Kezdőlap Címkék Jobbik

Címke: jobbik

Bréking nyúz, november 3. – Tudósítás a másik valóságból

0

Egyesével vakuzná szét. Őszintén megdöbbent. Férfias küllem. Tökéletes időpont. Átlátszó bugyi.

Az Origo a Jobbikról

„Van egy mondás, amely úgy szól, hogyha valami úgy totyog, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa és úgy is néz ki, mint egy kacsa, akkor az bizony valószínűleg egy kacsa. Valami ilyesmi a helyzet a Jobbikkal és a párt pulzusát adó gyűlölettel is. A politika engedékeny műfaj, a politikus arca sokat elbír, a politikai emlékezet pedig végtelenül rövid. Erre játszik rá a Jobbik, amely az eszetlen tempóban diktált néppártosodásában addig jutott, hogy végérvényesen kitörölné mindazt, ami arra emlékeztethet, hogy mi is valójában a Jobbik. Vona Gábor tehát feltette a napszemüvegét és egyesével vakuzná szét a választók agyát. Arra gondoltunk, hogy megnehezítjük az egyébként is reménytelen helyzetben levő Jobbik dolgát.

Utólag is nehéz eldönteni, hogy a Jobbik útelágazódása mikor kezdődött. Az egyik iskola úgy vélekedik, hogy Vona még 2014 februárjában, az ominózus nyolc vizslakölyök ölbe ültetésével hirdette meg az aranyoskodás keskeny ösvényének politikáját, mások viszont megesküdnek rá, hogy a pártelnöki 180 fokos fordulatot egy jóval későbbi, 2016 augusztusban nyilvánosságra hozott levéllel tette egyértelművé.”

A Pesti Srácok a Vadai Ágnes – Budai Gyula párharcról

„Bár Vadai szerint nincs szükség a miniszteri biztos munkájára, a Földművelésügyi Minisztérium válaszából kiderül, a magyar mezőgazdaságnak és a hazai élelmiszeriparnak is jelentős, sok milliárd dolláros kárt okoztak – közvetlen és közvetett módon – az Oroszországgal szembeni gazdasági büntetőintézkedések. Itt nem csupán az elvesztett piacok miatt kieső bevételeket kell megemlítenünk, mint veszteség, hanem többek között az elmaradt beruházásokat is. Mint írják, az orosz embargó egy jelentős érvágás volt a magyar gazdaság számára, ennek ellenére az uniós szankciókat minden esetben megszavazta a magyar kormány, az Európai Unió egységét nem bontva meg és gondoskodni kellett arról, hogy az orosz embargó által érintett hazai cégek túléljék ezt a helyzetet. Fontos célkitűzés volt, hogy ne küldjenek el munkavállalókat, a megtermelt termékeket más piacokon elhelyezhessék, és hogy új piacokat teremthessen Magyarország. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ezt a vállalását teljesítette: nem zártak be hazai cégek az embargó miatt, nem küldtek utcára embereket, a meglévő termékeket más külpiacokon elhelyezhették és más szintén az orosz embargó által sújtott országok dömping termékeitől megvédték a hazai termelőket, vállalkozásokat, a magyar piacot. Budai Gyula portálunknak az ügyről azt mondta, őszintén megdöbbent, hogy annak a Demokratikus Koalíciónak a tagja kérdőjelezi meg a munkáját, aki 2016. október közepe óta, párttársaival együtt nem vesznek részt a parlamenti munkában.”

A Magyar Idők véleménycikke a sorkatonaságról

„Nincs sorkatonasága a hazának, van viszont egy sor fejfájásunk… Hogy néznek ki ezek a mai fiatal legények? Aki nem szerelmesedett bele valamilyen rendszeres sportfélébe, arra néha rápillantani is elszomorító. Vézna vagy – épp ellenkezőleg – betegesen elhízott, tornából fölmentett fiatalemberek csoszognak az utcán, üldögélnek a romkocsmákban a férfias küllem legcsekélyebb jele nélkül. Mit is mondtak a régi öregek az ilyen férfiatlan férfira? „No, ez még katonának sem válna be…”

Régi mániám: egy emberséges, gatyába rázós, mondjuk hat hónapos kiképzés (igazi kiképzés, nem rosszindulatú „szívatás”) elkelne a mai legényeknek. Abba nem rokkanna bele sem a behívott ifjú, sem az államkincstár. Sőt jól járna mindkettő. A fiatal tartást, fazont, önbizalmat kapna a felnőttkor elején, a haza meg legényt a gátra… Ráférne mindkettőre.”

A Lokál Benkő Dánielről és párjáról

„Ahogy azt korábban megírtuk, mérföldkőhöz érkezett Benkő Dániel és ifjú kedvese, Bazsarózsa kapcsolata. A szerelmesek ugyanis több mint két év után gyerekvállalásra adták a fejüket. A művészpáros olyannyira eltökélt, hogy nem bízzák a dolgot a véletlenre, ezért egy asztrológus segítségét kérték a fogantatás tökéletes időpontjához.”

A Ripost a bugyidivatról

„Légy őr­jí­tően szexi, sze­rezd be ezt az új és va­dító fe­hér­ne­műt! Ne tar­to­gasd ün­ne­pekre, bát­ran vi­selj át­lát­szó bu­gyit!

Ne ess abba a hibába, hogy csak kivételes alkalmakra tartogatod az egyedien szép fehérneműt, bugyit. Hiszen minden nap különleges nap! Lehet, hogy a világban még sokan túlságosan félénkek, hogy ezeket a bugyikat viseljék, de te akár a legjobb darabot is levadászhatod a boltokban. Vadítóan szexi lehetsz benne, a férfiak pedig szeretik a meglepetéseket, legyen akár lyukas, vagy túlságosan átlátszó, amit viselsz.”

Lapszem – 2017. november 2.

0

Ma az Achilles-ek ünneplik a névnapjukat. Ha van ilyen nevű ember az olvasóink között, de akár az egész országban, tisztelettel köszöntjük! Csendben jegyezzük meg: másodlagos névnapok is vannak, köztük például a Viktorok napja a mai. Ma egy kicsit jobb időnk lesz, mint volt az elmúlt napokban: erősödik a nappali felmelegedés, 10 és 16 fok között alakul a hőmérséklet. De lássuk, miről írnak a mai lapok!

Népszava – Újabb hivatali sztrájkok jöhetnek tavasszal

Országos közszolgálati megmozdulásokat szervez 2018 első negyedévében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), ha a kormány nem dönt a köztisztviselők és közalkalmazottak bérhelyzetének javításáról. Erről a konföderáció Ügyvivő Testülete hozott döntést, miután a központi bértárgyalásokra kizárólagos jogosítványokkal rendelkező Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) az a megállapodás született, hogy nem nyúlnak a minimálbér és a garantált bérminimum egészen 2022-ig (tavaly) elfogadott emelési üteméhez – írja a Népszava.  A közszféra érdek-képviselete egyrészt tiltakozik az ellen, hogy a részvételük nélkül döntenek a közszolgáltatásokban dolgozó 690 ezer ember fizetéséről, másrészt elfogadhatatlannak tartja a tavalyi bérmegállapodás hatására teljesen összenyomott bértáblákat. A Földiák András elnök közleményében úgy fogalmazott: a kezdők bére ma alig marad el a 30 éve a pályán lévő professzorokétól, ami a tudás és tapasztalat állami megbecsülésének teljes hiányáról árulkodik.

Az országos megmozdulások előkészítését azután jelentette be a tömörülés, hogy több mint egy éve nem kaptak érdemi választ a kormánytól a béremelést sürgető kezdeményezéseikre.

Magyar Nemzet – Tésztaüzemmel is jól jár Mészáros Lőrinc

Nettó 48 millió forint értékben építhet gluténmentes tésztát gyártó üzemet Rábaszentmihályon a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. – értesült a Magyar Nemzet. A cégben 50 százalékos szavazati joga van a korábban Opimus Group Nyrt. néven futó Opus Global Nyrt.-nek, amelybe idén tavasszal vásárolta be magát Orbán Viktor milliárdos barátja. A több mint 200 négyzetméteres tésztaüzem megépítésére hat társaságtól kértek ajánlatot, ám csak az Euro Generál nyújtott be pályázatot a meghívásos közbeszerzésen.

A cég ajánlata az eredetileg becsült csaknem 33 millió forintos összegnél 15 millió forinttal volt drágább.

Rábaszentmihály független polgármestere, Horváth Gábor elmondta, hogy nem ismeri Mészáros Lőrincet. Településvezetőként csak arra lesz majd ráhatása, hogy az elkészült üzemet ellenőrizze, mindenben megfelel-e az elképzeléseiknek. A tésztaüzemben a polgármester állítása szerint májusban kezdik el a gyártást, az alkalmazottak pedig nem közmunkásbérért, hanem szakmunkás-minimálbérért dolgoznak majd.

Csak az elmúlt időszakban számos Mészáros-féle projektről érketek híek. Ezeket felsorolva írja a polgári napilap példaként, hogy Mészáros Lőrinc 1,7 milliárd forintért építhet a Penta Kft.-vel egy háromezer négyzetméteres borászati üzemet. Augusztus Ugyanazon a helyrajzi számon borászati beszerzési központot is létesítenek 384 millió forintért. A legutóbbi tendert néhány hete nyerték meg összesen 683 millió forint értékben; ennek keretében szintén egy borászati üzemet építenek a Sárospatak közelében lévő Hercegkúton.

Magyar Idők – Nagy bakot lőttek Vonáék

Meglehet, nagyon rossz vásárt csinált a Jobbik Simicska Lajossal, ha egyetlen fillért is fizetett a milliárdostól kapott plakátokért. A párt a törvénysértésekkel és a törvények kijátszásával volt elfoglalva, miközben megfeledkezett arról, hogy nincs közterület-használati engedélye a plakáthordozókra a területek tulajdonosai­tól. Ezért – írja a kormánylap saját információira hivatkozva – a reklámtáblák elbontására kell számítaniuk.

A lap szerint a Jobbik a megvásárolt plakáthelyekre nem fog tudni hirdetéseket kihelyezni, hiszen a településképet védő hatóságok minden bizonnyal megteszik az engedély nélküli közterület-használat miatt szükséges intézkedéseket. A lap állítja, hogy a párt az akció során jogszabályokat is sértett: a törvény szerint a plakátok megjelenése előtt ugyanis a Jobbiknak a kormányhivataloknál be kellett volna jelentenie a megjelentetés listaárát. A kormánylap nem igazán szemérmesen leszögezi:

Ennek az a célja, hogy átlátható legyen, mire költik a pártoknak járó költségvetési támogatást, valamint hogy a pártok közel azonos feltételekkel juthassanak hirdetési felülethez.

A Jobbik – állítása szerint – ősszel 1100 plakáthelyet vásárolt meg Simicska Lajos cégétől, a Publimont Kft.-től, értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Április óta több ezer – Simicska Lajos cégeinek tulajdonában lévő – plakáthelyet használ a kampányüzeneteinek közvetítésére, amelynek piaci alapú költsége szintén milliárdos nagyságrendű. Ezek miatt is felvetődött a tiltott pártfinanszírozás gyanúja – írja a Magyar Idők.

Magyar Hírlap –  A zárószavazáson kiderül, ki indítana kamupártokat

A kampányfinanszírozási törvény zárószavazásán feketén-fehéren láthatóvá válik, ki akar „kamupártokat” indítani a választáson – írja  Gulyás Gergelynek, a Fidesz frakcióvezetőjének egy sajtótájékoztatójáról beszámolva a szélsőjobbos napilap. A frakcióvezető mondandójából kiemeli: egyértelmű, világos módosítást terjesztett elő a választási szabályokkal kapcsolatban a kormánypárt, amelynek lényege, hogy a választáson fél százalékot el nem érő pártoknak vissza kell fizetniük az állami támogatást, előzőleg pedig nyilatkozni kellene a párt vezető testületéről, amelynek tagjai vagyonukkal felelnének a költségekért. A politikus jelezte, a törvénymódosítás kétharmados támogatást igényel, és aki nem támogatja, az olyan érdekből teheti, hogy „kamupártot” akar indítani.

 

 

 

 

Még jobban elhúzott a Fidesz

0

Jó helyzetben fut neki a választásokat megelőző utolsó fél évnek a Fidesz. A jelek szerint működik a kommunikációja, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem csak hogy torony magasan vezet, de az utóbbi hetekben még növelni is tudta az előnyét. 

 

A pártválasztók 54 százaléka támogatja a Fideszt – ez derül ki a Republikon Intézet októberi közvélemény-kutatásából, amelyet az intézet médiapartnereként a 24.hu közölt elsőként. Megállt az MSZP támogatottságának az esése, 12 százalékon. A Jobbik maradt 15, az LMP pedig 6 százalékon, a Demokratikus Koalíció egy százalékpontos eséssel 5 százalékon áll.

A teljes népesség körében a Fidesz és az MSZP tudta növelni a támogatottságát egy-egy százalékponttal, előbbi 32, utóbbi pedig 8 százalékra. A szocialistáknál csak egy kicsivel van kedvezőbb helyzetben a Jobbik a maga 9 százalékával. Az LMP 4 százalék, míg a DK 3 százalékon áll az összes megkérdezett között. A Momentum 2, az Együtt és az MLP 1-1 százalékot tud felmutatni a teljes népesség körében, a Párbeszéd viszont a szeptemberi 1 százalékot sem érte el. A pártot választani nem tudók vagy nem akarók aránya hat hónappal a választások előtt 40 százalék.

Jó irányban mennek a dolgok?

A Median is a napokban tette közzé októberi felmérését, amelynek eredménye szerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében 61 százalék. Második helyen a Jobbik áll 14, a harmadik az MSZP 9 százalékkal. A DK-t 7 százalék választaná. A biztos szavazók 30 százaléka nem jelölt meg pártot.

A kormány teljesítményének megítélése és a lakosság általános közhangulata is fokozatosan javul. Októberben a válaszadók 48 százaléka adott „jó” osztályzatot az Orbán-kormánynak, és 44 százalék szerint az országban jó irányba mennek a dolgok – idézte  felmérés eredményét a HVG.

Bréking nyúz, október 31. – Tudósítás a másik valóságból

0

Művészet. Vegytiszta. Már rotyognak. Szájával etet egy tevét.

Az Origo egy Alfahír-cikkről

„A „Nem az nyeri a választást, akinek a rendezvényeire több ember” című bűvészmutatvány hanyag eleganciával összerakott huszonegy sora úgy tökéletes, ahogy van. Csodálatos mestermű született az Alfahír szerkesztőségében, pár év múlva újságíró-iskolákban fogják mutogatni az anyagot, hiszen megszületett a minőségi pártújságírás Don Perignon-ja.

(azt nem tudjuk, hogy ez csak elütés-e, vagy a sorok írója rosszul tudja a pezsgő nevét – a szerk.)

A Szerzőben rejlő tehetség már az első két szóban megmutatkozik, hiszen ennyivel össze tudja foglalni cikkének lényegét, ami be kell látni, hogy minimum prémium kategóriás bravúr. Ha valakiben még ezután is felmerülnének kérdések zsenialitásával kapcsolatban, a következő sorok egész biztosan meggyőzik, hogy ez bizony maga a művészet. Ugyanis, ahogy elhagyja a tollát az a bizonyos két szó, az „értelmetlen számháború”, olyan számháborút kap a nyakába az olvasó, hogy egész életére elmegy a kedve a Jobbik-rendezvények résztvevőinek számolgatásától. Az erős indítást követően nincs megállás, bődületes sebességgel érkeznek egymás után a főszereplők.”

A Pesti Srácok a mezőgazdaságról

„Simicska Lajos szebb napokat látott médiaportfóliójának aktív közreműködésével kívánja befolyásolni a pénteki agrárkamarai választások eredményét az egykori kommunista agrárszervezet jogutódja, a mai napig a baloldal kizárólagos érdekszférájához sorolható Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az elmúlt egy hónapban a Magyar Nemzet és a Hír Tv mintegy tucat cikkel és adással, vegytiszta MOSZ-propagandával uszított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ellen, miközben az agrárkamarai választások kampányában a szocialista bekötésű szövetség mellett lobbizott. Az eddig is köztudott volt, hogy Simicska Lajos milliárdos agrárérdekeltségeivel szép nagy szeletet hasít ki a mezőgazdasági támogatások hazai tortájából, de új jelenség, hogy az oligarcha már az „agrárszervezetek MSZP-jének” is aláterceltet a médiumaival, ha kormányzati célkitűzések megfúrásáról van szó.”

A Magyar Idők a fővárosi ellenzékről

„Kár, hogy erre Horváth Csaba „nem emlékszik”, vagy csak kiment a fejéből. Megjegyzem, a részletekről meg lehetne kérdezni akár a városháza akkori tekintetes elöljáróit is, például Demszky Gábor főpolgármestert vagy helyettesét, Hagyó Miklóst. Netán az akkor még szocialista színekben gombnyomogató Gy. Németh Erzsébetet, aki most a DK frontembere. (Igaz, Erzsike elsősorban „metrós”; földalatti­vitái Tarlós Istvánnal csak azóta lanyhultak, amióta a 4-es metró eltapsolt milliárdjai után kutakodó OLAF-bizottság őt is meg akarta hall­gatni a disznóság részleteiről.)

Úgy fest, a fővárosi ellenzék önmagát aprítja a levesbe.

Már rotyognak.”

A Ripost Hódi Pamela nyaralásáról

„Tunéziában élvezi a napsütést Hódi Pamela! A csinos anyuka a családjával és kislányával utazott a tengerpartra, hogy az elmúlt hónapok eseményei után kicsit kikapcsolódjanak.

A vakációról Pamela már számos fényképet megosztott az Instagram-oldalán, a legutóbbi videója azonban minden eddigin túltesz.

A felvételen Pamela a szájával etet egy tevét, majd ijedten toporzékolva hátrálni kezd az állat elől.”

Bréking nyúz, október 29. – Tudósítás a másik valóságból

0

Kollagénalapú szépségkoktél. József Attilára áttolt pénzkupac. Jobbikos identitásválság. Az ember, aki anyagnak hiszi magát.

Kulcsár Edina előadása a Lokálnak

Most egy kollagénalapú szépségkoktélt iszom, ami megkönnyíti a napi szépségápolásomat, hiszen csak inni kell. Egyedisége nemcsak a nagyon magas kollagén-összetevőben rejlik, de hialuronsavat, elasztint és még megannyi értékes vitamint is tartalmaz.

Az Origo Mádai Vivien végzetes hibájáról

Melyik költő nem írt regényt? – ez volt a kérdés Az 50 milliós játszma október 28-i adásnapján, amikor Mádai Vivien és Istenes László voltak épp a játékosok. Kosztolányi Dezső, Tóth Krisztina és József Attila voltak az opciók, de csak tippelni tudott a két műsorvezető. Már csak egy-két másodperc volt hátra, amikor Mádai hirtelen áttolt több pénzkupacot József Attilára, ami amúgy a helyes válasz lett volna, de így az a helyzet állt elő, hogy abban a pillanatban, amikor lejárt az idő, az összes lehetséges válaszon volt épp tét.

A Magyar Idők a Jobbik identitásválságáról

Hiába próbál ugyanis az egykori nemzeti párt hasznot húzni a baloldali válságból, az csupán tovább hitelteleníti a nemrég még a választó­jogi cenzus javaslatával, a cigánybűnözés emlegetésével, a homoszexuálisok és a nyugdíjasok szidalmazásával a szélsőjobboldali szavazóknak udvarló Jobbikot. A baloldali és liberális szavazóknak szóló üzenetekkel tehát saját magának árt Vona Gábor, tovább mélyíti a Jobbik identitásválságát.

Czakó Gábor a Magyar Időkben az új világrend emberéről

Az új világrend embere csak anyagnak gondolja magát, tehát eszerint rendezi életét és világát. Mint a cápa vagy a csiga. Nem tud róla, mert észre sem veszi, hogy már nem ő rendezkedik a világban, hanem a dolgok teremtik a körülményeket

Szigetvári: Dúró Dóra kitiltaná a melegeket a mozikból

0

A Jobbik néppártosodása csak látszat, valójában ma is csak egy Putyin-barát, gyűlölködő, szélsőséges párt. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke szerint ezt bizonyítja Dúró Dóra kirohanása is, miszerint ő még a mozikból is kitiltaná a melegeket.

Dúró Dóra közölte: szemen szedett hazugság az MTI tudósítása, mely szerint az országgyűlési képviselő azt nyilatkozta, pártja örül a melegektől kapott szavazatoknak is.

Szigetvári Viktor szerint Dúró Dóra szélsőséges reakciója jól bizonyítja, hogy a Jobbik semmit nem változott. Ugyanaz az oroszbérenc, megosztó, gyűlöletkeltő szélsőjobboldali párt maradt, ami volt. Dúró Dóra és pártja másodrendű állampolgárnak tekintik a szexuális kisebbségeket. Ha rajtuk múlna, megfosztanák a melegeket eddig kivívott jogaiktól és megakadályoznának minden értelmes társadalmi vitát, illetve jogkiterjesztést.

Ezzel pedig magyar és magyar állampolgárok között teremtenének törvényekkel egyenlőtlenséget.

Forrás: Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke

A Nézőpontnál erősödött a Fidesz, a DK majdnem utolérte az MSZP-t

Októberben hibahatáron belüli átrendeződés volt tapasztalható a pártversenyt nézve, mely alapján a Jobbik és az MSZP támogatottsága csökkent, míg az LMP és a Fidesz-KDNP erősödött – derül ki a kormányhoz közeli Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készült közvélemény-kutatásából.

Októberben a teljes felnőtt népesség 31 százaléka támogatta a kormánypártokat, ami hibahatáron belüli, egy százalékpontos növekedést jelent szeptemberhez képest. A Jobbik szimpatizánsi tábora egy százalékpontot csökkenve ezúttal 10 százalékos, míg az MSZP-tábor újabb egy százalékpontot csökkenve immár csak 5 százalékot teszi ki. Mindez a Jobbik és az MSZP esetében is kiemelkedően alacsony támogatottságot jelent a 2014-es ciklus egészét nézve.

A DK-val továbbra is 4, az LMP-vel változatlanul 3, a Momentummal és a Kétfarkú Kutya Párttal 2-2, míg az Együtt-tel és a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párttal 1-1 százalék szimpatizál a teljes felnőtt népesség körében.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP tábora 44 százalékos. Ez megegyezik a kormánypártok 2014-ben elért belföldi listás eredményével. Ezzel szemben a Jobbik a párt 2014-es választási eredményéhez képest némileg lemaradva a listás voksok 19 százalékára esélyes. Fontos kiemelni, hogy Vona Gábor pártja az előző hónapban a listás szavazatok 21 százalékát szerezte volna meg, míg ezt megelőzően 22 százalékon állt. Az MSZP ezen a bázison is veszített egy százalékpontot támogatottságából, a szocialisták jelenleg a listás szavazatok 10 százalékát érnék el.

Az MSZP-hez képest csak némileg van lemaradva a DK, amely stabilan 8 százalékon áll a listás szavazatokat nézve, míg az LMP tábora ezen a bázison immár 7 százalékos. A Momentum a listás voksok alapján 4, a Kétfarkú Kutya Párt 3, az Együtt 2, míg a Liberális Párt és a Párbeszéd 1-1 százalékot szerezne.

A Nézőpont Intézet személyes közvélemény-kutatása 2017. október 02-15. között készült 2000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék.

Örökélet, plusz ingyen sör?

Örök életet, s ingyen sört nem ígértek, de a jelenleginél jobban működő gyógyító rendszer kialakítását tervezi az a tíz ellenzéki párt, amelynek elnökei megfogalmazták a nemzeti egészségügy fejlesztéséhez szükséges minimum követelményeket. Az MSZP, DK, Jobbik, Momentum, LMP, Együtt, Párbeszéd, MoMa Liberálisok, Két farkú kutyapárt elnöke által aláírt dokumentumot azért tartja fontosnak a kezdeményező Kincses Gyula egészségpolitikus, mert ennek révén kormányokon átívelő, távlatos programja lehet a hazai gyógyító rendszernek. A rendszerváltás óta regnáló kormányok ugyanis időnként ellentétes irányokba, pazarló módon fejlesztették a hazai egészségügyet, amelynek mai teljesítményével szinte mindenki – beteg, orvos, ápoló, politikus is – elégedetlen. A minimum program a szolidaritásra épül, tehát a legszegényebb számára is gyógyulást ígér, de lehetővé teszi a legdrágább, legkorszerűbb eljárások alkalmazását is a hazai egészségügyben.  

 

Elég drámaian hangzik, hogy a magyar állampolgár átlagban 4 évvel rövidebb ideig él, mint európai társai. Egy itthon dolgozó munkás várhatóan 12 évvel rövidebb ideig él, mint egy diplomás.  Ez a helyzet romolhat még?   

Romlás nincs, de sajnos javulás se.  A magyarok jó ideje négy évvel élnek rövidebb ideig, mint az európai nemzetek, ebben nincs változás. Viszont a Magyarországon belüli különbségek sajnos növekednek, elsősorban a szegényebbek élnek rövidebb ideig.

Egy jobb egészségügyi rendszerrel elkerülhető lenne a korai halál?

Igen, de csak részben. Ugyanis a legnagyobb gond az úgynevezett megelőzhető halálozások területén van. Hozzávetőleg 32 ezer ember halála az életmód és a mélyszegénység miatt következik be, amin az egészségügy nem sokat segít. Viszont

az egészségügy számlájára írható, elkerülhető halálozások száma is magas, eléri a 18 ezret,

de itt is nagyobb szerepet játszik az egészségügyi ellátáshoz való nehézkes hozzáférés, mint a gyógyítás minősége.

Egy nemzetközi tanulmány szerint öt súlyos kórkép – az infarktus, a stroke, a combnyaktörés, a rák, és a koraszülések – esetén a magyarok életben maradási esélyei a legrosszabbak közé tartoznak az európai országok között. Azért, mert kevés pénz jut az egészségügyre?

A legnagyobb problémát a daganatos-, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a stroke okozza a társadalom számára, ezeknek a gyógyítására kéne koncentrálni. De bármilyen meglepő: az egészségügy jelenlegi struktúrájában hiába költene bármennyit is drága, korszerű gyógyításra az aktuális kormányzat, csak kisebb mértékben javulna a helyzet. Ha ugyanis a súlyos beteg időben eljut a megfelelő kórházba, akkor ma is jó eséllyel meggyógyítják. A megfelelő intézmény elérésére azonban már keveseknek van esélye.

A sürgősségi osztályokról elküldött betegek biztos vitatkoznának önnel. Egyes kutatók szerint ezermilliárdokban mérhető az egészségügytől elvett pénz. Egyetért?

Természetesen állandó a pénzhiány, de elsősorban azért, mert az egész ágazat működése korszerűtlen, minden pénzt elnyelne.

Akkor hol kezdődik a baj?

A baj ott kezdődik, hogy az egészségért felelős miniszter a birkapörköltet ajánlja a magyaroknak, mint kívánatos nemzeti eledelt, amire persze kortyolgatni kell néhány pohárral; jobb esetben bort, rosszabb esetben pálinkát.

Az egészségtelen táplálkozás, az égetett szesz fogyasztása a legtöbb betegség alapja, de a bajok forrása még a mozgáshiány is. A százmilliárdokért épülő stadionok nem a sportolni vágyó tömegek számára készülnek, hanem néhány focista és jelentéktelen számú néző számára. Ráadásul az egészségügy dolgozóit évtizedek óta nem fizetik rendesen, ezért, és a rossz munkakörülmények miatt el is mennek az országból.

Évek óta halljuk, hogy a magyar egészségügy a csőd felé robog, alig van ma olyan intézmény, amely megfelel a gyógyítás minimális szakmai követelményének.

Ennek ellenére nem mehet csődbe az egészségügy, mert mindig van lejjebb! Számos ország példája bizonyítja Romániától Bulgárián át a fekete Afrikáig. Nincs határpont, csak folyamatos romlás. Persze jó lenne, ha az ágazat csődbe mehetne, mert akkor a hatalom rákényszerülne, hogy csináljon végre valamit.

A kormányzat szerint már javul az ellátás, viszont az emberek még nem érzik. De miért nem?

Tényleg sok minden megújult, a vidéki kórházakban ötszáz milliárdot költöttek korszerűsítésre. Ami a Gyurcsány kormány döntése alapján történt, ráadásul nem a hazai költségvetésből, hanem uniós pénzből. De hiába festették ki a kórtermeket, cserélték le a nyikorgó ablakot és ajtót, ez önmagában még nem számít szerkezetváltásnak az egészségügyben.

Egy új modellre lenne szükség, meg kéne erősíteni az alap- és a járóbeteg ellátást, koncentrálni kéne a legkorszerűbb high-tech ellátásra. Csak ez tenné lehetővé, hogy a szervezettség javuljon, gyorsuljon a sürgősségi ellátás, rövidebb legyen a tűrhetetlenül hosszú várólista.

Az ön kezdeményezésére tíz párt képviselői a közelmúltban aláírtak egy dokumentumot, amely egy működő egészségügy tervét körvonalazza. Ott volt a Jobbik, az MSZP, a Kétfarkú kutyapárt. Aláírt Hadházy Ákos és Gyurcsány Ferenc, illetve Bokros Lajos is. A kormánypárt, Orbán Viktor távol maradt a tanácskozástól. Volt így értelme?

Feltétlen. Szimbolikus jelentőségűnek tartom, ha tíz párt elnöke – akik egyébként egymás versenytársai is – az egészségügy érdekében félreteszi a szembenállást és tárgyalóasztalhoz ül. A cél az volt, hogy legalább egy közös minimumban megegyezzenek. A reális szembenézés igényével fogalmazták meg azokat az alapelveket és javaslatokat, amelyek egy korszerűbb egészségügy alapjai lehetnek.  Az aláírt dokumentum szerint egy fenntartható egészségügyben mindenki számára biztosítani kell a gyógyulást, amelyet az ország gazdasága és a technológia megenged, tehát nem a Kétfarkú kutyapárt szlogenjét emelték be, hogy „örökélet, plusz ingyen sört”, hanem a lehetséges jövő kialakítását mérlegelték.

Ezt az alaptörvény is tartalmazza, csak nem tartják be!

A reális lehetőségekről beszéltünk, ami nem azt jelenti, hogy holnapra a világ legmodernebb eszközei is elérhetővé válnának, de azt igen, hogy ami ma az országban létezik, azt mindenki számára elérhetővé kell tenni. Igazságosságra, és szolidaritásra van szükség. Ezt mindenképp ki kell mondani, mert szemünk láttára szakad ketté az ország, így az életesélyek között is óriási a különbség.

De ki kell mondani azt is, hogy az egészség az nemcsak a társadalom, hanem az egyén felelőssége is, aki életmódjával védi az egészségét, betartja a terápia előírásait.

Ennek tudomásul vétele alapvető szemléletváltást követel meg, amit a pártok által aláírt dokumentum is tartalmaz.

Az egyezség valóban politikatörténeti jelentőségű, de azért tudjuk jól, hogy a megállapodást aláíró ellenzéki pártok, így a választás előtt bármit megígérnek, hogy hatalomhoz jussanak. Aztán majd lesz valami…?

Ez nem ellenzéki kerekasztal volt. Az egyezség nem a Fidesz ellen, hanem a Fidesz nélkül jött létre.

A szakmai kerekasztalhoz meghívtuk természetesen Orbán Viktort is, de ő nem élt a lehetőséggel. Ha valaki belepillant az elfogadott dokumentumba, akkor nem ígéretözönt talál.

Kétségtelen, vállalták, hogy egyértelműen ki kell dolgozni majd, hogy milyen egészségügyi szolgáltatás jár az eddig befizetések fejében, mi lesz ingyenes, s miért kell majd fizetni. Ebből nagy vita lesz?!

Valóban, ezt őszintén eddig nem vállalta fel senki, most viszont tíz párt elnöke képviseli az ügyet.

Azért van itt olyan kampányígéret-szerű bejelentés is, hogy meg akarják szüntetni a hálapénz-rendszert.

Hangsúlyozni kell, hogy ezt tíz párt vállalta. Egyébként a hálapénz-rendszer megszüntetésének előfeltétele egy jelentős béremelés, de pusztán a fizetések rendezése nem oldja meg a problémát. Minderre egyébként az orvosi elvándorlás miatt is mielőbb szükség van. Ezen kívül meg kell szüntetni az egészségügy belső feudalizmusát, amely nélkül nincs átlátható rendszer, marad a hálapénz és az orvosok elvándorlása. Ha ugyanis a várólistát nem az interneten, hanem a főorvos úr zsebében lévő noteszben vezetik, akkor semmi nem változik.

Fél év múlva parlamenti választás, ön megtalálja a versengő pártok programjában azokat a kezdeményezéseket, amelyeket valamennyien vállaltak?

Igen, bár programot még nem mindenki hirdetett.

Gondolja, hogy ha a Fidesz kerülne hatalomra, akkor rákényszerülne az alá nem írt szakmai minimum betartására?

A társadalombiztosítás önállóságát biztos nem állítaná helyre, de az ellátórendszerrel nem tudnak mást kezdeni, mint ami a tízpárti megállapodásban van..

A mai kormány a magánegészségügy felé nyomja a társadalmat, hogy ne az államnak kelljen a gyógyítás számláját fizetni. A társadalomban még a legszegényebb is rákényszerül, hogy elővegye a megtakarított pénzét, így mentse az életét. Megállítható ez a folyamat?

Igen, erre mindenképp szükség lenne, és a dokumentum fontos megállapítása, hogy a magánegészségügy ne kényszerből választott alternatívája, hanem kiegészítője legyen a közösségi egészségügynek.

Vannak kutatók, akik szerint a társadalombiztosítási befizetés mellett plusz majdnem ezer milliárd kerül a magánpraxisba. Ez lehetséges?

Nem tudjuk. Bizonyosan sokat fizetünk, de ezt a számot túlzónak tarom. A tíz párt által aláírt szöveg egységesnek tekinti a magán- és a közösségi egészségügyet. Eszerint a beteg a saját döntése alapján veheti azt igénybe, tehát nem azért, mert az állami várólista rákényszeríti.

Ma a várólista, vagy a magánegészségügy között lehet választani. Miközben mindenki fizeti a járulékát, tehát kétszer fizet a gyógyításért. Ezt meg lehet szüntetni?

Igen, feltéve, ha tényleg létrejön az egységes egészségügyi rendszer. Ellenkező esetben Magyarországon két gyógyító hálózat alakul, ami senkinek nem jó, sem a szegénynek, sem a gazdagnak. A mélyszegénységben élő ugyanis képtelen lesz kifizetni a drága magánkórház szolgáltatásait, de a gazdag sem jut bizonyos gyógymódhoz. Ugyanis nem lesz olyan magánkórház, ahol komoly szívműtétet végeznek, nem lesz magánonkológia, sem maszek szervátültetés. Nálunk ugyanis nincs annyi gazdag ember, amennyi fenn tudna tartani egy plusz egészségügyi rendszert, ezért egyetlen gyógyító rendszerre van szükség, amely mindkét igényt ki tudja elégíteni.

A tíz párt aláírta a szakmai minimumot, de gondolja, hogy betartják a megállapodást?

A szavukat adták, de kikényszeríteni csak a társadalom tudja.

De a társadalom látszólag belenyugszik abba, hogy négy, vagy akár 12 évvel kevesebbet él…

Valóban, jól elvagyunk ezzel. Az egészségügy működése miatt a fekete nővér, Sándor Mária kiment az utcára. Heteken keresztül tüntetett, a kollégák még követték, de a betegek már nem. Ha majd mi, tízmillióan gondoljuk úgy, hogy ez nem mehet így tovább, akkor a hatalomnak elemi érdeke lesz majd az ígéretek betartása. Addig pedig minden marad úgy, ahogy most van.

Az MSZP, az LMP és a Jobbik elnöke egy asztalnál

0

Beszólt egymásnak Molnár Gyula és Vona Gábor a visegrádi országokról rendezett konferencián, ahol többek között arról beszéltek, hogy Magyarországnak nincs külpolitikai stratégiája, a visegrádi együttműködést pedig bővíteni kellene. Az euró bevezetését mindegyikük támogatná, ám az idejében nem értettek egyet, és eltér a véleményük egy esetleges V4-es parlamenti közgyűlésről is.

Zgut Edit, Balázs Péter, Szél Bernadett, Molnár Gyula, Szelényi Zsuzsanna és Vona Gábor

Molnár Gyula, Szél Bernadett és Vona Gábor is egy asztalhoz ült a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány V4-ekről rendezett konferenciáján. A három pártelnök mellett Szelényi Zsuzsanna független parlamenti képviselő és Balázs Péter, volt külügyminiszter, uniós biztos, potenciális miniszterelnök-jelölt vett még részt a vitán.

Balázs Péter szerint nagy dolog, hogy a visegrádi együttműködés mostanáig kitartott, mert alapdokumentuma nincs, a tartalmi mindig azon múlik, hogy az aktuális kormányok hogyan használják a kereteit. A négy ország együtt az EU-ban a „kritikus tömeg” határán van: a tagállamok hetede, a lakosok 12 százaléka – vagyis „ez egy jó kis kezdőcsomag”, de súlya akkor lehet, ha mások is felsorakoznak mellette.

Ma viszont hasadozik az együttműködés,

a lengyel-magyar kettős áll szemben a szlovákokkal, és a választás után még nem tudni, a csehek mit képviselnek majd.

Szél Bernadett azt mondta: az LMP egyre inkább azt gondolja, hogy V12-ről kellene inkább beszélni, ideértve a Nyugat-Balkánt, Romániát és Ausztriát is. Szerinte a slavkovi háromszög (Ausztria, Csehország, Szlovákia) mellett sem lehet elmenni szó nélkül. Aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány visszavonul a Nyugat-Balkánról és azt is, hogy ott erősödik az orosz befolyás.

Szakpolitikai kérdésekben tartja fontosnak a regionális együttműködést: ilyen például a környezetvédelem, vagy a foglalkoztatáspolitika.

Molnár Gyula arról beszélt, hogy a konferencia

„kiváló fedősztori, hogy egyáltalán leüljünk egy asztalhoz”.

Szerinte komoly problémák vannak Magyarországon a külpolitikai stratégiával: leginkább az, hogy nem látnak ilyet. Azt is gondnak tartja, hogy „a külügyminiszter a miniszterelnök külföldi szóvivőjeként viselkedik”.

Úgy látja: a 2015-ös visszatérés a V4-ekhez inkább arra szolgált, hogy elfedje Magyarország kezdődő elszigetelődését. Fontosnak tartja, hogy

„ez nem egy értékközösség, aki ezt kis EU-nak tartja, annak sürgős orvosi ellátást javasOlunk”.

Pedig szerinte fontos kérdésekben lenne szükség érdekalapú egyeztetésre.

Szelényi Zsuzsanna szerint ma a visegrádi együttműködés lényege, hogy megfogalmazzák, miről is szól, és nem véletlen, hogy ez az Unióval szemben valósul meg: identitáskérdésről van ugyanis szó, ezért nem az épp aktuális ügyek jelentik a lényegét.

Azt is mondta: a visegrádi projekt „szövetség a szövetségben”, mélyen csatlakozik az Európai Unióhoz, és komoly lehetőségek vannak benne.

Vona Gábor abban egyetértett Molnár Gyulával, hogy Magyarországnak nincs külpolitikai stratégiája. A Jobbik azt javasolja, hogy

a V4-nek legyen egy állandó parlamenti közgyűlése,

mert Vona szerint most csak arról szól, hogy az államok vezetői néha találkoznak, „a társadalom ebből semmilyen konkrét értéket és értelmet nem olvas ki”.

Vona Gábor Szél Bernadett-tel is egyetértett valamiben: abban, hogy bővíteni kell az együttműködést, de szerinte ez nem sikerülhet, amíg a V4 nem lesz vonzó. Ehhez szerinte élettel kellene megtölteni az együttműködést, amihez rengeteg közös ügy lenne.

Balázs Péter szerint a legfontosabb, hogy ez az együttműködés „egy sorsközösség”. Azt mondta: a szakpolitika tudja összekovácsolni ezeket az országokat, a foglalkozáspolitikát emelte ki, mint amilyen területen közösen tudnának változtatni. A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban szerinte

merészebb kezdeményezések kellenek, nem jelszavak.

Felvetette, hogy akkor kellene felvenni Szerbiát és Montenegrót az EU-ba, amikor a britek távoznak, vagy hogy egyszerre kellene felvenni az egész Nyugat-Balkánt a schengeni övezetbe.

Szél Bernadett is csatlakozott a kormánykritikához, azt mondta: a külpolitikát beolvasztották a belpolitikába. Szerinte súlyos tévedés a kormány szándéka, miszerint a V4-eknek egyfajta lobbicsoportként kellene működnie, „az EU revolverezésére”.

Azt mondta:

Magyarország ma az EU roncsövezetébe tartozik, pedig „közép-európai Svájc lehetne a képességei alapján”.

Azt viszont hibás elképzelésnek tartja, miszerint az integráció bővítését az euró bevezetésével kellene kezdeni. Szerinte nem munkaalapú társadalomra van szükség, hanem tudásalapúra.

Molnár Gyula szerint az a fontos, hogy a csoport tudja-e az érdekeit érvényesíteni. Ő feleslegesnek tartaná új csatornák, például parlament felállítását. Szerinte „Magyarország 5-600 éve nem volt olyan erős érdekérvényesítő helyzetben, mint most”, de ez nem Orbán Viktor érdeme, hanem az EU-tagságé. Ő

„sokkal keményebben és intenzívebben” belevágna az euró bevezetésébe.

Ez utóbbival Szelényi Zsuzsanna is egyetértett. Hiányolja ugyanakkor a víziókat, hogy „tudjuk, mi a visegrádi együttműködés”. Szerinte a kormány víziója sérelempolitikai, negatív identitást képvisel, mint ahogy a lengyeleké is. A fő kérdés szerinte az: mit akarunk Európától.

Zgut Edit, a beszélgetés moderátora felvetette Vona Gábornak, hogy néhány éve még uniós zászlót égettek. Válaszul ő V4-szkepticimussal vádolta a beszélgetés néhány résztvevőjét, és azt mondta, sorsközösség van a régiós országok lakói között. Példaként az idegen megszállást, vagy a civil szféra gyengeségét említette. Azt is mondta: az Unió átalakul, és a világ változásaival a korábbi szuverenitás-fogalom nem tartható, és el kellene azon gondolkodni, mit jelent a szuverenitás Magyarországnak. Azt is mondta:

egysebességes Európai Uniót szeretnének,

mert ez volt az ígéret is, és szerinte nem szabad belenyugodni a kétsebességes Európa gondolatába. Ugyanakkor az EU is elvesztette szerinte a vonzerejét, „saját társadalma sem hisz benne”. Azt mondta: látni kellene végre, mi is az az Európai Unió.

Azt is mondta:

a Jobbik támogatja az euró bevezetését,

de nem politikai, hanem gazdasági feladatnak tartja: a lehető leghamarabb bevezetnék, amint ez reális lesz.

Szél Bernadett nem értett egyet azzal, hogy az EU nem definiálható. Szerinte az Uniót bírálók mindig arról beszélnek, hogy a saját hibáikért hogyan tudnák felelőssé tenni az európai közösséget. Molnár Gyula elképesztőnek tartja, hogy a magyar kormány úgy viselkedik az Unióban, hogy „a pénzetek kell, az értékeitek nem”.

Vona Gábornak is keményen nekitámadt: azt mondta, nem szabad elfelejteni, hogy „két közvéleménykutatás elolvasása után” a zászlóégetéstől valaki az EU-pártiságig jut. Vona erre úgy reagált: ő elfelejti, hogy az MSZP honnan érkezett. Szél Bernadett zárszóként azt mondta: továbbra sem derült ki számára, hogy a Jobbik hogy áll az Európai Unióval.

Lapszem – 2017. október 27.

0

Ma a Szabinák ünneplik névnapjukat, és viszonylag jó idő lesz, mielőtt hétvégén megérkezik a hideg. Már a lapszemle is itt van, vegyék, vigyék.

Népszava: Aszúba fullad Tokaj-Hegyalja – Sok kisgazdálkodó tönkrement

A tokaji kistermelők legnagyobb félelmei látszanak igazolódni azzal, hogy a kormány a héten törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint az államnak elővásárlási jogot biztosítanának a világörökségi helyszíneken – írja a Népszava. A helyiek arra gondolnak, hogy a Grand Tokaj Zrt. azért nem vásárolja fel tőlük immár az aszút sem, mert el akarják lehetetleníteni a félhektáros gazdákat, hogy aztán előbb az állam, majd később annak kegyeltjei olcsón jussanak hozzá az itteni földekhez.

A törvényjavaslatot október 24-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, és előadóként az a Lázár János kancelláriaminiszter jegyzi, akinek másfél hektáros mádi szőlője van. A beadványban arra hivatkoznak, hogy a világörökségi státusz a terület számára önmagában nem biztosít védelmet, ezt a nemzetközi és a nemzeti jogszabályoknak együttesen kell garantálniuk. A lap által megkérdezett tokajiak közül viszont többen megjegyezték, hogy Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez, és eddig senkinek nem jutott eszébe ez.

Magyar Hírlap: Hagyó kezdeményezte a part menti mobil gátat

Ugyanazok ellenzik most a római-parti gát megvalósítását, akik 2009-ben még támogatták ezt a nyomvonalat az akkori közgyűlési határozat tanúsága szerint – állítja a Magyar Hírlap a lap birtokába került iratokra hivatkozva. Horváth Csaba szocialista képviselő, aki most hevesen tiltakozik a gát ellen, maga is megszavazta a határozatot az ártéri védműről a határozat szerint, amelynek előterjesztője Hagyó Miklós, Demszky Gábor főpolgármester akkori helyettese volt – írja a lap. A most tiltakozó ellenzéki képviselők közül mindenki megszavazta a part menti védmű építését, vagyis az akkor még MSZP-s Gy. Németh Erzsébet, a szintén szocialista Szaniszló Sándor, az SZDSZ-es Szabadai Viktor és természetesen Demszky Gábor főpolgármester is.

Magyar Nemzet: Beszállt a Belügyminisztérium, máris sokkal többe kerülnek a mentőautók

Idén közel egymilliárd forinttal drágábban sikerült mentőautókat vásárolnia közbeszerzés keretében az Országos Mentőszolgálatnak, mint tavaly – írja a Magyar Nemzet. Darabonként nettó 5,7 millió forinttal került többe egy kocsi most, hogy a Belügyminisztériumhoz köthető cég is részt vesz az üzletben. A lapunk által megismert közbeszerzési felhívás és végleges adásvételi szerződés szerint tavaly 80 mentőautót vásároltak, míg idén a dokumentumok már 169 járműről szóltak, tehát több kocsit vettek, darabonként jelentős áremelkedéssel. Pedig a lap beszámolója szerint az autók műszaki felszereltsége jelentősen nem különbözik, tehát nem tudni, mi indokolja az árkülönbséget.

Magyar Idők: Törvénytelenül járt el Simicska Lajos cége

Törvényt szegett a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft., amikor a piaci ár töredékéért biztosított plakáthelyeket a Jobbiknak – írja a Magyar Idők adóhatóság iratokra hivatkozva. A lap birtokába jutott dokumentumok szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata során csaknem 75 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg, vagyis a cégnek ennyivel többet kellett volna befizetnie, ha nem nyújt az áfajogszabályokkal összeegyeztethetetlen kedvezményeket a Jobbiknak.

A nyáron indult NAV-eljárásban a Publimont 2017 első féléves bevallásait nézték át, a Magyar Idők pedig azt írja, hogy a vizsgálat lényegében megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint Simicska támogatta a Jobbik egész országra kiterjedő kormányellenes plakátkampányát. Nemcsak azzal segítette a pártot, hogy a többi hirdetőnél nagyobb kedvezményt adott a plakáthelyekre, de azzal is, hogy a szokásosnál hosszabb fizetési határidővel és fizetési garancia vállalása nélkül kötött szerződést – írják.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!