Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság

Arra hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini, aki szerint egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság ami miatt a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, mert az infláció elleni szigorító intézkedések adósságválságot válthatnak ki, melyet egyáltalán nem lesz könnyű kezelni.

Még nincs itt ez a kettős válság, de gyorsan közeledik – fejtette ki a Bloomberg televízióban a Végzet közgazdásza, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Most  nemcsak az okoz gondot az Egyesült Államokban, hogy a vírusválság ellensúlyozására túlfűtötték a gazdaságot, és ez inflációt váltott ki hanem az is, hogy a    nagy globális szállító láncok komolyan meggyengültek. Emiatt a kínálati oldalon komoly problémák merülnek fel. Jól látszik ez a világ energia piacán.

Stagfláció jöhet éppúgy mint a hetvenes években vagyis a gazdaság nem nő, de az árak igen. Ráadásul akkor még jóval alacsonyabb volt mindenütt az államadósság. Most viszont ez sokkal magasabb – jelentős részben amiatt, hogy a jegybankok és az államok pénzzel árasztották el a piacokat és a családokat a vírusválság idején.

Hogy lehet stagfláció amikor a digitális óriások mint a Google, az Apple vagy az Amazon deflációs hatást gyakorolnak a piacokra az egész világon?

“A globalizáció ellenfeleinek a száma nagyon megnövekedett, mert a rendszer nagyon sokakat hátrányosan érintett. Ők a digitális globalizáció ellen vannak” – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

“A globalizáció vesztesei ott találhatóak Trump szavazói között, a republikánusoknál, de a demokrata táborban is az USA-ban éppúgy mint a populista mozgalmakban Európában.

Ezek azt követelik, hogy hozzák vissza a gyárakat és a munkahelyeket  Kínából és más hasonló helyekről, ahova épp az alacsony bérek miatt telepítették ki az ipart. ”Negatív tényező az is, hogy a népesség a legtöbb országban egyre öregszik. Ez már nemcsak Európára, az Egyesült Államokra vagy Japánra igaz hanem Kínára, Dél Koreára  is.
Ez is a stagnálás irányába löki a gazdaságokat.

Az amerikai és a kínai gazdaság szétválása (decoupling)

Ez tartós tendenciának bizonyul – hangsúlyozza Roubini, aki arra utal, hogy Trump elnök védővámjait Kínával szemben Biden sem vonta vissza.

Igaz, hogy Yellen pénzügyminiszter asszony javasolta ezt éppen azért, hogy megállítsák az inflációt, de egyelőre nem történt semmi. A republikánus ellenzék ugyanis kitart Trump védővámjai mellett annak ellenére, hogy az olcsó kínai import mérsékelhetné az inflációt az Egyesült Államokban. A kínálati oldal tartós gyengélkedése az infláció növekedése irányába hat miközben az ellene hozott jegybanki szigorító intézkedések olyan adósságválságot idézhetnek elő mint a 2008-as nagy pénzügyi válság idejében. (Lásd Görögország). Akkor  defláció uralkodott a piacokon, most viszont az infláció okoz problémát  párhuzamosan a gazdasági recesszióval.

Balkanizálódás fenyegeti a globális gazdaságot, mert mindenki a saját gazdaságát védi.

A tőke és a munka között változnak az erőviszonyok

A Biden adminisztráció hatalmas összegeket juttatott a leginkább rászoruló családoknak a vírusválság idején (900+1300 milliárd dollár). Ennek következtében a munkavállalók helyzete megerősödött. Míg a korábbi időszakban a pénz a munkavállalóktól a tőke irányába vándorolt, most ez megfordult. A munkavállalók anyagi helyzete megerősödött az Egyesült Államokban, immár megengedhetik maguknak, hogy ne fogadjanak el nekik nem megfelelő munkahelyet – érvelt Roubini a Bloomberg televízióban.

Érdemes megemlíteni, hogy a Standard and Poor’s jóslata szerint a munkavállalók elveszítik ezeket a megszerzett előnyöket a következő években az USA-ban, ahol a munkanélküliség növekedése várható épp a fenyegető  recesszió miatt.

A jegybankok adósság csapdában

A Federal Reserve Boardnak előbb kellett volna megkezdenie  a szigorítást, de akkor növelte volna annak kockázatát, hogy összeomlik a kötvénypiac és utána a tőzsde is, mert a magas adósságállomány miatt a kamatláb emelése csődökhöz vezethet. Most nem olyan recesszióval kell számolnunk mint a korábbi években, hanem olyan nagy válsággal (depresszió) mint amilyen a harmincas években volt az Egyesült Államokban és a világ nagy részén.

“Egyáltalán nem vagyok optimista a jövőt illetően”

– fejezte be interjúját a Végzet közgazdásza, Nouriel Roubini a Bloomberg televízióban.

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

0

Washington közölte, hogy bojkottálja  a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált  árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

Facebook

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Biden-Hszi Csinping virtuális csúcs

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Nem sokkal korábban a két nagyhatalom hadügyminisztere Szingapúrban tárgyalt egymással. Mindebből enyhülésre következtetnek Pekingben, ahol mindennél fontosabbnak tartanak egy csúcstalálkozót az USA elnökével.

Ősszel ugyanis kongresszust tart a Kínát kormányzó kommunista párt. Ezen bebetonozzák a tervek szerint Hszi Csinping elnök hatalmát. Csakhogy ehhez jó lenne eredményeket felmutatni. A gazdaság a nagy Covid lezárások miatt gyengélkedik, a diplomáciában pedig Kína meglehetősen elszigetelődött, mert nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Putyin Peking vazallusa lett Oroszországot a sikertelen Ukrajna elleni invázió teljesen kiszolgáltatottá tette legfőbb “szövetségesével” Kínával szemben.

Bár Moszkva szorgalmazza a szövetséget Kínával, de Pekingben hallani sem akarnak erről. Nekik ugyanis százszor fontosabb a Nyugat mindenekelőtt az Egyesült Államok. Kínai szakértők egyébként nyíltan arról írnak, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában.

A pekingi hivatalos véleményt híven tükröző Global Times vezércikkben idézi Kissinger figyelmeztetését, mely szerint az USA-nak semmiképp sem szabad Kína kizárására törekedni a globális gazdaságból. Az Egyesült Államok veterán ex külügyminisztere, a kínai közeledés atyja, attól is óvja Washingtont, hogy diplomáciája egymás karjába kergesse Pekinget és Moszkvát.

Biden és Hszi Csinping virtuális csúcstalálkozóján tisztázhatná a két nagyhatalom viszonyát, és lépést jelenthet az új világrend felé.

Hát nem ez történt

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén”

– jelentette ki Hszi Csin-ping.

Richard Haas, amerikai szakértő szerint, ha elvonatkoztatjuk magunkat a stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk sokkal kevésbé tér elegymástól, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. A Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

A hosszan tartó beszélgetés alatt sok kérdést érintettek, de egyikben sem sikerült egyetértésre jutni. Legfőképpen Tajvan kérdésében állnak messze egymástól az álláspontok.

Az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”. A kínai vezető szerint ez a “tűzzel való játék” nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépnek egy határt, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – közölte Hszi Csinping, a Kína első számú vezetője.

Biden amerikai elnök „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, emeli ki a Fehér Ház közleménye.

A több órás beszélgetés arra utal, hogy gazdasági kérdésben készek együttműködésre, de politikai kérdésekben messze állnak az álláspontok egymástól.

Végeredményben a kapcsolat felvételének pozitívumán kívül politikai előrelépés nem történt, ezzel is igazolva a Global Times véleményét, mely a közelgő kínai kongresszusra való előkészítő lépésként értékelte a telefonbeszélgetést.

A háború, az infláció és a büntetővám

Biden csökkenteni szeretné Trump Kína elleni büntető vámtarifáit, hogy az infláció növekedését megakadályozza az USA-ban.

Yellen pénzügyminiszter hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy Trump Kínával szemben bevezetett büntetővám tarifái az amerikai családok költségvetését szükségtelenül drágítják. A kereskedelmi államtitkár utasította csapatát, hogy tanulmányozzák a kérdést miután júliusban dönteni kell.

Mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot sújtott büntető vámokkal Trump elnök, és ezeket az intézkedéseket Biden sem vonta vissza – emlékeztet a Bloomberg. Most azonban az infláció arra késztetheti az USA elnökét, hogy Trump büntető intézkedéseinek egy részét visszavonja. Biden nemrég a Fehér Házban fogadta Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét.

“Tegyetek meg mindent az infláció megfékezésére!”

– ez volt a tárgyalás konklúziója – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója.

Mire terjednek ki Trump intézkedései, melyeket 2018-ban hozott?

Először is az acél és alumínium importra. Majd ezt követte a második  csomag, amelyben a félvezetők, mikroszkópok, repülőgép alkatrészek voltak. A harmadik csomagban a motorkerékpárok, vasúti kocsik és a gázturbinák kerültek. A negyedik csomag teljesen vegyes: benne voltak a tenger gyümölcsei éppúgy mint a bútorok és egyes vegyszerek. Az ötödik csomag, melyről Trump már 2019-ben határozott méginkább ötletszerű: mezőgazdasági termékek , műtárgyak, ruhanemű, konyhai felszerelések, cipők stb. Ezzel kereskedelmi háború kezdődött Pekinggel, amely természetesen válaszolt. Például szója importját korlátozta az USA-ból, ahol sok farmer számára a kínai piac évek óta biztosnak számított. Most Peking hivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arra buzdítja Biden elnököt, hogy vonja vissza a szankciókat hiszen “abból az amerikai családok profitálhatnak, mert a kínai áruk olcsóbbak lesznek a piacon az USA-ban”.

Stratégiai döntés

Katherine Tai az USA kereskedelmi főképviselője mindeddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ügyben – írja a Bloomberg. Az USA első ázsiai származású kereskedelmi főképviselője óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy stratégiai döntésről van szó. Kínával szembenálló szenátorok egy csoportja, melyben mind demokraták mind republikánusok vannak, levelet írt Biden elnöknek, melyben óva intik Trump intézkedéseinek visszavonásától.

“Trump tarifái három évvel korábbiak mint az infláció. Ha visszavonják ezeket az intézkedéseket, akkor annak óriási stratégiai ára lenne.” – figyelmeztetik a szenátorok Biden elnököt. A levél aláírói között van Sherrod Brown demokrata szenátor, aki a szenátus bank bizottságának elnöke.

“A kínai vámtarifákról szóló döntés kényes ügy” – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai támogatást szerezni Trump tarifáinak csökkentéséhez jelenleg szinte lehetetlen Washingtonban.

Ukrajna határon túlra nem bevethető fejlett rakétarendszert kap

Az Egyesült Államok fejlett rakétarendszereket küld Ukrajnába. Ezek a legfejlettebb technológiával felszerelt fegyverek, amelyeket Biden elnök küldött a háború kezdete óta. Ezzel eleget tesz az ukránok kérésének, azzal a feltétellel, hogy nem használhatják őket oroszországi célpontokra. Biden ezzel eloszlatja azokat az aggodalmakat, hogy Oroszország rakétarendszert provokációnak fogja tekinteni.

Biden a The New York Timesban megjelent vendégesszéjében azt mondta, hogy a legújabb segélyek segíteni fognak Ukrajnának

„harcolni a csatatéren, és a lehető legerősebb pozícióban lenni a tárgyalóasztalnál”.

Volodimir Zelenszkij elnök a szövetségesek támogatásáért állandó dicséret és elégedetlenség között ingadozik, azzal érvelve, hogy a háború kezdetén küldött fegyverek nem voltak elegendőek. Szerintük nagyobb hatótávolságú és erősebb fegyverek küldésére van szükségük az orosz erők támadásainak kivédésére.

A nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer, egy műhold által irányított precíziós fegyver, lehetővé teszi Ukrajnának, hogy a jelenlegi tüzérsége hatósugarát meghaladó támadásokat hajtson végre. Ennek ellenére Biden és más adminisztrációs tisztviselők hangsúlyozták, hogy Ukrajnának csak saját területének védelmére adják őket, nem pedig Oroszország megtámadására. Ennek biztosításaként döntöttek úgy, hogy nem szerelik fel a rendszert nagyobb hatótávolságú, 200 mérföldet repülni képes rakétákkal.

„Nem törekszünk háborúra a NATO és Oroszország között. Bármennyire is nem értek egyet Putyinnal, és tetteit felháborítónak tartom, az Egyesült Államok nem fogja megpróbálni leváltani Moszkvát” – írta Biden.

„Nem bátorítjuk és nem tesszük lehetővé Ukrajna számára, hogy csapást mérjen a határain túlra.”

Az európai vezetők a hét elején 9,7 milliárd dolláros pénzügyi támogatást ígértek Ukrajnának a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón.

Ukrajna tűzereje túl későn érkezett Sziverodonyeckhez, amely az ukrán ellenőrzés alatt álló legkeletibb város volt. Szerhij Haidáj, az ukrán regionális katonai közigazgatás vezetője kedden későn este közölte, hogy az orosz csapatok elfoglalták a város nagy részét. Egy segélyszervezet szerint a háború előtti mintegy 100 000 fős lakosságból körülbelül 12 000 civil maradt a városban.

Az új rakétarendszer, melyet az USA rendelkezésükre bocsát megoldja ezeket a problémákat.

Biden: “meg fogjuk tenni amit tennünk kell”

Eddig huszonegy halottja van annak az uvaldei (USA) Robb Elementary Schoolban történt lövöldözésnek ahol kedden egy 18 éves fegyveres tüzet nyitott az iskola diákjaira, tanáraira.

Az általános iskolában egy 18 éves fegyveres legalább 21 ember életét kioltotta, miközben osztályteremről osztályteremre járt – közölték tisztviselők. A támadót végül a rendõrség megölte.

A halottak között 19 gyermek és két felnőtt is van, két felnőtt is van, az egyikük az iskola tanára volt, de sok további válságos állapotban lévő sérültet szállítottak kórházba. 

Az erősen latin-amerikai népességű városban, Uvaldeben található Robb Általános Iskolában történt merénylet volt a legsúlyosabb lövöldözés egy amerikai iskolában azóta, hogy 2012 decemberében egy fegyveres megölt 20 gyereket és hat felnőttet a Sandy Hook Általános Iskolában a Connecticut állambeli Newtownban.

Biden a politikusok felelősségéről beszélt 

A támadás mindössze tíz nappal azután történt, hogy halálos, rasszista tombolást követtek el egy Buffalo államban, New York államban, szupermarketben, amely a templomokban, iskolákban és üzletekben elkövetett, évek óta tartó tömeggyilkosságok sorozatához vezetett. A kilátások az ország fegyverrel kapcsolatos szabályozásának bármilyen reformjára olyan halványnak tűnnek, ha nem halványabbnak, mint a Sandy Hook halálesetét követően.

Joe Biden elnök azonban úgy tűnt, készen áll a harcra, és a támadás után néhány órával a nemzethez intézett beszédében új fegyverkorlátozásra szólított fel.

„Nemzetként fel kell tennünk magunknak a kérdést, mikor állunk ki a fegyverlobbi elé és jelentjük ki az Isten nevében. meg fogjuk tenni, amit tennünk kell?” 

– kérdezte Biden. – Miért vagyunk hajlandóak együtt élni ezzel a vérengzéssel?

A rendőrség nem árulta el az indítékot, de beazonosították a támadót. A rendfenntartók szerint egyedül cselekedett.

Az iskolában közel 600 diák tanul második, harmadik és negyedik osztályban. A diákok túlnyomó többsége latin. A merénylő mielőtt elindult az iskolába lelőtte a nagymamáját, aki szerencsére túlélte a támadást.

Uvalde körülbelül 16 000 lakosú kisváros, nem messze a  mexikói határtól. Az uvaldei tragédia Texas történetének leghalálosabb iskolai lövöldözése volt, és ez még tovább növelte az elmúlt öt év legsúlyosabb lövöldözésének helyszínéül szolgáló államot.

Ki pótolná Putyint, ha …

0

A betegeskedő orosz diktátor moszkvai források szerint megnevezte azt az embert, aki arra az időre átvenné a helyét míg őt megműtik. Egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin olyan emebert jelölt, akik kísértetiesen hasonlít rá: egész életét az állambiztonságnak szentelte.

Nyikolaj Patrusev tábornok 1951-ben született vagyis egy évvel idősebb Putyinnál. Az orosz diktátor politikai karrierje azzal kezdődött, hogy átszervezte a KGB-t, melyet FSZB-nek kereszteltek át. Amikor Putyin rakéta sebességgel elindult felfelé: előbb miniszterelnök majd villámgyorsan államfő lett, Patrusev vette át az állambiztonság irányítását. 1999 és 2008 között volt az FSZB igazgatója. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ezekben az években fojtották vérbe a csecsenek iszlamista mozgalmát. A brutális leszámolásról író Politkovszakáját meggyilkolták. Az ellenzék és a sajtó megregulázása már megkezdődött, de ez csak napjainkra érte el egy rendőrállam szintjét, ahol minden és mindenki állandóan magán érezheti a hatalom szemét olykor kezét is.

2008 után Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára lett. Ez a szervezet már a sztálini időket idézi: teljhatalmú döntéshozó szerv a diktátor kezében. Minden bizonnyal itt döntöttek az Ukrajna elleni háború megindításáról.

Már javában tartott az orosz agresszió Ukrajnában amikor Nyikolaj Patrusev találkozott Jake Sullivan-nel, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A megbeszélésről nem szivárgott ki semmi.

Honnan tudtak az amerikaiak olyan sokat az Ukrajna elleni támadásról?

Washingtonból hónapokkal az agresszíó előtt folyamatosan jöttek a figyelmeztetések: az orosz haderő beavatkozásra készül  Ukrajnában! Biden elnök megbízatásából William Burns, a CIA igazgatója Moszkvába repült, hogy tárgyaljon Putyinnal. Már nem tudott bejutni hozzá, de telefonon hosszasan tárgyaltak egymással. Burns jól ismeri Oroszországot, mert évekig volt ott az Egyesült Államok nagykövete. A CIA nyilvánvalóan kiváló munkát végzett ebben az ügyben, de az sem kizárt, hogy a legfelsőbb orosz vezetésből szivárogtak ki információk. Hírek szerint sokan ellenezték az Ukrajna elleni háborút Putyin legközelebbi környezetében is. Most ez már veszett fejsze nyele.

Biden elnök elmondta: szeretnék megbuktatni Putyint! Később visszavonta ezt az “elszólását”, de valószínűleg tudatosan megtervezett kommunikációs akcióról volt szó.

Harapófogó?

A Záhonytól San Franciscoig tartó nyugati szövetség Nyugatról míg a távol-keleti négyes paktum (USA, Japán, India és Ausztrália) Keletről fogná közre Oroszországot és Kínát. Ez a washingtoni elképzelés, melynek a célja az 1945 után kialakult amerikai világrend fenntartása.

Kína egyáltalán nem kívánja eljátszani a rá kiosztott szerepet: amennyire lehet, ki akar maradni a konfliktusból. Jang Csiecsi, Kína első számú diplomatája nyolc órán keresztül tárgyalt erről Rómában Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak szavakban támogatják az oroszokat, de óvakodnak a katonai szövetségtől. Számukra a Nyugat százszor fontosabb mint Oroszország.

Az amerikai elképzelések azért sem reálisak, mert 1945 óta alaposan megváltozott a világ. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a világ második számú nagyhatalma lett. Hatalmas piaca mágnesként vonza a külföldi – köztük amerikai cégeket. Még az oroszok esetében is csak félsiker a kizárási kísérlet a világgazdaságból, Kína esetében ez elképzelhetetlennek tűnik.

Az amerikai diplomáciának valamiféle modus vivendit kell találnia Kínával.

Jön a G2?

Ezt javasolta Hszi Csinping elnök Hangcsouban, ahol először rendezték meg a G20 csúcs konferenciát Kínában. A résztvevők értették a finom célzást, de udvarias mosollyal hallgatták a kínai elnök merész elképzelését. Majd megindult a szankciós kampány az Egyesült Államokból Kína ellen. Kiegészítve azzal, hogy Washingtonban hirtelen aggódni kezdtek amiatt, hogy elnyomják az ujgurokat az északnyugat kínai határtartományban. Megindult a bírálat Hszi Csinping elnök ellen is noha korábban Trump elnök unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte őt a születésnapján.

Kínában ősszel kommunista pártkongresszust rendeznek. Ezen Hszi Csinping elnök bebetonozhatja a hatalmát. A kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Washingtonban visszatérhetnek a hatalomba a republikánusok, akik hagyományosan jobb kapcsolatra törekszenek Kínával. Nixon inditotta el a közeledés folyamatát 50 éve. Akkor Kína elmaradott ország volt, most viszont vezető szerepet követel a világban. A diplomatáknak mindenütt bőven lesz munkájuk hiszen e két világhatalom kapcsolatától függhet a világ jövője is.

A háború 64. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Háború: Isten sírni tanul.
Fodor Ákos

 

11:30 – Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást a megszállt Szimferopol egyik bevásárló- és szórakoztató komplexumában. Egy állítólagos volt ukrán tengerészgyalogos készítette elő a támadást.

09:50 – Az Azov -ezred közölte, hogy tegnap este az orosz megszállók mintegy 50 légicsapást mértek és nagyszámú foszforbombát dobtak le Mariupolra, és felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a város blokkolásának feloldására vagy a lakosok és a védők evakuálására.

08:20 – Tegnap eszte az oroszok által megszállt Herszonban több robbanás történt, több helyen tűz ütött ki és megszűnt az orosz RosTV adása.

07:15 – Az orosz fekete-tengeri flotta a hajói elvesztése ellenére továbbra is képes csapást mérni ukrán és part menti célpontokra – állítja a brit hírszerzés.

06:30 – Az Egyesült Államok „hiteles” jelentésekre hivatkozik, amelyek szerint Oroszország Donyeckben kivégezte a magukat megadni próbáló ukránokat.

05:45 – Május 1-től a megszállók orosz rubelt vezetnek be Herszon régióban.

04:40 – Air Force Command Press Center szerint árilis 27-én az ukrán légierő és a szárazföldi erők légvédelmi rakétaegységei nyolc légi célt találtak el.

Ukrán légierő felvétele

04:00 – Oroszország azt állítja, hogy a háború kezdete óta több mint egymillió embert evakuált a területére, köztük 183 000 gyermeket “Ukrajna veszélyes területeiről” és a Donyeck és Luhanszk régiók ideiglenesen megszállt területeiről (ORDLO).

02:30 – A kanadai parlament alsóháza népirtásnak ismerte el az orosz hadseregó ukrajnai bűncselekményeit.

01:10 – Az Egyesült Államok Képviselőháza szimbolikus törvényjavaslatot fogadott el, amelyben felszólítja Joe Biden elnököt, hogy adja el a szankcionált orosz oligarchák lefoglalt luxuscikkeit, és használja fel a pénzt Ukrajna megsegítésére.

A háború 61. napja 2022. április 25. – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be!
Elcserélt életek c. film

 

20:05 – Az Orosz Föderáció újabb rakétacsapást akart indítani Ukrajna déli részén, de a délelőtt kilőtt két rakéta közül az egyik nem érte el a célt, a másikat a levegőben hatástalanították a légvédelmi alakulatok.

19:00 – Április 25-én este az orosz katonaság elfoglalta Herson városi tanácsát. Ukrajna zászlaját eltávolították az épületről.

18:15 – Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 165 millió dollár értékű varsói lőszer és más, nem szabványos lőszer eladását Ukrajnának, hogy megvédje Ukrajnát Oroszországtól.

17:30 – Az Egyesült Királyság kis számú Stormer páncélozott szállítójárművet ad át Ukrajnának, amelyek Starstreak légvédelmi rakétavetőkkel vannak felszerelve, hogy fokozzák az ország légvédelmét. A brit sajtó korábban arról számolt be, hogy várhatóan 13 tonnás csúcstechnológiás kilövőket raknak a C-17-es szállítórepülőgépekre, és néhány napon belül hadba küldik.

16:15 – A Pentagon kibővíti az ukrán hadsereg képzését, különös tekintettel a nyugati katonai segély részeként számukra átadott új fegyverek használatára – áll az USA külügyminisztériumának közleményében.

15:05 – Harkiv térségében az ukrán légvédelem lelőtt egy SZU-34-es vadászgépet.

14:30 – A CDU/CSU Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója határozati javaslatot terjesztett elő Ukrajna nehézfegyverekkel való támogatására – számolt be erről a Bild német lap.

13:55 – Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzése szerint Oroszország nem hagyott fel azzal a tervével, hogy vegyi fegyvert vet be ukrán védők és az Azovstali üzemben rekedt civilek ellen.

12:25 – a  Die Welt című német lapnak Josep Borrell uniós külügyminiszter nyilatkozta, hogy az Európai Unió tagállamai nem értenek egyet az orosz olaj és gáz importjára vonatkozó teljes embargóról vagy vámemelésről. Borrell elmondta, hogy a kérdést a következő, május végén esedékes EU-csúcson vitatják meg, és korábban nem várható döntés az ügyben.

11:40 – Április 25-én a reggeli órákban rakéta robbant a krasznéi pályaudvar vontatási alállomásán. Az ukrán  Sürgősségi Szolgálat szerkezeti egységei a helyszínen dolgoznak, a tüzet még oltják.

10:15 – Megnyílt az ablak az Európába tartó közel-keleti olaj előtt, miután az európai vásárlók lemondtak az orosz olajról Ukrajna orosz inváziója után. A CSSSA, a TotalEnergies hajózási részlege bérelte a SUezmax Moscow Spirit tartályhajót, hogy május 1-3-án 1 millió hordó Murban kőolajat szállítson Jebel Danna kikötőjéből az Egyesült Királyságba. A francia TotalEnergies május elején bérelt egy tankhajót olajszállításra az Egyesült Arab Emírségekből Európába. Két év óta ez az első szállítás.

09:00 – Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn kijevi látogatása után kijelentette, hogy egy szuverén független Ukrajna sokkal tovább tart, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök.

07:45 – Az Egyesült Államok nem döntött szankciókról Vlagyimir Putyin orosz elnök de facto felesége, Alina Kabajeva ellen, mert attól tart, hogy ez tovább fokozza a feszültséget Oroszországgal. 

07:00 –  A brit hírszerzés szerint Oroszország álnépszavazást kíván tartani Herszonban, ami kulcsfontosságú a oroszok számára, hogy igazolják megszállását.

06:00 – A luhanszki régióban vasárnap az oroszok hét házat romboltak le, és harmadszor csaptak le az olajfinomítóra.

05:15 – Az Interfax hírügynökségre hivatkozva jelentették, hogy tűz ütött ki egy olajraktárban az oroszországi Brjanszkban, és a lakosok szerint a tüzet megelőzően robbanások hallatszottak.

04:25 – A harkovi régióban a megszállók Oroszországba vitték az egyik gyárat, koncentrációs tábort és kínzókamrát állítottak fel a helyén. Az embereket kínzásoknak vetik alá, együttműködésre kényszerítik őket, hogy csatlakozzanak az orosz fegyveres erőkhöz – jelentette az Ukrinfo.

03:30 – A déli védelmi határokon az ukrán katonaság meghiúsította az ellenséges szabotázs és felderítő csoportok Nikolaev területe felé történő előrenyomulását – állítják az ukrán hírügynökségek.

03:00 – Az Zelenszkij szerint nyolc ember vesztette életét orosz rakétacsapásokban  Odessza városában. Eközben a civilek Mariupolból való evakuálására tett kísérlet kudarcot vallott.

23:55 – A mariupoli Azovstal korábbi berendezéscsere vezetője átadta a megszálló orosz csaptoknak azokat az állásokat, ahol az ukrán védők elbújhatnak az üzemben.

pravda.ua

Az áruló pontosan megmutatja a térképen, hogy hol vannak azok az területek, ahol a legkönnyebb elbújni, és ahol az ukránok elbújhatnak, és várják az orosz megszállók meglehetősen erős csapásait. 

 

Halál húsvétkor

Mind Ukrajnában, mind pedig Oroszországban most ünneplik az ortodox húsvétot, de ez egyáltalán nem jelent akadályt a háború folytatásában. Putyin elnök valamiféle sikert szeretne felmutatni május 9-ig. Akkor ünneplik Moszkvában a Vörös Téren a Szovjetunió világháborús győzelmét a náci Németország fölött.

Az orosz hadsereg Kelet Ukrajnát akarja elfoglalni, hogy bejelenthesse: a donyecki és a luhanszki kormányzóság “felszabadult”, majd pedig csatlakozik Oroszországhoz. Ahogy a Krímmel ez 2014-ben megtörtént. Csakhogy az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke elmondta: mélységben kiépítették a védelmet Kelet Ukrajnában. Köszönetet mondott Mariupol védőinek, akik hősiesen ellenállásukkal időt biztosítottak az ukrán főerőknek az átcsoportosításra. A másik aduja az ukránoknak az amerikai hírszerzés, amely szinte azonnal megosztja fontos a információkat  velük. Ezzel is magyarázzák azt, hogy Herszon városában telibe találták az orosz fegyveres erők parancsnoki központját. Herszon volt az első nagyobb ukrán város, melyet az oroszok elfoglaltak Ukrajnában.

Két orosz tábornok meghalt

Egy harmadikat pedig életveszélyes sérülésekkel kezelnek kórházban – közölte az ukrán főparancsnokság. Ha ez igaz, akkor tízre emelkedett az Ukrajnában elesett orosz generálisok száma. Ezenkívül sok más főtisztet is veszített az orosz sereg Ukrajnában. Az amerikaiak állítólag nemcsak információkkal segítenek, de a drónok célbajuttatását is irányítják. A Fekete tengeren állítólag amerikai segítséggel süllyedt el a Moszkva orosz zászlóshajó. Egy rakétákkal felszerelt amerikai kémgép bemérte, és kilőtte. A kémgép a jelzett idő intervallumban eltűnt a képernyőkről. Az ukránok saját rakétájuk találatával dicsekedtek, de a londoni Times katonai szakértője szerint ez valószínűleg csak fedőszöveg, mert az USA nem akarja, hogy kiderüljön, hogy milyen fontos szerepe van az Ukrajnában folyó háborúban. Biden elnök újabb 800 millió dolláros fegyverszállítmányt küldött Ukrajnába. Zelenszkij elnök ezt megköszönte, és jelezte: a kapott nehéz fegyverzet egy részét már rendszerbe is állították Kelet Ukrajnában, ahol épp az amerikai fegyverek segítségével akarják visszaverni az orosz offenzívát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK