Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Orbán és Tisza István

0

Érdekes párhuzamot vél felfedezni az első világháborút megelőző időkkel a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, aki a National Interest című amerikai lapban arról írt, hogy Orbán Viktor éppúgy ellenzi a háborút ma mint ahogy azt Tisza István tette az első világháború előtt.

Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter is célozgatott arra, hogy a mostani helyzet, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója után alakult ki, sokban hasonlít ahhoz, amely Európát jellemezte a XX-ik század elején. Meg kell persze említenünk, hogy Európa ma már távolról sem a világ közepe. Az igazi világhatalmi vetélkedés az USA és Kína között folyik vagyis Európa egyre inkább periféria Oroszországgal együtt. A másik nem elhanyagolható különbség: az első világháború előtt szó sem volt atomfegyverről, amely pedig alapvetően megváltoztatta a hadviselést. Nem véletlen, hogy harmadik atombombát senki sem robbantott fel 1945 augusztusa óta. A III-ik világháborúnak ugyanis nem lenne győztese sőt világa sem nagyon. Orbán Balázs politikai igazgató mindenesetre realista külpolitikát javasol. Mintha Tisza István azt képviselte volna.

“Károlyi Mihálynak igaza volt, ez a háború nem állt érdekében Magyarországnak!”

E szavakkal ismerte el 1918 őszén Tisza István miniszterelnök, hogy az első világháborút az Osztrák-Magyar Monarchia elveszítette. Károly király és császár nem véletlenül nevezte ki kormányfőnek Károlyi Mihályt hiszen ő volt a béke embere a magyar parlamentben nem pedig Tisza István. Ez az apróság elkerülhette Orbán Balázs politikai igazgató figyelmét.

Aki mondandóját szemmel láthatóan annak az amerikai történésznek a szellemében fogalmazta meg, akit Orbán Viktor miniszterelnök nemrég fogadott a Karmelita kolostorban. John Mearsheimer arról beszélt Budapesten is, hogy két iskola van Washingtonban, ahol a diplomáciai irányt megfogalmazzák: az egyik a realista, a másik az idealista. A realista irányzat leghíresebb képviselője az idén már 99 éves Kissinger, aki a Szent Szövetség példáján bizonyította be, hogy a különböző társadalmi rendszerű nagyhatalmaknak együtt kell működniük a béke érdekében. Így sikerült tartós békét teremteni a XIX-ik században a napóleoni háborúk után. Az idealista viszont ideológia alapon képzelik el a diplomáciát. Jelen pillanatban erre tipikus példa a Biden adminisztráció, amely a demokráciákat állítja szembe a diktatúrákkal vagy Putyin, aki a liberális világrend ellen harcol.

Kissinger többször is bírálta a Biden diplomáciát, amely egyaránt ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot. A realista diplomácia szerint az USA-nak semmiképp sem szabad megengednie, hogy Kína és Oroszország egységfrontot alkosson ellene.

A háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle

Szunce mester, akinek elmélkedése a háborúról és a békéről, a legrégebbi filozofikus írás ebben a tárgykörben, a katonai konfliktus elkerülését javasolta a kínai császárnak. A háború ugyanis zéró végösszegű játszma, mindkét fél vesztes, mert rosszabbul áll mint a háború előtt. Jól látszott ez az első világháború után amikor Oroszországban megbukott a cár, Németországban a császár, a Habsburg monarchia pedig szétesett, a történelmi Magyarország a darabjaira hullott. A győztes egyértelműen az Egyesült Államok lett, amely a világgazdaság meghatározó szereplőjévé vált miután a brit birodalom nyakig eladósodott a háborús kiadások miatt.

Orbán Viktor amikor a béke mellett foglal állást, szakít a magyar jobboldal háborús vonalával, amely mindkét világháborúban tökéletesen csődöt mondott. Ezt jelenti a realizmus ebben az esetben amikor senki sem tudhatja, hogy mikor ér véget Putyin háborúja Ukrajnában. Az USA állítólag már tárgyal az oroszokkal valamiféle tűzszünetről. Macron francia elnök felkérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra a béke érdekében. Orbán Viktor abban reménykedhetett, hogy a magyar diplomácia valamiféle közvetítő szerepet játszik holott tudhatná: a realista diplomáciában a kis államoknak egyáltalán nem osztanak lapot.

Kuba és Tajvan

Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.

Biden elnök először nemrég Bali szigetén találkozott Hszi Csin-ping államfővel azóta, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát. A tárgyalásokról kevés szivárgott, a kínaiak azt közölték, hogy Tajvan volt a fő téma. Biden úgy nyilatkozott, hogy el akarják kerülni a konfrontációt. Csakhogy az amerikaiak és szövetségeseik felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Kuba emiatt válhat igencsak érdekessé. A kínai diplomácia vezetője, Vang Ji korábban nagykövet volt Washingtonban, jól ismeri Bident és a többi veterán döntéshozót. Pontosan tudja, hogy Kuba az ő fejükben a hatvan évvel ezelőtti  amerikai-szovjet válságot jelenti amikor az USA még nukleáris háborúra is hajlandónak mutatkozott, hogy rákényszerítse a Szovjetuniót: vonja ki nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáit a karib-tengeri szigetországból. Hruscsov kivonta a rakétákat, elveszítette az arcát, és nemsokára a hatalmát is Moszkvában. Hszi Csin-pingnek esze ágában sincs ezt megismételni, de Kuba mint virtuális fenyegetés hasznos lehet az amerikai-kínai diplomáciai játszmában.

A kínaiak nemzeti sportja nem a sakk hanem a mahdzsong, amely sokkal kifinomultabb játék – számtalan variációval. A virtuális fenyegetés fontosságáról már Szunce mester is értekezett. A világ legrégebbi katonai szakértője azt fejtegette, hogy a csata megnyeréséhez olykor az is elég, ha a fenyegetés virtuális marad és nem valósul meg. Az ellenfél fejében ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, melyek destabilizálják őt.

Kuba a pénzügyi csőd szélén

A karib-tengeri szigetország nem tudja kifizetni energiaszámláit, amelyek jelentős mértékben megnövekedtek.

Kína segítséget nyújthat Kubának abban, hogy megoldja energia gondjait – írja a pekingi Global Times. Vagyis Kuba számíthat kínai pénzügyi támogatásra, de mit kér érte Peking? Erről természetesen semmit sem közöltek, de Görögország esetében a kínaiak Pireusz kikötőjét kérték. Meg is kapták annak nagyrészét, és ott kifejlesztették a Földközi tenger vidékének legnagyobb kikötőjét, ahonnan áradnak a kínai áruk Európába. Ilyen

gazdasági érdek Kubában nincs, de stratégiai annál inkább.

A kínai flottának igencsak szüksége lehet kikötőre az Egyesült Államok közvetlen közelében. Washingtonban aligha örülnének ennek a fejleménynek. A pekingi Global Times viszont kárörömmel jegyzi meg: az USA ugyan saját érdekszférájának nyilvánította Latin Amerikát még a tizenkilencedik században, de jelenleg majdnem minden országban baloldali kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatot ápol Kubával, melyet viszont az USA bojkottál.

EU kontra USA

Buy European! Vásárolj európai árut! Francia-német közös fellépés az USA-val szemben miután a Biden kormány nagy pénzekkel támogatja a hazai gazdaságot, de csakis akkor, ha amerikai árut vásárol.

Először Macron francia elnök vetette fel a Buy European ötletet, amely az Egyesült Államokhoz hasonlóan előnyben részesítené az uniós  termékeket az importtal szemben. Az elektromos autók vásárlását az amerikai kormány nagy pénzekkel támogatja, és ezt sérelmezik az európai autógyártók, akiknek tartaniuk kell a kínai konkurenciától is.

369 milliárd dollárral támogatja az amerikai kormány a zöld programokat, és ez kicsapta a biztosítékot Európában, ahol az autóexport visszaesésétől tartanak. Erről tárgyalnak a többi között az uniós kereskedelmi miniszterek Brüsszelben, és a francia miniszterelnök asszony Berlinben. Kezdetben a franciák óvatosan fogadták Macron elnök ötletét a saját ipar erőteljes támogatásáról és valamiféle Buy European tervről, amely például az elektromos autók esetében kedvezményeket adna, ha valaki uniós járművet vásárolna. Folynak tárgyalások az USA és az Európai Unió között, de nem sok remény van arra, hogy ennek eredménye is lesz. Ezért Robert Habeck alkancellár már “erőteljes választ” sürgetett a Handelsblattban az amerikai kihívásra. A német gazdasági miniszter azt is javasolta, hogy az uniós termékeket részesítsék előnyben az importtal szemben.

Az EU nem akar lemaradni

A Tesla gyár építése Németországban azt mutatta, hogy az elektromos autók terén Európa lemaradásban van. A zöld programok finanszírozása ezért kulcskérdés a jövőre nézve. Csakhogy ezzel megsértené az Európai Unió a szabadkereskedelmi elveket.

“Ez szembe menne a WTO – Világkereskedelmi Szervezet – elveivel, amely kizárja azt, hogy diszkriminálják a külföldi cégeket“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Elvire Fabry, a Jacques Delors kutatóintézet vezető kutatója. “Az Európai Unió ezzel azt kockáztatja, hogy átlépi a Rubicont” – hangsúlyozza a kutató, aki arra is rámutatott, hogy

a külkereskedelem sokkal fontosabb az Európai Unió mint az Egyesült Államok számára.

Robert Habeck alkancellár szerint lehet kecske-káposzta megoldást találni vagyis úgy támogatni az európai ipart, hogy ne sértsék meg a WTO alapelveit. Egy berlini gazdasági csúcson kijelentette:

”valamit tennünk kell, mert az nem elég, ha csak panaszkodunk az amerikai és a kínai konkurencia miatt.”

Habeck német gazdasági miniszter elismerte, hogy sokáig ismeretlen volt a hazai áruk támogatása az Európai Unióban, de nem példa nélküli. A chip gyártásban már alkalmazzák a hazai gyártás támogatását. Németország azt próbálja elfogadtatni, hogy ezek csak kivételek miközben továbbra is betartják a szabadkereskedelmi normákat. Ugyanakkor Habeck alkancellár hozzátette Berlinben:

“stratégiai szuverenitásra van szükségünk , és nemcsak itt hanem az energia politikában is.”

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Ha nem Trump lesz a republikánus elnökjelölt, akkor kit indítanak a demokraták?

Gavin Newsom kaliforniai kormányzót, aki simán megnyerte másodszor is a választást kellene – írja egy amerikai politológus a The Hill című jólértesült portálon. Trump leszerepelt a mostani választáson, és nagy kérdés: mit jelent be november 15-én?

Indul-e vagy sem. A republikánusok egyre inkább amellett vannak, hogy ne ő legyen az elnökjelölt hanem Florida kormányzója, Ron DeSantis, aki szintén fölényesen nyert a déli államban. Trump ellen a Biden-Harris párosnak jó esélye lenne, mert mint most kiderült: igen sok amerikai utálja az ex elnököt. Ha viszont a fiatal és dinamikus floridai kormányzót indítják a republikánusok, akkor a demokraták, a Biden-Harris páros veresége biztosra vehető.

Mit javasol Douglas MacKinnon, aki Reagan és az idősebb Bush idejében dolgozott a Fehér Házban?

Biden le is mondhat

Ha Trump nem indul, akkor Biden elnöknek félre kellene állnia, hogy utat nyisson az esélyesebb jelöltnek, Gavin Newsomnak. Biden akár le is mondhat, előbb lecseréli a nem túlságosan népszerű Kamala Harris alelnököt Newsom kormányzóra, aki nem is titkolja, hogy elnöki ambíciói vannak 2024-ben.

Ha Biden lemondana, akkor Newsom alelnök egyből elnök lehetne, és ebből az előnyös helyzetből vívhatná meg a választási csatát. Ilyenkor a Fehér Ház általában előnyben van hiszen az elnök sokkal gyakrabban szerepel a nyilvánosság előtt mint vetélytársa.

Alkotmányjogilag lejátszható ez a csere persze csak akkor, ha minden szereplő betartja a játékszabályokat. Biden elnök egészsége nyilvánvalóan hanyatlik. Kamala Harris nem csillogtat elnöki erényeket. Az pedig önmagában nem elég, hogy színesbőrű és nő. Ráadásul Newsom éppúgy kaliforniai mint ő, de a kormányzó mögött kiválóan szervezett választási csapat áll az USA legnépesebb államában.

Egyelőre mindenki arra vár, hogy Trump mit jelent be november 15-én. Miután Fekete Péter lett az amerikai belpolitikában saját pártjának már több gondot okoz mint a hatalmon levő demokratáknak. Akik vígan építhetnek a Trump ellenességre.

Orbán és Trump

A magyar miniszterelnök mindent egy lapra tett fel az Egyesült Államokban: az első között támogatta Donald Trumpot külföldön, és ő volt az az elnök, aki fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Orbán mindvégig kitartott Trump mellett, a kormánypárti sajtó nyíltan szurkolt neki és földindulásszerű győzelmet várt. A földindulás elmaradt, Trump lemaradt. A demokraták viszont egyáltalán nem felejtik el Orbán szereplését az Egyesült Államokban. Soros György, a demokraták egyik legnagyobb szponzora. Jelöltjei jól szerepeltek a választáson – írta a Forbes, amely úgy fogalmazott, hogy a választás fő tanulsága: Soros győzött Trump megbukott!

Változtat-e Orbán amerikai politikáján Trump leszereplése után? Sem Trump sem Orbán nem szereti a lúzereket, de mi van akkor, ha ők maguk kerülnek ilyen helyzetbe?

Biden elégedett a választási vereséggel

Biden elnök szerdán kijelentette, hogy az amerikai választók „világos és félreérthetetlen üzenetet” küldtek, miszerint meg akarják őrizni a demokráciát és az abortuszhoz való jogot, de elismerte, hogy jogosak a választók félelmei a makacsul magas infláció és a kormányzati diszfunkció miatt.

A Fehér Házban tartott sajtótótájékoztatón Joe Biden számot adott a pártja számára a vártnál jobban sikerült választásról, és kijelentette, hogy John F. Kennedy óta az első félidőben kevesebb helyet veszített a képviselőházban, mint bármelyik demokrata elnök.

Békejobbot nyújtott az ellenzéki párt vezetőinek, mondván, meghívja őket a Fehér Házba, hogy megvitassák, hogyan tudnak együtt dolgozni a következő két évben.

„Jó nap volt ez a demokrácia számára, és azt hiszem, jó nap Amerika számára”

– mondta Biden a választás eredményéről.

Újra indulna a 2024-ben esedékes választáson, de ebben a kérdésben a végső döntést majd 2023-ban hozza meg.

A demokraták dacoltak a történelmi esélyekkel a kritikus félidős választásokon, mivel a várt „vörös hullám” nem valósult meg, ugyanakkor nagy kérdés mi lesz a szenátusi választások végeredménye mivel a valószínű republikánus többség Biden  és a kormányzat lehetőségeit.

Biden elégedettsége ellenére szerdán hat kulcsfontosságú képviselői helyet nyertek a republikánusok, köztük egyet Wisconsinban, ahol Derrick Van Orden, a haditengerészet nyugalmazott tagja a Capitoliumban tartózkodott, miközben 2021. január 6-án a zavargók megrohamozták azt.

A képviselőház sokáig a demokraták kezében volt.

A demokratákat súlyosan érintheti, hogy a liberális New York republikánus győzelmeket hozott, amely nagy lépésnek számít a republikánusok győzelméhez.

A szenátusban végeredmény csak a georgiai második forduló, azaz december 6. után lesz, mivel ebben az államban egyik jelölt sem érte el a szükséges ötven százalékos támogatottságot.

Mindkét párt aggódva figyel a nevadai és arizonai szenátusi versenyt ebben a két államban még nem dőlt el a szenátusi helyek sorsa.

A republikánusoknak könnyebb útjuk van a többséghez, mint a demokratáknak, bár Coloradóban, Washingtonban, Kaliforniában, Új-Mexikóban és Arizonában több hely is átválthat republikánusból demokratává.

A republikánus képviselőház a vártnál kisebb többséggel is két éven át tartó állandó konfliktus melegágya lesz.

A szenátus irányításának megőrzéséhez a demokratáknak két veszélyeztetett hivatalban lévő képviselőjüknek, az arizonai Mark Kellynek és a nevadai Catherine Cortez Mastonak kell megtartaniuk helyüket. Előfordulhat, hogy a végső győztest csak a jövő héten hirdetik ki.

Ennek ellenére a korai eredmények azt mutatták, hogy a republikánusok az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb teljesítményét érhetik el a hatalmon kívüli párt egy első ciklusú elnök pártjával szemben.

Tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadója az oroszokkal?

Jake Sullivan a nyilvánosság előtt annyit elismert, hogy megbeszéléseket folytatott magasrangú orosz vezetőkkel elsősorban az ukrajnai háborúról.

“Megpróbáltuk csökkenteni a kockázatot, és mérsékelni az atomfegyver bevetésének lehetőségét az Ukrajnában folyó harcokban” – jelentette ki Jake Sullivan. Scholz német kancellár pekingi tárgyalásai során kiderült, hogy Hszi Csin-ping elnök személyesen Putyin elnököt kérte meg arra: ne alkalmazzon atomfegyvert Ukrajnában!

Mind a kínaiak mind az amerikaiak közvetíteni akarnak Ukrajnában.

Vang Ji külügyminiszter ezt nyíltan fel is ajánlotta, az amerikai diplomácia szavakban továbbra is kiáll Zelenszkij mellett, de felkérték, hogy vegye fontolóra a béketárgyalásokat Putyinnal.

Kissinger kísértete

A 99 éves veterán diplomata nem sokkal a háború kitörése – február 24 – után felszólította a washingtoni diplomáciát, hogy tegyenek meg mindent a tűzszünet illetve a béke érdekében. A demokraták más irányt választottak: maximálisan támogatták Zelenszkij elnököt abban a reményben, hogy ily módon meggyengíthetik sőt talán meg is buktathatják Putyint. Biden elnök ezt nyíltan ki is mondta. Később az elnök visszavonta ugyan kijelentését, de nyilvánvaló volt, hogy ez az amerikai diplomácia célja. Csakhogy a háború már nyolc hónapja tart, és semmilyen jel sem mutat arra, hogy Ukrajna megnyerné a háborút, és Putyin ebbe belebukna.

Az Egyesült Államokban viszont sorsdöntő választást tartanak, melyen veszíthetnek a demokraták.

Ha a republikánus párt visszaszerzi az ellenőrzést a washingtoni kongresszus két háza fölött, akkor béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből. Kijevben nagyonis tartanak ettől hiszen a republikánusok tárgyalni akarnak Putyinnal – akár Zelenszkij feje fölött is. Pontosan ezt javasolta Kissinger egykori külügyminiszter, aki még Trump tanácsadóinak  is adott tanácsokat a Fehér Házban.

Kissinger szerint mindenképp meg kellene akadályozni, hogy Kínával és Oroszországgal az élen egységes tömb jöjjön létre az USA-val szemben.

Márpedig a demokraták diplomáciája pontosan ebbe az irányba lökheti nemcsak Pekinget és Moszkvát, de az USA olyan szövetségeseit is mint például Szaúd Arábia.

Kissinger, aki az ötven évvel ezelőtti amerikai-kínai békülés fő kezdeményezője volt Washingtonban, Csou En-laj kínai miniszterelnökkel olyan megállapodást kötött, amely hosszútávra garantálta a békét a nagyhatalmak között, és lehetővé tette a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést az USA és Kína között.

Az amerikai demokraták hidegháborús vonalával szemben Kissinger valamiféle realista fordulatot akar.

A veterán amerikai diplomata mindig a Szent Szövetségre hivatkozik ilyenkor, amely a napóleoni háborúk után hosszú időre rendezte a nagyhatalmak viszonyát annak ellenére, hogy azoknak az érdekei egymással ellentétesek voltak. Végül csak Napóleon bukása után 99 évvel tört ki az első világháború – érvel a 99 éves Kissinger, aki szerint a diplomácia fő célja az kell, hogy legyen: mindenképp elkerülni a nagyhatalmak konfliktusát, amely atomháborúhoz vezethet.

Putyin háborúja Amerikával – tárgyalni Ukrajnáról

Az orosz elnök szerint Ukrajna mellékes hadszíntér, az igazi háború Oroszország és a Nyugat között zajlik.

Putyin szerint Biden elnöknek rá kellene szólnia Zelenszkij ukrán elnökre, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az orosz elnökkel. Zelenszkij kijelentette: miután Oroszország magához csatolta Ukrajna négy kormányzóságát, ezért Putyinnal nincs miről tárgyalni.

Érdekes módon az ukrajnai háborúról csak igen keveset beszélt Putyin a Valdaj tanácskozáson – számolt be Stier Gábor magyar újságíró, aki évek óta meghívott vendég ezen az összejövetelen, ahol bizalmas körben Putyin viszonylag nyíltan felvázolja az elképzeléseit.

Gondolt-e arra Putyin elnök, hogy nyolc hónappal az orosz csapatok megindítása után így állnak majd a dolgok Ukrajnában? – kérdezte a magyar újságíró, de Putyin nem válaszolt. Okkal. Az orosz elnök villámháborút tervezett, és most nyolc hónap elteltével patthelyzetbe került Ukrajnában.

Tervezi-e Oroszország Odessza elfoglalását? A jövőben ukrán vagy orosz vízummal lehet majd felkeresni a kikötőt, melyet Nagy Katalin cárnő alapított?

Erre a kérdésre sem válaszolt Putyin elnök. Ebből is látszik, hogy jelen pillanatban nagy a zűrzavar a moszkvai elitben, ahol mind többen tartják egyértelműen kudarcnak Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Putyin-Trump-Orbán

Mindhárman Kissinger egykori amerikai külügyminiszter elképzelését hangoztatják: közvetlen amerikai-orosz tárgyalások kellenek az ukrajnai konfliktus rendezéséhez. 30 baloldali demokrata honatya és honanya is ezt kérte Biden elnöktől. Ez az elképzelés tehát nem kizárólag republikánus ötlet az USA-ban sem. A demokrata politikusok visszavonták ugyan javaslatukat, de az kiderült Washingtonban mind többen gondolkodnak a közvetlen tárgyalásokra Moszkvával. Biden elnök legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a G20 csúcstalálkozón nem kíván találkozni Putyin elnökkel. Az amerikai diplomácia megpróbálta megakadályozni Putyin részvételét a G20 tanácskozáson, de sem a vendéglátó sem pedig az ázsiai, afrikai, latin-amerikai résztvevők nem támogatták ezt az ötletet.

Az Egyesült Államokban november elején választásokat tartanak. Ha megerősödnek az ellenzéki republikánusok, akkor blokkolhatják Biden elnök sok elképzelését. Erre számít Donald Trump, aki újra az USA elnöke szeretne lenni, és ebben reménykedik Orbán Viktor, aki kifejezetten tart a demokrata adminisztrációtól. A budapesti amerikai nagykövetség nemrég videóban hívta fel a magyar kormány figyelmét a szövetségesi hűségre. A NATO mind kevésbé tolerálja Orbán Viktor “különleges kapcsolatát “ Vlagyimir Putyinnal. A CIA Budapesten is kutakodik, hogy megtudja: miért is alakult ki “megbonthatatlan barátság” az egykori KGB alezredes és Orbán Viktor között hiszen a magyar politikus azzal kezdte pályafutását, hogy követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

Az Európai Unió védelmezi saját elektromos autóinak piacát éppúgy mint az USA és Kína

Buy European! – vegyél európait! – javasolja Macron francia elnök, és ebben egyetértettek Scholz német kancellárral Párizsban. Az előzmény: Biden elnök támogatást ígért azoknak, akik Észak Amerikában készült elektromos autót vásárolnak.

“Kína és az USA támogatja a saját autó iparát, az Európai Unió azonban mindenki előtt nyitva áll“ – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a France 2 televízióban beszélt azt követően, hogy az Elysee palotában tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral.

“Franciaországnak és Németországnak össze kell tartania, mert túlságosan is nyitottak vagyunk. Ennek az az oka, hogy mindkét ország sok autót ad el Kínában” – vázolta fel a helyzetet Macron elnök. Scholz kancellár november elején Pekingbe utazik – sok üzletember társaságában – hiszen Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.

Buy European Act

Az Egyesült Államokban régi törvény írja elő, hogy a hazai árut előnyben kell részesíteni a közbeszerzéseknél. Ez a Buy American Act. Hasonlót javasolt Macron elnök mindjárt megválasztása után 2017-ben mondván az Európai Uniónak is védelmezni kell a saját piacát.

Most újra ezzel állt elő protekcionizmussal vádolva meg az Egyesült Államokat. Macron arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívül tiltakozott a Világkereskedelmi Szervezetnél /WTO/ Dél Korea és Japán is Biden elnök protekcionista döntése miatt.

A németek eddig megakadályozták a Buy European törvényt, mert Európa legnagyobb kereskedő nemzeteként nem akarták veszélyeztetni az exportjukat. Most ez változóban lehet: az Automotive News Europe szerint Scholz kancellár rábólintott Macron javaslatára, amely azonban csak reagálást jelent Biden döntésére nem pedig új uniós törvényt.

A brüsszeli Politico úgy értesült, hogy Franciaország és Németország közösen azt javasolja a brüsszeli bizottságnak, hogy készítsen elő uniós válasz intézkedést Biden elnök protekcionista döntésére.

Ezzel együtt ugyancsak problematikus lenne a Buy European Act elfogadása, mert ehhez újra  kellene tárgyalni az uniós szabadkereskedelmi egyezményeket és sok uniós szabályt módosítani kellene.

A pekingi Global Times egyenesen úgy értesült, hogy emiatt Scholz kancellár nem támogatja a Buy European törvényt. Savanyú a szőlő – címezte cikkét a kínai kommunista párt véleményét hűen tükröző Global Times egyenesen Macron elnöknek arra mutatva rá, hogy a kínai piac immár fontosabb Németországnak mint a francia.

Putyin fél

A kormányőrség előre be nem jelentett hadgyakorlatot tartott Moszkvában, ahol páncélosokat is kivezényeltek az utcára. Az FSZO nevű elit testőrség akcióját pontosan úgy tervezték meg mintha egy puccskísérletet próbálnának meg elhárítani.

A brit hírszerzés szerint Putyin immár totális háborút hirdetett meg Ukrajnában, és ennek sok ellenfele van Oroszországban is. Putyin viszont rádöbbent: ha Oroszország veszít, akkor neki vége van! Ezért állította a csapatok élére Szurovikin hadseregtábornokot, aki Szíriában a totális háború alkalmazását hidegvérrel gyakorolta. Aleppo városát földig rombolta. A milliós városban sok civil is meghalt miközben az oroszok és a szíriai kormány csapatok veszteségei minimálisak voltak. A város lerombolását ugyanis a tüzérség és a légierő végezte. Szurovikinról tudni kell, hogy nemrég még a légierő parancsnoka volt Oroszországban. A nyugatiak komoly légvédelmi fegyverekkel látták el Ukrajnát, de ezek csak a repülőgépek ellen védenek. Emiatt az orosz harci gépek nem is mernek berepülni Ukrajna fölé, ahol még egy 60 éves vezérőrnagy is az életét veszítette amikor gépét lelőtték.

Az új orosz stratégia az, hogy orosz földről indított rakétákkal pusztítják el Ukrajna infrastruktúráját. Már rég feledve van az, hogy nem támadnak polgári célpontokat. A totális háború egyik célja éppen az, hogy megtörje a polgári lakosság ellenállását, és a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Ukrajnát.

Változhat az USA politikája?

Biden elnök eddig teljes mértékben támogatta Zelenszkijt, aki kijelentette: nem tárgyal Putyinnal. Csakhogy 30 amerikai demokrata honatya levelet írt Biden elnöknek  tárgyalásokat sürgetve az oroszokkal. A levelet azután visszavonták, de jól látszik, hogy nemcsak az ellenzéki republikánusok gondolnak arra, hogy tárgyalni kellene Putyinnal. Kissinger, a republikánusok 99 éves veterán tanácsadója már régóta sürgeti a tárgyalásokat Zelenszkij feje fölött Moszkvával. Putyinnal vagy az utódjával.

A CIA régóta keresi azt az orosz politikust vagy katonát, aki hajlandó puccsal eltávolítani Putyint. Az orosz elnök csak a titkosszolgálatban bízik, a katonákban nem. Csakhogy a titkosszolgálat presztízse a mélyben hiszen Ukrajna az ő háborújuk volt kezdetben, és csúfosan megbuktak. Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le Beriját, aki a titkosrendőrség élén a legnagyobb hatalmat összpontosította a kezében.

A menekülő Ceausescut is a hadsereg fogta el, és egy laktanyában ülésezett a különleges bíróság , amely halálra ítélte őt és nejét. A bíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK