Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Peril: Trump őrült vagy a vezérkari főnöke volt áruló?

Először volt „Fear”, akkor ez volt a „ Rage ”, most ez a „Peril”. Nem véletlenül ez a címe annak a nagyon várt harmadik könyvnek, amely Trump elnökről szól Bob Woodward legendás újságírótól, ezúttal Robert Costa társszerzővel, a Washington Post riporterének tolléból. Merthogy peril annyit jelent: “Veszély”.

Mike Milley tábornok, aki januárban erősen aggódott Trump beszámíthatóságát illetően felhívta Li generálist, a kínai vörös hadsereg vezérkari főnökét, és figyelmeztette, hogy Donald Trump háborút fontolgat Peking megrendszabályozására.

A figyelmzetetés miatt Trump hazaárulással vádolta meg az USA fegyveres erőinek vezérkari főnökét. Joe Biden nyomban közölte: ő teljes mértékben megbízik Mike Milley tábornokban. Mindez egy hamarosan megjelenő könyvből derült ki, melynek előzetese a CNN portálon jelent meg. A „Peril” megjelenését szeptember 21 -én tervezik, és alaposan megvizsgálja a 2020 novemberi választásokat, a január 6 -i felkelést és Biden elnök beiktatását övező viharos időt. A kizárólag a CNN által megszerzett részletek szerint a könyvből kiderül, hogy az átmeneti időszak „sokkal több volt, mint egy belpolitikai válság” és „az egyik legveszélyesebb időszak az amerikai történelemben”. Woodward és Costa „soha nem látott anyagokat szerzett titkos parancsokból, bizalmas hívások átiratait, naplókat, e-maileket, megbeszélések jegyzőkönyveit és egyéb személyes és kormányzati nyilvántartásokat.”

Trumpot elnöksége végnapjaiban elzárták az atomfegyvertől.

Woodward bombázó tudósításáról ismert, 2020-ban megjelent „Rage” című könyvében robbanásveszélyes részletekből kiderült, hogy Trump megértette, mennyire fertőző és halálos volt a Covid-19 vírus már jóval azelőtt, hogy az amerikai emberekben ezt tudatosították volna.

Az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke szigorúan titkos művelettel akadályozta meg, hogy a választási vereség után leírhatatlan idegállapotba kerülő Trump esetleg végzetes katonai akciót indítson – írja Peril – Veszély – című frissen megjelent könyvében Bob Woodward és szerzőtársa, Robert Costa.

Két nappal a washingtoni Capitolium ostroma után Mike Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke úgy érezte, hogy eljött a cselekvés órája. Trump híveinek viselkedése, és az elnök reakciói arról győzték meg a tábornokot, hogy mindenképp meg kell akadályoznia  egy esetleges katonai akció megindítását.

Az elnök megőrült? Mike Milley tábornok ettől tartott, mert Donald Trump vég nélkül a választási csalásról adott elő összesküvés elméleteket miközben üvöltözött legközelebbi tanácsadóival is, akik figyelmeztették rá: fantázia világban él!

“Soha nem lehet tudni, hogy az elnöknél mikor szakad el a cérna”

 

– mondogatta munkatársainak 2020 januárjában amikor Donald Trumpon kívül már mindenki tisztában volt azzal, hogy hamarosan Joe Biden költözik be a Fehér Házba.

Mit tett a vezérkari főnök két nappal azután, hogy Trump feldühödött hívei megrohamozták a Capitoliumot Washingtonban?

Ne fogadják el az elnök közvetlen parancsát!

A központi katonai parancsnokság tisztjeit arra utasította Mike Milley vezérkari főnök, hogy csakis akkor teljesítsenek felsőbb parancsot katonai akció indítására, ha ő is jelen van. Miután kiadta a parancsot minden jelenlevő magasrangú tiszthez odalépett, és mélyen a szemébe nézve megkérdezte tőle: megértette-e a parancsot? A vezérkari főnök csak akkor nyugodott meg amikor minden jelenlevő tiszt igennel válaszolt. Milley tábornok ezt olyannak tekintette mintha a tisztek esküt tettek volna – írja Bob Woodward és Robert Costa a Peril című könyvben.

Katonai akció?

200 beszélgetést folytatott a veterán újságíró páros Trump környezetével, és a kép elég vérfagyasztó ami az elnök utolsó napjait illeti a Fehér Házban. Bob Woodward a Watergate ügy leleplezésével szerzett világhírt hiszen ebbe bukott bele Nixon elnök. Ez a harmadik könyve Donald Trumpról, de a leglesújtóbb. Kiderül belőle, hogy Milley vezérkari főnök nem alaptalanul gyanakodott az Egyesült Államok elnökére. Röviddel azután, hogy kiderült: Trump elveszítette a választásokat, a vezérkari főnök hírt kapott egy feljegyzésről, amely elrendelte az összes amerikai csapatok kivonását Afganisztánból január 15-ig! Ezt a feljegyzést Trump két hűséges híve készítette el anélkül, hogy megkérdezte volna a katonákat!

Milley tábornok és más katonai vezetők elsősorban attól tartottak, hogy Trump megpróbálja elterelni a közvélemény figyelmét egy katonai akcióval. Ily módon akart a Fehér Házban maradni a rendkívüli nemzetbiztonsági helyzetre hivatkozva.

A CIA akkori főnöke szerint felmerült egy Irán elleni katonai támadás terve is.

A vezérkari főnök úgy érezte, hogy a Capitolium ostroma után a hadsereg nem bízhat Trumpban, és ezért neki mint a legfontosabb döntéshozó pozícióban levő tisztnek kell megtennie azt, ami korábban elképzelhetetlen volt: elővigyázatossági intézkedéseket kellett hozni az Egyesült Államok elnöke ellen!

A demokraták nevében Pelosi asszony, a képviselőház elnöke figyelmeztette a közelségére Milley tábornokot: “tudja, hogy Trump őrült, már régen az?!” A könyv tanúsága szerint erre a vezérkari főnök katonásan így válaszolt: “Asszonyom mindebben teljesen egyetértek Önnel!”

Ez a telefon adta meg a végső lökést a vezérkari főnöknek, aki ezután elzárta Trumpot az atomfegyvertől, és lehetetlenné tette katonai akció indítását Trump fehérházi végnapjaiban.

Mike Milley tábornoknak egyetlen célja volt: biztosítani a hatalom szabályos átadását a választásokon győztes Joe Bidennek. Ezt mondta Mike Pompeo akkori külügyminiszternek a könyv tanúsága szerint:

“Négymotoros repülőgépünk van, ebből három leállt. Nem működik a leszálló rendszerünk, de mi mégiscsak biztonságosan landolni fogunk!”

Sikerült.

Az FBI titkos feljegyzést tett közzé a szeptember 11-i vizsgálatról

Biden elnök utasítására az amerikai szövetségi rendőrség közzétett egy dokumentumot a szeptember 11 -i támadásokról – ez a szaúd-arábiai kormány állítólagos közreműködésére vonatkozik.

Az amerikai szövetségi rendőrség, az FBI közzétette az első dokumentumot a 2001. szeptember 11-i támadásokkal és a szaúd-arábiai kormány állítólagos közreműködésével kapcsolatos nyomozás anyagából. Az FBI követte Joe Biden amerikai elnök utasítását, akitől az áldozatok hozzátartozói kérték ezt a lépést. A részben elfedett 16 oldalas dokumentum felvázolja a négy utasszállító repülőgép elrablói és a szaúd-arábiai tisztviselők közötti kapcsolatokat. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a rijádi kormány közvetlenül részt vett volna a támadásokban, amelyekben közel 3000 ember halt meg.

Az USA megemlékezett az áldozatokról a támadások 20. évfordulója alkalmából

A repülőgép 19 eltérítőjéből 15 Szaúd-Arábiából érkezett. Oszama bin Laden al-Kaida beismerte a támadásokat. Egy amerikai kormánybizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok közeli szövetségese közvetlen pénzügyi támogatást nyújtott az al-Kaidának. Nyitott maradt azonban, hogy a királyság egyes tisztviselői ezt megtették-e.

Szaúd-Arábia többször kijelentette, hogy nem játszott szerepet a támadásokban. Washingtoni nagykövetsége kezdetben nem kommentálta az FBI kiadványát. Szeptember  8-i nyilatkozatában elmondta, hogy Szaúd-Arábia mindig a 2001. szeptember 11-i események átláthatóságát szorgalmazta, és üdvözli, hogy ebben az összefüggésben az Egyesült Államok közzéteszi a minősített információkat. A korábbi vizsgálatok nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a szaúd-arábiai kormányt vagy alkalmazottait előzetesen tájékoztatták a támadásokról, vagy bármilyen módon részt vettek volna benne.

Az áldozatok mintegy 2500 hozzátartozója és több mint 20 000 sérültje, valamint számos társaság és biztosító dollármilliárdokért perelte be Szaúd-Arábiát. Terry Strada, akinek férje, Tom meghalt a támadásokban, a szeptember 11-i Families United szervezet nevében tett nyilatkozatában azt mondta, hogy az FBI által közzétett dokumentum minden kétséget eloszlatott a szaúdi bűnrészességgel kapcsolatban.

Új szeptember 11-ek fenyegetnek?

Az USA téved, ha azt hiszi, hogy a tálibokkal együttműködhet a terrorizmus megfékezésében. Az amerikai külügyminiszter és a vezérkari főnök ezt a reményt fejezte ki, de a Der Spiegel szerint szó sincs arról, hogy a tálibok és az Iszlám Állam egymás ellensége lenne.

“Azt hiszem elkerülhetetlen, hogy Afganisztánban a terroristák olyan központot hozzanak létre ahonnan büntetlenül akciókat indíthatnak külföldön is” – mondta Obama elnök terrorelhárításának egyik vezetője. William Wechsler államtitkár helyettesi rangban koordinálta az Obama kormányzat terrorizmus ellenes akcióit. Célzása egyertelműen arra utal, hogy Afganisztán éppúgy a nemzetközi terrorizmus központjává válhat mint a tálibok első uralmának idején (1996-2001). Akkor Oszama bin Laden és az Al Kaida más vezetői itt szervezték meg a nagy terrortámadást az USA ellen, melynek most szeptember 11-én volt a huszadik évfordulója. Az Al Kaida iraki szervezetéből alakult meg az Iszlám állam, melynek öngyilkos merénylői bombákat robbantottak a kabuli repülőtéren – 13 amerikai katona is meghalt.

Washingtonban úgy gondolják, hogy komoly ellentét van a tálibok és az Iszlám Állam között, de a Der Spiegel szerint – épp ellenkezőleg – a két szervezet kiegészíti egymást Afganisztánban.

Miért? A tálibok szinte kizárólag a pastun többségre támaszkodnak, minden vezetőjük ebből a közösségből jön. Csakhogy a lakosság majdnem fele nem pastun, de az Iszlám Államot ez nem érdekli, mert nem nemzetiségi hanem vallási alapon áll. Az Afganisztán északi részén élő tadzsikok, üzbégek számára tehát ők sokkal elfogadhatóbbnak tűnhetnek mint a tálibok. Pakisztánban működik egy üzbég és egy ujgur dandár az Al Kaida vezérletével. Az ujgur kapcsolat különösen Kínát izgathatja, de a tálibok megígérték Tiencsinben Vang Ji külügyminiszternek, hogy nem támogatják az iszlamista ujgur szervezet a Hszincsiang-Ujgur határtartományban.

Ki hisz a táliboknak?

Blinken külügyminiszter kijelentette: a tálibok kötelezettséget vállaltak arra, hogy Afganisztán nem lesz olyan akciók központja, melyek az USA-t és szövetségeseit fenyegethetik.

Mike Milley tábornok, vezérkari főnök így indokolta meg az együttműködést a tálibokkal: háborúban igyekszünk a minimálisra redukálni a veszteséget, így nem mindig azt tesszük, amit valójában szeretnénk.

Vali Nasr, aki Obama idején a külügyben dolgozott, és most a Johns Hopkins egyetemen tanít, úgy véli, hogy a tálibok nem ismétlik meg korábbi hibáikat.

“A tálibok tudják, hogy az amerikaiak azért nem jönnek vissza, mert Afganisztánba újra rákényszerítik a sariát, és ezzel megsértik a nők jogait. Csak akkor jönnek vissza, ha újra emberek halnak meg New Yorkban egy olyan terv alapján, melyet Afganisztánban eszeltek ki.”

2001-ben az amerikai csapatok erre válaszul vonultak be Afganisztánba. Sőt NATO akció indult hiszen egy tagállamot megtámadtak, ezért a többiek értelemszerűen segítséget nyújtottak. Ezen az alapon állomásoztak magyar katonák is Afganisztánban. Joe Biden elnök úgy döntött a gyors csapat kivonásról, hogy erről előtte nem konzultált NATO partnereivel. A Bundestag még idén májusban is meghosszabbította a német csapatok állomásoztatását Afganisztánban, mert az USA egyáltalán nem konzultált Berlinnel – írja a Der Spiegel.

“Teljesen megértem ezek után, hogy európai és ázsiai szövetségeseink azt kérdezik: meddig vonul vissza az USA?”

– hangsúlyozza Wechsler, aki államtitkár helyettesként koordinálta a terrorizmus elleni harcot a washingtoni külügyben Obama idején, jelenleg az Atlantic Councilnak dolgozik. Az európai szövetségeseknek azt tanácsolja: álljanak a saját lábukra! Tervezzék maguk a jövőjüket!

“Ha európai lennék, akkor azt a kulcskérdést tenném fel, hogy mi is az én stratégiai érdekem, és hogy érhetem azt el?”

Erre egyáltalán nem könnyű a válasz, de Wechsler, aki a terrorelhárítást irányította Obama idején, egy dologban biztos: a válasznak Európa számára nem Washingtonból kell jönnie! – fejezi be cikkét a Der Spiegel.

Matolcsy a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséről

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint világméretű gazdaságpolitikai fordulat tanúi vagyunk: míg a korábbi időszakban a neoliberális gazdaságpolitika növelte a különbségeket a társadalom különböző csoportjai között addig most ennek csökkentésére törekszik az Egyesült Államokban.

Biden elnök hatalmas összegeket juttat a nehéz helyzetbe jutott társadalmi csoportoknak, hogy ily módon csökkentse a társadalmi feszültséget. Matolcsy György szerint ezt elsősorban az okozza, hogy a feltörekvő Kínával szemben az Egyesült Államoknak egységet kell mutatnia, mert a belső megosztottság jelentős mértékben csökkenti világhatalmi fellépésének erejét.

Ahogy a Szovjetunióval való szembenállás az életszínvonal növelésére hatott Nyugat Európában, most Kína előrenyomulása váltana ki hasonló reflexet az Egyesült Államokban és másutt a nyugati világban.

Jegybank elnökök találkozója

Érdekes módon a Magyar Nemzeti Bank elnöke akkor írta meg cikkét az új globális gazdaságpolitikáról amikor a jegybankárok jelentős csoportja Jackson Hole-ban részt vesz a Federal Reserve Board éves konferenciáján. Az USA meghatározó szerepe a világon vitán felül áll. A kínaiak épp arra törekszenek, hogy valamiféle kettős hatalom alakuljon ki ebben a tekintetben a világgazdaságban.

Matolcsy Györgyöt mint Kína elszánt hívét általában nem hívják meg az Egyesült Államokba, ahol azt is kifogásolják, hogy kínai tanácsadók dolgoznak a Nemzeti Bankban Budapesten.

Az sem kerülte el a budapesti amerikai nagykövetség figyelmét, hogy a sanghaji Fudan egyetem Magyarországra települését Matolcsy György tárgyalta meg a kínai egyetem párttitkár asszonyával, aki első embernek számít a kínai szokások szerint a hierarchiában.

Figyelmeztetés Orbánnak

Matolcsy ebben a cikkében arra figyelmezteti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérét, hogy a társadalmi jövedelem egyenlőtlenségek komoly politikai problémákhoz is vezethetnek. Az USA-ban jól látszott ez az elmúlt években amikor a bérből és fizetésből élők nagy tömegben szavaztak Trump populista politikájára.

Magyarországon is fennáll a probléma, hogy a bérből és fizetésből élők jórészének reáljövedelme nem növekszik, a frusztrációja viszont igen.

Orbánnak, ha meg akarja őrizni a népszerűségét növelnie kell az életszínvonalat nehogy a kontraszt az oligarcha elit és a lakosság többsége között túlságosan szembeötlő legyen. Csakhogy ehhez mindenképp szükség van az uniós euró milliárdokra, melyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere kínai lélegeztető gépre szorulhat, ez pedig nem a legjobb ómen a túlélésre …

A tálibok a régi rendszer vezetőivel együtt kormányoznának?

Kabulból kiszivárgott hírek szerint egy 12 tagú kormányzó tanácsot állítanának a tálibok Afganisztán élére. Ebbe olyan tekintélyes politikusokat is bevennének, akikbe a Nyugat is megbízott.

Tagja lesz a tálibok által létrehozandó kormányzótanácsnak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, aki  az északi törzseket képviseli, Hamid Karzai ex államfő, aki az amerikai csapatok bevonulása után került Afganisztán élére és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő is, aki már a szovjet csapatok ellen is vitézkedett, és a miniszterelnök szerepét is betöltötte egy időre – közölte az Ariana News televízió szerdán.

Maszud sejk, aki északon a fegyveres ellenállást szervezi úgy nyilatkozott a francia közszolgálati RFI-nek, hogy kész tárgyalni a tálibokkal, de hogyha ők nem hajlandók erre, akkor fegyverrel áll ellen.

Ha igaz ez a hír, akkor ebből az derül ki, hogy az amerikaiak korábbi emberei a kivonulás hírére vígan megállapodtak a tálibokkal, akik addíg húzták halasztották a tárgyalásokat az Egyesült Államok képviselőivel Katarban amíg végül az ölükbe esett az egész ország.

A CIA főnöke, William Burns az utolsó pillanatban Kabulba érkezett, hogy mentse a menthetőt, de elutasításra talált. A tálibok ragaszkodnak az augusztus 31-i határidőhöz pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy addig nem lehet végrehajtani a kimenekítést.

Biden “hülye döntése”

Tony Blair egykori brit miniszterelnök nevezte így az USA elnökének elhatározását, hogy augusztus 31-ig az utolsó amerikai katona is elhagyja Afganisztán területét. A helyzet azért különösen kínos Biden számára, mert ő a választási kampány során úgy szerepelt mint “külpolitikai  profi” szemben a külügyek terén amatőr Trumppal. Joe Biden a szenátus külügyi bizottságának elnöke volt sokáig, később pedig nyolc évig alelnök Obama mellett. Washingtonban akkoriban köztudott volt, hogy a nemzetközi ügyeket Obama szívesen passzolja át Bidennek, a ” külpolitikai profinak”.

Miért lett Biden első fontos külpolitikai döntése ilyen látványos kudarc?

A republikánus ellenfelek egy része az elnök idős korával és koncentráló képességének hiányával magyarázza a kudarcot.

Mások szerint a Pentagon és a CIA konzervatív vezetői megvezették a demokrata elnököt, aki messze túlbecsülte az USA súlyát és befolyását Afganisztánban. Miért tettek volna így? Mert Biden érdeklődött azokról a milliárdokról, amelyek Afganisztánba érkeztek, és aztán eltűntek. Afganisztán hírhedten korrupt ország, de nem kizárólag a helyi vezetők és hadurak részesültek az amerikai mannából hanem az azt osztogató USA tisztségviselők is.

Valószínűbb azonban, hogy az afgán vezetők verték át az amerikaikat: szépen felvették tőlük a pénzeket, majd pedig a távozás hírére összeborultak a tálibokkal.

Kérdés persze, hogy miképp lesz ebből sikeres kormányzás?

A kínaiak mindenesetre máris bejelentkeztek: Kína van a legjobb helyzetben, hogy újjáépítse Afganisztánt – írta a Global Times, amely általában hűen tükrözi az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt véleményét.

Az USA megvédi a kormánykritikus televíziót Lengyelországban?

A TVN24 hírcsatorna, mely Lengyelország legnézettebb ellenzéki televíziója, sugárzási engedélyt kapott Hollandiában, ahol az amerikai Discovery európai leányvállalata van bejegyezve. Ezzel akarják kivédeni a varsói parlamentnek azt a döntését, amely előírja, hogy csakis uniós állam cégei birtokolhatnak média céget Lengyelországban.

A legerősebb kormánypárt, a PiS vezére még a parlamenti többséget is kockára tette azért, hogy elhallgattassa a kritikus média zászlóshajóját.

Sem Brüsszel sem Washington nem fogadja el a varsói döntést

Az Európai Unió központjában bírálják a varsói kormány médiapolitikáját, mely Orbán Viktor módszereit alkalmazva, jogi és pénzügyi eszközökkel igyekszik megsemmisíteni a kritikus orgánumokat a médiában.

A varsói amerikai nagykövetség már évek óta harcol a hírtelevízióért. Jelenleg Duda köztársasági elnökre gyakorolnak nyomást azért, hogy ne írja alá a törvényt.

Az államfő hajlani látszik arra, hogy megfogadja a brüsszeli és washingtoni bírálatokat.

Nyilatkozataiban azt fejtegeti, hogy a piaci viszonyokba nem szerencsés törvényekkel belenyúlni. Egyébként pedig a magántulajdon szent a piacgazdaságban, ennek megkérdőjelezése politikai alapon nem engedhető meg.

Morawiecki miniszterelnök azzal indokolta meg a médiatörvényt, hogy az orosz és a kínai befolyás ellen akarnak küzdeni vele.

Itt azonban az Egyesült Államokról van szó, amely Lengyelország legfőbb katonai szövetségese. Míg a magyar közvélemény eléggé megosztott az Egyesült Államok megítélésében addig Lengyelországban mindenki egyetért abban, hogy életfontosságú az USA támogatása Oroszországgal szemben.

Trump elnöksége idején ezt ki is használta a jobboldali lengyel kormány, de Biden esetében más a helyzet. Varsóban immár tartanak Washingtontól, amely Trumppal ellentétben támogatja az Európai Uniót és annak liberális normáit. Bidennek persze meg kell fontolnia azt is, hogy az USA-ban igen jelentős lengyel közösség él, amelynek többsége inkább jobboldali szavazó: Trumpot illetve a jobboldali lengyel kormányt támogatja.

A holland döntés nem írja felül a varsói parlament határozatát, de kinyit egy kiskaput, amellyel meg lehet fúrni a jobboldali kormány polonizációs kampányát. Lengyelországban így hívják a hatalom nyomulását az ellenzéki média elhallgattatására.

Az amerikai hírtelevízió sorsa Lengyelországban ezért teszt lesz: vajon mennyire gondolja komolyan a Biden kormányzat a liberális normák betartását a NATO tagállamokban?!

Menedzser fizetések az égben

A szakadék egyre nagyobb az egyszerű munkavállalók és az elnök vezérigazgatók között, mert az utóbbiakat főként részvény opciókkal fizetik az USA-ban – írja a Guardian.

Miért keresnek a nagyfőnökök 350-szer annyit mint a dolgozók?

1.322%-al nőtt a legfőbb döntéshozók jövedelme 1978 óta állapította meg az Economic Policy Institute. Amely arra is rámutat, hogy manapság egy átlagos elnök-vezérigazgató éves jövedelmének 80%-a részvény opció.

A kontraszt óriási: az átlagos munkavállaló jövedelme csak 18%-al lett magasabb 1978 óta!

Ez a jelentés is azt mutatja, hogy a pandémia idején tovább nőtt a szakadék az egyszerű munkavállalók és a szupergazdagok között: 4.000 milliárd dollárral növekedett  a vagyona a 2.365 dollármilliárdosnak Amerikában.

A Guardian szerint elfogadhatatlan, hogy egy átlagos elnök-vezérigazgató 351-szer többet keres mint a dolgozói miközben a különbség csak 15 volt az egyhez 1965-ben.

Ráadásul az infláció évente átlagosan 2%-al csökkentette a munkavállalók keresetének reálértékét.

Jobb munkanélkülinek lenni

Az amerikai munkaerő 25-40%-a ma olyan helyzetben van, hogy jobban jár a munkanélküli segéllyel mintha munkát vállalna. Ezért van olyan sok üres álláshely az Egyesült Államokban – állitja a Guardian.

Kiszámolták a pandémia alatt 300 dollár hetenként a munkanélküli segély miközben azok, akik minimálbéren dolgoznak csak 290 dollárt hozhatnak össze (a minimális órabér jelenleg 7,25 dollár az USA-ban).

A munkaerőhiány most elsősorban azért van, mert a döntéshozók nem emelik az alacsony béreket olyan szintre, hogy érdemes legyen dolgozni.

Megoldás-e az adóemelés?

A Biden kormányzat erre törekszik egyrészt azért, hogy csökkentse a társadalmi különbségeket, de főként azért, hogy feltöltse az államkasszát. 28%-ra akarják emelni a cégek társasági adóját és jobban meg kívánják adóztatni a gazdagokat és főként a szupergazdagokat. Trump pont az ellenkezőképp cselekedett: bár a frusztrált munkavállalók szavazataival került hatalomra, de a társasági adót 35%-ról levitte 21%-ra.

A munkavállalókat nemcsak az alacsony bérek sújtják hanem a diákhitelek is. Biden minden nyolcadik amerikai polgár életszínvonalán javíthatna, ha eltörölné a diákhitelt. De nagy az ellenállás a washingtoni kongresszusban, ahol a republikánusok védelmezik Trump örökségét.

Biden változtatni akar, de neki is figyelembe kell venni azt, hogy támogatói között sok a szupergazdag. Ezért a londoni Guardian úgy véli, hogy Biden betartja választási ígéretét:
“senkit sem büntetünk meg. Senkinek az életszínvonala nem változik, lényegében semmi sem fog megváltozni.”

Áldozatok győzelem nélkül

A CNN-nek nyilatkozott  David Petraeus tábornok az ISAF Afganisztánban állomásozó korábbi főparancsnoka. Petraeus tábornok szerint Afganisztán  már most az összeomlás szélén áll, amikor még teljesen ki sem vonultak az amerikai csapatok.

„Minden héten csak egyre romlik a helyzet. Attól tartok, hogy visszanézünk és megbánjuk a kilépésről szóló döntést Szomorúan konstatálom: gyorsabban megbánhatjuk a csapatkivonást, mint amit eredetileg erről gondoltam. – mondta a volt katonai vezető.

Joe Biden elnök ez év elején bejelentette, hogy az amerikai csapatokat kivonják Afganisztánból, és nemrégiben rövidebb határidőt jelölt meg a teljes csapatkivonás idejére, mint azt korábban tervezték. Biden mielőbb maga mögött akarja tudni a történelem leghosszabb amerikai háborúját.

Amerikai, brit és más nemzetközi erők 2001 szeptemberében támadták meg Afganisztánt. A szeptember 11-i támadást kitervelő és Afganisztánban megbúvó Oszama bin Ladent támogató és neki menedéket nyújtó tálib rezsimmel együtt a tálibokat is elűzték. Bin Laden a szomszédos Pakisztánba 2011-ben az amerikai erők megtalálták és lelőtték. A tálibok azonban soha nem szűntek meg teljesen, és a háború tovább tartott.

Nem helyes úgy gondolni, hogy afganisztáni haderő nem, kizárólag az Egyesült Államok harcolt csupán a tálibok ellen, nem: az afgán nemzetbiztonsági erők nagy számban harcoltak és haltak meg a hosszúra nyúlt háborúskodás során. Az viszont egyértelműen látható, hogy az amerikai csapatok gyors kivonása elbizonytalanította a meglévő afgán haderőt, sokat romlott a haderő morálja, mert „jelentős bizonytalanságot vitt a harcmezőre.”

“Senki nem akarja végét látni a végtelen háborúknak azoknál jobban, mint azok, akik ténylegesen részt vettek bennük, de nem ezt a háborút fejezzük be, csupán az USA részvételének vetettünk véget.” – mondta az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka, aki szomorú jövőt jósolt:

“Amit most látok, sajnos, az egy meglehetősen brutális polgárháború kezdete.”

Az USA-nak meg kell védenie televízióját a lengyel kormány ellen

A Washington Post, azt követeli, hogy a kormány védje meg az USA tulajdonban lévő lengyel televíziót. A varsói kormány szemmel láthatóan harcban áll a Biden adminisztrációval. Korábban kiváló volt a kapcsolat Varsó és Washington között amíg Trump ült a Fehér Házban, most olyan komolyak az ellentétek, hogy a varsói kormány nem akarja elfogadni a Biden adminisztráció nagykövet jelöltjét, Mark Brzesinskit.

Varsói offenzíva a független sajtó ellen

A TVN televízió a Discovery társaság tulajdona, de Hollandiában van bejegyezve. Ennek azért van jelentősége, mert a lengyel parlament előtt egy olyan törvényjavaslat fekszik, amely kitiltaná a nem uniós tulajdonban levő média intézményeket Lengyelországból. Polonizálásnak nevezi ezt a törekvést a lengyel kormány, de valójában arról van szó, hogy ki akarják szorítani a kritikus médiát az országból. A jelenség nem új, már az előző varsói USA nagykövet is hosszú csörtéket folytatott a PiS erős emberével, Kaczynskival és a lengyel kormánnyal, hogy megvédje a TVN függetlenségét.

Lengyelország az orbáni úton

A Washington Post nyíltan arra céloz, hogy a lengyel kormány média politikája egyértelműen a magyar miniszterelnök módszerét követi: leszalámizza az őt bíráló sajtót. Nemrég a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet a sajtószabadság ellenségének nevezte Orbánt, egyedül az uniós vezetők közül – olyan társaságban mint Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös.

Putyin Oroszországában nem ritka az ellenzéki újságírók meggyilkolása, és hétköznapi jelenség a megmaradt kritikus sajtó elnémítása. Mohamed bin Szalman herceg nem volt elégedett a Washington Post cikkeivel, melyek bírálták Szaúd Arábia trónörökösét. A szerzőt Isztanbulba csalták, majd ott Szaúd Arábia főkonzulátusán megfojtották és feldarabolták.

Erre is utal a Washington Post amikor azt írja, hogy az USA-nak minden eszközt be kell vetnie annak érdekében, hogy megvédje a legnagyobb független televíziót Lengyelországban.

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

“Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen  ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK