Kezdőlap Címkék Ellenzék

Címke: ellenzék

Az akadály

Mint az pár ember által ismert, rengetegszer írtam már Gyurcsányról, aki egy européer nézeteket valló, szociáldemokrata pártot vezet, ezzel biztosítva azt, hogy aki ilyen berendezkedésű országot szeretne (például én), az tudjon kire szavazni.

Azt mondja a derék Magyar Péter, hogy:

„Gyurcsány Ferenc ahelyett, hogy elismerte volna a felelősségét a magyar ellenzék túszul ejtésében és az orbáni kétharmadokban, inkább a magyar választók június 9-i világos döntését támadta és egyértelművé tette, hogy jelenlétével 2026-ban is segíteni kívánja Orbán Viktor hatalomban tartását”.

A magyar állam törvényei ugyanakkor biztosítják, hogy a választópolgárok a fülke magányában bármelyik pártot választhassák, amelyik csak tetszik nekik, azaz senki nem kényszeríthető semmire. Ennek fényében „a magyar ellenzék túszul ejtése” kissé értelmetlen szövegnek tűnik, az „orbáni kétharmadokban való felelősség” meg pont olyan, mint egy emeletes hülyeség. A mostani választáson Gyurcsánnyal a másképp teljesen elvesző, ezért az összefogást saját maguk által forszírozó kis pártokon (MSZP, Párbeszéd) kívül senki nem volt hajlandó összeállni, lehetővé téve ezzel azt, hogy az összes választó Gyurcsány kikapcsolásával választhasson ellenzéki pártot, miáltal a „az orbáni kétharmadokban való felelősség” szöveg hülyeségtartalma egyre nő.

Megjegyzendő, hogy mivel az ellenzék Gyurcsány ellenes része külön-külön indult (TISZA, Momentum, LMP, MKKP, Jobbik – a Mi Hazánkat direkt hagytam ki az ellenzékből), a választás során a TISZA párttal az élen külön-külön akkora vereséget szenvedett el a FIDESZ-től, hogy az a Holdról is látszik (az EP választásnál például a TISZA esetében a választói arány 2 048 211 : 1 352 699). „A magyar választók ezen világos döntését”, azaz az összes ellenzéki párt nagyarányú vereségét sajnos többen, például Magyar Péter, nem vették figyelembe, és lemondás helyett a helyükön maradtak. Pontosan ugyanúgy, mint Gyurcsány, csak ezért nem magukat szidják, hanem kizárólag Gyurcsányt.

Emlékeim szerint az „orbáni kétharmadok” esetén egy kivételével ugyanez volt a helyzet: a nép bárkire szavazhatott. Például 2010-ben ott volt a Lehet Más a Politika, amely direkt ezért alakult se Orbán, se Gyurcsány jelszóval, ott volt a Jobbik, amelyik már nevéből következően nem szociáldemokrata, a baloldaliaknak ott volt az MSZP Gyurcsány nélkül, azaz a választók tobzódhattak jobb- és baloldali gyurcsánymentes pártokban. De nem tették. Nem szólt nekik senki, hogy ne Orbánra szavazzanak, mert az életveszély az országnak (lásd 1998 – 2002), sőt a derék magyar értelmiség nem kevés tagja repesve várta a FIDESZ kétharmadát, hogy ezzel a korlátlan hatalommal Orbán majd elintézi a gonosz Gyurcsányt és komcsi bandáját! A repesés (és az ennek megfelelő „független” iránymutató munka) sikerrel járt, az ellenzéki pártok gyurcsánymentesen is leszerepeltek, ráadásul az értelmiség Gyurcsányék elintézésére irányuló vágya is bejött, mert Orbán tényleg elintézte őket, mégpedig úgy, hogy ma is attól koldul az összes ellenzéki párt. Pénzük nincs, mert a hatóságok azonnal elvonják, megszólalási lehetőségük szinte semmi (max. a Parlamentben mondottakat közvetíti a lakájsajtó a népnek), és nemhogy ők fordulhatnának sérelem esetén a mondott hatóságokhoz, hanem Orbánék utasítására azok vegzálják őket, mégpedig rendszeresen.

A kivétel, mikor Gyurcsányt nem lehetett a szavazáskor kikerülni, 2022-ben volt. Erre a választásra a teljes ellenzék (nagyon helyesen) összefogott, azaz az ellenzéki választók nem szavazhattak gyurcsánymentesen, de ezt a közvélemény kutatások szerint a választók simán elfogadták, mert a miniszterelnöki előválasztáskor a FIDESZ: Összefogás parti 46:46-ra állt. Mégpedig Gyurcsánnyal! Ráadásul Dobrev vezetett. És akkor a semmiből megjelent a 2022-es Messiás, mégpedig erőteljes jobboldali beütéssel, és ki tudja hogyan, kiknek a szavazataival, de simán nyerte az előválasztást Dobrev előtt. Aztán megkérte Dobrevéket, lépjenek hátrább, mert majd ő megcsinálja! Meg is csinálta, az eredmény szokás szerint a Holdról is látható lett, ahogy Orbán szereti mondani, az összefogásról meg ennek következtében megint és még erősebben elterjedt, hogy soha többé, mert a Gyurcsány, sőt a Gyurcsány, és különben is a Gyurcsány. Senki nem beszélt arról, hogy a bukásban mi MZP felelőssége (aki hátratolta Gyurcsányékat), és mi a független újságok felelőssége (melyek nem magyaráztak meg semmit, és nem cáfoltak semmit, amit a FIDESZ terjesztett, hiába ellenkezett az igazsággal – a nép így tudatlan maradt), mert hát kit érdekel mindez, ha az embernek van feketebárányos aduásza, amely mindent visz. Kijátsszák, oszt annyi. Megvan a felelős.

A mostani a választásból végre kiderült, hogy mi lett volna, ha Gyurcsány nem indul, helyette megszünteti a DK-t, utána Szentkirályihoz hasonlóan utasítja híveit, hogy mind az őt keményen elutáló Magyarra szavazzanak, fölrobbantja a házát, majd családostul Tongára távozik. A válasz egyszerű. A FIDESZ nem 2 048 211 : 1 352 699 arányban nyer, hanem: 2 048 211 : 1 719 861 arányban. Azaz nem 70, hanem csak 20 százalékkal. A gond ezzel az, hogy több szabad vokssal bíró választó az országban nincsen, így ez a 20 százalékkal lemaradós helyzet a TISZA pártot illetően a jövőben sem változik. Szemét Gyurcsány!

Magyar politizálásához ugyan illett volna, hogy az Akadály önkéntes levonulása után az ellenzéki oldalon üres kapura rugdossa a gólokat, csak az a baj, hogy az elődöntőt így megnyerve a döntőben simán szenved vereséget a saját testvércsapatától. Na persze, ha az általam összekombinált konteo, azaz a mesterterv beválik, akkor némi további munka, azaz fideszes szavazók meggyőzése és átcsábítása árán előbb-utóbb a TISZA fölülkerekedik a FIDESZ-en, és így az értelmesebb fideszesek mind átigazolva a TISZÁ-ba végre kiiktathatják Orbánt, aki ma már nem a vezetőjük, hanem elszabadult hajóágyúként csak kerékkötője az európai karrierjüknek. A NER persze marad, csak a lopás lesz sokkal kevésbé feltűnő, mert megszűnik a „Még többet, még többet!” elv (nyolcszoros túlárazás), és a „Legyen elég ennyi!” elv (két és félszeres túlárazás) váltja fel.

A baloldal totális megszüntetéséhez, azaz hogy a porondon csak két nagy jobboldali párt legyen, először a legfőbb Akadályt, azaz Gyurcsányt kell eltakarítani. Az eltakarítást a leghatékonyabban a párttársak, szövetségesek, ellenzékinek mondott, azaz elvileg Gyurcsány barát celebek, influenszerek és a sajtó egyéb nagytudású személyei végezhetik el. Ezek már amúgy is régóta utálják Ferit, akár mint versenytársat is, és most itt a ragyogó alkalom! Teszik is. Lásd például:

„Ne nevezze magát baloldalinak! Ön egy agresszív, toxikus hazudozó.” (6900 lájk)

Pottyondy persze eddig sem a Gyurcsányfanok felvonulásán villogott, várható volt tőle a totális begorombulás. Ami érdekes, hogy ő nevezi Gyurcsányt agresszívnak, azt viszont sajnos elfelejti megmondani, hogy Gyurcsány kit mérgezett meg, és mivel, valamint hogy mit hazudozott, így aztán mindezt a szegény olvasónak kell kitalálni. A derék influenszer hölgy a baloldal elárulását leginkább a következőben látja (a bejegyzésének további részeit inkább nem kommentálnám, jellegzetes „Mindenáron meg akarok sértődni, és meg is fogok!” írás):

Az viszont határozottan zavar, hogy a legutóbbi indexes önmosdatásában az lmbtq közösség jogait és képviseletét jelölte meg a kudarca egyik okának. Azt állította, hogy a magyar társadalom alap kultúrája szerint a társas kapcsolatok a férfi-nő kapcsolatára épülnek, ami kultúrát ön szerint védeni kell. Nem kell megpróbálni a magyar társadalmat egy elfogadóbb, humánusabb gondolkodás felé terelni. Tényleg, Ferenc? Ferenc! Ez a Fidesz dumája! Amellett, hogy ez kifejezetten durva, jobboldali-konzervatív álláspont, a leggyalázatosabb árulás és cserbenhagyás, amit egy baloldali politikus elkövethet.

Sajnos Pottyondy nem egészen érti, hogy miről van szó. Gyurcsány arról beszél, hogy eddig sokat foglalkoztak a kisebbségek bajaival-gondjaival. Ő, mint progresszív személyiség ezzel a gyakori foglalkozással egyet is ért, csak az volt a baj, hogy a nem kisebbségiek elkezdtek bosszúsak lenni a pártra, hogy ezeket a (itt „a magyar társadalom alapkultúrájára” jellemző szó következne, ha leírnám) kisebbségieket a DK túl sokat pátyolgatja, velük meg alig foglalkozik, pedig van ám nekik is rengeteg bajuk! Ezt megértve és elfogadva Gyurcsány úgy véli, hogy ez a pártmagatartás is hozzájárulhatott a szavazatok fogyásához, ezért a jövőben változik a hangsúly, és bár ő meg a párt továbbra is progresszíven gondolkodik az LMBTQ+ közösséget illetően, de elsősorban nem a magyar társadalom jelenlegi kultúráját akarja majd megváltoztatni, hanem a magyar átlagemberek helyzetének javításával fog foglalkozni. Amiben nincs változás: továbbra is keményen elleneznek a kormány részéről bármilyen beleszólást a társas kapcsolatokba. Úgy látja, hogy ez az influenszer által megkívánt terelés („a magyar társadalomnak egy elfogadóbb, humánusabb gondolkodás felé terelése”) jelenleg nem az ő feladatuk. Majd ha hatalomra jutnak… bár ahogy Pottyondyék egyre erősödő, sőt tömegesen gyurcsányellenes „tevékenységét” látom, sikerrel fogják megakadályozni. Pont azt, amit szeretnének, de hát volt már sok ember, aki lábon lőtte önmagát.

Szerintük inkább maradjon Orbán, és akkor lehet szidni Gyurcsányt, hogy már megint nem győzött, és monnyon le. Az a fontos nem?

Gyere te nímand…

Az ellenzék ismét vereséget szenvedett. Természetesen a baloldali, úgynevezett hagyományos ellenzék szenvedett vereséget, és persze a legnagyobb pofont most sem a FIDESZ-től kapta, hanem egy kívülről jött, egyáltalán nem baloldali (naná, hogy nem), és nem csak a FIDESZ-t, hanem az ellenzéket is leváltani akaró embertől, aki rejtélyes úton lett nagyhirtelen népszerű.

Pont úgy, mint 2022-ben, akkor is egy magányos hős emelkedett ki a habokból, vagy pattant ki valakinek a fejéből, mégpedig teljes fegyverzetben, ami az Olümposzt kivéve mindenütt egy kövér  képtelenség. Aki az ilyenekben hinni tud, annak minden hülyeség igaz.

A két évvel ezelőtti országgyűlési választásokon a politikában ismeretlen, köztudomásúlag vallásos, jobboldali, konzervatív Márki-Zay a miniszterelnökjelöltek közti előválasztási verseny első fordulójában óriási meglepetésre 20,4 százalékot szerzett, amellyel a harmadik, továbbjutó helyre futott be – maga mögé utasítva két pártelnököt, Jakab Pétert és Fekete-Győr Andrást.

Néhány napos alkudozást követően rábírta a korábban az előválasztás egyik esélyesének tartott Karácsony Gergely főpolgármestert arra, hogy lépjen vissza a javára, és a második fordulóban közel háromszorosára növelve a rá leadott szavazatok számát simán verte a döntőben Dobrevet, hiába szavaztak a DK jelöltjére hetvenezerrel többen, mint az első fordulóban.

Egy, a politikában ismeretlen, köztudomásúlag vallásos, jobboldali, konzervatív miniszterelnökjelölt. Hát, kérem, negyedosztályú bajnok még az angol FA kupában sincs, és ha belekalkuláljuk is a magyar politikán vörös fonálként végighúzódó, azaz mindig és mindenhol jelen lévő Gyurcsány faktort, meglepetésnek még akkor is sok… hacsak nem mozgósított valaki párszázezer szavazót Márki-Zay érdekében. Hogy kinek van annyi? Hát… aki nem vesz részt az előválasztáson és a szavazói ráérnek éppen… de inkább nem találgatok. Azt, hogy MZP diadalmenetének hogyan lett csúfos vereség a vége, sokszor megírtam már, nyilván a könyökén jön ki mindenkinek.

A mostani forgatókönyv más. Csak három óellenzéki párt fogott össze, a többiek jobban bíztak magukban, illetve a Figyelem! Nem Gyurcsánnyal vagyok! faktor hatásában, de végül mindenki ráfázott, ha Gyurcsánnyal volt, ha nem. Kivételes szerencse, hogy ha az EP választásokat meg a vidéket nem is, de az összefogók Budapestet hozni tudták az önkormányzatin (kivéve a venezuelaiak lakta I. kerületet).

A ráfázás lényege: az új üdvöske elvitte a szavazókat, az óellenzék összefogóinak szavazóit is, meg a magányosan küzdő óellenzéki pártok szavazóit is, ebből látszik, hogy a baloldali választópolgárok körében akár a jobboldaliság is sikeres lehet, mert ezeket a szavazókat Orbán eltávolításán kívül nemigen érdekli már semmi. Csak váltsák le, akkor majd megnyugszanak. Tőlük lehet az Orbánt leváltó erő akár maga a FIDESZ is, ha nincs más! Ebben igazuk van, mert tényleg nincs. Hogy pont miattuk nincs, mert ugyan elvileg van, de nem szavaznak rá, addig még nem sikerült eljutniuk.

A mai történetben a hasonlóság a két évvel ezelőttivel annyi, hogy itt is a semmiből jött valaki, és a sok szájtáti most is azt hiszi, hogy egyedül, nulla forint felhasználásával sok millió háztartásba személyesen becsengetve kábé egy hónap alatt magyarázta el a szavazóknak, hogy ő az igazi, jöjjenek már el vagy százezren a Kossuth térre tüntetni. A vidékieknek busz lesz dögivel. Még a főpróba is megvolt a Hősök terén, lásd: influenszerek tüntetése.

Az, hogy a baloldali szavazók nyolcvan százaléka hitt neki, a szavazatokból látszik, hogy a fideszesek közül gyakorlatilag senki, az szintúgy. A FIDESZ még több szavazatot is kapott az öt évvel ezelőttinél, ami százalékban csak azért kisebb, mert a részvételi arány megnőtt. Az új csodagyereket is sokan választották, de azért Orbánt 52 %-kal többen. A különbség 700.000 voks. Jó zsíros többség, azt mondhatom. Az óellenzékre persze jóval kevesebb választó szavazott, ott már csak a tényleges törzsszavazók maradtak, akiket nem lehet eltántorítani. Ezzel a hazai szavazótábor el is fogyott, a határok megmerevedtek, örökös első a FIDESZ, örökös második a TISZA, örökös harmadik a DK, a többiek meg a „futottak még” kategória. Egy módon lehetne rajta változtatni, ha a második meg a harmadik összefog egymással, plusz az összes többivel Orbánék ellen, de ehhez (Magyar Péter szövegeit hallgatva) a verébnek naponta többször kardot kéne rántani. Ne bízzunk benne túlságosan, hogy az új erő szövetkezik a régiekkel, az új erő ugyanis csak ellehetetleníti az ellenzék egységes fellépését, más dolga nincs neki.

Az óellenzék újabb nagy veresége után megkezdődött a szokásos értelmiségi „monnyonle” játék. Remélem, mindenkinek magától értetődik, hogy kiről van szó, természetesen Gyurcsány az, akinek a kutató/megmondó/elemző/utcaembere által kifejtett vélemények abszolút döntő többsége szerint a vereség miatt le kell mondania. Néhány sajtótermék kifejezetten élen jár a gúnyolódásban, például a 444.hu, ahol Gazda úr a „Ferenc lova megdöglött” és Haász úr „Az MSZP társelnöke levonta a következtetést a választás eredményéből, már csak egy Horn Gábor hiányzik ide” írások révén igyekszik összekacsintani az olvasókkal. Utóbbi célzásra sokan emlékezhetnek, az ún.”szociális népszavazás” kapcsán. Gyurcsányék ugyan bíztak benne, hogy nem lesz elegendő a részvételi arány (másban az akkori néphangulat miatt nemigen bízhattak), de ezt a bizonytalansági pontot az ellenoldal megfelelő szervezéssel sikeresen legyűrte, így aztán a vizitdíj meg a napidíj az ostobák mozgósításával elsöpörtetett. Ezt a pillanatot tartotta az SZDSZ megfelelőnek ahhoz, hogy elegánsan oldalt lépjen, és Gyurcsány az MSZP vezérkarával az SZDSZ nélkül(!?) jelenthesse be a megalázó vereséget, mégpedig azon témában, amelynek fő éceszgéberei és kivitelezői pont az SZDSZ tagjai voltak. A színpadon álló, vesztes Gyurcsányt meg a mögötte felsorakozott MSZP vezérkart a liberálisok („a Párt, amelyik ott sem volt”), tévén nézték néhány gúnyos megjegyzés kíséretében (Horn Gábor: Nem azt mondták, Feri, hanem azt, hogy te menj a p…ba). Ez volt a liberálisok hattyúdala, utána elképzelésük szerint kívülről akarták támogatni a kormányt, de ahogy a vizitdíj, az sem jött össze nekik. Béke poraikra. Megjegyzendő, hogy a Momentum sincs már ettől messze.

Az ellendrukkereknek a DK vereségéből adódó diadalmát, és ebből adódó örömködését elhagyva térjünk vissza a pártelnöki lemondásra. A lemondás követelése a politikában ugyebár akkor érthető, ha a párt a népszerűségi versenyben hátrébb szorul, így egy választáson kevesebb szavazatot kap, mint korábban. Ez történt most, a DK 5 éve az EP választáson 557.000 szavazatot kapott, a mostani választáson az Összefogás csak 366.000 szavazatot, amelyből az MSZP meg a Párbeszéd szavazóit kivonva kb. 320.000 lehet DK-s.

Az érthetőség után a jogosságot vizsgálva a népszerűség csökkenését két dolog okozhatja:

  • Saját működésbeli hibák. Például a DK rosszul kormányozta az országot, és Románia lehagyott minket. Vagy a DK néhány tagja pedofil ügybe keveredett. Vagy a DK egyes tagjai, kihasználva a feleségük vezető beosztását, zsíros állásokat kaptak a közpénzből fizetett apparátusban. Vagy a DK néhány tagjának a vagyona 5 év alatt extrém módon megnövekedett, és miután nem találtak föl semmiféle jól eladható akármit, valamint világsikerű vállalkozásuk sincsen, nyilván loptak. Mivel ilyesmikről nincs információ, a saját működésbeli hibák okozta népszerűségvesztést elvethetjük.
  • Külső, a pártot folyamatosan pocskondiázó tevékenység következtében bekövetkező népszerűségvesztés. Az mindenki előtt jól ismert, hogy a Gyurcsány faktor 2006. óta rendkívül negatívan hat bármire, ami a közelébe kerül, ámde mivel a faktor immár 18 éve változatlan erővel működik, nem mondható, hogy ez az utóbbi években bármi olyan hátrányt okozhatott volna, amit eddig még nem okozott.
  • Új mosópor (TISZA) megjelenése a piacon, amely vonzóbb a vásárlók számára, mint a boltban eddig kaphatók. Ebben az az érdekes, hogy az utóbbi 20 évben már egy csomó új mosópor megjelent (pl.: LMP, MKKP, Momentum, Jobbik), azaz a nép rászavazva bármelyiket győzelemre vihette volna, de nem. Volt köztük jobbos is, balos is, ám a nép egyikre sem volt vevő, nem úgy, mint most. Végkonklúzióként megállapíthatjuk, hogy a DK lesüllyedésének az új mosópor az oka.

Az ok ismeretében föltehetjük a kérdést: volt-e a./ indoka és b./ lehetősége Gyurcsánynak, hogy az új erőt olyan szintre futtassa föl, amely a saját pártját a DK-t is elsöpörve a baloldali szavazótábort a jobboldalra szipkázza át, mégpedig anélkül, hogy a FIDESZ szavazótáborában bármiféle kárt tenne?

Az indokot illetően csak akkor mondhatjuk, hogy igen, ha Gyurcsány pont ezt akarta volna, azaz önmagát pártostul jól hátba szúrni, azaz feltételezhető, hogy teljesen hülye, ám sokak vágyálmával ellentétben nem az, így semmiféle indoka nem volt az új erő létrehozásához és megerősítéséhez.

A lehetőséget tekintve mondhatjuk, hogy a felfutás nem volt gyors, hiszen rengeteg és hosszadalmas munka kellett ahhoz a közösségi térben (facebook, TIK-TOK, stb.), hogy milliónyi választóhoz jusson el a hír, mégpedig meggyőző erővel, itt a királyfi, aki majd legyőzi a sárkányt! Valószínűsíthető, hogy jóideje egy nagy, és a feladathoz képest korlátlan tőkeerejű szervezet dolgozott azon, hogy a királyfi berobbanjon a köztudatba. Az is biztos, hogy Gyurcsányék lehetőségeit egy ennyire hatékony szervezet nagysága és pénzigénye bőven meghaladja, azaz a Messiás felfuttatója Gyurcsány nem lehet. Annak kitalálását, hogy akkor milyen szervezet ez, és ki pénzeli, az olvasóra bíznám.

Mivel a fentiek szerint a baloldal szavazatvesztését okozó új erő felfuttatásához Gyurcsánynak se indoka se lehetősége nem volt, azaz semmi köze hozzá, ritka nagy ostobaság lenne bárki részéről nemhogy követelni, de egyáltalán arról írni, hogy mondjon le. A DK-nak különben sincs aktuális nímandja a fiókban, mint másoknak, akit előrántva, és a Vezér helyett a párt élére rakva majd győzelemre viszi harcukat, mert egyrészt Gyurcsány nélkül a megmaradt DK szavazók is elpártolnának tőlük, másrészt se elegendő emberük, se elegendő pénzük az ilyen méretű akcióra nincs.

Bezzeg másoknak bőven… nem igaz?

Orbán legyőzhető, de…

0

Magyar Péter sikere az európai és az önkormányzati választáson Budapesten és Győrben, azt mutatja, hogy új és komoly kihívója támadt Orbán Viktornak, aki a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt elszokott ettől.

Gyurcsány Ferenc személyében olyan kényelmes ellenzékkel rendelkezett, amely fogatlan oroszlán volt, és ennek megfelelően inkább csak alibizett mint politizált.

Magyar Péter viszont a nulláról indult, és 7 képviselői helyet szerzett az Európai Parlamentben. Budapesten és Győrben pedig az önkormányzati választásokon igazolta: erős a támogatottsága. Mi lesz most? Orbán Viktor profi politikus, és nyilván felismerte a veszélyt főként,  mert Magyar Péter mögött két olyan erő áll, amellyel neki is számolnia kell. Az egyik az Csányi Sándor és barátainak köre: az OTP elnök vezérigazgatója, Magyarország második leggazdagabb embere, régi motoros. Vagyona és befolyás régebbi mint a nemzeti együttműködés rendszere, partnerei nagyágyúk: Pintér Sándor belügyminiszter, Hernádi Zsolt a MOL elnök vezérigazgatója, és a külső körön olyanok mint a most hirtelen távozó Csák János kulturális miniszter vagy Lantos Csaba energiaminiszter. Ez a csapat nem megbuktatni hanem megrendszabályozni kívánja Orbán Viktort vagyis egy nyugatbarát Fideszt akar.

Mitől tartanak? Attól, hogy Orbán Viktor Putyinhoz hasonlóan leveszi a sakktábláról azokat az oligarchákat, akik megőrizték autonómiájuk egy részét, nem függenek kizárólag tőle.

Hodorkovszkij, Oroszország egykor leggazdagabb embere így végezte hazai pályafutását egy szibériai lágerben, ahonnan csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki.

Orbán nem lecsukatni hanem levetkőztetni akarja oligarcháit főként, mert elfogyott a pénze, és

az Európai Unió nem ég a vágytól, hogy kiutalja a magyar költségvetésből nagyon hiányzó milliárdokat.

Orbán Csányi Sándorral és csapatával viszonylag könnyen elbánhatna, ahogy Simicska Lajossal tette, ha nem állna Magyar Péter mögött egy sokkal veszélyesebb ellenfél: az Amerikai Egyesült Államok.

Orbán sorsa Washingtonban dőlhet el

A Biden adminisztráció el van szánva arra, hogy útilaput kössön Orbán Viktor talpára csakhogy novemberben elnökválasztás lesz, és egyáltalán nem biztos, hogy az elnök folytatni tudja. Ezért imádkozik naponta Orbán Viktor Trump sikeréért hiszen hatalmának ez a legbiztosabb garanciája. Trumpnak jól jön egy politikai szövetséges, aki ingyen nyalogatja talpát és egyéb alkatrészeit, Európában kevesen lelkesednek ennyire érte. Donald Trump leszarja Európát, és ezt nem is nagyon titkolja. Biden elnök álláspontja nemigen különbözik ettől, de minthogy nem tudja lezárni az ukrajnai háborút, ezért figyelmet kell fordítania Orbán Viktorra is. Aki a béke propagandával hozta ki döntetlenre a választást, amelyet kezdetben elveszteni látszott.

A baloldali-liberális blokkot telibe találta a békepropaganda

Orbán Viktor rájött arra, hogy ez ellenfeleinek a gyenge pontja, ezért óriási demagógiával erre koncentrált,

de nem a kívánt eredményt érte el, mert meggyengítette az amúgy is harmatgyenge baloldali-liberális blokkot miközben felnőtt egy új számára veszélyes ellenzék: Magyar Péter mozgalma.

A magyar baloldal tradíciója épp a két világháború elutasítására épül: mindkettőt a jobboldal indította el, és mindkettő katasztrófával végződött Magyarország számára. Biden hidegháborús propagandája a frontországokban talált kedvező fogadtatásra: a balti államok, Lengyelország stb.

Másutt Európában sehol sem hisznek az orosz fenyegetésben. Ez is magyarázza a szélsőjobb előretörését az európai választásokon. Különösen jó példa erre Franciaország, ahol Macron elnök kénytelen volt feloszlatni a nemzetgyűlést, és új választásokat kiírni liberális mozgalmának gyászos szereplése miatt. Ellenfele, Marine Le Pen triumfált.

A szélsőjobb vezérét nemrég még nyíltan pénzelte Putyin, majd az ő kérésére Orbán Viktor. Marine Le Pen asszony elhatárolódott ugyan Putyin Ukrajna elleni agressziójától, de csak épp annyira, hogy az USA elfogadhatónak tartsa őt a francia elnökségre.

Ha Trump hatalomra jutna, és valóban lezárná az ukrajnai háborút, akkor Orbán Viktor pácba kerülne, mert nem lenne mire hivatkozva fenntartani a vészhelyzetet, és az is villámgyorsan kiderülne, hogy nem az ukrajnai háború miatt teljesít oly gyengén a magyar gazdaság, és egyáltalán nem Ukrajna miatt vált Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává. Bár hogyha Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, akkor lehet, hogy erről a dicsőségről is le kell mondania.

Összefogás

Úr ír, érdeklődő olvas. Sokféle dolgot. Nagyon nehéz ám az összes gondolmányt benyelni, amit saját kútfőből hoz össze derék, nem a NER által fizetett, független értelmiségünk.

Sajnos a mondott értelmiségnek van néhány betonba ágyazott hite arról, hogy az elmúlt évtizedekben mi történt kies hazánkban, és hogyan. El kellene magyarázni nekik, hogy egy-két (sok) dolog másképp van ám, mint ahogy hiszik, de nem lehet, mert úgysem figyelnének oda, mert végre megjött a Messiás, és most az iránta való tomboló lelkesedéssel vannak elfoglalva.

  • Ugye hogy úgy-e, ecsémuram! Nem hiába ültünk a parton tizennégy hosszú évet, várva a nagy hajót, amelyik majd a Messiást hozza, miközben szidtuk az ellenzéket, hogy nem tudja leváltani Orbánt,

(amely ellenzék pont ezen permanens szidás miatt nem tudta leváltani Orbánt, hiszen ha ő is rossz, azaz ő sem lenne jobb, ahogy írják, akkor minek váltson a választó, nemde?)

  • és csak ültünk, és ültünk, de a nagy hajó nem jött,

(sajnos az értelmiség máig azt hiszi, hogy neki a tuti megmondásán kívül semmi dolga nincsen, mert a politika nem az ő ügye, azaz a rendkívül káros Orbán rendszer leváltásához nem kell hozzátennie semmit, elég várni a nagy hajót, hogy majd egyszer csak történik valami)

  • várakozás közben pedig azt kiabáltuk, zokogtuk, üvöltöttük bele a nagy magyar éjszakába, na meg a kis magyar nappalba is, hogy Gyurcsánnyal nem lehet, Gyurcsánnyal nem lehet, Gyurcsánnyal nem lehet!

(miközben az LMP, a Botka féle, gyurcsánytalanított MSZP, a Momentum és Márki-Zay, azaz a korábbi Messiásnak bejelentkezők példáiból már többször kiderült, hogy nem Gyurcsánnyal, hanem Gyurcsány nélkül nem lehet megfelelő méretű leváltó erőt összehozni, hiszen ezekre az „új” ellenzéki erőkre anélkül szavazhattak a választók, hogy Gyurcsány vagy Dobrev hatalmát segítették volna, és mégsem szavaztak rájuk soha elegen!)

  • Na de most végre elérkezett hozzánk a megváltó, akinek isszuk és magasztaljuk minden szavát, hogy milyen találó, milyen ütős, milyen igaz,

(amiben az az érdekes, hogy mikor a rég meglévő ellenzék mondta sokszor ugyanezt, derék értelmiségünknek egyik fülén be, a másikon ki, a fene sem foglalkozott azzal, hogy a jónép tudomására hozza, mit akar, és mit tenne kormányra kerüléskor az a hiteltelen/tehetetlen/satöbbi banda)

  • és most, hogy megérkezett, minden jó lesz!

Ja.

Hát akkor lássuk a számokat (szakbarbárság, persze hogy, de mindig azokból szoktam kiindulni). A legutolsó közvélemény kutatás a Mediáné, mely szerint a szavazási arányok az alábbiak:

„A Fidesz EP-listája a választani tudó biztos szavazók körében 48 százalékon áll, vagyis két százalékot erősödött az egy hónappal ezelőtti adatokhoz képest. A Tisza Párt listája 29 százalékon áll, vagyis öt százalékot erősödött a választani tudó biztos szavazók körében. A dobogó harmadik fokára fért fel a DK, MSZP, Párbeszéd EP-listája, 7 százalékos eredménnyel. Ez rosszabb eredmény, mint egy hónappal ezelőtt, amikor 9 százalékra mérték őket. Őket követi a Mi Hazánk hat százalékkal, kétszázalékos erősödéssel áprilishoz képest. A Momentum 5 százalékon áll, ugyanúgy, mint egy hónapja. Ez az öt párt jutna be az Európai Parlamentbe, ha most lennének a választások.”

A fenti kutatás alapul vételével a következők mondhatók:

  1. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a TISZA párt mennyi ideje ismert, azaz mennyi ideje szerepel a médiában meg a hálón, valamint, hogy milyen mértékben csökkent az ellenzéki pártok támogatottsága, akkor egyértelműen mondható, hogy a TISZA a többi ellenzéki párttól május végéig már az összes el nem kötelezett (nem hithű) szavazót elszipkázta. Tőlük további elszipkázásra az elkövetkezendő időszakban már nincs remény.
  2. Mindig jól mulatok (röhögök, na), amikor nagy hangon bizonygatja valaki, hogy a FIDESZ nem talál fogást Magyar Péteren. Mint az a felmérésekből látható, a kormánypártok szavazótömege intakt, abból a TISZA párt nem szerzett meg senkit, sőt még azok is visszazártak a FIDESZ táborba a veszély láttán, akik korábban kicsit eltávolodtak. Ugyanez vonatkozik a Mi Hazánk szavazótáborára is, azaz a gyurcsányozás és a háborúpártisággal való vád tökéletesen működik. Ebből következően nem a FIDESZ nem talált fogást Magyaron, hanem Magyar nem talált fogást Orbánékon, sőt a megjelenése növelte a tábor összetartó erejét.

Ezek alapján egyértelmű, hogy a nem hithű, azaz az egyáltalán megszerezhető szavazóréteg a TISZA párt számára elfogyott, több szavazót még a deklaráltan jobboldali beállítottságú, egyben baloldali Megváltó, azaz Magyar Péter sem tud szerezni semelyik oldal semelyik pártjától sem. Na, legyünk megengedők, talán még 2 – 3 százalékot de az már korántsem biztos. Azt pedig, hogy az optimistán számolt 29+3 = 32 százalék és a FIDESZ 48 százaléka közül melyik a nagyobb, és mennyivel, nem fogom ragozni, mert az olvasók közül mindenki elvégezte az általános alsó tagozatát. Úgy gondolom, Magyar is.

Ha tehát a derék Messiás közli, hogy ő ugyan senkivel, de senkivel nem közösködik, sem most, sem a jövőben bármikor, hanem kizárólag egyedül indul harcba, és ismeri a számtant, akkor ezzel azt mondja, hogy elég neki a második hely. Hatalomra kerülni nem akar, jól megél a biztos második helyből (egy ekkora párt sokaknak nyújthat jó megélhetést), vagyis a szándéka egyértelműen az, hogy belesimuljon a NER-be.

Érdekesség, hogy Magyar pont ezzel a NER-be simulással vádolja Gyurcsányékat, akik soha ilyet nem tettek. Mindig hajlandók voltak az összefogásra, sőt állandóan, minden választáskor forszírozták is, nem számított nekik, hogy bal- vagy jobboldali a partner, a szélsőjobbot kivéve természetesen, ezzel bizonyítva azt, hogy komolyan gondolják Orbán leváltását, azon dolgoznak, és eszük ágában nincs megélhetési pártnak lenni. Az, hogy miért nem sikerült, egy másik kérdés, amelyre a választ már sokszor megírtam, de az olvasótáborom „nagysága” miatt máig ismeretlen a széles néptömegek előtt.

Ebből következően Magyar vádja Dobrevék ellen úgy ostobaság, ahogy van, mivel pont ő az, aki arra készül, hogy ne győzzön… vagy esetleg… nem is ostobaság, hanem hasznos dolog, és az új mesterterv szerint ezt kell tennie? Hogy ezen esetben kinek/kiknek hasznos, azt mindenki találja ki maga.

A fentiek alapján a Messiásnak köszönhetően Orbánék leváltása nemhogy közelebb került volna, hanem pont megerősödve jöttek ki a harcból, mert mostantól az „ellenzéki összefogás” gondolata, amely a FIDESZ-re nézve az egyetlen veszély, Magyar által totálisan elsöpörve.

Nem hiszek abban, hogy ez változni fog, hacsak Magyar nem jár úgy, mint Márki-Zay, aminek azért megvan az esélye. Persze ahhoz tömeges rádöbbenésnek kell bekövetkeznie, és hogy a tömeg erre való rádöbbentésében az ellenzéknek senki nem fog segíteni, abban biztos vagyok. Mondhatni, ellenkezőleg. Bántani egy Messiást? Hát hogy képzeli? Így aztán mindenki éli tovább az életét, vergődősen vagy pénztengerben úszva, ahogy eddig is, az IQ potentátjaink megint kiülhetnek a partra merengeni („Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres?”), de hogy mi lesz így Magyarországgal, azt nem tudja, mert nem is tudhatja senki. Ha a fuldoklótól az utolsó deszkát is elveszik, és most ez történt vele, akkor nem tehet mást, megadja magát a „sorsnak”. Ne feledjük, a sors ugyan homályos valami, de amit érzékelünk belőle, az mindig konkrét.

További érdekesség:

2022. kampányidőszakában ahol csak tudtam, próbáltam cáfolni azt az ordas kampányhazugságot, hogy Márki-Zay küldene katonákat Ukrajnába, Orbán pedig nem, mert hiszen NATO tagok lévén mindkettő küldene, ha a NATO kéri (Márki-Zay pontosan ezt mondta), és értelemszerűen egyik sem küld, ha a NATO nem kéri. Ezen túlmenően nagyon kapálóztam az ellen is, hogy a független lapok ezt még véletlenül sem írták meg, hogy segítsenek az ellenzéknek, ám ezen törekvésemnek az égadta világon semmilyen hatása nem volt. Se a FIDESZ retorikájára, se a független lapokra, ami az olvasótáborom létszámából könnyen érthető. Gondoltam én. És erre mit olvas most az ember (Orbántól!):

„…komoly munka zajlik, hogy tud Magyarország NATO-tagként létezni úgy, hogy közben a katonai szövetség területén kívüli NATO-akcióban nem vesz részt. Ezt kell megoldania a magyar diplomáciának, ami művészeti kérdés, új leírást, új definíciót kell alkotni.

Azaz a NATO hiába kérné, ezzel kibújhatunk a katonaküldés alól.

Ezek szerint mégiscsak olvasta valaki, amit írtam, és fideszék nem akarnak továbbra is hazugságban maradni?

Vízosztás

A főváros hétköznapjai végre kaptak egy kis színt. A hétköznap délutáni dugós szürkeségbe hasított bele Szentkirályi Alexandra kedves, szimpatikus arca, kezében palack, ajkán mosoly, ahogy benyújtja a nyitott ablakon, mert ő bizony bárkinek segít, aki rászorul. Illetve nem bárkinek, hanem szegény tikkadtaknak, akik Budapesten laknak, és autóval járnak, mert ők a legveszélyeztetettebb réteg, legalábbis az Orbán kormány támogatási rendszerét tekintve bizonyosan. A miniszterelnök úr sorrendje ugyanis: 1. rokonok, 2. barátok, 3. felső középréteg, 4. snitt. A családtámogatást tekintve azért állunk Európában olyan hátul (21. hely), mert a gazdagabb családokból, melyeket a NER bőkezűen támogat, lényegesen kevesebb van, mint a többi, nem gazdag családból, akik nem kapnak semmit, vagy csak nagyon keveset.

Amint azt éjjel-nappal mindenfelől hallani, a főpolgármesterjelölt asszony szerint is szegény budapesti autósok a veszélyeztetettek, mely veszélyeztetés abban mutatkozik, hogy Karácsonyék mindenhonnan ki akarnak tiltani mindenféle autót, ami Szentkirályi szerint őrület. Sőt, őrület!!! Szerinte az a normális, ha a városban minden jármű mindenhová odamehet, ahová csak akar, mely elképzelés alapján például a londoniak hülyék, ugyanis szerintük nem (ez persze így van sok más külföldi városban is).

Azt, hogy a derék jelölt asszony miért a két abszolút szélsőséget használja  a főpolgármester és a saját véleményeként, mikor ezek közül az előbbi nem igaz, az utóbbi meg a városi környezetszennyezés elősegítése, ami egy főpolgármester jelölttől legalábbis szokatlan, és hogy miért nincs tisztában azzal, hogy az alacsony kibocsátású zóna előírásai nem a személyautókra vonatkoznak, tőle kell megkérdezni. Habár eddig megnyilatkozásai alapján nagyon valószínűtlen, hogy valami értelmeset tudna mondani. Igaz, ő csak egy szóvivő, és most ezt a szót kapta, hogy vigye. Viszi is, ahogy csak bírja, nagy lendülettel, lelkesen. Érdektelen neki, hogy mi a tartalom, ami már most mutatja, milyen nagyszerű Orbán-báb lesz belőle, ha nyer. A Gyurcsány-báb Karácsony a fasorban sincs hozzá képest. Szentkirályi nagy előnye még, hogy erről a leendő báb jellegről fogalma sincs, és/vagy nem akar róla tudni, azaz a főnökség felé mutatott kompromisszumkészsége bámulatos, míg ugyanakkor Karácsony Orbán szerint egy kötözködő alak, azaz Gyurcsány bábnak alkalmatlan. Arról, hogy miért erőlteti a FIDESZ mégis ezt a hülyeséget, fogalmam sincs… illetve van, de inkább hagyjuk, ne sértsük meg a FIDESZ szavazóit azzal, hogy leírjuk, minek is nézi őket kedvenc pártjuk vezérkara azzal, hogy ilyen primitív gyurcsányozással próbál hatni rájuk. Arra gondolni sem merek, hogy még esetleg sikeresen is.

A Szentkirályi féle vízosztást illetően jól jön ám az a kis itóka, mikor ott állsz a dugóban, pokoli a meleg, és a sor meg sem mozdul, még akkor is, ha a meleg nem pokoli, és a legtöbb autóban már van klíma, mert a segítség az segítség, és az úttörő ahol tud, segít. Néhány hang ugyan azt mondja, ez csak egy ócska lejárató akció Karácsony ellen, amelynek így önmagában semmi értelme nincs, de mi ne is hallgassunk ezen hangokra, a gazdáik még nyilván nem láttak kampányt, amely nem babazsúr ám, hanem maffialeszámolás. Kevés arrafelé az úrifiú, még kevesebb az úrilány, még szerencse, hogy Szentkirályi Alexandra (nem vagyok én akkora bugris, hogy Szalay-Bobrovniczkynét írjak, mint a Gyurcsánynét emlegetők) nem egy finomkodó típus, így aztán bele tud állni a sárdobálásba tisztességesen.

A dugóban való ácsorgás során fölmerül a kérdés: a főpolgármester miért csinálja ezt velünk? Mivel van időnk gondolkodni (sokára lesz még zöld, akkor sem indulnak el időben az elsők), meg is válaszolhatjuk: mert Karácsony gonosz. Ezért van dugó. A fideszes főpolgármester jelölt asszony az akcióival meg a permanens szövegelésével ugyanis azt jelzi, nem kéne dugóknak lenniük, és bármikor megszüntethetők lennének, na de a gonosz Karácsony nem teszi. Nagy kár, hogy Szentkirályi Alexandra ennek a dugómegszüntető módszernek egyik elemét sem ismertette velünk mostanáig, így akár azt is gondolhatják egyesek, ő sem tudja, mit kéne tenni, és ez tényleg csak egy ócska lejárató akció, ha pedig neadjisten októbertől ő lenne a főpolgármester, a dugók egyáltalán nem tűnnének el, hanem változatlanul velünk maradnának akkor is. De el is hessegetjük ám ezt a csúnya gondolatot magunktól, hiszen nagyon jól tudjuk – amit tudunk. Mármint hogy a gondolat nem is csúnya, hanem maga a tömény realitás.

Kikeveredve a dugókból és végre hazatérvén otthonunkba, nem lehet nyugtunk a főpolgármester jelölt asszonytól továbbra sem, mert már megint csinált valamit. Valami nagyon jelentőset. Szorgos egy honleány, az nem tagadható, és helyretételben is erős:

Szentkirályi helyretette Karácsony magyargyalázását”, írja Magyar Nemzet.

Facebook

Karácsony Gergely véleménye szerint Magyarország: asszonyverés és alkoholgőz – hívta fel a figyelmet Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje egy Facebook-videóban. A jelölt leszögezte: senki nem beszélhet így a magyarokról, főleg nem a nemzet fővárosának főpolgármestere. Karácsony most a magyarokat gyalázza. Vérlázító ez a lekezelő hangnem, utoljára Gyurcsány Ferenc beszélt így a magyarokról.”

Sokáig kerestem a magyargyalázást, amíg végre nagy nehezen megtaláltam. Karácsony egy saját facebook bejegyzésben idézi Tóta W. Árpád publicistát, aki a következőket írta:

Budapest undorító bosszúhadjárat célpontjává lett Karácsony megválasztása után. Törvénnyel és törvénysértéssel, minden módon próbálták tönkretenni. Százmilliárdokat vontak el, csak mert hűtlen lett őszalonnaságához. Ennek megoldása, az, hogy mégis mozog, azt mutatja, hogy Karácsony Gergelyben és stábjában megvan a válságmenedzseri alkalmasság is. (…) Karácsony és csapata – és a szövetséges polgármesterek – helytálltak a vérzivatarban, és kifejezetten izgalmas, mire lennének képesek jobb időkben. (…) Lehet, hogy Karácsony Gergely nem tud becsavarni egy villanykörtét. Viszont ő maga világít. Jelenléte Budapest élén ígéret, hogy Magyarország nem csak Ázsia, nem csak kutyaugatás és asszonyverés az alkoholgőzben.

A szöveget olvasva nem csoda, hogy ezt Karácsony kitette a Facebook oldalára, mert ha rólam írnának jókat (oh, wishful thinking), és még közösségi oldalam is lenne (nincs), nem késlekednék a kitevéssel egy másodpercet sem. Az ember végtére is hiú, pláne kampányidőszakban, mikor nem árt magát jó színben feltüntetni a választók előtt. A jó színben való feltüntetés persze csak akkor hatásos, ha ezt más teszi, mert annak az emberek jobban hisznek, mintha Karácsony személyesen ágálna az utcasarkon, hogy „Figyejjetek má’ milyen fantasztikus vagyok!” Ezért lesz az óellenzéknek (a TISZA párt nem tartozik ide) is kizárólag akkor hitele, ha ezt a független magyar sajtó elintézi neki, de ahogy nézem, a független magyar sajtónak immár sok-sok éve valamely rejtélyes okból nem fűlik hozzá a foga. Inkább maga is leírja százszor, hogy az óellenzék hiteltelen, ami az óellenzék választói megítélését illetően nem a legpozitívabb irányban hat. Sőt, ellenkezőleg. Így aztán az óellenzék manapság még rosszabbul néz ki, és az írások hatására még tehetetlenebb, mint amennyire pénztelenül, média nélkül és jól fizetett szervezők híján, önerőből lenne tehetetlen. Jól fizetett szervezői ugyanis csak két pártnak vannak: a FIDESZ-nek és a TISZÁ-nak. Ahogy látjuk, telik nekik buszokra is meg hangosításra is.

Na de hagyjuk már azt az óellenzéket, nem érdemes foglalkozni vele, mert ahogy hallom az illetékestől (M.P.), a TISZA párt bármiféle koalíció nélkül, egyedül fogja leváltani a FIDESZ-t, és mint tudjuk, az illetékes, nopláne a legilletékesebb szavában nem kételkedhetünk! Térjünk vissza az eredeti témához, lássuk, hogy mit írt Tóta W., és mit mondott Szentkirályi. Az ifjú hölgy mondatainak érdekessége, hogy nem cáfolja a publicista azon kijelentését, mely szerint a saját pártja, a FIDESZ Karácsony ellen undorító bosszúhadjáratot indított, nem cáfolja, hogy Karácsony helytállt, nem cáfolja, hogy Karácsony világító fáklya, egyben ígéret arra, hogy Magyarország nem fog elsüllyedni az ázsiai kipcsák mocsárban, egyedül azt az általa Karácsonynak tulajdonított kijelentést nehezményezi, hogy „Magyarország: asszonyverés és alkoholgőz”.

Ebben az az érdekes, hogy Karácsony nem mondott, és nem is írt ilyet. Ő valaki mástól idézett egy hosszabb szöveget, amelyre persze mondhatjuk, hogy ha idézte, nyilván egyetért vele, de abban a szövegben sincsen ilyesmi. Az utolsó mondat ugyanis egyértelműen azt jelenti, hogy Karácsonnyal a főváros élén Magyarország NEM CSAK asszonyverés és alkoholgőz (azaz nem igaz, amit Szentkirályi állít), és ha továbbra is Karácsony marad a főpolgármester, akkor az egy ígéret, hogy Magyarország a jövőben sem lesz csak az. Ezek szerint Szentkirályinak vagy nincs elég esze, hogy a hallott vagy olvasott szövegeket értelmezze, vagy megmondták neki, hogyan kell félreérteni. Szépen félre is értette, aztán megfogalmazott valamit, ami szerinte vád Karácsony ellen, mások szerint viszont hülyeség, és mivel utóbbiak a (sokkal) értelmesebbek, kellemetlen helyzetben vagyunk. Félek tőle, hogy miket csinálna szegény, ha valahogy mégis őt választanák. Esetleg olyan útszakaszra írná elő a felújítást, amelyet a múlt héten aszfaltoztak le végleg.

Örüljünk, tehát, hogy egyelőre Karácsony vezet, és szóljunk másoknak is, kire szavazzanak, mielőtt nyakunkba szakad valami nagyon negatív. Megint csak Orbán jóvoltából.

Ahogy szokott. Immár 14 éve.

Nem elég

Nem elég, írta Váci Mihály, tették utána rögtön az ünnepségeken a szavalók. Persze egy „Még” hiányzik az elejéről, de a jelentése attól nem változik.

A költő szerint akkor, azaz ’74-ben hatalmas népi felbuzdulásra lett szükség, ezért buzdító verset írt, amiben nagyon igaza is volt, mert épp vége felé tartott az első olajválság, és az akkori GDP-hez képest félelmetes méretű kölcsönöket igényelt, hogy a Kádár korszak politikai stabilitását biztosító életszínvonalat fenn lehessen tartani. A kölcsönöket aztán a rendszer hangtalan cipelte magával egészen ’89-ig, mikor végül minden kiderült, de főleg az, hogy csalás volt az egész, leginkább persze az életszínvonal, azaz a szocializmus rég megbukott, csak néhány beavatotton kívül nem tudott róla senki. A költő által szorgalmazott felbuzdulás sem használt, mert nem is tudott volna, ráadásul nem is következett be. Az ország nem hallgatott a költőre. Hiába zúgta azt a gép, hogy „Termelj többet, jobban élsz”, a többnek sajnos kizárólag negatív jelentése van, ha az egy eladhatatlan és/vagy használhatatlan akármi. Főleg jobbat kellett volna termelni, de ilyen követelményről akkoriban nem tudott senki.

Az ellenzék jelenlegi összetétele csak Orbánnak ad okot mosolyra. Azon a nem fideszes oldalon jelenleg három, komolyabb szavazóréteggel bíró párt is található, melyek sohasem fognak összefogni semmilyen más párttal, azaz a rájuk szavazókra Orbán leváltása érdekében nem számíthatunk. Ezek: Mi Hazánk, Magyar Kétfarkú Kutya Párt és Magyar Péter pártja, a TISZA. Az általuk lekötött, és így Orbán ellen használhatatlan választói réteg nagysága sorban 6 %, 11 % és 13 % (Nézőpont Intézet), azaz összesen 30 %. Mivel a FIDESZ szavazói KDNP-stül 47 %-ot tesznek ki, ez összesen 77 %, azaz Orbán leváltása a maradék 23 %-kal elég reménytelennek tűnik, még ha a többiek mind összefognak is.

Az, hogy a három magányosan küzdő párt közül egyedül egyik sem tudja legyőzni a FIDESZ-t, a számok alapján nagyon valószínű. Az, hogy nem akarnak összefogni senkivel, csak akkor lenne érthető, ha a közeljövőben egyedül be tudnák gyűjteni a szavazók
47 %-át, ám az ilyen huszárvágás a jelenlegi 6 %, 11 % és 13 % fényében kissé meredek elképzelés. Ennél is nagyobb kérdés, hogy még ha egyedül győznének is, képesek lennének-e elfogadható színvonalú kormányzásra. A korrupció megszűntetése (amely minden ellenzéki párt programjában benne van) egyedüli aduként nagyon kevés, mivel az általa okozott kár nem több a GDP 1 %-ánál. Persze az is nagyon sok, és főleg nagyon dühítő, de hogy ennyire lecsúsztunk, azt nem annyira a lopás, hanem jóval inkább a csapnivalónál is rosszabb, néhol már-már röhejes, ún. Orbán féle „országkormányzás” intézte el. A „Forduljon mindig szakemberhez” jelszót az „Ültessünk az összes pozícióba egy szervilist, hogy mindenben a miniszterelnök úr tudjon dönteni” jelszó váltotta fel, ezért nézünk ki úgy, ahogy.

A fordulathoz sok és nagyon jó szakember kellene, akik ezen három, rigorózusan magányos, kompromisszumképtelen párt környékén nem nyüzsögnek annyira. Összességében elmondhatjuk mindhármukról, hogy ők (tudatosan vagy önkéntelenül, de) nem akarnak győzni, ebből pedig úgy tűnik, a cél a ténylegesen kormányt váltani akaró ellenzék dolgának ellhetetlenítése. Nem lennék meglepődve, ha például Magyarról kiderülne, hogy a FIDESZ megbízásából veri át a messiásváró baloldali szavazókat. A Mi Hazánk esetében nincs ilyen, ők elvek mentén működnek, ám hogy a Kutyapárt miért csinálja azt, amit, arról végképp fogalmam sincs. Tényleg nem akar kormányt váltani?

Ha megvizsgáljuk, hogy a valóban létező, konkrét programmal bíró, koalíciós működésre is alkalmas és kormányozni képes pártok honnan tudnának szavazatokat szerezni, az alábbi eredményt kapjuk:

  • A FIDESZ-től szinte lehetetlen elvinni szavazókat, azok ugyanis döntő részben nem tudnak semmit a valóságról, mert a NER lapokat olvassák, a NER tévékert nézik, a NER rádiókat hallgatják, és ha valaki megemlítené nekik, hogy Orbán nem annyira jó, vagy hogy Gyurcsány nem annyira rossz, azt ott helyben halálra köveznék.
  • A Mi Hazánk-nak szintén stabil választórétege van, annak tagjai ugyanis annyira jobbra állnak a választói tömbben, hogy még Dúró Dóra darálása sem a normálisan elvárható gúnyos röhögést váltotta ki belőlük, hanem az „Igen!”, Úgy van!”, „Nagyon helyes!” kiáltásokat, amiből rögtön látszik az elkötelezettség meg a színvonal. Ebből következően ők sohasem szavaznának máshova.
  • A TISZA, azaz Magyar Péter pártja egyértelműen a messiásváróké, és miután Magyaron kívül jelenleg egyetlen darab Messiásunk sincsen, a kisírt szemű, rengeteget csalódott, szomorkás emberek („Már háromszor vágtam le belőle, de még mindig rövid!”) csakis és kizárólag hozzá mehetnek vígaszért. Ezért nem is mennek máshova.
  • Az MKKP is kicsípett egy jókora darabot a választói rétegből. Ők azok a remek humorérzékű szavazók, akik halálra tudják röhögni magukat azon, hogy a kutyapárti aktivisták a zöldre festett, rácsos kaput átmázolták kékre, így aztán kisangyalom teljesen összezavarodva rossz helyre ment. Hatalomra kerülve a párt valószínűleg olyan vicces törvényeket hozna, hogy a Comedy Central fél hónap után bedobná a törülközőt. A választóik nem is szavaznának olyan sótlan egyénekre, mint a többi párt karót nyelt politikusai, ezért is stabil az MKKP támogató csapata.
  • A maradék 23 %. Na, ezen lehet osztozkodni az igazi ellenzéki pártoknak.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a maradék 23 %-ból kb. 5 % az úgynevezett ellenzéki értelmiségi, aki ugyan mindig az ellenzékre szavaz, de rendkívül elégedetlenül nézi az igazi ellenzéki pártok működését. Fő kényszerképzete, hogy amit az igazi ellenzéki pártok tesznek, az nem elég, mégpedig sohasem elég, hiszen (hiszen!) nem győznek a választásokon! Hogy mit kéne még tenniük, azt ez az 5 % nem mondja meg, és érdekes módon úgy is tűnik, hogy tényleg azért, mert fogalma sincs róla. Mondja meg a Dobrev, nem igaz? Pedig a taktika rendkívül egyszerű (lenne): az igazi ellenzéki pártok népszerűségét kell növelni, de azt az igazi ellenzéki pártok nem lévén hatalmon, nem tudják megtenni, a jelenlegi magyar értelmiség meg valamely titokzatos okból erre alkalmatlan. – Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni! – mondatja a költő Antoniussal, aki aztán ravasz módon mégis a halott dicséretébe fog, míg ugyanakkor a magyar értelmiség ugyan értelmezni jön a dolgokat, de abból mindig az igazi ellenzéki pártok temetése lesz. Nem jók, nem elég, amit tesznek nem hatékonyak, stb., stb., stb., és ezt nem a pártoknak mondja négyszemközt, hanem a nagyközönségnek, hagy’ tudják meg ők is, mi a helyzet itten.

Így aztán az orbánleváltási terv négyévenként kudarcba fúl, hiszen – gondolja az egyszerű szavazó – bármit tesz is a miniszterelnök, attól még nem kell kormányt váltani, mert a sajtóból jól látható, hogy a másik sem lenne jobb.

Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az igazi ellenzéki pártoknak és ellenzéki önkormányzatoknak nagyon kevés pénze van propagandára, és a FIDESZ az ÁSZ, KEHI, NAV, stb. irányított működtetésével még azt a keveset is elveszi tőlük, sőt ma már külföldről is tilos őket támogatni (lásd: Szuverenitásvédelmi Hivatal), míg ugyanakkor a FIDESZ-nek rendelkezésére áll a teljes magyar GDP, a teljes magyar közmédia, a maradék média döntő része, meg amit még akartok, abból egyértelműen látható, hogy segítség kellene nekik. De az nincs.

Ahogy Virág elvtárs mondaná: – Nem szeretnék a helyükben lenni!

A nagy hajó

Amint a régi történetből ismert, valaha egyszer, még a felfedezések korában volt egy kis sziget a távoli óceánon, amelyen bennszülöttek éltek. Vadászgattak, halászgattak, hetente meghallgatták a sámánt, aki elmondta nekik, mi jó, mi rossz, béke volt a szigeten és nyugalom, mert nem tudott róluk senki.

Egyszer azonban a kis öbölbe eltévedt hajó érkezett, amelynek fogytán volt már a vízkészlete. A furán világos bőrű, bozontos arcú emberek kieveztek a partra, és addig mutogattak, amíg a bennszülöttek meg nem értették, hogy víz kell nekik. Hoztak is a patakból vizet a jövevények hordójába, amíg az meg nem telt, azok pedig gálánsan fizettek érte, adtak a helyieknek nagyon mutatós törött zsilettpengéket (a kapitányuk borotválkozott), színes üvegcserepeket, de még egy ollót is, amellyel már nem lehetett ugyan vágni, mert ki volt csorbulva, de rendkívül értékesnek tűnt a helyieknek, ezért kiváló tisztelettel helyezték el a sámán kunyhójában a szent ereklyék közé. Aztán a hajó elment.

A bennszülöttek attól kezdve már nem vadászgattak, nem is halászgattak, sőt nem csináltak semmit azon kívül, hogy kiültek a partra, és várták a nagy hajót, amelyik majd rendkívül fontos dolgokat hoz nekik, úgymint törött zsilettpengéket, színes üvegcserepeket, esetleg még egy ollót is, mert a korábbit a vásott csemeték elcsenték a sámán kunyhójából, hogy játsszanak vele, de a nagy játék közben úgy elveszett, hogy jobban se kell. Ez a parton üldögélős életmód sajnos nem használt a kis közösségnek, így aztán a következő nagy hajó már csak egy kihalt faluhoz érkezett a parton, melynek kunyhóit az enyészet rágta szét. A kutatók megtalálták a zsilettpengéket, az üvegcserepeket, sőt még a csorba ollót is, és némi gondolkodás után arra jutottak, hogy ha az emberek nem csinálnak semmit, csak várják a nagy hajót, akkor ne csodálkozzanak, ha az rosszat tesz nem csak az egyéni egészségnek, de a csapatnak is.

Na, így vagyok én a magyar, médiafelülettel bíró értelmiséggel. A nagyobbik részét jól tartják közpénzen (ők már nem is igazán értelmiségiek, jóval inkább bértollnokok), a másik, lényegesen kisebb része meg ott ül a parton.

Néhánynak maga ácsolta piedesztálja van egy nagy táblával az oldalán, amelyre azt írták, hogy ”Morál” (az értelmiség ismer idegen nyelveket). Szomorúan nézem, ahogy bámulják a vizet, és várják a nagy hajót. Néha elmondják/megírják, hogy minden rossz, és hogy jöhetnének már, mely nagyszerű elmondásokért valamint megírásokért a falulakók úgy-ahogy eltartják őket. Én ugyan csápolok meg ugrándozom, próbálok csinálni valamit, hogy a helyzet szörnyűsége érthető legyen az egyszerűbb embereknek is, és megváltozzon a gondolkodásuk, de az ordítozásom néhány társaméval együtt azonnal elhal a nagy hangzavarban. Mindig rá kell jönnöm, hogy az ellenzéki pártok, nagyobb független lapok meg egyéb ilyen közösségek, teljesen zártak, oda idegennek belépni tilos, tanács meg segítség fölösleges, mert bőven elég az az észmennyiség, amely már belül van nekik (hát hiszen az is szinte szétfeszíti őket, nem igaz?), ezért nincs szükségük magukon kívül senkire. Igaz, a „Minden rossz” meg a „Jöhetnének már” megírásához nem szükséges emeletes tudomány. Kár, hogy ennek a taktikának, sőt stratégiának az eredménye immár 14 éve nulla. Zérus. Semmise.

A helyzet érdekessége, hogy a derék parton üldögélők nem is hiába várják a nagy hajót. Az első 2009-ben érkezett, úgy hívták, hogy LMP, de sajnos törött zsilettpengéken meg színes üvegcserepeken kívül mást nemigen hozott, tekintve, hogy a 2010-es, a 2014-es és a 2018-as választásokon elért eredménye mindhárom esetben egyaránt 4%, és a 2022-es eredményhez sem járulhattak hozzá sokkal többel. Az emberek nem tolongtak, hogy rájuk szavazzanak, pedig a terv szerint annyira Orbán- és egyben Gyurcsánymentes párt, hogy azt már fokozni nem lehet.

A következő nagy hajó egy magányos ember, név szerint Márki-Zay. Ő kívülről érkezett, ugyanis a közvélekedés a közvélekedést irányító értelmiség jóvoltából az volt (még ma is az, sőt félek tőle, sokáig az lesz), hogy a meglévő ellenzéki pártokkal „úgysem lehet”, és ez a közvélekedés el is intézte, hogy MZP legyen a miniszterelnök-jelölt, aki mögé, mást nem tehettek, az Összefogás összes pártja felsorakozott. Ezzel az ideális felállással lett a bukás akkora, mint egy toronyház, illetve hát a kérdés kiemelkedő szakértője szerint olyan FIDESZ győzelem, amely még a Holdról is látszik. Nem óhajtanék ismét visszatérni az új hajó által hozottak törött zsilettpenge/színes üvegcserép hasonlatához, de nem tehetek mást, ugyanis ezúttal sem futotta többre. MZP rutintalanságát tetézte a felfokozott és túlzott önbizalom is, amennyiben egyszerre akarta mind a kormányzó pártokat, mind az ellenzéket leváltani, ami az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent, ami a szavazati arányokon világosan látható.

Ekkora pofon után nehéz az újrakezdés az ellenzéknek, pláne, hogy nincs pénz, csak abajgatás, és ha volna, azt is elveszik. Tetézi még a bajt, hogy az ellenzék miniszterelnök jelöltje az amerikai ismerősei révén aránylag sok pénzt szerzett a kampányra, mégpedig 4 milliárd forintnyi dollárt, amely összeg persze eltörpül az MTVA 150 milliárd per év és a Rogán csapat propagandára költött 45 milliárd per év közpénz summái mellett. A 4 milliárd elköltésének eredménye nem lett, viszont fegyvert adott a FIDESZ kezébe, így most mehet a dollárbaloldalazós hazugságcunami akár fénysebességgel is, miközben a majd 200(!) milliárdnyi közpénzből(!) való FIDESZ kampányolásról iszonyúan nagy a kuss. A nép szívesen adja pénzét, hogy abból jól megfizessék azokat, akik programszerűen hülyítik őket.

És most nagy hajóból megérkezett a harmadik. A Magyar Péter nevű, uraságoktól levetett, ám alig használt bárka. Róla tudni kell, hogy semmiféle politikai teljesítménye nincs, programja sincs, csapata sincs, ami tőle reálisan várható az megint csak a törött zsilettpenge – színes üvegcserép kombó, na, talán egy csorba ollóval megfejelve. Ám ha ő jött, akkor ő jött, hajóból válogatni nem lehet. Egyelőre az érdekesség szele dagasztja a vitorláját, amely azonban csalfa tündér, csapongva fúj mindenfelé, és pár nap alatt könnyen megváltozik. Ő is rátett egy lapáttal, beígérve félelmetes bizonyítékokat, mert igaz ugyan, hogy Orbánék simliskedéseinek 98 százaléka látszik, teljesen nyíltan csinálják, az senkit nem érdekel, attól még a választó bőven rászavaz, vagy az ellenzékre nem (ami gyakorlatilag ugyanaz), arra viszont mindenki kíváncsi, mi lehet az a 2 százalék? Juj de izgi, nemde, Józsikám? Hátha kiderül a nagy titok: Orbán nem kísérte át az öreg nénit az úton. Tejézusmária! Hogy közben egy teljes országot tesz tönkre, és még nem is fejezte be, az ki a francot érdekel?

Ez van tisztelt Hölgyek és Urak. Tovább várjuk a nagy hajót.

Nem bízunk sem Orbánban, sem Gyurcsányban, amit könnyen meg lehet érteni, mert Orbánnál látjuk, hogy mit csinál, Gyurcsányról meg tudjuk.

Igaz, hogy csak hazugságokat tudunk róla, de az elég, hogy ne bízzunk benne. A leginkább érdekes, hogy még a nem a NER szolgálatában álló értelmiségiek is csak ezeket a hazugságokat ismerik. Ha valakit érdekel a történet, itt, itt és itt elolvashatja.

Szóval várunk. A nagy várakozásban sajnos a klímaváltozás okán előbb-utóbb elsüllyed a sziget, közben az Orbán kormány és a cselédség folyamatosan rugdossa éppen azokat, akik kívülről jövő nagy hajóként (neve Brüsszel, színe tarka) segíthetnének rajtunk, de mi ezt nem hagyjuk nekik.

Főleg az értelmiség tétlensége dühítő, hiszen pont ők azok, akiket az a költő, valami Petőfi, ha jól tudom, lángoszlopoknak nevezett ki. Ők lennének hivatottak elintézni, hogy a szellem napvilága ragyogjon minden ház ablakán, ám a szellem napvilága helyett a FIDESZ rezsicsökkentés ragyogja be a házakat, de főleg a házakban lakó választók arcát, mert nem világosítja föl őket senki. Hacsak nem arról, hogy az ellenzék is ócska. Ez a Gyurcsányról „tudottakkal” együtt elég is a permanensen ismétlődő Orbán kétharmadokhoz.

Sic itur ad olympia Budapest. Orbán mennybemenetele. Nem kéne mégis tenni valamit?

Az Akadály

Mikor az ember ide-oda kattintgatva véletlenül ismét eljut az élet végső értelmét jelentő alapigazsághoz, már csak unottan legyint, annyiszor hallotta már. A Bankrupt ugyan rendkívüli meggyőződéssel énekli a Keresett A Feri című dalát, a kommentelők meg ujjongva kontráznak nekik, hogy hát „a Gyurcsány az Orbán életbiztosítása” milyen fasza szöveg, de mindez nekem már a könyökömön jön ki. Az ugyan még nem lenne baj, illetve lenne, mégpedig az én bajom, viszont a következmények sajnos országosak.

A sztori (ha valaki nem tudná):

Először azt, hogy egyesegyedül, csak és kizárólag Gyurcsány a baj, a FIDESZ-en kívül a komplett magyar értelmiség mondogatta 2006. után, folyamatosan és lelkesen, ezzel három éven keresztül teljesen ellehetetlenítve a kormányzást (lásd pl. „szociális népszavazás”). De az nem volt elég. Ezért alakult meg az LMP 2009-ben bizonyos Schiffer András vezetésével. Schiffer azért alapította a pártot, hogy oda gyülekezzen mindenki, aki nem akarja se Orbánt, se Gyurcsányt. Oda is gyülekeztek, el is ért a 2010-es választáson az LMP 4 százalékot. Négyet. Ennyien voltak azok, akik nem akartak se Orbánt, se Gyurcsányt, és ha valaki azt találná mondani, hogy Gyurcsány akadályozta meg a tömegeket abban, hogy az LMP-re szavazzanak, azt bárki nyugodtan körbe röhögheti. Az LMP természetesen továbbra is nyitott, 15 éve készen áll a befogadásra, bármely szavazó, aki úgy érezte/érzi/érezni fogja, hogy minden Gyurcsány miatt van, de nem szereti a FIDESZ-t sem, nyugodtan szavazhat az LMP-re. Hogy mégsem az LMP az ország vezető pártja, az a hangos és állandó gyurcsányozás ismeretében rejtély.

Érdekesség hogy a választás előtt a vérig sértődött (nem sértett, hanem sértődött!) magyar értelmiség nem is annyira az LMP-nek szurkolt és segített írásaival (meg is látszott szegény LMP szavazatainak számán), hanem döntő részben Orbán kétharmadát forszírozta (meg is látszott a FIDESZ szavazatokon), hogy ő majd a nagy győzelem birtokában jól ellátja a Gyurcsány baját! Hát ez be is jött, Orbán kétharmadot kapott, amellyel jogilag diktátornak neveztük ki, azaz bármit megtehet (Jogosan! Bármit!), így aztán állandóan a saját hatalmának biztosításával és Gyurcsány bajának ellátásával foglalkozhat. Kösz, derék magyar értelmiség. Az ország nevében.

2011-ben Gyurcsány otthagyta az MSZP-t, hogy ne zavarja a szárnyalásukat, különben sem annyira baloldali ő. Jóval inkább citoyen, mintsem egy virtigli Szanyi Tibor. Azért a régi pártjával szoros kapcsolatban maradtak, és 2014-ben együtt indultak Összefogás néven, ahol csatlakozott még hozzájuk az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd. Az Összefogás nevű konglomerátum a mandátumok 19 %-át szerezte meg, miközben a FIDESZ-KDNP a 67 %-át. Na ja, aki rezsit csökkent…

Érdekességként megemlíthető, hogy a listás szavazatok aránya a FIDESZ-KDNP esetében 44,9 % volt. Lévén a részvétel 62 %-os, mondható, hogy a FIDESZ-KDNP a kétharmadot az összes magyar választópolgár szavazatának a 27,8 %-ával szerezte meg.

A témánkat illetően ismételten megállapíthatjuk, hogy az LMP ezúttal is ott volt a mezőnyben, akinek tehát nem tetszett se Orbán, se Gyurcsány, és a Jobbikot sem kultiválja, az nyugodtan szavazhatott az LMP-re, amely végül a mandátumok 3 %-át kapta. Volt még persze induló párt bőven, de azokat inkább hagyjuk, mivel egyik se érte el még az 1 %-ot sem.

Aztán jött Botka, akit 2017 májusában az MSZP miniszterelnök-jelöltjének választottak. Ő sem talált ki semmi újat, csak a szokott módon gyurcsánytalanítani próbálta az MSZP és a DK szövetségét.

A DK kell, de Gyurcsány nélkül (jó vicc, mi?).

Sajnos ennek hatására az MSZP népszerűsége nem nőtt, hanem csökkent, ezért Botka 2017. októberében kénytelen- kelletlen visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől.

Így érkezett el a 2018-as választás, ahol a DK és az MSZP külön indult, az MSZP a Párbeszéddel összefogva 10 %-ot, a DK 5 %-ot, az LMP pedig 4 %-ot tudott összeszedni. A FIDESZ-KDNP mögött (67 %) a Jobbik lett a második (13 %). Szomorú módon már megint nem lehet azt mondani, hogy Gyurcsány volt az Orbán elleni győzelem akadálya, hiszen a Gyurcsány nélküli MSZP, és az LMP ismét kínálta a lehetőséget, hogy rájuk szavazzanak, azaz még a Jobbikot sem kellett az Orbán elleni szavazáshoz igénybe venni. De nem. Az LMP/MSZP-re olyan kevesen szavaztak, hogy az LMP csak épphogy érte el a bejutáshoz szükséges küszöböt. Akik nem jutottak be, az a Momentum (3 %), az MKKP (1,7 %) és az Együtt (0,7 %), ám mivel indultak, náluk is fennállt a lehetőség, hogy akinek se Orbán, se Gyurcsány, se a Jobbik, se az MSZP, de még csak az LMP sem tetszik, rájuk szavazzanak. Mégsem szavaztak rájuk sem. Ezzel

a 2018-as választás adataival ismét sikerült megcáfolni azt az egyre inkább hülyeségnek látszó álláspontot, hogy Orbánt csak Gyurcsány kiiktatásával lehet legyőzni.

A 2022-es országgyűlési választás előtti hangulatot az önkormányzati választások alapozták meg. Ezek során az ellenzék följönni látszott, főleg a nagyvárosokban, ahol a rezsicsökkentés meg a migránsok okozta rettenetes veszély nem számított annyira, mint a röfik birodalmában. Az ellenzék összefogott, mert látta, hogy az egyéni választókerületekben úgy sokkal nagyobb az esélye, és ebben az összefogásban minden kormányzásra alkalmas párt részt vett. A szélsőjobb unásig ismert kirekesztői által alkotott új párt (Mi Hazánk) természetesen nem volt az Összefogás tagja, a jócskán szelídült Jobbik viszont igen. Nem volt Összefogás tag az a párt sem, amelyik nem közösködik, mert már akkor viccnek gondolta az ország jövőjét, ahogy ma is (MKKP). Hülyéskedéssel nem lehet országot kormányozni, de a kapott szavazataikkal legalább csökkentik ez ellenzék esélyét, ami nagyon kell a mai regnálóknak.

Az Összefogás előválasztáson gondolta eldönteni jelöltek sorrendjét, így a miniszterelnök jelölt kérdését is. A közvélemény kutatások az előválasztás idején a két nagy, azaz a FIDESZ-KNDP és az Összefogás versenyét illetően a biztos választók körében döntetlent jeleztek (44 % : 44 %), mégpedig úgy, hogy az Összefogásnak Gyurcsány pártja is tagja volt!

Az első fordulót Dobrev nyerte. A második fordulóban a közvélemény számára ismeretlen okból Karácsony visszalépett, maradt a porondon Márki-Zay és Dobrev. Az ellenzék DK-n kívüli pártjai és a szavazóik ezt a pillanatot használták ki arra, hogy Gyurcsányt kiiktassák, hiszen vele – mint mindannyian tudjuk – nem lehet nyerni. Így lett Márki-Zay az Összefogás miniszterelnök jelöltje, és az ellenzék arca. Ezzel kezdődött a vesszőfutás. A tehetséghiányos és rutintalan Márki-Zay sorra követte el a hibákat, melyek elkövetésébe a kampány végén Putyin is jócskán besegített, a döntetlen állásból egyre nagyobb hátrány lett, így a választás idejére a nagyközönség már úgy tudta, hogy a miniszterelnök jelölt, ha hatalomra kerül:

1./ háborúba sodorná az országot,
2./ lebombáztatna minket Putyinnal,
3./ fiainkat vágóhídra küldené,
4./ elzárná a gázt, hogy fagyjunk meg mind,
5./ megszüntetné a rezsicsökkentést,
6./ bevezetné a fizetős egészségügyet,
7./ az összes gyermeket átoperáltatná a másik nemre,
8./ állandóan úgy táncolna, ahogy a Nyugat fütyül, és nem lennénk már olyan büszke és szabad ország, mint most vagyunk.

Az természetesen nem kérdés, hogy aki mindezt így tudja, üvöltve rohan Orbánra leszavazni (még ha eredetileg ellenzéki érzelmű is!), és megfojtással fenyeget mindenkit, aki nem ezt teszi. Az előző mondat alapján csodaszámba vehető, hogy az ellenzékre egyáltalán szavaztak. A FIDESZ hatalmas kétharmaddal nyert. Na ja, aki nem küldi fiainkat vágóhídra…

Mivel a 80 %-os FIDESZ médiafölénnyel szemben ténylegesen ellenzéki sajtó alig van (az a féltve óvott függetlenség meggyalázása lenne), a 20 %-kal bíró nagy, független lapok az ellenzéknek való feltétlen segítés helyett érdeklődve, néha elnéző mosollyal figyelték, ahogy MZP rohangászik mindenfelé, cáfol, magyaráz (rosszul), meg jutalmat ígér annak, aki a róla terjesztett hazugságot bebizonyítja. A választók persze „úgy tudták”, hogy MZP-vel nem kell törődni, hiszen hazabeszél (Orbán is, de vele mégis más volt a helyzet). Sok hatása nem is lett szegénynek. Függetlenék maximum annyit tettek saját erőből, hogy ők is megírták a FIDESZ kampánycsapat által gondosan összeállított vádakat, nehogy valaki ne tudjon róla. Ezzel az erővel megírhatták volna azt is, hogy NATO tagok lévén, ha a NATO kéri, mindenképpen küldünk katonát, akár Márki-Zay, akár Orbán a miniszterelnök. De nem. Egyik sem tette meg. Így történt, hogy a teljesen összefogott ellenzék gyakorlatilag gyurcsánymentesítve szenvedett akkora vereséget, mint még soha.

Jelenleg a pártok népszerűségi indexei: Fidesz–KDNP – 44 %; DK – 20 %; Mi Hazánk – 9 %; Momentum – 7 %; MKKP –6 %; MSZP – 3 %; LMP – 2 %; Jobbik – 1 %; Párbeszéd – 1 %.

Ha valaki ezek után is úgy gondolja, nopláne híreszteli, hogy Gyurcsány az akadálya a győzelemnek, nem pedig a választók meggyőzésének a hiánya (ez lenne a magyar értelmiség feladata), arról le kell mondani.  Öngólokra semmi szükség, ha úgyis vesztésre állunk.

Orbán és Szijjártó készpénzzel fizet mint a maffiózók

Óvakodj a hitelkártyától! – ez a maffia egyik fő szabálya hiszen a rendőrség könnyen nyomára juthatna így az illegális pénzeknek. Az Európai Központi Bank ezért is döntött az 500 eurós bankjegyek bevonásáról hiszen így egy bőröndben több millió euró is elfért.

Magyar Péter, Varga Judit ex igazságügyi miniszter férje, most arról írt a Facebookon, hogy Brüsszelben Orbán Viktor egy köteg 500 euróst villantott, és kérte az egyik magyar diplomatát, hogy vegyen ebből valamilyen ritka teát az egyik lányának. A szerencsétlen magyar diplomata kétségbeesetten magyarázta a miniszterelnöknek, hogy az 500 eurós igencsak gyanús bankjegy, és be is vonják hamarosan – maffia gyanú miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter szereti magát Orbán Viktor első janicsárjának nevezni, ebben is követi urát és parancsolóját: mindenütt készpénzzel fizet! Budapesten egy luxus cipőboltban vásárolja sportcipőit a magyar diplomácia vezetője. A boltban 2,5 milliós  sportcipőt is árulnak. Nem ezt vette meg Szijjártó Péter, de amit megvásárolt az is szép pénzbe került. Amikor megkérdezték tőle, hogy készpénz vagy kártya? A külügyminiszter válasza ez volt:

”készpénz mint mindig.”

Magyar Pétertől megtudtuk, hogy a külügyminiszter benne van Orbán Viktor legszűkebb döntéseket hozó csapatában, ahová rajta kívül Rogán Tóni, Nagy Marci, Gulyás Gergő és Orbán Balázs politikai igazgató tartoznak. Vajon ők döntöttek Novák Katalin megbuktatásáról?

Orbánnak nincs egy vasa sem, ezért intett búcsút Novák Katinak

A miniszterelnök politikai profi, ezért pontosan tudja, hogy a választópolgárokat szinte kizárólag a megélhetés érdekli vagyis meg kell venni a szavazatokat. 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költhetett erre, de idén nincs egy vasa sem azon felül, amit rokonai, barátai és üzletfelei zsebre vágnak. Ebben a helyzetben az ellenzéknek a megélhetési gondokra kellene koncentrálnia, és arra, hogy miközben az életszínvonal szinte mindenki számára csökkent a magas infláció miatt, addig Mészáros Lőrinc csekély 150 milliárd forinttal lett gazdagabb tavaly, és ismét ő lett Magyarország leggazdagabb embere. Erre a tízes listára feliratkozott a mindössze 37 éves Tiborcz István is, akinek legnagyobb tehetsége abban állt eddig, hogy három unokát hozott össze a miniszterelnöknek.

Orbán ebben a számára igencsak kínos helyzetben csapdába csalta az ellenzéket, amely a pedofília politikailag ingoványos terepén próbálja megszorongatni Orbán Viktort, aki ezen a téren maximálisan számíthat az egyházak támogatására.

Novák Katalin megbuktatása ismét igazolta Orbán Viktor politikai profizmusát, és az agyhalállal küszködő ellenzék amatőr politizálását.

Orbán Viktor női tiszteket áldozott a választások előtt, de ez ingyen van. A magyar média megkapta mesterséges táplálékát, Orbán és emberei tovább “gyarapodhatnak.”

Hol itt a novum?

Jön az uniós atombomba?

A nukleáris energia visszatérését sürgetik Németországban. Három megmaradt atomerőművét márciusban zárta be Németország, de ma már az ellenzéki CDU vezére arról beszél, hogy ez hiba volt. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője pedig a Politicoban közös európai nukleáris védőernyőt sürgetett.

“Fekete nap volt Németország számára az utolsó atomerőmű bezárása múlt márciusban” – mondja ma Friedrich Merz. A CDU elnöke szerint újra be kellene kapcsolni a három utoljára maradt atomerőművet, mert az olaj és a földgáz ára túlságosan magas, a nukleáris energia pedig kevésbé szennyezi a környezetet mint a fosszilis energiahordozók. A német kormány, melyben a zöldek is fontos szerepet játszanak, továbbra is elutasítja a nukleáris energiát:

”Az energiagazdálkodással foglalkozó cégek már átállították a rendszerüket, továbbra is elutasítják a nukleáris energiát. Ez ugyanis nagyon kockázatos technológia, a radioaktív hulladék pedig még évezredekig  gondokat okozhat a környezetvédelemben”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter.

Németországban a nukleáris hulladék ügye mindmáig megoldatlan. Az ezzel foglalkozó állami ügynökség szerint 2046-ban készülhet el egy nagy tároló, melynek a költségei meghaladnák az 5,5 milliárd eurót. Jelenleg még a helyszínt sem jelölték ki, mert egyetlen település sem akarja, hogy a közelében nukleáris hulladéktároló épüljön. Régebben sok európai állam Oroszországba szállította a nukleáris hulladékot, de ez a lehetőség  Putyin Ukrajna elleni agressziója óta megszűnt.

Jelenleg a világ 32 országában 421 atomreaktor működik. Ez a szám elég stabil, mert bár építenek új atomreaktorokat, de sok régit pedig bezárnak. Kína, Franciaország, az USA, Nagy Britannia, Oroszország és Magyarország  és néhány más ország kitart az atomerőművek mellett.

Lesznek-e újra atomerőművek Németországban?

“Senki se építene új atomerőművet Németországban, mert a költségek túlságosan magasak lennének. Csak akkor építhetnek atomerőművet valahol, ha a közvélemény azt helyesli, mert ehhez nagy állami támogatás kell” – hangsúlyozza a környezetvédelmi miniszter Berlinben.

Kisebb nukleáris erőművek  katonai céllal

Észak Korea épít ilyeneket, de más államokban is lehet hasonló jelenséget tapasztalni – írja a Deutsche Welle. Észak Korea immár nukleáris hatalom, amely nemzeti jövedelmének legnagyobb részét erre költi feláldozva a lakosság életszínvonalát. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni az Európai Unióban, de Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai parlamentben mégiscsak közös uniós atomfegyverkezési programot javasolt. A bajor CSU politikus a brüsszeli Politiconak elmondta, hogyha jön Trump, akkor az USA már lemondhat a nukleáris védőernyőről Európa fölött, így ezt az Európai Uniónak  kellene megteremtenie. Honnan lenne erre elég pénz? Az ötletgazda Macron elnöknek megvan erre is az elképzelése: az Európai Unió kötvényeket bocsáthatna ki, és ebből fedezné Ukrajna támogatását és esetleg a közös uniós atomernyő csillagászati költségeit.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK