Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Macron parlamenti többség nélkül

A francia köztársasági elnök mozgalma nem tudta megszerezni az abszolút többséget, megerősödött a szélsőjobb és a szélsőbal. Macron a meggyengült köztársaságiak (De Gaulle és Nicolas Sarkozy pártja) támogatásában reménykedhet.

Merkel kancellár távozása után Macron az Európai Unió meghatározó politikusává vált, aki soros uniós elnökként is képviselhette a 27 tagállamot – nemrég például Kijevben a német kancellár, az olasz miniszterelnök és a román elnök társaságában.  A diplomácia elnöki előjog Franciaországban, ebben nem lesz változás, de Macron maga nagyon meggyengült hiszen Franciaország kormányzása igen nehézzé vált. A szélsőbaloldal, amely eredetileg megcélozta a kormányfői posztot, most meg akarja buktatni Macron miniszterelnökét, akinek immár nincsen többsége a parlamentben. A Les Républicains – a köztársaságiak – szavazataikkal megmenthetik Macron rendszerét, de kérdés, hogy  mit kérnek cserébe. Ráadásul ők is megosztottak: egy részük hajlik a paktumra Macronnal, de a szélsőségesebbek szívesebben működnének együtt Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmával.

A vásárlóerő a vereség oka

Macron ötéves elnöksége idején az átlag francia úgy érezhette, hogy stagnál az életszínvonala miközben az elité növekszik. Az elmúlt hónapokban Franciaországban is galoppozni kezdett az infláció, amely milliók életkörülményeit tette nehezebbé. Ők szavaztak a szélsőjobbra és a szélsőbalra.
Franciaország államadóssága a vírusválság miatt az éves GDP 100%-a fölé nőtt vagyis Macron mozgástere minimális. Ezért a francia elnök előre menekül: a gyorsabb európai integrációban látja a megoldást. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Unió vegyen fel hiteleket. Ezt Merkel kancellár egyszer elérte a vírus válságra hivatkozva. Macron a dél-európai államokkal együtt állandósítani szeretné. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a fukar államok, mindenekelőtt Németország?

Európa vezetők nélkül maradhat

A Macron-Scholz-Draghi trió komoly belpolitikai kihívással néz szembe. Az infláció és a fenyegető gazdasági válság nemcsak Macron helyzetét nehezíti meg hanem a német kancellárét és az olasz miniszterelnökét is. Olaszországban nemrég a jobboldal- szélsőjobboldal koalíciója nyerte a helyhatósági választásokat.

Matteo Salvini szeptemberig adott haladékot a Draghi kormánynak. Addigra ugyanis a miniszterelnök kioszthatja az uniós euró milliárdokat. Salvini épp ezért lépett be a kormányba. Később viszont megpróbálja megbuktatni Draghi kormányát, melynek parlamenti támogatottsága és népszerűsége ugyancsak kérdéses.

Scholz kancellárnak a koalícióval akadnak gondjai: mind a zöldek mind pedig a szabad demokraták az amerikai nézeteket vallják az ukrajnai konfliktusban, és ugyancsak megnehezítik a szociáldemokraták dolgát. Akik gyors tűzszünettel szeretnék mielőbb lezárni az ukrajnai konfliktust. Scholz kancellár nem támogatta eredetileg az orosz olaj embargót sem, de az USA külső és koalíciós partnereinek belső nyomása végülis rávette erre. Ha orosz gázembargót is akarnak, akkor kérdésessé válik a téli gázellátás Németországban.

Ilyen körülmények között kicsit nehéz vezető szerepet vállalni az Európai Unióban egy gazdasági válság kellős közepén.

Macron: Ukrajnának tárgyalnia kell Oroszországgal

A francia elnök jelenleg Romániában és Moldovában tárgyal, majd Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök társaságában Kijevbe utazik.

Az Európai Unió három vezető hatalma arra akarja rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tárgyaljon a tűzszünetről Putyin orosz elnökkel. Colonna francia külügyminiszter nemrég Kijevben ugyanerről győzködte az ukrán vezetőket – mérsékelt sikerrel. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter vetette fel Davosban, hogy Ukrajnának területi engedmények árán is ki kell egyeznie Oroszországgal. Lényegében ugyanez a véleménye a francia elnöknek, a német kancellárnak és Olaszország miniszterelnökének.

A magyar diplomácia álláspontja hasonló. Ezzel szemben áll a másik tábor, melynek legelszántabb szószólója Lengyelország és fő támogatója Biden diplomáciája. Az USA és szövetségesei Putyin megbuktatására törekszenek. Ezzel szemben Macron francia elnök azt hangoztatja, hogy nem szabad megszégyenítő helyzetbe hozni Oroszországot, amely továbbra is nagyhatalom marad, és amellyel modus vivendit kell találni a háború után is.

Változó hadi helyzet Ukrajna keleti részén

Az oroszok előrenyomulnak és hamarosan megszerezhetik az ellenőrzést a két “népköztársaság” fölött, melyet szövetségeseik kiáltottak ki Luhanszk és Donyeck kormányzóságban. Ha ez megtörténik, akkor tárgyalásokra kényszerülhet Zelenszkij ukrán elnök is. Biden elnök nem zárta ki a területi engedményeket, de azt hangsúlyozta, hogy ez Ukrajnától függ. Csakhogy Ukrajna olyan nagy mértékben függ az Egyesült Államoktól, hogy a valóságban a döntést Washingtonban kell meghozni.

Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb azt mondta, hogy a háború sokáig elhúzódhat Ukrajnában. Kissinger szerint ha egy-két hónapon belül nem lesz tűzszünet Oroszország és Ukrajna között, akkor annyira elmérgesedhet a helyzet, hogy hosszú időszakra nem jöhet létre európai békerendszer. Márpedig enélkül Európa egyik országa sem élhet biztonságban.

Macron: a Nyugatnak nem kellene Oroszország megalázására törekednie

Franciaország elnöke úgy véli, hogy bár Putyin fatális hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, de erre a válasz nem az kellene, hogy legyen: meg kell buktatni Putyint!

A francia elnök ugyanazt hangsúlyozza mint Kissinger ex külügyminiszter, aki Davosban óvta az USA-t attól, hogy a falhoz szorítsa Putyint. Ebben az esetben ugyanis létrejöhet egy szoros orosz-kínai szövetség, melyet az Egyesült Államoknak mindenképp el kellene kerülnie – hangsúlyozta a csaknem százéves Henry Kissinger. Akinek legjelentősebb stratégiai lépése az volt, hogy előkészítette Nixon elnök történelmi paktumát Mao elnökkel 1972-ben. Kissinger – éppúgy mint Macron – azzal érvel, hogy Oroszország része az európai biztonsági rendszernek, ezért az érdekeit figyelembe kellene vennie a nyugati nagyhatalmaknak is.

Ukrán elutasítás

Mind Macron mind pedig Kissinger azon a véleményen van, hogy az ukránoknak el kellene fogadniuk bizonyos területi engedményeket cserébe a háború befejezéséért. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter visszautasította Macron véleményét. Megerősítette: Ukrajna nem mond le területének egyetlen négyzetcentiméteréről sem. Az amerikai demokrata kormányzat – Lengyelországhoz és a balti államokhoz hasonlóan – támogatja az ukrán álláspontot. Legalábbis szavakban. Biden elnök kétértelműen annyit mondott, hogy területi engedményekre sor kerülhet, de csakis akkor, ha maguk az ukránok kezdeményezik ezt. Henry Kissinger a hatalmi mechanizmusok alapos ismeretében arra szólította fel a washingtoni kormányzatot, hogy vegye rá Zelenszkij elnököt a területi engedményekre. Erről egyelőre szó sincs. Az USA hadügyminisztere Kijevből hazatérőben kijelentette: Ukrajna megnyerheti a háborút. Blinken amerikai külügyminiszter pedig azt jósolta, hogy sokáig elhúzódhat a háború Ukrajnában.

Világgazdasági válság lehet a háború elhúzódásának ára

Erre figyelmzetette a világot Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke pedig arról beszélt, hogy hurrikán csaphat le a globális gazdaságra. Ha ugyanis elhúzódik a háború, akkor tovább gyengülhetnek a globális szállítási láncok , melyek régebben megakadályozták a magas inflációt. Most viszont az infláció mindenütt galoppozik, és senki sem tudja: miképp lehetne megállítani? Nouriel Roubini, aki megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot, most arról ír, hogy beköszönthet a globális stagfláció korszaka vagyis csak az árak emelkednek míg a világgazdaság stagnál. Ezért sürgeti azt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, hogy Ukrajna és Oroszország kössön tűzszünetet egy-két hónapon belül. Ellenkező esetben ugyanis olyan világgazdasági válság alakulhat ki, mely megroppanthatja a nyugati világot is.

Csapás az orosz informatikai hadviselésre Ukrajnában

Kilőtték a kilencedik orosz tábornokot Ukrajnában, ahol a háború kezdete óta már nagyon sok főtiszt halt meg – szám szerint 36. Ez a tábornok ráadásul nagyon hiányozni fog, mert korábban ő volt a Nyugati Körzet informatikai parancsnoka a háború előtt. Ennek a körzetnek a vezetőjét Dvornyikov hadseregtábornokot bízta meg Putyin az Ukrajnában harcoló orosz csapatok főparancsnoki tisztségével. Anton Szimonov vezérőrnagy irányíthatta mellette az informatikai rendszert, amelynek meghatározó szerep jut a korszerű hadviselésben. A tábornok nem is a fronton esett el hanem akkor amikor ukrán tüzérségi támadás ért egy orosz konvojt Harkov közelében.

Az ukrán hadügyminisztérium közlése szerint a háború kezdete óta 23.500 orosz katonát öltek meg, 1.026 tankot semmisítettek meg és 200 harci repülőt lőttek le. Mégha az ukránok – háborús propaganda miatt – el is túlozhatják a számokat, az oroszok vesztesége óriási, és ez aligha javítja a csapatok morálját.

Macron újabb támogatást ígért

Telefonon beszélt a hétvégén Macron francia elnökkel Zelenszkij ukrán államfő. Macron azon kevés nyugati vezető közé tartozik, aki folytatja a párbeszédet Putyinnal a háború megkezdése óta is. Az nem derült ki, hogy Macron próbált-e közvetíteni. Az Ukrajna sorsát rendező minszki egyezményben Franciaország az egyik külföldi garantálója volt az alkunak.

Macron elnök többször is hangsúlyozta, hogy neki nem célja Putyin megbuktatása. Franciaország a háború gyors befejezésében érdekelt. Zelenszkij annyit mondott, hogy egyre nehezebb tárgyalni az oroszokkal, mert a napfényre kerülő tömeggyilkosságok a közvéleményt végképp Putyin ellen fordították Ukrajnában.

“Az ukránok nem tárgyalni akarnak, hanem végezni akarnak azokkal az oroszokkal, akik a háborús bűncselekményeket elkövették”

– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

NINCS ILYEN TANULSÁG, MÁSIK VAN

Két országban is parlamenti választást tartottak a hét végén, és mindkettőben vereséget szenvedtek azok, akiknek Orbán Viktor nemcsak politikai, de pénzbeli támogatást is adott, akiket fontos szövetségesének tekintett, és akik maguk is szövetségesüknek tekintették Orbánt.

Franciaországban Macron elnököt újjáválasztotta a franciák többsége, nem fenyegeti azonnali veszély az Európai Uniót. Szlovéniában a politikai újonc Robert Golub frissen létrejött pártjával legyőzte Janez Janšát. Nem arról van szó, hogy „az ellenzék” legyőzte volna „a kormánypártot”, hiszen Janša egy több pártból álló koalíció miniszterelnöke volt, amelynek a ciklus közben vette át kormányon kívülről a vezetését, amikor az előző választást követően alakult több párti koalíció felbomlott.

Azt mondja egy jobboldali „elemző”, hogy a szlovéniai választás azt mutatja, hogy le lehet győzni a kormánypártot, csak új ellenzéki politikai erőre van szükség. Ez csacsiság. Franciaországban a demokratikus oldal régi (egyébként nem annyira régi) vezetője, Szlovéniában a demokratikus oldal új vezetője azért győzhette le Orbán egy-egy szövetségesét, mert mindkét országban demokratikus választás volt.

Ez Franciaországban nyilvánvaló, mert ott egy szélsőjobboldali, EU-ellenes párt ellenzékből próbálja megszerezni a politikai főhatalmat. Szlovéniában Orbán szövetségese ugyan kormányon volt – immár másodszor –, de egyik miniszterelnöksége során sem tudta felszámolni a liberális demokráciát, nem tudott önkényuralmat építeni, noha tett kezdeti lépéseket ebben az irányban. Ugyanúgy nem, ahogy Szlovákiában Robert Fico, Csehországban Andrej Babiš sem tudott – többé-kevésbé Orbán barátjaként– önkényuralmat építeni, még ha Fico (és az őt felváltó Pellegrini) idején is valamelyest maffiásodott a szlovák állam, és Babišsal szemben megalapozottan merült fel korrupciós vád. Mindkét esetben törekedtek a sajtó, a média egy részének megszerzésére, nem is eredménytelenül.

Mégis, Szlovéniához hasonlóan Szlovákiában és Csehországban is szabad választáson lehetett legyőzni az Orbán-barát korábbi miniszterelnököt.

Babišt is, Ficot is, Janšát is rendszeresen állították párhuzamba Orbánnal, ez azonban tévedés. Ha szerettek volna is, de egyikük sem tudott Orbánhoz hasonlóan önkényuralmi rendszert felépíteni. Egyikük sem volt olyan fékezhetetlenül nacionalista, mint Orbán, egyikük sem állt olyan vehemensen szembe az Európai Unióval, egyikük sem volt Putyin szövetségese. (Csehországban Miloš Zeman köztársasági elnök vonzódott Oroszországhoz, de ő nem volt azonos Babišsal, ha volt is közöttük egyfajta érdekszövetség.) Ami azonban a legfontosabb különbség: pártjaik, a cseh ANO, a szlovák Smer vagy a szlovén SDS nem váltak állampárttá, és nem alakult ki a három országban az állampárttól való függőségeknek az élet minden területét átható rendszere. Ezért is lehettek szabadak és nagyjából tisztességesek is a választások, és ezért nyerhették meg azokat a hivatalban levő miniszterelnökkel és pártjával szemben olyan politikusok, akik korábban ellenzékben voltak.

Nálunk, Magyarországon gyökeresen más a helyzet. Orbán tizenkét évet töltött folyamatosan hatalmon, és ezt a tizenkét évet arra használta fel, hogy leválthatatlanná tegye magát és rendszerét. Nemcsak a választási rendszert alakította át a maga érdekei szerint, nemcsak a médiában épített ki túlsúlyt, de a gazdasági és kulturális életben is maga alá gyűrt elegendő szereplőt ahhoz, hogy a Fidesz állampárttá váljon, és a társadalom széles körét hatotta át a fideszes illetékeseknek való kiszolgáltatottságok rendszere. Ők adják a munkát, ők adják a megrendelést, ők adják a megjelenési lehetőséget és így tovább.

Találóan beszél erről Gőgös Zoltán, az MSZP egykori elnökhelyettese és országgyűlési képviselője: „… a falvakban fogva vannak az emberek. Olyan függőségi rendszerek épültek ki, amelyekben senki, még az ellenzéki szimpatizánsú emberek sem teszik kockára az egzisztenciájukat. És nemcsak a közmunkásokról beszélek, hanem az önkormányzati dolgozókról, az óvónőkről, a tanárokról, az orvosról, meg az ő szüleikről, gyerekeikről, unokáikról. Mindenkit fog a polgármester, akit meg fog a fideszes parlamenti képviselő. Aki nem áll be a sorba, nem jut fejlesztési forráshoz.

Durvább a jelenlegi függőségi rendszer, mint a Kádár-korszak végén volt.”

Ráadásul mindez nemcsak a falvakra nézve igaz, hanem valamilyen mértékben a városokra, egyetemekre, színházakra stb. is.

Ezért nevezi Gőgös illúziónak, hogy az ellenzéki pártoknak most neki kellene indulniuk a vidéknek. Nem hiszem el a választási vereségnek azt a magyarázatát, hogy az ellenzéki pártok nem ismerik a vidéket. Ismerik, jelen is vannak (képviselőjelöltjeik néhány kivételtől eltekintve ott élnek a választókerületben), csak tehetetlenek a Gőgös által leírt függőségi rendszerrel, a Kovách Imre szociológus által évek óta hangsúlyozott kiszolgáltatottsággal szemben.

Mégis, sok ellenzéki politikus, „elemző” és újságíró ma is úgy beszél az ellenzéki politika jövőjéről, lehetőségeiről, mintha demokráciában élnénk.

Holott nem így van, jól megszervezett önkényuralmi rendszerben élünk. Ezért írtam az ÉS-ben és mondtam Bolgár Györgynek a Klubrádióban, hogy a demokrácia híveinek nem a következő választásban kell most és a következő években gondolkodniuk, hanem az Orbán-rendszerrel szembeni szellemi–politikai alternatíva lépésről-lépésre történő felépítésében.

Demokráciában a kormány ellenfele az ellenzék, önkényuralomban a hatalmon levők ellenfele az ellenállási mozgalom, más szóval szabadságmozgalom. Amilyen a lengyel Szolidaritás vagy a csehszlovák Charta 77 volt. A szabadságmozgalomnak persze lehet, és kell is legyen parlamenti szárnya, de annak a szabadságmozgalom részeként kell működnie.

Az effajta önkényuralmakat az általuk szervezett választáson nem lehet „leváltani”, vagyis megdönteni. Akkor buknak, ha valamilyen belső vagy külső megrázkódtatás megrendíti őket, válságba kerülnek. Akkor kényszerülnek tárgyalni az ellenállási mozgalom vezetőivel a békés átmenetről a demokráciába, és állapodnak meg arról, hogy milyen választójogi szabályok alapján, milyen médiakörnyezetben kerüljön sor a választásra. Erre a valamikori helyzetre kell a demokrácia magyarországi híveinek időben felkészülniük.

Macron: ez népszavazás az Európai Unióról

Macron-Le Pen tv vitát rendeztek  négy nappal az elnökválasztás előtt Franciaországban.A megélhetés, a vásárlóerő volt a domináns téma az elnökjelöltek szópárbajában, de természetesen szóba került Putyin háborúja Ukrajnában, az Európai Unió és a környezetvédelem is – írja az RFI közszolgálati portál.

“Visszaadnám a franciák pénzét” – hangsúlyozta Le Pen asszony, aki azzal támadta Emmanuel Macront, hogy nem ismeri a franciák hétköznapi életét. Az elnök erre azt válaszolta, hogy ő igenis sokat tett az életszínvonal megvédése érdekében hiszen “pajzsot” hozott létre, amely megvédi a szegényebb családokat az energiaárak gyors emelkedésétől. Ezenkívül rámutatott arra, hogy csökkent a munkanélküliség, márpedig ez a legjobb módja annak, hogy egy család növelje a vásárló erejét.

A Mediapart hírügynökség nem sokkal ezelőtt ismertette az OLAF jelentését, mely szerint a Le Pen család a vásárlóerő növelés nem épp ortodox módját választotta: 620 ezer eurót sikkasztott fiktív számlákkal az Európai Parlamentben. Marine Le Pen természetesen cáfol.

A nyugdíjak ügyében mindkét fél kitartott az álláspontja mellett.

Macron szerint fel kell emelni a korhatárt 65 évre, de egyelőre elég ha elmennek 64-ig, és azután meglátják, hogy mit lehet tenni, Marine Le Pen szerint meg kell tartani a mostani nyugdíj rendszert a 62-60-as nyugdíj korhatárral.

A szélsőjobb jelöltje Putyin ügynöke

Erre utalt Emmanuel Macron amikor felemlegette, hogy Marine Le Pen 2017-es kampányát egy orosz bank finanszírozta. Putyin elnök pedig fogadta a Kremlben Marine Le Pent. Az orosz hírszerzés hekkerei  szorgosan támadták Macron választási kampányát.

Marine Le Pen most egy magyar banktól kapott több mint 10 millió eurós kölcsönt miután tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel. Sem Putyin sem Orbán nem titkolja, hogy szívesebben látná Marine Le Pen asszonyt az Élysée palotában mint Emmanuel Macront. A francia elnök Orbán Viktorral kapcsolatban így fogalmazott: politikai ellenfél, de európai partner.

Mit mondott az elnökjelöltek televíziós vitájában Marine Le Pen asszony? “Támogatok egy szabad Ukrajnát, amely nincs alárendelve sem az Egyesült Államoknak, sem az Európai Uniónak sem pedig Oroszországnak.” Marine Le Pen elítélte Putyin háborúját, de állást foglalt az orosz olaj és földgáz embargójával szemben.

Frexit?

Az üzleti körök lapja, a Les Échos szerint Marine Le Pen gazdasági programja lényegében előkészíti Franciaország kilépését az Európai Unióból. A szélsőjobb jelöltje most az állította a televíziós vitában, hogy nem áll szándékában kilépni az Európai Unióból, de meg akarja azt változatni, úgy hogy az “az európai nemzetek szövetsége legyen”. Marine Le Pen állást foglalt az EU szabadkereskedelmi egyezményeivel szemben. Nemrég Németország pénzügyminisztere javasolta, hogy fel kellene újítani a tárgyalásokat az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről, melyek a Trump korszakban szakadtak meg.

Macron azt hangsúlyozta a televíziós vitában, hogy Franciaország egyedül nem változtathat meg semmit sem az Európai Unióban, mert az épp a közös döntésekről szól. Visszatért Marine Le Pen asszony és Putyin kapcsolatára mondván, hogy meglepő: az Ukrajna elleni orosz agresszió ellenére , ellenfele azt javasolja, hogy a NATO és az Európai Unió “törekedjen jó együttműködésre Oroszországgal  a háború után.”

Végül Emmanuel Macron azt hangsúlyozta, hogy a mostani választás “népszavazás az Európai Unióról”.

Orbán és Pyrrhus

Magyarországon győzött, de Európában elszigetelődött Orbán Viktor. Hahn uniós biztos mindjárt jelezte is, hogy megindulhat a jogállamisági eljárás, majd Ursula von der Leyen be is jelentette – Magyarország ellen. Elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek korrupciós ügyeire kíváncsiak.

Kérdés, hogy mit gondolnak Washingtonban, ahol korábban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a korrupciós ügyek leleplezését nevezte az autokrata vezetők megbuktatására legalkalmasabb eszköznek.

Boriszov bolgár ex miniszterelnök korrupciós ügyeinek firtatásával az európai ügyészség megadta az alaphangot. Boriszov éppoly hosszú ideig uralkodott Bulgáriában mint Orbán Magyarországon, igaz, hogy megszakításokkal. Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama, Magyarország Romániával holtversenyben a második. Vizsgálódásra bőven van mód, ha megvan rá a megfelelő akarat.

Orbán lépéskényszerben

Még egy ilyen győzelem  és végünk van – mondta állítólag Pyrrhus király. Orbán Viktor épp annak köszönhette nagy győzelmét, hogy jobb válság menedzsernek mutatkozott mint ellenfele. Az ellenzék békeidőkre készült, és nem volt érvényes válasza sem a háborúra sem pedig a gazdasági válságra. Sőt Bokros Lajos közzétette elképzeléseit a választás előtt pár nappal. Ebből a választók arra következtethettek, hogy a magyar ellenzék olyan mint a Bourbonok: semmit sem tanult és semmit sem felejtett. Újra Bokros csomaggal akarná megoldani a válságot. Ehhez képest Orbán Viktor válságkezelése 2010 után a kisebbik rossznak tűnt. Nem véletlenül aratott a Fidesz a szegény körzetekben. A globalizáció lúzerei Orbánban látják a védelmezőjüket. Ezért szavaztak csak a globalizáció nyertesei – főként Budapesten – Orbán ellen.

A politika logikája pontosan ellentétes a gazdaságéval. A többség a lúzer csakhogy rájuk nem lehet Magyarország jövőjét alapozni. Orbánnak tehát paktumot kellene kötnie a német, a francia és az amerikai vezetéssel. Ez még nem is oly rég megvolt, de már nincs. Washingtonban, Berlinben és Párizsban pragmatikusan is megítélhetik Orbánt, ahogy ezt a hírek szerint Macron francia elnök már meg is tette. A Rotschild bankház, Macron első munkaadója, Orbán kedvenc új bankjának nemzetközi tanácsadója. Sem az amerikai sem pedig a német vezetésnek nem hiányzik egy újabb válság a térségben. Ezért a paktum esélye fennáll. Orbán Viktornak kell valakit találnia, aki nyélbe is üti ezeket a paktumokat. Szijjártó Péter, az orosz Barátság érdemrenddel a kebelén, kevéssé tűnik alkalmasnak erre…

Lemondott a kémfőnök, aki nem látta előre Putyin Ukrajna elleni támadását

Nem egészen egy év után távozik posztjáról a katonai hírszerzés parancsnoka Franciaországban. Hivatalosan nem indokolták Eric Vidaud tábornok lemondását, de az AFP hírügynökségnek magukat megnevezni nemkívánó katonai források elmondták, hogy a távozás oka az: míg az angolszász hírszerző szolgálatok hetekkel előre jelezték, hogy Putyin megindítja az orosz hadsereget Ukrajna ellen, a francia szolgálat (DRM) kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban. Ezért is folytatta Macron francia elnök közvetítési kísérleteit a legutolsó pillanatig.

A hírszerzési kudarc miatt Macron utasítására a hadügyminisztérium vizsgálatot inditott az ügyben. A végeredmény: komoly hiányosságok voltak a katonai hírszerzés munkájában!

Thierry Burkhardt tábornok, a vezérkar főnöke a Le Monde-nak nyilatkozva elismerte, hogy másképp ítélte meg az Ukrajna elleni orosz támadás valószínűségét az angolszász és a francia hírszerzés. (A Five Eyes Only – ötszemközt szervezet: USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland kicseréli egymással a legbizalmasabb információkat is).

Az amerikai hírszerzés új technikát alkalmazott: azért tette közzé az információt Putyin Ukrajna elleni hadjáratáról hetekkel az invázió előtt, hogy ezzel elriassza az oroszokat a támadástól. Ez nem sikerült – ismerte el a washingtoni szenátus előtt a NATO európai erőinek főparancsnoka, aki egyben az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka is. Tod Wolters tábornok szerint

az amerikai hírszerzés is hibákat követett el, mert túlbecsülte az orosz hadsereg képességeit és lebecsülte az ukránok védekezési elszántságát és szervezettségét.

Jelentős USA erősítés Európában

Válaszul Putyin Ukrajna elleni háborújára az amerikai csapatok létszáma 60 ezerről 102 ezerre növekedett Európában – mondta Wolters tábornok. Nagyon felgyorsultak az események: egyetlen hét leforgása alatt sikerült egy páncélos dandárt átdobni az óceánon. Ez az amerikai alakulat most már Németországban állomásozik. A NATO európai főparancsnoka elmondta a szenátusi vizsgálóbizottság előtt, hogy jelenleg felmérik azt, hogy az európai szövetségesek milyen erősítést hajtanak végre, majd pedig ehhez viszonyítva növelik tovább az amerikai haderő létszámát Európában. “Az az érzésem, hogy több amerikai katonára lesz szükség Európában” – közölte végül Tod Wolters tábornok, a NATO európai főparancsnoka.

Macron-Putyin

“Rövid, őszinte és közvetlen beszélgetést folytattunk” – mondta a francia elnök a Putyinnal folytatott eszmecseréről. Emmanuel Macron az első nyugati vezető, az orosz támadás megindulása után beszélt Putyinnal. A francia államfő Zelenszkij ukrán elnök kérésére vállalta a beszélgetést , mert az orosz elnököt ő “nem tudta elérni”.

A moszkvai hivatalos közlés szerint Putyin részletesen megindokolta a támadást Macron elnöknek. Azt nem közölték, hogy pontosan mit mondott. Amikor Macron elnök Moszkvában járt, akkor Putyin francia tudósítóknak elmondta: nem akar nukleáris robbanófejjel ellátott amerikai rakétákat Ukrajnában! A kubai válsághoz hasonlította a mostani ukrajnai krízist. “Nem mi akarunk rakétákat telepíteni Mexikóba”- hangsúlyozta Putyin. Az USA nem ismeri el Oroszország jogát arra, hogy biztonsági övezetet jelöljön ki az ország határain túl.

Blinken amerikai külügyminiszter azt közölte: jelenleg nincs miről tárgyalni Oroszországgal.

Zelenszkij viszont azt mondta Macronnak: ha eljut Putyinhoz, akkor olyan javaslattal áll elő, amely semleges állammá tenné Ukrajnát.

Korábban Kissinger egykori USA külügyminiszter javasolta azt, hogy “finnesítsék” Ukrajnát.

Nagy francia segítség Ukrajnának

1,2 milliárd eurós támogatási csomagot állítanak össze Ukrajnának Párizsban. Ebből jelentős összeg jut a katonai támogatásra is. Franciaország – Németországtól eltérően szállít fegyvereket Ukrajnának.

Mindezzel együtt Macron elnök azt hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a diplomáciai kapcsolat keresést Oroszországgal. Franciaország jelenleg az Európai Unió soros elnöke, Macron ebben a minőségében is tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.

Az orosz elnök francia barátai elítélték Putyin katonai akcióját

Mind Marine Le Pen asszony mind pedig Eric Zemmour szélsőjobboldali elnökjelölt elítélte Ukrajna megtámadását. Korábban mindketten lelkes támogatói voltak az orosz elnöknek. Aki viszonozta is ezt. A korábbi elnökválasztás előtt Putyin a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, és egy orosz bank pénzügyi támogatást nyújtott a választási kampányához. Orosz hekkerek megpróbáltak mindent, hogy megakadályozzák Macron győzelmét a 2017-es elnökválasztáson.

Idén már Orbán Viktor vette át Marine Le Pen asszony külföldi támogatását. Nemcsak, hogy fogadta a karmelita palotában Marine Le Pent – szinte úgy mint egy köztársasági elnököt -, de egy magyar bank több mint 10 millió eurós kölcsönt adott a pénzügyi gondokkal küszködő szélsőjobboldali vezérnek.

Franciaországban áprilisban tartják a kétfordulós elnökválasztást, melynek fő esélyese Emmanuel Macron, a jelenlegi köztársasági elnök.

Belebukhat-e Orbán az ukrán háborúba?

Ebben a helyzetben mindenkinek választania kell, hogy melyik oldalra áll – hangsúlyozza az Élysée palota közleménye, melyet az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt adtak ki.

Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron elnök – éppúgy mint Orbán Viktor miniszterelnök – tárgyalt az elmúlt napokban Putyinnal Moszkvában. Csakhogy csütörtök hajnalban az oroszok megtámadták Ukrajnát. Az új helyzetben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Orbán Viktor utoljára azt mondta, hogy ebből az ukrán-orosz konfliktusból a legjobb lenne kimaradni. Csakhogy a NATO és az EU egy tagállama ezt nem teheti meg!

Putyin trójai falova

Orbán Viktornak ez az eposzi jelzője eddig csak politikai támadás volt, de ezek után döntő fontosságú kérdés lehet. Washingtonban, Berlinben, Párizsban és Rómában dönthetnek úgy, hogy ebben a háborús helyzetben ez immár nem tolerálható.

A budapesti amerikai nagykövetség már eddig is nyíltan lobbizott Márki-Zay Péter mellett. Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tüntetést szervez az orosz nagykövetség elé. Orbán Viktor megbuktatását ebben a helyzetben még lengyel barátai sem utasítanák el olyan hevesen hiszen számukra Putyin maga az ördög.

Miért csinálja ezt Putyin?

Valószínűleg lepaktált Kínával, és hosszú távra elkötelezte magát Peking irányában. A kínaiak az ukrán konfliktus nagy nyertesei, akik nyugodtan koncentrálhatnak  a gazdaság fejlesztésére miközben összes többi vetélytársuk teljesen fölöslegesen háborús konfliktusba bonyolódik egymással.

Putyin – éppúgy mint Brezsnyev – saját működésképtelen gazdasági – társadalmi rendszerének reformja helyett katonai megoldásokkal kísérletezik. Brezsnyev megtámadta Afganisztánt, és ezzel felgyorsította a Szovjetunió agóniáját. Putyin támadása Ukrajna ellen járhat hasonló következményekkel. Peking előtt viszont igazolhatja hadseregének erejét, és így egyenrangú kapcsolatnak mutathatja be a kínai-orosz szövetséget. Noha valójában csak gazdit cserélt: a Nyugatnak, amely semmibe vette búcsút inthet, de a kínaiak sokkal okosabb és erősebb partnerek. Ráadásul nem katonai kategóriákban gondolkodnak mint az oroszok, akik számtalan kudarc ellenére nem tudnak ettől megszabadulni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK