Kezdőlap Címkék Vazallus

Címke: vazallus

Macron az első európai vazallus szerepében

A francia elnök annak idején szenzációt keltett azzal a bejelentésével, hogy “Európa nem lesz az USA vazallusa”. Pekingből visszatérve jelentette ezt ki Macron elnök, aki időközben rájött: túl sokat akart túlságosan is kis erőforrásokkal.

Az USA túl erős, Európa pedig túlságosan gyenge a világpolitika színpadán. Ezért Emmanuel Macron váltott: célja immár az, hogy az Egyesült Államok első vazallusa legyen Európában. Saját honfitársaival kissé furcsa módon tudatta ezt: afrikai példát hozott fel, és a finom célzást csak szakértők értették meg igazán Párizsban is.

Macron : Franciaország megakadályozhatta volna a népirtást Ruandában

Egymillió embert irtottak ki a polgárháborúban az afrikai országban harminc évvel ezelőtt – méghozzá úgy, hogy a francia elnök tudott arról, hogy mire készül ruandai szövetségese, de mégsem akadályozta azt meg. Mi tartotta vissza a cselekvéstől Francois Mitterrand elnököt? Az, hogy pontosan tudta: szövetségesének, a hutu többség vezetőjének fő ellenfelét, Paul Kagame tábornokot az USA támogatja. Miközben a hutu többség a hadsereg irányításával lemészárolta a tutszi kisebbséget, Paul Kagame tábornok az USA segítségével készítette elő a nagy hazatérést Ugandában. Franciaországról ország – világ előtt kiderült, hogy egy népirtó rezsimet támogatott – erről gondoskodott az amerikai sajtó, amely egyúttal beharangozta Afrika új hősét is Paul Kagame tábornokot. Aki visszatérése óta kőkemény diktatúrát alkalmaz, de mégiscsak az USA első számú kedvence Afrikában. Kagame nem is lehet demokrata hiszen egy kisebbség nevében gyakorolja a hatalmat.

30 év késéssel Macron levonta a tanulságot: ne szálljunk szembe az USA-val, mert akkor alaposan pofára eshetünk, inkább működjünk együtt vele.

Közös amerikai-francia-lengyel nyilatkozat az ukrajnai háborúról

A három külügyminiszter megerősíti a NATO álláspontját: nem tárgyalunk Putyinnal! Macron elnök beállt a sorba: míg az ukrajnai háború korábbi korszakában vígan tárgyalt az orosz elnökkel telefonon, most egyszer csak csatlakozott a NATO állásponthoz, sőt túl is dobja azt: csapatok küldését indítványozta a gyengélkedő ukrán front támogatására.

Miért változott meg Macron elnök politikája? Mert hét éve van hatalmon, és semmilyen elképzelését sem tudta megvalósítani miközben fő hazai ellenfele, Marine Le Pen asszony folyamatosan erősödik. Ezért

Emmanuel Macron felkínálja  Washingtonnak azt, hogy első számú vazallus lesz az Európai Unióban, ahol eddig az európai függetlenség zászlóvivője volt.

Az Európai Uniónak sem gazdasági ereje sem pedig hadserege nincs meg ahhoz, hogy világhatalommá váljon. Ha két táborra szakad a világ mint a hidegháború idején, akkor a Nyugat egyértelműen az USA mögé áll. Itt akar kedvező pozíciót elfoglalni Emmanuel Macron kihasználva Németország gyengélkedését, és sarokba szorítva Marine Le Pen asszonyt mondván ő Putyin embere. A francia szélsőjobb vezérét Putyin nyíltan támogatta a 2017-es választáson Macronnal szemben. Ezért törvényt hoztak Franciaországban arról, hogy elnökjelölt csakis uniós tagállamban szerezhet pénzügyi támogatót. Így került a képbe Putyin nagy barátja, Orbán Viktor, akinek egy intésére egy hatalomhű bank 10 millió eurót kölcsönzött Marine Le Pen asszonynak. Ezzel együtt a szélsőjobb elnökasszonya ezt a választást is elveszítette, de megszorította Emmanuel Macront, aki búcsút inthetett parlamenti többségének. A következő elnökválasztáson Emmanuel Macron már nem indulhat, de liberális utódát nagyon megszorongathatja Marine Le Pen asszony vagy az utóda. Macron va banque-ot játszik egész Európa bőrére. Putyin legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “Macron elnök fenyegetései miatt át kell gondolnunk a stratégiánkat.” Macron elnök semmiképp sem akar háborút a NATO és Oroszország között, mert tudja, hogy a francia közvélemény azt nem fogadná kitörő lelkesedéssel.

A fenyegetőzés viszont a nyugati értékrend védelmének európai bajnokává teheti őt, ezért vígan felvállalja az amerikai vazallus szerepet, melyet korábban elszántan bírált.

Mi lesz, ha jön Trump? Macron szívesen idézi Napóleont, aki ilyenkor azt szokta mondani:

”majd, ha odaérünk a hídhoz, akkor meglátjuk, hogy mit tegyünk.”

Stratégiának ez kissé kevés, de taktikának beválhat hiszen senki sem sejtheti, hogy mi lesz az amerikai választás eredménye novemberben. Azt pedig még kevésbé, hogy mihez kezdene Donald Trump, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne Washingtonban.

Japán a NATO tagja?

Európa idegeit borzolja Biden azzal a felvetéssel, hogy vegyék fel Japánt A NATO-ba. Majd minden európai nagyhatalom hátán feláll a szőr, leginkább Franciaországé. Macronnak eszébe juthatott országa  kicsit sem dicsőséges keleti kalandtúrája az elmúlt évszázad során. Európa megfeledkezik arról a cseppet sem elhanyagolható tényről: a NATO egy védelmi szervezet, tehát csak biztonságpolitikai vetülete van ennek a lépésnek, sem mint gyakorlati, napi teendő.

Heves vita dúl Franciaország és az Egyesült Államok között miután az amerikai diplomácia azt javasolta: bővítsék ki a NATO-t Japánnal. Ezt Emmanuel Macron francia elnök maximálisan ellenzi. Miért? Egyrészt Franciaországnak vannak kínos élményei az ázsiai szerepvállalásról: a francia hadsereg csúfos vereséget szenvedett Dien Bien Phunál Vietnamban, és kénytelen volt feladni délkelet-ázsiai birodalmát 1954-ben. Az USA lépett a helyére, majd szintén vereséget szenvedett 1975-ben Vietnamban. Ettől függetlenül

Ázsiát az amerikai diplomácia évtizedek óta fontosabbnak tartja mint Európát.

Ezért is javasolja most az USA, hogy Japánt is vegyék fel a NATO-ba, amelynek neve az észak atlanti régióra vonatkozik de hát időközben tagjai lettek olyan államok is mint Magyarország, Lengyelország, a balti államok, Albánia és Montenegro is, melyek jó messzire esnek az Atlanti óceántól. De hát nem is az elnevezés számít hiszen lényegében az USA szövetségeseiről van szó. Japán pedig az Egyesült Államok szoros szövetségese, mely benne van abban a négyes csapatban, mely Kínát kívánja sakkban tartani Ázsiában: az USA és Japán mellett a másik két tag Ausztrália és India.

Épp ez aggasztja Macron elnököt és nemcsak őt:

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

Ez Macron kérdése. Az USA válasza egyértelmű: a Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot holott az Egyesült Államok korábban vígan együttműködött velük. A szakítás oka: Hszi Csin-ping kínai elnöke Hangcsouban az első Kínában megrendezett G20 csúcson jelezte, hogy immár világhatalomnak tekinti magát és szeretne beleszólni a globális ügyekbe. A kínai elnök lényegében G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína a jövőben együtt irányítsa a világ ügyeit.

És Európa?

Európának nem osztottak lapot hiszen túlságosan gyenge és megosztott. Az USA azt szeretné, ha az Európai Unió szakítana Kínával, Peking viszont együttműködést ajánl Brüsszelnek mondván a legnagyobb kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Nem véletlen, hogy Macron elnök Pekingből hazatérőben fogalmazta meg: Európa ne legyen az USA vazallusa!

Nemrég Potsdamban tárgyalt Macron elnök Olaf Scholz német kancellárral. A hely szimbolikus: az USA, a Szovjetunió és Nagy Britannia vezetői itt döntöttek a háború utáni világrendről miután legyőzték a náci Németországot. Macron és Scholz most itt próbált megfogalmazni valamiféle

“európai stratégiai szuverenitást.”

Mindketten úgy gondolhatják, hogyha szakítanak Kínával, beengedik Japánt a NATO-ba, akkor végképp az USA vazallusai lesznek. Amiben csak annyiban lehet Macronnak igazsága, amennyiben előnyös volt Európa számára, hogy a fegyverkezés nem elhanyagolható mértékű költségeit megtakaríthatták az USA védernyője alatt. ugyanakkor az is igaz a franciák jó néhány éve szorgalmazzák az önálló európai haderő megteremtését.  Nem csak a vazallus szerep zavarja a francia és a német vezetőket, hanem az is, hogy nem látják át az amerikai diplomácia valódi szándékait. Biden elnök Hirosimában egyszer csak bejelentette: megkezdődhet az olvadás Washington és Peking viszonyában. Nemrég kiderült, hogy erről William Burns, a CIA igazgatója tárgyalt titokban Pekingben.

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Jelenleg a franciák és a kínaiak együtt próbálnak meg kidolgozni valamiféle béketervet az ukrajnai konfliktus megoldására. A céljuk a mielőbbi tűzszünet. Az idén 100 éves Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint még az idén létrejöhet a tűzszünet kínai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között. Ha elhallgatnak a fegyverek, akkor újra előtérbe kerülhetnek a gazdasági szempontok, melyek a Kínával való együttműködésre ösztönöznek mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A búcsú a fegyverektől nem könnyű noha szinte mindenki tudja: mind az orosz mind az ukrán békefeltételek irracionálisak.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

A patthelyzeten csakis a diplomácia segíthet – ahogy erre már a távozó amerikai vezérkari főnök is utalt. A francia-kínai békekezdeményezés nem lehet sikeres anélkül, hogy az USA rá ne bólintana.

Biden elnöknek kell eldöntenie: háborúval vagy békével próbálja megnyerni a választást 2024-ben?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK