Ha valóban részt vesz Vlagyimir Putyin a Miamiban rendezendő G20-csúcstalálkozón, az nem csupán diplomáciai szenzáció lenne, hanem az ukrajnai háború új szakaszának kezdetét is jelezhetné. Donald Trump amerikai elnök ugyanis nemcsak az orosz államfőt, hanem Volodimir Zelenszkijt is meghívta a tanácskozásra, ami elvben megteremtheti egy háromoldalú csúcstalálkozó lehetőségét. Kérdés azonban, hogy a Kreml hajlandó-e eltérni attól a politikától, amely szerint Ukrajnáról csak Washingtonnal érdemes tárgyalni.
„Reméljük, hogy eljön” – így fogalmazott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, miután átadta a G20-csúcsra szóló meghívást orosz partnerének, Szergej Lavrovnak. Bár Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnösként körözi, az Egyesült Államok nem részes fele a hágai testületnek, ezért semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy az orosz elnök amerikai területre látogasson.
A részvétel önmagában is jelentős fejlemény lenne. Ez lehetne ugyanis az első olyan G20-csúcs 2022 februárja óta, amelyen Putyin személyesen jelenik meg. Az Ukrajna elleni orosz invázió megindulása óta az orosz vezetés fokozatosan elszigetelődött a nyugati fórumokon, miközben
Moszkva következetesen azt hangoztatta: a háború valódi ellenfele nem Ukrajna, hanem az Egyesült Államok.
Ebből a logikából következik Putyin tárgyalási stratégiája is. Az orosz elnök az elmúlt években világossá tette, hogy Ukrajna ügyében elsősorban az amerikai elnökkel kíván egyeztetni. Sem Kijevet, sem az európai hatalmakat nem tekinti egyenrangú döntéshozó partnernek. Ez magyarázza azt is, hogy a tavaly nyári alaszkai Trump-Putyin találkozó kiemelt figyelmet kapott, még akkor is, ha annak részletei mindmáig ismeretlenek maradtak. A megbeszélést azonban nem követte érdemi áttörés.
Azóta több amerikai közvetítési kísérlet is kudarcot vallott. Steve Witkoff és Jared Kushner, Trump bizalmi emberei Moszkvában és Kijevben egyaránt tárgyaltak, de nem sikerült közelíteni az álláspontokat. Hasonló eredménnyel zárult John Ratcliffe CIA-igazgató moszkvai látogatása is. A diplomáciai aktivitás intenzív volt, ám a frontokon semmi sem változott.
Trump számára ugyanakkor a háború már nem csupán külpolitikai kérdés. Az amerikai elnök a közelmúltban arra kérte Zelenszkijt, hogy az ukrán erők ne támadják az orosz olajfinomítókat. Washingtonban attól tartanak, hogy az ilyen csapások az energiaárak emelkedéséhez vezetnek, ami közvetlen gazdasági következményekkel járhat az Egyesült Államokban is. Republikánus politikusok szerint a magas üzemanyagárak különösen súlyosan érintik az amerikai mezőgazdaságot.
Rubio és Lavrov előkészítheti a csúcsot
Marco Rubio és Szergej Lavrov az ENSZ-közgyűlés alkalmával találkozott New Yorkban. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: Trump a béke érdekében gyakorlatilag bárkivel hajlandó tárgyalni. A kijelentés egyértelmű üzenet Moszkva felé, ugyanakkor azt is jelzi, hogy Washington továbbra is a közvetlen párbeszédben lát lehetőséget a háború lezárására.
Európában azonban komoly fenntartások övezik ezt a megközelítést. Több európai kormány attól tart, hogy az Egyesült Államok és Oroszország olyan megállapodásra juthat, amelyben az európai érdekek háttérbe szorulnak. Ezt a bizalmatlanságot jól mutatta, hogy amikor augusztusban Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter részt vett egy amerikai rendezésű G20-találkozón, több nyugati delegáció demonstratívan elutasította a közös csoportképet.
Zelenszkij kész találkozni Putyinnal
Miközben Putyin továbbra is vonakodik egy közvetlen ukrán-orosz csúcstalálkozótól, Volodimir Zelenszkij nyitottan reagált a meghívásra. Az ukrán elnök jelezte: kész részt venni a miami találkozón, és hajlandó személyesen is tárgyalni Putyinnal.
„El kell mennünk Miamiba. Beszélnünk kell egymással, döntéseket kell hoznunk. Nem az a lényeg, hogy én mit akarok vagy hogy ő mit akar mondani. Az eredmény számít”
– fogalmazott az ukrán államfő.
Trump és Zelenszkij már találkozott New Yorkban az ENSZ-közgyűlés idején, ahol az ukrán elnök megerősítette: támogatná egy háromoldalú egyeztetés létrejöttét. A kérdés az, hogy Putyin ezúttal hajlandó lesz-e feladni eddigi elutasító álláspontját.
A háború immár több mint négy és fél éve tart, és a kimerülés jelei mindkét oldalon érzékelhetők. A stratégiai helyzet azonban korántsem azonos. Ukrajna számára a közeledő tél különösen súlyos kihívást jelent, miközben Oroszország továbbra is az energetikai és infrastrukturális célpontok elleni támadásokkal igyekszik nyomást gyakorolni Kijevre.
Az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényéről Zelenszkij sem titkolta az aggodalmait: „Ez a tél nagyon nehéz lesz számunkra. Mit tehetünk? Igyekszünk ugyanolyan nehézzé tenni az oroszok számára is.”
A miami G20 ezért jóval több lehet egy szokásos nemzetközi csúcstalálkozónál. Ha Trumpnak sikerül egy asztalhoz ültetnie Putyint és Zelenszkijt, az új diplomáciai pályára állíthatja a konfliktust. Ha viszont az orosz elnök továbbra is elutasítja a közvetlen találkozót, akkor a háború lezárásának esélyei aligha kerülnek közelebb.
