“Magyarország az Európai Unió legszegényebb országává vált 2023-ban”

0
453
FH

Azzal a friss statisztikával lepte meg a Nemzeti Bank ex elnöke a Pénzügykutató Intézet Hetényi körének tanácskozását, melynek témája az volt: “A magyar gazdaság felzárkózása és pozíció vesztése az Európai Unióban”, hogy 2023-ban az Európai Unió legszegényebb országává vált Magyarország.

Két közgazdász: Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám tanulmánya arra a kínos kérdésre kereste a választ, hogy míg Magyarország az egykori szocialista államok között az élvonalban járt a kilencvenes évekre addig a húszas években az utolsó közé került.

Miért lettünk elsőkből az utolsók?

Sokan úgy vélik, hogy a magas államadósság miatt, de ez nem igaz: Surányi György, aki akkoriban volt a Nemzeti Bank elnöke, elmondta, hogy 1995 és 2001 között úgy növekedett a magyar gazdaság, hogy közben csökkent az államadósság. Azt nem tette hozzá, hogy az életszínvonal is csökkent. Ezért kerülhetett hatalomra 1998-ban a jobboldal Orbán Viktor vezetésével.

A szerzők a lemaradás másik okát abban látták, hogy a gazdaságpolitika kaotikus volt az elmúlt húsz évben. Az államadósság gyorsan nőtt Gyurcsány kormányzása idején. Emiatt a baloldalnak megszorító intézkedéseket kellett elfogadtatnia, és ez jelentős népszerűségvesztéssel járt. Így arathatott a Fidesz kétharmados győzelmet 2010-ben.

A Merkel – Orbán paktum

2012-ben a német kancellár és a magyar miniszterelnök megegyezett egymással azt követően, hogy Angela Merkel elhárította a veszélyt Orbán Viktor feje felől, mert az USA meg akarta buktatni a renitens magyar vezetést, amelyik kipaterolta Magyarországról a Nemzetközi Valutaalapot.

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet elnök vezérigazgatója szerint három pontban foglalható össze a német kancellár és a magyar miniszterelnök megállapodása:

1./ Brüsszelben és Strasbourgban Magyarország mindig együtt szavaz Németországgal amennyiben fontos téma kerül napirendre.

2./ Magyarország mindenképp ragaszkodik a szigorú költségvetési politikához: nem engedi elszaladni a költségvetési hiányt és az államadósságot ahogy azt Gyurcsány Ferenc megtette.

3./ A magyar kormány maximálisan támogatja a német tőkebefektetéseket Magyarországon mindenekelőtt a nagy autógyárakat.

A Merkel-Orbán paktum ki is tartott egy darabig annak ellenére, hogy a migráns kérdésben szembekerült a német kancellár és a magyar miniszterelnök, de az orosz kapcsolat fontosságát illetően mindketten egyetértettek abban, hogy az USA nyomása ellenére jó kapcsolatra kell törekedni Putyinnal.

Az Ukrajna  elleni orosz agresszióval ez a modell végképp megroppant, és azóta mind Németország mind pedig Magyarország keresi az utat:

hol van előre?

Mario Draghi: Európa versenyképessége romokban

Az egykori olasz kormányfőt, az Európai Központi Bank ex főnökét a brüsszeli bizottság megbízta: készítsen jelentést az Európai Unió versenyképességéről. A határidő június 30, de Mario Draghi beszédeiben elárult néhány részletet, és az, amit mondott lesújtó:

az Európai Unió folyamatosan veszít versenyképességéből az Egyesült Államokkal és Kínával valamint néhány más ázsiai országgal szemben: Japán, Dél Korea, Tajvan stb.

Az Európai Unió nem használja ki az egységes nagy piac előnyeit, melyek az USA és Kína számára olyan nagy tőkekoncentrációt tesznek

lehetővé a kulcságazatokban, melyekkel Európa a tagozódott nem képes versenyezni.

Míg az Egyesült Államoknak és Kínának van egységes gazdaságpolitikája addig az Európai Unió 27 állam “szuverén” gazdaságpolitikájából áll. Orbán Viktor szuverenista gazdaságpolitikája tökéletes nonszensz a globális gazdaságban. Kis államok csakis úgy lehetnek sikeresek a világgazdaságban, ha maximálisan alkalmazkodnak az új globális trendekhez. Erre jó példa Szingapúr vagy Tajvan.

Ehhez képest az egész Európai Unió elnézte a digitális forradalmat, és messze lemaradt a vetélytársak között. Magyarország ennek a lemaradó Európai Uniónak a szegényházában vetélkedik Bulgáriával és Romániával az utolsó helyért.

A magyar elit mindig elkésik

Kína tíz évvel Magyarország után kezdte meg gazdasági reformját, de sokkal messzebb jutott pedig megmaradt a kommunista párt diktatúrája miközben Európában megtörtént az átmenet a demokráciára. Pekingben a digitális forradalomban látták az esélyt a felzárkózásban míg Európában az iparosítás különböző irányzatairól vitatkoztak. Ma visszaköszönnek a hetvenes évek a magyar gazdaságpolitikában – mondták a tanulmány szerzői, és ezt nem dicséretnek szánták.

“Szomorú látlelet” – állapította meg a tanulmányról Surányi György arra mutatva rá, hogy a gazdaságpolitika nem a felzárkózást szolgálja hanem a hatalom megerősítését.

Ezt Orbán Viktor elsősorban a rokonoknak, barátoknak és üzletfeleknek kiosztott pénzekkel kívánja biztosítani: míg az Európai Unióban 10% lehet az olyan tenderek aránya, ahol csak egyetlenegy pályázó lép színre  addig nálunk ez 40%. Miután nem jön a pénz Brüsszelből, az Orbán kormány rákényszerülhet arra, hogy megígérje az uniónak: betartják a versenyszabályokat. Persze ez csak az uniós pénzekre vonatkozna. A magyar állam pénzeit továbbra is úgy nyúlnák le mint eddig.

Közben pedig folytatná a magyar kormány a Brüsszel ellenes kampányt miközben Magyarország kapta méreteihez képest a legtöbb uniós támogatást az elmúlt húsz évben. Mire költötték el? Fedje ezt jótékony homály – kéri Orbán Viktor, aki tudja, hogy miért nem lép be az európai ügyészségbe. “Ez korlátozná az ország szuverenitását” – mondja a miniszterelnök, aki közben arra gondol, hogy nem lophat szabadon, ha figyeli őt az európai ügyészség.

Így nem csoda, ha Magyar Péter joggal jelenti ki: ”Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa.”  Innen szép nyerni…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .