból az olyan szavakat mint a Huxit vagy a Polexit /Magyarország vagy Lengyelország kilépése az Európai Unióból” – nyilatkozta a Klubrádióban Clément Beaune, az európai ügyek francia államtitkára.

Macron elnök bizalmasa felkereste a Klubrádiót, hogy szolidaritásáról biztosítsa miután a hatalom elvette tőle a sugárzás jogát, és immár csak interneten lehet jelen a média világban. Emiatt a hallgatottsága csökken, kevesebb embert tud elérni épp a választási időszakban amikor az előválasztási küzdelmek miatt megnövekedett a közvélemény érdeklődése a közélet iránt.

“Nem reális forgatókönyv Magyarország vagy Lengyelország kilépése az Európai Unióból, egyiknek sem szabad megtörténnie!”

– hangsúlyozta a francia államtitkár. Aki utalt arra, hogy bár a jogállam vagy a sajtószabadság ügyében eltérő álláspontok vannak, azért a francia kormány keresi az együttműködést Budapesttel és Varsóval.

Macron elnök például Magyarországgal és Lengyelországgal együtt akar fellépni az atomenergia mellett, melyet Németországban és az egész Európai Unióban sokan elleneznek.

“Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy meg lehet szegni a klub szabályait! Ezért

gondolom, hogy a jogi eljárások és a pénzügyi szigorítások elérik a céljukat”

– mondta Clément Beaune.

Meleg jogok

A Klubrádióban erről nem beszélt a francia államtitkár, de Lengyelországban heves vitát folytatott a hatóságokkal, mert néhány megye LMBTQ mentes övezetnek nyilvánította magát.

Az államtitkár, aki egyébként maga is meleg, határozottan elítélte ezt. Látogatását követően több megye visszavonta az LMBTQ mentes övezet minősítést annak érdekében, hogy hozzájuthasson európai pénzekhez.

Jelenleg sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem jut hozzá az uniós helyreállítási alap euró milliárdjaihoz pedig azokat már beleszámították a fejlesztési tervekbe. Brüsszel azonban a pénzügyi szigorítással akarja elérni egyrészt az uniós normák betartását másrészt pedig a korrupció ellenőrzését Magyarországon és Lengyelországban.

Le Pen magyarországi látogatásának háttere

FüHü

-

2021-10-16

0

Le Pen magyarországi látogatásának háttere

Sokakat meglepett a tegnapi bejelentés, hogy október utolsó hetében Budapestre jön Marine Le Pen. Arról mindenki tudott, hogy Orbán évek óta ostromolja egy találkozóért, jogos a kérdés tehát, Le Pen számára ennek miért épp most jött el az ideje?

Orbán eddig is bárhol szívesen találkozott volna vele, de Le Pen most még azt a szívességet is megteszi neki, hogy Budapestre jön. Mi történt időközben? – teszik fel sokan a kérdést. És milyen haszna vagy kára lehet ebből a magyar ellenzéknek? Macron vajon nyíltabb szimpátiával fordul majd az Orbánnal megküzdeni kész ellenzék felé?

De menjünk sorjában

Milyen érdeke fűződik Orbánnak egy ilyen találkozóhoz? A választ mindenki tudja: kiegészíteni az európai szélsőjobboldali panorámát Le Pennel, s eljátszani azt – legalább a sajátjai előtt -, hogy ő, mármint Orbán dominálja ezt a panorámát.

Sokkal tanulságosabbak Le Pen személyes indokai. A jövő áprilisi francia elnökválasztáson egyelőre nem Le Pen Macron legveszélyesebb kihívója, hanem egy Eric Zemmour nevű esszéista, tévés blog-tulajdonos, aki e pillanatban nagyobb támogatottságot tudhat maga mögött, mint az elmúlt években középre tájékozódó Le Pen. Ez a látogatás azért kellett Le Pennek, hogy bizonyítsa: ő bizony megmaradt annak, aki apjától pont tíz éve átvette a szélsőjobbos mozgalom vezetését.

Apropó papa! Jean-Marie Le Pen, vagyis Marine apja a napokban igen támogatólag beszélt lánya radikális kihívójáról, Zemmourról, őt nevezve „igaz hazafinak” s a „gaullizmus igazi folytatójának”. Ez is egy komoly kihívás Marine szemében, vagyis úgy döntött, egy látogatás erejéig beadja a derekát Orbánnak, elvégre a papa éveken át nagy csodálója volt a Fidesz első emberének.

És hogyan szemlélheti Macron ezt az egész színjátékot?

A francia elnök már rég a helyén kezeli Orbánt. A múltkori választások előtt Párizsban fogadta őt és Brüsszelben is találkozott vele, hogy Le Pen támogatóinak egy részélt elbizonytalanítsa; feltehetően ez lehetett eddig Le Pen idegenkedésének igazi oka Orbánnal szemben. Macron egyértelműen megveti Orbán kelet-európaiságát, de lehetőséget lát a politikus manipulálására. Ennélfogva e találkozók másról sem szóltak, minthogy szavazatokat raboljon Le Pentől. Egyben jelentősnek tekinti Orbán befolyását az európai szélsőjobbon, s ezért az Orbánra gyakorolt eddigi túlnyomó merkeli befolyással szemben alkalmat kereshet némi francia befolyást szerezni is.

Le Pen viszont nem akarja elkövetni azt a hibát, hogy ezalkalommal se lássák őt együtt Orbánnal, s az Macronnal parolázva hasson a francia belpolitikára.

Látnunk kell, hogy ezek az események mindenkit csak belpolitikai szempontból érdekelnek; Orbán eljátssza sajátjainak az untig ismert, csak magáról szóló népszínművet; a két francia politikus pedig – ennél azért finomabb koreográfiában előadva – megteszi ugyanezt otthon.

Ara-Kovács Attila

Címke: macron

Miből fizesse vissza azt a 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Unió, amelyet a helyreállítási alap létrehozására fordított? Brüsszelnek három javaslata van:

1- a szén-dioxid kibocsátás megadóztatása 2- a karbon kereskedelem adója 3- a társasági adó reformja

Macron: nem várható az uniós pénzek kifizetése a magyar kormánynak

A válság nem vár

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Mit mond erről Orbán?

Kinai kölcsön?

A magyar miniszterelnök és a francia államfő azt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén ami összeköti őket: európai hadsereg, közös agrár érdekek, az atomenergia stb. Más közös platformjuk nemigen akadt.

Visegrádi négyes vagy páros?

A francia köztársasági elnök virágot helyezett el Heller Ágnes sírján. A magyar filozófus egyik utolsó közéleti szereplése az volt, hogy az Élysée palotában elmondta szerinte melyek mai világunk legfőbb problémái.

Orbán ellenfél és partner

Pénz beszél

Működik-e még a visegrádi blokk?

Szorul a hurok Orbán körül

Csányi-Márki-Zay találkozó

Csányi Sándor ezenkívül a legnagyobb agrár vállalkozók közé tartozik, ebben a minőségében igen sok uniós pénzhez jut.

Kompromisszumos javaslattal állt elő Ursula von der Leyen asszony annak érdekében, hogy enyhítse a válságot, amely a brüsszeli bizottság és a lengyel kormány között kialakult.

Mi a javaslat lényege?

Merkel öröksége

Mindenki az időre játszik: Magyarországon és Franciaországban jövőre, Lengyelországban egy évvel később rendeznek választásokat, de az utóbbit előre hozhatják.

Nálunk ez hogy van?

“Kizárom a diplomáciai dialógusból az olyan szavakat mint a Huxit vagy a Polexit /Magyarország vagy Lengyelország kilépése az Európai Unióból” – nyilatkozta a Klubrádióban Clément Beaune, az európai ügyek francia államtitkára.

Meleg jogok

Sokakat meglepett a tegnapi bejelentés, hogy október utolsó hetében Budapestre jön Marine Le Pen. Arról mindenki tudott, hogy Orbán évek óta ostromolja egy találkozóért, jogos a kérdés tehát, Le Pen számára ennek miért épp most jött el az ideje?

De menjünk sorjában

És hogyan szemlélheti Macron ezt az egész színjátékot?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

1- a szén-dioxid kibocsátás megadóztatása
2- a karbon kereskedelem adója
3- a társasági adó reformja