Az Amerikát irányító valóságos hatalom, szerencsétlen lúzerek hülye zászlókkal, elmebajos perverz igyekezet, feminácik gendertengernagyai és szexi neccharisnya – a kormánysajtó alternatív valóságából szemezgettünk.
A Magyar Hírlap az amerikai elnökről
„Itt mindjárt meg is állhatunk egy pillanatra, hogy rögzítsük, a mindenkori amerikai elnöknek semmiféle hatalma nincs, a valóságos hatalom ugyanis mindent igyekszik megtenni annak érdekében, és többnyire sikeresen, hogy egyáltalán ne látszódjon. Azt is igyekszik elérni, szintén sikerrel, hogy az általa véleményhatalmi diktatúraként használt médiagépezet összeesküvéselmélet-gyártással (tudatlansággal, gonoszsággal) vádoljon mindenkit, aki kétségbe meri vonni az ily módon láthatatlanná vált valódi hatalom nemlétezését.
Donald Trump és számos elődje amerikai elnökként arra kapott formális felhatalmazást, hogy uralomtechnikai szinten „leadminisztrálja”, amit a valóságos hatalom számára diktál. Így érthető meg igazán az a szó szoros értelmében vett gyilkos küzdelem, amelyet a megválasztott elnök megválasztása pillanatától kezdve folytat ezzel a „nem létező” valóságos hatalommal, s annak nagyon is létező, bár hatalom mivoltát hevesen tagadó médiakomplexumával.”
A Magyar Idők publicistája a Jobbikról és Ukrajnáról
„Az elmúlt hétvégén Beregszászon felvonult az egy évvel ezelőtti Jobbik.
Ott volt minden, ami ehhez kellett. Éjfekete sötétség, mindent felülíró nőhiányban szenvedő szerencsétlen lúzerek, hülye zászlók, még hülyébb jelszavak, a legnagyobb hülyeségeket előre elskandáló vezérhülye, ami után a többi tud bégetni (adjon az Isten! Szebb jövőt! Manapság inkább deszegregált iskolát, hogy egy halhatatlant idézzünk…), szóval ott volt minden, mint nemrégen a kis falusi cigánysorokon, ahol Vona akkori emberei meneteltek, bár az is igaz, Vona csak álmodhatott egy jóféle Karpatszka Szicsről, az neki nem adatott meg soha, ugyanis ez itt mégiscsak Európa.”
A Pesti Srácok az Index egyik cikkéről
„Az egész írás csöpög attól az elmebajos perverz igyekezettől, hogy a szadizmust és a mazochizmust a normalitás részének fogadtassa el. Azt akarja velünk elhitetni, hogy ezek az emberek ettől boldogok, ez kell nekik a személyes teljességük megéléséhez, ez a szabadságuk része. Ezek az emberek nagyon betegek, de az újságíró még sokkal betegebb, a szerkesztőjével (ha van egyáltalán ilyen az Indexnél) együtt. Ugyanis előbbi a személyes döbbenetét és undorát rejtegetve igyekszik megfelelni az ideológiának, annak, hogy mindezt úgy mutassa be, mintha nem szerencsétlen elmebetegek szenvedését látná, amit egymásnak és maguknak okoznak, hanem valami olyasmit, ami természetes. Az utóbbi meg megjelenteti.
Tudom, ez a liberális univerzum elmebetegjeinek felfoghatatlan, de nem attól vagyunk emberek, hogy mindent megteszünk, ami eszünkbe jut, hanem attól, hogy képesek vagyunk határokat állítani magunk köré.”
A 888 egy verekedésről
„A feminácik két gendertengernagya, Papp Réka Kinga és Bajusz Orsolya összebalhézott egy budapesti „teázóban”. A hírek szerint jól helyben is hagyták egymást.
Hiteles források egyelőre nem erősítették meg azt a pesti romkocsmákban terjedő álhírt, mely szerint Bajusz Orsolya feminista aktivista leköpte és fejbe verte Papp Réka Kinga ’vetkőzőművészt’.”
Nem bír leállni a Ripost az öltözködési tanácsokkal
„Szexi és csinos a neccharisnya, na de mi van, ha beköszöntenek a mínuszok? Mutatunk egy vadítóan dögös megoldást: nemcsak melegít, de a férfiak is megőrülnek érte!
Meglepetéssel szolgálhatsz párodnak, ha ezt a harisnyát veszed fel. Első nekifutásra pamutnak és vastagnak néz ki – az is. Mégis van benne némi csavar! Télen kifejezetten hasznos. Csinos, és nőies lehetsz szoknyában is! Így lesz a combfix meleg és szexi a mindennapokban.”
„Havas Henrik könyvet ír Vona Gáborról!” – a hírt a Jobbik vezetője jelentette be a közelmúltban, amit a Független Hírügynökségnek nyilatkozó média-szakember meg is erősített. Havas elsősorban azért kezdett a portré megírásába, mert érdekelte az az út, amelyet Vona megtett a szélsőjobbtól a politikai élet centruma felé. Az interjúkötetből kiderül, hogy a Jobbik hatalomra készülő pártelnöke koalíciós kormányt tervez, de számít arra is, hogy Simicska haragja lesújt Orbán Viktorra, és a pörölycsapás szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt.
Kicsit furcsa, hogy a könyv megjelenéséről nem a szerző, hanem az írás főszereplője, a Jobbik elnöke beszél először. Ez van a sajtótervben?
Ne viccelj, sajtóterv természetesen nem készült. Egyelőre még az sem dőlt el, hogy ha a könyv valóban megjelenik, akkor a bemutatót hol tartjuk. Mindenesetre Vona a közelmúltban felhívott, mondta, hogy egy nagyobb lapinterjúra készül, és tervei szerint bejelenti az interjúkötet hírét. Nekem nem volt ellene kifogásom, eddig én senkinek nem beszéltem erről a könyvről, pedig már hónapok óta keményen dolgozunk rajta. Elkészült a végleges szöveg.
Te vagy tehát a szerző, de a könyv néhány fejezetét, köztük a bevezetőt, Vona Gábor írta. Ezeket megtöltötte a Jobbik programjával, pedig én komoly szellemi párviadalra készültem. Hisz vannak aggályok…
Természetesen minden kérdést feltettem, amit fel kellett tenni. Ez alapvető, de néha meghagytam monológokat.
Igen, éreztem, hogy a Jobbik programját szabadon ismerteti az elnök, lényegében közbevetés, kérdés nélkül.
Bizonyos összefüggések megértése érdekében szükség volt erre, hisz javítottam az élő beszéd esetlegességeit. De a beszélgetést természetesen én irányítottam, a kötetet én szerkesztettem.
De nem voltál nagyon szigorú az elnök úrhoz…
Nem is akartam. Engem érdekelt Vona Gábor, kíváncsi voltam arra, amit ő csak „lelki útnak” nevez. Elindult valahonnan, és tart valahová.
Belelapoztam a kötetbe, de nehéz eldönteni, hogy ki a könyv központi figurája? A radikális demokráciatagadó, uniós zászlót égető, rasszista hírében álló párt vezetője, vagy a politika centrumába igyekvő, programját szalonképessé formálni akaró, uniós elveket való politikus, aki már nem is buzizik?
A könyv középpontjában az élet újratervezésének esélye, a politikus változásának lehetősége áll. Ha mondjuk egykor élt újságíró kollégánk 1944 márciusában, a német megszállás idején interjút kért volna Bajcsy-Zsilinszky Endrétől, tőle is megkérdezhette volna: hogyan jutott el az antiszemita, szélsőjobboldali gondolattól az antifasiszta eszmékig? Kevesen tudják, hogy Bajcsy-Zsilinszky azon kevés egykori szélsőséges fajvédők közé tartozott, aki később szembefordult a nemzetiszocializmussal, és fegyverrel várta az őt letartóztatni akaró Gestapo embereit. Erről az iszonyúan nagy szemléletváltozásról csak egy egész életút ismeretében lehet hitelesen beszélni.
Csak nem azt akarod mondani, hogy Vona Gábor személyében korunk Bajcsy-Zsilinszky Endréjével csináltál interjút?
Dehogy is, nem használnék ilyen nagy ívű történelmi párhuzamokat, bár a könyv írásakor tényleg beugrott a gondolat. Bajcsy-Zsilinszky nyilván más korban élt, de ő is eltávolodott a saját maga által képviselt pusztító eszméktől.
Te, aki a rendszerváltás előtt is a politika frontvonalában dolgozó újságíró voltál, láttál olyan közéleti szereplőt, aki ilyen hatalmas váltást produkált volna?
Mesélhetnék azért, a legtöbben persze rossz irányba indultak. Szűrös, Pozsgay, de felidézhetném azt is, hogy a „liberalizmus mocsarából” hogyan jutott el Orbán Viktor a „nemzeti gondolatig”. És persze tovább. Ma már a keresztény Európa védelme érdekében Dugovics Titusz módjára a legmagasabb hegyoromról is levetné magát a magyar kormányfő. Persze ezek csak lózungok Orbánnál a szavak és tettek nincsenek szinkronban. Ezt ő maga mondja.
Viszont a könyvemből egy olyan politikust ismerhetnek majd meg Vona Gábor személyében, aki rátévedt egy olyan útra, amely szükségszerűen vezette el oda, hogy ma már a lehetséges kormányváltó párt, a Jobbik elnökeként politizál. Nem akarom lelőni e könyv lényegét, de annyit elmondhatok: egykor összejött néhány egyetemista, akik jobboldali elkötelezettségűek voltak, és a hozzájuk gondolatban közel álló nemzeti oldalról hívtak vendégeket, a kisgazdáktól a MIÉP-ig. Kiderült, hogy egyik sem felelt meg nekik.
Persze, mert senki nem volt számukra elég radikális. Ezért hozták létre a szélsőséges, akkor rendszertagadó pártot, amelyről most könyvet írsz.
A történethez hozzátartozik, hogy 2006-ban radikalizálódott a társaság, részben a megalázott és bosszúszomjas rendőrség miatt, no meg a töketlen szocialista kormányzat, illetve a Fidesz kétarcúsága elvezetett oda, hogy Vona teret akart adni az anarchista, neofasiszta csoportoknak. Ebben segített a Magyar Gárda, amely – Vona szerint – az együvé tartozást jelentette.
Ha már történelmi figurákat emlegettél, akkoriban Gömböshöz, Szálasihoz hasonlították Vonát, ami nem épp hízelgő számára.
Ezt mondtam neki én is, de nem érdekli. Egyik kedvenc filozófusa, Julius Evola közel állt Mussolinihoz, igen szélsőséges gondolatai voltak. Amit ettől az úriembertől értékesnek tart, az az, hogy nem nemzetben kell gondolkodni, hanem államban, amelynek élén egy olyan spirituális vezető áll, aki képes odaállítani az embereket a közös eszmék, és az ősöktől örökölt értékek mellé.
Ez a spirituális vezető lenne ő, mármint Vona?
Igen.
De ilyen spirituális vezető már van, úgy hívják, hogy Orbán Viktor.
Őt egy elfáradt, kiégett figurának tartja. Vona egyébként arra számít, hogy Simicska haragja lesújt Orbánra, és az a pörölycsapás szétzúzza az Orbán-körüli mítoszt. Ha ez bekövetkezik – miután a baloldal mára felszámolta magát – akkor a Jobbik lesz az egyik szervezet, amely szerinte kormányra kerülhet.
Vona egyébként a könyvben nem cáfolja, hogy koalíciós kormányzásra készül. Elsősorban az LMP jöhet szóba partnerként, esetleg a Momentum.
Illetve azokra a szakértőkre is számít, – lehetnek azok a fideszesek is – akik a tudásukat hajlandóak az ország jövőjének megváltoztatása érdekében felajánlani. Akik szívesen részt vesznek az újratervezésben.
Ez a könyv címe is, Újratervezés!
Egyébként ez egy jó cím, kifejező, hisz amennyiben rossz irányba indultunk, tehát, ha van jobb, ha van gyorsabb, ha van célravezetőbb, akkor érdemes változtatni, amit a GPS navigáció menet közben is képes megmutatni. Vona azt mondja, hogy az újratervezés érdekében bárkivel képes összeállni. Arra már nem emlékszem, hogy benne maradt-e a könyvben, de nekem azt mondja: akár Szél Bernadett is lehetne az ő külügyminisztere.
Érezted azt, hogy a könyv megjelenése számodra némi kockázatot rejthet, hisz Havas Henrik segít szalonképessé tenni az egykori szélsőséges politikust, illetve az ő átváltozását?
Kétségtelen, vannak, akik attól tartanak, hogy a könyvvel legitimálom Vona Gábort, ami hülyeség. Nem feltételezem, hogy ha valakiről írok egy könyvet, akkor az illetőt ezzel hitelesítem. Ez a könyv legfeljebb abban segít, hogy a választó tájékozódjon. Ez a cél. Ebből a könyvből kiderül, hogy Vona Gábor vagy egy képmutató gazember, aki hazudik, hogy a választást megnyerje, vagy pedig egy olyan ember, aki megjárta a saját útját a radikalizmustól, tehát a szélsőjobbtól, a néppárti elnökségig.
Az a kérdés, hogy a választó elhiszi-e, hogy az út, amit Vona megtett, valóban visszafordíthatatlan. A könyv megírása után te elhiszed?
Én igen, de szerintem a többség azért szavaz majd rá, mert nincs más. Ne felejtsd el, a választók 60 százaléka változást akar, köztük vagyok én is. Ha megnézed a választékot, akkor megerősítheted, hogy jobb híján szavaznak majd rá.
Ha hatalomra kerülve újból szélsőjobboldali irányba fordulna, nem okoz majd neked lelkiismeret furdalást, hisz azért mégis a Jobbik vezetőjét népszerűsíted!?
De ha Szél Bernadett a külügyminiszter, Mellár Tamás a pénzügyminiszter, Bod Péter Ákos a nemzeti bank elnöke, akkor nem lehet radikalizálódni…
Kérdés, hogy ez lesz-e.
Ez a célja! Koalíció és a szakmai kormányzás. Adhatja az Együtt is az egészségügyi minisztert. Kétségtelen, a Fidesz-elittel Vona is le akar számolni, és ha a bíróság úgy dönt, akkor csapatostól mennek a börtönbe. Tehát a most még a háttérben dolgozó szakemberekre is szükség lesz, de persze ez nem az én dolgom.
Viszont hiába gondolkodik a Jobbik elnöke koalícióban, ha saját szavazói, akik továbbra is rasszisták vagy antiszemiták, esetleg zászlót akarnak égetni, azok nem szavaznak rá. Nincs ilyen veszély?
Amikor a hanuka üdvözlet után a vecsési alapszervezet fellázadt, és kivált a Jobbikból, Vona elnevette magát, és azt mondta: annál jobbat nem tehet a Fidesz, mint hogy a radikálisokat elszipkázza, legalább nem kell őket elküldeni. Egyébként a könyv érdekes része, amikor egy éve a párt alelnökeit elküldte. Öt perc alatt leváltotta őket.
Szerinted azt érzi Vona Gábor, hogy nélküle nem lehet Orbán Viktort leváltani?
Azt érezheti, hogy a kormányváltás előfeltétele a Simicska által beígért atombomba.
Erről konkrétan beszél a könyvben?
Hogy létezhet atombomba, arra csak következtetek, mert vannak hordozók, amik fenntartása sokba kerülhet. A Hír TV, a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, és a plakáthelyek komoly pénzeket emésztenek fel.
Azt sajnos nem sikerült kihúznom Vonából, hogy van-e kapcsolata Simicskával, vagy nincs.
A Jobbik néppárttá válásához szükségesek voltak a vizslakölykök, akikkel Vona Gábor korábban fotóztatta magát. A jövőben pedig Havas Henrikkel együtt dedikálhat. Ez neki szavazókat jelent, neked pedig sikert?
Nyilván lesz egy könyvbemutató, közös dedikálások is lehetnek, ez elképzelhető. De azt világosan megmondtam, hogy semmilyen kampányrendezvényen nem veszek részt. Megírtam az utószóban, hogy bárki bármit mond, nem lettem hirtelen jobbikos. Végül is nekem mindegy, hogy ki lesz a miniszterelnök, Szél Bernadett vagy Karácsony Gergely, csak a jelenlegi kurzus ne folytassa.
Szóval nem a Jobbik választási sikere hajt, inkább valamiféle újságírói teljesítmény, esetleg pusztán anyagi megfontolásból írtál portrét Vona Gáborról?
Azt nem állítom, hogy a pénz nem érdekel, bár anyagi problémáim régóta nincsenek. A dicsőség sem izgat már, hisz mindent elértem, amit valaha szerettem volna. Halálosan komolyan mondom, hogy engem csak a munka érdekel. Emlékszem, hogy egyszer hat-nyolc hónapot töltöttem az ápoltak között a Lipótmezőn. Volt már a praxisomban narkós, kurva, életfogytos. Iszonyúan megrendítő volt, amikor egy heroinistával beszéltem, aki a Lipótmező belgyógyászának a lánya, és aki albán meg csecsen drogdílerek kurvája lett. Tíz éve tiszta volt már, amikor elmondta nekem, hogy milyen poklokon ment keresztül az életben maradásáért. Élveztem azt is, hogy most megjelent a dolgozószobámban egy ember, aki pártelnök, és akinek meggyőződése, hogy Magyarország miniszterelnöke lesz. Érdekelnek ezek a dolgok.
A könyv te ötleted volt, vagy Vona Gáboré? Esetleg Simicskáé?
Az enyém.
A bevétel pedig?
Az enyém, magánkiadásban jelenik meg a könyv.
Simicska nem is támogatta?
Nem, de nagyon szeretnék vele beszélni. Meg akarom tudni, hogy mennyiért rakja ki a könyv plakátjait. Ugyanis mint mondtam, saját kiadásban jelenik meg a Vonáról szóló könyv.
Biztos vagyok benne, hogy a Jobbik segít majd, hisz a párt ezernél is több plakáthelyet vett Simicska Lajostól…
Vudupolitika és ráolvasásbajnokok manipulációja, nagy liberális fordulat, Magyarországot „szidalmazó” EP-képviselő, EU-s politikai bűnözők és öltözködési tanácsok – a kormánysajtó alternatív valóságából szemezgettünk.
A Magyar Idők publicistája a Fidesz tisztújítása után
„Hiába vezetik a népszerűségi listákat minden kutatóintézetnél évek óta toronymagasan a kormánypártok, a vudupolitika ráolvasásbajnokai gátlás nélkül kormányváltó hangulatot vizionálnak.
A józan ész hívei gyakran gondolkodnak el azon, milyen súlyos, átláthatatlan köd ereszkedhetett az Orbán-fóbiások agyára, vajon miért produkálnak kifejlett elmegyógyászati kórképeket megnyilvánulásaikban. Ám ez tévút. Egyáltalán nem azért magyaráznak félre minden mérési adatot, nem azért vonnak le elképesztő következtetéseket minden eredményből, mert bolondok lennének.
Nagyon is tudatos manipuláció szándéka vezérli a közérzetromboló társaságot, aminek áldozatává válhat mindenki, aki nem figyel kellőképpen. Ezért fontos, hogy lelepleződjön az az álságos módszer, amely az idiótákat is beleszámítja a rezsimelsöprő kisebbség létszámába!”
Az Origo Apáti István jobbikos képviselőről
„Aki nem ma jött a falvédőről, az eddig is körülbelül tisztában volt vele, hogy a Jobbik, élén Vona Gáborral egy frászt néppártosodik, csupán a választók emlékeit törölné ki a múltról, hogy elhitesse magáról, hogy a párt bizony farkasból lett bárány. Ennek az erőlködésnek egy viszonylag látványos állatorvosi esete Apáti István jobbikos országgyűlési képviselő, aki a zsidózó radikális szerepet szögre akasztva lett a nagy liberális fordulat reklámarca.”
A Pesti Srácok Guy Verhofstadtról
„Ismét szidalmazta Magyarországot Guy Verhofstadt, liberális EP-képviselő. A hazánkat rendszeresen ócsároló politikus ezúttal egy Strasbourg-i sajtótájékoztatón vette elő a Nemzeti Konzultációt, amit antiszemintának nevezett, Orbán Viktort pedig ismét leárulózta. Természetesen kijutott a sárdobálásból a lengyeleknek is.” (a helyesírási hiba és az elütés is az eredeti szövegből való)
A Magyar Hírlap arról, hogy az amerikai kormány támogatná a független magyar sajtót
„Miközben a nálunk az NGO-k külföldi támogatását átláthatóbbá tenni akaró törvényre üvöltő farkashordaként magát oly „függetlenül” rávető Brüsszel ezen washingtoni, vészjóslóan hidegháborús, a sajtószabadságot szaúdi karddal ledöfő amerikai lépésére válaszul csukaként hallgat. Beleértve az olyan EU-s politikai bűnözőket is, mint Juncker bizottsági elnök vagy Verhofstadt liberális frakcióvezér. (…)
Egy olyan országban, ahol bármely kis faluban vidáman fogható a média alapcsomagban a legnézettebb RTL Klub híradója, az ATV vagy a Hír Tv. Míg sok esetben még a prémiumcsomagból is hiányzik az Echo Tv, ami azt mutatja, a kormány – sajnos és érthetetlen módon – még a töredékét sem hajlandó megvalósítani az ellene felhozott vádtömegeknek, azaz nem emeli fel a kagylót, és közli e kábelszolgáltatókkal, talán elég a politikai diszkriminációból, miközben hatalmas profitot vágnak zsebre.”
Újabb öltözködési tanácsok a Riposttól
„Több férfit megkérdeztek az interneten arról, hogy milyen ruhákat szeretnek látni a nőkön. Az eredmények alapján mutatjuk, melyek azok a divatos darabok, amikért a legjobban odavannak. Egy dolgot ne felejts el, hogy mindennek ellenére elsősorban magadnak öltözz fel, fontos, hogy jól érezd magad abban, amit viselsz. Egy magabiztos, pozitív kisugárzású nőnél szexisebb nincs! Persze jó, ha tudod, mi a kedvence a másik nemnek.”
Szombat van, november 11-e, Márton napja megnéztük, miről írnak a mai lapok.
Orbán elszámoltatására készül Vona
A Magyar Nemzetnek adott interjút Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Többek között azt mondta: személyesen Orbán Viktor elszámoltatását ígéri hatalomra kerülésük esetén, bár az nem derült ki, hogy miért. Szerinte a jövő tavaszi választásig még történhet valami, ami kikezdi a jelenlegi rendszert. Úgy érzi, Polt Péter legfőbb ügyész még 2019 előtt „átadja a helyét”. Azt is mondta:
Soros-terv nem létezik, ez egy „kommunikációs termék”.
Arról is beszélt, hogy a Jobbiknak szerinte eddig is voltak meleg szavazói, és bár korábban betiltotta volna a Pride-ot, és több dolog neki se tetszik ott, most már azt gondolja: törvényes keretek között bárki felvonulhat, amíg másokat nem sért.
Kertvárosban gyakorlatozik a TEK
Budapest 15. kerületében, az egykori orosz katonai kórház területén, az egyik elhagyatott, több szintes épületben tart rendszeresen robbantásokkal, füsttel, lövöldözéssel, járó gyakorlatokat a Terrorelhárítási Központ – írja a Népszava. Az épület tüdőgondozó, másik oldalán pedig pszichiátriai, pszichológiai, addiktológiai szakrendelés működik,
a közelben általános iskola is van.
A lap szerint a környéken lakók közül többen panaszkodnak a gyakorlatok miatt, a TEK viszont azt válaszolta: engedéllyel használják az épületet, panaszokról pedig nem tudnak.
Készen áll a Fidesz a választásra
Gulyás Gergely, a párt alelnöke és frakcióvezetője a Magyar Időknek azt mondta: a pártban mindenki tudja, hogy óriási a választás tétje,
szerinte „ijesztő”, mit kezdene a baloldal a hatalommal, ha győzne.
Beszélt a párt vasárnapi kongresszusáról is, amelynek a legfontosabb feladata szerinte a választásra való felkészülés és a számadás. Azt is mondta: december elején az országos választmány fogja megerősíteni az egyéni választókerületekben induló jelölteket.
Egyre rosszabb a magyarok angoltudása
Az Education First kutatása alapján írja a 24.hu, hogy egyre gyengébben beszélnek angolul a magyarok. 2012-höz képest 11 helyet esett vissza az ország a rangsorban, most 19. a 80-ból (igaz, 2015-ben 21. volt). A világon ez elfogadható eredménynek számít, Európában azonban csak a középmezőnyhöz elég.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett.
Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.
Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,
szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.
Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.
Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,
HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.
A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.
Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó
Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc
Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy „a populista vezetők nem hoznak valós változást”.
„Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.
Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt
Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.
A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.
Kit szolgál a magyar rendőr?
Fotó: Facebook
24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül, alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.
A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.
Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta
Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.
Őrző-védő cégek milliárdos csalásai
115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.
A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.
A gyanú szerint több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
Radioaktív felhő Európa fölött
Forrás: Pixabay
Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.
24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Maradjunk annyiban, hogy nem igazán „az állampolgárt” szolgálták és védték.
„Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán” – írta Facebook bejegyzésében Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke, aki felvételt is készítette az akciózásról és a rendőrségi fellépésről, ami – a kívülálló számára – nem tűnik másnak, mint politikai vegzálásnak.
Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán.
De nem ez volt ez egyetlen „érdekes” rendőri akció az elmúlt egy napban. A másikról Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon.
Péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban. „Gondolom, nem kell magyaráznom, súlyos távolság van a nevezett párt és az én nézeteim között. Ami azonban itt történt, az a legócskább „komcsi” időszakot idézi” – írta bejegyzésében Wittinghoff Tamás.
Péntek délelőtt dolgozunk a hivatalban, s egy munkatársam hívja fel a figyelmem, az iroda ablakán keresztül látható…
„A mi pénzünkön (a festők végezhetnének hasznosabb munkát) a kormányhivatalos hölgy instrukciói mentén kirendelt rendőrök felügyeletével (őket meg ilyenre felhasználni végképp gyalázat!) fojtja bele a szót a hatalom az egyik politikai szervezetbe.”
A hét utolsó munkanapján a Rékák ünneplik névnapjukat. Borongós a reggel, és egész nap felhős időre lehet számítani, a csúcshőmérsékletek pedig 10 fok körül lesznek pénteken. De legalább már itt a friss lapszemle:
Magyar Nemzet: A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere
Vannak olyan háziorvosok, akik még egyáltalán nem tudták használni az új, kétmilliárd forint közpénzből létrehozott elektronikus egészségügyi rendszert, másoknak pedig problémásan működik a rendszer a Magyar Nemzet beszámolója szerint. A jelek szerint ugyanis a kisebb cégek nem tudtak idejében felkészülni a megfelelő fejlesztésekkel, így gyakorlatilag megbénították egyes orvosok munkáját – írja a lap. „Az a gond, hogy a háziorvosok nem tudták az élesítés előtt ellenőrizni, hogy a saját programjuk megfelelően működik-e, így csak november elseje után derült fény a problémákra” – mondta a Magyar Nemzetnek Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.
Népszava: A Mészáros-papírok csodája a BÉT-en
A befektetők díjazzák, hogy a felcsúti polgármester kormányközeli kapcsolatai révén gyakorlatilag minden vagyonelem felvásárlására képes – írja a Népszava. Hónapok óta óriási a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a részben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez, Orbán Viktor kormányfő közeli barátjához köthető társaságok, a Konzum, az Opus (korábban Opimus) Global és Appennin kapcsán. Azonban aligha akad olyan, a tőkepiacon, illetve a vállalatértékelésben járatos szakember a lap szerint, aki képes lenne megtippelni, hogy mennyit is érhetnek valójában ezek a cégek.
Magyar Hírlap: A magyar migrációs politika közel áll a Fehér Házhoz
Több közös pont is van a Fehér Ház és Budapest politikájában, az Obama-adminisztráció által örökül hagyott külügyi apparátus azonban eddig a változás gátja volt – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Mike Gonzalez, az amerikai Heritage Alapítvány vezető elemzője. Szerinte az üldözött keresztényekért tett intézkedések és több szociálpolitikai döntés is szimpatikusak Donald Trump számára. Arra a kérdésre, hogy értik-e Washingtonban a magyar politikát, Gonzalez úgy válaszolt, hogy bízik benne, hogy „az Orbán-kormány nem mond le a Trump-adminisztrációról, csak mert eddig nem váltak be a hozzá fűzött remények” – írja a lap.
Magyar Idők: A vármegyések nem függnek a Jobbiktól
Nem mérlegelte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, hogy a balra sodródó Jobbik mit fog szólni a volt szocialista miniszterelnök, Horn Gyula szobrának letakarásához. Incze Béla, a szervezet vezetője a Magyar Időknek arról beszélt, hogy amit tesznek, nem befolyásolja az, hogy a Jobbik éppen jobbra vagy balra nyit. A vármegyések azzal magyarázták a szobor elleni akciót, hogy elfogadhatatlan, hogy az ’56-os megtorlások fő alakjának emlékműve lehet közterületen. „Mi egy mozgalom vagyunk, és megítélésem szerint minden párt esetében igaz, hogy ahol a nagypolitika elkezdődik, ott az elvek véget érnek” – mondta Incze.
Azért idehaza is vannak változások. Ami nemrégen még elképzelhetetlen lett volna, az mára valósággá vált. Vajon a Jobbik közönsége „szelídült meg”, vagy a Demokratikus Koalíció elnöke vált számukra elfogadhatóbbá?
A Republikon Intézet a 24.hu megbízásából a baloldali ellenzék és a Jobbik együttműködésének a lehetőségéről készített felmérést. Ez egyébként olyan kérdés, amely mindkét említett tábor szimpatizánsait megosztja. Ám a helyzet ma korántsem annyira egyértelmű, mint akár csak egy évvel ezelőtt is, amikor egyik tábor sem akart hallani a másikról. Mind a DK, mind a Jobbik szimpatizánsai kártékonynak tartották a másik tábort, és gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartották, hogy bármilyen formában együttműködjenek egymással
Mára ez jelentős mértékben változott Az okokat nyilván mélyebben kellene elemezni, de első megközelítésben is valószínűsíthető, hogy
az Orbán-kormánnyal szembeni ellenszenv tette vállalhatóbbá egymás számára a DK és a Jobbik szimpatizánsait.
Ez persze nem jelenti azt, hogy kedvelnék egymást, vagy a másik tábor vezetőit, de figyelemre méltó, a baloldali-liberális ellenzékkel szimpatizálók egyharmada a kormányváltás érdekében a Jobbikkal is hajlandó lenne együttműködni. Még ennél is meglepőbb lehet, hogy a Jobbik szavazóinak mintegy fele hajlandó lenne együttműködni a baloldallal, 50 százalékuk pedig azt mondja, hogy Gyurcsány Ferencre is szükség van a kormányváltáshoz.
A választásig még mintegy fél év van hátra, kérdés, az év végén milyen számokat közölnek velünk ebben a témakörben a kutatók.
Bár hivatalos közlemény még nincs, azt csak jövőre teszi közzé a köztársasági elnök, mégis mindenki készpénznek veszi, hogy a választásokra pontosan öt hónap múlva, április 8-án kerül sor. Mondhatjuk: kézzel fogható közelségbe került, lényegében karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy kiderüljön: melyik párt kezébe kerül a kormányzás, netán koalícióra kényszerül-e a győztes.
Ma nem szívesen ajánlanám senkinek, hogy fogadásokat kössön az ellenzék győzelmére. Ha Angliában lennénk, erre is lehetne fogadni; csak, akinek sok pénze van, azaz rendelkezik felesleggel, az kockáztathatna, igaz siker esetén komoly summa ütné a markát. Egymás közti játékban fölállítottuk a mi kis bookmaker irodánkat, és a következő eredmény jött ki (konszenzussal): a Jobbik esélye 1 a 10-hez, a szocialistáké 1 a 100-hoz, a Demokratikus Koalícióé 1 az ötvenhez, az ellenzék közös csapatának 1 az 5-höz esélyt adtak a kollegák, míg a Fidesszel kapcsolatban némiképp megoszlottak a vélemények, volt, aki 1 az 1.5-höz, de volt aki, megrögzötten kormány váltást akarván 1 az 5-höz adta a Fidesz nyerési esélyeit. (Az LMP-re és a Momentumra nem szavazott a stáb, valószínűleg feledékenységből…)
Belátom, nem túl tudományos megközelítése a választási esélyeknek, de abban sem vagyok biztos, hogy a közvélemény-kutatások pontosabb eligazítást nyújtanak.
Mindenesetre, akárhonnan is közelítjük, mindenhonnan arra az eredményre jutunk, hogy ma a Fidesz toronymagas esélyes, esélyesebb, mint négy évvel ezelőtt, amikor ugye kétharmadot besöpörve vihette tovább a kormányzást. Éppen ezért ez a kétharmad kiáll ma is neki; sokat kell hibáznia ahhoz, hogy lerontsa az esélyeit.
No de álljunk meg egy szóra: hiszen az Orbán-féle csapat rendre hibázik, sok csapás éri, gondoljunk csak például az azeri pénzek ügyére, vagy Mészáros Lőrinc mesebeli gazdagodására, vagy Tiborcz-Orbán Ráhel villavásárlására és még sorolhatnám. És mégis: a Fidesz, ahogy mondani szokás, mindent kihord lábon, nemhogy csökkenne a támogatottsága, a Mediánnál jelentősen nőtt is. Pedig nem lehet azt állítani – legfeljebb a hívők részéről -, hogy a kormányzati sikerek indokolják a népszerűséget; komoly gazdasági elemzők szerint a manipulációktól sem mentes – lásd az államadósság átcsalása a jövő esztendőre – mutatók inkább a kommunikáció eredményességéről árulkodnak, mint valóságos teljesítményről. Abban is megegyeznek az elemzők, hogy a világpolitika és a világgazdaság alakulása szerencsésen érte Orbánt – azt azért tegyük hozzá: ez mindannyiunk sikere, hiszen a válságok a mi életünket teszik tönkre -, valamint az Európai Uniótól érkező pénzek, amelyek felhajtó erőt jelentenek a magyar gazdaság számára.
Természetesen nem illik elvenni a Fidesztől azt, ami az érdeme: Orbán hihetetlenül zárt, fegyelmezett csapatot hozott össze, amelyet maximálisan ural is, nincs kibeszélés, nincs a másik nyilvános lejáratása, vagy megbélyegzése; egy Fidesz-káder csak akkor veszíti el az oltalmat, ha védhetetlenné válik. Itt mindenki tudja a feladatát, és kötelesség-szerűen végre is hajtja azt. A kommunikációs leckének igyekszik mindenki megfelelni; mindenütt ahol csak kell és lehet – oda is, ahová nem (vö: Semjén Zsolt) – beleszövi mondandójába a napi aktuális gyűlöletbeszédet, immár lassan két éve a migránsozást és a sorosozást. (Volt idő, amikor úgy tűnt: túlfuttatják ezt a témát, nincs már benne tartalék, aztán kiderült: van még benne. Olyannyira, hogy még intenzívebbé tették, két, úgynevezett nemzeti konzultációt is építettek rá, mondanám, hogy csúcsra járatták, de csak óvatosan: a hátralévő öt hónap hozhat még új elemeket. Sőt: biztosan hoz is. Pláne, hogy az ellenzék egyre kevésbé tud vele mit kezdeni, védekezés képtelen, és akkor még nem szóltunk az ellentámadásról.)
Hja kérem az ellenállás.
Az erre a feladatra kijelölt Magyar Szocialista Párt egyelőre azzal van elfoglalva, hogy a saját belső erőivel szemben mutasson valamilyen ellenállást.
Ez az esztendő igazi mélyrepülést jelentett számukra, s bár noha személyében megtalálni vélték új, karizmatikus, erős vezetőjüket, a kaland csúfos véget ért; szinte folyamatos zuhanást, házi acsarkodást, állandó békétlenséget, népszerűségvesztést hozott. Ezért is alakult olyan gyászosan a mi kis házi felmérésünk:
a kollégák minimális esélyt adtak annak, hogy innen lehetséges volna nyerni. A legnagyobb baj az, hogy ezt ma már a szocialisták sem hiszik, és ez meg is látszik rajtuk.
Igyekeznek ugyan egy-egy a nyilvánosság előtt zajló háború után felemelni a fejüket, de mindig akad valaki, belülről persze, aki gondoskodik arról, hogy ez ne tartson sokáig. Öt hónappal a választások előtt az MSZP huszonhét éves mélypontjánál tart, és ma már csak abban bízhat, hogy valahogy sikerül elhitetni a partnerekkel: tévednek a közvélemény-kutatók, és ők továbbra is joggal tartanak igényt a legerősebb ellenzéki párt címére. Vesszőfutások a baloldal számára azért is veszélyes, mert a hagyományos szavazótábor egy része nem hajlandó más pártot választani, az MSZP-t pedig nem tudja, vagy nem akarja.
Molnár Gyula elnök, aki éppen a Független Hírügynökségnek nyilatkozva jelentette ki: most már erős kézzel fogja irányítani a pártot, egyelőre kénytelen saját személyiségét visszaépíteni, főként azok után, hogy egyik párttársa nyílt támadást indított ellene, és ennek a nyílt támadásnak a legenyhébb szövegrésze az, hogy tönkretette az MSZP-t.
Mondani sem kell, ezek az állapotok nem segítik az integrációs megállapodásokat; a gyengülő szocialisták könnyen keltik azt a képzetet a partnerekben, hogy az így lehulló szavazatok őket erősítik, ami talán igaz is lehet, de a baloldal tábora ez által egy cseppet sem nő. Akkor viszont azzal a kérdéssel szembesül a választó: vajon mi a fontos ezeknek a pártoknak, saját erősödésük, esetlegesen egy, vagy két hellyel több a parlamentben, vagy az Orbán-rezsim leváltása. Azért használom a rezsim kifejezést, mert ez maguknak ezeknek az ellenzéki formációknak a szóhasználata, ami elvileg arra utal, hogy számukra ez az elsődleges cél. A magyar lakosság ama része, aki nem a Fideszt támogatja, már régóta reméli, hogy a retorika és a cselekvés egyszer majd összhangba kerül, és valóban Orbán rendszerének felszámolása az elsődleges feladat, de újra és újra csalódnia kell; ma rosszabbnak látja a helyzetet, mint négy évvel ezelőtt volt.
Ma sem tudni pontosan mi a helyzet ezen a területen. Azt érzékeljük, hogy az MSZP vált a legerősebb összefogás-pártivá, átvette ezt a szerepet a Demokratikus Koalíciótól, amely viszont ez ügyben éppen saját magával került szembe; a közös indulást – listát – teljességgel kizárja, a koordinált egyéni jelöltek állításában tűnik partnernek; olykor úgy hallik, az erő pozíciójából. Szó, ami szó a DK haszonélvezője lehet az MSZP visszaesésének, de mint jeleztük, ebből semmilyen pozitív élménye nem származik a baloldali tábornak. Gyurcsány taktikája elég világosnak látszik; amíg Botka volt a színen és erősödni látszott az együttműködő orcáját mutatta a nyilvánosság felé, a szocialista hanyatlás óta viszont az elutasítót. Meglehet, mindez a politikai taktika része, de az is lehet, hogy számára ma már fontosabbnak tűnik egy tíz százalékot felmutató párt vezetése. Cselekedeteit nyilván az is meghatározza, milyen realitása van a Fidesz legyőzésének, vagy megszorításának, összeszedhető-e a kutatások által kimutatott Orbánt eltávolítani akaró többség vagy sem. És ahogy közeledünk az áprilisi határidőhöz, annál kevésbe lehet a pozitív válaszhoz vérmes reményeket fűzni.
Már csak azért is, mert az LMP, csakúgy, mint négy éve, ezúttal sem hajlandó sem a DK-val, sem az MSZP-vel szövetkezni, bár az nem teljesen dőlt még el, hogy a koordinált egyéni-jelölt állításába hajlandó-e beszállni. Mai tudásunk szerint nem, s noha átmenetileg, Szél Bernadett vezetővé választásával erősödött az a hit, hogy Schiffer András után benne kompromisszum készebb emberre találtak a pártban, miniszterelnök-jelöltté választása utáni megnyilvánulásaiból kiderült: mindez csak hiú ábránd. Annyi azonban vitathatatlan, hogy jelenleg úgy tűnik: az LMP is belekapaszkodhat egy-két szocialista szavazóba, miáltal elérhetik a – biztos parlamenti párt státuszát. A jelek arra utalnak, hogy az LMP Szél Bernadett irányítása mellet is jól érzi magát a Fidesz ellenzékeként.
Valami hasonlóra vágyik a Momentum is, illetve elsősorban arra, hogy helyhez jussanak a parlamentben. Fekete Győr Andrást sokan hasonlítják a fiatal Orbánhoz, amiből legfeljebb annyi igaz, hogy sem ő, sem a pártja egyelőre nem kiszámítható. Azt látjuk, hogy fiatal, jó arcok alkotják az élcsapatot, de hogy ez a csapat merre tart, egyelőre nem világos.
Mint ahogy azt sem látjuk, merre megy a Jobbik. Simicska Lajossal a háttérben jelentős irányváltáson ment keresztül, de ezt egyelőre kevesen hiszik el neki, vagy kevesebben, mint szeretnék. Orbán hajdani barátja mindent feltett a Jobbikra, de az átütő siker azonban hiányzik. Azt ugyanis nem nevezhetjük annak, hogy ma már egyértelműen a második legerősebb párttá váltak, de esélytelenek a kormányváltásra. Sokan és sokszor rebesgetik, igaz nagyon halvány hangon, hogy ehhez
a váltáshoz teljes összefogásra lenne szükség, azaz egy olyan együttműködésre, amely a baloldaltól a Jobbikig tart, erre azonban a baloldal pártjai nem vevők, úgy érzik maradék elveiket is feladnák, ha belevágnának egy ilyen közösködésbe.
Egyébként a közösködés ehelyütt azt jelentené, hogy az ellenzék valamennyi pártja megegyezne a koordinált jelöltállításba; nem vitás egy ilyen variáció elvezetne a Fidesz vereségéhez, az időközi választások példája ezt jól mutatta: a választókat nem érdekli, hogy milyen párt neve álla jelölt mögött, ha egyedül álla Fidesszel szemben – a fideszes ellen szavaz.
A Jobbik maga egyébként nem nyilatkozott még arról, hogy miként viszonyulna a koordinációról, mint partner, de nyilván felesleges is lenne nyilatkoznia, úgy sincs rá esély. Így viszont
Simicskának meg kell elégednie a legerősebb ellenzéki párt menedzsere címmel, ami számára aligha lesz elegendő. Ő a porban fekve akarja látni Orbánt.
Ahhoz viszont vagy olyan dokumentumokkal kell előállnia – amelyekről régóta rebesgetnek pletykákat, persze egyre fogyó hittel –, amelyek cáfolhatatlanok lesznek a Fidesz számára, vagy mégiscsak összeszövetkezni a teljes baloldallal (szocialistáktól, liberálisokon keresztül, DK-val, LMP-vel, egyáltalán mindenkivel.)
Egy ilyen variációra egyelőre nincsenek felkészülve a fogadóirodák.
Inaszakadtából. Labanc és bolsevista. Horribilis pénzért. Vörös csillagaként. Ragyogj!
Az Origo a Jobbik lengyel szélsőjobboldali szövetségeiről
„Vona Gábor és pártja hangosan dicsekedett „új” lengyel szövetségesével, a korábban neonáci botrányokba keveredett, utcai mozgalmárból lett, lengyel országgyűlési képviselővel, Robert Winnickivel. Vona személyesen posztolta a „jó hírt” Facebook-oldalán, miszerint megegyezetett Winnickivel az állandó, közös parlamenti közgyűlés létrehozásában. Időközben arra is fény derült, hogy a Jobbik idei október 23-i megemlékezésén a Winnickihez köthető ifjúsági szervezet, a Młodzież Wszechpolska (Összlengyel Ifjúság) tagjai tartottak transzparenst, akik szintén homofób és neonáci botrányba keveredtek hazájukban. Ez különösen azért mulatságos, mivel Vona és a „főnöke”, Simicska Lajos hónapok óta azon dolgozik inaszakadtából, hogy valamilyen fondorlatos módon elnyerje a balliberális szavazók bizalmát.” (az elütés is az eredeti szövegből való)
A Pesti Srácok bloggere a megbélyegzésről
„A széthúzás erősítésével az ország tartását, identitását lehet gyengíteni, a mindent elöntő korrupcióval az ország gazdaságát, jövőbe vetett hitét lehet aláásni. Nem véletlenül tettek így nyolc éven keresztül (2002-től, 2010-ig Medgyessyék, Gyurcsányék, Bajnaiék). Egyszerre labanc és bolsevista ez a gyurcsányista politizálás; támogatja az illegális bevándorlást, az illegális migrációt Európába, Magyarországra, amely lazítaná a népközösségeket, a nemzeti hagyományokat és szétverné a kereszténységet, amire épül a több mint kétezer éves európai kultúra, a csaknem ezerötszáz éves magyar kultúra és hagyományrendszer. Aztán ez a fajta gyurcsányi kirekesztés azért megbocsáthatatlan, mert nemcsak a magyart a magyar ellen uszítja, hanem újra előhozza a megbélyegzés rendszerét, a kommunista rendszer sötét ötvenes éveit, amikor származás, faji megkülönböztetés – pl. svábok kitelepítése, elűzése hazájukból, szlovák-magyar lakosságcsere – szerint osztályozták az embereket.”
A Magyar Hírlap a be- és kivándorlásról
„Hazánknál maradva, 2015 forró nyarán az ország déli zöldhatárán illegálisan belépve több százezer idegen piszkította végig az útjába eső Magyarországot. Hitelképes úti okmányok, igazolvány nélkül. Migránsoknak nevezték magukat, sokan családosan is nekivágtak Európa „legboldogabb” részeibe Ázsiából, Afrikából. Napok alatt amortizálták az ingyen használt vonatok belsejét. Minálunk letelepedni eszükbe sem jutott – nemhogy dolgozni valamiért –, amúgy a nyugati országokban sem akarnak, mert ők vígan megélnek a gazdagok pénzéből, állami adójából. Azóta elkészült itthon – horribilis pénzért – a műszaki határkerítés, amelyen már csak nagy nehezen, szórványosan bírnak átszökni a jöttmentek. Így is havonta néhány százan átbújnak valahogyan.
Napnál is világosabb, hogy temérdek pénzzel – tökéletes nyomású, hamis amerikai dollárokkal? – támogatják valakik az inváziót Európa védtelen, lágy részei felé. A 2015. évi határvillongásoknál felismerhetők voltak az irányítók és ügynökök, a baljós történelmi „muszkavezetők”.”
A 888 arról, mit ír a Guardian Trumpról
„A haladó baloldal vörös csillagaként szolgáló The Guardian Trump tokiói látogatása kapcsán abba kötött bele, hogy az amerikai elnök túletette a koi pontyokat.
A japán császár tokiói palotájában Abe Sindzó japán miniszterelnökkel közösen megtekintették a japán díszhalakat, majd egy tálkából elkezdték etetni őket. A Guardian a cikket egy olyan képpel illusztrálta, amelyen az látszik, amint Trump beönti az eledelt a halaknak.”
A Ripost a frizuradivatról
„Ennél nagyszerűbb viselet nincs! És szenzációsan fogsz kinézni vele. Próbáld ki és ragyogj!
Hogy miért olyan nagyszerű dolog egy lófarok? Mert örökzöld, fiatalos, szexi, a férfiak egyenesen imádják, idén pedig olyan kreatív lehetőségek közül válogathatsz, mint szinte még soha.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az 
115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy 
