Kezdőlap Címkék G20

Címke: G20

A szupergazdagok megadóztatásával a populizmus ellen

Szuper adó a szupergazdagoknak – erről nyilatkozott az ötletgazda, Gabriel Zucman francia közgazdász aki részt vett a G20 pénzügyminiszterei értekezletén Sao Pauloban, ahol elfogadták ötletét arra a szuper adóra, melyet a világ 3000 dollármilliárdosának kellene fizetnie.

“Évi 2% lenne ez a szuper adó – mondta a francia közszolgálati RFI portálnak Gabriel Zucman, aki egy kutatócsoportot vezet Franciaországban. Minek a 2%-a? Az egész hatalmas vagyonnak! Az egész elképzelésnek az az alapja, hogy 140 állam elfogadta 2021- ben a 15%-os globális társasági adót, amely a multikat érinti.

Ugyanezt az elvet akarjuk alkalmazni a szupergazdagokra is.

San Pauloban nagyon jól fogadták ezt az elképzelést a pénzügyminiszterek és a nemzeti bankok vezetői. Mindenki megértette az alapvető üzenetet: a globalizáció következményeit ezen a területen is szabályozni kell. Miért? Elsősorban azért, mert hogyha tovább növekszik a társadalmi egyenlőtlenség, akkor ez már gyengítheti a demokráciát is.”

Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter sietett is támogatásáról biztosítani az ötletet, nem véletlenül hiszen Macron után ő szeretne köztársasági elnök lenni Franciaországban.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is támogatta a javaslatot San Pauloban. Persze, hogyha Trump lesz újra az elnök Washingtonban, akkor az egész lekerül a napirendről hiszen ő is dollármilliárdos, és 2017-ben elnökké választása után az első dolga volt egy hatalmas adócsökkentési program bevezetése.

Hogy áll a globális  15%-os társasági adó?

“A bankok egyre inkább együttműködnek az adóhivatalokkal, ezért egyre nehezebb elrejteni a pénzt az adóparadicsomokban. Már olyan bankok is megadják az ügyfelek adatait, melyek Svájcban, Luxemburgban vagy a Kajmán szigeteken működnek. Tíz vagy húsz évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna. Persze ez nem azt jelenti, hogy a rendszer tökéletesen működik. Kutatóintézetünk szerint legkevesebb 1000 milliárd euró még mindig az adóparadicsomokban landol elkerülve a 15%-os társasági adót. Mi azt szeretnénk, ha a globális társasági adót fokozatosan fölemelnék 20-25%-ra.”

Ez természetesen a kormányoknak is érdeke hiszen Janet Yellen asszony épp azért találta ki a globális társasági adót, hogy feltöltse az államkasszát, mert az USA államadóssága is átlépte az éves GDP 100%-át, és folyamatosan tovább növekszik.

Gabriel Zucman, ötletgazda abban bízik, hogy

a nagyvállalatok és a szupergazdagok megadóztatása javítja a demokrácia esélyeit és gyengíti a populizmust:

“Azt hiszem, hogyha megadóztatjuk a szupergazdagokat, akkor ezzel jó választ adunk a populizmusra mind a júniusi európai választáson mind pedig novemberben az Egyesült Államokban. Minden országnak egyedül kell cselekednie hiszen például az USA még nem ratifikálta a 15%-os globális társasági adót, de Franciaország már igen. Ez azért fontos, mert így a többi ország is láthatja: a módszer működik. Meg lehet adóztatni a nagyvállalatokat, melyek eddig adó paradicsomokba mentették a pénzük jórészét” – mondta Gabriel Zucman francia közgazdász, aki a G20 pénzügyminiszteri tanácskozásán előterjesztette a tervet a szupergazdagok megadóztatására.

Globális adó szupergazdagoknak

0

Fizessenek a gazdagok! Ez a követelés elérte a G20 államok szintjét is, ahol a pénzügyminiszterek olyan globális adón gondolkodnak, amely amellett, hogy növelné a társadalmi igazságosságot, feltöltené a mindenütt gondokkal küszködő államkasszát is.

3000 dollármilliárdost akarnak megadóztatni az első lépésben  a G20 államok, és ez történelmi fordulat lenne hiszen ez a réteg híres az adók elkerüléséről. Donald Trump, aki maga is dollár milliárdos, egyenesen dicsekedett azzal korábbi választási kampánya során, hogy “16 éve nem fizetek adót!” Amikor megválasztották 2016-ban, akkor az első dolga volt az adócsökkentés, melyből a szupergazdagok jártak a legjobban.

San Pauloban a G20 pénzügyminiszterek ezt a trendet akarják megfordítani. A baloldali brazil kormányzat az élharcosa ennek a mozgalomnak. Fernando Haddad pénzügyminiszter a brazil házigazdák nevében sürgette a globális adórendszert, mely megakadályozza, hogy a szupergazdagok elkerüljék az adózást. Csatlakozott hozzá Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki szívesen lenne Macron elnök utóda:

”jelenleg a szupergazdagok relatíve kisebb adót fizetnek mint az átlagemberek. El szeretnénk kerülni az adóoptimalizálásnak ezt a módját”

– mondta a Reuters hírügynökség tudósítójának San Pauloban.

Bruno LeMaire azt szeretné, hogy az Európai Unió vezető szerepet játsszon a szupergazdagok globális megadóztatásában.

A Párizsban működő EU Tax Observatory kutatóintézet igazgatóját meghívták San Pauloba miután tavaly közzétettek egy javaslatot a szupergazdagok globális megadóztatására. Ebben a javaslatban az áll, hogy 2%-os globális jövedelem adóval kellene sújtani a szupergazdagokat. A kutatóintézet szerint ez legkevesebb 250 milliárd dolláros bevételt jelentene. Első lépcsőben a világon számontartott csaknem 3000 dollár milliárdost adóztatnák meg.

2021-ben a világ 140 állama elfogadott egy globális 15%-os minimum adót a nagy multi cégek számára. Az ötletgazda Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter volt, akit igencsak zavart, hogy az óriások adóparadicsomokba menekíti pénzüket miközben folyamatosan nő az amerikai államadósság a költségvetés permanens hiánya miatt.

13 ezer milliárd dollárt érnek a dollár milliárdosok

Erről beszélt  az EU Tax Observatory igazgatója San Pauloban, ahol elmondta:

”egyelőre még csak beszélgetünk arról, hogy miképp lehetne megadóztatni a szupergazdagokat.”

Gabriel Zucman hangsúlyozta, hogy a globális társasági adó ötlete már évtizedekkel ezelőtt feimerült, de ahhoz, hogy meg is valósuljon az kellett, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter felvállalja az ügyet, és még így sem ment könnyen.

“Mi úgy gondoljuk, hogyha meg lehet adóztatni globálisan a multinacionális cégeket, akkor meg lehet ugyanezt csinálni a szupergazdagokkal is. Jelenleg ebben az ügyben az égvilágon kívül semmi sem történik, de hát ez még csak a beszélgetés kezdete. Nyilvánvaló, hogy évekre lenne szükség ahhoz, hogy létrejöhessen egy globális adórendszer a szupergazdagok számára” – hangsúlyozta Gabriel Zucman, aki elmondta, hogy a szupergazdagok jelenleg 0-05%-os jövedelemadót fizetnek, ezt akarják 2%-ra emelni.

A G20 alkalmas fórum ennek a problémának a megvitatására hiszen a szupergazdagok négyötöde ezekben az országokban él az Oxfam kimutatása szerint. Az Oxfam adó ügyekkel foglalkozó főnöke szerint

“történelmi esemény, hogy a G20 a napirendjére tűzte a szupergazdagok megadóztatását.”

Susana Ruiz szerint ez a globális áttörés kezdete lehet.

Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter sürgette kollégáit, hogy “vegyék rá a szupergazdagokat arra, hogy óriási vagyonukkal arányosan adózzanak.”

A brazil pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy

“jelenleg fenntarthatatlan helyzet jött létre, mert a világ leggazdagabb 1%-a a pénzügyi vagyon 43%-ával rendelkezik.”

Nagy Britannia egyáltalán nem akarja követni ezt a trendet: az ellenzéki Munkáspárt, amelynek jó esélye van a választások megnyerésére máris közölte, hogy nem kívánja az adókat emelni – írja a londoni Guardian.

Az USA-ban Donald Trump újra pályázik a Fehér Házba. Ha bekerül, akkor lőttek a globális szupergazdag adónak.

Az ötletgazda így nyilatkozott San Pauloban az esélyekről: ”egy nap arra ébredünk majd, hogy a hírekben közlik: a G20 államok megállapodtak a szupergazdagok globális adóztatásáról. Ebben biztos vagyok, azt viszont nem tudom, hogy ez a nap mikor jön el? Egy, öt vagy épp tíz-húsz év múlva” – mondta a Reutersnek San Pauloban a G20 pénzügyminiszterek értekezletén Gabriel Zucman, az EU Tax Observatory igazgatója.

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

A CIA főnök után Pekingbe látogat Blinken külügyminiszter

0

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

A Washington Post megírta: William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben tárgyalt. Állítólag csak titkosszolgálati vezetőkkel találkozott politikusokkal nem – szivárogtatta ki a CIA, de ez elég valószínűtlen hiszen utána Biden elnök Hirosimában közölte a G7 csúcson: megindult az olvadás az USA és Kína között, hamarosan csúcstalálkozó is lesz.

Azt nem mondta, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy ezt készíthette elő a CIA igazgatója, majd pedig Blinken külügyminiszter. Biden elnök egyébként jól ismeri Hszi Csin-pinget hiszen mindketten sokáig voltak alelnökök Washingtonban illetve Pekingben. Az USA akkor még támogatta Hszi Csin-ping párt főtitkári és elnöki kinevezését, mely meg is történt bár a kínai vezetésben nem mindenki örült ennek 2012-ben. Biden figyelmeztette akkor Hszi Csin-pinget, hogy fő vetélytársa, Po Hszilaj puccsot készít elő, hogy hatalomra kerüljön. Hszi Csin-ping köszönte szépen a CIA információját, és hazatérve lesújtott ellenfelére, akit nejével együtt életfogytiglani fegyházra ítéltek korrupció miatt és egy brit titkos ügynök megmérgezéséért – ez utóbbit az asszony intézte.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Biden alighogy beült a Fehér Házba, új hidegháborús stratégiát vázolt fel: Kína és Oroszország ezentúl ellenség! Miért? Mert megkérdőjelezik az USA világhatalmát. Ezt persze nyíltan nem lehet bevallani, ezért a külügy Washingtonban a demokráciák és a diktatúrák szembenállásáról beszél megfeledkezve arról az apróságról, hogy 2021-ig vígan együttműködtek Kínával és Oroszországgal. Amikor az USA lepaktált Kínával 1972-ben, akkor még Pekingben Mao elnök volt hatalmon, aki legkevesebb 30 millió kínai haláláért volt felelős. Ráadásul a koreai háborúban a fronton is szembekerült az Egyesült Államokkal. Mao elnök legidősebb fia a koreai fronton halt meg, ahol az amerikai katonák ellen harcolt. Hszi Csin-ping elnök viszont a Harvard egyetemen taníttatta a lányát. Viszont elkövette azt a hibát, hogy 2016-ban Hangcsouban, az első Kínában megrendezett G20 találkozón bejelentette: Kína bele akar szólni a világ ügyeibe, nem hagyja, hogy az USA egyedül döntsön minden fontos kérdésben. Ezután megkezdődtek az amerikai szankciók Kínával szemben, és az amerikai sajtó sietve felfedezte, hogy Kína egy kommunista rendőr állam. Ez a helyzet már 1949, a kínai népköztársaság kikiáltása óta fennáll, de mindig akkor veszik elő Washingtonban, ha épp Kínát ellenfélnek tekintik.

Mitől tart Peking?

Attól, hogy Tajvan az USA támogatásával kikiáltja a függetlenségét. Az utóbbi időben sok amerikai politikus kereste fel Tajvant, és az amerikaiak komoly fegyver szállítmányokkal erősítették meg a sziget védelmét. Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, akkor Hszi Csin-ping elnök kényszerhelyzetbe kerülne ugyanis Peking az egységes  Kína elv híve, és ezt az Egyesült Államok is elismerte. Ez azt jelenti, hogy Tajvan elvben Kína része, de “egyelőre” önálló politikai és gazdasági rendszere van. Ha Tajvan ebből kilép és deklarálja függetlenségét, akkor Peking megindíthatja a hadseregét “Tajvan felszabadítására.” A világ pedig közel kerülne egy USA-Kína háborúhoz.

“Ennél szörnyűbbet el sem tudunk képzelni”

– mondta erről Szingapúrban az új kínai hadügyminiszter egy nemzetközi tanácskozáson.

Az USA hadügyminisztere is jelen volt, de közvetlenül nem találkoztak egymással. A kínaiak ugyanis garanciákat várnak az Egyesült Államoktól: betartja ígéretét az egységes Kínával kapcsolatban, és nem ösztönzi függetlenségre Tajvant. Az amerikaiak játszanak a kínaiak idegeivel, de Pekingben hosszú távra gondolkodnak. A kínaiak mindenképp el akarják kerülni a háborút az Egyesült Államokkal, mert tudják: ezen a téren az USA még sokkal erősebb. Gazdasági és technológiai versenyt akarnak, mert úgy érzik: ezen a területen az 1,4 milliárd kínai lefőzheti az USA 330 millió polgárát.

Enyhülés az USA és Kína kapcsolatában?

0

Biden elnök enyhülésről beszélt sajtóértekezletén a G7 csúcson, de Pekingben kétkednek, mert a szankciók enyhítését szeretnék elérni. Washingtonban hónapok óta nincs kínai nagykövet, aki ezen a héten megérkezhet.

Mikor lesz USA-Kína csúcs?

“Még nem tudom, hogy pontosan mikor, de hamarosan találkozunk”

– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki “enyhülést” emlegetett Hirosimában a G7 csúcstalálkozón.

Azóta nem volt ilyen rossz az Egyesült Államok viszonya Kínával, hogy 1972-ben Nixon Pekingbe érkezett – írta a Politico amerikai kiadása. Amely arról is beszámolt, hogy kedden végre megérkezik az új kínai nagykövet is Washingtonba. Érdekes módon Peking hivatalos angol lapja, a Global Times nem sietett megerősíteni az információt. Annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy “vezető amerikai üzletemberekkel: a Blackstone elnök vezérigazgatójával, a Ford üzletpolitikai igazgatójával találkozott az új nagykövet, akinek elődje Kína külügyminisztere lett” – írja a pekingi Global Times, amely azt hangsúlyozza, hogy Kína nem szép szavakat vár az Egyesült Államoktól hanem tetteket. Ez a szankciókra vonatkozik, melyeket még Trump vezetett be Kína ellen, de Biden ellen tovább szigorította azokat.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Bécsben május elsején Kína első diplomatájával, Vang Jivel. A Washington Post szerint a fő téma Tajvan volt, de szóba került az ukrajnai háború is. Előkészíthették az amerikai-kínai csúcstalálkozót is. Biden elnök többször is találkozott Hszi Csin-pinggel, de akkor még mind a ketten alelnökök voltak. Most Biden elnöknek a a választási kampány során jól jönne egy látványos kibékülés a kínai elnökkel. Elődje, Donald Trump, aki szeretne az utóda is lenni, díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét – videón.

Szeptemberben lehet csúcstalálkozó

Kína vállaljon részt Ukrajna újjáépítésében! – javasolja egy vezető szakértő Washingtonban.

Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt telefonon Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét békeközvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Az USA lelkesedése eziránt mérsékelt, de a 100 éves Henry Kissinger  támogatja a kínai békeközvetítést mondván így talán tűzszünet lehet Ukrajnában még az év vége előtt. Ryan Hass Kína szakértő, a Brookings Institute portálján arra mutat rá, hogy az újjáépítés várható költségeit az IMF és a Világbank 411 milliárd dollárra becsülte Ukrajnában, a valóságban ennél valószínűleg többre lesz szükség. Ezért jó lenne, ha a kínaiak is részt vállalhatnának ebben.

Mikor lehet amerikai-kínai csúcstalálkozó? Szeptemberben amikor Indiában a G20 csúcstalálkozón mindkét elnök részt vesz. A következő lehetőség novemberben kínálkozik amikor San Franciscóban találkoznak az Ázsiai – csendes óceáni térség vezetői – írja Washington egyik vezető Kína szakértője a Brookings Institute portálján.

Orbán a periférián

A magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Jeffery Sachs közgazdászt, a felzárkózás tudományának híres szakértőjét.

Az amerikai közgazdász a rendszerváltáskor Európa keleti felén adott tanácsokat a felzárkózásról. Korábban Latin Amerikával foglalkozott, ahol a felzárkózás évszázadok óta csak vágyálom maradt. A különbség ahelyett, hogy csökkenne az USA és Latin Amerika között egyre csak növekszik azóta, hogy Monroe elnök kiadta nevezetes doktrínáját arról, hogy

“Amerika az amerikaiaké”.

Ukrajnában se sikerült a felzárkózás

A magyar miniszterelnök Ukrajnáról cserélt eszmét a Karmelita kolostorban. A háború miatt Ukrajna katasztrofális helyzetbe jutott, de már azt megelőzően is kiderült: az egy főre jutó GDP alacsonyabb a demokrácia három évtizede után mint a szovjet időkben! Ez különösen azért drámai, mert a Szovjetunióban a lakosság döntő többsége hasonló színvonalon élt, sokkal kisebb volt a társadalmi kontraszt illetve azt ügyesebben rejtették el. Ukrajnában viszont a lakosság 1-2%-át kitevő elit dollármilliomossá vált miközben a döntő többség az európai szegénységi küszöb alatt vegetált. Ezért már a háború előtt is óriási volt a kivándorlás Ukrajnából, amelyet a korábban igen népes zsidó közösség szinte teljesen elhagyott.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok most fogadkozik, hogy a háború után Marshall segélyt nyújt Ukrajnának, de nagy kérdés, hogy mennyire gondolják ezt komolyan. Soros György a rendszerváltás idején Marshall segélyt javasolt az egykori szocialista országoknak, de szabályosan kinevették Washingtonban. A második világháború után azért volt fontos a Marshall segély az Egyesült Államoknak, hogy korlátozza a szovjet befolyást Európában, ahol sok országban erős kommunista pártok működtek. 1989-90-ben az egykori szocialista államok lelkesen csatlakoztak a Nyugathoz, nem volt szükség semmifajta Marshall segélyre.

A centrum és a periféria

A nemrég elhunyt Wallerstein professzor szerint a globális gazdaság a centrum-periféria elv alapján szerveződik, és ebben a rendszerben a központ – jelen esetben az Egyesült Államok – határozza meg a szabályokat. Ezt a logikát csakis a Távol Keleten sikerült megtörnie a kis tigriseknek – Szingapúr, Tajvan, Hongkong, Dél Korea, majd pedig a nagy sárkánynak, Kínának.

Hszi Csin-ping elnök be is jelentette igényét a G2 rendszerre Hangcsouban amikor ott rendezték meg a G20 csúcsértekezletet. Ezzel kezdődött meg az amerikai-kínai szembenállás, melynek eredményeképp Washingtonban Kínát az első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Orbán Viktor Matolcsy György társaságában még ellenzéki vezérként járt az olimpiát rendező Kínában. Ahol a felzárkózás jelei szemmel láthatóak voltak miközben a nyugati világban se Európában sem pedig az amerikai kontinensen nem sikerült csökkenteni a távolságot a centrum és a periféria között. Orbán felfogása szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere épp ezt a felzárkózást célozná meg, de a jelenlegi világgazdasági válság mutatja meg, hogy Magyarországon – éppúgy mint Európa keleti felében – a felzárkózás vágyálom csupán.

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Szijjártó: a magyar kormány nem akar közös uniós hitelfelvételt

0

A politika sajátja az érdekervényesítés akár nyomásgyakorlás útján is. Ennek az erőviszonyok határozzák meg a mértékét. Sok farok fizetett már rá amiért csóválni akarta a kutyát.

“A külügyminiszter kolléga félreérti a helyzetet, számunkra elvi kérdés az uniós hitelfelvétel elutasítása. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a jövőt. Az európai jövő nem a nagy adósság hegyek felé tart” – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter azt vetette a magyar kormány szemére, hogy megvétózza azt az uniós segély csomagot, amely 18 milliárd euró értékű támogatást nyújt Ukrajnának. A háborúban álló Ukrajnának ez létszükséglet – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője. Magyarország kétoldalú alapon támogatja Ukrajnát – közölte Szijjártó Péter. Ez nyilvánvaló képmutatás hiszen

a magyar kormány sem fegyvert nem szállít Ukrajnába sem pedig pénzügyi támogatást nem nyújt.

Ennek Putyin nyilvánvalóan örül, de a jelenlegi helyzetében ez csekély vigasz hiszen az oroszok a legnagyobb katonai vereségüket szenvedték el Herszon körül.

Biden amerikai elnök egyidejűleg kijelentette: csakis akkor kerülhet sor béketárgyalásra az oroszokkal, ha a megszálló csapatok elhagyják Ukrajna területét. Putyin négy ukrán tartományt is Oroszország részének nyilvánított – köztük Herszont is. Arról már nem is beszélve, hogy a Krím félsziget is Ukrajnához tartozott 2014-ig amíg az oroszok el nem foglalták.

Putyin pácban

A nagy katonai vereség és a fokozódó diplomáciai elszigetelődés miatt Putyin úgy döntött, hogy nem vesz részt a G20 csúcstalálkozón Indonéziában. Erre két oka lehet: egyrészt nem kíván vele tárgyalni az amerikai elnök, aki viszont eszmecserét folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Másrészt pedig Putyin attól tarthat, hogy távollétében politikai puccsot szervezhetnek ellene Moszkvában. A háború ugyanis több mint nyolc hónapja tart, és az orosz hadsereg szánalmasan leszerepelt. Korábban a titkosszolgálat mondott csődöt amikor a villámháborús terv befuccsolt, mostanában pedig a hadseregről derül ki, hogy távolról sem oly hatékony mint ahogy azt Putyin állította.

Kifizetődik-e a magyar diplomácia orosz barátsága?

Vesztes oldalon állni korántsem biztos, hogy jó befektetés. Putyin hazugsága már régen megbukott: Magyarország nem kapja olcsóbban a földgázt.

Miért érdemes akkor szembeszállni az Európai Unió legerősebb országával Ukrajna ügyében?

Az egyik ok nyilvánvaló: a magyar kormány így kívánja zsarolni Brüsszelt, hogy hozzájusson az eurómilliárdokhoz. Amikor az Európai Unió felvette első közös hitelét, akkor a magyar kormány ebből jelentős összegre számított, de ez nem érkezett meg. A német parlament meg is szavazta, hogy a magyar kormány csak egy részét kaphassa meg a 13 milliárd eurós uniós támogatásnak. Enélkül viszont a nemzeti együttműködés rendszere meginoghat hiszen Orbán Viktor egyre kevésbé képes finanszírozni nagy találmányát. Pénz híján pedig a lelkesedés ugyancsak gyorsan csökkenhet.

A másik ok, ami miatt a magyar kormány nem lelkesedik a közös hitelfelvételért az úgynevezett Hamilton hatás. Az USA úgy jött létre, hogy Hamilton pénzügyminiszter egyesítette a tagállamok adósságait, és ily módon mindenkinek érdekében állt az egyesülés. Vagyis a közös hitelfelvétel egy lépést jelenthet az Európai Egyesült Államok felé. Ettől irtózik Orbán Viktor hiszen hatalmát ez nagymértékben korlátozná. Csakhogy a hatalom megtartásához szüksége van az Európai Unió pénzére.

Ebben a helyzetben csakis a képmutatás és a hazudozás segíthet, de ebben a tekintetben Orbán Viktor eddig sem szorult bátorításra.

Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal

Hszi Csinping elnök a pekingi televízióban arról beszélt, hogy együtt kíván működni az USA-val. A kínai államfő, akit nemrég választottak meg újra a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt főtitkárának hangsúlyozta, hogy a világ stabilitásának érdekében a két nagyhatalomnak együtt kell működnie.

Hszi Csinping már évek óta hangsúlyozza, hogy olyan világot akar, amelyet az USA és Kína együtt irányít. Először a G20 csúcstalálkozón hirdette ezt meg Hangcsouban. Washington azóta bírálja a kínai elnököt, mert nem kíván osztozni a vezetőszerepben. Nemrég az Egyesült Államok harmadik legfontosabb politikai tisztségviselője, a képviselőház elnöke, Nancy Pelosi Tajvanra látogatott. 25 éve nem járt ilyen magas rangú amerikai politikus a szigeten, melyet Peking kínai területnek tekint.

Kereskedelmi háború

Trump elnök büntetővámokkal sújtotta a kínai export jó részét, hogy csökkentse Peking befolyását. Egyúttal felszólította az amerikai cégeket: térjenek vissza Kínából az Egyesült Államokba! Biden elnök folytatja ezt a politikát: továbbra is büntető szankciókat alkalmaz Kínával szemben. Ezenkívül chip háborút indított, hogy megakadályozza Kína felzárkózását ezen a stratégiailag fontos területen. Ennek értelmében nemcsak az amerikai cégek nem szállíthatnak korszerű chipeket Kínába, de azokat a külföldi cégeket is büntetik amelyek ezt teszik. Korábban Hszi Csinping elnök bejelentette: 2025-ben világelsők lesznek a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol meg akarják őrizni az elsőbbségüket ebben a stratégiai fontosságú ágazatban.

Pekingben meggyengült az amerikai vonal

A legutóbbi pártkongresszuson kikerültek a vezetésből azok, akik a piacgazdaság fejlesztését és az amerikai kapcsolatok javítását forszírozták. Liu Ho miniszterelnök-helyettes vezette azt a delegációt, mely az amerikaiakkal tárgyalt. Minthogy eredmény nem volt, ezért kikerült a Politikai Bizottságból, ahol ő volt az egyetlen, aki a Harvard egyetem doktori fokozatával dicsekedhetett.

A reformista miniszterelnök is távozik. Utóda minden bizonnyal Sanghaj párttitkára lesz, aki korábban Hszi Csinping kabinetfőnöke volt. Li Csiangnak nincsen kormányzati gyakorlata, de Sanghaj élén komoly tapasztalatokat szerezhetett. A külföldi üzletembereket jó benyomást szerezhettek róla. Sanghaj 25 millió lakója kevésbé: a nagy Covid lezárást igen nehezen viselte az a kínai város, mely New York-kal akar versengeni. A kínai tőzsdék mindenütt kedvezőtlenül fogadták Hszi Csinping új csapatát, amely nagyobb szerepet szán az államnak mint a piacnak, és amely Kína nemzetbiztonsági szempontjai alá rendeli a gazdaságot.

Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

A magyar származású George Friedman, akit a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadott nemrég, azt a véleményét erősítette meg, hogy a világ továbbra is egypólusú, a jelenlegi világrendet kizárólag az USA tartja fenn.

Az Egyesült Államok ereje megkérdőjelezhetetlen – állítja magabiztosan George Friedman, aki szerint Putyin azzal követte el a hibát, hogy az amerikai tétlenséget gyengeségnek nézte. A kínaiak sokkal ravaszabbak: nyílt szembenállás helyett kompromisszumra törekszenek az Egyesült Államokkal.

“Az elmúlt hónapok nem azt tanították meg nekünk, hogy az Egyesült Államok új világrendet alakít ki, hanem azt, hogy Oroszország gyengül és Kína óvatosan kezeli az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát. Ez továbbra is egypólusú világ “

– hangsúlyozza George Friedman, akinek legutóbbi könyvét, mely a Vihar a csönd előtt címet viseli, a magyar kormányhoz közelálló MCC Press adta ki. Orbán Viktor hivatkozott is erre a könyvre amikor az USA belső válságáról beszélt Tusnádfürdőn.

A magyar miniszterelnök általában többpólusú világot emleget, melyben a magyar diplomáciának leleményesen kell együttműködnie a nagyhatalmakkal. Jelenleg Moszkvával és Pekinggel ez sikerül, de Washingtonnal és Brüsszellel nem.

Peking együttműködést javasol Brüsszelnek

A most kongresszusát tartó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arról  kívánja meggyőzni az Európai Uniót, hogy ne rendelje alá érdekeit az USA-nak hanem törekedjen egyenlő partneri viszonyra Washingtonnal. Ebben segíthet a kiegyensúlyozott kapcsolat Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere.

Olaf Scholz német kancellár november elején Kínába látogat. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere is Kína, messze megelőzve az Egyesült Államokat, amely jelenleg cseppfolyósított  földgáz szállítmányokkal javítja pozícióit a német piacon.

Scholz elődje, Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe, mert annyira fontosnak tartotta ezt a kapcsolatot a német gazdaság számára.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió  lazítaná a kapcsolatokat Kínával, amely az USA veszélyes vetélytársa a világgazdasági versenyben.

Hszi Csinping elnök többször is jelezte, hogy G2 rendszert tartana üdvösnek vagyis az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Amióta ezzel előállt a G20 csúcsértekezleten Hangcsouban Hszi Csinping elnök, rögtön ellenfelet látott benne Washington. Trump büntető vámokat hirdetett meg. Ezeket Biden elnök nemcsak, hogy nem vonta vissza, de chip háborút indított Kína ellen, hogy lassítsa a vetélytárs technológiai fejlődését.

Mindkét világhatalom rendszeresen konzultál egymással: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója órákat szokott tárgyalni Jang Csiecsivel, aki nemcsak Kína első számú diplomatája, de tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. Az egyik ilyen találkozón a kínai diplomata megígérte amerikai partnerének: tiszteletben tartják Washington kérését, és nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!