Kezdőlap Címkék Csúcstalálkozó

Címke: csúcstalálkozó

Jelcint CIA ügynökök irányították

A szerdán kezdődő genfi Biden-Putyin találkozó előtt mindkét elnök előre igyekszik pozícionálni magát.

  • Borisz Jelcint a CIA irányította
  • A CIA irányítása mellett lett Szovjetunióból  Oroszország
  • Putyin Oroszországa regionális hatalom erős hadsereggel, gyenge gazdasággal

Ruszlan Hazbullatov a Govorit az orosz parlament korábbi elnöke Moszkva rádiónak nyilatkozott arról, hogy Borisz Jelcint már 1991-ben is a CIA segítségével választották meg Oroszország elnökévé. Jelcin elnökségének idejében többszáz CIA ügynök tevékenykedett Oroszországban fontos posztokon. Ők hozták meg a fontos döntéseket – állitja az orosz parlament korábbi elnöke. Aki azt is közölte, hogy orosz titkosszolgálati tisztek százait képezték ki az Egyesült Államokban Jelcin elnökségének idejében.

A liberális reformokat a CIA vezényelte le Oroszországban

Gajdar miniszterelnök vezette be azokat a gazdasági és társadalmi reformokat, melyek a szocialista Szovjetunió után kapitalista államot csináltak Oroszországból.

Alekszandr Ruckoj egykori alelnök nyilatkozott erről a Lenta portálnak. Elmondta, hogy 12 CIA ügynök dolgozott Gajdar miniszterelnök reform csapatában, amely megtervezte és végrehajtotta a reformokat. Ezek modern piacgazdaságot hoztak létre, de óriási volt a szociális ára a változásoknak. Beköszöntött a létbizonytalanság kora, és a lakosság többségnek életszínvonala csökkent noha a Szovjetunió bukása után emelkedést vártak.

Ruszlan Hazbullatov, egykori parlamenti elnök most megerősítette Ruckoj ex alelnök szavait, de hozzátette: maga az alelnök is kiváló kapcsolatot ápolt az USA-val!
Borisz Jelcin 1999-ben távozott a hatalomból, melyet Vlagyimir Putyinnak adott át.

Biden-Putyin csúcs

Június 16-án Genfben találkozik egymással a két elnök. Moszkva nem véletlenül emlékeztet most a kilencvenes évekre amikor az USA nagy szerepet játszhatott az orosz belpolitikában is. Putyin most arra akarja figyelmeztetni Biden elnököt: ne higgye, hogy visszaállíthatja a kilencvenes éveket! Biden viszont arra hívhatja fel az orosz elnök figyelmét, hogy Oroszország immár nem világhatalom. Be kell érnie a regionális hatalom pozíciójával. Lavrov külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy Oroszország immár nem pályázik világhatalmi szerepre. Ezt nehezen is tehetné hiszen agyaglábakon áll: az erős hadsereg mögött harmatgyenge a gazdaság. Az 50 milliós Dél Korea GDP-je magasabb mint a 142 milliós Oroszországé.

A biztonsági főnökök megállapodtak a Biden-Putyin csúcsról

Bár az USA és Oroszország külügyminiszterei nemrég tárgyaltak egymással Rejkjavikban, de csúcstalálkozó bejelentése mégiscsak Jake Sullivan és Nyikolaj Patrusev nemzetbiztonsági tanácsadókra maradt.

A pünkösd hétfői megbeszélést Fehéroroszország terror akciója váltotta ki. Lukasenka elnök utasítására a fehérorosz légierő földre kényszerített egy Ryanair gépet, melyen egy ellenzéki újságíró utazott Athénból Vilniusba. Az ellenzéki újságírót a gép fedélzetén utazó fehérorosz KGB tisztek letartóztatták. Akár halálbüntetést is kaphat, mert Fehéroroszországban az ellenzéki tevékenységet terrorizmusként bírálják el.

Mind az USA mind az EU tiltakozott Fehéroroszország akciója ellen, és az ellenzéki újságíró szabadon engedését követelték. Moszkva megértéséről biztosította Lukasenka elnököt annál is inkább, mert az akció előtt Minszk nyilvánvalóan egyeztetett az oroszokkal.

Washingtonban is tudják, hogy ilyen ügyekben célszerűbb Moszkvával tárgyalni mint Fehéroroszországgal.

Csúcs, de mikor és hol?

Erről még nincs megállapodás – írta a Kommerszant című moszkvai lap. Persze az is lehet, hogy már van, de még nem jelentették be. Putyinnak sürgősebb a találkozás, mert ősszel választások lesznek, és a népszerűsége nincs a csúcson. Az amerikai szankciók nem javítanak az orosz gazdaság amúgy is gyenge helyzetén.

Az orosz elnök ugyanakkor sikereket is elkönyvelhet: szép csendben megállapodást köthetett Zelenszkij ukrán elnökkel. Emiatt a kijevi Naftogaz stratégiai fontosságú cégtől kisöpörték a nyugatbarát menedzsereket, és helyüket Putyin számára sokkal elfogadhatóbb emberek foglalták el Kijevben. Így Putyin az erő pozíciójából tárgyalhat Zelenszkij ukrán elnökkel, aki az USA támogatásában bízott. A jelek szerint hiába …

Washingtonban is látják, hogy az erőteljes kampány Oroszország és Kína ellen visszafelé is elsülhet. Peking és Moszkva mind jobban egymásra talál.

Orbán kitart a keleti nyitás mellett

Litvánia kilépett abból a szervezetből, amelyik Kínát a kelet-európai törpékkel egyesitette az Új Selyemúton. Washingtonból másokat is erre buzdítanak. Orbán Viktor viszont nyugodtan folytatja a keleti nyitás politikáját, amelynek most a szimbolikus gesztusa a sanghaji Fudan egyetem budapesti telepítése. Bár a magyar fővárosban ennek komoly ellenzéke van, és Washingtonban sem lelkesednek érte, de a magyar miniszterelnök nyilvánvalóan évekkel korábban megegyezett erről a kínaiakkal. Szimbolikusan kínai vakcinával oltatta be magát.

A magyar diplomácia nem szavazta meg a Kínát elítélő uniós szankciót. Orbán Viktort személyesen Hszi Csinping elnök hívta meg Pekingbe, ahol az utolsó amerikai vendég Donald Trump volt.

Rejkjavikban lesz az USA-orosz csúcs?

Tony Blinken amerikai külügyminiszter azt javasolta orosz kollégájának Szergej Lavrovnak, hogy Rejkjavikban legyen a két elnök csúcstalálkozója, miután tárgyalt az izlandi fővárosban orosz kollégájával. Korábban már a két államfő telefonbeszélgetésén szóba került a csúcstalálkozó lehetősége.

A mélyponton levő amerikai-orosz kapcsolatokon ez mindenképp javítana. Washington mindenesetre jelezte, hogy nem alkalmaz szankcióit az ellen a cég ellen, mely az Északi Áramlat II. földgázvezetéket épiti Oroszország és Németország között. Az amerikaiak elszántan fúrják az EU-orosz kapcsolatokat. Az európai ügyeket most az a Victoria Nuland intézi a State Departmentben, aki

az ukrajnai válság idején nőies finomsággal így fogalmazott: fuck the EU!

Magyarország kémparadicsom lesz?

A magyar kormány a NATO és EU tagállamok közül egyedül továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washingtonban mind Oroszországot mind pedig Kínát stratégiai ellenfélnek nyilvánították. A CIA emiatt attól tart, hogy ily módon

Magyarország a kémek paradicsomává válhat, de lehet, hogy már ma is az.

Kérdés persze, hogy ez komolyan aggasztja-e Washingtont hiszen ily módon informális módon maga is kapcsolatot tarthat a két másik nagyhatalommal miközben nem kellene tartania attól, hogy a media ebből kiszaglászik valamit.

Magyarország a kínaiak és az oroszok trójai falova a NATO-ban és az EU-ban

Ez viszont már sokkal jobban aggaszthatja az Egyesült Államokat, mert ily módon olyan információkhoz juthat hozzá Oroszország és Kína, melyeknek stratégiai jelentősége lehet. A NATO-n belül már bizonyos tárgyalásokba nem vonják be a magyar diplomatákat, mert az USA nem lehet biztos benne, hogy az ott elhangzott információk nem jutnak-e el Moszkvába és Pekingbe is. Más kérdés, hogy az orosz és a kínai hírszerzés profi vagyis tudják: olyan állam, mely nyíltan hirdeti orosz vagy Kína barátságát túlságosan is gyanús minden kémelhárítás szemében. Célszerűbb olyan államot választani mint Ausztria, Franciaország vagy Olaszország, ahol a kémkedés gyanúja kisebb.

Az orosz hírszerzést korábban Franciaország akkori hadügyminisztere Francois Léotard tájékoztatta a NATO tanácskozásokról…

USA-orosz külügyi találkozó Izlandon

Tony Blinken és Szergej Lavrov előkészíthette a két elnök csúcstalálkozóját is azon a  telefonbeszélgetésen melyet tegnap folytattak.

Május 20-án ül le tárgyalni a két külügyminiszter Izlandon – erről szerdán állapodtak meg egy telefon beszélgetés során. Másról is szó esett, például stratégiai kérdésekről, az iráni atomalkuról és Észak Koreáról.

Érdekes módon Ukrajnát most nem említették pedig nemrég épp emiatt éleződött ki Oroszország és az USA viszonya.

Putyin komoly hadgyakorlatot rendezett Ukrajna határainál mire Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államok segítségét kérte. Biden telefonon figyelmeztetette is Putyint, hogy Ukrajna megtámadása komoly következményeket vonna maga után. Ezután az oroszok visszavonultak.

Később kiderült: megkapták amit akartak!

Putyin-Zelenszkij paktum

Kijevben leváltották a Naftogaz vezérét, aki a nyugatiak embere volt az ukrán földgáz óriási élén. Helyére a korábbi energiaügyi minisztert nevezték ki, akinek édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben. A felügyelő bizottság nyugati tagjai lemondtak.

Stratégiai szembenállás?

Biden Kínát és Oroszországot nevezte meg az USA két fő ellenfelének. Mi lett az eredmény?

Az USA-Kína sikertelen külügyi találkozó után Lavrov külügyminiszter gyorsan Pekingbe utazott, ahol minden korábbinál szorosabb együttműködésről nyilatkoztak.

Ez a gyakorlatban is megmutatkozik: Indiában egy kínai cég gyártja az orosz Szputnyik V vakcinát, amelyet otthon az oroszok csak nehezen tudnak nagy mennyiségben előállítani.

Biden tanácsadói egy olyan szép új világrenden dolgoznak, amelyben az USA-nak már nem lenne vezető szerepe.

Hat egyenrangú partner döntene a világ ügyeiről: USA, EU, Kína, Oroszország, India és Japán. Az amerikai diplomaták ezt készítik elő, de úgy vélik, hogy csak kemény fellépéssel juthatnak el idáig. Ráadásul a saját közvéleményük előtt sem vállalhatják fel nyíltan, hogy lemondanak az amerikai leadership-ről, amelyhez az USA-ban a második világháború után nagyon is hozzászoktak.

Trump: még nem megyek Phenjanba!

Kim Dzsong un meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak.

Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban, idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Kudarc a Trump-Kim csúcstalálkozón. Elmaradt a munkaebéd és a közös nyilatkozat

Úgy tűnik, nézeteltérések támadtak az amerikai elnök és az észak-koreai vezető vietnámi találkozóján: váratlanul lefújták a magyar idő szerint reggelre tervezett munkaebédet, és elmarad az aláírási ceremónia, illetve a tervezett közös sajtónyilatkozat is.

Az amerikai elnök sajtótitkára az első tárgyalások után közölte az eseményen várakozó újságírókkal, hogy nem tartják meg a tervezett munkaebédet, Trump hamarosan visszatér a szállodába. Az amerikai elnök később egyedül tartott sajtótájékoztatót.

A találkozó előtt Trump a Twitteren ígéretet tett rá: Kimmel együtt keményen fognak dolgozni azon, hogy eredményt mutathassanak fel az atommentesítés ügyében.

Szakértők szerint a hanoi csúcs másik központi témája az 1950-53-as koreai háború lezárása lehetett, amely békeegyezmény helyett fegyverszünettel ért véget. Ha ez megtörténne, az a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentéséhez vagy az amerikai szankciók részleges feloldásához vezethet. Utóbbi esetben Észak-Korea elindíthatná a Dél-Koreával tervezett gazdasági projekteket. A kételkedők azonban felhívták a figyelmet, hogy az ilyen típusú megállapodások gyengítenék Washington tárgyalási pozícióját, az észak-koreai atommentesítés pedig elmaradna.

Megfigyelők szerint a tavalyi szingapúri csúcson Kim valamelyest megvezette Trumpot az atommentesítésről szóló ígéretével, valójában az amerikai szankciók feloldását akarta kiédesgetni tőle. Több magas rangú amerikai tisztviselő is arra az álláspontra jutott az utóbbi időben, hogy Phenjannak esze ágában sincs megválni az atomfegyverektől, mert az az egyetlen aduja a nemzetközi közösséggel, így az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásain. A szingapúri találkozón nem esett szó az atomfegyver-mentesítés részleteiről, az ellenőrzés módjáról és a menetrendjéről sem.

Kim korábban azt válaszolta újságíróknak Hanoiban, hogy ha nem akarna nukleáris leszerelést, nem lenne ma itt. Már az is meglepetés volt, hogy hajlandó volt válaszolni a külföldi újságírók kérdéseire, mivel eddig még soha, a történelmi jelentőségű szingapúri találkozón sem tette meg ezt. (Euronews)

A Fehér Ház szerint „jó és konstruktív tárgyalások voltak”, de nem sikerült megállapodniuk a második csúcson. Trump és Kim azonban kész esetleges további találkozóra a jövőben.

Trump: néha el kell menni

Az amerikai elnök szerint “igazán hasznos időt” töltött az észak-koreai vezetővel folytatott tárgyalásokon, de ma “nem volt semmi, amit alá kellett volna írni”.

Trump azt mondta Kimről, hogy “igazi karakter”. “Voltak bizonyos lehetőségek, de most úgy döntöttünk, hogy ezek közül egyiket sem hajtjuk végre. Néha el kell menni. Ez most egy ilyen időpont volt.”

Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy nem kötelezte el magát egy harmadik csúcstalálkozóra Kimmel. “Majd meglátjuk, ha megtörténik, megtörténik.”

A sajtótájékoztatón Trump hangsúlyozta, hogy a szerda esti vacsorán Kim Dzsong Un ismét elkötelezte magát a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése mellett. “Megbízok benne … remélem, ez igaz.”

Pompeo: Kim nem készült fel az amerikai követelésekre

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint Kim Dzsong Un nem készült fel az amerikai követelésekre. “Nem értünk el semmit, aminek értelme lett volna az Amerikai Egyesült Államok számára. Azt gondolom Kim abban bízott, hogy elérnénk. Mi azt kértük, tegyen többet érte. Nem volt felkészülve arra, hogy ezt tegye. Mégis, még optimista vagyok” – mondta Pompeo.

A külügyminiszter szerint az egyeztetések időt követelnek. “Úgy gondolom a következő napokban és hetekben folytathatjuk a munkát és haladást érhetünk el – elérhetjük, amit a világ akar, vagyis Észak-Korea atommentesítését és ezzel az Amerika és a világ lakosságát fenyegető veszély csökkentését.”

Egy volt amerikai diplomata szerint ami Hanoiban történt azt bizonyítja, hogy a csúcstalálkozó nem volt rendesen előkészítve. (CNN)

Keleten, Délen, Nyugaton… – Déli kávé Szele Tamással

No, ma feketén isszuk a kávét, mint a müezzin Mekkában, mert annak van aktualitása: Orbán Viktor ugyanis Egyiptomba utazott, az Arab Liga és az Európai Unió csúcstalálkozójára. Amivel nincs különösebb baj, bár tekintve hazánk súlyát és fontosságát, körülbelül annyi keresnivalónk van ott, mint az OPEC-államok konferenciáján, de ha oda akar menni, menjen.

Persze, hogy oda akar menni: hiszen ott is előveheti kedvenc témáját, a migrációt. Reméljük, eléggé vigyáznak rá és nem fogja összetéveszteni nagy nyilvánosság előtt az Arab Ligát a Bundesligával, de ha mégis, tán csak megússzuk, hogy Omán vagy Eritrea hadat üzenjen nekünk. Természetesen nem különösebben érdekli őt a konferencia, amely pedig nagyon tanulságos is lehetne számára, ugyanis megtudhatná ott, hogy a migráció, mint olyan egyáltalán nem az iszlám és/vagy az arab világ központi kérdése.

Szó nincs arról a paranoiás világképről, ami az ő fejében tombol: de még a nagy, világszintű „iszlám szolidaritás” is úgy néz ki, hogy a múlt héten, mikor Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg Pekingben járt egy több millió dolláros kereskedelmi szerződés aláírása végett, az ujgur vezetők kérésére válaszul, akik azt szerették volna, ha kiáll kisebbségük mellett – ne feledjük, Kínában körülbelül egymillió embert zártak „átnevelő” táborokba, pusztán azért, mert ujgurok – megvédte Peking nemzetiségi politikáját. Azt mondta: „Kínának joga van ahhoz, hogy terrorellenes és a szélsőségek elleni programot hajtson végre nemzetbiztonsági érdekből.” Kétségtelen, hogy Kínának sok mindenhez van joga, ne is tagadjuk, bár kissé túlzásnak érzem, hogy egymillió ember terrorista lenne, sőt, némiképp lehetetlennek is, de ne feledjük: Kínának joga van szerződéseket is kötni bin Szalman koronahercegen keresztül Szaúd-Arábiával is, és ezt nem zavarhatják meg mindenféle vallási képzetek.

Szóval, ennyit az összetartó, egységes és veszélyes muzulmán világról, mely kizárólag a magyar miniszterelnök homlokcsontja mögött létezik, de ott nagyon.

De akkor mi fog eldőlni a csúcstalálkozón?

Tessenek megkapaszkodni: lényegében véve semmi. Már az is sokat mond, hogy az Arab Liga huszonhat tagállamának csak a fele vesz részt a találkozón, tehát mindenkire nézve kötelező, általános döntés minősített többség hiányában nem is születhet arab részről. Az Európai Unió huszonnégy állama delegált küldötteket, tehát részünkről határozatképesek volnánk, csak nincs kivel tárgyalni, a másik fél fele nem jött el. Ily módon az a különös helyzet áll elő, hogy Egyiptomban – mely különben hagyományosan az Arab Liga főtitkárait adja – nem a Ligával, hanem a Ligáról folyhat majd a szó.

A tárgyalások három fő téma körém összpontosulnak, ezek a migráció, a biztonság és a gazdasági fejlődés. Hát, jó lenne személyesen ott lenni, és hallani is, igazából ki mit mond, ugyanis nem csak a mi kormányfőnk van most ott, hanem Angela Merkel német és Theresa May brit miniszterelnök, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. Valamint egyéb mindenféle királyok, hercegek, grófok.

De akkor mit keres ott Orbán Viktor?

Valószínűleg a konfliktust keresi magának, meg a bajt nekünk.

Ugyanis az már előre látható, hogy ezen a találkozón komoly döntések nem születhetnek migrációs ügyekben. Gazdasági egyezmények annál inkább, valószínűleg azok miatt is tartják meg egyáltalán, de mivel Orbánt csakis a migráció izgatja, mint varázsszó, ha nem születik valami radikális döntés, (és miért születne?) utólag ezt is felhasználhatja unióellenes propagandára. Ráadásul, mivel ott volt személyesen, azt sem lehet majd neki mondani, hogy téved, hiszen azzal őt, mint szemtanút hazugoznánk le. Más kérdés, hogy joggal: de akkor is méltánytalan, unfair helyzet, hogy ő mondhat, amit akar a tárgyalásokról, nekünk meg úgy kellene tennünk, mintha el is hinnénk.

No, de nincs itthon a macska, cincognak az egerek?

Nem cincognak: ők sincsenek itthon.

Kövér László például a biztonság kedvéért Etiópiába és Ugandába utazott, mint azt az Országgyűlés sajtóirodája közölte ma reggel az MTI-vel.

De mi végre ment oda? Mert Orbánt még értem Egyiptomban (bár az ő útját sem értem igazán), de miféle halaszthatatlan feladat vagy kötelesség szólíthatja Etiópiába és főként Ugandába a házelnököt?

A közlemény szerint:

„Magas rangú parlamenti és állami vezetőkkel folytat hivatalos tárgyalásokat, és fogadja őt mindkét ország köztársasági elnöke.

A hivatalos látogatás célja a parlamenti és diplomáciai kapcsolatok erősítése a szubszaharai térség fejlődő országaival, a magyar kormány által 2015-ben meghirdetett déli nyitás politikája jegyében – tették hozzá.

A házelnök Etiópiában megbeszélést folytat – mások mellett – vendéglátójával, Tagesse Chafóval, az etióp törvényhozás Népképviselők Házának elnökével és audiencián fogadja őt őszentsége Mátyás pátriárka (Abune Mattiász), az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház vezetője is – írták.

Az Országgyűlés elnöke Ugandában tárgyal Rebecca Alitwala Kadagával, az ugandai Parlament elnökével, Henry Oryem Okello külügyi államminiszterrel, és felkeresi az ugandai keresztény mártírok emlékhelyét is – áll a közleményben.”

Hát ezek valóban kulcsfontosságú ügyek, ezekhez semmiképp nem lett volna elég egy külügyi államtitkár, ide házelnök kell. Mondjuk Etiópiában is, Ugandában is tényleg az kell, mert ha a házelnökök hívták meg, súlyos udvariatlanság lenne alacsonyabb rangú személyt küldeni, csak hát maradjunk annyiban, hogy Déli Nyitás ide vagy oda (mert nem csak Keleti Nyitás van) ezzel a két állammal a legkomolyabb magyar diplomáciai kapcsolatokat mindezidáig Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán ápolták, igaz, nem mint diplomaták, hanem mint oroszlánvadászok, nem is értem, hogy a Semjén hogy hagyta ki Kövér szafáriját.

Tehát Orbán a mesés Keleten, Kövér a messzi, tikkasztó Délen, ki van Nyugaton?

Deutsch Tamás, az Igazság Lovagja. Brüsszel öblös termében jár alá s fel, mint egy bajnok Pázmán és hadakozik mindenkivel, hogy ha esetleg nem lenne elég ellenségünk, akkor se szenvedjünk hiányt ebből az elengedhetetlen cikkből. Mármint az ellenségből. Most éppen azt találta mondani, miszerint

„Brüsszeli “füllentéscunami” indult el, a brüsszeli bürokraták megpróbálják letagadni a migránsvízum bevezetésére vonatkozó előterjesztést.

A valóság a képviselő elmondása szerint az, hogy az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselőinek támogatásával 2018. december 11-én a parlament elfogadta a „migránsvízum” bevezetését célzó előterjesztést. Ezzel egy olyan rendszert hoznának létre, amely szerint az unió tagállamának nagykövetségén jogosult egyszeri belépésre jogosító vízumot kapni még a menedékkérelmi eljárás lefolytatása előtt.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az unióba érkező bevándorlók 90 százaléka gazdasági bevándorló volt az elmúlt 3,5 évben. A brüsszeli bürokraták úgy akarják legalizálni a folyamatot, hogy a gazdasági bevándorlókat menekülteknek akarják „kikiáltani”, ezzel a mostani menekültkérelmek elbírására vonatkozó rendszert teljesen felborítanák.” (MTI)

Hát, hogy ki hazudik és ki mond igazat, az ebben az esetben nem is kérdéses

Csak azért nem érdemes mélyebben elemezni, mert ez már az óvodás kiscsoport szintje: „a Pistike hazudik!” „Nem, a Jancsika hazudik!” „De nem is, mert a Pistike!” „De nem, mert a Jancsika!” „Beee!!!” „Beee!!!” Szóval, erre a szintre nem szeretnék lemenni, nézetem az, hogy erősen elhamarkodott dolog volna képviselőnk minden szavát készpénznek venni, állításait bizonyára tévedésből, félreértésből tette. Mást el sem tudok róla képzelni, hiszen tudjuk, mekkora barátja ő az igazmondásnak, példa erre egész visszafogott, szolid, konzervatív életpályája.

Ő maga a mértéktartás, róla fogják annak szobrát megfaragni.

Hát akkor lássuk, összegzésképpen.

Orbán Keleten, Kövér Délen, Deutsch Nyugaton, csapataink harcban állnak, Északra szerencsére nem ment egyetlen ügyes lovag sem, mert ha a Nagy Medvét is felhergelnénk, tényleg végünk lenne (bár így is meregeti a karmait, mióta bejött az ebédlőbe lakni a spájzból).

Ojvé, akkor ki van a boltban?

Nyugalom.

Mészáros Lőrinc.

Rá meg vigyáz a Németh Szilárd.

Meg van ez szervezve, kérem.

Országomat egy látszat-megállapodásért

0

„Donald Trump aláírt egy olyan megállapodást, melynek végrehajtásához Kim Dzsong Nun-nek érdeke nem fűződik, így nyilvánvalóan annak céljai sem fognak teljesülni, miközben Washington gyakorlatilag kész tények elé állította mind Szöult, mind pedig Tokiót, melyek legfeljebb tudomásul vehetik a következményeket, s figyelhetik, hogyan játssza ki a megállapodást Phenjan, s hogyan asszisztál majd ehhez az amerikai elnök, hogy fenntartsa politikai sikerének a látszatát.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Donald Trump közvetlenül szingapúri találkozója után Kim Dzsong Un-nel azt nyilatkozta: tárgyalásaik sokkal több sikerrel zárultak, mint amire korábban számítani lehetett. Az az öt pont, amit végül is a szignált megállapodás tartalmazott, egy jó előre megtörtént egyeztetés eredménye volt; ez tehát aligha volt meglepetés-erejűnek nevezhető. Ami viszont valóban váratlannak számított, az magának a találkozónak a megtörténte volt; ugyanis minden reális elemzés és számítás azt valószínűsítette, hogy Kim Dzsong Un-nek nem fűződik érdeke a megállapodáshoz. Ezt – magyar közegben – Eörsi Mátyás fejtette ki a legegyértelműbben. Ő azt állította egy Facebook-bejegyzésében, hogy Kim nem mondhat le az atomfegyvereiről, mert ezzel elveszítené nemzetközi és otthoni politikai súlyát, s alighanem ezt Trump is átlátja, s az utolsó pillanatban – akár egy felszínes ürügyre hivatkozva – lemondja majd a találkozót. Mint ismeretes ennek az okfejtésnek pont az ellenkezője következett be, de az eredmények felől nézve a helyzet egyáltalán nem változott: megállapodás ide vagy oda,

továbbra sem érdeke az észak-koreai félnek, hogy – eleget téve Trump elvárásainak – felszámolja nukleáris programját. És ezt Washingtonban épp oly jól tudják, mint Phenjanban.

Mindennek dacára a fejlemények legnagyobb nyertese mégis Kim Dzsong Un: nemzetközi tényezőként fogadtathatta el magát, Donald Trump ráadásul megajándékozta őt egy olyan megállapodással, melyhez hasonlót sem nagyapja, sem apja nem volt képes elérni. Ráadásul annak nyilvánvaló garanciája nélkül, hogy e megállapodásban foglaltakat valaha is végre kelljen hajtania. Észak-Korea ugyanis nem az az ország, amely a nemzetközi jog alapján működik, az ottani helyzetre befolyással csak a kínai gazdasági-katonai nyomás bír, s esetleg Oroszország, mely megtagadhatja a segítséget Phenjantól, ha az Pekinggel szemben ki akarná Moszkvát játszani. Az észak-koreai diktátornak semmi másra nem kell odafigyelnie, semmi mással nem kell számolnia, legkevésbé Trumppal, akit a szingapúri kézfogás után már a legkevésbé sem foglalkoztatnak a következmények.

Elég volt néhány fotó, néhány nyilatkozat, s néhány amerikai belpolitikai célokra felhasználható interpretáció. Trump szempontjából minden más érdektelen…

Épp ezért a szingapúri találkozónak az amerikai elnök is nyertese, aki egyrészt eljátszhatja odahaza, hogy sikerült olyan áttörést elérnie, melyhez még csak hasonlót sem mondhat magáénak egyetlen korábbi amerikai elnök sem, s az efféle jólhangzó szólamok segíthetnek a republikánusoknak szert tenni némi önbizalomra, különösen most, a kongresszusi-szenátusi félideji választások küszöbén.

De milyen érdeke fűződhez ehhez a megállapodáshoz magának az Egyesült Államoknak és ázsiai szövetségeseinek, elsősorban Dél-Koreának és Japánnak, melyeket a leginkább fenyeget az észak-koreai nukleáris hazárdjáték? Semmilyen. Donald Trump aláírt egy olyan megállapodást, melynek végrehajtásához Kim Dzsong Un-nek érdeke nem fűződik, így nyilvánvalóan annak céljai sem fognak teljesülni, miközben Washington gyakorlatilag kész tények elé állította mind Szöult, mind pedig Tokiót, melyek legfeljebb tudomásul vehetik a következményeket, s figyelhetik, hogyan játssza ki a megállapodást Phenjan, s hogyan asszisztál majd ehhez az amerikai elnök, hogy fenntartsa politikai sikerének a látszatát. Ebből a perspektívából szemlélve igencsak megalapozott a The Economist vezércikkének felcíme: Zéró hasznú csúcstalálkozó.

Bár ahhoz, hogy Szingapúrban végül is aláírás került a közös dokumentumra, abban Pekingnek láthatatlan, de nagyon is számottevő diplomáciai munkája van, ám Kína sem tekinthető igazán a megállapodás haszonélvezőjének. Igaz, Peking is érdekelt a stabilitásban, s abban, hogy a Koreai-félszigeten felszámolják az atomfegyvereket, illetve a dél-koreai-amerikai katonai gyakorlatok ne keresztezzék a kínai érdekérvényesítését a Sárga-tenger térségében, de ennek előfeltétele az lenne, hogy a megállapodás célkitűzései megvalósuljanak, ám ebben Pekingben – ahogy a hivatalos Huanqiu Shibao vezércikke sejteti – aligha hisz bárki is. Kína, mint a világon mindenki más, egyelőre visszafogottan és nagy kételyekkel szemléli azt,

hogyan válik világpolitikai méretűvé egy kisstílű ázsiai diktátor és egy kiszámíthatatlan amerikai elnök belpolitikai magánvállalkozása, annak mindennemű kockázatával együtt.

Mindez pedig történik egy olyan geopolitikailag helyzetben, amelyben teljes bizonytalanságot okoz Irán megerősödése és közép-hatalmi bekapcsolódása a közel-keleti konfliktusokba, Venezuela potenciális összeomlása s az olajárak egekbe szökése, az Egyesült Államok kereskedelmi és politikai vitája Európával és Kanadával, az amerikai-kínai gazdasági konfliktus kiéleződése, az Európai Unió belső kohézióját gyengíteni célzó orosz információs háború, és a migrációs krízis, főként annak szélsőjobboldali-populista interpretációja.

Orbán Viktor pénteken is megküzd Brüsszellel

0

Elsősorban az Európai Unió intézményi kérdéseiről és azon belül is az esetleges reformokról, valamint a következő hétéves költségvetési keretről tárgyalnak mai informális csúcstalálkozójukon az uniós vezetők Brüsszelben. Orbán Viktor viszont megint a migrációra hegyezte ki az EU-csúcsot.

Az ülésen a brit miniszterelnök nem lesz jelen, azon csak az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után bennmaradó tagországok állam- és kormányfői vesznek részt.

A tanácskozás délután kezdődik, a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd munkaebéd keretében tanácskoznak az intézményi kérdésekről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta: első napirendi pontként

az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó.

Szerinte az EP javaslata, amelynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn. Már a jövő évi európai választások során kevesebb lehet a képviselői helyek száma.

A második napirendi pont a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében

az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket,

akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként.

Az uniós vezetők ezután arról a javaslatról tárgyalnak, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg. Ugyan a képviselőtestület nemrég ez ellen foglalt állást, Tusk szerint mindenképpen érdemes lesz erről beszélni a 2024-es választásokkal kapcsolatban.

A csúcs résztvevői tárgyalnak az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is.

A másik fő téma a 2020 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretköltségvetés.

Tusk szerint korábban prioritásként határozták meg az illegális migráció megfékezését, az európai biztonság és védelem megerősítését, valamint az Erasmus-program finanszírozásának kibővítését. azt is mondta: az Egyesült Királyság kiválása miatt keletkező költségvetési űr kérdésével is foglalkozni kell.

Ezek mellett beszélnek még a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozásáról, a Brexit állásáról, valamint arról is, hogy nemrég török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében.

Orbán Viktor a csúcstalálkozóra készülve egy videót tett fel Facebook-oldalára, amelyben arról beszél, hogy “mint mindannyian tudjuk, Brüsszelben az a nóta járja, hogy a migráció jó dolog”, a magyar álláspont viszont nem ez, ennek megtámogatására viszont szövetségeskre van szüksége az országnak.

További lezárások jönnek Budapesten, az ellenzék tiltakozik

0

A kínai miniszterelnök és a közép-kelet- és kelet-európai országok kormányfőinek csúcstalálkozója miatt szerdáig jelentős forgalomkorlátozások lesznek Budapesten, ami az ellenzéki pártok szerint tarthatatlan állapotokat eredményez.

Hétfőn hatalmas dugókat és közlekedési káoszt okozott a 16+1 csúcs, a vasárnap kezdődött lezárások pedig egészen szerdáig felfordulást okoznak a budapesti autós és tömegközlekedésben.

A rendőrök tartósan lezárták a Lánchidat, a Széchenyi István teret, az Apáczai Csere János utcát és ezek környékét, továbbá a Pesti alsó rakpartot a Jászai Mari tér és a Március 15. tér között. A delegáció Budapesten tartózkodásának idejére hosszabb-rövidebb időre más fő közlekedési útvonalakat is lezárnak, ezért a BKK mindenkit arra buzdított, aki a belvárosba tart, hogy válassza a kötöttpályás közösségi közlekedési járatokat, elsősorban az üzemelő metróvonalakat.

Kedden a Kossuth Lajos teret és környékét 12 órától várhatóan 21 óráig, illetve 14 és 15 óra között, majd 20 óra körül a Bajcsy-Zsilinszky út–Alkotmány utca útvonalat is lezárják.

Az ellenzéki pártok is reagáltak a budapesti felfordulásra: az Együtt és a Párbeszéd szerint a fővárosiakat arra kellene ösztönözni, hogy a tömegközlekedést használják a forgalomkorlátozások alatt, ezért a BKK-nak sűríteni kellene a járatait és ingyenessé kellene tennie a budapesti közösségi közlekedést és a BUBI-t.

Az MSZP pedig úgy véli, hogy a lezárások a pártállami időket idézik. Szerintük évtizedek óta nem volt annyira járhatatlan a főváros, mint hétfőn, még Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásai alatt sem. Közleményükben arról írnak, hogy közösségi közlekedéssel és autóval járhatatlanná vált a főváros, és budapesti közlekedés ilyen szintű korlátozása aránytalan és érthetetlen. Az MSZP szerint ez a “parádé”, amit a csúcstalálkozó jelent, nem ér ennyit a budapestieknek.

Ezért felszólítják a kormányt és a hatóságokat, hogy a delegációk budapesti tartózkodásából hátra lévő másfél napban számolják fel az útzárakat és csökkentsék a korlátozásokat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK