Kezdőlap Címkék Tárgyalás

Címke: tárgyalás

USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:

amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.

Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.

Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.

Ukrán semlegesség?

Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.

Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország  számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de “a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy “a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.

Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két “népköztársaságot”  Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: “csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”

Antalayában megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások

Törökországban megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterei között. A miniszterek az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról tárgyalnak.

Ezt Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium elnöke jelentette be a Facebookon.

“A tárgyalások megkezdődtek Antalyában Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterének részvételével az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról” – írta.

A tárgyalást az antalyai diplomáciai fórum keretében a török külügyminiszter közvetítésével jött létre a két fél között.

Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, Mevlut Cavusoglu török ​​külügyminiszter közölte, hogy március 10-én Antalyában diplomáciai fórum keretében háromoldalú találkozót tartanak Törökország, Ukrajna és Oroszország külügyminisztériumai vezetői.

Kuleba elismerte, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos várakozásai nem túl optimisták.

Kína két legnagyobb bankja nem pénzel energia importot Oroszországból

A Bloomberg értesülései szerint a világ legnagyobb bankja, az ICBC és a Bank of China azért hozta meg ezt a döntést, mert nem akarnak fekete listára kerülni, ha a Nyugat levágja a Swift fizetési rendszerről az oroszokat.

Mindkét kínai óriás bank állami tulajdonban van vagyis maximális mértékben követi a kommunista párt utasításait. Hszi Csinping elnök valamiben megállapodhatott Putyinnal Pekingben amikor az orosz elnök ottjárt a téli olimpia megnyitóján. A kínaiak újabb hatalmas földgáz üzletet kötöttek Moszkvával. Csakhogy ezt valamilyen formában finanszírozni kell.

twitter.com

Pekingnek ebben már vannak tapasztalatai hiszen Irán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált miután az országot kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből. Kína hatalmas mennyiségű kőolajat és földgázt importál Iránból cserébe pedig nagy fejlesztési programokban vesz részt az országban. Nem kizárt, hogy Peking hasonló együttműködésre készül Moszkvával. Csakhogy ez nem oldja meg az oroszok fizetési gondjait. Az orosz bankrendszer az összeomlás határán áll, a rubel a mélyben.

Putyinnak a háború napi 20 milliárd dollárba kerül

Az oroszok bespájzoltak jóelőre, de villám háborúra számítottak. Ez nem jött be, és emiatt sokkal gyorsabban kerülhetnek szembe elemi gazdasági problémákkal mint ahogy azt korábban gondolták. Ha a Swift rendszerről lekapcsolják Oroszországot, akkor a GDP 4-5%-al csökkenhet, előidézve az életszínvonal drámai romlását. Egy népszerűtlen háború az életszínvonal csökkenésével kombinálva aligha erősíti Putyin pozícióját. A kínaiak tárgyalásokat javasoltak Putyinnak. Aki nehéz helyzetében kénytelen volt elfogadni a pekingi javaslatot, de úgy, hogy ne legyen belőle semmi. Lavrov külügyminiszter elmondta: csakis azután tárgyalnak Ukrajna vezetőivel “miután ott helyreállt a demokrácia”! Vagyis oroszbarát rendszer uralkodik Kijevben. Minél tovább elhúzódik a háború annál nehezebb lesz Putyinnak olyan ukrán politikust találnia, aki hajlandó vállalni az együttműködést és a pária szerepet mind Ukrajnában mind pedig a világban.

Kilátásban Iránnal a nukleáris megállapodás?

Egyesek számára az amerikai és iráni fél bejelentése, hogy hajlandóak közvetlenül tárgyalni egymással, pozitív fejlemény lehet. Mások úgy értékelik ez egy olyan fordulópont, amely további amerikai engedményekhez vezethet.

A Biztonsági Tanács öt tagjának delegációja és Németország nyolc tárgyalási fordulója után úgy tűnik, hogy az iráni alkutárgyalások a siker küszöbén állnak, hacsak Irán meg nem változtatja álláspontját, nem szab új feltételeket kihasználva a jelenlegi nemzetközi és nagyhatalmak közötti válságokat (Ukrajna és Tajvan körüli feszültség).

A közvetett tárgyalások folyamata közben érdekes fejlemények zajlottak az amerikai küldöttségnél: Richard Nephew, az Egyesült Államok (USA) iráni különmegbízottjának, Robert Malley helyettesének a tárgyalódelegációból való elbocsátása vagy lemondása. Sajtóértesülések szerint ennek az az oka, hogy a delegáció tagjai között továbbra is nézeteltérés van az Iránnal folytatott tárgyalások mechanizmusát illetően. Nem Malley az egyetlen, aki lemondott vagy elbocsátották, az amerikai tárgyalódelegáció két másik tagja követte a példáját.

Hossein Abdullahian külügyminiszter ezután bejelentette, hogy országa készen áll az USA-val folytatott közvetlen tárgyalásokra. Irán két feltételt szabott. Az egyik feltétel az, hogy a 2015-ös megállapodást aláíró Egyesült Államok és európai partnerei vállalják: nem lépnek ki a felújítandó megállapodásból. Másik feltételként azt szabták, hogy nem indítják be azonnal Irán ellen a szerződésszegés esetére kidolgozott büntetőeljárást, hanem azt figyelmeztetés és tárgyalás előzi meg.

Az amerikai és az iráni fél bejelentése, miszerint hajlandóak közvetlenül tárgyalni egymással, egyesek számára pozitív jel lehet, mások számára viszont olyan fordulópont, amely további amerikai engedményekhez és Irán számára stratégiai előnyökhöz vezethet.

Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy Biden elnök valójában elzárkózik az Iránnal kötendő megállapodás minden formájától, mert attól tart, hogy a tárgyalások kudarca ronthatja a Demokrata Párt esélyeit a novemberi félidős választásokon.

Robert Malley utalt arra, hogy a Biden-kormányzat a bécsi tárgyalásokat a kongresszusi választásokhoz köti. Nemrég közvetve utalt arra, hogy az iráni nukleáris megállapodáshoz való visszatérés négy bebörtönzött amerikai állampolgár szabadon bocsátásához kötött.

Malley megerősítette az Egyesült Államok álláspontját, miszerint az Iránban fogva tartott négy személy kérdése elkülönül a nukleáris tárgyalásoktól, azonban egyre világosabbá válik, hogy szabadon bocsátásuk előfeltétele egy nukleáris megállapodásnak, sőt egyes megfigyelők ezt a visszatérés egyetlen feltételének is tartották.

„Két külön téma, de mindkettőre keressük a megoldás”t – mondta Malley.

“Ettől függetlenül mondom, nagyon nehéz elképzelnünk bármiféle atomalkut, miközben négy ártatlan amerikait tart túszként fogva Irán.”

Ez nagyrészt tükrözi az Egyesült Államok álláspontjának elmozdulását, amely egy esetleges Iránnal kötött megállapodás felé halad, amelyet diplomáciai és politikai haszonként el lehet adni az amerikai közvéleménynek.

Más szóval, a négy amerikai szabadon bocsátása megmentheti Biden elnök arcát, és lehetővé teheti számára, hogy kijelentse, hogy az amerikaiak életének védelme fontosabb, mint az Irán elleni szankciók szigorítása.

Valójában Irán, valamint Oroszország és Kína, de más országok is,  úgy érzik, hogy az amerikai diplomáciának nincsenek karmai.

Úgy vélik, hogy Biden kizárja a háború lehetőségét.

Ez komoly veszélyt jelent az Egyesült Államok befolyására és globális státuszára.

A dolog lényege az, hogy Iránnak sikerült időt nyernie és közben kiépítette nukleáris képességeit a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megkerülésének időszakában, amióta Trump 2018-ban kilépett a megállapodásból, és persze a jelenlegi tárgyalási folyamat ideje alatt sem tétlenkedett.

A bécsi tárgyalások eredményeként létrejövő bármilyen megállapodás a legjobb esetben is korlátozott vagy feltételes visszatérést jelent az eredeti 2015-ös megállapodáshoz. A regionális biztonság és stabilitás tekintetében nincs sok újdonság, de még nagyobb káoszra kell számítani.

Macron Moszkvába megy

A francia államfő hétfőn tárgyal Putyin orosz elnökkel, aki jelenleg Pekingben vesz részt a téli olimpia megnyitóján. Korábban Olaf Scholz német kancellár is jelezte, hogy Moszkvába megy vagyis az Európai Unió két vezető hatalma érezhetően másképp ítéli meg az Ukrajna körüli válságot mint Washington.

Macron Biden elnökkel is tárgyalt telefonon. Putyinnal hat napon belül már harmadszor beszélt telefonon mire megszületett a hivatalos közlemény Párizsban: hétfőn Moszkva, kedden Kijev – ez Macron jövő heti diplomáciai programja.

Ukrajnában sem érzik az orosz fenyegetést

Kijevben jobban tartanak a hideg téltől mint az orosz tankoktól – mondta Zelenszkij elnök egyik nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegel tudósítójának. Habozás nélkül “hírszerzési dezinformációnak” nevezte a Washington Post híres cikkét, melyben megkongatta a vészharangot: Putyin le akarja rohanni Ukrajnát!

Cui prodest?

Kinek az érdekeit szolgálja az Ukrajna körül kialakult válság? Az Európai Unióét nem! – vélekedik a francia államfő, aki jelenleg az unió soros elnöke is. Ugyanez az álláspontja Németország kancellárjának. Ezért tárgyalnak Putyinnal. Ezért nem siettek elítélni Orbán Viktort moszkvai látogatása miatt.

Az Európai Unió vezetőit sokkal jobban izgatja az energiaválság mint az Ukrajna körüli konfliktus. Azt látják viszont, hogy a mesterségesen gerjesztett válság Ukrajna körül, meghosszabbítja és elmélyíti az energia válságot. Ez jó Putyinnak és az energia exportőr Egyesült Államoknak, de egyáltalán nem jó Európának, amely magas energia árakat kénytelen kifizetni az orosz és amerikai cégeknek a földgázért.

Biden elképzelése, hogy Putyin agresszivitása egységbe kovácsolja a NATO-t, üres illúziónak bizonyult. Arra viszont jó lehet, hogy Brüsszelben felgyorsítsa az előrehaladást az Európai Egyesült Államok felé. A közös európai hadsereg terve mind nagyobb támogatást kap, és a pénzügyi integráció is előre megy, mert a tagállamok jelentős része nem tudja kezelni a saját problémáit a csillagászati államadóság miatt (Olaszország, Spanyolország, Görögország…stb.)

Euró milliárdokról tágyalt Brüsszelben Orbán

Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökasszonyával azt vitatta meg a magyar miniszterelnök, hogy mire költi Magyarország az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alapból a neki jutó részt. A válságkezelő alapból csak azután lehet pénz, hogy valamennyi uniós tagállam parlamentje megszavazta azt.

A napokban a Bundestag jóváhagyta a válságkezelő alapot miután a német alkotmánybíróság megállapította: az nem ellentétes a Német Szövetségi Köztársaság jogrendjével.

A magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, ezért is fogadta Ursula von der Leyen a magyar miniszterelnököt. A tanácskozáson a pénzen kivül szóba került az is, hogy az EU kifogásolja a jogállami szabályok egy részének negligálását Magyarországon.

A válságkezelő alap mellé az Európai parlament mellékelt egy olyan határozatot, mely a jogállami normák betartásához köti a pénzek felhasználását. Ezt a határozatot a magyar és a lengyel kormány nem fogadja el, ezért az Európai bírósághoz fordultak.

A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy a pénz nagyrészét elköltheti még mielőtt érvénybe lépne a jogállami normákkal kapcsolatos uniós határozat.

Orbánnak a pénz a fontos

A 2022-es választás előtt életszínvonal emelő lépésekre van szüksége a hatalomnak, de a korona vírusválság miatt ehhez irdatlanul sok pénz kell. Ezért különösen fontosak az uniós források. 5800 milliárd forintról van szó.

Érdekes módon nem az egészségügyre költene a magyar kormány a legtöbbet hanem a zöld közlekedés fejlesztésére /több mint 1400 milliárd forint/. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy nagyobb biznisz a közlekedés mint az egészségügy, ahol az orvosok megnövekedett bérének a fedezését kívánja ebből a kormányzat részben megoldani (1268 milliárd forint). A harmadik helyen az egyetemek szerepelnek csaknem 1200 milliárd forinttal. A felsőoktatás privatizációja jó lehetőséget kínál a hatalomnak arra, hogy megerősítse befolyását arra az esetre is, ha esetleg elveszítené a választásokat. Ezenkívül pedig a hatalom híveit busás bizniszhez juttatja – így biztosítva az értelmiségi holdudvar támogatását. A közoktatás mindössze 458 milliárd forinttal szerepel a kormány terveiben. Ebben ugyanis nincsen biznisz. A pedagógusok régóta esedékes béremeléséhez pedig lényegesen nagyobb összegre lenne szükség.

A magyar miniszterelnök harminc éve jár Brüsszelbe, igen jól ismeri az uniós mechanizmust. Régóta kizárólag a pénzre koncentrál, de ezt mindíg elfedi valamilyen propaganda fogással.

Most például azzal, hogy Brüsszelt hibáztatja az oltási program lassúságáért, és azért, hogy oly sokan halnak bele a korona vírus válságba. Más uniós tagállamokban is előfordul Brüsszel bírálata, de ilyen szisztematikusan csak Orbán Viktor alkalmazza, hogy ily módon áthárítsa a felelősséget miközben felveszi a pénzt az Európai Uniótól.

A béremelés csapdája

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) felháborítónak tartja és elutasítja, hogy az EMMI a kiemelt jelentőségű és sok egészségügyi dolgozó életében sorsfordító jelentőségű törvénytervezet véleményezésére mindössze 4 órát adott az érdekvédelmi szervezeteknek.

Követeljük, hogy széleskörű egyeztetés során, konszenzusos alapon történjen egy ilyen horderejű változás megtervezése és megvalósítása. A törvénytervezet az egészségügyi dolgozók számára jelentős érdeksérelemmel jár, mert megtiltja a másodállás vállalását.

Ez csorbítja az orvosok szabad vállalkozáshoz való jogait.

A másodállások korlátozása ellátási hiányosságokhoz, vagy vidéki kórházak ellehetetlenüléséhez, esetleg bezárásához fog vezetni.

A tervezet szerint az egészségügyi dolgozók akár 2 évre is kirendelhetőek lehetnek másik munkáltatóhoz – akár az ország másik felébe is – különösebb indok, bárminemű kontroll és megfelelő garanciák nélkül.

Jelenleg a COVID-19 járvány súlya alatt roskadozó egészségügyi ellátó rendszert nyilvánvalóan a másodállásokban és önként vállalt túlmunka tarja működőképesen.

Ezzel a törvényjavaslattal a jogalkotó a megfelelő ellátás puszta létét veszélyezteti.

A nyilvánvaló szabadságjogok csorbulása nem hogy vonzani fogja külföldről vagy a magánszektorból a kollégákat, a munkaerőáramlás iránya megjósolhatóan ezzel ellentétes lesz.

Továbbra is teljességgel tisztázatlan az alapellátás helyzete, annak finanszírozása, miközben folyamatosan nő a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek száma, és az alapellátásban van legtávolabb az orvosok és ápolók bére a közalkalmazotti bértáblától.

A MOSZ úgy véli, hogy

a Kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat.

Jelen formájában a törvénytervezetet a Magyar Orvosok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, és egyeztetést kezdeményez az illetékes szakminisztériummal – olvasható a MOK közleményé

Mai kérdés – Ön szerint százezer cselekvő tüntető elég lenne, hogy a hatalom meghátráljon és elfogadja a SZFE lázadó diákjainak követeléseit?

Milyen demokrácia az ahol az ítélet előbb megszületik, mint a tárgyalást megtartják?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint százezer cselekvő tüntető és támogató elég lenne, hogy a SZFE lázadó diákjait alkotó partnerként hatalom kénytelen legyen elfogadni?

Merkel-Putyin

Merkel kancellár  Putyinnal tárgyal szombaton. Szinte minden fontos politikai kérdés az asztalra kerül. Merkel közvetítene irán és az USA konfliktusának megoldása érdekében, de fontos téma az Északi Áramlat 2 olajvezeték ügye is.

Az orosz elnök meghívására a német kancellár szombaton Oroszországba látogat , hogy megvitassa az iráni helyzetet és az EU és Moszkva viszonyát. Németország közvetíteni szeretne az Egyesült Államok és Irán között, mert mindenképp szeretné elkerülni a háborús konfliktust a Közel Keleten. Már csak azért is, mert ez új menekült hullámot indíthatna el, melyet az egész Európai Unió szeretne elkerülni. Németország – Oroszországhoz hasonlóan – azt is szeretné, ha Irán nem folytatná nukleáris programját. Teheránban ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy Kaszim Szulejmani tábornok meggyilkolása után nem érzik magukra nézve kötelezőnek azt az atom alkut, melyet hat nagyhatalommal kötöttek. Trump elnök korábban kilépett az atomalkuból, és ezzel megkezdődött a feszültség fokozódása az USA és Irán között.

Északi áramlat 2

Ez is szerepel Merkel és Putyin tárgyalásainak programjában hiszen az Egyesült Államok szeretné megfúrni a gázvezetéket, mely a Balti tenger alatt közvetlenül hoz földgázt Oroszországból Németországba. Washington szerint ez túlságosan nagy orosz függőséget jelent nemcsak Németország, de az Európai Unió számára is. Most azonban egy közel-keleti válság idején jól látszik, hogy az orosz földgáz szállítás óriási biztonságot jelent szemben a közel-keleti energia szállítással.

Ukrajna is napirendre kerül

Négyen tárgyaltak az Élysée palotában Ukrajnáról: Merkel kancelláron és Putyin elnökön kívül jelen volt Zelenszkij ukrán államfő és a vendéglátó: Emmanuel Macron elnök. Eredmény nem született, de Putyin és Zelenszkij először tárgyalhatott egymással. Merkel szeretne közvetíteni  mert attól tart, hogy az amerikaiak háborús politikája elidegeníteni igyekszik Oroszországot. Pompeo külügyminiszter körutat tesz az ex szovjet köztársaságokban – beleértve Ukrajnát és Kazahsztánt is. Ezt Moszkvában arra irányuló kísérletnek fogják fel, hogy az USA be akarja keríteni Oroszországot.

Van még lejjebb? – 2. – 2019. június

Címeres gazember, aki az éghajlatváltozásnál, a globális felmelegedésnél előbbre helyezi a rezsicsökkentés hazug mítoszát. Aki megpróbálja Vitéz Jánosként beállítani önmagát, miközben minimálisan gyermekeink jövőjét játssza el értelmetlen kisded hatalmi játékaival.

Örömmel olvastam Orbán brüsszeli sajtóértekezletéről, ahol kijelentette, hogy a hazai klímacél-vállalással kapcsolatban, pontos menetrenddel rendelkezünk és ehhez megvan az anyagi fedezetünk is, ráadásul ezen költségek nem érintik a lakások rezsiköltségét. Megnyugodtam. Nyugalmam nem tartott soká mert a klímacélok kijelölése további húsz évre már veszélyeztetné  járulékos lakhatási költségeinket s pont ezért figyelmezteti a Európa tévelygőit:  „de arra vigyázni kell, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését.”

Egyetértek.

Nem probléma, ha olvadnak a gleccserek, ha árvizek pusztítanak, ha kontinensnyi területek sivatagosodnak el, ha szárazságról és vízhiányról valamint gyilkos hőhullámok fenyegetéséről kellene közös stratégiát kialakítani. Nekünk úgyis van saját határkerítésünk az ott portyázó éber őrségen túl még a katonaságot is odavezényeltük, tehát biztonságban vagyunk, amit a két nagybecsű biztonságpolitikai szakértőnk garantál, nevezetesen Nógrádi és Spöttle urak. Így senki nem gátolhat meg keresztényi kötelességeinek teljesítésében: mi, akik kerítésünkkel megvédtük a menekültektől Európát, most megvédjük a magyarok jól megérdemelt rezsicsökkentését is, ami nem az olcsó rezsiköltségekben mutatkozik meg, hanem abban, hogy a piacon elérhető árnál lényegesen magasabban tartjuk az energiaárakat!

Értjük.

Felelős miniszterelnökünk a 2050-es céllal, a vállalásokkal egyetért, „De amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk. Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!” – mondta.

Csak nem képzeltük, hogy a presztízsberuházásaink, pillanatnyi politikai hasznunk bármelyikéről is lemondanánk azért, hogy évenként csak kishazánkban néhányezer polgár ne haljon meg a környezetszennyeződés az időjárási viszonyok elviselhetetlenségének okán (nem említve, hogy akkor még nem is vizionáltunk gyerekeink, unokáink életéről) az nagyon téved, a rezsicsökkentés családsegítő vívmányát nem adhatjuk fel.
Nekünk “Magyarország az első”.

Különben is: „Nyitottak vagyunk, tárgyalni fogunk.”

Lefordítom magyarra: ha az Unió garantálja Miniszterelnökünk családjának és csatlósainak további feltőkésítését, akkor és csakis akkor tárgyalni is hajlandóak vagyunk.

Pénzről, csakis a pénzről.

A sorozat első része itt található.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK