Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

A magyar közvélemény természetesnek tekinti a korrupciót

A Transparency International friss jelentéséből derül ki, hogy a magyarok természetesnek tekintik a létező korrupciót. A megkérdezettek 69%-a ugyan komoly problémának is tartja az egész társadalmat behálózó korrupciót, de az emberek jórésze maga is felhasználja kapcsolati hálóját és olykor a megvesztegetést is a saját céljai érdekében.

Jól megmutatkozott ez a COVID-19 járvány súlyos időszakában amikor sokan így próbáltak meg vakcinához jutni vagy a kórházi ellátásban előnyösebb helyzetbe kerülni. Bár az új törvény bünteti a hálapénzt, de aligha valószínű, hogy a magyar társadalom ettől megszabadul.

A hiány a korrupció alapja

Erre már Kornai János is rámutatott amikor a szocialista társadalmakban burjánzó hétköznapi korrupciót elemezte. A Transparency International szerint a világ legkorruptabb állama Észak Korea. A duci diktátor épp mostanában ismerte el, hogy éhség pusztít a nemzeti kommunista rendszerben. A dél-koreai hírszerzés szerint lehet, hogy Kim Dzsong un azért fogyott le, mert tartott a kínos kontraszttól éhező népe és a saját mázsás pocakja között.

A magyar társadalom is a szocializmus évtizedeiben tanulta meg a leckét  : ami korábban kivételnek számított ezután szabály lett. A hiánygazdaságban valamihez hozzájutni elsősorban szocialista kapcsolatok révén lehetett.

Orbán és a korrupció

A magyar társadalom politikai megosztottsága derül ki a Transparency International friss felméréséből. Míg a társadalom egyik része botrányosnak tartja a nemzeti együttműködés rendszerének korrupcióját, mások elnézőbbek. Ez összefügg azzal is, hogy a hatalom ellenőrzése alatt álló media szinte sohasem foglalkozik korrupciós ügyekkel. Ha mégiscsak beszámol ilyenekről, akkor a közvélemény tőlük csak a cáfolatról értesül. Arról, hogy valójában milyen is a hatalom korrupciós rendszere csak nagyon kevesen rendelkeznek hiteles információkkal, mert minden fontos szerződés titkos – akár hazai akár külföldi partnerről van szó.

A magyar kormány nem véletlenül tart az európai ügyészségtől, melynek feladata épp az, hogy megvizsgálja: mire is költik az euró milliárdokat a tagállamok? Orbán Viktor azért is hangoztatja gyakran a szuverenitás jelszavát, mert ezzel próbálja leplezni rendszerének sötét oldalát.

A Transparency International szerint Magyarország-Bulgáriával és Romániával együtt – az Európai Unió legkorruptabb állama.

Bukarest-Szófia – Prága, majd Budapest?

Az amerikai nagykövetség korrupciós adatai alapján buktatta le a román elit jórészét Laura Codruta Kövesi, aki időközben az európai ügyészség vezetője lett. Az első vizsgálatot az európai ügyészség a dollár milliárdos Andrej Babis cseh miniszterelnök ellen indította. Csehországban ősszel választások lesznek. Az USA szankciókat vezetett be korrupt oligarchák és titkosszolgák ellen Bulgáriában.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: az autokrata vezéreket a legkönnyebben a korrupció leleplezésével kaphatják el. Ez ugyanis nemcsak azzal jár, hogy az illető börtönbe kerülhet, de azzal is, hogy lelepleződik a saját népe előtt: miközben a nemzeti érdekekről prédikált aközben saját maga illetve rokonai, barátai és üzletfelei vagyonát gyarapította.

Jelcint CIA ügynökök irányították

A szerdán kezdődő genfi Biden-Putyin találkozó előtt mindkét elnök előre igyekszik pozícionálni magát.

  • Borisz Jelcint a CIA irányította
  • A CIA irányítása mellett lett Szovjetunióból  Oroszország
  • Putyin Oroszországa regionális hatalom erős hadsereggel, gyenge gazdasággal

Ruszlan Hazbullatov a Govorit az orosz parlament korábbi elnöke Moszkva rádiónak nyilatkozott arról, hogy Borisz Jelcint már 1991-ben is a CIA segítségével választották meg Oroszország elnökévé. Jelcin elnökségének idejében többszáz CIA ügynök tevékenykedett Oroszországban fontos posztokon. Ők hozták meg a fontos döntéseket – állitja az orosz parlament korábbi elnöke. Aki azt is közölte, hogy orosz titkosszolgálati tisztek százait képezték ki az Egyesült Államokban Jelcin elnökségének idejében.

A liberális reformokat a CIA vezényelte le Oroszországban

Gajdar miniszterelnök vezette be azokat a gazdasági és társadalmi reformokat, melyek a szocialista Szovjetunió után kapitalista államot csináltak Oroszországból.

Alekszandr Ruckoj egykori alelnök nyilatkozott erről a Lenta portálnak. Elmondta, hogy 12 CIA ügynök dolgozott Gajdar miniszterelnök reform csapatában, amely megtervezte és végrehajtotta a reformokat. Ezek modern piacgazdaságot hoztak létre, de óriási volt a szociális ára a változásoknak. Beköszöntött a létbizonytalanság kora, és a lakosság többségnek életszínvonala csökkent noha a Szovjetunió bukása után emelkedést vártak.

Ruszlan Hazbullatov, egykori parlamenti elnök most megerősítette Ruckoj ex alelnök szavait, de hozzátette: maga az alelnök is kiváló kapcsolatot ápolt az USA-val!
Borisz Jelcin 1999-ben távozott a hatalomból, melyet Vlagyimir Putyinnak adott át.

Biden-Putyin csúcs

Június 16-án Genfben találkozik egymással a két elnök. Moszkva nem véletlenül emlékeztet most a kilencvenes évekre amikor az USA nagy szerepet játszhatott az orosz belpolitikában is. Putyin most arra akarja figyelmeztetni Biden elnököt: ne higgye, hogy visszaállíthatja a kilencvenes éveket! Biden viszont arra hívhatja fel az orosz elnök figyelmét, hogy Oroszország immár nem világhatalom. Be kell érnie a regionális hatalom pozíciójával. Lavrov külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy Oroszország immár nem pályázik világhatalmi szerepre. Ezt nehezen is tehetné hiszen agyaglábakon áll: az erős hadsereg mögött harmatgyenge a gazdaság. Az 50 milliós Dél Korea GDP-je magasabb mint a 142 milliós Oroszországé.

Orbán kontra német külügyminiszter

“Meg kell fékeznünk az európai baloldal diplomáciai ámokfutását” – írta Orbán Szamizdat 9  című bejegyzésében válaszul Heiko Maas német külügyminiszternek.

A szociáldemokrata politikus név nélkül bírálta a magyar diplomáciát, mert az ismét megakadályozott egy közös uniós kiállást Kínával szemben. Orbán Viktor szerint az ilyen uniós bírálatok nem vezetnek sehova, és nevetség tárgyává teszik az Európai Unió diplomáciáját.

Heiko Maas német külügyminiszter azt javasolta, hogy szüntessék meg az egyhangúság követelményét az Európai Unióban vagyis a magyar diplomáciának ne legyen módja a vétózásra.

Hidegháború?

Magyarországnak és egész Közép Kelet Európának nem érdeke egy új hidegháború – fejtegette Orbán Viktor, aki ily módon a visegrádi négyek nevében is nyilatkozott.

Itt két koncepció ütközik egymással, de nem az európai jobb és baloldalé hanem Biden amerikai elnöké és Trump megmaradt európai híveié.

Trump ugyan elnökválasztási kampányában hevesen bírálta Kínát és Oroszországot, de gyakran és szívesen tárgyalt Putyin elnökkel illetve Kína első emberével, Hszi Csinpinggel. Trump ugyanakkor bírálta az Európai Uniót és lelkesen támogatta Nagy Britannia kilépését. Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki gyakran hozzá hasonló húrokat pengetett az Európai Unióval szemben.

Mit akar Biden?

Az új amerikai elnök diplomáciája markánsan eltér elődjétől, és visszatérést jelent a korábbi vezető szerephez a nyugati világban. Eszerint az USA-nak és szövetségeseinek össze kell fogniuk Oroszországgal és Kínával szemben. Ezt nevezi új hidegháborúnak Orbán Viktor miniszterelnök. Valójában azonban ő is sejti, hogy nem erről van szó.

Biden is tárgyalni akar az orosz és a kínai vezetőkkel, de másképp mint Trump. Putyin elnökkel találkozik is Biden mostani európai útján, hogy megvitassák a két állam kapcsolatait. Csakhogy ebben már egyáltalán nincs szó partneri viszonyról! Washington szerint Moszkvának végképp tudomásul kell vennie: nem világhatalom! Csakis regionális jelentősége van, de nem egyenlő partner az Egyesült Államok számára. Ugyanezt akarja elfogadtatni Biden elnök Kínával is, de itt sokkal nehezebb a dolga. Oroszország ugyanis agyaglábú óriás, amelynek jelentős katonai erejét nem támasztja alá versenyképes gazdasági rendszer. Kína viszont épp arra törekszik, hogy az USA-val egyenlő gazdasági erővé váljon a világban, és erre minden lehetősége meg is van.

Mire gondolhat Orbán?

Az USA latin-amerikai jövőt szán régiónknak, amely így hosszú távon is marginális maradna a világban. Ezzel szemben mind Kína mind pedig Oroszország érdekelt abban, hogy ebben a köztes régióban befolyást szerezzen – minimális erőfeszítéssel és maximális haszonnal.

Oroszország és Kína érdekeinek képviselete a NATO-ban és az Európai Unióban hasznot hozhat, ha Magyarországnak nem is, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerének.

Biden európai útja során kiderülhet, hogy az USA és szövetségesei – Németország vagy Franciaország – mennyire tolerálják ezt a különutas magyar diplomáciát. Orbán kockáztat, és előre menekül, mert úgy véli Washingtonból és Brüsszelből immár semmi jóra sem számíthat.

Miért fogadta Boris Johnson Orbánt?

Boris Johnson olyan európai vezetővel akart találkozni, aki egyetért vele. Ez volt az egyik érve a Downing Street 10-nek. A másik az, hogy Orbán Viktor már régen kérte a találkozót. Mert neki is fontos, hogy olyan európai vezetővel találkozzon, akivel többé kevésbé egyetérthet.

 

Trump európai árnya

Mind Boris Johnson, mind Orbán Viktor lelkes híve volt a választásokon elbukott amerikai elnöknek. Trump bukása után azonban ellentétes utat választottak. Boris Johnson kirúgta főtanácsadóját, aki az amerikai elnök vonalának követését javasolta. Válaszul Dominic Cummings épp a napokban adott nagy interjút a londoni lapokban, melyben alkalmatlannak nevezte Boris Johnsont a kormányfői posztra.

A brit miniszterelnök ettől függetlenül júniusban vígan tárgyal majd Biden elnökkel, aki szinte teljes mértékben elveti Trump politikáját.

Orbán Viktor egyelőre kitart a trumpi úton. Emiatt Boris Johnson is figyelmeztette őt “a demokratikus normák betartására” és arra, hogy “a jogállami követelmények milyen fontosak”. Finom célzás ez arra, hogy bár Nagy Britannia kilépett az Európai Unióból, de nem kíván olyan partnert Európában, amelyik nem ortodox módon értelmezi a nemzetközi jogot.

Különösen így van ez Oroszország és Kína esetében. Boris Johnson miniszterelnök maximálisan támogatja Biden kemény vonalát Pekinggel és Moszkvával szemben. Figyelmeztette a magyar kormányfőt, hogy kockázatot vállal azzal, hogy a NATO tagok közül egyedül jó kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával akkor amikor az USA mindkettőt stratégiai ellenfélnek tekinti.

Mit ér a szuverenitás?

Nagy Britannia kilépést az unióból Orbán Viktor és csapata megértéssel fogadta – egyedül az EU tagállamai közül. Csakhogy mit ért el Nagy Britannia? A kivételezett kapcsolatból, melyet Trump ígért, nem lett semmi. Épp ellenkezőleg: Kína vált Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnerévé a Brexit után.

A brit pénzügyminiszter szinte naponta ismételgeti: az ország az elmúlt két évszázad legnagyobb gazdasági krízisével áll szemben! Évekig tarthat amíg a brit lakosság visszanyeri a 2019-es év életszínvonalát.

Ez tanulságos példa lehet Orbán Viktornak arra, hogy a szuverenitás milyen haszonnal kecsegtet a globális gazdaság nyers érdek viszonyai között. Nagy Britannia kicseppent az EU-ból, és magára maradva nem igazán érdekel senkit sem.

Biden elnök tanácsadói olyan világot képzelnek el, melyet hat hatalmi központ irányít : USA, EU, Kína, India, Oroszország és Japán. Nagy Britannia nincsen sehol…

Orbán és a Merkel korszak vége

Németország kancellárja sok mindent elnéz olyan autokrata vezetőknek mint például Orbán Viktor – írja a londoni Financial Times abból az alkalomból, hogy pénteken Nagy Britanniába látogat a magyar miniszterelnök.

A brit pénzügyi lap szerint Angelq Merkel mindenekelőtt a német autóipar miatt cselekedett így.

Magyarország ily módon összeszerelő üzemmé vált a nagy német autógyárak számára, amelyek jelentős állami támogatást kaptak Orbán Viktortól.

Ezenkívül kihasználták azt, hogy Magyarországon a munkabérek lényegesen alacsonyabbak, és a környezetvédelmi előírásokat sem veszik olyan komolyan mint Németországban.

Merkel távozóban

Németországban szeptemberben választásokat tartanak, és ennek eredményeképp kiderülhet, hogy kiveszi át a stafétabotot Merkel kancellártól.

Esély van a folyamatosságra is: Merkel politikáját Armin Laschet vinné tovább. Orbán Viktor is megkönnyebbülhetne hiszen a folyamatosság azt jelentené, hogy az EU legfontosabb állama a jövőben is szépen csendben támogatná a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet mind többen bírálnak Brüsszelben és Washingtonban.

Legutóbb amikor Ursula von der Leyen asszony Orbán Viktorral tárgyalt az uniós pénzekről, akkor a brüsszeli bizottság kőkemény javaslatot nyomott az elnökének kezébe. Eszerint az Európai Unió mindenképp azt szeretné, ha Magyarország is csatlakozna az európai ügyészséghez vagyis a pénzek elköltése Magyarországon is ellenőrizhető lenne.

Merkel kancellár tanácsára Ursula von der Leyen asszony nem olvasta fel az eredeti javaslatot hanem azt mérsékelt formában adta elő.

Például elvetette az egyetem privatizálási programot, amelynek uniós támogatását azután Orbán Viktor fel is adta.

Mi tesz Orbán, ha zöld kancellár lesz Berlinben?

Ez Orbán Viktor rémálma hiszen Washingtonban elveszítette Trumpot, Németországban pedig Merkel után Anneliese Baerbock következne, aki a zöldek kancellár jelöltje. Az Európai parlamentben a zöldek Orbán Viktor rendszerének legelszántabb bírálói közé tartoztak, ezért Berlinben már korántsem számíthatna olyan támogatásra mint Merkel kancellár idején. Ezenkívül a zöldek Németországban komolyan gondolják a környezetszennyezés elleni harcot, ez pedig nem sok jót ígér a hagyományos autóiparnak. Míg a nagy német autógyárak lelkes támogatói Merkel kancellárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek addíg ez a zöldek kancellár jelöltje esetében enyhén szólva kérdéses.

Biden emberei Washingtonban nem is nagyon titkolják, hogy szálka a szemükben a magyar miniszterelnök.

Ha Berlin is csatlakozik a bírálók kórusához, akkor Orbán Viktor a sarokba szorulhat.

A magyar miniszterelnök ezért is építgeti szorgosan a visegrádi szövetséget, és reménykedik abban, hogy Olaszország következő miniszterelnökét Matteo Salvininek hívják majd.

Orbán búcsú az orosz befolyástól?

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

A befolyásos brit lap szerint a diplomaták kölcsönös kiutasítása egy 13 éves folyamat végpontja. 2008-ban Grúziában Moszkva katonai erővel fellépett a kis szomszédos állam ellen, és elszakított tőle két autonóm területet. Ez folytatódott 2014-ben a Krím félsziget esetében amikor az oroszok – egy népszavazásra hivatkozva – elcsatolták a stratégiai fontosságú félszigetet Ukrajnától. A kisebb országokban megnőtt a félelem attól, hogy Moszkva szisztematikusan próbálja meg visszaszerezni egykori birodalmának egyes darabjait.

Magyarország a kivétel

Orbán Viktor egykor Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnököt, mert az jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Mára megfordultak a szerepek: Orbán Viktor tart fenn kiváló kapcsolatokat Putyinnal. Importál onnan atomerőművet és vakcinát a koronavírus ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepélyesen orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik V egyik reklám arca lett.

Csakhogy Oroszország továbbra is agyaglábakon áll: katonai óriás, de a gazdaság versenyképtelen.

Orbán ezt realizálta, és Moszkva helyett inkább Pekinget állitja a keleti nyitás középpontjába.

Mit akar Amerika?

Az USA diplomáciája a felszínen határozottan támadja azt az Oroszország és Kínát, mellyel még nem is oly rég nagyon is jóban volt. A valóságban azonban Washington tisztában van azzal, hogy az amerikai Leadershipnek leáldozott. Az USA-nak ehhez immár nincsen meg sem a gazdasági sem a katonai ereje.

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ “egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Ez Biden tanácsadóinak terve, amelyet megpróbálnak elfogadtatni az érintett hatalmak vezetőivel.

Orbán Viktor attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy az új amerikai kormányzat a megbuktatására törekszik. Ezért remél ellensúlyt Washingtonnal szemben Moszkvában és főként Pekingben.

A populizmus által irányított országok szenvednek a legjobban a járványtól

Egy éve még úgy tűnt, hogy a populisták vezetése alatt álló országok különösen jól teljesítenek a pandémia elleni harcban, mostanra kiderült: minél tovább húzódik a járvány, annál világosabban látható, hogy a kormányzás minőségének igenis van jelentősége. A populisták vezette országokban különösen sok a fertőzött, a halálos áldozat, és a gazdasági kár – erről Jascha Mounk ismert német-amerikai politológus írt cikket,  a Folha de S.Paolo című újságban, amelyet a CFR amerikai intézet is közölt honlapján.

Az emberek egy évvel ezelőtti jóslatainak többsége hamisnak bizonyult. A demokráciák nem működtek szisztematikusan jobban, mint a diktatúrák. Az állam sem bizonyult alkalmasabbnak a világjárvány megszakításainak kezelésére, mint a globális gazdaság.

De végül is igazolható egy egyszerű ellentét: minél tovább húzódott a járvány, annál inkább kiderült, hogy a kormányzás minősége számít. Ha ma körülnézünk a világban világossá válik, hogy azok az országok, amelyeken a populisták uralkodnak, különösen súlyos károkat szenvedtek. Az egészségügy fejletlensége, túlterhelése és a halálozás miatt. A gazdasági károk valójában egyelőre felmérhetetlenek.

Jair Bolsonaro rendhagyó vezetése alatt Brazília a világ egyik legsúlyosabban sújtott nemzete lett. Az országban naponta több ezer halálesetet regisztrálnak a Covid-19 miatt. A kórházak országszerte reménytelenül túl vannak terhelve.

Északabbra Mexikó hasonló nyomás alatt van. Andres Manuel Lopez Obrador a pandémia kezelése hasonlóan felelőtlen volt. Mexikóban az elmúlt tizenkét hónapban több mint 300 000 halálesetet regisztráltak. Az ország túlzsúfolt kórházai még azokat a betegeket is elutasítják, akiket könnyen meg lehetne menteni, ha orvosi ellátáshoz jutnának.

A populista vezetők által vezetett főbb demokráciák triumvirátusát a világ legsúlyosabban sújtott országa: Narendra Modi India tölti be.

Annak ellenére, hogy az ország lakosságának nagy része továbbra sem fér hozzá a vírus teszteléséhez, az országban több százezer ember naponta pozitív tesztet mutat a vírusra vonatkozóan.

Az esetek száma kevesebb mint egy hónap alatt megduplázódott, és a kormánynak még mindig nincs koherens terve a katasztrófa kezelésére.

Bolívia, Ecuador és a Fülöp-szigetek is a világ legsúlyosabban érintett nemzetei közé tartoznak, azezk az országok is a populista politika áldozatai.

Ugyanakkor Amerikában Trump távozása és Biden hivatalba lépése nyomán látható, hogy mit tud tenni a helyzet javítására egy kompetens kormány, még akkor is, ha a járvány késői szakaszában kerül hatalomra.

Nekünk, azoknak akiket elrettent, ahogyan az elmúlt évtizedben felemelkedőben van a populizmus, mindezt a legsúlyosabb félelmeink tragikus megerősítésének kell tekintenünk.

Az derült ki, hogy a népek jóléte szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a politikusok törődnek-e állampolgáraikkal, hisznek-e a tudományban, és korlátozzák-e őket a fékek és ellensúlyok arra az esetre, ha kisiklanának.

„A populizmus még halálosabbnak bizonyult, mint amit el tudtunk képzelni, mielőtt a pandémia végigsöpört volna a világon”

– írta Mounk.

Orbán Ferihegyet akarja

A külföldi tulajdonosok Ursula von der Leyent kérték meg arra, hogy emlékeztesse a magyar miniszterelnököt: a tulajdon jog az Európai Unióban szent! A New York-i Bloomberg szerint ugyanis Orbán Viktor továbbra is meg akarja szerezni Magyarország nemzetközi repülőterét annak ellenére, hogy visszautasíthatatlan ajánlatát a külföldi tulajdonosok már többször visszautasították.

A német AviAlliance, a fő részvényes áll az akció mögött, mely brüsszeli támogatással kívánja megállítani a magyar kormány nyomulását. Az AviAlliance úgy érzi a két másik külföldi tulajdonossal együtt, hogy nagy magyar kormányzati nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy eladják Ferihegyet kormányközeli magánszemélyeknek illetve cégeknek.

2010 óta ez bevett módszer a nemzetközi együttműködés rendszerében.

Nemrég az Aegon biztosító holland-osztrák üzletet fúrta meg a magyar kormány nemzeti érdekre hivatkozva.

Jogállami viták

Az uniós cégek számára a magyar hatóságoknak elvben garantálniuk kellene az egyenlő elbánást a magyar piacon, de erről szó sincsen. A nem ortodox módszerek alkalmazása ezen a téren is gyakori. Magyar cégek gyakran kapnak visszautasíthatatlan ajánlatot a hatalomtól. Sok magyar cég ezért bevallottan törekszik arra, hogy eltitkolja sikerét, mert ebben az esetben fennáll a veszélye az “einstandnak”.

Minthogy közelednek a választások, és Orbán Viktor korántsem lehet biztos a győzelemben, ezért igyekszik biztos pozíciókat kiépíteni a gazdaságban. Ezért gyorsítja fel az állami vagyon privatizációját és próbál megszerezni minél több értékes vállalkozást. Csakhogy egy kaotikus politikai helyzet a 2022-es választások után olyan bizonytalanságot teremthet, amelytől irtóznak a cégek, akárkinek a tulajdonában legyenek is

Az amerikai kártya

A Bloomberg érdeklődése a magyar repülőtér körüli bonyodalmak iránt azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a demokrata adminisztráció komolyan gondolkodhat az Orbán rendszer megváltoztatásán. Biden elnök hamarosan Európa látogat. Magyarország nyilvánvalóan nincs a prioritási listán, de példát statuálni vele lehet!

Ha egy NATO és uniós tagállam nem tartja be a jogállami alapelveket, paktál az USA stratégiai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal, akkor Washingtonban elgondolkodhatnak Orbán Viktor jövőjén.

Ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja mióta Trump elbukott a választáson.

Előre menekül: az amerikai nyomás ellenére erősíti a kapcsolatokat Pekinggel abban a reményben, hogy a kínaiak kimenthetik a bajból mint ahogy Erdogan elnökkel tették amikor a török “szultán” szembekerült Washingtonnal.

A magyar adóparadicsomnak is véget akarnak vetni az amerikaiak

A Biden kormány  meg akarja szüntetni Európa adóparadicsomait. Írország és Luxemburg a két legfőbb érintett az Unióban – írja a Der Spiegel, de Magyarország is – a maga 9%-os társasagi adójával – igencsak érdekelt.

21%-ra emelné a társasági adót mindenütt Joe Biden kormányzata – ahogy ezt Yellen pénzügyminiszter többször is részletesen kifejtette. Csakhogy sok állam épp arra építette adó politikáját, hogy alacsony társasági adóval csalogatja be a külföldi tőkét. Írország így vált kelta tigrissé, Luxemburgban pedig Jean-Claude Juncker korábbi kormányfő csábított be oly sok multit, hogy a kis államban az egy főre eső GDP azóta is messze az első helyen áll az Európai Unióban.

Írországban a társasági adó “csak” 12,5%. Ha ezt Biden javaslatára felemelik 21%-ra akkor nemcsakhogy dollár milliárdokat veszítene Írország , de sok jólfizetett munkahelyet is, mert a multik szélsebesen új székhely után néznének.

Paschal Donohoe pénzügyminiszternek kellene megoldania ezt a problémát , ő jelenleg az Eurogroup elnöke vagyis az eurozónában is szava van. A baj az, hogy az eurozónán illetve az Európai Unión belül is igen eltérőek az érdekek.

Kicsik kontra nagyok

A Der Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy Németország , Franciaország vagy Olaszország üdvözli Biden elképzelését míg sok kis uniós tagállam kézzel lábbal tiltakozik ellene. A Spiegel régiónkból Szlovákiát említi , de Magyarország is ugyanebbe a csoportba tartozik.

Vajon képes lesz-e az EU összehangolni a különböző érdekeket, és azokat egyeztetni Biden elképzeléseivel?

Ursula von der Leyen asszony Brüsszel nevében azt igérte Biden elnöknek , hogy “újra energiával töltjük fel az atlanti kapcsolatokat”. Ez jól hangzik , de konkrét tartalommal nehéz lesz feltölteni , mert az érdekek annyira különböznek egymástól.

Régi trend megfordításáról van szó

Az elmúlt 40 év során a globális gazdaságban átlagosan 40%-ról 24%-ra csökkent a társasági adó. Párhuzamosan gyorsan növekedett az államadósság. A pénzügyminisztereknek mind nehezebb volt megtalálni a költségvetési egyensúlyt. Az USA-ban például a társasági adó csak a költségvetési bevételek 10%-át jelenti miközben a munkavállalók adója 80%-ot tesz ki!- írja a Der Spiegel.

A multik nem is titkolják: ott adóznak , ahol a legkevesebbet kell fizetni. A Facebook alelnöke , Sheryl Sandberg meg is írta vezető társainak : “azért választottuk Dublint európai székhelynek, hogy kihasználjuk az adó kedvezményeket”.

Brüsszel kiszámolta , hogy az Apple, amely ugyancsak Írországban könyveli el európai profitját , csak 0,005%-os adót fizetett! Ezért az EU 13 milliárd dollárt perel az Apple cégen adó elmaradás címen. Tim Cooke, Apple főnök szerint “ez csak politikai szemétkedés”, Írország is ellenáll Brüsszel kérésének , hogy szedje be az adó elmaradást.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter maximálisan támogatja az amerikai elképzeléseket. Az USA és Németország számára azért fontos a 21%-os minimális adó , mert ezzel megakadályozhatnák a nagy cégeket , hogy adóparadicsomokba rejtsék el a profitjukat. Magyarországon 9%, Franciaországban 31% a társasági adó – ez a két szélsőség az Európai Unióban- jegyzi meg a Der Spiegel.

Hogy számol Yellen pénzügyminiszter?

A jövőben a multiknak a forgalmuk után ott kellene adózniuk, ahol a termékeiket eladták, és nem pedig ott, ahol a székhelyük van- többnyire egy adóparadicsomban. Ezt a rendszert elsősorban a digitális multik ellen találták ki (Amazon, Google, Apple, Facebook), de az USA ki akarja terjeszteni minden nagyvállalatra. Például a német autógyárakra vagy az LVMH-ra, arra a luxus cégre, melynek fő tulajdonosa és főnöke Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault.

Aki alacsony adókra épített, az veszíteni fog

Jeff Bezos, az Amazon fő tulajdonosa és főnöke, támogatásáról biztosította a Biden javaslatot. Kiszámolta ugyanis, hogy ki tudják gazdálkodni az adót, mert olyan dinamikusan nőnek a bevételeik. Azok az országok, melyek alacsony adókkal csábították a külföldi tőkét, mint Magyarország , Írország vagy Luxemburg nagyonis rosszul járhatnak.

Olaf Scholz pénzügyminiszter most azon dolgozik, hogy megakadályozza azt: az érintett államok egységes csoportot hozzanak létre , mely blokkolja a globális minimum adó elfogadását az Európai Unióban. A fő kérdés itt az, hogy mennyi is lenne ez a globális minimális társasági adó? Az amerikaiak által javasolt 21% a felső határ, az alsó pedig 14%, melyet az OECD írt bele a programjába.

A kérdés most az, hogy miután az USA meggyőzte Németországot a globális minimum társasági adó szükségességéről, vajon Berlin rá tudja-e venni a többi uniós tagállamot arra, hogy elfogadjanak egy olyan döntést, mely sokaknak komoly veszteséget okozhat – írja a Der Spiegel.

Szabadon járhatnak az orosz titkosszolgálat tisztjei Magyarországon

Magyarország az orosz titkosszolgálat átjáróháza. Ez derül ki a Bellingcat ügynökség jelentéséből, mely azt a robbantást vizsgálja, melyet Andrej Babis szerint a GRU tisztjei követtek el 2014-ben Csehországban. Erre hivatkozva robbant ki diplomáciai háború Prága és Moszkva között. A csehek 18, az oroszok 20 diplomatát utasítottak ki. Az USA és az EU teljes szolidaritásáról biztosította Csehországot.

Két GRU tiszt Magyarországon keresztül utazott Csehországba

Legalábbis ezt írja a Bellingcat. Két GRU tiszt diplomáciai fedésben utazott Budapestre, majd onnan tovább Csehországba. Négy másik GRU tiszt más úton és álnéven érkezett meg Csehországba, ahol 58 tonna lőszert robbantottak föl az ország legnagyobb raktárában. Két ember meghalt, és több falu lakosságát ki kellett költöztetni.

Mi értelme volt a merényletnek 2014-ben? Ez továbbra sem világos. Az viszont igen, hogy Babis miniszterelnök miért csapott le az ügyre. Az ellenzéki sajtó ugyanis felmelegítette azt a régi vádat, hogy Babis fiatal korában összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák StB között. A cseh miniszterelnök értette a finom célzást és kiutasított 18 orosz diplomatát a 2014-es robbantásra hivatkozva.

Hamarosan kiderült: két GRU tiszt, a csehországi hatos csapatból, részt vett abban a sikertelen akcióban is, melynek során megpróbálták likvidálni a katonai hírszerzés híres árulóját, Szkripal ezredest Nagy Britanniában.

Orbán Putyin és Biden között

Az amerikaik már többször tudatták magyar partnereikkel, hogy zavarja őket az orosz és a kínai titkosszolgálati tisztek szabad mozgása Magyarországon. Emiatt a NATO-ban nem osztanak meg bizonyos kényes információkat a magyarokkal, mert tartanak tőle, hogy azok könnyen kiszivároghatnak Moszkva illetve Peking irányában.

A probléma felmerült a Berni Unióban is, ahol az USA és a vele szövetséges európai államok titkosszolgálatai egyeztetik az elképzeléseiket. Ezért is nevezték ki Bernben magyar nagykövetnek Czukor Józsefet, aki mintaszerű titkosszolgálati – diplomáciai karriert futott be, és Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója is volt. Tanulmányait a Dzerzsinszkij akadémián folytatta Moszkvában – így ott is kiváló kapcsolatokkal rendelkezhet.

Ukrajna miatt most kiéleződtek az USA és Oroszország kapcsolatai, de a héten megtartott virtuális klíma világfórum alkalmat kínálhat arra, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök tisztázza a nézeteltéréseket a két nagyhatalom között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK