Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Biden megnevezte azt a feltételt, amely esetén visszaléphet a választástól

Joe Biden amerikai elnök elismerte, hogy egészségügyi problémák miatt visszaléphet az elnökválasztástól. Bidennek a BET csatornának adott interjújára hivatkozva részleteket mutatott be  a CBS News.

Arra a kérdésre, hogy mi késztetheti arra, hogy visszalépjen a választástól, az amerikai elnök azt válaszolta:

„Ha bármilyen egészségügyi problémám lenne, ha az orvosok hozzám fordultak volna, és azt mondták volna, hogy van ilyen vagy olyan problémája.”

Biden azt is mondta, hogy „súlyos hibát követett el a vita során”, ugyanakkor hozzátette, hogy amikor 2020-ban eredetileg indult, azt mondta, hogy „átmeneti jelölt” lesz.

„Azt hittem, elhagyhatom, átadhatom (a jelöltséget, a szerk.) valaki másnak. De nem számítottam arra, hogy minden ennyire, ennyire megosztott lesz” – mondta Biden.

Megjegyezte, hogy

„az egyetlen dolog, amit a kor hoz, az egy kis bölcsesség”.

„És úgy gondolom, hogy bebizonyítottam, hogy tudok valamit tenni az országért, annak ellenére, hogy azt mondták nekünk, hogy nem tudjuk megtenni. De még többet kell tenni, és ettől nem akarok meghátrálni.” – zárta válaszát Joe Biden.

Szaúdi herceg: “Nem tárgyalunk közvetlenül Izraellel”

“Szaúd  Arábia mindig is az USA közvetítésével tárgyalt Izraellel, mert a kapcsolatok alapvető kérdése a palesztin állam“ – hangsúlyozta Turki bin Fejszal herceg, aki 24 évig irányította hazája titkosszolgálatát.

Fejszál kissé meglepő módon 10 nappal azelőtt mondott le, hogy az Al Kaida megtámadta az Egyesült Államokat 2001 szeptember 11-én. Korábban az afganisztáni háború idején Turki bin Fejszal herceg ajánlotta az amerikaiak figyelmébe Oszama bin Ladent, az Al Kaida későbbi vezérét, akit amerikai kommandósok 2011-ben meggyilkoltak.

Ma sem világos, hogy milyen kapcsolat fűzte Oszama bin Ladent Turki herceghez, a szaúdi titkosszolgálat akkori irányítójához. Jellemző, hogy a hamburgi Der Spiegel tudósítója erről nem kérdezte Turki herceget, aki valószínűleg csakis úgy vállalta az interjút, hogy ez a kínos téma nem kerül szóba. A 79 éves Turki bin Fejszal herceg, aki nagykövet volt Washingtonban és Londonban továbbra is igen befolyásos személyiség Szaúd Arábiában különösen ami a külpolitikát illeti.

Trump első elnöki útja Szaúd Arábiába vezetett

Erre emlékeztet a szaúdi herceg, aki szerint Roosevelt elnök óta minden amerikai elnökkel megtalálták a közös hangot az érdekek alapján. A Jaltából hazafele tartó Roosevelt elnök kötötte meg azt a paktumot a világ legnagyobb olaj exportőrével, amely mindmáig meghatározza az USA és Szaúd Arábia kapcsolatait. Maga Szaúd király írta alá az egyezséget, és Turki bin Fejszal – az unoka szerint – ez mindmáig kitart. Persze azért vannak változások, nem is kicsik: Szalman király ellátogatott Moszkvába, és fia, Mohamed bin Szalman herceg paktumot kötött Putyinnal miközben az USA Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfelei közé sorolta már 2021-ben.

Hogy oldható meg a gázai konfliktus?

Turki bin Fejszal herceg szerint csakis úgy, ha létrejön valamiféle palesztin állam. Ezt ma már az USA és Európa is támogatja, de Benjamin Netanjahu kormánya elutasítja. Izrael közvéleménye megosztott: a hatalmon levő jobboldali – szélsőjobboldali koalíció semmiféle palesztin államot sem tart elfogadhatónak. Mi lesz akkor a palesztinokkal, akik Nagy Izrael területén immár többséget alkotnak? Erre az egyszerű kérdésre Benjamin Netanjahunak nincsen válasza, de a szélsőjobboldalnak van: el kell űzni a palesztinokat Nagy Izrael területéről és mindenekelőtt a gázai övezetből és Ciszjordániából!

Ez több mint 5 millió embert jelentene, ezért az arab világban ezt senki sem tartja elfogadhatónak. Egyetlen arab állam sem kíván átvállalni ilyen hatalmas embertömeget hiszen a szomszédos országok: Egyiptom és Jordánia hatalmas gazdasági – társadalmi gondokkal küszködnek.

Minden az USA – Izrael kapcsolattól függ

Ezt állítja Turki bin Fejszal herceg, aki a titkosszolgálat vezetése után nagykövet volt Washingtonban és Londonban:

”nem az Egyesült Államok irányítja Izraelt hanem pont fordítva”

– fogalmazta meg a véleményét a szaúdi herceg.

Benjamin Netanjahu Trump elnökségére vár, mert tőle reméli  a megoldást. Jellemző a helyzetre, hogy az Izrael és a Hamász között folyó tárgyalásokon rendszeresen részt vesz a CIA és az egyiptomi titkosszolgálat főnöke is, az izraeli oldalon pedig ott ül a Moszad vezetője is.

A problémát az jelenti, hogy a Hamász mögött ott áll Irán és Oroszország. Iránban mérsékelt politikust választottak elnökké méghozzá az ország első számú vezetőjének, Khamenei ajatollahnak a támogatásával. Trump volt az, aki kilépett az iráni atomalkuból Netanjahu biztatására, és elnöksége vége felé háborút fontolgatott Irán ellen. Most új helyzet állt elő, de Biden elnök diplomáciája a gázai konfliktust éppúgy nem tudja megoldani mint az ukrajnai háborút. Biden – amíg birtokában volt szellemi képességeinek – profi volt a külpolitikában, ezért Obama elnök azt rá is bízta. Csakhogy azóta Biden megkezdte a hidegháborús külpolitikát 2021-ben, és tökéletesen elveszítette a fonalat.

Az amerikai diplomácia egy csődtömeg, melynek felszámolása egy olyan Trumpra vár, aki amatőr a külpolitikában. A tapasztalt Turki bin Fejszal herceg viszont joggal mutatott rá, hogy mind Trump mind Biden elnöki kampányában elítélte Szaúd Arábiát, de azután a realitások kijózanító hatást gyakoroltak rájuk, és mindketten modus vivendit kerestek a Közel Keleten. Akárki kerül a Fehér Házba novemberben ugyanígy cselekszik majd – jósolta a titkosszolgálati veterán szaúdi herceg.

Obama nem túl titkos háborúja Biden visszaléptetése érdekében

Barack Obama volt elnök fehér házi segítői és prominens barátai váltak a leghangosabban arra szólító hangokká, hogy Biden elnök lépjen vissza a 2024-es elnökjelöltségtől, még akkor is, ha régi elnökük nyilvánosan támogatja alelnökét.

David Axelrod, John Favreau, Ben Rhodes és Tommy Vietor Obama egykori segítői közé tartoznak, akik Biden távozását követelik. Üzenetüket a közösségi médiában és a televíziós beszélgetős műsorokban vitték el ezen a héten, miközben az elnök azért küzd, hogy bizonyítsa alkalmasságát, mondjuk egy kritikus NATO-csúcstalálkozón melyen beszédet mondott Washingtonban.

Az „Obama tesók”, ahogy Obama régi csapatának néhány tagját nevezték, szerdán támadták Bident az éterben és a közösségi médiában, amikor népszerűsítették a New York Times véleménycikkét, amelyet a volt elnök egyik leghíresebb barátja,

George Clooney színész írt, és felszólította Bident, hogy lépjen vissza a jelöltségtől.

Clooney lesújtó írása, amely Biden június 27-i katasztrofális vitaelőadását idézi, mindössze néhány héttel azután jelent meg, hogy a filmsztár és Obama segített a 81 éves elnöknek 30 millió dollárt összegyűjteni egy hollywoodi gálán. Más hollywoodi hírességek sora szólította fel Bident, hogy álljon félre.

„Nem fogunk nyerni novemberben ezzel az elnökkel. Ráadásul nem fogjuk megnyerni a képviselőházat, és el fogjuk veszíteni a szenátust is”

– írta Clooney.

„Ez nem csak az én véleményem; ez minden szenátor, kongresszusi tag és kormányzó véleménye, akivel négyszemközt beszéltem. Mindenkié, függetlenül attól, hogy mit mond nyilvánosan.”

Clooney elmondta, hogy közelről látta Biden kognitív hanyatlását az adománygyűjtésen. Az elnök, mondta,  se nem az az ember aki volt 2010-ben, de még csak az sem akit 2020-ban
Joe Bidenként ismertünk. Sajnos ugyanaz az ember volt, akinek mindannyian tanúi voltunk az első vitán.”

A június 16-i hollywoodi adománygyűjtés azzal zárult, hogy Obama szocializálódott és nyaralt Mr. Clooney-val, és levezette a színpadról a törékeny megjelenésű Mr. Bident, miután az elnök megmagyarázhatatlan módon lefagyott.

Obama régi fehér házi csapata megfejelte Clooney értékelését. Axelrod, Obama korábbi tanácsadója és Favreau, Obama korábbi beszédírója együtt jelentek meg a CNN-en, hogy megerősítsék Clooney állítását, miszerint az elnök mentális alkalmassága hanyatlóban van.
„Minden egyes ember, akivel beszéltem az adománygyűjtésen, ugyanazt gondolta, kivéve azokat, akik Joe Bidennek dolgoztak, vagy legalábbis nem ezt mondták” – mondta Favreau.
Axelrod „lesújtónak” nevezte Clooney értékelését, és azt mondta, hogy sok demokrata elérte azt a pontot, ahol úgy vélik annak veszélye, hogy Biden távozik, „elhomályosítja” annak kockázatát, hogy leváltsák.

Obama nyilvánosan hallgatott korábbi alelnökéről. Homályos támogató nyilatkozatot adott ki Biden vitája után.

„Rossz vitaestek előfordulnak. Hidd el, tudom. De ez a választás még mindig választás olyasvalaki között, aki egész életében a hétköznapi emberekért harcolt, és valaki között, aki csak magával törődik”

– mondta Obama, hozzátéve, hogy „nagyon sok forog kockán novemberben”.

Míg Obama visszafogott minden nyilvános kritikát, régi fehér házi csapata a közösségi médiában támadta Bident.

„Nem mondhatod, hogy előbb az amerikai demokrácia jövője forog kockán, majd azt, hogy az elnök hagyja abba az ágybavizelést, vagy növesszen gerincet”  – írta Tommy Vietor Obama korábbi szóvivője az X-en.

„Ez … sértő azokra az emberekre nézve, akik mélyen törődnek az országgal, és tudják,
mennyi minden forog kockán.”

Ben Rhodes, Obama korábbi helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a következőt írta az X-en:

„Gondoljunk csak bele, hogyan nézett ki ez a vita az emberek és a vezetők számára szerte a világon.”

Az Obama-világ nyomást gyakorol Bidenre, hogy lépjen vissza a jelöltségtől, mivel a volt elnök legerősebb szövetségesei a Capitol Hillen visszatartják Biden támogatását a NATO-csúcstalálkozón.

Nancy Pelosi volt házelnök, Obama régi szövetségese azt mondta, hogy Bidennek be kell fejeznie a NATO-csúcsot, majd újra kell gondolnia újraválasztási terveit.
„Az elnöknek kell eldöntenie, hogy indul-e. Mindannyian arra biztatjuk, hogy hozza meg ezt a döntést, mert az idő fogy” – mondta Pelosi az MSNBC-n.

„Csak várjunk, amíg meglátjuk, merre haladunk ezen a héten.”

Biden határozottan ellenállt azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek arra irányultak, hogy eltávolítsák. A héten azt írta a kongresszusi demokratáknak, hogy nem tervezi a visszalépést.

A NATO-csúcs vezetését nagyrészt különösebb probléma nélkül vette, energikusnak és következetesnek tűnt. Biden minden fennakadás nélkül olvasott fel egy forgatókönyvből a NATO világ vezetőivel tartott workshop kezdetén szerdán.

Nagy botlás nélkül szólt a nemzeti szakszervezeti vezetőkhöz az AFL-CIO washingtoni központjában. A zsúfolt csütörtöki napirend egy kritikus sajtótájékoztatóban csúcsosodik ki, amely az első a vita óta.

Axelrod szerint Nancy Pelosi és más demokrata vezetők megpróbálják majd kiszorítani Bident, részben azért, mert a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy alacsony támogatottsága azzal fenyeget, hogy jelentős veszteségeket okoz a képviselőházi és szenátusi demokratáknak a novemberi szavazáson.

„Amit finoman és tiszteletteljesen mond, az az, hogy a vita még nem ért véget, és meg kell tartanunk ezt a vitát”

– mondta Axelrod.

Orbán Kijevben

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a  valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a    NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Biden: Ukrajna nem lesz feltétlenül a NATO tagja

Az USA elnöke hosszú interjút adott a Time magazinban, melyben kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

“béke akkor lesz, ha biztossá válik: Oroszország soha de soha nem foglalhatja el Ukrajnát!

Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kellene válnia. Azt jelenti, hogy kapcsolatban kell állnunk Ukrajnával, és fegyvereket szállítani neki, hogy meg tudja magát védeni. Én kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy Ukrajnának nem kell bekerülnie a NATO-ba.”

Biden óvatos nyilatkozatából kiderül, hogy a titkos béketárgyalások, melyeket William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin tábornok folytatnak az ukrajnai béke lehetőségéről meglehetősen előre haladhattak.

Burns CIA igazgató, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában jól ismeri Putyint, ő volt az utolsó amerikai vezető, aki hosszan tárgyalt vele 2021 őszén az ukrajnai agresszió előtt. A kiszivárgott hírek szerint végülis Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA beleegyezett ugyan abba, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, de kétoldalú alapon el akart helyezni olyan rakétákat az ország területén, melyek villámgyorsan elérhették volna Moszkvát anélkül, hogy az orosz légvédelem reagálni tudott volna erre.

Biden elnök a Time interjúban sem zárta ki ezt a lehetőséget.

“Ha megengednénk, hogy Ukrajna elbukjon, akkor Lengyelország lenne a következő, és valamennyi állam az orosz határ mentén követné ebben.”

Ez nem túlságosan meggyőző érvelés hiszen az USA elnöke ugyanebben az interjúban azt állította, hogy “a NATO még sohasem volt ilyen erős.”

Vajon Putyin meg merne-e támadni egy erős NATO-t hiszen az orosz hadsereg sokkal gyengébb? Az orosz hadsereg villámháborúja Ukrajnában is kudarcot vallott.

Képes lenne e Oroszország fenyegetni a NATO-t?

Sem Sztálin sem Brezsnyev sokkal erősebb hadserege sosem kísérelt meg nagy támadást a Nyugattal szemben. Sztálin Finnországot támadta meg 1940-ben, Brezsnyev Afganisztánt 1978-ban. Putyin saját felfogása szerint preventív hadműveletet folytat Oroszország érdekeinek védelmében. Hivatkozik Kennedy elnökre, aki világháborút kockáztatott akkor amikor a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában 1961-ben. Orosz felfogás szerint Ukrajna ma olyan Oroszországnak mint Kuba az Egyesült Államoknak. Persze mind a kettő szuverén ország csak épp a ballisztikus rakéták korában ennek vajmi kevés jelentősége van.

Belecsúszhat-e a NATO egy háborúba Oroszországgal Ukrajna miatt? – kérdi joggal a Time. A válasz:

”nem, akkor csúsznánk bele egy háborúba, ha nem támogatnánk Ukrajnát. Nem csúszunk bele sehogy sem…”

Itt a Time magazin nem folytatja a kérdezést Ukrajnáról, mert kiderülne, hogy az USA elnöke maga sem tudja, hogy mit is akar elérni az ukrajnai háborúval.

Korábban Joe Biden nyíltan kimondta: meg akarjuk buktatni Putyin elnököt! Ezt ugyan visszavonta, de nem tűzött ki új reális célt: mit akar a NATO elérni Ukrajnában? Miért nem tárgyal Putyinnal?

Trump azt ígéri, hogy villámgyorsan elintézi Ukrajna ügyét oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodik Putyinnal. Biden egyelőre a háború folytatása mellett döntött bár az USA katonai vezetői megmondták neki, hogy Ukrajna képtelen kiszorítani az oroszokat az ország területéről. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrégiben arról beszélt, hogy a most megkapott fegyverekkel Ukrajna idén ellen tud állni Oroszországnak, jövőre pedig offenzívát indíthat. Haass, az amerikai Atlanti Tanács ex elnöke, figyelmeztette Biden elnököt és Jake Sullivant, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen offenzívára, ezért valamiféle fegyverszünetre van szükség, amely azt jelentheti, hogy a jelenlegi frontvonalon húzódik majd a határ. Ideiglenesen…

Az USA betiltja a kínai TikTokot, de az EU nem, miért?

Olaf Scholz kancellár kínai útja előtt demonstratívan belépett a TikTok sok százmilliós táborába noha tudta: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Washington a kínai óriás betiltására készül.

Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de nemcsak ez motiválhatta a német kancellárt hanem a közelgő európai választások is: a TikTok igencsak népszerű a fiatalok körében.

142 millió felhasználóval büszkélkedhet a TikTok az Európai Unióban, és az európai választások előtt ez elgondolkodtatja Brüsszelt és a tagállamok kormányait. Ráadásul a TikTok, amely folyamatosan tagadja, hogy információkat szolgáltatna a kínai hírszerzésnek, kampányt indított annak érdekében, hogy Brüsszel ne kövesse Washington útját.

A TikTok közzétett egy európai tervet, amely adatközpontok megnyitását ígéri a kontinensen. A Project Clover elnevezésű program arra hivatott, hogy bemutassa a külvilágnak: a TikTok felhasználók adatai védettek, azokhoz nem férhetnek hozzá illetéktelenek. A kínai cég európai szóvivője közölte: írországi adatközpontjukat nemrég átvilágította az NCC Group független kiberbiztonsági vállalkozás.

“Az Európai Uniónak nem szabadna az USA mintájára olyan akcióba fognia a TikTok ellen, amely igazságtalanul ellenséges üzleti légkört teremt. Ehelyett igazságos és nem diszkriminatív helyzetre van szükség az Európai Unión kívüli vállalkozások számára”

– fogalmazta meg a pekingi álláspontot az unión belül működő kínai cégek kereskedelmi kamarájának szóvivője a brüsszeli Politiconak.

Jön Hszi Csin-ping elnök

A kínai elnök májusban először Emmanuel Macront keresi fel Párizsban. A francia elnök régóta jelen van a TikTokon, és a hírek szerint ő tanácsolta Scholz kancellárnak a csatlakozást. A szélsőjobboldali mozgalmak ugyanis mind Franciaországban mind pedig Németországban igen intenzíven használják a Tiktokot nézeteik terjesztésére, és ennek nagy hatása van hiszen a fiatalok jelentős része számára az elsődleges információs forrás. A kínai elnök, aki öt év után jön Európába, Magyarországra is ellátogat. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly járt Pekingben, ahol Putyin orosz elnökkel is parolázott – egyedül az uniós tagállamok vezetői közül azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Pekingnek az a törekvése, hogy az Európai Uniót elválassza az Egyesült Államoktól arra hivatkozva, hogy az európai cégeknek sokkal több vesztenivalójuk van: ha Brüsszel diszkriminálná a kínai vállalkozásokat, akkor Kína hasonlóképp válaszolna.

Jelent-e a TikTok nemzetbiztonsági kockázatot?

Washingtonban egyértelműen úgy vélik, hogy igen. Már Trump elnök be akarta tiltani 2020- ban, majd Biden 2023-ban. Ezeket a kísérleteket a TikTok még túlélte, de most a betiltása benne van abban a csomagban, mely a külföldi támogatásokat tartalmazza a többi között Ukrajnának is. Ez Biden elnöknek szívügye volt vagyis a betiltás immár tény, de a TikTok bírósághoz fordul.

Mi a brüsszeli álláspont?

“Az európai reakció katasztrofális, egészen egyszerűen nem létezik” – nyilatkozta a Politiconak a Prágában működő European Values kutató intézet igazgatója. Jakub Janda szerint hiányzik a politikai stratégia ebben az ügyben minden bizonnyal a júniusi európai választások miatt.

“Hiába figyelmeztetnek a nemzetbiztonsági kockázatra a tagállamokban a titkosszolgálatok, nekik nincsen olyan erős befolyásuk az Európai Unióban mint az USA-ban”

– hangsúlyozza a prágai kutató intézet igazgatója.

“Mi itt az Európai Unióban más helyzetben vagyunk mint az Egyesült Államok, mert nekünk már van egy törvényünk a digitális szolgáltatásokról, ez meghatározza a cégek tevékenységét” – fejtette ki az európai liberálisok véleményét a Politico rendezvényén Dita Charazonvá, aki a párt frakcióvezetőhelyettese az Európai Parlamentben.

Befolyásolhatja-e a TikTok a választásokat? Az USA nemzetbiztonsági igazgatója a washingtoni kongresszus előtt kijelentette, hogy

“Kína a TikTok révén befolyásolta a 2022- es időközi választást az Egyesült Államokban.”

Brüsszel nem indított átfogó vizsgálatot a TikTok ellen, de egy szóvivő elmondta a Politiconak:

”Ideiglenesen felfüggeszthetik a TikTokot vagy más hasonló digitális szolgáltató céget, ha megsértik az adatkezelési törvényt.”

Nemcsak a kínai, de az amerikai digitális szolgáltatók is problémákat vetnek fel: az Európai Bíróság már kétszer is korlátozta az adatforgalmat, mely Európából az USA-ba irányul.

“Meg kell óvnunk az európai társadalmat a dezinformációtól, és meg is vannak a törvényes eszközeink, hogy ezt megtegyük – legyen az a digitális szolgáltató cég kínai vagy amerikai”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Miapetra Kumpula-Natri, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.

Lavrov: célunk Harkiv elfoglalása

0

Ukrajna második legnagyobb városának megszerzése az orosz hadsereg célja – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte egyidőben azzal, hogy a washingtoni képviselőház megszavazta a 61 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának.

Az orosz külügyminiszter elárulta, hogy demilitarizált övezetet akarnak létrehozni a nyugatbarát Ukrajna és Oroszország között, és ebben az övezetben helyezkedne el Harkiv, melynek a háború előtt több mint egymillió lakosa volt. Többségük orosz, de nem kívántak Putyin uralma alatt élni. Oroszország fura ura azonban még emlékezik azokra az időkre amikor Sztálin elvtárs Harkovot jelölte ki Ukrajna fővárosának a “nacionalista” Kijevvel szemben. Sztálin a cárok nyomában el akarta oroszosítani Ukrajnát, és ezt folytatná Putyin is. Az orosz elnök peche az, hogy Ukrajnában az oroszok többsége sem kér rendszeréből. A több mint két éve tartó háború pedig végképp lejáratta Putyint Ukrajnában. Ahol most Zelenszkij elnök lelkesen üdvözölte a washingtoni képviselőház döntését hiszen az amerikai segítség életmentő lehet az ukrán hadsereg számára. Erre figyelmeztette az amerikai honatyákat William Burns, a CIA igazgatója is. Az USA egykori moszkvai nagykövete a szavazás előtt kerek perec kijelentette:

“ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor elveszítheti a háborút.”

Trump a furcsa békeangyal

A The Dispatch szerint az USA ex elnöke, aki szívesen visszatérne a Fehér Házba, felkínálná Putyinnak a Krím félszigetet és a Donyec medencét cserében a tűzszünetért. Ha ezt az ukrán vezetés nem fogadná el, akkor megzsarolná őket azzal, hogy

“többé nem számíthatnak az USA támogatására.”

Putyin épp erre vár hiszen az ukrajnai háború kudarcát így sikerként adhatná el Oroszországban. Ahol egyre nagyobb gondot okoz a háború, mert az országot átállították a hadigazdaságra. Ez nem volt olyan nehéz hiszen a szovjet rendszer is így működött: feláldozta a lakosság életszínvonalát a háborús készülődés oltárán. Putyin tudja, hogy ez zsákutca hiszen ebbe bukott bele a Szovjetunió 1991-ben.

Ráadásul azt is tudja az orosz elnök, hogy a nagy áldozatokkal létrejött orosz haderő nem mérhető Sztálin vagy Brezsnyev hadseregéhez, nem képes Európa fenyegetésére. Ukrajna megmutatta az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok gyengeségét, melyet rövid távon nem lehet orvosolni. Hosszabb távon pedig csak úgy, ha Putyin is beáldozza az életszínvonalat mint a szovjet vezetés. Ez bizony zsákutca a javából.

Biden dilemmája: nem túl kockázatos átengedni a szélsőjobbnak a béke ügyét?

Az USA közvéleményét különösebben nem foglalkoztatja a külvilág még az elnökválasztás idején sem, de háborút nem akarnak az amerikaiak. Márpedig Bidennek nincsen béke stratégiája. Emiatt éppúgy szavazatokat veszíthet mint az USA közel-keleti szerepe miatt: nem hagyhatja cserben Izraelt bármennyire is utálja Benjamin Netanjahut.

Európában ugyanez a dilemma: jelenleg a szélsőjobb kampányol a béke jelszavával az európai parlamenti választáson. Orbán Viktor is ezt tűzte zászlajára, mert ily módon egy népszerű témát állít előtérbe, amely segít elfedni az életszínvonal stagnálását és az általános korrupciót, melynek eredményeképp Magyarország az EU legszegényebb és legkorruptabb államává vált az elmúlt tizennégy év nem épp sikeres politikája után.

Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást

Kínos igazságról beszélt vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt fejtegette, hogy a több mint két éve harcoló Ukrajna vereséget szenvedhet a nála sokkal erősebb Oroszországtól amennyiben hamarosan nem kapja meg azt a 60 milliárd dolláros amerikai támogatást, melyet Biden elnök szívesen átutalna a kijevi kormánynak, de Trump republikánus barátai ezt megakadályozzák. Mire hivatkoznak a republikánusok?

A háború megnyerhetetlen Ukrajnában. “Miért finanszírozzunk egy megnyerhetetlen háborút?” – kérdi Donald Trump, aki rámutat arra, hogy a demokraták már jóval Putyin ukrajnai agressziója előtt – 2022 február 24 – az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Oroszországot Kínával együtt. Felrúgták ezzel a republikánusok kedvenc külpolitikai gondolatát: ne kerüljünk szembe egyszerre Oroszországgal és Kínával! A republikánus Kissinger ezért hozta össze Nixon elnököt Mao Ce-tunggal 1972-ben Pekingben. A 100 éves Kissinger még tavaly is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyreállítani a mélypontra jutott amerikai-kínai kapcsolatot.

Jelenleg Pekingben tárgyal Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy valamiféle modus vivendit teremtsen a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe készül miután többször is úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alkalmas kezdet lehet az ukrajnai helyzet rendezésére.

Miért nem lehet Putyinnal tárgyalni?

Donald Trump azt ígéri, hogy vígan megállapodna Putyin elnökkel Ukrajna feje fölött hogyha újra a Fehér Ház lakója lenne. Zelenszkij elnök épp Washingtonban jelentette ki, hogy “Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna Putyinnal a fejünk felett, de ezzel mi nem értenénk egyet.”

A NATO főtitkára 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási alapot szeretne létrehozni, de kevés tagállam szeretne ebbe befizetni. A tartózkodást látva Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott, hogy

“Ukrajnát erős tárgyalási pozícióba kell hozni Oroszországgal szemben. Azután az ukrán kormányzaton múlik , hogy a tárgyalások során mit fogad el és mit nem.”

Ez finom figyelmeztetés arra, hogy nem lehet fenntartani azt az elvet, melyet Zelenszkij elnök és a NATO jelenleg hangsúlyoz:

”Csakis akkor tárgyalunk, ha minden orosz katona elhagyta Ukrajna 1991-es határait!”

Az ukrán hadsereg ugyanis nem képes az oroszok teljes kiszorítására még akkor sem, ha megkapja a nyugati támogatásokat. Ha pedig nem kapja meg, akkor el is veszítheti a háborút – ahogy erre Zelenszkij elnök vasárnap rámutatott.

A bevándorlás 7000 milliárd dollárral növelheti a GDP-t az USA-ban

Jerome Powell, a Federal Reserve Board elnöke említette CBS interjújában, amelyben a riporter elsősorban arra volt kíváncsi: miképp kerülte el a megjósolt visszaesést az amerikai gazdaság?

Az egyik ok a bevándorlás volt, és ha ez folytatódik a következő tíz évben, akkor 7000 milliárd dollárral produkálhat többet az amerikai gazdaság!

“Több munkás, nagyobb termelés, magasabb adóbevétel” – így összegezte a bevándorlási mutatókat a kongresszusi költségvetési hivatal elnöke. Phillipe Swagel, akinek hivatala jelentést tett közzé a bevándorlás gazdasági hatásairól, természetesen elismerte, hogy nem minden bevándorló növeli a munkaerő piacot hiszen vannak közöttük gyerekek, öregek és munkaképtelenek is, de a döntő többség amint teheti munkát vállal az Egyesült Államokban. Ahol a választási kampányban óriási vita folyik az illegális bevándorlásról: a hatalmon levő demokraták és az ellenzéki republikánusok álláspontja homlokegyenest ellenkező:

Biden elnök azt szeretné, hogy az illegális bevándorlók mielőbb amerikai polgárrá váljanak míg Trump hívei amellett állnak, hogy határkerítéssel kell megakadályozni a migránsok beáramlását Mexikóból.

Az amerikai hatóságok szerint körülbelül 2,5 millió illegális bevándorló érkezett tavaly Mexikóból az Egyesült Államokba. Döntő többségük életkora 25 és 45 év között volt vagyis azonnal beléphettek a munkaerő piacra. A legális bevándorlókkal együtt összesen 3,3 millióan érkeztek az USA-ba 2023-ban. A tízes években ennél jóval kevesebben, évente 900 ezren vándoroltak be az Egyesült Államokba.

Mit jelent ez az amerikai munkaerő piac számára?

1,7 millióval több munkavállalót 2024-ben mint amennyivel eredetileg számoltak. 2033- ban 5,2 millió munkavállalóval lehet több mint amennyire a tavalyi hivatalos becslés alapján eddig számítottak.

7000 milliárd dollárral magasabb GDP

Ennyit jelentene a bevándorlás a következő évtizedben természetesen akkor, hogyha a jelenlegi trend folytatódik. Az amerikai állam adóbevételei 1000 milliárd dollárral lennének magasabbak, és ez egyáltalán nem elhanyagolható hiszen az államadósság rohamosan növekszik, és meghaladja az éves GDP 100%-át.

Az illegális bevándorlók nem jogosultak szociális támogatásra vagy munkanélküli segélyre, a legális bevándorlók bizonyos feltételek teljesítése alapján igen, de ők cserébe fizetik is a járulékokat, melyeket levonnak a fizetésükből.

De mi van a közoktatással? A gyerekeknek nem kell igazolniuk, hogy legálisan élnek az USA-ban, ezért ők élvezik az ingyenes szolgáltatás előnyeit.

2005 és 2019 között 37,5 milliárd dollárt fizettek be az amerikai államkasszába a menekültek és családtagjaik.

Az USA-nak illetve a tagállamoknak a menekültek és a családtagjaik 21,4 milliárd dollárba kerültek ebben az időszakban.

Nincs komoly munkanélküliség

Több mint kétmillióval magasabb a betöltetlen állások száma az USA hatalmas munkaerő piacán mint azoké, akik munkanélkülinek vallják magukat. A pandémia után munkaerőhiány alakult ki, emiatt a munkaadók emelték a béreket. Ily módon bérinfláció alakult ki az USA-ban.

“A bevándorlásnak meghatározó szerepe volt abban, hogy nem vált jelentőssé a  munkaerőhiány és a bérek inflációját sikerült megfogni”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Tara Watson, a Brookings Institution Munkaügyi központjának igazgatója. Aki hozzátette:

“A jövőben még nagyobb szükség lesz a bevándorlásra, mert nyugdíjba megy a baby boom nemzedék, és a családok gyerekvállalási kedve csökken az Egyesült Államokban.”

Tara Watson társszerzője egy könyvnek, melynek címe: The Economics of Immigration in an Age of Fear – A belső határ: a bevándorlás gazdasági következményei a félelem korában.

A washingtoni Kongresszus költségvetési hivatalának jelentése megállapítja, hogy a bevándorlás fékezi a reálbérek növekedését a közeljövőben. Ez a trend változhat, ha a migránsok jobban fizetett munkahelyeket találnak majd, de 2034-ben mindenképp alacsonyabb lesz a bérszínvonal, ha folytatódik a bevándorlás mint hogyha azt leállítanák – írja a CNN gazdasági rovata.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK