Az Origo nevét nem vállaló munkatársának egy napi néhány ezres látogatottságú, kérdéses hitelességű oldal is forrásnak számít, ha Sorost szidja, a Ripost tovább görgeti a Heti Napló munkatársainak chatelését, hihetetlen választási „csalást” leplezett le a Pesti Srácok, az ellenzéket szidja a Figyelő és a 888 – ma is megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.
Az Origo egy ismeretlen, francia nyelvű oldalra hivatkozva sorosozik egy jót
„A portál cikkének már a bevezetőjében felsorolja: az Apple elutasította App-jüket az iPhone-ra. A Google bezárta YouTube oldalaikat. Az Adsense és a Facebook, amelyek látogatóik 40 százalékát kezelte, most a Dreuz cikkeinek hatvan százalékát blokkolja.
Hírlevelüket sokan soha nem kapják meg.
Vagyis, mint írják, „a Dreuz súlyosan a »sokszínűséget« védő gondolatdiktátorok begyében van”.
És most mi történik? Jön az Európai Bizottság, amely egyrészt új intézkedéseket akar foganatosítani az online dezinformáció és „álhírek” („fake news”) ellen, beleértve egy uniós szintű „viselkedési szabályzat” létrehozását a félretájékoztatásról, másrészt független hálózatot kíván szervezni a tények ellenőrzésére. (…)
A Dreuz végül azt írja, Soros az egész Nyugatot destabilizálni akarja mozgalmaival és az általa fizetett tüntetésekkel. Mint amilyen az Occupy Wall Street, a tel-avivi sátrak, a nők washingtoni menete, a Los Indignados Spanyolországban és Soros lobbitevékenysége az európai határok megnyitásáért afrikai és muzulmán migránsok előtt.
Mindenesetre Brüsszel tervei szerint voltaképpen Soros alapítványa cenzúrázhatja a bevándorlással foglalkozó híreket.”
A Ripost tovább csámcsog a Heti Napló chatbotrányán
„A Ripost úgy értesült, hogy az ATV tulajdonosi körét nagyon kellemetlenül érintette, hogy a Heti Napló stábja ilyen brutális stílusban értekezik egymással. Úgy tudjuk, hogy Német Sándor „meglepve és megrökönyödve” értesült a vállalhatatlanul alpári beszélgetéssorozatról, amit ráadásul maguk a résztvevők „dobtak piacra”, ki tudja milyen érdekektől vezéreltetve.
Aki kinyitotta „Pandora szelencéjét”, talán fel sem fogta, hogy mit tesz. Hiszen egy hírműsor készítői számára a nyilvánosság előtt vállalhatatlan az a perverz stílus és tartalom, amivel a Heti Napló stábjának tagjai egymás között kommunikálnak. Szánalmassá és nevetségessé válnak mindannyian. Ráadásul a kínosan perverz beszélgetés a hírműsor szakmai fórumán zajlott, ahol témákat, határidőket, az adás körüli teendőket is megbeszélték.”
A Pesti Srácok egészen döbbenetes választási „csalást” vett észre
„Bár az ellenzéki pártok részéről visszatérő vádaskodás, hogy az április 8-i választás során visszaélések történtek, a PestiSrácok.hu megtudta, a valóban súlyos jogtalanságot a Fidesz kárára követték el. Az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria ugyanis több mint ötezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára. Holott a választási eljárási törvényben egyetlen szó sem esik a borítékok elvárt formájáról, kinézetéről. A törvénytelenségen legalább egy fideszes képviselői hely elúszhatott, a kormánypárt most az Alkotmánybíróságtól vár elégtételt.”
A Figyelő nevét szintén nem vállaló szerzője Hadházy Ákosba száll bele
„Nem veszi fel a mandátumát Hadházy Ákos, vagy nem most, hanem később, maga se tudja pontosan. Imponáló erény ez a fajta magabiztosság egy politikusnál. Vigyem a zászlót, ne vigyem? – merengett a forradalmár, míg átrobogott rajta a történelem. (…)
A nem legitim Országgyűlésben nem találja a helyét az ideológiai köpönyegváltásról elhíresült politikus. Lehet a bukásból valamiféle mártíromságot farigcsálni, olyan hamis állításokkal, mint hogy nem legitim a harmadjára is kétharmados fideszes többséggel felálló országgyűlés.
Lehet úgy játszani, mintha a demokratikus politizálásnak a színtere nem a demokratikusan megválasztott parlament, csak akkor nem kell politikusi álmokat dédelgetni. Ha hiányzik a kudarctűrés és a kitartás képessége, akkor érdemes újra elgondolkodni a pályamódosításon. Mert ez a hezitáló, a valóságot és a tényeket figyelmen kívül hagyó ámokfutás sok mindenre nem lesz elég.”
A 888 továbbra sem elégedett az ellenzékkel
„Isten lássa lelkem, tényleg nem kapnék ideg-összeroppanást, ha létezne Magyarországon tisztességes ellenzék. Amolyan igazi.
Olyan, amelyik nem külföldről kapja a pénzt, a paripát, no meg a fegyvert. Olyan, amelyik nem akarja kirekeszteni az ország másik felét, amelyik nem hazudozik mindenről, amelyik nem viselkedik pont úgy, mint egy duzzogó, ökölbe szorított kézzel hisztiző négyéves, aki az összes kibújt tejfogát csikorgatva, kipirult arccal, feldúltan mérgelődik a játszótér homokozójának egyik kevéssé frekventált sarkában amiatt, mert egy konkurens gyerek elvette tőle a lapátját.”
A hazai ellenzéki pártok nyakig sárosak abban, ami történt, lemoshatatlan a bűnük, és épp most készülnek a hasonlóan szégyenteljes és aljas folytatásra. Be fognak ülni a parlamentbe, és négy év múlva ismét kétharmados vereséget fognak szenvedni. Ugyanazok, ugyanúgy.
No csak, létezik ilyen is: a legnagyobb török ellenzéki párt és három másik szövetséget köt a június 24-i előrehozott választásokra. Erdogan alig két hete jelentette be, hogy nem a rendes időben, 2019 novemberében lesznek a parlamenti választások.
A tét óriási, amennyiben Erdogan győz, megszűnik a miniszterelnöki hivatal és a parlamenti demokráciát elnöki rendszer váltja fel, a török diktátor számára az eddiginél is nagyobb, immár elsöprő hatalommal.
A török és a magyar választási rendszer között nyilvánvalóan sok a különbség, és nem is vagyok tisztában a törökkel, de az is nyilvánvaló, hogy Erdogan bejelentésére a török ellenzék, ellentétben a magyarral, képes volt nagyon gyorsan reagálni, és lényegében két héten belül egy széles koalíciót létrehozni, ezzel kvázi egységpártként viselkedni. Holnap délután, háromkor aláírják az alig két hét alatt tető alá hozott együttműködési megállapodást.
Az egyelőre nem világos előttem, hogy Erdogannal szemben csak egy ellenzéki jelölt fog-e indulni. (Valószínűleg nem.) De azt láttuk, hogy nálunk a kritikus helyzet ellenére osztódással szaporodtak a miniszterelnök-jelöltek.
Mindez számomra azt bizonyítja, hogy a török politikai kultúra (is) milliószor érettebb, felelősségteljesebb a magyarnál. Nem árt emlékezni, hogy az utolsó visszalépésekre a határidő előtt három perccel, április 7-én délelőtt, 10:57-kor került sor. Miközben előtte az ellenzéknek négy éve volt kitalálni, hogy mi legyen, hogy legyen április 8-án.
Úgyhogy hagyjuk, a hazai ellenzéki pártok nyakig sárosak abban, ami történt, lemoshatatlan a bűnük, és épp most készülnek a hasonlóan szégyenteljes és aljas folytatásra. Be fognak ülni a parlamentbe, és négy év múlva ismét kétharmados vereséget fognak szenvedni. Ugyanazok, ugyanúgy.
Ez itt, amit ezek csinálnak, nem politika, hanem mészárszék. És a lemészároltak nem ők, soha nem ők, hanem mi vagyunk.
Vannak olyan szavak, kifejezések a magyarországi közbeszédben, amelyek bölcsességnek tűnnek, és azt a látszatot keltik, mintha valaki okosat mondana. Közben meg nem jelentenek semmit.
Az egyik kedvencem: alternatívát nyújtani. Hogy az ellenzék azért veszített, mert nem tudott alternatívát nyújtani az embereknek. Vagy, másképpen: nem tudtak igazi alternatívát nyújtani.
Közben meg, mást sem nyújtottak, mint alternatívát. Elmondták, ahol lehetett, hogy milyen Magyarországot szeretnének. Nem részletezném, legyen elég annyi, hogy nem olyat, amilyent Orbán Viktor és a Fidesz épített. Kevesebb korrupciót, több békességet ígértek a magyaroknak, tisztességesebb, kiegyensúlyozottabb tájékoztatást, működő egészségügyet, versenyképes oktatást.
Sorolhatnánk.
Mást sem tettek, minthogy alternatívát nyújtottak. Azon persze lehet vitatkozni, mennyire hitelesen nyújtották ezt az alternatívát, mennyire voltak profik abban, hogy nézeteiket minél több emberrel megismertessék és minél több helyre eljuttassák. Arról nem is szólva, hogy milyen lehetőségeik voltak erre – az ország nagyobb részén csak a kormánypárt propagandáját lehetett olvasni, hallani, nézni.
És megint más kérdés, hogy azok az emberek, akikhez még így is eljutott az ellenzék által kínált alternatíva, vevők voltak-e a számukra kínált lehetőségre. Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországnak az a része, amely 49 százalékkal kétharmados többséghez juttatta a Fideszt, elégedett azzal, ami van. Hálásak, hogy a kormány megállítja a határon az amúgy nem hozzánk induló migránsokat és elüldözi az őket idecsalogató, majd simogató civileket. Örülnek, hogy közösen utálhatjuk Soros Györgyöt, aki ugyan sok jót tett Magyarországgal, és annak idején a Fidesz számos prominensével, ám ő mára megváltozott, és rosszat akar Magyarországnak, valamint a Fidesznek.
Nem arról van szó tehát, hogy az ellenzék nem tudott volna alternatívát nyújtani az embereknek, hanem arról hogy nem tudta megszólítani őket. Utóbbi kifejezés persze ugyanolyan ostobaság, mint az hogy alternatívát nyújtani – de erről majd egy más alkalommal.
A Demokratikus Koalíció akármennyire is igyekszik megkérdőjelezni a választás tisztaságát, sikeresen szerepelt a választáson. Ennek a sikeres szereplésnek a titka pedig nem más, mint Gyurcsány Ferenc maga. Sorozatunkban az ellenzéki pártok elmúlt egy évét mutatjuk be.
A választás előtti tevékenység és kampány
A választást több botrány és egymásra mutogatás előzte meg.
Botka László a 2018-as választásra sajátos tervvel készült. Egy közös lista és teljes koordináció a baloldalon. Egy sokak által bírált kikötése volt Botkának, mely szerint nem hajlandó összefogni Gyurcsány Ferenccel a Demokratikus Koalícióval azonban igen. Gyurcsány Ferenc személye össze van kötve a párt létezésével ezért a DK vezetősége nem volt hajlandó lemondani Gyurcsány Ferencről.
2017. októberében Botka László lemondott a miniszterelnök-jelöltségről és hátra hagyta az ellenzéki civakodások és összetűzések világát. Úgy nyilatkozott, hogy
„Szétaprózott és széthúzó demokratikus ellenzékkel a rezsimet nem lehet leváltani”
Botka László eltűnésével miden akadály elgördült, mely meggátolhatott egy MSZP-DK megállapodást.
Botka László lemondása után Karácsony Gergely lett az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Párbeszéd pedig szövetségre lépett az MSZP-vel.
Az áhított megállapodás megszületett az MSZP és a DK között, ami leginkább az egyéni választókerületi visszalépésekben volt tetten érhető.
Még 2017 októberében a Demokratikus Koalíció nagyszabású kampányba kezdett a határon túli magyarok szavazati jogának elvételével kapcsolatban.
Gyurcsány Ferenc részéről ez a lépés nagyon taktikus és megfontolt volt.
A Republikon Intézet kutatásából, mely a 24.hu megrendelésére készült, kiderült, hogy a baloldali-liberális szavazók többsége elvenné a szavazati jogot a határon túli magyaroktól. Ez a többség a megkérdezettek 55%-át jelenti, míg ezen baloldali-liberális kötődésű megkérdezettek csupán 8%-a helyesli a határon túli magyarok választáshoz való jogának létét.
Ezzel a kampány stratégiával a DK képes volt arra, hogy egy közös ügy mentén, egy fedél alá terelje a baloldali és jobboldali választókat,
elterelve a figyelmet Gyurcsány Ferenc személyéből adódó megosztottságról. Mindezt úgy, hogy mobilizálja és aktivizálja saját szavazótáborát.
A választást megelőzően még márciusban napvilágot látott egy botrány, amikor is Vágó Gábor az LMP politikusa részegnek nevezte Gyurcsány Ferencet és így fogalmazott:
„ha én mondjuk részeg vagyok, és meghívok barátokat otthonra beszélgetni, az a minimum, hogy őt is megkínálom viszkivel.”
Ez a kijelentés nagy feszültséghez vezetett nem csak az LMP és a DK között de a választók is rossz szemmel nézték ezt a megnyilvánulást, mivel a széthúzás és egymás ellen való küzdelem egyik jelképévé vált. A nyomás és a perrel való fenyegetés hatására Vágó Gábor nyilvánosan bocsánatot kért kijelentéséért.
Ez az eset ékes példája volt annak, ahogyan
az ellenzéki pártok még a választást megelőző hónapban is egymás pozíciójának gyengítésével voltak elfoglalva
és nem a Fidesz-KDNP leváltására koncentráltak.
A közbeszédet ebben az időszakban nem a hangzatos kampányszövegek uralták, vagy a progresszív előremutató gondolatok, hanem az ellenzéki térfélen végbement helyezkedés.
Ezen események sokasága könnyedén megingathatta sok szavazó bizalmát.
A DK választási szereplése:
Budapest, 2018. április 9. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszél, mellette Molnár Csaba ügyvezetõ alelnök (j) és Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás elnöke (b) a DK eredményváró rendezvényén a budapesti Anker’tben 2018. április 8-án. MTI Fotó: Illyés Tibor
A Demokratikus Koalícióra sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy sem tapasztalat, sem pedig tudatos stratégia nem rejlik tevékenysége mögött.
A 2014-es választási vereségből okulva a DK nem kívánt közös listán indulni az MSZP-vel. A közös lista helyett egy új hívószó lett az ellenzék reménysugara. Ez a hívószó a koordináció volt. Koordináció az egyéni választókerületekben úgy, hogy a legesélyesebb jelöltet kívánták szembe állítani a Fidesz-KDNP jelöltjével.
Április 8. után már tudhatjuk, hogy a teljes koordináció nem valósult meg. Egyik párt sem volt hajlandó minden olyan választókerületben visszalépni, ahol előzetesen esélytelennek tűnt.
A Demokratikus Koalíció részéről több egyéni visszalépés is megtörtént az MSZP-P-el kötött megállapodás keretében.
A DK nem kevesebb, mint 60 egyéni választókerületben nem indította el egyéni jelöltjét.
A visszalépések azonban az MSZP-P javára történtek meg. Ez a döntés a DK részéről nagyon is taktikus és hatásos volt, ennek köszönhető a 3 egyéni választókerületi és 6 listás mandátum.
A DK esszenciális alapja:
A DK esszenciális alapját nem feltétlenül a párt értékszemlélete vagy tevékenysége adja, hanem maga Gyurcsány Ferenc.
Amennyiben valaki szimpatizálni kíván a párttal, annak első körben azt kell eldöntenie, hogy szimpatizál e Gyurcsány Ferenccel.
Gyurcsány Ferenc a párt megtestesítője. Ez a jelenség nem egyedüli, egy korábbi cikkben már kitértem arra, hogy a vezető politikusok egy része milyen nagy behatással van a párt egészének megítélésére.
A DK támogatottsága is nagy részben Gyurcsány Ferenc személyének köszönhető, ami egy kétélű kardként, meghatározza a párt sorsát.
Gyurcsány Ferenc ma az egyik, ha nem a legmegosztóbb politikus a politikai térben.
Így az állampolgárok egy részét vonzza míg egy jelentősebb, másik részét taszítja személye.
A 2018-as választás jól körül határolta a DK szavazóbázisát, és elérte korlátait,
mivel a választópolgárok már jobban nem fogják megkedvelni a vezető politikus személyét. Így egy következő választás alakalmával a DK-hoz hű szavazók tábora nehezen bővíthető.
A választás után:
A választás után a DK megtámadta a választás lebonyolításának módját és csalást sejt a választási eredmény mögött. Ezért több választókerületben is kérték a szavazatok újra számlálását, illetve a választások megismétlését.
A DK-t elkerülte a lemondási hullám.
Gyurcsány Ferenc és a DK vezetősége nem kívánt lemondani a választást követően, ami nem is meglepő, hiszen több mint megduplázták mandátumaik számát a Parlamentben.
Összességében ügy vélem elmondható, hogy
a DK önmagához mérten sikeresen szerepelt a választáson.
Ügyesen megtervezte kampányát a határon túli magyarság szavazati jogával kapcsolatos állásfoglalással, illetve az őszödi beszédről megfogalmazott egyszerű de sajátos véleményével, melyben Gyurcsány Ferenc őszinteségnek nevezi az elhangzott „beszéd” tartalmát.
A cikksorozat többi része az alábbi linkeken olvasható:
Ma Ervin napja van. A név Germán eredetű, a Herwin vagy az Erbwin névből. Jelentése: örökségnyelő. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!
Magyar Idők: Hülye járások ellenzéke
Nehezen boldogul a parlamenti demokrácia szabályainak értelmezésével a hazai ellenzék, vélhetően kell még némi idő ahhoz, hogy a legalapvetőbb tételt, a többségi elvet magukévá tegyék – írja a Magyar Idők. Legalábbis ezt mutatják az elmúlt napok, hetek eseményei, politikusok nyilatkozatai. Kétségtelen, hogy egy kiütéses vereség mindenkit megvisel, ilyenkor általában egy-két napig a sebeiket nyalogatják a vesztesek, utána azonban megrázzák magukat, felállnak, és először is felvázolják a kudarc okait, majd a megoldáson kezdenek dolgozni.
Persze a siker titka mindig az önkritika, annak feltárása, hogy miben hibáztak, mit kellene újragondolni, átalakítani, a személyi változtatásoktól a szervezeti felépítésen át a tartalmi kérdésekig. Nem áll szándékomban súgni az ellenzéki pártoknak, de ha vissza tudnak emlékezni 2002-re, akkor a Fidesz éppen csak alulmaradt, rendkívül szoros volt a választási eredmény, mégsem az ellenfeleket, a választókat, a médiát vagy az időjárást hibáztatta Orbán Viktor, hanem elkezdte a Fidesz néppárti átalakítását, bővítését, és megalapozta a 2010 óta tartó sikerszériát.
Népszava: Rogán csak blöffölt
Nem bővíti ki a kormány a Stop Soros! néven ismertté vált törvénycsomagot – közölte a Népszava érdeklődésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK). Lapunk azután érdeklődött a csomag esetleges kiegészítéséről, hogy Rogán Antal, Orbán Viktor kabinetfőnöke az Origónak a közelmúltban adott interjújában azt mondta: a javaslatot „le kell porolni, újra elő kell venni”, és az „új körülményeket is szem előtt tartva” ki kell bővíteni. Az MK ezzel kapcsolatos kérdéseinkre annyit reagált: „a Stop Soros törvénycsomagot a kormány már benyújtotta, tartalma mindenki számára ismert. A javaslatot a kormány fenntartja”.
Ettől még persze nem lélegezhetnek fel a kormányzati célkeresztbe került civil szervezetek, hiszen a már benyújtott verzió is ellehetetlenítheti azokat. Ha a jogszabálycsomagot megszavazzák – márpedig a Fidesz szerint az elsők között fogadják majd el a javaslatot –, akkor lényegében bármely egyesületre, alapítványra rásüthetik a „migrációt támogató szervezet” bélyeget. Az új szabályok szerint a Belügyminisztérium felhatalmazást kapna a civilek titkosszolgálati ellenőrzésére. A menekültekkel foglalkozó civil szervezetek működését pedig a belügyminiszter engedélyéhez kötnék. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint a javaslatcsomag a jogállami hatalommal való visszaélés, ami sérti a jogállamiság alkotmányos alapelvét.
Magyar Hírlap: Még nem készült el a volt főügyész cáfolata
Még nem készült el az az írásos beadvány, amellyel a Fenyő-gyilkosság ügyében Ihász Sándor egykori főügyész, a Fővárosi Főügyészség, majd a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség korábbi vezetője – ügyvédje kifejezésével élve – minden pontban cáfolja „abszurd, ténybelileg és jogilag megalapozatlan” meggyanúsítását – tudta meg a Magyar Hírlap.
Ihász Sándor főügyészt a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként.
Sajtóinformációk szerint Ihász szerdára ígérte, hogy benyújtják az írásos, mindenre kiterjedő cáfolatot, ám ez még nem történt meg, tudta meg lapunk. A gyanú szerint a főügyész – akinek munkaviszonyát tavaly december 31-én mondta fel Polt Péter legfőbb ügyész – 2017 októberében vette át Gyárfás Tamástól annak a kazettának a leiratát, amely állítólag Gyárfás és Portik Tamás beszélgetését rögzítette a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben, s amellyel a Nap Tv egykori tulajdonosát zsarolták. Ihász ezt a dokumentumot a fiókjába tette, nem tett róla jelentést, holott tudomása volt arról, hogy 2017. október 31-én újraindult a nyomozás a Fenyő-gyilkosság felbujtója ügyében. A főügyésznek fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához – áll a főügyészség közleményében.
Leültek egymással tárgyalni az ellenzéki pártok az LMP kezdeményezésére, egyelőre abban maradtak, hogy folytatják a tárgyalást, tovább egyeztetnek a jövőbeli munkáról. A választások előtt a hasonló tárgyalások jórészt kudarcba fulladtak. Ön szerint miért?
Egy fal dőlt le azzal, hogy az Országgyűlés ellenzéki pártjai egyeztettek egymással a jövőbeli munkáról – ezt mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke a mai tárgyalás után. Az MSZP-Párbeszéd szövetség ellenzéki kerekasztal létrehozását kezdeményezi.
A tárgyaláson az összes ellenzéki párt képviselője részt vett. A megbeszélésről Szél Bernadett részleteket nem árult el, mint fogalmazott, azért, hogy nagyobb eséllyel valósulhassanak meg az elhangzott javaslatok. Csupán annyit mondott:
a tárgyalás konstruktív volt, és a jövőben több egyeztetést tartanak majd,
hogy minél eredményesebben dolgozhassanak a választókért.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke újságíróknak szintén azt mondta, hogy konstruktív volt a hangulat az egyeztetésen, a tárgyalásokat kedden folytatják. Vadai Ágnes, a DK alelnöke arról beszélt, hogy több javaslattal érkezett az egyeztetésre, de megállapodtak arról, amíg nincs döntés, addig nem is beszélnek róluk a nyilvánosság előtt.
Közben Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a két párt frakcióülésének szünetében bejelentette:
ellenzéki kerekasztal létrehozását javasolják.
Karácsony szerint ez az állampolgárok, a civil kezdeményezések és az ellenzéki pártok közös intézménye lehet annak érdekében, hogy képviselni tudják a parlamentben azt a hangot, amely ott van az utcán, a tüntetéseken és nagyon sok választópolgár lelkében. Beszélt az ellenzéki egyeztetésről is, azt mondta: ha érdemi előrelépést akarnak, akkor az álláspontokat nem a sajtóból ismerik meg elsőként.
Szerinte többet kellene beszélni a parlamenten kívüli együttműködésről, arról, hogy
van egy világ, amely kint tüntet az utcán és amely a változást akaró polgárok többségét jelenti.
Odaszúrt egyet az LMP-nek, mondván, ha a párt felelősebben politizál, akkor talán most nem lenne ilyen égető szükség arra, hogy rendezzék a soraikat.
Tóth Bertalan azt mondta, eddig is volt együttműködés az ellenzéki pártok között az Országgyűlésben, ezért javasolják azt, hogy ne csak a parlamenten belül, hanem azon kívül is működjenek együtt. Ő is bírálta az LMP-t, mert szerinte a főváros több választókörzetében a jelöltek visszalépésével meg lehetett volna akadályozni a kétharmados többséget.
Karácsony Gergely az ellenzéki kerekasztallal kapcsolatos kérdésre azt mondta, a javaslat még nincs kidolgozva, szerinte az lenne a legfontosabb, hogy azokról a témákról is tudjanak beszélni, amelyeket a Fidesz elhallgat, akár egyfajta árnyékparlamentként.
Habár a párt elnökségi tagja azt mondta, hogy az ellenzéki egyeztetés kezdeményezésének semmi köze nincs a hómezővásárhelyi polgármester szombati beszédéhez, nehéz elhinni, hogy a hiteltelenné vált ellenzéknek a választás teljes kudarcáért legfelelősebb része (LMP) nem próbál a szalmaszálba kapaszkodni.
Egyeztetésre hívta a teljes ellenzéket az Országgyűlés alakuló ülése előtt az LMP – áll a párt közleményében. A május 8-i alakuló ülés előtti hétfőn akarják egyeztetni „a parlamenti politizálással kapcsolatos terveiket, elképzeléseiket”. A nyolc fős frakciójú LMP szerint az ellenzéki pártoknak nem egymással, hanem a Fidesszel kell küzdeni, mert csak így lehet valódi ellenállást kifejteni a kormánypártok hatalmával szemben.
Mintha egy picit elkéstek volna ezzel. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Demokratikus Koalíción kívül minden vesztes pártban dúl a belharc. A DK-ban azért nincs, mert elnöki pártról van szó, amelyben Gyurcsány Ferenc személyének sorsa egyben a párt lényege is. A többi párt közül is az LMP-ben történnek a legcifrább dolgok és ha csak fele igaz abból, amit a volt társelnök „külső” utasításairól tudni, akkor a párt aligha vészeli át sértetlenül a választás utáni válságot.
Arra viszont jó a kezdeményezés, hogy a látszattevékenység tovább folytatódjon. Mintha lenne igazi ellenzék, amely összeül és óva inti a kétharmadot.
Inkább azt tűnik valószínűbbnek, hogy a Márki-Zay Péter tényleg telibe talált szombati beszédében.
„A magyar nép április 8-án leváltotta az ellenzéket. A magyar nép megérdemel egy olyan ellenzéket, amely nemcsak szavakban utasítja el a korrupciót, amely nem ázsiai diktátorok oldalán képzeli el a jövőnket. Nem alkalmas az ország vezetésére az az ellenzék, amely nemhogy a nemzet érdekében, de saját érdekében se képes összefogni. Megérdemlünk egy olyan ellenzéket, amelyben nincsenek benne a korrupt hatalom ügynökei” – mondta.
A hódmezővásárhelyi polgármester, a szombati tüntetések szupersztárja (és egyben megmentője) olyan víziót vázolt fel, amelyben nincs helye a jelenlegi ellenzék nagy részének.
Azt mondta, hogy legyen mind a 106 körzetben egy ellenzéki jelölt a Fidesz ellen és legyen minden szavazókörben ellenzéki biztos.
El tudja valaki képzelni, hogy a jelenlegi ellenzéki szereplők a következő ötven évben ebben meg tudnának egyezni?
Márki-Zay azt is mondta: el fogják érni, hogy „csatlakozzon az ország az Európai Ügyészséghez, hogy legyen egy ügyészség, ami nem a bűnösöket védi. Igenis lesz elszámoltatás!”
„Ti vagytok az új ellenzék” – jelentette ki, hozzátéve, hogy egyetlen magyarországi pártnak sincs százezer tagja (ahányan abban a pillanatban őt hallgatták az Erzsébet híd pesti lábánál).
A régi meg, valamilyen összetételben, hétfőn egyeztet. De minek?
A szombati tüntetés legnagyobb vesztese nem Orbán Viktor, az ő helyzete a megjelentek körében ennél rosszabb már nem lehet. A múlt hét szombaton még hezitáló tömeg egyértelmű ítéletet mondott a parlamenti ellenzék felett: ti senkik vagytok! Helyettetek mi vagyunk az ellenzék!
Első etap: a gyülekezés. Egymást vizsgáló, a felismerés örömét kereső, kissé elveszett tömeg, ami érzékelhetően kudarcként élte meg a közepesnél is kisebb méretű sokaságot. Persze sok fiatal és sok idős jelent meg, de az egésznek volt egyfajta ismerős jellege: ez már „megint olyan tüntetés, amelyen voltam már” – érzés. Sokkal homogénebb gyülekezet jött össze ugyanis mint 1 héttel korábban.
Egy tömeg hasonló módon jellemezhető, mint egy hagyma. Különböző rétegei vannak: a legbelső magtól a legkülső peremig. A választói magatartás elméletben használt mag, gyűrű, perem fogalmakat kölcsönözve, a Kossuth téren a tiltakozók magja jelent meg. Azok, akik általában járni szoktak a tiltakozásokra, vagy legalábbis már többször voltak ilyen akción.
Második etap: vonulás. A tömeg még inkább elmagányosodott, legalábbis a vonulás elején mindenképpen. Csenevész, erőtlen Orbán takarodj!, egy-egy Viktátor!, de inkább beszélgető emberek, akik a lelkük mélyén siratták az egy héttel ezelőtt elmulasztott lehetőségeket.
A helyzet valahol az Andrássy út torkolatánál változott meg. Önmagában, a múlt hét kiindulópontjának látványa elkezdte lelkesíteni a tömeget, ráadásul egyre többen csatlakoztak a menethez, és turisták sokasága kezdte el fényképezni a tömeget. Valaki mellettem eleresztett egy poént – jelzem, hogy ez volt az első, amit a Kossuth tértől odáig hallottam – „Bazári majmok lettünk. Akár belépti díjat is szedhetnénk!”. Az elárvult tömeg, mintha ekkor talált volna önmagára. Újra megjött a hangja, a humora, és ismét megérezte önnön fontosságát. Az emberek ismét felfedezték egymást. Magányos sétálókból közösséget építő sokaság lett pillanatok alatt. A mag tiltakozók mellé a gyűrű is felsorakozott.
Mire a Szabad sajtó útjához értünk, egy önmagát erősnek, lelkesnek és kitartónak tűnő tömeg képét mutatta az emberáradat. És várakozót: mi lesz most? Mit kapunk? Miért is vagyunk itt? Mi lesz a jövő? Talán, ezek voltak azok a kérdések, amik a leginkább foglalkoztatták az embereket.
Harmadik etap: a beszédek első fele. Kevés dolog van, ami egy óriási – addigra a sokaság tényleg óriásivá növekedett, a mag, a gyűrű és a nézelődő, ad hoc perem tiltakozók (akár egyszerű bulizók) is jelen voltak – tömeg lelkesedését képes teljesen lerohasztani. Ezek – sorrendben –, ha kevesen vannak, ha rossz a hangosítás és ha rosszak a beszédek. Ebből az utolsó kettő tökéletesen működött. A tömeg kiábrándultsága és csalódottsága kézzel fogható volt.
A szervezők másodjára is elkövették ugyanazokat a hibákat, mint amiket a Kossuth téren egyszer már sikerült. Ritka rossz beszédek sora követte egymást, gyatra hangosítás mellett.
Negyedik etap: beszédek második fele. Gyetvai Viktor és mindenek előtt Márki-Zay Péter mentette meg a tüntetést a teljes kudarctól, a súlyos és beláthatatlan károkat okozó arcvesztéstől. A tömeg fentebb jelzett legfontosabb dilemmájára, a miértre és a hogyan továbbra ugyanis a beszédek többsége nem tudott kézzel fogható választ adni. Az emberek mégis ezt várták: az azonnali megoldás ígéretét. Minden tömeg a „most”, a jelen pillanatában él. Olyan, mint egy mikroorganizmus: addig létezik, amíg táplálják. A táplálék pedig önmagából és a szónokokból ered. A több tízezres tömeg várta, hogy végre vezessék. Megmondják nekik, mi a cél, és ezért mit kell tennie. Szó sem volt már újraszámlálásról, szó sem volt már tömeges csalásokról, ezen túllépett az idő. Ahogy az ellenzéken is.
A szombati tüntetés legnagyobb vesztese nem Orbán Viktor, az ő helyzete a megjelentek körében ennél rosszabb már nem lehet. A múlt hét szombaton még hezitáló tömeg egyértelmű ítéletet mondott a parlamenti ellenzék felett: ti senkik vagytok! Helyettetek mi vagyunk az ellenzék! Túlléptünk rajtatok, mert 1 hét alatt sem értettétek meg a kívánságunkat: nincs LMP, nincs Jobbik, pláne nincs DK és MSZP. Kizárólag Orbán ellenzéke van. Márki-Zay megértette ezt az üzenetet. Nem állítom, hogy szánt szándékkal, de 2018. április 21-én ő volt a tömeg éltetője, vezetője, egyfajta instant népvezér. Lehet, hogy egy közepes város (ideiglenes) polgármestere nem tud ennek a feladatnak hosszú távon eleget tenni, és ő is Pukli István (tegye fel a kezét, aki emlékszik még rá) sorsára jut, de szombat este a nép őt akarta, ő pedig a tömeget. A jövőt meg majd május 8-án meglátjuk. Ha más nem, a parlamentben Orbán Viktor első megszólalásakor.
Ismét több tízezren tüntettek a kormány ellen, demokráciát és sajtószabadságot követelve, ezúttal a Kossuth térről vonultak a Szabad sajtó útjára. Itt a szónokok beszéltek a civilek elleni hadjáratról, az állami gyűlöletpropagandáról, és arról, hogy petíciót indítottak az MTVA megszüntetésére. A fő szónok, Márki-Zay Péter többek között arról beszélt, hogy a félelem tartja össze a rendszert és szükség van egy fideszes ügynökök nélküli, egységes ellenzékre. Május 8-ra hirdették meg az újabb tüntetést.
A múlt heti, több mint százezres tüntetésen hirdették meg a mai demonstrációt, amelyet ugyanazok a civilek szerveztek, de most is csatlakoztak az ellenzéki pártok. Fő témának a sajtószabadságot nevezték meg. Ezúttal a Kossuth téren volt a gyülekező, a beszédeket viszont a Ferenciek terénél, a Szabad sajtó útján tartották.
A tüntetés hat órára meghirdetett kezdetére a szervezők szerint több tízezer ember gyűlt össze a Parlament előtt, de
láthatóan kevesebben voltak, mint a múlt héten.
Ismét sok volt a momentumos lufi, de emellett párbeszédes és DK-s léggömböket, jobbikos, LMP-s, MSZP-s jelvényeket is lehetett látni, az Együtt pedig ismét adományt gyűjtött.
A menet végül negyed 7-kor indult el a Kossuth térről.
Amikor a menet eleje befordult a Bajcsy-Zsilinszky útra, akkor a vége még el se indult a Kossuth térről, vagyis az Alkotmány utcát teljesen megtöltötték. Közben is folyamatosan érkeztek a csatlakozók, tudósítóink szerint még voltak a Parlamentnél, amikor az elől haladók már a Bazilikánál jártak.
Vonulás közben többször is felhangzott a korábbi tüntetésekről már jól ismert „Viktátor, Viktátor!” skandálás.
A menet eleje negyed 8 után ért a Szabad sajtó útjára, ahol már rengetegen várták őket. A tüntetés egyik szervezője, a Független Diákparlament-es Gyetvai Viktor azt mondta, több mint százezer fős a tömeg. Ezt ugyan többen fenntartásokkal fogadták, de az biztos, hogy jelentősen megnőtt a menet közben csatlakozókkal együtt a létszám.
Gulyás Balázs, a tüntetés egyik főszervezője azt mondta, a Fidesznek ellenségek kellenek. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy ő egész életében azon dolgozott, hogy Magyarország jó hely legyen, ahol senkit nem félemlítenek meg és megvédik, aki védtelen.
„Ezért dolgozunk mi, civilek, és ezért akarnak minket tönkre tenni.”
Amikor a Fidesz által tervezett újabb civilellenes törvényekről beszélt, a tömeg ütemes „nem hagyjuk” kiáltással válaszolt. Azt is mondta: aki gondolkodik, az veszélyes a hatalomra, ezért támadják a civileket. Mint mondta, erős civil társadalom csak akkor lesz, ha sokan tesznek érte, a társadalomnak szüksége van a civilekre, a civileknek pedig a társadalomra, ezért azt kérte, hogy aki tud, jelentkezzen önkéntesnek, ajánlja fel adója egy százalékát, vagy akár beszélgessen a szomszédjával, mert így lehet elkezdeni „megcsinálni a demokráciát”.
Unyatyinszky György, a bezárt Magyar Nemzet újságírója, akit a kormánypárti békemeneten bántalmaztak, arról beszélt, hogy olyan szürreális helyzetbe került, hogy a Magyar Nemzetben már nem tudja megírni, amit gondol, és ezzel a lap közel 180 munkatársa is így van:
„Nem tudjuk elmondani, ki lopott, ki néz titeket hülyéket (…) ki akarna veletek szemben büntetést, elégtételt.”
Azt mondta, bárhogy is folytatják, kritikusak maradnak a kormánnyal és az ellenzékkel szemben is. Amikor arról beszélt, hogy a kormány évente fejenként 16 ezer adóforintot fordít propagandára, sokan felhördültek. Amikor pedig arról, hogy ennyi embert nem lehet kirúgni, nem kell félni, a tömeg „nem félünk” skandálással válaszolt. Szerinte a pártoknak nem a saját túlélésük érdekében kellene taktikázni, mert
ebben súlyos kudarcot vallottak április 8-án.
Azt is mondta: a kormány annak köszönheti létezését, hogy a végletekig megosztotta a magyarokat, ezért mindenkinek azt javasolta, hogy öleljen meg egy fideszest, mert csak türelemmel, megértéssel lehet változást elérni.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ezután bemutatták Szentesi Éva író, rákellenes aktivista és Kálid Artúr színész videóüzenetét. Szentesi Éva arról beszélt, hogy a Fidesz rendszere sokkal rosszabb, mint a rák, mert
a gyűlöletkeltésnél, a félelemnél, az ország kettészakításánál nincs rosszabb,
de ő „azért sem” fogja gyűlölni őket.
Kálid Artúr azt mondta, hogy ő padlóra került április 8-án, de hisz abban, hogy olyan irányba változik az ország, hogy elhisszük, Európában vagyunk.
Ezután lejátszották a Wellhello Apuveddmeg című számát, szolidaritásból, amiért Fluorékat nem hajlandó játszani a közrádió, miután „Soros György”-kiáltással trollkodta meg a köztévé adását.
Hallgassa meg Ön is:
Ezután Gyetvai Viktor, a diáktüntetések egyik főszervezője következett, aki azt mondta: nem látja a tömeg végét. Megköszönte a diákoknak, hogy már többször az utcára vonultak, és ezzel példát mutattak mindenkinek, és „bárki is hamisítja”, ők írják a történelmet. Szerinte el kell hinni, hogy
elegen vannak a változáshoz, ami az utcán kezdődik, de nem ott ér véget.
Erre a tömeg „mi vagyunk többség” kiáltással válaszolt, mire Gyetvai azt mondta: tanulni kell Orbán hibájából, nem szabad kettéosztani Magyarországot, hanem egyesíteni kell, mert abban mindenki egyetért, hogy korrupciómentes, demokratikus, nyugodt, fejlődő országban akar élni. Erre a tömeg „demokráciát!” skandálással válaszolt. Gyetvai azt válaszolta: ezt nem Orbán fogja elhozni, nekünk kell elintéznünk”.
Gyetvai Viktor
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Arról is beszélt, hogy nem lehet demokrácia, amíg dől a gyűlöletpropaganda. A politikusoktól pedig azt kérte, hogy hallgassák meg az embereket, és beszélni kell azokkal, akikhez csak a kormánypropaganda jut el, és meg kell nekik mutatni, hogy nem „Soros-zsoldosok” vannak itt. Azt kell szerinte elérni, hogy
ne legyenek emberek százezrei kiszolgáltatott helyzetben.
Végül mindenkit megért, hogy támogassa a Római-parti népszavazást, és azt kérte, hogy amikor szükség van rá, mindenki menjen az utcára, akkor is, ha másért kell kiállni. Azt mondta: ő nem szeretne elmenni ebből az országból, és meg kell mutatni, hogy „minket innen nem lehet száműzni, legfeljebb Orbán Viktort a börtönbe”.
Ezután bejátszották Gálvölgyi János és Hernádi Judit rövid videóüzenetét, majd Homonnay Gergely, a tüntetés egy másik főszervezője arról beszélt, hogy a hatalom szerint ő is egy „senki”, majd azt mondta, hogy a normális Magyarország még egy álom. Az egy olyan hely, ahol
„a dölyfös nagyurak nem mondják meg, mi lesz a tévéhíradóban”,
a magyar köztévében viszont most ez történik. Szerinte a Fidesz sáskaként rabolja le az országot, de emellett azt is meg akarja mondani, mit gondoljunk a világról. A Fidesz szerinte csalással és hazugsággal tudott kétharmadot nyerni.
Szerinte az MTV-ben a tévémaci az egyetlen jó dolog, de évente 80 milliárdba kerül, hogy vigyázzanak rá, és „közben a mi pénzünkből ontják ránk a hazugságot”. A tömeg „elegünk van” skandálással válaszolt, mire Homonnay azt mondta: reméli, hogy „Tóni, a propagandaminiszter” hallja ezt, majd megemlítette, hogy Rogán Antal a múlt heti tömegtüntetést bolhacirkusznak nevezte. Azt üzente neki: „Cili asszonnyal ne felejtsétek el, hogy a bolha csípése kellemetlen tud lenni”.
Szerinte meg kell szüntetni az MTVÁ-t,
létre kell hozni egy független testületet, amely ellenőrzi a közmédia működését. Ehhez egy petíciót is indítottak.
Márki-Zay Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A tüntetés fő szónoka, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere azt mondta, a múlt héten még bizonytalan volt, mi a tüntetés célja vagy értelme, de a múlt szombaton rájött: az, hogy
„van remény, mi vagyunk a többség, nem egyedül vagyunk.”
Mint mondta, ez ad erőt a mindennapi küzdelemhez a gonosszal, a hazugsággal, a lejáratással, a kishitűséggel. Kijelentette, hogy a választási eredményen nem lehet változtatni, de „egy vesztes hadsereg nem így néz ki”. Szerinte a Fidesz hiába riogatott azokkal a migránsokkal, akiket nem Soros György, hanem ők engednek be. Azt is mondta:
„a magyar nép ezen a választáson leváltotta az ellenzéket”,
nem lehet olyanokban bízni, akik a saját érdekükben sem voltak képesek összefogásra. Nagy tapsot kapott.
Szerinte minden pártban vannak tisztességes emberek, de olyanok is, akikkel nem lehet leváltani Orbán rendszerét, és megérdemel az ország egy olyan ellenzéket, ahol „nincsenek ott a korrupt hatalom ügynökei”. Azt is mondta:
„senkinek ne legyen kétséges, hogy nekünk is Magyarország az első,”
különben nem vonult volna a tömeg az utcára. Szerinte az EBESZ számára is világos lett: ez a rendszer nem csak illiberális, nem is demokrácia, és a szabadságot csak összefogással lehet elnyerni. Churchillt idézve azt mondta:
elszántsággal kell harcolni egy egységes ellenzék megalakulásáért,
ahol elfér a jobb- és baloldal, ahol összeköt a demokrácia, a piacgazdaság, az európai integráció.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Arról is beszélt, hogy az ellenzékbe beépített árulók ellen is harcolni kell, de harcolni kell a médiatúlsúly és a hazugsággyárak ellen, nem szabad magára hagyni a vidéki magyarságot, akik nagy részéhez csak a gyűlöletkampány jut, kiállnak a megalázottak, üldözöttek ellen, és el fogják érni, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
„Igenis lesz elszámoltatás”,
mondta, majd arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéért és az önkormányzatokért is harcolni fognak. Azt mondta: „van új ellenzék és lesz új ellenzék: ti vagytok az új ellenzék”. Szerinte már több szakértő is jelezte, hogy csatlakozna ehhez a munkához, olyanok is, akik eddig nem csatlakoztak párthoz. Szerinte mindenkinek van feladata és felelőssége, és el kell kezdeni a közös munkát. Az ellenfélnek rengeteg pénze és sajtója van, és ezeket gátlástalanul használja is, de
„nem biztos, hogy a bukására négy évig kell várni”.
Beszélt az EU-ról, de azt is mondta: nem szabad kívülről várni a segítséget a szabadság kivívására. Szerinte a gyűlöletkampányokkal felhergelt tömeg előbb-utóbb rájön arra, hogy csak a kormány telepít be migránsokat. Bízik abban, hogy Magyarországon továbbra sem lesz erőszak, békésen kell a jövőt építeni, „hagyjuk meg az erőszakot csak a Fidesznek”.
Azt mondta:
a rendszert a félelem tartja össze,
„jóravaló emberek százait veszik rá”, hogy hazudjanak, és ezzel sokak lelkiismeretét szétzúzzák, akik félnek szót emelni, mert ők lehetnek a következő áldozatok – mint mondta, őket sem lehet egyedül hagyni. Ha tömegek szólalnak meg, gonosztettek nem maradnak titokban.
Szerinte most még mindenki eldöntheti, hogy kiszolgálja ezt a rendszert, vagy hős lesz, és kiáll ellene. Beszédét azzal zárta, hogy kéri, a katolikus misékhez hasonlóan mindenki nyújtson kezet a szomszédjának, tegye félre az esetleges ellenségeskedést.
„Aki mostantól kezdve a legkisebbet is bántja közülünk, annak mindannyiunkkal kell szembenéznie.”
Gulyás Balázs MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Végül Gulyás Balázs bejelentette: május 8-án, a Parlament alakuló ülése idején újabb tüntetést tartanak, és megkérte azokat, akik egyetértenek abban, hogy a Fidesz jelöltjei ellen egyetlen jelölt induljon, hogy emeljék fel telefonjukat. Végül a tüntetés a Himnusszal és az Örömódával, vagyis az Európai Unió himnuszával zárult.
Legalábbis hivatalosan. Sokan ugyanis ezután elindultak az Oktogonra, az immár szokásos „afterpartyra”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
