Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Rekord nagyságú katonai költségvetés az USA-ban

Polonius
-
0
Rekord nagyságú katonai költségvetés az USA-ban

Biden megadóztatná az energiaóriásokat és az USA gazdag polgárait. Ez derül ki abból a 6.800 milliárd dolláros jövő évi költségvetési tervezetből, melyet az Egyesült Államok elnöke most tett közzé.

Biden megnövelné az olaj és földgáz óriások társasági adókulcsát, és több adót szedne a gazdagoktól. Az ellenzéki republikánusok kihívásként értékelik a 2024-es költségvetést, melyet megpróbálnak mindenképp módosítani. Az USA rekord összeget, több mint 800 milliárd dollárt költene katonai célra.

25%-os lenne a legalacsonyabb adókulcs, mellyel a gazdag amerikaiaknak adózniuk kellene. Az olaj és földgáz óriások adókulcsát 21%-ról 28%-ra emelnék. Trump elnöksége előtt ez 35% volt, de a republikánus elnök, aki azzal dicsekedett a választási kampány során, hogy évek óta nem fizetett adót, jelentős adócsökkentéssel kezdte meg gazdaságpolitikájának megvalósítását 2017-ben.

Biden viszont növelné az adókat, mert a költségvetés hiánya miatt gyorsan növekszik az Egyesült Államok államadóssága. A tervezett költségvetés így is deficites: a 6800 dolláros kiadással szemben mindössze 5000 milliárd dolláros bevétel áll.

Biden ugyanakkor azt ígéri, hogy amennyiben elfogadják ezt a költségvetést, és a demokraták megőrzik a Fehér Házat a következő ciklusra is, akkor 3000 milliárd dollárral csökkenhet az államadóság ebben az évtizedben.

A CNBC gazdasági portál ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy

Biden várhatóan indul az elnökválasztáson, ezért ez a költségvetés már tulajdonképp választási program is.

Erre célzott a Fehér Ház költségvetési hivatalának igazgatója amikor közölte, hogy “arra kérjük a gazdagokat és a big businesst, hogy tisztes módon vállaljanak részt a terhekben. Úgy változtatjuk meg az adórendszert, hogy az a munkavállalóknak kedvezzen, és ne a gazdagoknak. Mindenképp el akarjuk kerülni, hogy egy dollármilliárdos kisebb adót fizessen mint egy tanár vagy tűzoltó. Ez éles kontraszt a republikánusok adó filozófiájával” – hangsúlyozta Shalanda Young, a költségvetési hivatal igazgatója.

Milyen szociális intézkedéseket tervez Biden?

Egyrészt jobban támogatják a a csecsemőgondozási programokat, másrészt pedig 35 dolláros ársapkát húznak az inzulinra.

Cecilia Rouse, az elnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke így foglalta össze a szociális intézkedések várható gazdasági hatásait:

“A szülési segély és a csecsemő gondozás  támogatása lehetővé teszi, hogy az anyák előbb visszatérjenek a munkaerőpiacra, és ily módon javulhat a termelékenység.”

Vita a republikánusokkal

Biden elnök sürgeti az ellenzéket, hogy készítsen maga is költségvetést, és aztán vitassák meg a kettőt. A republikánusok, akik többségben vannak a képviselőházban, azt mondják, hogy májusra lesz kész az ő költségvetési tervezetük.

“Akkor leülhetünk, és sorról sorra megvizsgálhatjuk a költségvetési tervezeteket, és a kongresszusban megvitathatjuk azokat, és kiküzdhetjük a végső változatot” – mondta Joe Biden. Vannak persze határok, melyeket a demokraták nem akarnak átlépni:

“szó sem lehet a szociális támogatások csökkentéséről”

– hangsúlyozta a Fehér Ház költségvetési igazgatója.

Amiben viszont nem várható késhegyig menő  vita az a katonai költségvetés, mely minden eddigi rekordot megdönt: 2024-re az Egyesült Államok 835 milliárd dolláros kiadást tervez ezen a téren. Az indok: az ukrajnai háború, melynek elsőszámú fegyver szállítója az USA, és a gyors ütemben növekvő kínai katonai költségvetés, mely  – a pekingi Global Times beszámolója szerint – 7,2%-kal növekszik majd.

Az amerikai alkotmány értelmében az elnöknek kell benyújtania a költségvetést a kongresszusnak, amely csak akkor emelkedik törvényerőre, ha a honanyák és honatyák erre igent mondanak. Vajmi kevés az esély arra, hogy eredeti formájában elfogadják Biden elnök költségvetési tervezetét hiszen még az adósság plafon megemeléséről sem sikerült megállapodni a republikánusokkal – írja a CNBC gazdasági portál.

Az Egyesült Államokban a pénzügyi év október elsején kezdődik.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket?

Kenderessy Milán
-
0
Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket?

Az ukrán titkosszolgálathoz köthető csoportok – állítja a New York Times és a Die Zeit hírszerző forrásokra hivatkozva. A robbantások, melyek tönkretették az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezetéket még múlt szeptemberben következtek be. Azóta folyt a vizsgálat.

A Nyugat az oroszokat vádolta, Moszkva pedig azt állította, hogy a britek hajtották végre a titkos akciót az USA kérésére. Orosz hekkerek feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abban találtak erre utaló jeleket. Most pedig az USA ukrajnai háborúját támogató New York Times állt elő az újabb verzióval: olyan ukrán akció volt, melyet a kijevi kormányzathoz kapcsolódó csoportok hajtottak végre. Ezt az információt semmilyen kormányzati szerv nem erősítette meg. Ráadásul a robbantásnak kimondottan az USA az első számú haszonélvezője. Az már a kezdet kezdetén világossá vált, hogy állami akcióról volt szó, mert olyan technikai felkészültséget igényelt a robbantás a tengerben, amellyel magánszervezetek nem rendelkeznek.

Érdekes időzítés

Biden elnök nemrég járt Kijevben, ahol további támogatást ígért Ukrajnának 500 millió dollár értékben. Az USA elnöke tárgyalt Zelenszkij elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről, de teljesen titokban.

Amikor a kínaiak közzétették a béketervüket, akkor Biden leszólta azt mondván: ha Putyinnak tetszett, akkor mi jó lehet benne? Peking azzal vágott vissza, hogy megkérdezte: hol az amerikai béketerv? Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián találkozott Blinken amerikai külügyminiszterrel, a sajtónak elmondta: titokban az USA, az európai nagyhatalmak és Kína tárgyalt az oroszokkal az ukrajnai konfliktus lezárásáról, de aztán az amerikaiak visszaléptek valamilyen oknál fogva.

Most viszont ezzel a kínos leleplezéssel a sarokba szoríthatnák Zelenszkij elnököt, aki a végső győzelemről beszél, és nem hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Az Egyesült Államokban csökkenőben van Ukrajna támogatottsága, és a mostani kínos leleplezés csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Csakhogy egy tűzszünet a jelenlegi frontvonalak mentén az ukránok számára egyenlő lenne  a vereséggel. De bízhatnak e az ukránok abban, hogy a tavaszra bevetésre kész új, még korszerűbb fegyverzettel kikényszeríthetnek jobb területi pozíciókat az oroszoktól? Aligha, mivel, ha Putyin visszavonulót rendelne el  az eddig elfoglalt területek bármelyikéről, az számára egyenlő lenne a teljes bukással.

Közben a katonai szakértők zöme megállapítja: patthelyzet alakult ki a fronton.

Győzelmet sem az oroszok sem az ukránok nem arathatnak.

A koreai félszigeten 1953-ban hirdettek tűzszünetet.

Béke azóta sincs, de a fegyverek hallgatnak.

Orbán Kínába készül

ki
-
0
Orbán Kínába készül

A magyar miniszterelnök nemrégiben a Karmelita kolostorban fogadta Kína első diplomatáját. Vang Ji államtanácsos lángost evett együtt Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Így készítették elő Orbán pekingi útját, mely korábban a Covid járvány miatt maradt el.

Azért lehet különösen érdekes egy ilyen látogatás, mert a kínaiak közzétettek egy béketervet Ukrajnával kapcsolatban. Zelenszkij ukrán elnök érdeklődve fogadta a kínai kezdeményezést.

Közvetíthet-e Peking Oroszország és Ukrajna között?

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – jelentette ki Zelenszkij ukrán elnök a háború első évfordulóján. Korábban Putyin bejelentette: a kínai elnök hamarosan Moszkvába látogat, hogy megvitassák a kínai béketervet.

Ukrajna növelheti a mozgásterét, melyet az USA jelenleg elrabol – hangsúlyozza a pekingi Global Times a kínai béketervvel kapcsolatban. Amelyet azért fogadtak örömmel Kijevben, mert deklarálja Ukrajna jogát a teljes területi szuverenitásra.

“Itt be is fejeződhetne a kínai béketerv” – nyilatkozta a CNN hír televíziónak Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek az ukrán elnök külön kifejezte háláját, mert megszervezte Biden elnök kijevi villámlátogatását múlt hétfőn. Kína nem ítélte el az orosz agressziót, és a béketerv nem szól az oroszok által megszállt területekről Ukrajnában.

“Azt hiszem, hogy jó dolog, ha Kína elkezd beszélni Ukrajnáról. A kérdés az, hogy mi jön utána. A tettek a szavaknál sokkal fontosabbak” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.

Ukrajna elnöke azért fogadta kedvezően a kínai béke javaslatot, mert mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy Kína tovább közeledjen Oroszországhoz, és fegyvereket szállítson neki.

“Szeretnék hinni abban, hogy Kína nem szállít fegyvereket Oroszországnak” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök.

Blinken amerikai külügyminiszter Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián azzal vádolta meg Pekinget, hogy kamikaze drónokat akar szállítani az oroszoknak. Ezek a kamikaze drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajna hamarosan megkaphat. A CIA igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Kína még nem szállított drónokat Oroszországnak, az amerikai külügyminiszter épp azért figyelmeztette Vang Ji államtanácsost Münchenben, hogy ne is tegye ezt meg, mert ebben az esetben komoly amerikai szankciókkal kellene számolnia.

“Amíg Kína béketervvel áll elő addig nem szállíthat fegyvert”

– nyilatkozta az AP hírügynökségnek Volodimir Feszenko ukrán biztonságpolitikai szakértő.

Putyin elfogadja, Biden elutasítja a kínai béketervet

Az orosz elnök bejelentette, hogy Hszi Csin-ping elnök Moszkvába látogat. Vang Ji államtanácsos készítette elő a látogatást, aki Magyarországról repült Moszkvába, ahol az orosz külügy örömmel fogadta a kínai béketervet. A BBC külpolitikai szakértője szerint Peking meg akarja menteni Putyin arcát ezzel a béketervvel hiszen az orosz elnök agressziója semmiféle eredménnyel nem járt viszont jelentős veszteségeket okozott Oroszországnak, amely elszigetelődött a világban.

“Putyin megtapsolta a kínai béketervet. Lehet így benne bármi jó? Semmit sem láttam a béketervben, ami bárki másnak kedvezne mint Oroszországnak”

– nyilatkozta Biden elnök az ABC Newsnak.

A kínaiak tűzszünetet javasolnak, de ez Ukrajna számára nem elfogadható:

“Minden tűzszünet, amely lehetővé tenné Oroszországnak, hogy Ukrajna egyes részeit megszállva tartsa, nem béketerv hanem arról szól, hogy befagyassza a háborút, Ukrajna vereségét. A következmény az orosz népírtás folytatása lenne”

– írta Twitteren Mihajlo Podoljak, Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója.

Az európai nagyhatalmak másképp ítélik meg az ukrajnai háború esélyeit mint Biden

Polonius
-
0
Az európai nagyhatalmak másképp ítélik meg az ukrajnai háború esélyeit mint Biden

Franciaország, Németország és Nagy Britannia arra ösztönzi Ukrajnát, hogy keresse a megegyezés útját Oroszországgal, és ennek érdekében mondjon le területének egy részéről – írja a Wall Street Journal.

“Mi azt ismételgetjük, hogy Oroszország nem győzhet, de hát mit jelent ez? Ha sokáig ilyen intenzitással folyik a háború Ukrajnában, akkor az ukránok veszteségei elviselhetetlenek lesznek. Senki sem hiheti el, hogy Ukrajna valaha is képes lesz a Krím félsziget visszafoglalására” – mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú francia diplomata a Wall Street Journal tudósítójának.

Mit mondott Biden Kijevben és Varsóban? A nyugati világ egységét dicsérte az orosz agresszióval szemben. A béketárgyalásokról egy kukkot sem szólt. Amikor Macron elnök és Scholz kancellár Párizsban Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott, akkor mielőbbi béketárgyalásokra akarták rávenni Ukrajna államfőjét.

Macron elnök például ezt mondta: nekünk franciáknak is sikerült kibékülnünk a németekkel. Talán Oroszország és Ukrajna között is fennállhat ez a lehetőség. Macron elnök Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián kijelentette: egyik fél sem győzhet a harctéren Ukrajnában!

Zelenszkij azt válaszolja a békefelhívásokra, hogy a háború előtt az ő kérésére tárgyalásokat javasoltak a nyugati hatalmak Putyinnak, de az orosz elnök nemet mondott.

“Most mi mondunk nemet, mert nincs kivel tárgyalnunk”

– így az ukrán elnök.

Van-e amerikai béketerv?

Korábban a Washington Post kiszivárogtatta azt a Blinken tervet, amely valamiféle cordon sanitaire-t hozna létre Oroszország nyugati határainál. Ez Finnországtól Bulgáriáig tartana. Mi lenne Ukrajna szerepe? Ukrajna nem lenne a NATO tagja, de védelmi egyezményt kötne Lengyelországgal. A két állam katonai ereje – mögötte a NATO garanciájával elegendő elrettentő erő lehetne Oroszországgal szemben.

Biden elnök az oroszokkal folyó titkos tárgyalásokon Ukrajna területének mintegy 20%-át állítólag felajánlotta Putyinnak. Ez a Krím félszigetet és a Donbaszt jelentené. Jelen körülmények között Zelenszkij elnöknek ezt nemigen lehetne elfogadtatnia a közvéleménnyel Ukrajnában. A patthelyzet további elhúzódó vérfürdőt jelent.

Vang Ji államtanácsos, a kínai diplomácia vezetője Münchenben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megszakította a titkos tárgyalásokat Oroszországgal. Ezért álltak elő a kínaiak a saját béketervükkel. Amelyet Zelenszkij elnök érdekesnek talált. Biden viszont így nyilatkozott:

“Putyinnak tetszett, akkor mi lehet a jó benne?”

Orbán lengyel barátja mindenben cáfolja a magyar miniszterelnök “békepolitikáját.”

ki
-
0
Orbán lengyel barátja mindenben cáfolja a magyar miniszterelnök “békepolitikáját.”

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az ukrajnai háború kezdetének első évfordulóján öt pontban foglalta össze a tanulságokat. Ezek egészen mások mint amit Orbán Viktor állít Putyin agressziójának következményeiről. Így nemcsak a hagyományos magyar-lengyel barátság jutott politikai mélypontra, de az egész visegrádi együttműködés is hiszen Csehország és Szlovákia Lengyelország nézeteit osztja miközben Orbán Viktor maga állapította meg, hogy egyedül maradt az Európai Unióban.

Morawiecki miniszterelnök öt tanulsága:

1./ “Ez nem helyi konfliktus, Oroszország megpróbálja lángba borítani egész Európát. Célja az egész globális gazdasági rend destabilizálása.”

Mit mond Orbán?

“Hibát követtünk el amikor egy helyi konfliktust európai szintre emeltünk” – hangsúlyozta szokásos pénteki rádió interjújában.

2./ “Oroszország szítja a globális gazdasági válságot. Az energiaválság és az infláció forrása Oroszország birodalmi agressziója” – így a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor szankciós inflációról beszél vagyis szerinte a Nyugat hibás reakciója az ok.

Valójában mind a ketten tévednek, mert az energiaválság már jóval az orosz agresszió előtt megkezdődött éppúgy mint az infláció. Mindkettő az Egyesült Államokból indult ki, amely drágán előállítható palaolaj és palagáz exportját akarta megemelni. Ehhez pedig szüksége volt Oroszország hagyományos energia exportjának megszüntetésére. Európa emiatt került energia válságba és válik versenyképtelenné a világpiacon.

3./ “Meg kell szabadulni Putyintól”- hangsúlyozza Morawiecki miniszterelnök. Aki ezek után bírálja uniós szövetségeseit – kimondatlanul elsősorban Németországot és Magyarországot- mondván:

”Sok európai kormány azt hitte, hogy rendes szerződéseket köthet Moszkvával. A szerződések az ördöggel kötött paktumoknak bizonyultak, amelyek tétje Európa lelke volt. Elengedhetetlen feltétele Európa szuverenitásának a kapcsolatok megszakítása Putyin diktatórikus erőszak gépezetével” – így a lengyel miniszterelnök.

Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter többször is járt Moszkvában az Ukrajna elleni agresszió óta.

4./ “A szolidaritás erősebb a félelemnél” – hangsúlyozza a lengyel miniszterelnök, aki arra mutat rá:” Putyin elszámította magát, mert megerősítette a nyugati egységet, melyet gyengíteni akart.”

Orbán Viktor diplomáciája az egyetlen az Európai Unióban, amely nem szolidáris Ukrajnával. Ő az egyetlen európai vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont gyakran bírálja Zelenszkij ukrán elnököt.

5./ “Két forgatókönyv áll Európa előtt: Ukrajna győzelme és újjáépítése, Európa békéje  illetve Putyin győzelme, birodalmi terjeszkedésnek a folytatása.

Egyetlen közös szolidáris célunk van: Ukrajna újjáépítése és Európa megerősítése”

– hangsúlyozta Morawiecki miniszterelnök.

Aki elképzelhetetlennek tart bármiféle kompromisszumot Putyinnal noha a százéves Kissingerhez hasonlóan sokan kifejtik: Oroszországgal ezekután is számolni kell. Meg kell vele állapodni.

Jürgen Habermas, a jeles német filozófus mutatott rá nemrégiben a Süddeutsche Zeitungban, hogy a Nyugatnak el kellene döntenie, hogy mi a célja: Ukrajna védelme vagy pedig Putyin megbuktatása.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai konferenciájának küldött videóban Oroszország felbomlasztását jelölte meg a kívánatos célnak. Biden elnök hétfőn néhány órát Kijevben töltött, hogy megmutassa az USA kiáll Ukrajna mellett.

Világháborús kockázat

Joe Biden – éppúgy mint Ferenc József császár és király – belemanőverezheti a világot egy nukleáris háborúba. Erre figyelmeztetett Putyin, aki felfüggesztette a START egyezményt. Ha az ukrajnai háborúnak valóban az a célja – ahogy azt Soros György kimondta – Putyin eltávolítása és Oroszország felbomlasztása, akkor ez az orosz elnök szemében indokolttá teheti a nukleáris fegyverek bevetését is. Hszi Csin-ping kínai elnök Szamarkandban nyersen kioktatta Putyint arról, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris háborúval. A kínaiak béketervet dolgoztak ki az ukrajnai konfliktus megoldására. Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – közölte Putyin. A kínaiak mielőbbi békét akarnak, mert számukra mindenfajta háború – a hidegháború is – olyan tényező, amely hátráltatja Kína gazdasági fejlődését. Peking pedig – Putyinnal ellentétben – a pénz és a technológia erejével akarja uralni a világot – ehhez pedig mielőbbi béke kell Ukrajnában.

Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

ki
-
0
Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

“Az oroszok hajnali négykor támadnak február 24-én” – jósolta meg tavaly az ukrán titkosszolgálat főnöke. Kirilo Budanov tábornok, akit Zelenszkij elnök 2020-ban nevezett ki erre a posztra még mindig csak 37 éves. Csak egy órát tévedett az orosz támadás időpontját illetően, de abban döntő szerep jutott neki, hogy Zelenszkij elnököt nem tudták elérni az orosz kommandósok.

Az Egyesült Államokban kiképzett fiatal tábornok a háború első évfordulóján interjút adott a párizsi Le Monde-nak, és ebben elmondta, hogy lassan, de biztosan a győzelem felé tartanak hála a nyugati támogatásnak. Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatása Kijevben nagyon megjavította az ukrán csapatok morálját.

Budanov tábornok hangsúlyozta: semmiképp sem mondanak le Ukrajna egyetlen négyzetméteréről sem! A Krímet is vissza akarják szerezni az oroszoktól. Putyin 2014-ben szerezte meg a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz.

Mennyire reális az ukrán titkosszolgálati főnök kincstári optimizmusa?

“Ukrajna nyeri a PR-t, az oroszok meg a csatákat”

Ez a véleménye Stephen Kotkin professzornak, aki 30 évig a Princeton egyetemen tanította a Szovjetunió illetve Oroszország történelmét, most pedig a Stanford egyetemen kutatja az orosz közelmúltat. Sztálinról ő írta a legelismertebb életrajzot a huszonegyedik században. Kotkin nem szobatudós : a véleményét kikérik Washingtonban éppúgy mint Kijevben , sőt a háború előtt még Moszkvában is. Szerinte így lehet jellemezni Putyin jelenlegi stratégiáját Ukrajnában : “ha nem lehet az enyém , akkor legyen a senki földje!”

Kotkin professzor úgy véli, hogy tévednek azok, akik valamiféle “taktikai zseninek” tekintik Putyint.

“Az orosz elnök már elég régen van hatalmon, és mit ért el? A tehetséges fiatalok tömegesen szöknek meg az országból, ha tudnak. A gazdaság, az infrastruktúra nem fejlődik. Putyin egész tevékenysége egyáltalán nem járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország nagyhatalmi pozíciója erősödjön.” Még rosszabb a helyzet Ukrajnában:

“Megerősítette az ukrán nemzetet, melynek pedig még a létét is tagadta. Oroszország külföldi megítélése a mélyponton. A NATO közelebb került Oroszországhoz pedig Putyin épp távolítani akarta. Finnország és Svédország belép a NATO-ba. Az ukrajnai háború egy csődtömeg.”

Kiderült az is, hogy az orosz hadsereg egyáltalán nem olyan veszélyes mint sokan gondolták: “mi, a szakértők tudtuk, hogy az orosz hadseregnek mindössze 30-50 ezer jólképzett katonája van. A többiek kutyaütők. Még engem is meglepett, hogy a rosszul képzett fegyelmezetlen katonák, akiket korrupt tisztek vezettek, milyen gyenge teljesítményt nyújtottak a fronton.”

Vannak persze negatív meglepetések is: “az orosz gazdaság nem roppant össze a szankciók hatására. Az adatok persze titkosak, de hogyha figyeljük a török-orosz kereskedelmet, akkor sok mindenre következtetni tudunk. Ezért immár szkeptikus vagyok a szankciók hatásával kapcsolatban.”

Szun Ce mester, a nagy kínai bölcs azt írta, hogy az ellenfélnek menekülő utat kell engedni, ha azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Kostkin professzor ennek semmilyen jelét sem látja:

”az oroszok többszázezer katonát hívtak be, és ők harcolnak is a fronton. Megdönthetik Putyint puccsal, de ennek semmilyen jelét nem látjuk. Az ilyen típusú rendszerek túlélhetnek egy kudarcos háborút is, ha lehetetlenné tesznek mindenféle politikai alternatívát.”

Budanov tábornok, az ukrán titkosszolgálat parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a Krímet is vissza akarják foglalni.

Reális ez?

“Neki ezt kell mondania. Nem állhat oda a Washington Post vagy a Le Monde tudósítója elé azzal, hogy “gyakorlatilag zéró az esélye annak, hogy Ukrajna visszafoglalja a Krímet.”

Biden kijevi látogatása és Soros György kijelentései Oroszország felbomlasztásáról Putyint erősítik.

A Nyugat ellen védekezünk – ezt adta elő Putyin elnök évfordulós beszédében. Az oroszok a harmadik nagy honvédő háborúról beszélnek. Az elsőt Kutuzov tábornok nyerte meg Napóleon ellen, a másodikat Sztálin és Zsukov marsall Hitlerrel szemben. A harmadikban Putyin a főparancsnok, aki immár Geraszimov tábornokra, a vezérkar főnökére bízta az ukrajnai háború irányítását. Az oroszok amúgy gyenge harctéri morálját erősítik az olyan kijelentések, melyekkel Soros György lepte meg a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciát: az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása és Oroszország felbomlasztása. Biden elnök is beszélt arról, hogy a cél Putyin megbuktatása. Aztán ezt visszaszívta, de hétfőn ellátogatott Kijevbe, ahol teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt. Aki nem hajlandó szóba állni  Putyinnal. Soros György valószínűleg a demokrata adminisztráció véleményét tolmácsolta amikor megjelölte az ukrajnai háború céljait.

Miért áll jobban mégis Oroszország a háborúban?

“Az orosz vezetést nem érdekli az emberek sorsa. Ha kell, akkor katonák százezreit küldi a húsdarálóba mint Sztálin. 27 millió halottja volt a Szovjetuniónak a második világháborúban. Javarészük kolhoz paraszt volt. Putyint éppúgy nem érdekli az emberek élete mint Sztálint.”

Putyinnak nincsenek erkölcsi aggályai és még nagyon sok lehetősége van: ”nem kell feltétlenül bevetnie az atombombát, mert anélkül is nagy gondokat okozhat például azzal, hogy megmérgezi az ivóvizet Kijevben vagy Londonban. Aztán mossa kezeit, és közli, hogy semmi köze sem volt hozzá. Putyin titkosszolgálata elvághatja a tengeralatti kábeleket, melyek az összeköttetést biztosítják Észak Amerika és Európa között. Felrobbanthatják a gáz és villany vezeték hálózatot a nyugati országokban. Mi azt mondjuk: ez őrület, ilyet csak nem csinál valaki a huszonegyedik században?! És mi van hogyha mégiscsak megteszi? Megvan hozzá minden lehetősége.”

Putyint nem puccsolhatják meg az oroszok?

“Szlobodan Milosevics négy háborút veszített el mielőtt megbukott volna. Nekem ez nagyon fájdalmas, mert Sztálinról írtam, de végül besokalltam, és abbahagytam. És most visszajött. Itt van újra ez a Sztálin dolog a valóságban valós időben. Úgy látszik a világnak ezen a részén nem tudnak ettől megszabadulni” – mondta a New Yorker tudósítójának Stephen Kotkin professzor, Oroszország egyik legjelesebb kutatója az Egyesült Államokban.

Biden látogatás Kijevben

Kenderessy Milán
-
0
Biden látogatás Kijevben

Meglepetésszerű látogatást tesz Ukrajna fővárosában az Egyesült Államok elnöke, akinek Volodimir Zelenszkij államfő ukrán és angol nyelven köszönte meg a támogatást.

“Egy év eltelt a háború kezdete óta, és Kijev ellenáll, Ukrajna ellenáll, a demokrácia ellenáll” – jelentette ki Joe Biden Kijevben, aki mindenkit emlékeztetett arra, hogy “én voltam az az elnök, aki figyelmeztetett mindenkit, hogy Putyin Ukrajna megtámadására készül.”

“Addig támogatjuk Ukrajna védelmét amíg az szükséges”

– jelentette ki az amerikai elnök még a Fehér Házban.

Az ellenzéki republikánusok mindinkább a kétségeiket hangsúlyozzák miután csökken az amerikai közvélemény elkötelezettsége is Ukrajna mellett – írja a Voice of America portál.

“Kedden érkezik Biden elnök Varsóba, ahol megvitatja a lengyel vezetőkkel a kollektív erőfeszítéseket Ukrajna támogatására és a NATO elrettentő kapacitásainak növelésére” – mondta el a sajtónak Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

John Kirby az elnök európai programját ismertetve közölte: Joe Biden találkozik a Bukaresti kilencek vezetőivel is. Ezek azok a NATO tagállamok, amelyek közvetlenül határosak az ukrajnai háború következtében kialakult veszélyzónával. Ide tartozik Magyarország is.

A bukaresti kilencek döntő többsége kiáll Ukrajna maximális támogatás mellett – Magyarország kivételével. A magyar miniszterelnök azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne.

Franciaország és Németország támogatja Ukrajna védelmét, de nem törekszik Putyin megbuktatására és Oroszország felbomlasztására – ahogy azt Soros György javasolta a müncheni biztonságpolitikai konferenciának elküldött videó üzenetében.

A német kétségeket Jürgen Habermas fogalmazta meg a Süddeutsche Zeitungban. A híres baloldali filozófus szerint az USA-nak el kellene döntenie: Ukrajnát akarja-e megvédeni vagy pedig Putyint megbuktatni? Ha Oroszország felbomlasztása a cél, akkor az erősítheti Putyin pozícióját. Jürgen Habermas szerint célszerű lenne, ha az USA rávenné valamiféle kompromisszumra Ukrajnát.

Mit akar az USA elérni?

“A nagy fegyverszállítások azt célozzák, hogy az ukrán hadsereg gyors harctéri sikereket érjen el anélkül, hogy a NATO-t közvetlenül belevonná a katonai konfliktusba”

– nyilatkozta a Voice of Americanak a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

John Beebe rámutatott arra, hogy az idő nem Ukrajnának dolgozik, mert Oroszország hatalmas méretei, gazdasága és hadiipara fölényben van. Ezért Putyin most az ukránok kifárasztására törekszik.

“Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert mindenképp igyekszünk elkerülnie a harmadik világháború kockázatát”

– hangsúlyozza a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

“Nem valószínű, hogy Biden elnök ráveszi Zelenszkij ukrán államfőt egy korai kompromisszumra” – fejtegeti a German Marshall Fund East ügyvezető igazgatója. Michal Baranowski azt hangsúlyozza, hogy az ukránok nem hajlandók területet áldozni a békéért.

“Az USA tűzszünethez szeretne valószínűleg  eljutni amikor mindkét fél mint megoldhatatlan problémát félreteszi a területi kérdéseket “

– hangsúlyozza John Beebe, a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

Közben Ukrajna katonai támogatása mind nagyobb gondot jelent a NATO-nak: Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég kijelentette, hogy Ukrajna gyorsabban használja fel a nyugati lőszert mint ahogy azt gyártani tudják a NATO tagállamokban, ahol emiatt hiány alakulhat ki.

Átfogó ukrajnai békejavaslatról szavaz az ENSZ közgyűlés a jövő héten. A békejavaslat egyik szerzője az Egyesült Államok. Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy ezen a héten Kína is előáll egy békejavaslattal, hogy mielőbb véget érjen az egy éve megkezdődött ukrajnai háború.

Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Polonius
-
0
Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Különös a véleménye Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszternek, aki az Egyesült Államokban végezte közgazdasági tanulmányait. A baloldali ex görög pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt “sötét alkut” kötött az Egyesült Államokkal, hogy újra világhatalommá tegye Kínát.

Mi volt ez a sötét alku, melyet lehet, hogy a kínaiak most felmondanak?

A lényeg a magas amerikai kereskedelmi deficit, amely az elmúlt évben tovább növekedett, mert az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Joe Biden ezt tovább folytatta. A kínaiak eddig a profitjukat amerikai dollárra váltották át, gyakran úgy, hogy USA kincstár jegyeket vettek. De ez már a múlt. Megjelent a digitális jüan, amely Varoufakisz szerint reálisan kísérelheti meg a dollár vezető szerepének a megkérdőjelezését. A digitális jüan ugyanis új típusú felhő finanszírozást jelenthet amikor a kínaiak számára már nem olyan nagyon fontos az, hogy az USA megengedje a kereskedelmi deficitet, és nem igazán nagy a késztetés arra, hogy dollárra váltsák a jüan profitot.

Mi lesz a high tech-kel?

Hszi Csin-ping elnök bejelentette, hogy 2025-re Kína meg akarja előzni az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Biden elnök hatalmas programot jelentett be annak érdekében, hogy hazahozzák a chip gyártást az Egyesült Államokba, és egyidejűleg betiltották a legkorszerűbb chip technológiák eladását Kínának a nemzetbiztonságra hivatkozva.

Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki egyébként vasárnap Orbán Viktor miniszterelnökkel vacsorázott, a müncheni biztonságpolitikai konferencián csak annyit mondott, hogy a mesterséges intelligencia új alkalmazásai globális kihívást jelentenek. Kínában már a 6G technológiával kísérletezik a Huawei.

Új kínai modell jöhet

Peking most a belső piacra koncentrálhat az export helyett miközben az egész világnak felkínálhatja alternatívaként a felhő alapú digitális jüan finanszírozást. Miután a magyar- kínai tárgyalások titkosak, ezért jóformán semmit sem tudunk a finanszírozás módjáról. Az viszont árulkodó, hogy Orbán Viktor többször is kijelentette: amennyiben nem kapunk pénzt az IMF-től és az Európai Uniótól, akkor adnak majd a kínaiak. Akiknek a tanácsadói már ott szorgoskodnak a Magyar Nemzeti Bankban. Olyannyira, hogy ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt tekintik a kínaiak bizalmi emberének Budapesten.

Hszi Csin-ping elnök G2 modellt javasolt az Egyesült Államoknak vagyis azt, hogy a két világhatalom együtt irányítsa a globális pénzügyeket. Ezt Washington elutasította, ehelyett a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nevezi Kínát. Blinken amerikai külügyminiszter elhalasztotta látogatását Pekingben a tragikomikus léggömb vita miatt. Janisz Varufakisz ex pénzügyminiszter szerint a kínaiak dönthetnek úgy, hogy fokozatosan megpróbálják átvenni a vezető szerepet a globális pénzügyekben. Peking van igazán döntési helyzetben, és nem Washington – állítja az ex pénzügyminiszter, aki szerint az USA sokkal többet veszíthet a két gazdaság szétválasztásával mint Kína.

Mit mondanak maguk a kínaiak? Sokkal óvatosabbak hiszen tudják, hogy a globális pénzügyeknek csak alig több mint 2%-a zajlik kínai jüanban, melyet nemcsak a dollár, de az euró is megelőz. A technológiai váltás ugyanakkor a kínaiak kezére játszhat hiszen a hatalmas 1,4 milliárdos piacon olyan óriási platformok jöhetnek létre, melyek az egész globális gazdaságot befolyásolhatnák.

Biden elnök Kijevben

FüHü
-
0
Biden elnök Kijevben

Joe Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatást tett Kijevben február 20-án, hétfőn lengyelországi útja előtt, ahol várhatóan kedden megerősíti eltökéltségét Ukrajna támogatására és az Európa keleti szárnyán fekvő országok védelmére abban az esetben, ha orosz agresszióval kell szembenézniük.

Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok “ameddig szükséges” Ukrajna mellett áll, és újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen. Az elnök 500 millió dolláros kiegészítő segélyt is bejelentett, ennek részleteiről a napokban adnak tájékoztatást. Ez a segély több katonai felszerelést is tartalmaz majd, beleértve a tüzérséget, a és lőszert.

Ez a látogatás “a támogatás rendkívül fontos jele ”

– mondta Volodimir Zelenszkij.

Ezt az utazást egy háborúban álló országba, amire amerikai elnöknél még nem vállalkozott, a Fehér Ház előző nap megtagadta, kétségtelenül biztonsági okokból. Hétfőn délelőtt az ukrán főváros egy részét elzárták a forgalomtól, és három amerikai megfigyelő repülőgép szelte át az eget a lengyel határnál, ami kivételes esemény jele.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az utolsó pillanatban lemondta hétfőre tervezett brüsszeli útját is. Amerikai elnök legutóbbi ukrajnai látogatása Richard Nixonhoz nyúlik vissza, 1972-ben.

SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

FüHü
-
0
SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

Miközben a nyitott és zárt társadalmak a globális fölényért küzdenek, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti a folyamatos klímaváltozás miatt.

Figyelmeztet az éghajlati fordulópontok túllépésére, és kiemeli Indiát, Törökországot és Brazíliát: Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítóját. Az alábbiakban részletek a müncheni biztonsági konferencia kezdete előtt elmondott beszédéből.

A klímaváltozáshoz

Hadd kezdjem egy merész kijelentéssel: miközben a kormány két politikai formája küzd a világuralomért, civilizációnkat az összeomlás veszélye fenyegeti a klímaváltozás megállíthatatlan előretörése miatt. Ez egy nagyon leegyszerűsített kijelentés, de szerintem nagyjából tükrözi a dolgok jelenlegi állását. (…)

A grönlandi jégtakaró olvadása hét méterrel emelné meg a tengereket. Ez veszélyezteti civilizációnk fennmaradását.

Az üzenet egyértelmű: az emberi beavatkozás megzavarta a korábban stabil rendszert, ennek rendbetételéhez helyi és nemzetközi emberi találékonyságra lesz szükség. Jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben gyakorlatilag minden erőfeszítés a mérséklésre és az alkalmazkodásra összpontosul. Szükségesek, de nem elégségesek. (…)

exponenciális növekedés

Veszélyesen közel járunk a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos határ túllépéséhez. Már elértük az 1,2 fokot, és ha a jelenlegi pályánkat folytatjuk, 2070-re a globális felmelegedés meghaladja a 2,5 fokot. Ez több fordulópont átlépését jelentené, például a sarkvidéki örökfagy olvadását. Ha ez megtörténik, az éghajlati rendszer stabilizálásához vagy javításához szükséges pénzmennyiség exponenciálisan megnő. (…)

“Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnk teljesen kisiklik.”

A felgyorsuló éghajlatváltozás nagy migrációs hullámokat is kivált, amelyekre a világ nincs felkészülve. Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnkat alaposan kibillenti az egyensúlyából az emelkedő hőmérséklet, ami gyakorlatilag lakhatatlanná teszi a világ nagy részét. Át kell igazítanunk pénzintézeteinket, különösen a Világbankot, hogy fókuszáltan reagáljanak az éghajlatváltozásra.

A geopolitikának

Két kormányzati modell verseng a globális dominanciaért. A nyitott és zárt társadalmakról beszélek. A nyitott társadalomban az állam feladata az egyén szabadságának védelme; zárt társadalomban az egyén feladata az állam érdekeinek kiszolgálása. A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként természetesen rajongok a nyitott társadalmakért, és erkölcsileg magasabb rendűnek tartom őket a zárt társadalmakhoz képest. Amikor az erkölcsi felsőbbrendűségről van szó, egy nehézségbe ütközünk: mindkét rendszer felsőbbrendűnek tartja magát. A nyitott társadalmakat tehát azzal kell megkülönböztetni, hogy valójában az egyén szabadságát védik. Ez minden bizonnyal arra késztetné a zárt társadalmakban élőket, hogy felüljenek és észrevegyék. (…)

Mindkét oldalra néző

Ez sok olyan országot hagy ki, amelyek mindent megtettek annak elkerülése érdekében, hogy visszavonhatatlanul elkötelezzék magukat egyik vagy másik oldal mellett. India az egyik ilyen érdekes eset. Az ország demokrácia, de vezetője, Narendra Modi nem demokrata.

Modi szoros kapcsolatot tart fenn nyitott és zárt társadalmakkal egyaránt. India a “Quad Group” tagja (amelybe Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán is beletartozik), de sok orosz olajat vásárol mély leárazásokkal, és ezzel sok pénzt keres.

Törökország Recep Tayyip Erdoğan alatt talán még érdekesebb. Erdoğan aktív kapcsolatokat ápolt az ukrajnai háború mindkét oldalával, és semleges közvetítővé vált a két fél között. Erdoğanban és Modiban sok a közös. Ám míg Modi egészen a közelmúltig szilárdan a nyeregben látszott, Erdoğan nem irányította jól Törökország gazdaságát – májusban esedékesek a választások. Minden erőfeszítése a választások megnyerésére irányul.

A belpolitikában még inkább autokratikussá vált.

Vlagyimir Putyinhoz fordult, aki Törökországot az orosz olaj központjává akarja alakítani, ami Erdoğannak adná a választási pénzt. Belföldön még inkább autokratikussá vált. Börtönbe akarja zárni leghatalmasabb ellenfelét, Isztambul polgármesterét, és meg akarja tiltani a kurd pártot a választásokon való részvételtől. Nem tudja azonban megtörni azt a hagyományt, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok figyelemmel kísérjék a szavazatszámlálást. Ezért nehéz lesz ellenőrizni vagy meghamisítani az eredményeket.

A Törökországot a hónap elején sújtó 7,8-as erősségű földrengés tragédia. Sok érintett területen a sokk dühbe torkollott, mivel a kormány lassan reagált, és ellenőrizni akart minden segélyezési erőfeszítést. Ez nem a sors volt; inkább Törökország laza építési gyakorlata és Erdoğan építőipari növekedési modellje rontott a helyzeten. Ezektől a problémáktól a választások megtartása a legjobb módja. (…)

– Demokratikus újraélesztést várok Indiában.

Lehet, hogy naiv vagyok, de demokratikus újraélesztést várok Indiában. Sok más regionális hatalom is befolyásolhatja a történelem menetét. Brazília itt külön említést érdemel. Lula da Silva tavalyi év végi megválasztása döntő lépés volt. Január 8-án puccskísérlet történt, hasonlóan a 2021. január 6-ihoz az Egyesült Államokban. Lula aggodalmasan kezelte ezt, és megerősítette elnöki tekintélyét.

Brazília az élen

Brazília élen jár a nyitott és zárt társadalmak közötti konfliktusban; az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is az élen jár. Meg kell védenie az esőerdőket, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot, és egyúttal újra ösztönöznie kell a gazdasági növekedést. Nagy nemzetközi támogatásra lesz szüksége, mert ha kudarcot vallana, nincs mód nulla kibocsátás elérésére.

“A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni.”

A jelenlegi helyzet némi hasonlóságot mutat a hidegháborúval, de a különbségek sokkal nagyobbak. Ukrajnában igazi háború van, és ez mindent megváltoztatott. (…)

December 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba repült, hogy megbeszélje a helyzetet Joe Biden elnökkel. Megállapodtak abban, hogy a háború befejezésének egyetlen módja a megnyerés. Biden azonban rámutatott Zelenszkijnek, hogy elkötelezettségének vannak határai. A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni, és fenn kell tartani Európa Ukrajna támogatását. (…)

függetlenséget érvényesíteni

Az egykori Szovjetunió országai alig várják, hogy az oroszok vereséget szenvedjenek Ukrajnában, miközben függetlenségük érvényesítésére törekszenek. Vagyis Ukrajna győzelme az orosz birodalom felbomlását eredményezné. Nem jelentene többé veszélyt Európára és a világra. Ez nagy változás lenne jó irányba. A nyitott társadalmak számára ez óriási ellazulást jelentene, a zárt társadalmaknak viszont óriási problémákat okozna.

Nézzük Kínát: Hszi Csin-ping egyértelmű vesztes lenne. Putyinnal való szoros kapcsolata nagyon megviselte. De Kína már forradalmi szakaszban lehet. Xi legtöbb problémája saját maga okozza. Mandátumának kezdetétől fogva rossz gazdaságpolitikát folytatott, és minden erőfeszítést megtett Teng Hsziao-ping reformista vívmányainak visszavonására. Xi „nulla Covid” politikája volt a legnagyobb baklövése. (…)

– A rendszerváltás vagy a forradalom minden oka.

Az a kaotikus mód, ahogyan Hszi Csin-ping feladta a „zéró Covidot”, megrendítette a kínai nép hitét az általa vezetett kommunista pártban. A jelenlegi helyzet minden rendszerváltás vagy forradalom követelményének megfelel. Ez azonban csak a kezdete egy átláthatatlan folyamatnak, amelynek hatása még sokáig érezhető lesz.

A közeljövőben Xi valószínűleg hatalmon maradhat, mert az elnyomás minden eszköze a kezében van. Nem hiszem azonban, hogy Xi élete végéig hivatalban marad. Hivatali ideje alatt Kína nem lesz az a meghatározó katonai és politikai erő, amelyre Hszi vágyik. Xi szerencséjére külföldről nincs személyes veszély, mert Bident nem érdekli a rendszerváltás Kínában. Inkább csak vissza akarja állítani a status quót Tajvanon. (…) Ám az Egyesült Államok határait átlépő kínai térfigyelő ballon felfedezése elrontotta a két ország viszonyát, és teljesen megmérgezi a kapcsolatokat. Időközben sok más repülő tárgyat is észleltek. (…)

Trump olyan akart lenni, mint Putyin.

Hogy teljes legyen a geopolitikai kép, vessünk egy pillantást a demokrácia működésére az Egyesült Államokban. Nyilván nem túl jól. Amikor Donald Trump 2016-ban elnök lett, valós veszélyt jelentett demokráciánkra.

Semmiképpen sem érzi elkötelezettnek a demokrácia iránt; a demokrácia csak show-színpadot kínál fellépéseihez. Elnökként jobban érdekelte a diktátorokkal való barátkozás, mint a demokratikus értékek védelme. Trump olyan akart lenni, mint Putyin, vagyont halmozott fel, miközben teljes ellenőrzést gyakorolt ​​országa felett.

Egy harmadik fél?

2024-re az a reményem, hogy Trump és Ron DeSantis floridai kormányzó versenyezni fog a republikánus jelölésért. Trump azóta szánalmas figurává silányult, és folyamatosan a 2020-as vereségén panaszkodik. A nagy republikánus pénzemberek tömegesen cserbenhagyják. DeSantis okos, könyörtelen és ambiciózus. Valószínűleg ő lesz a republikánus jelölt.

Ez arra csábíthatja Trumpot, hogy harmadik fél jelöltjeként induljon. Az eredmény a demokraták elsöprő győzelme lenne, reformokra kényszerítve a Republikánus Pártot. De lehet, hogy itt egy kicsit elfogult vagyok.

(Soros György, 2023.02.16.)

123...161. oldal a 16-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség