A múlt heti után újabb kormányellenes tömegtüntetést hirdettek mára. Múlt szombaton rengetegen, több mint 100 ezren vonultak fel, most a Facebookon több mint 70 ezren jelezték, hogy részt vesznek a tüntetésen, vagy érdekli őket. De vajon közülük mennyien mennek valóban el rá? Szavazzon!
Eredmények:
| Jóval kevesebben, mint a múlt hetin | 20.8 % | ||
|---|---|---|---|
| Valamivel kevesebben, de így is több tízezren | 36.6 % | ||
| Körülbelül annyian, mint a múlt héten | 24.8 % | ||
| Többen, mint a múlt héten | 17.8 % |
Filozófiai kérdés, hogy hogy értékeljük a választást – mondta Orbán Viktor, mikor a műsorvezető erre kérte. Szerinte alapvetően mitikus és rejtélyes dolog, hogy mi történik ilyenkor, hogy hogy jön létre egy közös akarat az emberekben. Ennek eredményét nehéz megjósolni, ezért Orbán alázatot ajánlott a politikusoknak: el kell fogadni, hogy mi lett az eredmény. Hozzátette, hogy a győztesek helyzete könnyebb, ezért „ne osszák az észt”. Veszíteni keserű dolog, ezért megértéssel kell fordulni a vesztesek felé – mondta.
De fontosnak tartotta leszögezni, hogy sokkal többen szavaztak rájuk, mint négy éve, és mint az összes többi parlamentbe jutott ellenzéki pártra. Orbán azokra a kritikákra is reagált, hogy a községekben nyerte meg a választást a Fidesz: elmondta, hogy minden településtípusban ők voltak a legnépszerűbb párt.
Az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, hogy mindig érdemes odafigyelni az ellenzék véleményére, de más az értelmezésük az ország helyzetéről és jövőjéről. Orbánék szerint a bevándorlás a legfontosabb kérdés, ezért beszéltek ők erről a kampányban, és a szavaiból az derült ki, hogy ez továbbra is így lesz. Mivel ez a legfontosabb üzenet, ezért el kell juttatni a legkisebb településekre is, ezért mondták el „százszor, ezerszer” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte fontos, hogy „rávegyük” az embereket, hogy ők is ezt gondolják a legfontosabb kérdésnek, amit „mi”.
A tüntetések is szóba kerültek, erre úgy reagált, hogy
Azokat is képviselni kell, akik nem szeretik őket, vagy akár „undok dolgokat kiabálnak az utcán”. Orbán hangsúlyozta, hogy az ő érdeküket is képviselni is kell, és hozzátette, hogy tesznek is erre lépéseket. Szerinte mindenkinek jogában áll véleményt nyilvánítani az utcán, de arra kérte a tüntetőket, hogy békésen tegyék ezt.
A műsorvezető viszont nem hagyta annyiban a dolgot, és feltette a kérdést, hogy „ki szíthatja a békétlenséget?” arra a kormánysajtóban is terjedő retorikára utalva, hogy „kívülről” szervezhetik a tüntetést. Orbán megkerülte a kérdést, és inkább az ellenzékből távozó vezetőkről beszélt. Elmondta, hogy ő 16 évig volt ellenzékben, és eddig 12 évig kormányzott, tehát még csak most kerülhet egyensúlyba. Szerinte el kell fogadni, hogy egy politikus gyakrabban veszít, mint nyer, és ilyenkor is szolgálni kell az országot.
„Egymással lehet birkózni, de nem a haza rovására”
– mondta.
A riporter azonban mindenáron vissza akarta téríteni a beszélgetés Soros-köreire, erre Orbán elmondta, hogy biztos, hogy a „spekulánsok” nem fogadja el a választások eredményét, mert nekik nem jó, ha ilyen kormánya van Magyarországnak.
A Nyílt Társadalom Alapítvány elköltöztetéséről azt mondta, hogy „talán megértik a hallgatók, ha nem hullatok krokodilkönnyeket”. Ezután arról beszélt, hogy véglegesen viszont soha nem lehet nyerni a „spekulánsok” ellen, mert mindig új módszereket találnak a befolyásszerzésre, de ez nem baj, mert az a politika egyik célja, hogy ezeket az embereket és érdekcsoportokat megállítsa. Később, a Figyelő listázásra utalva, a sajtó munkatársait arra kérte, hogy hozzák felszínre azt, hogy mi működik a háttérben.
Az ENSZ migrációs csomagja is szóba került, ezzel kapcsolatban Orbán leszögezte, hogy Magyarország továbbra is saját érdekeit fogja nézni. Szerinte a magyar emberek elmondták a választáson, hogy a kormányhoz hasonlóan rossz dolognak tartják a migrációt, amelyet megállítani és nem támogatni kell.
Arról is beszélt, hogy „nem egy srófra jár az agya” európai miniszterelnök kollégáival. Szerinte kevesebb mint egy évvel az európai választások előtt nem szabad olyan döntéseket hozni az EU csúcson, amelyek kész helyzetet teremtenének az újonnan megválasztott képviselőknek. Aki sürgeti a mostani döntéshozatalt, azaz azt, hogy júniusban már lezárják a migránskérdést, az ellene vannak annak, hogy az emberek demokratikus úton kijelöljék az európai migrációs politika irányát.
A következő négy évről azt mondta, hogy az alapvető célokat a választók megerősítették, de sok minden történt 2014 óta a világban, amihez alkalmazkodni kell. Szerinte
ezért reméli, hogy elfogadják, hogy jelentős mértékben új emberekkel folytassa mindezt.
„Gyorsan lesz új kormányunk” – mondta, de időpontot nem akart kijelölni. Az viszont kiderült, hogy új minisztériumokat nem szeretne, mert a mostani rendszer működik, de
Arról is beszélt, hogy szeretné, ha még a nyári szünet előtt el lehetne fogadni a jövő évi költségvetést. Erről már tárgyalt is Varga Mihállyal, akire továbbra is számít mint a gazdasági kabinet vezetőjére.
Végül a demográfia kérdését és a családok támogatását hozta szóba a műsorvezető. Orbán arról beszélt, hogy
Csak a hölgyek tudják eldönteni, hogy akarnak-e gyereket,
és nekik kell elmondani, hogy hogyan mehetne ez gyorsabban és könnyebben. Úgy fogalmazott, hogy szeretné kikérni a magyar nők véleményét erről a kérdésről, és szeretne velük „megállapodást kötni” nem csak négy évre, hanem több évtizedre előre.
Éles szemmel figyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Szerbia felől érkező járműveket. A hatóság embereinek a legkülönfélébb jogszabálysértések feltárása a feladatuk: a pénzügyőröknek fel kell kutatniuk például a drog- és az illegális dohányszállítmányokat, ki kell szűrniük az adócsalásokat, de alkalomadtán más jellegű bűnesetek kapcsán is el kell járniuk. Így kerülhet szóba a NAV munkájában a migráció.
– A déli határszakasz kapcsán a tompai és a röszkei határátkelőket külön is érdemes megemlíteni – tájékoztatták a Magyar Időket a vámhivatalban. A szervezet közlése szerint a két átkelőnél tavaly összesen majdnem háromszáz személyt találtak az érkező járművekben. Röszkén a fináncok összesen 286 rejtőzködő embert szállítottak le a különféle teherkocsikról, míg Topán hatan akadtak fenn a hatóság ellenőrzésén.
A magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának általános csökkenése és a felvételi követelmények várható szigorítása – az emelt szintű érettségi és középfokú nyelvvizsga általánossá tétele – miatt látta indokoltnak az Óbudai Egyetem vezetősége egy olyan intézkedési terv kidolgozását, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást – közölte a Népszavával az egyetem kommunikációs osztálya azokra a hírekre reagálva, melyek szerint megszorításokat terveznek. Leszögezték: jelenlegi pénzügyi helyzetük stabil, likviditási nehézségeik nincsenek, kötelezettségeiket határidőre tudják teljesíteni.
Ezzel együtt az egyetem aggodalmai nem alaptalanok: a kormány tervei szerint 2020-tól csak azok mehetnek majd egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Az emelt szintű érettségit pedig már több szakon bevezették, vannak olyan képzések is, ahova csak akkor kerülhet be a felvételiző, ha két tárgyból is érettségizett emelt szinten.
Az érintett szakok száma folyamatosan bővül. Az egyetemi hallgatók száma pedig évről évre csökken: míg 2011-ben 98 ezer diákot vettek fel, 2017-ben már csak 72 ezret. Ez drasztikus csökkenés (2011-2017 között 26 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból), aminek nemcsak demográfiai okai vannak: az elmúlt évek szakmegszüntetései, férőhely-szűkítései éreztetik hatásukat.
Az április 8-i választáson elszenvedett megsemmisítő vereséget követően a Soros-klán elsődleges célja az ellenzék feltámasztása és csatasorba állítása. Az idő viszont egyre sürgeti őket, hiszen az Európai Unióban a félév végéig, június 30-ig át kell erőltetni az új migránsküldő rendszert. Ezért támogatják minden erejükkel a választások eredményével szembemenő tüntetéseket, hogy aztán ezekre tudjanak majd hivatkozni a brüsszeli migránscsatában – írja a Ripost nyomán a Magyar Hírlap.
Ezért posztolja közösségi oldalain Alex Soros is a magyarországi demonstrációról szóló híreket.
Alexnak nagy segítséget nyújt a szervezkedésben barátja és élettársa, a neves divattervező és politikai aktivista, Maxwell Osborne. A Ripost információi szerint Gulyás Mártont is ő szemelte ki az ellenzék vezetőjének szerepére. A Közös Ország Mozgalom botrányairól elhíresült alapítója mellett bíznak a szocialista politikus, Gurmai Zita fiában, Gulyás Balázsban is, aki a választások elleni tüntetések főszervezője.
„Az április 8-i választás olyan pofont adott az ellenzéknek, mint Sallai R. Benedek Hadházy Ákosnak az LMP etikai (!) bizottságának ülésén feltüzesedett vitában. Nem csoda. A szélsőjobb és a szélsőbal is egy médiabuborékban élt a választások előtt. (…)
A buborék szétpukkadt, nem maradt más utána csak a vákuum.
A megsemmisülő ellenzék nem tudott emelt fővel veszíteni. Már az első pillanatban elhangzott több fenyegetés is a győztesek felé. Ahogyan azt igazi demokraták teszik… A sokk közepette fénysebességgel mondott le több vezető – persze eltűnni azért nem akarnak.
Demokratákhoz méltó módon tüntetéssel ünnepelték meg választási vereségüket. Állítólag a kormány ellen tüntettek, állítólag választási csalást sejtenek, állítólag új választást követelnek.
Kívülről azonban másmilyennek látszik a tüntetés. A leszerepelt pártok vezetői csak farvizezhettek a rendezvényen, „új arcok” jelentek meg a mikrofonok mögött. Ők megérezték a vákuumot az ellenzék oldalán, és azonnal megpróbálnak benyomulni oda.
A harc csak látszólag folyik a kormány ellen, valójában ellenzékváltás zajlik, újfent a pozíciók elosztása a tét.”
(Mindegyik, a Mediaworkshöz tartozó megyei lapban megjelent)
„Egyre nehezebb fizikai munkára embert találni, a problémával a siklósi önkormányzat is küzd. A városgondnokság feladatait egyre nehezebben tudják ellátni, folyamatosan és drasztikusan csökken a közmunkára jelentkezők száma.” (bama.hu)
„Helyettesítéssel egészen addig tartható az orvoshiány, amíg a helyettesítő doktorok ellátják a feladatukat – fogalmazta meg válaszát érdeklődésünkre a Hajdú-Bihar Megyei Orvosi Kamara. Kifejtették, törvény szerint az önkormányzat feladata gondoskodni arról, hogy a településen legyen doktor.
A praxisok betöltésére pénzügyi eszközökkel, illetve kedvező feltételek biztosításával tudják motiválni az orvosokat. Abban az esetben pedig, ha huzamosabb ideig nincs doktor az adott településen, senki sem szankcionálható. Hozzátették, megyénkben szerencsére elég kevés a betöltetlen körzet, ráadásul az utóbbi években javult a háziorvosok korösszetétele, így az átlagéletkor jelenleg 55 év.” (haon.hu)
„Vallási helyszínek, kastélyok, műemlék épületek, történelmi utcarészek újulnak meg a „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszíneinek fejlesztése” című projekt keretében, amelynek megvalósítására 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. konzorciumi partnereivel a Széchenyi 2020 programból – mondta el lapunknak Kolossváry Ivett, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. kommunikációs referense.” (boon.hu)
„Ittas állapotban elkövetett járművezetés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást a Kisbéri Rendőrkapitányság egy 36 éves ászári férfival szemben, aki március 6-án okozott balesetet személyautójával.
A férfi kora délután ismerőseivel italozott egy ászári fagyizóban, ezt követően beszállt a parkolóban hagyott járművébe, amivel tolatás közben nekiütközött a mellette parkoló személygépkocsinak. A helyszínre kiérkező járőrök mintavételre előállították a Kisbéri Rendőrkapitányságra.” (kemma.hu)
„Nemzeti minősítő gyakorlatot végeztek szombaton az Őrség-Goricko-Raab Mentőcsoport tagjai Csákánydoroszlón, az árvíz idején mindig kritikus pontnak számító Dózsaligetben.
A reggel 7 órára a helyszínre érkezőket hatalmas homokdomb fogadta: abból készült a nyúlgát.
A nyúlgát építése az árvízi védekezés során fontos feladat.
A feladat leírásából, mely felkészülésül szolgált a gyakorlatozóknak, megtudhattuk, miként kell biztonságos munkát végezni.” (vaol.hu)
A szombati demokrácia melletti tüntetésről (Mi vagyunk a többség) a legfontosabb megállapítás, hogy rengeteg fiatal volt a több tízezres tömegben. A műsor többi része elég langyosra sikerült.
Pedig minden adva volt: civilek kezdeményezték a felvonulást és azon nyomban tíz- és tízezrek csatlakoztak a felhíváshoz. A mai magyar ellenzéki vezetők erre nem vetemednének, mert különös vonzerejükkel még egy ezres csoportot sem tudnának lelkesíteni. Mostani választási mutatványukkal pedig bebizonyították, hogy még ha Orbán Viktor tálcán nyújtaná nekik a hatalmat, akkor sem tudnák átvenni. Legtöbbjük ott menetelt a tömegben, és ez sokak számára reményt keltő újdonságként hatott. Ám legyen.
Felemelő érzés volt látni a hömpölygő tömeget, amely két irányból is a Kossuth térre igyekezett. Békésen, mókásan, ahogy illik. Akárcsak a választás napján kora délutánig, amíg a csúcsokat döntögető részvételi adatok kápráztatták el a változást akarókat. Egészen a józanodás kora délutáni pillanatáig.
Hasonló csalódottságot érezhettek a parlament előtt lelkesen tapsoló, éneklő, bekiabáló fiatalok is. A rendezvény ugyanis nem a tömeg méretéhez és lelki állapotához alkalmazkodott. Gyengécske volt és akkor még enyhén fogalmaztunk.
Pedig a felvezető is jónak tűnt: a kivetítőn egykori Orbán nyilatkozatok érzékeltették a Vezető mesébe illő következetességét. Sok humorral, Bödőccsel is fűszerezve.
Aztán jöttek a szónokok. Tamás Gáspár Miklós gyújtóhangú, gyilkos pontossággal célzó beszédei jutottak eszembe. Hát a tegnapiak nem ilyenek voltak…
De sebaj, hiszen civilekről van szó, sőt a legtöbbjük kezdő, majd belejönnek. Lukácsi Katalin és a diáktüntetések szervezője Gyetvai Viktor bizonyosan.
Érthetetlen, hogy az ellenzéki oldal egyik hiteles képviselője (és az ilyen nagyon ritka) Márki-Zay Péter miért nem állt ki a színpadra és mondta el a beszédét. Ahelyett, hogy mással olvastatták fel a levelét. Pedig az Index szerint ott volt a tömegben. Egyedül a hómezővásárhelyi polgármester feszegette az ellenzék felelősségét. Ami óriási: nélkülük Orbán Viktornak soha nem lett volna meg a kétharmada (sem).
Ami végképp nem volt a legszerencsésebb húzás, az a tüntetés legfontosabb szlogenje: Új választást! Ugyan miért is? Hiszen nem kapták rajta a miniszterelnököt, hogy urnákban turkál. Nem derült ki semmilyen eget rengető választási csalás. Az illiberális állam gyötrelmesen diszkrimináló törvényes kereteit mindenki szentesítette, amikor elindult a választásokon. És előtte négy évig ott ült a parlamentben. A Fidesz megnyerte a választásokat. Ennyi. Az eredmények meg egy ország állapotáról állítottak fel a diagnózist.
Tehát az Új választást! szlogen mozgósító ereje, tekintettel megvalósíthatatlanságára, a nullához közelít. Ennél sokkal jobbat kell kitalálni, hogy jövő szombaton is ennyi fiatalnak legyen kedve a Kossuth téren bulizni.
Még sosem voltam ilyen sokan! Ezt éreztem szombaton este. Szerény számítások százezernél is többen voltunk. És ami még ennél is felemelőbb: főleg fiatalok. Akik most megmutatták, hogy bár a pártokat messze elkerülik, nem mindegy nekik, hogy milyen lesz Magyarország. Mert, mint a szónokok is mondták, ők nem elmenni, hanem maradni akarnak. Magyarországon akarnak Európában maradni.
Tömegek az utcán. Jól érzik magukat, mert tudják, hogy sokan vannak. Jókedvűek, okosak, szépek. Komolyak és eltökéltek. Fiatalok.
Tudják, hogy mit akarnak: nem félázsiainak lenni, ahogyan Orbán mondta, hanem Európához tartozni. Ehhez Orbán hatalmát meg kell dönteni, el kell zavarni a diktátort.
Most megint léptek egyet előre. Megmutatták, hogy létezik még a normális Magyarország, vannak még itt olyanok, akiken nem fogott a rontás. Nem vették be a migráns-mantrát, a rezsicsökkentés meséjét.
Persze, a legfontosabb, hogy mi lesz ezután. Mert mára már kevés azzal búcsúzni, hogy legközelebb folytatják.
És akkor mi lesz, ha megint sokan leszünk? Ettől majd elmegy Orbán? Beadja a lemondását a legfőbb ügyész? Hányszor éreztük már az elmúlt években, hogy végre történik valami, hányszor hallottuk, hogy nem hagyjuk!
Aztán hagytuk, mert mi mást is tehettünk volna.
Az a tömeg, amelyik nagyobb és erősebb Orbánnál, már látszik – az a pártszövetség, amely nagyobb és erősebb lenne nála, még nem.
Orbánt és a Fideszt a jelenlegi választási rendszer keretein belül gyakorlatilag lehetetlen legyőzni. Nem kétharmad kellene hozzá, hanem háromharmad. Úgy alkották meg a szabályokat, hogy akkor is ők győzzenek, ha kevesebb szavazatot kapnak, mint az ellenzék. Hogy akkor is kétharmaduk legyen, amikor még ötven százalékuk sincs.
Ez a mostani, civilek által szervezett tüntetés valójában nem a hatalom, hanem az ellenzéki pártok számára volt igazi üzenet. Hogyha eddig nem értették, vagy nem volt rajtuk elég nagy a nyomás, hogy megértsék, most a saját szemükkel láthatták, hogy mit akarnak az emberek.
Például azt, hogy az ellenzéki pártok ne a saját pozícióikkal foglalkozzanak, hanem azzal, hogy kikényszerítsenek egy demokratikus választási rendszert. Ha másképp nem megy, a parlamenti politizálás bojkottjával. Aminek persze csak akkor van értelme, ha az összes ellenzéki párt, minden képviselője benne van.
Addig is, ameddig az ellenzéki pártok fölismerik, hogy nincs más választásuk, mint megváltoztatni az igazságtalan és egyenlőtlen választási rendszert, maradnak a tüntetések. Ha erre nem képesek, és nem szabadulnak meg azoktól a vezetőiktől, akik gátolják az együttműködést, akkor, akár tetszik nekik, akár nem, ugyanúgy eltűnnek, mint az a hatalom, amelynek most a főként fiatalokból álló tömeg megmutatta, hogy ki az igaz többség Magyarországon.
Károsnak, és az ellenzéki szavazók becsapásának, ámításának tartom, hogy a választások elcsalásával próbálják befolyásolni őket – mondja a Független Hírügynökség választási szakértője, Szabó Andrea. Szerinte az ellenzék nem találta meg azt az utat, amellyel megszoríthatta volna a Fideszt, de a kétharmados győzelmet az LMP-vel együttműködve megakadályozhatta volna a baloldal.
Szakértői szempontból lehet-e általános következtetéseket levonni a választások eredményeiből?
Igen. Van a 2018-as választásoknak leszűrhető következtetése.
A Fidesz győzelme úgy következett be, hogy 2014-hez képest több szavazatot sikerült begyűjtenie. A közvélemény-kutatók által többször hangoztatott, egyébként az előző választások során ténylegesen működő Fidesz-felülmérés, 2018-ban nem igazolható, a biztos szavazó pártot választók körében mért óriási Fidesz támogatottág valóban szavazatokra váltódott.
A migráns-kampány, az utóbbi évek kisebb-nagyobb béremelései, a gazdasági konjunktúra, meghozták az eredményt.
A Fidesz nagy győzelmét nem lehet megkérdőjelezni, az új kormány legitimációja legalább akkora, mint a 2010-es Orbán-kormányé volt.
Károsnak, és az ellenzéki szavazók becsapásának, ámításának tartom, hogy a választások elcsalásával próbálják befolyásolni őket. A választások lebonyolításával kapcsolatban kétségtelenül érzékelhetők problémák, de semmi sem utal szervezett, központilag irányított csalásra.
Végül is a magasabb részvételi arány nem az ellenzék remélt sikerét hozta. Miért?
A választás egyik legérdekesebb tényezője épp ez. Az elemzők többsége úgy vélte a választásokat megelőzően, hogy a magas részvétel elsősorban az ellenzéknek kedvez, mert a kormánnyal szemben álló szavazókat mobilizál. Ahogy arra az április 7-én megjelent írásomban utaltam, ennek a feltételezésnek a gyökerei 2002-ből eredtek, amikor a rendszerváltás óta tapasztalt legmagasabb részvétel mellett az MSZP megverte a toronymagas esélyes Fideszt. A Medián választások előtti hetekben megjelent kutatási eredményei azonban óvatosságra intettek, hiszen arra hívták fel a figyelmet, hogy tévedés lehet a 2002 óta hangoztatott vélekedés. Vizsgálatuk szerint
A „migránsoktól” való félelem, a Védjük meg Magyarországot! propaganda erősen hat az itt élő lakosságra, emellett az utóbbi 2–3 évben javult jövedelmi helyzetük.
Igazi ellenzéki összefogás esetén lényeges más eredmények születhettek volna?
A mi lett volna, ha? – kérdés teljesen tudománytalan ebben az esetben. Vannak feltételezéseink, lehet darabra kiszámolni, összeadni, kivonni a szavazatokat, lehet spekulálni, de a lényegen ez nem változtat. Az ellenzék nem találta meg azt az utat, azt a nyelvet, azt a stratégiát, amellyel legalább megszorította volna a Fideszt. A budapesti eredmények ugyanakkor kétségtelenül azt mutatják, hogy egyetlen módon győzhető le a kormányzópárt: az egy az egy ellen küzdelemben. Ráadásul, véleményem szerint, hamis a koordinált indulás toposza.
Ebben a választási rendszerben a listás szavazatokat koncentrálni szükséges.
Nem véletlen, hogy a választás előtti szombaton megjelent miniszterelnöki interjúban a fideszes szavazók mindkét szavazatát kérte Orbán Viktor. Ha ezt nem látja be az ellenzék, tehát nem egy jelölttel és egy listával indul a következő választáson, akkor újra és újra végig nézheti, ahogy a Fidesz kétharmados győzelmet szerez az aktuális választásokon.
Teljesen egyértelművé vált a főváros és a vidék közötti szakadék?
Az egyéni képviselőjelöltekre leadott szavazatok alapján a Fidesz nem szerepelt jól Budapesten. Ennek oka azonban nem a Fidesz alacsony támogatottsága. Az ellenzéki szavazók a fővárosban értették meg leginkább pártjaik zavaros, helyenként káoszt idéző egyezkedéseinek legfontosabb üzenetét: egyéni jelöltek közül válassza a legesélyesebbet. Ráadásul az inkább egymás legyőzésére berendezkedő ellenzéki pártok szövetségi politikája Budapesten volt még így is a legeredményesebb, itt tudták érdemben csökkenteni az ellenzéki jelölteket.
Túlzás tehát azt állítani, hogy a Fidesz támogatottságában szakadék tátongana a főváros és a vidék között. Az látszik, hogy vidéken még erősebb, még határozottabb a Fidesz dominanciája, mint Budapesten. Ahol tényleges látszik a támogatottsági szakadék, azok a baloldali pártok: a települési lejtőn lefelé haladva ugyanis csökken, helyenként megszűnik a választottságuk.
Az LMP-nek tényleg kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy az ellenzék ne érjen el jobb eredményt?
Bár az LMP politikusai – elemi túlélési ösztönüknek engedelmeskedve – ezt a tételt váltig tagadják, bizonyítható, hogy a fővárosban legalább kettő, de inkább négy egyéni választókerületet meg tudott volna nyerni az ellenzék, ha megállapodik az LMP és a baloldal. A fővároson túl azonban az LMP szerepe nem olyan jelentős, ami a párt alacsony vidéki támogatottságának köszönhető. A Fidesz kétharmados választási győzelmét azonban a baloldal az LMP-vel együttműködve megakadályozhatta volna.
„Ellenségeket” listázott a Figyelő
„Több száz Sorosnak, illetve az általa pénzelt szervezeteknek dolgozó embert tudtunk azonosítani, miután a milliárdos egykori bizalmasa kikotyogta, mekkora lehet a magyar hálózat. (…)
Megpróbáltunk utánajárni, pontosan kikről van szó, így átnéztük a milliárdoshoz közvetlenül vagy akár csak közvetve kötődő, jelentősebb magyarországi szervezetekben dolgozók névsorát – már ahol egyáltalán van ilyen. A teljes feltérképezés bajosan lehetséges, ahogy azt sem lehet bizonyosan megmondani valakiről, hogy tudatában van-e annak, kinek is dolgozik, vagy éppen milyen küldetést teljesít.”
Az Origo újabb szerző nélküli cikkben „sorosozza meg” Karácsony Gergelyt
„A Soros-blog kemény üzenete után Karácsony Gergely a saját megfutamodását Simicska megmaradt médiumában, a Hír TV-ben jelentette be – ki másnak – Kálmán Olgának. Ezzel színtisztán elárulta választóit, hiszen a napnál világosabb lett, hogy a választási kampány csak azért kellett neki, hogy felépítse magát a másfél év múlva esedékes főpolgármester-választásra. A szocialista szimpatizánsok nem vették jó néven a politikus újabb helyezkedését, amire Karácsony kénytelen volt reagálni: Zuglóból kívánja szolgálni Magyarországot. Így már persze minden érthető. Érdekes egyébként, hogy a Soros-támogatta, saját magát is Soros-emberekkel körülvevő Karácsony Gergelyben maga a bevándorláspárti spekuláns is csalódott. A 444 nevű Soros-blogban a főszerkesztővel üzente meg: a legrosszabb baloldali miniszterelnök-jelöltnek tartja Karácsonyt a rendszerváltás óta. Így írt Karácsonyról Soros blogjának a főszerkesztője: „sokkal gyengébb Medgyessynél, sokkal gyengébb Bajnainál. Még Szekeres Imrénél is. Bizonytalan, esetlen, erőtlen, irritáló egyszerre.” Ezután Karácsony megijedt, és elfutott.”
A Magyar Idők szerint egy 17 éves fiú, Rékasi Zsigmond az egyik legveszélyesebb ellenség
„Ha a szüleid csak „egyszerű” színészek, akiket nem botrányaik, hanem teljesítményük miatt becsülnek, akkor nehezebb a dolgod.
A reflektorfény nem rád irányul. Elkeserítő.
A Valóvilág lefutott, nem éri meg az X-edik széria „VV-celebjének” lenni.
De van megoldás.
Szónokolj, uszíts, mutasd meg, hogy vagy valaki!
Menj be Simicska tévéjébe – vezetékneved miatt csak behívnak -, mondd bele jól a magadét a kamerába.
Mártírkodhatsz az utcán is, de csak óvatosan, mint akit a csúnya – kormány által irányított – rendőrbácsik kínoznak, és elveszik a tulajdonát. (…)
Élvezd a 15 (másod)perc hírnevet!
(Csak siess, mert itt jön egy kis tavaszi szellő, már el is illan az éterben. Pfffffuuuuuuuu…)”
A 888-nak nem tetszik, hogy a Jobbik és a DK is részt vesz a szombati tüntetésen
„A választási kudarc és Soros György varázslatosan messzire érő keze csak összehozta Magyarország két legerkölcstelenebb politikai pártját, a Jobbikot és a DK-t. A választási kampányban még mindkettő váltig azt állította, hogy ők soha semmilyen, de tényleg semmilyen formában nem fognak együttműködni egymással.
Elbuktak a választáson, és a korábbi nagyhangú kormányváltást meg számonkérést kilátásba helyező fenyegetéseik valóra váltása helyett csak a veszteség keserű szájíze maradt meg nekik. Meg a politikusaik. És elsősorban a vezetőik látványos kudarca, valamint az ezzel járó felelősség, melyet nem akarnak felvállalni – ez a napnál is világosabb.
Ezért aztán ahelyett, hogy Gyurcsány és Vona elismerte volna Orbán Viktor elsöprő győzelmét, inkább ők is csatlakoztak a Soros-hálózat utolsó próbálkozásához, a Fidesz vezette kormányzat megdöntéséhez, a szombati, úgynevezett „választási csalás elleni” tüntetéshez.
Ez pedig azért igencsak érdekes. A DK és a Jobbik közösen „tüntet” majd a Fidesz kormányra kerülése ellen.”
A Pesti Srácok szerint a „baloldali véleményterror” ellenére nyert a Fidesz
„A teljes vereségüket mutatja, hogy a hétköznapok baloldali véleményterrorjával szemben eddig meghunyászkodó konzervatív Fidesz-szimpatizánsok is felismerték, hogy ők vannak többségben, és elkezdték hangosan felvállalni a véleményüket. Amiben az a megdöbbentő, hogy csak most, de ez is mutatja, milyen sűrűn fonja át és manipulálja a belliberális értelmiségi-kulturális-oktatási hálózat a társadalmat. Jó lehetőség viszont, hogy a sorozatban harmadszor megélt, elsöprő közös siker rá is szoktassa a részeseit, majd idővel az egész magyarságot a sikerközpontú gondolkodásra. Arra, hogy az egymást lehúzó irigykedés helyett inkább győzni akarjanak, és a néphülyítő prolitempót diktáló politikusok helyett azokra hallgassanak, akiknek a teljes ország és nemzet részére van forgatókönyvük, nemcsak egy-egy rétegnek.”
A magyar médiában sok, köztük néhány szenvedélyes cikk olvasható a vasárnapi választásról. Sokan igyekeztek magyarázatot adni az ellenzéki pártok által elszenvedett óriási veszteség okaira – a „kétségbeesés” szó számos cikkben és politikai elemzésben megtalálható.
Akivel csak az elmúlt 24 órában beszéltem, meg volt döbbenve. Egyszerűen nehéz megérteni a híreket. Már csak azért is, mert több oka volt a megnövekedett elvárásoknak. Az egyik volt Márki-Zay Péter váratlan győzelme Hódmezővásárhelyen, amely soknak azt jelezte, hogy rejtett anti-Fidesz szavazók várják, hogy egyedül maradjanak a szavazófülkében, ahol kifejezhetik a jelenlegi rendszerrel szembeni undorukat. Ezért sem karták a kormányellenes erők elhinni, amikor a közvélemény-kutatások egy része a Fidesz győzelmét jósolta.
Ezt az optimizmust azok a csoportok erőfeszítései erősítették meg, amelyekhez később Márki-Zay is csatlakozott. A taktikai szavazásról van szó.
Ha megnézzük a Jobbik-közeli Iránytű által preferált kerületeket, az azt a benyomást kelti, hogy a Jobbik néhány megyében tarolna. De a Jobbik csak egy kerületben nyert, és az sem az ország északkeleti sarkában volt, ahol a közvélemény-kutatások szerint a Jobbik erős, hanem a Dunántúlon, Dunaújvárosiban és annak környékén.
Amikor a Republikon előrejelzéseit olvastam, úgy éreztem, hogy talán túl pesszimista vagyok, és hogy a balközép esélyei továbbra is jók, és nemcsak hogy megakadályozhatják a Fidesz kétharmados többségét, de talán még egy egyszerű többségre is szert tehetnek.
Ami tény: majdnem mind a nyolc közvélemény-kutató alábecsülte a Fidesz erejét, és túlbecsülte az ellenzéki pártok súlyát.
Az is megtévesztő volt, hogy a nagy részvétel az ellenzék számára jó, mert a Fidesznek maximum kétmillió híve van, akik úgyis a pártra szavaznak és a magas részvételaz ellenzéknek kedvez. Az elmúlt hónapokban számos felmérő azt mondta, hogy a legtöbb bizonytalan szavazó valamelyik ellenzéki pártra szavazna, s hónapok óta azt hallottuk, hogy a választók több mint fele a kormányváltást szeretné.
Mindezek azoknak a hitét erősítették, akik véget akartak vetni Orbán Viktor politikai rendszerének, és bíztak abban, hogy a jelenlegi kormány nagymértékben meggyengült és legyőzhető. De van valami, amit sokan alábecsültek – ez pedig Orbán választási rendszerének ördögi természete. Ez egy kétpártra tervezett választási rendszer, annak ellenére, hogy Magyarországon 1990 óta többpártrendszer van. Ebben a választási rendszerben, a Fideszt nem lehet úgy legyőzni, hogy a választópolgár hat vagy hét kisebb párt között kénytelen választani. Ez különösen azért is érvényes, mert a balközép pártok az elmúlt nyolc évben nem voltak képesek együttműködni.
Én minden alkalommal haragudtam, amikor azt hallottama pártvezetőktől, hogy „rengeteg időnk van”, vagy „még az utolsó pillanatban is összefoghatunk. Ez elbizonytalanította az ellenzéki pártok szavazóit és szimpatizánsait.
Néhány évvel ezelőtt megkértek, hogy egy sorozat részeként osszam meg gondolataimat a Klubrádió-ban. Lenin híres könyvét, a Mi a teendő-t hívtam segítségül, és azt mondtam, hogy hozzanak létre egy nagy pártot, amelyet általában „gyűjtőpártnak” vagy „néppártnak” neveznek. Egy olyan gyűjtőpártot, amelyben különböző ideológiai orientációjú embereket fog össze. Amerikában a Demokrata Pártban is széles körű ideológiák találhatók – a liberalizmustól egészen a szocializmusig, de ezek kifelé mégis egy egységet alkotnak.
A nagy pártoktól egyenlő távolságot hirdető harmadik oldal minden eddigi kísérlete kudarcba fulladt, a magyar demokratikus ellenzék ugyanis a mostani választási rendszerben nem engedheti meg magának többpárti rendszert.
A baloldali magyar ellenzéki pártok ideológiai különbségei kicsik, ezek a különbségek kompromisszummal és jó szándékkal könnyedén leküzdhetők lennének. Amennyire én látom, a legnagyobb akadályt a hozzájuk kötődő személyek jelentik, a közöttük lévő, egyéniségükből eredő személyes ellentétek.
Gyakran hallottam, ahogy Szél Bernadett kijelenti, hogy a pártjuk „értékei” nélkül nem lehet értelmes politikai változás. De az LMP alapvető értékei nem mindegyike egyedi. Az LMP ugyanúgy demokratikus párt, mint az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az Együtt. Fárasztók az olyan állítások, hogy például az LMP „huszonegyedik századi párt”, és hogy azok a pártok, amelyeket 2000 előtt hoztak létre a történelem szemétdombjára valók. Az Egyesült Királyság Konzervatív Pártját 1834-ben alapították; a Munkáspártot 1900-ban. Az amerikai republikánus párt első ülését 1854-ben tartotta, és a Demokrata Párt a világ legrégebbi politikai pártja. Gyökerei 1792-re nyúlnak vissza.
Kétségtelen, hogy a baloldali pártok súlyos hibákat követtek el, és bizonyos mértékben felelősek a szomorú eredményekért. De ezzel együtt azt kell mondanunk, hogy az LMP viselkedése aránytalanul hozzájárult a sokkoló eredményhez. A körzetek áttekintése azt mutatja, hogy a balközép pártok 17 kerületet veszítettek el az LMP miatt.
Az LMP politikusainak kisstílűségének példája Schmuck Erzsébet kampányvezető, az ATV-ben nyilatkozva nem aggódott a Fidesz kétharmados többségével miatt, számára az MSZP „történelmi bűne” jhelentette a legnagyobb problémát, amely Gyurcsány Ferencet visszahozta a parlamentbe.
Több ellenzéki vezető lemondott: Hadházy Ákos, az LM-bőlP, Molnár Gyula az MSZP-ből, valamint Jobbik elnöke, Gábor Vona, aki még a politizálástól is visszavonul. Szigetvári Viktor (Együtt) ugyancsak elhagyja a politikát.
Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy még a nagyobb ellenzéki sem tudták megoldani az ellenzéknek azt a problémáját, hogy Budapesten és néhány nagyobb városon kívül nincs támogatottságuk vidéken. A falvak alacsony iskolázottságú, rosszul tájékozott és agymosott lakói a Fideszre szavaztak. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása nehezebb, mint egy nagy ellenzéki párt létrehozása.
