Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

0

Az orosz vezérkar és az ukrán vezérkar főnöke egyeztet egymással egy lehetséges tűzszünetről – írja Seymour Hers Pulitzer díjas amerikai újságíró, aki kiváló hírszerzési kapcsolatokkal dicsekszik.

Seymour Hers  szerint Valerij Geraszimov tábornok és Valerij Zaluzsnij tábornok olyan tűzszünetet készít elő, amely a jelenlegi frontvonal közelében állítaná meg a hadműveleteket, amelyek mindkét fél értékelése szerint “elveszítették az értelmüket.” Ezt követően megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek tisztáznák annak a négy ukrajnai tartománynak a jogállását, melyeket Oroszország magának követel. Ugyanígy később állapodnának meg arról, hogy Ukrajna milyen feltételekkel lehetne a NATO tagja. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO ne helyezhessen el támadó fegyvereket Ukrajnában, mert ezek nagyon közel lennének Moszkvához vagyis nem állna rendelkezésre megfelelő reakció idő a védekezésre.

Ukrajnában vita folyik a felső vezetésben a háborúról: Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy télen is támadjanak, de Zaluzsnij vezérkari főnök a nagy offenzíva kudarca után erre nem lát lehetőséget.

Érdemes megemlíteni, hogy Zelenszkij elnök pártjának frakcióvezetője, aki a béketárgyalásokat vezette tavaly, most látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság előtt is elismerje: meg lehetett volna egyezni az oroszokkal egy hónappal a háború kirobbanása után. Akkor viszont Kijevbe érkezett Boris Johnson akkori brit miniszterelnök az USA üzenetével: ha lepaktáltok Moszkvával, akkor búcsút mondhattok a nyugati támogatásnak. Ugyanezt adta elő nemrég Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki összehozta a béketárgyalásokat, melyeket Törökországban rendeztek meg.

Nyugati támogatás a levegőben

Biden elnök a republikánus ellenzék miatt nem tudta elfogadtatni az ukrajnai segély csomagot Washingtonban. Az Európai Unió december közepén dönthet egy 50 milliárd eurós segély csomagról, de távolról sincsen konszenzus. Nyíltan csak a magyar diplomácia ellenzi Ukrajna támogatását, de valójában csak nagyon kevés uniós tagállam kíván eurómilliárdokat befektetni egy olyan háborúba, melynek nem látni a végét. Közben Ukrajna pénzügyminisztere elismerte, hogy nyugati támogatás nélkül bebukik az ukrán gazdaság.

A Washington Post viszont nemrég cikket közölt egy emigráns orosz szerzőtől, aki szerint Putyin otthon már megnyerte a háborút, mert az orosz gazdaság kivédte a szankciókat, nem omlott össze, ellenkezőleg képes növekedésre. Miből? Abból, hogy a szankciók ellenére képes eladni az olajat a világpiacon méghozzá nem a nyugati szankciók által megszabott 60 dolláros ársapkával, hanem inkább a 80 dollár közelében.

A döntés nyilvánvalóan Washington kezében van, ezt Zelenszkij elnök is elismerte mondván

“Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna az oroszokkal. Igaz, hogy ezt mi nem fogadnánk el.”

Csakhogy Ukrajna elnökének a véleménye valójában csak nagyon kevés embert érdekel. Az USA és Oroszország titkosszolgálata is állandó kapcsolatban áll egymással. William Burns a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke is egyeztet Törökországban.

Mikor lesz ebből tűzszünet?

Ukrajna és a gázai háború után egy tajvani konfliktus végképp betenne a Biden adminisztrációnak, amely egy népszerűtlen elnökkel szeretné megnyerni a jövő évi elnökválasztást. Épp ezért nagyon fontos Washington és az egész világ számára, hogy Hszi Csin-ping elnök San Franciscóban megígérte Joe Bidennek:

“amíg én vezetem Kínát, addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Peking korábban felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háborúban, de ezt csak Putyin és az ukránok fogadták érdeklődéssel, a nyugati világ nem. Lehet, hogy Hszi Csin-ping tajvani ígérete után komolyabban veszi mindenki a kínai közvetítési ajánlatot.

A fronton jelenleg patthelyzet áll fenn, de az oroszok készülnek támadni hiszen erőforrásaik jóval nagyobbak mint az ukránoké. A nagy offenzíva kudarca meggyőzhette az USA-ban kiképzett ukrán katonai vezetést, hogy a tűzszünetről tárgyaljon. Putyin egy ilyen tűzszünetet győzelemként adhatna el, Zelenszkij nehéz helyzetbe kerülhetne, de miután választási mandátuma lejáróban van, ezért lecserélése nem okozna túlságosan nagy gondot az Egyesült Államoknak: a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…

Trump egyre több dollármilliárdos támogatására számíthat

Az USA ex elnöke egyre inkább elveti a sulykot, de ez egyáltalán nem zavarja a dollármilliárdosokat, akik közül mind többen biztosítják támogatásukról a Trump kampányt.

14 milliárd dollárt költöttek a legutóbbi elnökválasztási kampányra, kétszer annyit mint 2016-ban amikor Trump nyert. Már biztosan látszik, hogy a 2024-es elnökválasztási kampány minden rekordot túlszárnyal majd. Nem a kispénzű Trump rajongók adják össze a nagy pénzt a kampányra hanem a dollármilliárdosok: Phil Ruffin, a 88 esztendős kaszinókirály már sok egymillió dolláros hozzájárulással vétette magát észre az idén, de a nagy pénz befizetése még hátravan hiszen nem biztos, hogy Trump indulni fog. Phil Ruffin vagyonát 3,4 milliárd dollárra becsülte a Bloomberg.

Charles Kushner, aki szépen gazdagodott hála rokoni kapcsolatának: fia, Jared Ivanka Trump férje. Kushner papa vagyona 1,8 milliárd dollár. Ő családi alapon is érdekelt Trump újrakezdésében hiszen a kijelölt trónörökös Ivanka Trump a családban. A dinasztia alapítására kész Donald Trump lányában látja méltó örökösét.

Donald Trump számára Joe Biden személyes ellenség: legutóbb már azt közölte, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor különleges ügyészt nevez ki a Biden család ügyeinek vizsgálatára.

A harmadik dollármilliárdos Robert “Woody” Johnson, aki Trump nagykövete volt Londonban. Az ő nettó vagyona 3,7 milliárd dollár.

Közben Trumpnak nem árt figyelnie mérsékelt vetélytársára, Nikki Haleyre, akit még ő nevezett ki ENSZ nagykövetnek. Most egyre több dollármilliárdos benne látja a jövőt, mert úgy gondolják, hogy az ex elnök már lejárt lemez. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke már jelezte, hogy ő a maga részéről Nikki Haleyt támogatná a legszívesebben az elnökválasztási kampány során.

Összeegyeztethető-e a demokrácia és a kapitalizmus?

Ezt a kérdést feszegeti a londoni Guardianben Robert Reich. Az Egyesült Államok egykori munkaügyi minisztere szerint csakis akkor működik jól a rendszer, ha a demokrácia ül a vezető ülésen és nem a kapitalizmus. Trump és követői az ellenkezőképp gondolkodnak. Miután egyre nagyobb vagyon koncentrálódik egyre kevesebb család kezében, ezért a szupergazdagok attól tartanak, hogy a demokratikus többség el akarja azt tőlük venni, és ennek érdekében olyan elnököt és kongresszust választ, amely emeli az adókat. Ezzel szemben Trump első elnöki intézkedése az volt, hogy csökkentette az adókat. A választási kampány során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót.

Mi ennek a Trump politikának az alternatívája?

Egy hangos és határozott demokrácia kampány, amely az ellen küzd, hogy nagy vagyonok koncentrálódjanak kevés kézben.

Harcol az ellen, hogy a nagytőke politikai képviseletet kapjon, épp ezért adó emelést javasol. Ugyanakkor csökkenteni kívánja a csillagászati vezérigazgatói jövedelmeket.

Megadóztatná a nagy vagyonokat, és ezekből a pénzekből finanszírozná azt az egészségügyi rendszert, amely mindenkinek nyújtana ellátást. A Biden kampánynak ezt nyíltan fel kell vállalnia – hangsúlyozza Robert Reich, az USA egykori munkaügyi minisztere a londoni Guardianben.

Netanjahu: Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász ellen

Netanjahu kijelentette, hogy az izraeli Moszad ott fog fellépni a Hamász-vezetők ellen, “ahol vannak”, jelezve ezzel, hogy potenciálisan hajlandók megcélozni őket Gázán kívül.

A Moszad utasítást kapott, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen, bárhol is legyenek – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerda este újságíróknak, miközben megvédte a részleges túszegyezményt, amely négy-kilenc napos szünetet tartalmaz a gázai háborúban.

„Nehéz döntés volt, de helyes döntés”

– mondta Netanjahu.

Felszólalt egy nappal azután, hogy a kormány jóváhagyta azt a megállapodást, amellyel 98 túszt szabadulhat a háború első szünetéért, valamint a bebörtönzött palesztin nők és kiskorúak szabadon bocsátásáért cserébe.

Netanjahu kemény hangot ütött meg, amikor arról biztosította az újságírókat:

“Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen ott, ahol vannak”

– mondta Netanjahu, utalva arra, hogy Izrael Gázán kívül is célba veheti őket, beleértve Katart is.

Kedden a Hamász azt közölte a libanoni médiával, hogy a Hamász al-Kasszam-brigádok libanoni szervezetének parancsnok-helyettese, Khalil al-Kharaz meghalt egy izraeli légicsapásban Dél-Libanonban.

Libanoni jelentések szerint Kharaz életét vesztette egy légicsapásban, amely egy járműre irányult a Csaaitije és Qlaileh közötti úton, Tírusztól délre.

Netanjahu azt a közvetlen kérdést tette fel, hogy Izrael megpróbálja-e meggyilkolni a Hamász vezetőit a szünetben, vagy leállítja erőfeszítéseit, amíg a szünet véget nem ér.

Kemény hangon biztosította az izraeli közvéleményt, hogy a szünet átmeneti lesz, és Izrael katonai hadjárata a Hamasz kiszorítására Gázából folytatódik, ha annak vége.

„A háború addig tart… amíg el nem érjük az összes célunkat: vissza kell juttatni az összes túszt, felszámolni a Hamászt, és biztosítani, hogy a Hamászt követő napon ne legyen olyan elem, amely támogatja a terrorizmust, nevelje gyermekeit a terrorizmusra, és fizessen a terroristáknak vagy családjaiknak. A Hamász többé nem irányíthatja Gázát.

„Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre. Visszaállítjuk a biztonságot délen és északon egyaránt. Nyerünk, és továbbra is az abszolút győzelemig fogunk küzdeni”

– jelentette ki.

Gázai túszok alkudozása

Úgy beszélt, hogy David Barnea, a Moszad főnöke Katarban tartózkodott, egy olyan országban, amely Egyiptommal együtt közvetítette azt a megállapodást, amellyel az október 7. óta Gázában tartott több mint 239 túsz közül 50-98-at kiszabadítanak.

Netanjahu azt is megígérte, hogy az összes túszt szabadon engedik, beleértve a Hamász által 2014 és 2015 óta fogvatartott két izraeli foglyot is – Avera Mengistut és Hisham al-Sayedet. Utalt a 2014-es gázai háborúban meggyilkolt két katonára is, Hadar Goldinra és Oron Shaulra.

„Mindenkit hazaviszünk És amikor azt mondom, mindenki, mindenkire gondolok”

– mondta.

A Hamász akkor fogta el a túszokat, amikor beszivárgott Izrael déli részébe, és több mint 1200 embert ölt meg. Izrael azóta katonai kampányt folytatott a Hamász kiszorítására Gázából.

Netanjahu köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek a megállapodás biztosításáért és kibővítéséért tett erőfeszítéseiért anélkül, hogy elismerte volna Biden közvetlen szerepvállalását.

“Kína nem akarja sem felülmúlni sem pedig helyettesíteni az Egyesült Államokat”

Hszi Csin ping elnök, aki két órán keresztül tárgyalt Biden amerikai elnökkel San Franciscóban, ahol mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok csúcsértekezletén hangsúlyozta, hogy nem versengeni, sem helyébe nem kíván lépni az Egyesült Államoknak.

A két fél megállapodott abban, hogy felújítják a párbeszédet a fegyveres erők között , és újra él a forró drót a Fehér Ház és a pekingi Tiltott város között. Ez utóbbira a legbüszkébb Joe Biden, aki valamiféle enyhülést szeretne Kínával, ezért a kínos tajvani kérdést nem is nagyon érintették. Megállapodtak viszont arról, hogy a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását együtt próbálják meg szabályozni. Ezenkívül Kína ígéretet tett arra, hogy az eddiginél jobban ellenőrzi majd a fentanil kereskedelmet. Ezt a veszélyes szintetikus drogot főként Kínából szállítják az Egyesült Államokba, ahol évente körülbelül 50 ezer embert öl meg, mert tízszer veszélyesebb mint a heroin vagy a kokain. Hszi Csin ping elnök már Donald Trumpnak is megígérte ezt a nyári Fehér Házban Mar-a-Lagoban Floridában amikor az előző USA – Kína csúcsot tartották az Egyesült Államokban. A fentanilban nagyon nagy pénz van, elsősorban a hongkongi maffia, a triádok szállítják az USA-ba. Peking ellenőrzi Hongkongot, de a jelentős üzleti haszon miatt valahogy mégiscsak működik a fentanil kereskedelem, amely oly sok drogfogyasztó életébe kerülhet az Egyesült Államokban.

Szembenállás  helyett együttműködés

Ezt javasolta Joe Bidennek a kínai elnök mondván:

”a nagyhatalmak vetélkedése nem oldja meg sem Kína, sem az USA sem pedig a világ problémáit.”

Mi lenne a megoldás Hszi Csin ping szerint?

“A földgömb elég nagy mindkettőnk számára. Kína sikere lehetőséget teremt az Egyesült Államoknak, és megfordítva. Ezzel mind a két fél csak nyerne.”

Ez jelentős fordulat a pekingi külpolitikában hiszen nem is oly rég még Hszi Csin ping meghirdette a programot:

“megelőzzük az USA-t, és kiharcoljuk a G2-es rendszert!”

Erre válaszul hirdette meg az Egyesült Államok az új diplomáciai stratégiát 2021-ben: Kína és Oroszország az ellenfeleink. Ez a hidegháborús diplomácia, melyre az USA igyekezett rávenni európai szövetségeseit is, nem sok sikert hozott Washingtonnak, de Pekingnek is be kellett látnia, hogy nyílt törekvése a világhatalomra több kárral jár mint haszonnal. Ha Hszi Csin ping elnök ezt nem vette volna észre, akkor a fejére olvasták a kínos valót a veteránok, akik Teng Hsziao pinget segítették a nagy nyitás politikájában. Ugyanebbe az irányba befolyásolta mindkét felet Henry Kissinger, aki 1972-ben Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt összehozta a nagy USA – Kína kibékülést és együttműködést.

A 100 éves Kissinger még Pekingbe is elrepült, hogy ebbe az irányba térítse vissza a kínai elnököt. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzásokat, és kirúgta csak nemrég kinevezett külügy és hadügyminiszterét, akik betölthették a bűnbak szerepet, mert amíg funkcióban voltak szorgalmasan követték Peking keményvonalas diplomáciáját.

Biden: valódi haladást értünk el

Az amerikai elnök kiemelte az együttműködést a klímaváltozás elleni harcban és a mesterséges intelligencia ellenőrzésében. Sem Washington sem Peking nem táplál olyan illúziót, hogy valamiféle áttörés történt volna a két nagyhatalom kapcsolatában. Inkább csak arról van szó, hogy véget érhet az amerikai – kínai kapcsolatok romlásának folyamata.

Pekingben eléggé tapintatlanul megállapították, hogy ez lehetett az utolsó alkalom arra, hogy Joe Biden találkozzon Hszi Csin ping elnökkel. Ezzel nemcsak arra utaltak a kínai fővárosban, hogy Biden túljutott a nyolcadik ikszen hanem arra is, hogy nem sok esélyt adnak neki Donald Trumppal szemben az elnökválasztáson. A republikánusok hagyományosan jobb kapcsolatot ápolnak Kínával mint a demokraták. Donald Trumpot ritka kegyként a pekingi Tiltott Városban fogadták a kínaiak. Trump bemutatta lány unokája videóját, melyen a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. A kínaiak megvásárolták Hank Paulsont, az USA egykori republikánus pénzügyminiszterét, aki jelenleg Peking fő lobbistája Washingtonban.

Nem idézhet elő atomháborút a mesterséges intelligencia

Emberek kezében marad a döntés a stratégiai fontosságú fegyverek, de a drónok irányítása terén is – ez szerepel abban a tervezetben, melyről Joe Biden amerikai és Hszi Csin ping kínai elnök állapodhat meg, akik hamarosan találkoznak egymással San Franciscóban. 

A hongkongi South China Morning Post értesülései szerint mindkét nagyhatalom ki akarja zárni azt a veszélyt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt akaratlanul háborúba sodródjanak egymással. Tajvan körül az elmúlt hetekben volt néhány olyan eset amikor vészes közelségbe kerültek egymással az amerikai és a kínai fegyveres erők. Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy elsők akarnak lenni a mesterséges intelligencia fejlesztésében a világon már 2025-ben. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfelének nevezték 2021-ben. Most Joe Biden és Hszi Csin ping találkozóján megindulhat az enyhülés a két nagyhatalom között, mely jelenleg elsősorban kereskedelmi téren folyik, de mind nagyobb a fegyveres konfliktus esélye is hiszen az amerikaiak állig felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Mit akar elérni az USA a csúcstalálkozón?

Joe Biden mindenekelőtt a katonai kérdésekre koncentrál és nem a kereskedelmi ellentétekre, melyeket a kínaiak oly fontosnak tartanak.

A Fehér Házban hangsúlyozzák, hogy a napirenden sem szerepel a kereskedelmi szankciók megszüntetése Kínával szemben. A katonai kérdések között a mesterséges intelligencia mellett Tajvan szerepel az USA napirendi pontjai között és Irán, mellyel Kínának jó a kapcsolata Washingtonnak viszont pokolian rossz azóta, hogy Trump elnök felrúgta az atomalkut, melyet még Obama elnök kötött meg öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt Teheránnal. Miért tartják fontosnak, hogy Kína mérsékletre intse Iránt? Mert Washingtonban attól tartanak, hogy az Irán által támogatott Hamász és Hezbollah elhúzódó vallásháborút robbanthat ki a Közel Keleten, és ennek következményeként semmifajta rendezés nem lenne lehetséges azt követően, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén. Peking Irán legfontosabb kereskedelmi partnere, a nyugati szankciók által sújtott iszlamista rendszer legfőbb vásárlója, ezért komoly befolyással bír Iránra. Ez ki is derült akkor amikor Peking összehozta a békemegállapodást a szunnita Szaúd Arábia és a síita Irán között.

Peking együttműködést akar és nem szembenállás

Kína mindenekelőtt gazdasági együttműködést szeretne az Egyesült Államokkal – hangsúlyozza a Global Times.

A pekingi vezetés nézeteit tükröző angol nyelvű lap rámutat arra, hogy jelentős részben a kínai – amerikai viszonytól függ a világgazdaság állapota.

Joe Biden és Hszi Csin ping épp egy éve találkozott Bali szigetén a G20 csúcstalálkozó alkalmából. Azóta újabb kihívások jelentek meg a világgazdaságban – hangsúlyozza a pekingi lap, mely szerint nem zéró végeredményű játszmaként kell felfogni a két nagyhatalom viszonyát vagyis, hogy előnyt csak egymás kárára tudnak szerezni felek. Ehelyett a kínaiak olyan együttműködést javasolnak, mely mind a két fél számára előnyös lehet. Az elmúlt hetekben Pekingben járt az USA külügy és pénzügyminisztere valamint a környezetvédelem vezetője. Legutóbb pedig a kereskedelmi miniszter.

Közben pedig Pekingben meglepő lépések következtek be: leváltották a külügy és a hadügyminisztert. Mindkettőt nemrég nevezte ki Hszi Csin ping elnök annak az új diplomáciának a jegyében, mely erőt akart mutatni az Egyesült Államokkal szemben. Emiatt a hadügyminiszter például visszautasította amerikai kollégája javaslatát a tárgyalásokra Szingapúrban.

Hszi Csin ping elnök egy fontos hazai tanácskozáson fejmosást kapott a kommunista párt veteránjaitól:

a kemény vonal nem hoz eredményt!

Az együttműködés idején Kína sokkal sikeresebb volt mint a szembenállás időszakában amikor sokasodnak a gondok az 1,4 milliárd lakosú országban. Kína gazdasági növekedése lelassult, idén 5%-os GDP növekedésre számítanak. Az USA körülbelül ugyanekkora növekedésre számíthat vagyis Washington szempontjából csökkent a veszélye annak, hogy Kína hamarosan utoléri az Egyesült Államokat. A kínaiak gazdasági téren akarják lekörözi az USA-t, mert nem hisznek a katonai uralom hasznosságában: az amerikaiak afganisztáni és iraki kudarca végképp arról győzte meg a kínai vezetőket, hogy a fegyverek hosszútávon  nem hatékonyak. Kína Vietnamot még fegyverrel akarta megleckéztetni 1978-ban, de épp most kötött vele titkosszolgálati egyezményt az Egyesült Államokkal szemben. Joe Biden elnök nemrég Vietnamban járt, és arra buzdította az ország kommunista vezetőit, hogy lépjenek be egy Kína ellenes szövetségbe. A nagyhatalmi sakk játszma teljes gőzzel zajlik, de mind Washington mind Peking inkább az együttműködésben érdekelt mint a szembenállásban. Az USA-nak egy harmadik világpolitikai konfliktus végképp nem hiányzik hiszen mind az ukrajnai mind a közel-keleti válság jelenleg megoldhatatlan problémának tűnik.

“A kelet-ázsiai régió kritikus térség az USA számára“

Tud-e figyelni az Egyesült Államok az ázsiai-csendes óceáni térségre, ha közben foglalkoznia kell Ukrajna és Oroszország konfliktusával és a gázai övezettel?

Blinken amerikai külügyminiszternek szegezték Japánban a jogosnak tűnő kérdést elbír a sokfrontos figyelemmegosztással az Egyesült Államok? A külügyminiszter villámlátogatást tett a hadügyminiszter és a vezérkari főnök társaságában. A válasz:

”képesek vagyunk egyszerre futni és rágózni. Számunkra kritikus térség a csendes óceáni és az indiai óceáni térség, Kelet Ázsia”

– válaszolta az amerikai diplomácia vezetője.

Japánban ezt régóta tudják hiszen a második világháború az USA számára Pearl Harbourban kezdődött meg nem pedig Európában. Csakhogy Japánban és másutt Kelet Ázsiában azt is észrevették, hogy ötvenegy évvel ezelőtt Nixon és Kissinger lepaktált kommunista Kínával. 2021-ben azután a Biden kormányzat deklarálta: Kína és Oroszország a stratégiai ellenfelünk. Nem sok ez egy kicsit – kérdi az idén 100 éves Kissinger ex külügyminiszter, aki amellett van, hogy együtt kellene működni továbbra is Kínával. Emiatt az amerikai diplomácia nagy öregje el is utazott Pekingbe, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is.

USA – Kína csúcs lesz San Franciscóban

“Készen állunk az együttműködés javítására az Egyesült Államokkal” – hangsúlyozta Kína alelnöke Szingapúrban, ahol részt vett a New York-i Bloomberg által szervezett biztonsági fórumon. Han Zseng alelnök kijelentette:

“a stabil és egészséges kapcsolatok mind Kínának mind pedig az Egyesült Államoknak érdeke.”

Az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen már Trump elnöksége óta, Biden ezt tovább fokozta. Ugyanakkor a két nagy és megoldhatatlan konfliktus – az ukrajnai és a gázai háború – rendkívüli mértékben próbára teszi az Egyesült Államok katonai és pénzügyi erejét. Mindezt mérlegelnie kell Biden elnöknek amikor november 14-én San Franciscóba utazik, hogy ott vendégül lássa 21 ázsiai és csendes-óceáni állam vezetőit – köztük Hszi Csin ping elnököt Kínából. Mind Pekingben mind Washingtonban megerősítették: a csúcstalálkozó alkalmat ad arra, hogy Biden és Hszi Csin ping tárgyaljon egymással.

A kínai elnök fejmosást kapott otthon

Kínában régi szokás, hogy az országot vaskézzel vezető kommunista párt vezetői augusztusban összeülnek Pejtahoban, hogy kötetlen eszmecsere keretében megvitassák a világ második számú nagyhatalmának helyzetét. Idén meglepő esemény következett be: a találkozón résztvevő kommunista veteránok egy csoportja – Teng Hsziao ping egykori közeli munkatársai – nekiestek Hszi Csin ping elnöknek mondván: a pekingi diplomácia is felelős azért, hogy megromlottak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal.

Míg csaknem ötven éven át Kína sokat profitált ebből az együttműködésből most a szembenállás lefékezte a kínai gazdaságot, és elszigetelte Kínát, mert az USA megszervezte a kelet-ázsiai államok katonai együttműködését Pekinggel szemben.

Hszi Csin ping elnök megfogadhatta a veteránok kritikáját, mert kirúgta a külügy, a hadügy és a pénzügyminisztert. Békeidőben ilyesmi nemigen fordult elő ily villámgyorsan Kínában. Ráadásul a bukott külügyminisztert, Hszi Csin ping kedvencét megvádolták azzal, hogy a szeretője amerikai kém volt! Hszi Csin ping kénytelen volt visszahozni a régi külügyminisztert, Vang Jit, aki az együttműködés híve. A régi-új külügyminiszter két béketervet is kidolgozott: az egyik Ukrajnát érinti, a másik a Közel Keletet. Peking mindkét stratégiai fontosságú régióban játszhat közvetítő szerepet hiszen nyomást képes gyakorolni azokra a szereplőkre, akik szembeállnak Washingtonnal: Oroszországra és Iránra. Mindkét pária államnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és minthogy a Nyugat bojkottálja őket nagyon is rá vannak utalva Peking jóindulatára.

“Az enyhülés megindult az USA és Kína között” – közölte a G7 csúcstalálkozón Joe Biden Jokohamában  azt követően, hogy Blinken külügyminiszter tárgyalt Pekingben.

A jövő héten San Franciscóban kiderülhet, hogy mire is gondolt az USA elnöke, akinek a választási kampány kellős közepén gondolnia kell a hazai közvéleményre is. Elődjét és jelenlegi vetélytársát, Donald Trumpot a kínai a pekingi Tiltott Városban is fogadták, és ez különleges kegynek számít Kínában. Trump cserébe azzal kedveskedett kínai vendéglátóinak, hogy elhozta unokája videóját: a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. Pár éve még itt tartott a két szuperhatalom kapcsolata, amely idén mélypontra jutott. Bidennek és Hszi Csin pingnek talán sikerül ezen változtatnia San Franciscóban.

Az amerikai republikánusok Izrael megsegítését támogatják Ukrajnáét nem

0

Mike Johnson, a washingtoni képviselőház frissen megválasztott elnöke találkozott Biden elnökkel, hogy megvitassák az USA költségvetés külföldi támogatási programját.

Biden elnök a demokraták nevében 106 milliárd dolláros csomagot javasol, ezt három részre osztanák: Ukrajna kapna 60 milliárdot, Izrael 10-et, a többit pedig jórészt a csendes-óceáni térség.

A demokrata javaslatnak csekély esélye van arra, hogy ebben a formában elfogadják, mert az ellenzéki republikánusok sokallják a segélyt Ukrajnának.

“Izraelt támogatni fogjuk, saját 14 milliárd dolláros csomagot terjesztünk elő”

– mondta a szélsőjobboldali republikánus házelnök, aki Donald Trump emberének számít Washingtonban.

Mike Johnson megkérdezte Biden elnököt:

”Mi a végcél Ukrajnában? Erre a kérdésre nem kaptam választ a Fehér Házban.”

Trump ex elnök azzal dicsekszik, hogy napok alatt békét kötne Oroszországgal Zelenszkij elnök feje fölött.

Mi lesz az Európai Unió Ukrajnának szánt 50 milliárd eurójával?

Ezt egyelőre senki sem tudja: a legutóbbi uniós csúcsértekezleten nem sikerült döntésre jutni. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy 66 milliárd pluszt fizessenek be a tagállamok a közös költségvetésbe, elsősorban azért, hogy meglegyen az az 50 milliárd euró, melyet Ursula von der Leyen asszony ígért Ukrajnának. Ez az 50 milliárd úgy jönne össze, hogy 17 milliárd euró lenne a direkt támogatás és 33 milliárd euró a kedvezményes hitel.

Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón visszadobták a brüsszeli bizottság javaslatát. Valójában senki sem számított megállapodásra, mert senki sem akar fizetni. Közben persze megszületett a közös nyilatkozat arról, hogy az Európai Unió mindenben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban.

Orbán Viktor azzal zsarolja az Európai Bizottságot, hogy csakis akkor szavazná meg a támogatást Ukrajnának, ha Magyarország megkapná az uniós eurómilliárdokat vagy azok egy részét. A Financial Times korábban arról írt, hogy Magyarország 13 milliárd eurót kaphat cserében azért, hogy támogassa az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot.

Ukrajna támogatása hosszútávú pénzügyi gondot jelent az Európai Uniónak, amely saját forrásból aligha tudja ezt biztosítani. Ezért felmerül az újabb közös hitelfelvétel. Ebből eddig egy volt: 750 milliárd euró a pandémia után. Merkel kancellár úgy tudta ezt elérni, hogy megesküdött: több hasonló nem lesz. Angela Merkel nyugdíjba ment, és utódai előtt ott a finanszírozási probléma. A közös hitelfelvétel elősegítheti az előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Észak Amerikában Hamilton pénzügyminiszter úgy érte el a 13 tagállam egyesülését, hogy közös adósságot hozott létre, és ennek nyomán mindenki beláthatta: az Egyesült Államok sokkal jobb fejlődési lehetőséget kínál mintha a tagállamok külön külön próbálkoznának a világpiacon.

Hatodik hete tart az USA autószerelő munkások sztrájkja, melyet Biden elnök is támogat

Hatodik hete állnak le az autógyárak egymás után az Egyesült Államokban, ahol a szakszervezet jelentős béremelést követel az infláció miatt. Heti 200 millió dollárba fáj a sztrájk a General Motorsnak.

Több mint 45 ezer munkás sztrájkol, és nemcsak a General Motors néhány gyárában, de a Ford és a Stellantis is célpont. A szakszervezet most először szervezett olyan munkabeszüntetést az Egyesült Államokban, ahol egyszerre mind a három nagy autógyárban  részlegesen leáll a munka. A United Auto Workers szakszervezet egyre inkább kiterjeszti a sztrájkot, hogy nyomatékot adjon a követeléseinek: legutóbb Texasban függesztették fel a munkát egy General Motors gyárban, mely a többi között az igen népszerű Chevy Tahoe SUV-ot állítja elő.

Hogy reagált a General Motors vezetősége?

“Ez az akció fölösleges és felelőtlen, mert kockára teszi a dolgozók megélhetését, és gondot okoz a kereskedőknek, akik nem kapják meg az autókat. Itt az idő a sztrájk befejezésére.”

A cég vezetése egyidejűleg közölte, hogy heti 200 millió dollárt veszítenek a sztrájk miatt, és ezért az éves profit is veszélybe kerülhet.

A General Motors vezérkara megismételte ajánlatát a szakszervezetnek, melynek eredményeképp 23%-os béremelést kapna egy átlagos munkavállaló a General Motors autógyáraiban. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy egy négyéves munkaszerződés utolsó évében egy átlagos dolgozó 84 ezer dolláros éves fizetést kapna.

Mary Barra, a General Motors főnökasszonya közölte, hogy ennél magasabb munkabérköltséget a tulajdonosok nem tudnak vállalni. A szakszervezetek viszont arra utalnak, hogy a főnökasszony tavaly csekély 28 millió dollárt vitt haza.

Mary Barra vezérigazgató hangsúlyozta: a Covid járvány után elindult infláció miatt nyilvánvaló, hogy a béreket emelni kell, de nem olyan mértékben, hogy az veszélyeztesse a cég működését és a dolgozók megélhetését.”

Biden elnök: megérdemlitek a béremelést

A United Auto Workers szakszervezetnek több mint 140 ezer tagja van a három nagy autógyárban. Shawn Fain, a szakszervezet vezetője, keményen tárgyal. Kijelentette:

”Többet akarunk elérni! Vannak még olyan kártyáink, melyeket még nem játszottunk ki, az autógyáraknak pedig még maradt pénzük arra, hogy többet adjanak.”

A General Motors üzleti forgalma egyelőre nem szenvedte meg annyira a sztrájkot mint ahogy azt sokan jósolták: meghaladta a 44 milliárd dollárt a General Motorsnál a harmadik negyedévben, és ez 5%-kal több mint tavaly. Igaz, a profit 7%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

A General Motors nagy költségcsökkentési programban van: 2 milliárd dollárral akarják mérsékelni a kiadásokat, hogy fel tudják venni a harcot a vetélytársakkal a piacon.

Biden az első olyan amerikai elnök, aki elment a sztrájkoló munkások közé a gyárba: szeptember végén a Ford egyik gyárát kereste fel Michigan államban.

“Megérdemlitek a béremelést” – hangsúlyozta az USA elnöke, aki újra pályázik a Fehér Házra.

Rövid beszédében az USA elnöke emlékeztetett arra, hogy

“az állam megmentette a nagy autógyárakat a pandémia idején. Most itt az idő, hogy visszaadják a támogatást.”

A sztrájkoló munkások lelkesen fogadták az elnök rövid beszédét:

”Itt volt az ideje annak, hogy egy elnök végre kiálljon a munkások mellett, és ne a dollármilliárdosokat támogassa!” – mondta egy munkás a CNN gazdasági rovatának arra célozva, hogy Trump dollár milliárdos. 2016-ban Donald Trump nyerte az elnökválasztást Michigan államban, az amerikai autóipar fellegvárában.

Képes-e az USA két nagy háborút egyszerre finanszírozni?

Biden elnök kéri a kongresszust, hogy szavazzon meg 60 milliárd dollárt Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek a jövő évi költségvetésben. Ez költségvetés már elvben meg is kezdődött hiszen az Egyesült Államokban szeptember 30-án ér véget a pénzügyi év.

Csakhogy nincs új költségvetés. Ennek politikai okai is vannak hiszen már tart a választási kampány, és a republikánus ellenzék meg akarja akadályozni a Biden kormányzat működését azzal, hogy nem szavazza meg a költségvetést. Az ideiglenes költségvetést a republikánusok csak úgy szavazták meg, hogy abból kivették az Ukrajnának szóló támogatást mondván: nincs rá pénz, az eddigi támogatást sem hatékonyan használták fel, a nagy offenzívából nem lett semmi.

A hatalom emberei viszont szépen gyarapodtak Kijevben. Ezért ki is rúgták a hadügyminisztérium teljes vezetését.

Biden elnöknek az a baja, hogy nem csupán az ellenzék akadékoskodik az új költségvetés körül, de a nagy hitelminősítők is azzal fenyegetőznek, hogy leminősítik az Egyesült Államokat. Miért? Mert egy év alatt 23%-kal nőtt meg a költségvetés hiánya Washingtonban, ahol új rekordot könyvelhettek el: 1695 milliárd dollárt! – közölte a pénzügyminisztérium Washingtonban.

Miért e költségvetési hiány?

Mert a háztartások és a cégek visszafogták a kiadásaikat az infláció és a magas kamatláb miatt. Kevesebb adóbevétel folyt be, a kiadások viszont a korábbi tempóban növekedtek. Yellen pénzügyminiszternek még egy fajsúlyos problémája van: a magas kamatláb miatt egyre drágább az államkötvények finanszírozása. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kínaiak rekord mennyiségű USA kincstárjegyet adnak el, és az új aukciókon nem jelentkeznek mint vásárlók. Ez is része Peking és Washington vetélkedésének.

Fizessenek a gazdagok!

Tőlük akar Biden elnök dollár milliárdokat szerezni: az óriás cégektől és a szupergazdagoktól. Csakhogy a republikánusok blokkolják ezt a két adó törvény tervezetet. Yellen asszony már kénytelen volt beismerni:

idén már nem tudják elfogadtatni a globális társasági nyereség adót, mert a törvény tervezetnek nincs meg a támogatottsága a képviselőházban, ahol a republikánusok vannak többségben.

Ugyanez a helyzet a szupergazdagokat sújtó 2%-os vagyonadóval, melyből 250 milliárd dolláros bevételt remél a Biden kormányzat. Amely joggal mutat rá arra, hogy Trump adóreformja megágyazott a nagy költségvetési hiánynak. A rozsda övezetek lúzer lakossága választotta meg Donald Trumpot 2016-ban, de a szupergazdag vállalkozónak maga felé hajlott a keze: 2017-ben az első dolga volt a magas adókulcsok eltüntetése. Trump választási kampánya során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót. Más dollár milliárdosok hallgatnak erről, de többségük olyan adóparadicsomokba mentette a pénzét, ahol minimális az adó.

Hogy jut így 60 milliárd dollár Ukrajna támogatására?

Zelenszkij elnök joggal aggódik: ”őszinte leszek önökhöz, mert ez bizony nagyon is veszélyes Ukrajna számára. Az Egyesült Államok figyelme megoszlik Ukrajna és Izrael között” – mondta a brüsszeli NATO központban ahova először látogatott el Putyin agressziójának kezdete óta – 2022 február 24. A NATO hadügyminiszterek igyekeztek megnyugtatni az ukrán elnököt: Lloyd Austin amerikai pénzügyminiszter gyorsan be is jelentett egy friss 200 millió dolláros fegyverkezési segélyt. Zelenszkij válaszul közölte: télen is folytatják az offenzívát a fronton, noha a körülmények akkor meglehetősen kedvezőtlenek.

Lloyd Austin megerősítette:

“az USA addig támogatja Ukrajnát ameddig az szükséges. Az Egyesült Államok képes arra, hogy egyszerre támogassa Ukrajnát és Izraelt.”

Zelenszkij azzal érvelt a NATO hadügyminiszterek előtt, hogy olcsóbb számukra Ukrajna támogatása: ”Ha nem segítenek nekünk, akkor Oroszország felülkerekedik, de egyáltalán nem áll meg Ukrajna határainál. Az oroszok tovább mennének az Európai Unió tagállamai felé. Ezért a NATO-nak az a legolcsóbb megoldás, ha finanszírozza Ukrajnát” – érvelt Zelenszkij elnök. Akinek érvei meggyőzhetik a demokratákat Washingtonban, de az ellenzéki republikánusokat nem. A republikánus szenátorok és képviselők egy része ugyanis nem hisz abban, hogy Putyin megtámadna egy NATO országot, és Trump ex elnöknek adnak igazat, aki azzal dicsekszik, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyinnal.

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház  elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK