Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

USA, Kína és az ujgurok emberi jogai

Két washingtoni törvényhozó aziránt érdeklődik, hogy  miután korábban Biden elnök aláírta a törvényt, amely tiltja a gazdasági kapcsolatot a kínai határtartománnyal, ahol a muzulmán kisebbség jelentős részét munkatáborokban dolgoztatják.

Akkor mit keres a Tesla a Hszincsiang-ujgur tartományban?

“2022-ben tegyen a Tesla elektromos autóival utazást a Hszincsiang-ujgur tartományban!” – ezzel a hirdetéssel jelezte Elon Musk cége szilveszterkor, hogy bemutató termet nyitott Kína nyugati tartományában. A Tesla elszántan nyomul Kínában, ahonnan elektromos autókat exportál a világ számos országába. A gyára Sanghajban van, Kína fejlettebb keleti területén, közel a tengerhez.

Elon Muskot már korábban is sok bírálat érte amiatt, hogy az USA-Kína kereskedelmi háború kellős közepén épít gyárat abban az országban, amely hazájának vetélytársa a világpiacon. Elon Musk azzal védekezett, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca, ahol ráadásul hamarabb észrevették azt, hogy mielőbb át kell állni az elektromos autózásra. A kínaiakat elsősorban az ösztönözte erre, hogy a nagyvárosokban – így Sanghajban is – alig lehet levegőt venni a környezetszennyezés miatt.

Két törvényhozó levele

“Megdöbbent bennünket, hogy a Tesla abban a kínai tartományban nyit bemutató termet, ahol az ujgur munkatáborok vannak” – írta közös levélben Elon Musknak két demokrata honatya: Bill Pascrell és Earl Blumenauer. Arra hivatkoznak, hogy a hatóságok mintegy egymillió muzulmánt zártak munkatáborokba ebben a tartományban. Peking tagadja ezt. A kínaiak szerint mindössze arról van szó, hogy az iszlamista terrorizmus elleni harcban megpróbálják elszigetelni a veszélyes elemeket a lakosság többi részétől. Az ujgur fiatalok között néhányan az Al Kaidahoz csatlakoztak, jórészük Pakisztánba menekült, ahol az iszlamista terror szervezetnek egész dandárja van ujgur harcosokból.

Az amerikai kongresszus népirtásnak nevezi azt, ami az ujgurokkal történik a kínai határ tartományban.

Biden elnök december 23-án írta alá a törvényt, amely megtiltja a kínai tartományból származó áruk behozatalát az Egyesült Államokba. A két washingtoni törvényhozó levelében arról érdeklődik, hogy vajon a Tesla nem sérti-e meg ezt az amerikai törvényt?

Az USA diplomáciai bojkottot hirdetett a pekingi téli olimpiával szemben – emlékeztet a Guardian. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai sportolók ne vehetnének részt a februárban megrendezendő olimpián a kínai főváros mellett, de hivatalosan az USA nem képviselteti magát a többi között amiatt, mert Peking megsérti a Hszincsiang-ujgur tartományban élő muzulmán kisebbség emberi jogait.

Moszkva: a NATO vonuljon ki Bulgáriából és Romániából!

Az orosz államfő mindenképp szeretné megakadályozni azt, hogy Ukrajna és Georgia a NATO tagja legyen. Az orosz követelés része annak a csomagnak, amelyet Putyin elnök Ukrajna kapcsán állított össze. Ezért áll elő olyan teljesíthetetlen követelésekkel, melyeket visszavonva elérheti célját: Ukrajna és Georgia NATO tagságának befagyasztását.

Kijevben úgy érzik, hogy Biden elnök elárulta őket. Bár Blinken külügyminiszter személyesen biztosította az ukrán vezetőket Kijevben, hogy nem tárgyalnak fejük fölött az oroszokkal, Biden elnök sajtóértekezleten közölte: szinte bizonyos, hogy az oroszok kisebb hadműveletet indítanak Ukrajnában.

A magyar diplomácia Moszkva és Kijev között

Bár hivatalosan a magyar kormány egyenlő távolságot tart Ukrajnától és Oroszországtól, a valóságban sokkal közelebb áll Moszkvához. Ezt bizonyítja az is, hogy a válság kellős közepén látogat Moszkvába a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor több földgázt szeretne Oroszországtól. Erre egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaságnak van szüksége, de az energiaválság kellős közepén jó áron tovább adható a világpiacon. A nemzetközi földgáz kereskedésben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva már régóta előszerettel él ezzel a módszerrel: földgázzal fizeti ki szövetségeseit külföldön.

Mit gondolnak erről Amerikában?

Térségünkben Románia fontos a NATO stratégiájában és nem Magyarország. Bukarest ennek megfelelően maximális lojális Washingtonhoz míg Orbán Viktor kiénekel a NATO kórusból. Ahol tegyük hozzá egyáltalán nem olyan nagyon nagy az összhang. Macron elnök legutóbb Strasbourgban emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, hogy egyenrangú partnere lehessen Oroszországnak. Ezzel az elképzeléssel Orbán Viktor egyetért. Azzal persze kevésbé, hogy Macron elképzelése szerint a közös uniós hadsereg fontos előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak mindenki megfizetné az árát

100 dollár fölé menne egy hordó olaj ára és a földgáz ára is újra emelkedésnek indulna. Miért? Mert Putyin bevetheti az olaj és gázfegyvert. Ez utóbbi különösen fájdalmas lehet a fűtési szezon kellős közepén.

Az Európai Unió ezért is megosztott Oroszország ügyében: egyes tagállamok kemény fellépést szorgalmaznak mások meg akarnak állapodni Putyinnal. Az első csoportba tartoznak a lengyelek és a balti államok míg a másodikba Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország.

Berlinben például közölték: nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.

A külföldi befektetők szemében Magyarország is leértékelődne hiszen ki viszi a pénzét egy olyan régióba, amelynek a határán fegyveres konfliktus van?

Az USA kérésére Moszkva leállította a hírhedt hackercsoportot

Moszkva közölte, hogy a REvil zsarolóvírus-csoport „megszűnt” a rajtaütések és letartóztatások után. Nem világos, hogy a művelet enyhíti-e a feszültséget Washingtonnal – írja a New York Times mai cikkében.

Oroszország legfőbb biztonsági ügynöksége pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok kormányának kérésére felszámolta a REvil-t, az egyik legagresszívebb nyugati célpontokat támadó zsarolóvírus-bűnözői csoportot, és letartóztatta néhány tagját.

Az FSZB néven ismert ügynökség szerint „a szervezett bűnbanda megszűnt létezni” egy átfogó akció után, amelyet öt oroszországi régió 25 helyszínen hajtottak végre. A razziákat a Biden-kormányzat többszöri kérése követte, hogy a Kreml segítsen az ilyen csoportok leállításában.

A letartóztatásokat ugyanazon a napon jelentették be, amikor az amerikai kormány azzal vádolta Oroszországot, hogy szabotőröket küldött Ukrajnába, hogy ürügyet teremtsen az invázióra, és hogy a hackerek bezárták az ukrán kormányzati webhelyek tucatjait – ez a támadás az ukrán tisztviselők szerint Oroszországból származott.

A Biden adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője szerint a REvil orosz leállítása nem befolyásolja az európai biztonsággal kapcsolatos feszültséget és Ukrajna sorsát, mivel Oroszország csapatokat von össze Ukrajna határainál, és követeli, hogy a NATO vonuljon vissza Kelet-Európában. Az nem világos, hogy a Kreml úgy látja-e a két ország együttműködésének ez a ritka példája nem kapcsolódik Ukrajnához.

Az újságíróknak névtelenül nyilatkozó tisztviselő azt mondta, a kormányzat úgy véli, hogy a pénteken letartóztatottak egyike részt vett egy zsarolóprogram-feltörésben tavaly, amely leállította a Colonial Pipeline-t, amely az Egyesült Államok keleti részének fő üzemanyag-artériája. A támadást a DarkSide nevű csoportnak tulajdonították, amelyről úgy gondolják, hogy Oroszországban is működik, és kapcsolatban áll a REvil-lel.

Júliusban Biden elnök figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az országának súlyos következményei lehetnek, ha nem lép fel gyorsan az olyan semlegesítő csoportok ellen, mint a REvil.

Novemberben a külügyminisztérium bejelentette, hogy akár 10 millió dolláros jutalmat ajánl fel a REvil vezetőivel kapcsolatos információkért.

Később pénteken a moszkvai bíróság őrizetbe vette a csoport két tagját, akiket az Interfax orosz hírügynökség Andrej Bessonovként és Roman Muromszkijként azonosított. Az orosz hatóságok nem írták le a férfiak szerepét a REvilben, és nem közölték, milyen bizonyítékok kapcsolták őket a csoporthoz.

Az FSZB nem közölte, hány embert tartóztatott le, és azt sem, hogy a csoport vezetői között vannak-e. Azt még látni kell, hogy a művelet valóban a REvil végét jelenti-e; a múltban az ilyen csoportok új neveken reformáltak.

Amerikai tisztviselők azt mondták, hogy a Kreml leállíthatja a REvilhez hasonló hackercsoportokat, de eltűri vagy akár bátorítja is őket, mindaddig, amíg célpontjaik Oroszországon kívül vannak.

Júliusban Biden elnök ultimátumát követően, a REvil offline állapotba lépett, felhevítve a találgatásokat arról, hogy vajon a Kreml utasította-e a csoport csendjét, vagy az Egyesült Államoknak vagy szövetségeseinek sikerült megzavarni a működését, vagy maga a csoport döntött a föld alá vonulása mellett, attól tartva, hogy a túl meleg lett körülöttük a levegő..

Két hónappal később azonban újra előkerült, újraaktiválva azt a portált, amelyet az áldozatok fizetésre használnak. Októberben ismét offline állapotba került, ideiglenesen, több ország, köztük az Egyesült Államok kormánya által végrehajtott hacker-ellenes erőfeszítés miatt.

A REvil, a „ransomware evil” rövidítése, az egyik leghírhedtebb ransomware-hackercsoport, amelyet az Egyesült Államok bűnüldöző szervei kerestek.

Ransomware csoportok feltörik az áldozat számítógépes rendszerét, titkosítják annak adatait, gyakorlatilag kizárva a tulajdonosokat, és pénzért – esetenként több millió dollárért, kriptovalutában fizetve – hajlandóak a zárolás feloldására.

Az amerikai hírszerző ügynökségek a REvil-t azonosították felelősnek Amerika egyik legnagyobb marhahústermelője, a JBS ellen tavaly júniusban elkövetett támadásért, amely kilenc marhahúsüzemet leállítására kényszerített. Végül a JBS azt mondta, hogy 11 millió dolláros váltságdíjat fizetett Bitcoinban. A Colonial Pipeline üzemeltetője csaknem 5 millió dollárt fizetett Bitcoinban.

A REvil elismerte felelősségét a valaha volt legnagyobb zsarolóvírus-hack bevetésében, amely akár 1500 vállalkozást is érintett világszerte.

A szervezet a „Happy Blog” nevű oldala elleni támadásaival dicsekedett a sötét weben, ahol felsorolta néhány áldozatát és a digitális zsarolási rendszereiből származó bevételeit.

A Recorded Future kiberbiztonsági cég szeptemberi jelentése szerint az orosz hírszerzési tisztviselők régóta kapcsolatban állnak számítógépes bűnözői csoportokkal. „Bizonyos esetekben szinte biztos, hogy a titkosszolgálatok kialakult és szisztematikus kapcsolatot tartanak fenn a bűnözői fenyegetés szereplőivel”  áll a közleményben.

Az FSZB pénteken közleményben tudatta, hogy tájékoztatta az Egyesült Államok kormányát a REvil felszámolásáról, beleértve a 14 csoporttag lakóhelyén végzett házkutatást, és hozzátette, hogy több mint 5,5 millió dollárt foglalt le rubelben, dollárban, euróban és kriptovalutában, valamint 20 luxusautót.

A REvil „rosszindulatú programokat fejlesztett ki, megszervezte a pénzek ellopását külföldi állampolgárok bankszámláiról, és ki is váltotta azokat, többek között drága áruk online vásárlásával”.

A letartóztatásokról készült, az orosz hírcsatornák által sugárzott felvételeken az látható, ahogy az ügynökök lakásokba törnek be, és fiatal férfiakat a padlóra löknek és megbilincselnek. A videón az is látható, hogy nagy halom dollárt és rubelt foglaltak le és számolnak meg, valamint álarcos ügynökök nézegetik az elkobzott számítógépeket.

Miért vált Putyin barátjává Orbán Viktor?

Márki-Zay Péter szerint Oroszország örökös elnökének van valamiféle kompromittáló dokumentuma Orbán Viktor magyar miniszterelnökről.

A HVG kérdésére ezzel kapcsolatban az ellenzék miniszterelnök jelöltje ezt mondta:

“valami volt Putyin kezében, hogy meg tudta győzni Orbánt a 2009-es találkozón.”

Az tény, hogy Orbán Viktor azt megelőzően hevesen támadta az orosz kapcsolat miatt Gyurcsány Ferencet, akit “Putyin pincsijének” titulált a Fidesz.

Orbán Viktor amióta újra kormányra került 2010-ben egyre szorosabb kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel, aki ezért hálás is. A magyar kormány az energiaválság kellős közepén tudott aláírni egy olyan hosszú távú földgáz szerződést Moszkvával, melynek kapcsán az oroszok nem használták ki teljes mértékben azt, hogy jelenleg számukra előnyös a helyzet a piacon.

A magyar-orosz együttműködésnek van racionális magva, amely minden kormányfőt józanságra ösztönöz. A kedvezően alakuló magyar-orosz kapcsolatok elsősorban az Egyesült Államokat zavarják, mert Washington újra domináns szerepet szeretne játszani a térségben mint a rendszerváltás idején. A kormánypárti sajtó ezért is állitja, hogy Márki- Zay Péter a CIA ügynöke.

Putyin Budapestre jön a választási kampány kellős közepén

Februárban látogat a magyar fővárosba az orosz elnök, aki az utóbbi időben nagyon megritkította a személyes találkozókat és a külföldi utakat, mert tart a Covid vírustól. A tervek szerint ellátogat a téli olimpiára Pekingbe pedig azt az USA és szövetségesei diplomáciai bojkottal sújtják. És ellátogat Budapestre, ahol politikai szövetségese, Orbán Viktor a túlélésért küzd. Érdekes, hogy

Orbán azt gondolja: az orosz támogatás ebben a helyzetben hasznos lehet a számára holott a magyar jobboldal tradicionálisan orosz ellenes és nyugatbarát.

A magyar miniszterelnök nem ideológiai vagy történelmi alapon mérlegel hanem a gazdasági és társadalmi hatékonyság alapján. Magyarországnak még sokáig szüksége lesz az orosz energiára, ezért Moszkva fontos partner. Az USA csak azoknak a NATO szövetségeseknek fontos, akik félnek Oroszországtól (a baltiak, Lengyelország, Románia stb.). Az Egyesült Államok gazdaságilag nem érdekelt ebben a régióban vagyis tőlük nemigen lehet semmit sem kapni.

Ami viszont új: a Biden adminisztráció nyugati egységet szervez Oroszországgal és Kínával szemben. Vagyis az Európai Unióval együtt akar fellépni Moszkvával és Pekinggel szemben. Orbán viszont azzal számolhat, hogy az Európai Unió vezető hatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mind érdekeltek a jó kapcsolatban Moszkvával. Vagyis az orosz barátsággal távolról sincs olyan egyedül mint ahogy ez olykor látszik.

Az orosz hekkerek és a magyar választás

Putyin parancsára a titkosszolgálat hekkerei 2017-ben beavatkoztak a francia választásokba, hogy Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogassák. Ezt akkor Macron kampányfőnöke jelentette be, de nem lett belőle nagy botrány, mert a centrista jelölt így is fölényesen győzött. Csakhogy Magyarországon más a helyzet: Putyin jelöltje maga a miniszterelnök, aki felügyeli a titkosszolgálatokat. Aligha fülelné le bárki is az orosz hekkereket, ha Orbán Viktor érdekében dolgoznának. Persze ne becsüljük le az amerikai titkosszolgálat képességeit e téren hiszen az informatikában egyelőre még a vetélytársaik előtt járnak.

Orbán Viktor immár az USA-ban és Nyugat Európában is jólismert politikus. Győzelme vagy veresége szimbolikus értékű lehet. A Trump tábor és az európai szélsőjobb jelenleg vert helyzetben van, de Orbán esetleges győzelméből reményt meríthet a fordulatra. A Biden adminisztráció, és a szélsőjobb ellen sikerrel küzdő európai nagyhatalmak (Németország, Franciaország, Olaszország) Orbán bukására játszanak. A magyar választás ily módon felértékelődik, de ebből a választó polgárok csak annyit érzékelnek, hogy Orbán egyre újabb adományokkal próbálja megvenni őket miközben galoppozik az infláció, amely destabilizálja a magyar gazdaságot és egyre nehezebbé teszi a megélhetést.

Orbán nemcsak Brüsszelben, de Varsóban is az oroszok trójai falova?

Donald Tusk  az ellenzék veterán vezére szerint azzal, hogy a MOL vásárolja meg a Lotos benzinkút hálózatot Lengyelországban, tulajdonképp csak “közvetítő szerepet” játszik, mert át akarja passzolni a zsákmányt az oroszoknak.

Tusk szerint ez stróman szerep, melyet ezúttal abban a Lengyelországban játszanak el, ahol az orosz ellenesség áthatja mind a kormánypártokat mind az ellenzéket.

A történet azért igen pikáns, mert amint Domány András lengyel szakértő emlékeztet rá: a Lotosban a varsói kormánynak többségi részesedése van! (53,2%). Dönteni tehát a Morawiecki kormány fog a MOL üzletről, ha az egyáltalán létrejön.

Visegrádi egység?

Az új cseh kormány megalakulása után kiderült, hogy Csehország és Szlovákia másképp ítéli meg Brüsszelt mint Orbán Viktor vagyis a visegrádi négyes 2+2-vé alakulhat át.

Ukrajna ügye a felszínre hozta, hogy Oroszország megítélése egészen más Varsóban mind Budapesten. Míg Lengyelország maximálisan kiáll a NATO egysége mellett, és Washingtonnal együtt fellép az orosz fenyegetés ellen addig a magyar diplomácia vígan járja a maga különútját – élén az orosz Barátság érdemrenddel nemrég kitüntetett Szijjártó Péterrel.

Lengyelország részt vehetett a virtuális demokrácia csúcson, melyet Biden elnök szervezett, de Orbán Viktor nem! Vagyis

Washingtonban bíznak a lengyel szövetségesben a magyarban nem.

Szijjártó Péter már bejelentette: Orbán hamarosan eszmét cserél Putyinnal.

Szerdán viszont NATO-Oroszország találkozó lesz Genfben. Magyarország a NATO küldöttségben foglal helyet. Vajon ki bízik meg benne ilyen körülmények között ?!…

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

“Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

“a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

“Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

“Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

“Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja “lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné “egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: “Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

“Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze  – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

Újabb Orbán-Putyin találkozó lesz

Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég tüntettek ki a Barátság érdemrenddel Moszkvában, jelentette be, hogy újabb Orbán-Putyin találkozóra kerül sor. Az, hogy a Fidesz a rendszerváltáskor a Tovariscsi konyec plakáttal kampányolt nemigen jut eszébe Orbán Viktornak sem, aki tovább építgeti a magyar-orosz kapcsolatokat.

A tavalyi év különösen sikeres volt az orosz-magyar kapcsolatok terén – írta Szijjártó Péter, aki minden bizonnyal elsősorban a Szputnyik vakcinára gondolt. Kis probléma, hogy az Európai Unió még mindig nem engedélyezte az orosz vakcinát, melyet egyedül Magyarországon alkalmaztak az uniós tagállamok közül.

Február elején lesz a magyar-orosz csúcs

Ezt közölte Szijjártó Péter, akinek a figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt egymással. Januárban pedig amerikai – orosz stratégiai tárgyalások kezdődnek. Nyilvánvalóan felmerül Ukrajna kérdése, és itt kerül a képbe Magyarország is. Formálisan ugyanis a magyar diplomácia akadályozza azt, hogy Ukrajna bejuthasson a NATO-ba. Az ok: a magyar kisebbség érdekeit sérti a nyelvtörvény Ukrajnában. Tegyük hozzá, hogy a román kisebbségét is, de Bukarest nem tiltakozik. Sőt pártolja Ukrajna NATO tagságát. Putyin nyilván hálásan köszöni a magyar diplomácia akcióját Ukrajnával szemben, de az amerikaiaknak sincsen ez túlságosan ellenére. Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága olyan vörös vonal, amelyet Putyin nem fogadhat el. Annál is kevésbé, mert csökkenő népszerűségét növekvő nacionalizmussal próbálja meg kompenzálni.

Orosz hekkerek és a magyar választás

Beavatkozik-e az orosz titkosszolgálat Orbán oldalán a választásokba?

Ez egyáltalán nem alaptalan feltevés hiszen az FSZB hekkerei aktívan beavatkoztak a francia választásokba 2017-ben amikor Macron ellenfele az a Marine Le Pen asszony volt, akit Putyin a választási kampány során fogadott a Kremlben. Hillary Clinton a választások elvesztését jelentős részben az orosz hekkereknek tulajdonította. Az FBI vizsgálata végülis nem hozott eredményt, de ez azzal is magyarázható, hogy Trump elnökségének idején folyt a vizsgálat. A demokraták mindvégig azzal vádolták Donald Trumpot, hogy élvezi Putyin támogatását.

Most Orbán Viktorral ugyanez a helyzet. A magyar miniszterelnök nemcsak Moszkvában, de Pekingben is igen szívesen látott vendég miközben Biden elnök nem hívta őt meg a virtuális demokrácia csúcsra. Mindeközben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja vagyis Moszkva és Peking számára épp ezért jelent értékes partnert, Washington és Brüsszel számára pedig problémát.

Van-e igazodási kötelezettség ? Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs, de ez a cáfolat nem túlságosan meggyőző. Magyarország 1990-ben átkerült a nyugati érdekszférába, és ezzel Putyin éppúgy tisztában van mint Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánypárti sajtó ezért is vádolja CIA ügynökséggel az ellenzék nem egy vezető politikusát.

Van-e magyar különút?

Nicolae Ceausescu eljátszotta a román különutas szerepet a Varsói Szerződésben: vendégül látta Nixon amerikai és De Gaulle francia elnököt. Aztán Pacepa tábornok, a hírszerzés feje dezertált, és az USA-ban kipakolt. Ceausescu vígan együttműködött Moszkvával miközben eljátszotta a különutas szerepet. Ezzel véget is ért a román diktátor nyugati diadalútja. A Nyugat átlátott a szitán.

Vajon egyezteti-e különutas terveit Orbán Viktor Washingtonban? Az amerikai diplomáciának aligha van szüksége közvetítőre, de információkhoz juthat Moszkva és Peking terveit illetően. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar diplomáciát kizárják sok fontos döntésből a NATO-ban, mert tartanak attól, hogy kiszivároghat Moszkva illetve Peking irányában.

Nem veszélytelen játszma ez, de Orbán Viktor abban bízhat, hogy Biden elnöknek sok problémája adódik, nemhogy az USA vezető szerepét nem tudja képviselni a világban, de azt sem tudja megmondani, hogy merre tart maga az Egyesült Államok?

Orbán a mások gyengeségeire építi elképzeléseit, de ebből nem jön ki egy pozitív program. A szovjet vezetés is emiatt bukott meg jórészt harminc évvel ezelőtt.

A nemzetközi helyzet fokozódik, avagy Orbán és a CIA

“Simor András (a Magyar Nemzeti Bank ex elnöke) az EBRD alelnöke volt (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), a puszihaverja Gordonnak (Bajnai Gordon ex miniszterelnök), és ugye a főnöke volt a CIA-nél” – Gansperger Gyula, egykori fideszes politikus, később Bajnai Gordon üzlettársa a Wallisban, mondta ezt a hangfelvételen, melyet Anonymus juttatott el a rendőrséghez.

Egyáltalán nem meglepő módon a rendőrségtől eljutott a kormánypárti sajtóhoz is, amely a Városháza üggyel akar borsot törni az ellenzék orra alá. Eközben viszont olyan célzásokat tesz Gansperger Gyula, hogy “azok a pénzügyi körök mint az EBRD és a nagy nyugati bankok szeretnék megbuktatni Orbán Viktort.”

Szabó Timea országgyűlési képviselőt effektíve CIA ügynöknek nevezi. Az ellenzéki képviselőnő rágalmazás címen feljelentést tett.

Mindezzel együtt a hangfelvétel azt kívánja bizonyítani, hogy Magyarország ex miniszterelnöke, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke és egy ellenzéki képviselő a CIA- nak dolgozik, és meg akarják buktatni Orbán Viktor rendszerét.

Az USA szövetséges?

Magyarország a NATO tagja. A magyar tisztikar jelentős részét az óceánon túl képezték ki. A CIA a mindenkori amerikai kormány érdek képviselője. Senki nem tudhatja ezt jobban mint maga Orbán Viktor, aki Bush elnököt kísérhette budapesti látogatása során. Annak a Palmer nagykövetnek a jóvoltából, aki a rendszerváltást levezényelte a washingtoni kormányzat megbízásából.

Orbán Viktort idén nem hivták meg a virtuális demokrácia csúcsra, ahol Biden elnök az USA szövetségeseit próbálta meg összefogni a demokrácia zászlaja alatt. Az USA budapesti nagykövetsége nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert. Az ellenzéki miniszterelnök jelöltet a kormánypárti sajtó szintén CIA ügynöknek nevezi. Lassacskán az ötvenes évek sajtója kísért amikor a hatalom összes ellenfelét CIA ügynöknek nevezték.

Washingtonban sem akkor sem most nem estek kétségbe emiatt, de azt megállapíthatták: a hatalom fél Budapesten. Orbán Viktor úgy érzi – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy kiadták rá a kilövési engedélyt. Kereshetne modus vivendit is a rá vadászókkal. Ez kiderült Macron elnök budapesti látogatásán is. Ám Orbán úgy gondolja, hogy a legjobb védekezés a támadás. Napóleon is csak Szent Ilona szigetén döbbenhetett rá, hogy ez nem univerzális recept.

Putyin mer nagyot álmodni: ki az amerikai katonákkal Magyarországról!

Az orosz elnök új Jaltát akar – ez derül ki az amerikai-orosz tárgyalásokról kiszivárgó információkból. Putyin szerint az amerikaiak átverték Gorbacsovot, aki először feladta a szovjet birodalmat majd magát a Szovjetuniót is. Az orosz elnök szerint eljött a Reconquista ideje vagyis újra meg kellene húzni a kelet-nyugati határokat Európában.

Először Hitler és Sztálin nevében Ribbentrop és Molotov alkudozott erről. Meg is született a paktum, amely a többi között Lengyelország felosztásához vezetett a náci Németország és a Szovjetunió között. Ezért hivatkoznak még ma is gyakran erre a paktumra Varsóban. A második világháború idején Churchill és Sztálin többször is tárgyalt erről. Jaltában azután az USA, Nagy Britannia és a Szovjetunió vezetői szentesítették Európa kettéosztását. A nyugati nagyhatalmak nem naivitásból adták fel Közép Európa nagyrészét hanem, mert ezeket a területeket a szovjet hadsereg hódította meg. Ezenkívül az Egyesült Államoknak szüksége volt Sztálin hadseregére a japánok ellen, akik jelentős haderőt állomásoztattak az ázsiai szárazföldön.

Szovjet szamárbőr

Villámgyorsan bomlott fel a szovjet birodalom, és szinte minden távozó állam vagy épp szovjet tagállam csatlakozott a NATO-hoz, köztük Magyarország is. A balti államok csatlakozása azt jelentette például, hogy a NATO Oroszország második legnagyobb városának, Szentpétervárnak illetve a hadikikötőknek a közvetlen szomszédságába került. Jelenleg Ukrajna és Grúzia csatlakozni kíván az észak-atlanti szervezethez, és ezt Putyin már nem tudja és nem is akarja elfogadni. Az orosz vezérkar szerint Ukrajna NATO tagsága lehetetlen helyzetbe hozná Oroszországot hiszen Moszkva túlságosan is közel van a határhoz.

Az oroszok mind Napóleon mind pedig Hitler ellen úgy győzedelmeskedtek, hogy volt hova visszavonulniuk miközben az ellenség utánpótlási vonalai túlságosan is hosszúra nyúltak. Putyin azért követeli az amerikai katonák kivonását Magyarországról , hogy legyen mit feladnia a tárgyalások során. Magyarországnak ugyanis nincs stratégiai jelentősége sem Moszkva sem pedig Washington szempontjából. Stratégiai szempontból az USA két államra számít ebben a térségben : Lengyelországra és Romániában. Ebben a két országban senki sem kérdőjelezi meg a NATO tagságot.

Mire számít Putyin?

Arra, hogy Európa leértékelődik az amerikai stratégák szemében. Ázsia válik az amerikai érdeklődés középpontjává. Kína pedig komoly ellenfél nem olyan mint a Szovjetunió, amely agyaglábakon állt hiszen katonai erejét nem támogatta komoly gazdaság. A Financial Times nemrég felhívta arra a figyelmet, hogy a belső problémákkal küzdő USA nem vállalhat fel konfliktusokat három hadszíntéren egyszerre. Ázsiában Kína az első számú ellenfél. Ez a legfontosabb játszma, és az Egyesült Államok nem áll nyerésre. Az európai hadszíntéren Oroszország az ellenfél, amely katonailag még mindíg erős. A harmadik hadszíntér pedig a Közel és Közép Kelet, ahol az iráni kérdés rendezetlen. Trump felrúgta az atomalkut. Irán fejleszti az atomfegyvereket, sem az USA sem Izrael nem fogadja el, hogy az iszlamista állam atombombához jusson. Három hadszíntér viszont túl sok az USA-nak. Már Trump is felvetette az amerikai csapatok kivonását Európából – Putyin nem kis örömére. Biden ugyan kiáll az atlanti szolidaritás mellett, de az erőforrásai végesek.

A vörös vonal

Ukrajna NATO tagsága elfogadhatatlan Moszkva számára – ezt maga Putyin is megerősítette. A magyar diplomácia itt besegít hiszen a kárpátaljai kisebbség jogaira hivatkozva blokkolja a folyamatot. Tegyük hozzá, hogy emiatt Washingtonban sincsenek különösebben kétségbe esve hiszen az ukrán csőd tömeg felvállalása igazán nem ér meg egy komoly konfliktust Moszkvával.

Washingtonból nézve a világot Ukrajna arra jó, hogy sakkba lehet vele tartani az oroszokat.

Ukrán hadügyminiszter Budapesten

Benkő Tibor tábornok elmondta a sajtónak, hogy a katonai kapcsolatok jobbak a két állam között mind a diplomáciaiak. A magyar tisztikar idősebb része a Szovjetunióban végezte tanulmányait éppúgy mint Ukrajna tisztikarának jórésze.

A NATO jelenleg olyan hadműveletre készül fel, melynek célja Ukrajna megvédelmezése egy esetleges orosz támadással szemben. A magyar hadsereg ebben a szereposztásban egyertelműen a NATO tagjaként lépne fel mint az ukrán hadsereg szövetségese. Ezzel Putyin is tisztában van hiszen a második Jalta, melyet Gorbacsov kötött meg az amerikai vezetőkkel Magyarországot egyertelműen a nyugati táborba sorolta. Ukrajnát viszont a keletibe. Erre kívánja Putyin emlékeztetni Biden elnököt. Érdekes módon ezt Putyin francia szövetségese, Marine Le Pen asszony, a szélsőjobb vezére mondta ki nyíltan Varsóban:

“Ukrajna Oroszország érdekszférájának része.”

Biden világképe nem alkalmas ésszerű diplomáciára

Theo Sommer, a Die Zeit nagy tekintélyű egykori főszerkesztője a képmutatás csúcstalálkozójának nevezte a demokrácia csúcsot, melyet az USA virtuálisan rendezett meg több mint száz résztvevővel.

Rengeteg olyan állam vezetőjét is meghívták, ahol a demokrácia enyhén szólva nincsen csúcsformában. Ilyen például Brazília, Pakisztán vagy Lengyelország. Orbán Viktor magyar miniszterelnököt nem hivták meg, de nem azért, mert kevésbé lenne demokratikus a nemzeti együttműködés rendszere mint az imént felsorolt államoké hanem azért, mert azokra mint szövetségesekre az USA-nak szüksége van, Magyarországra pedig jóval kevésbé. Ráadásul az USA-nak több mint 20 millió olyan polgára van, aki lengyel származásúnak vallja magát – ez komoly belpolitikai tényező, melyet Biden nem hagyhat figyelmen kivül.

Demokrácia kontra diktatúra

A leegyszerűsített világkép egyáltalán nem alkalmas a globalizált világrend megértésére, és főként olyan diplomáciára, melyre az Egyesült Államoknak szüksége van – mutat rá Theo Sommer. Aki hangsúlyozza, hogy a demokráciák válsággal küszködnek, de ezt nem “a gonosz külvilág” okozza hanem az, hogy drámai mértékben megnövekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek és a pandémia idején kiderült: a közszolgáltatások nem alkalmasak a szegényebb néprétegek problémáinak megoldására.

Az értékrend egészen más mint az érdek: a demokráciák nem tekintik feltétlenül szövetségesnek egymást amint a diktatúrák sem. Ugyanakkor a legtöbb állam függetlenül kívánja megválasztani a partnereit az USA álláspontjától függetlenül.

Az USA vezető szerepet akar játszani, de maga sem tudja merre tart

Biden az 1945-ös helyzetet idézte fel amikor diplomáciájának céljairól kérdezték. Csakhogy akkor az USA a világ urának képzelhette magát hiszen vetélytársait mérhetetlenül legyengítette a második világháború. Most viszont szembe kell néznie a kínai kihívással és azzal, hogy sem európai sem ázsiai szövetségesei nem fogadják el kritika nélkül az amerikai diplomácia ajánlásait. Mind az Európai Unió mind Japán és Dél Korea önálló Kína és Oroszország politikát kíván folytatni – függetlenül attól, hogy erről mit gondolnak Washingtonban. Ahol épp a gondolkodás a hiánycikk. 75 éves párhuzamokkal nem lehet értelmezni a mai globalizált világot, amelyet először meg kellene érteni ahhoz, hogy azután valamerre vezessék. Biden demokrácia csúcsa ezért nem volt más mint PR esemény. Theo Sommer pedig arra hívja fel a figyelmet: reálpolitika kellene nem pedig hangzatos frázisok, amelyek a gyakorlatban csúfosan megbuknak. Lásd Afganisztán, Irak, Ukrajna…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK