Novemberben ENSZ klímakonferenciát rendeznek az Egyesült Arab Emírségekben, Mohamed ben Zajed sejk ezt az alkalmat szeretné kihasználni arra, hogy tárgyalóasztal mellé ültesse Oroszország és Ukrajna elnökét. Ferenc pápa és az USA állítólag támogatja az elképzelést – írja a L’orient le jour nevű libanoni lap.
Jelen pillanatban semmi sem mutat arra, hogy Moszkva és Kijev készen állna a kompromisszumra, de kívülről egyre többen sürgetik a háború befejezését. Jól mutatta ezt, hogy Dmitrij Peszkovtól interjút közölt a New York Times, amely közel áll a Fehér Házhoz. Biden elnök elküldte Szaúd Arábiába nemzetbiztonsági tanácsadóját az Ukrajna béke konferenciára. Jake Sullivan tárgyalásairól nem szivárgott ki semmi, de az kiderült: Szaúd Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg is ügyködik a béke érdekében. Szaúd Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olaj exportőre, ezért a két állam vezetői között szoros a kapcsolat, melyet az alapozott meg, hogy az Oroszországban megrendezett futball világbajnokság nyitó mérkőzését együtt nézte a díszpáholyból Putyin elnök és Mohamed bin Szalman herceg.
Törökország és Kína is békét akar
Erdogan elnök a gabonaegyezmény új változatát sürgette, amely elvezetne a tűzszünethez Ukrajnában. Törökország mind Oroszországtól mind pedig Ukrajnából vásárol gabonát, és egyik garantálója volt a gabona egyezménynek, melyet Putyin elnök júliusban felmondott.
Kína képviselője most először részt vett egy nemzetközi tanácskozáson Szaúd Arábiában, melyen az ukrajnai békét vitatták meg. Utána Vang Ji külügyminiszter felhívta Szergej Lavrovot, és megnyugtatta:
”Kína sohasem hagyja magára Oroszországot.”
Egy ilyen mondat után kezdhetnek izgulni a Kremlben, mert elképzelhető , hogy a kínaiak és az amerikaiak közösen dolgoznak ki valamilyen béketervet , melyet sem Moszkva sem pedig Kijev nem utasíthatna vissza. Az egyre nehezebb helyzetbe került Oroszország mind jobban rá van szorulva Kínára. Zelenszkij ukrán elnök pedig korábban már beismerte: Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Moszkvával.
Victoria Nuland asszony Európa keleti felével foglalkozik a külügyben Washingtonban, de a Biden kormányzat mégiscsak őt küldte tárgyalni Nigerbe, ahol a puccsisták nem akarják visszaadni a hatalmat a demokratikusan megválasztott elnöknek.
Az amerikai államtitkár asszony nem találkozott az őrizetben levő elnökkel, aki nemrég a Washington Postban hívta fel a figyelmet: a Wagner hadsereg bevetésre vár Nigerben is. Ugyanaz a forgatókönyv mint a szomszédos Maliban. Katonai puccs után távozásra szólítják fel a francia katonákat, majd pedig megérkezik a Wagner hadsereg. Kettős céllal: egyrészt, hogy az iszlamista csapatok elleni harcot vezesse, másrészt pedig, hogy védelmezze az új vezetést és azokat a bányákat, melyek miatt a külvilág valójában érdeklődik a koldusszegény afrikai országok iránt.
Victoria Nuland asszonyt nem a nigeri demokrácia érdekli hanem az, hogy Niger a világ hetedik legnagyobb urán termelője.
Az USA pedig jelenleg is Oroszországból importálja a nukleáris fűtőanyagok egyharmadát annak ellenére, hogy számos szankciót alkalmaz Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt.
Most Nigerben a puccsal hatalomra jutott katonák hívei azzal a jelszóval tüntetnek az orosz zászlók alatt, hogy éljen Putyin orosz elnök! Aki nemrég az Afrika-Oroszország csúcstalálkozón kedvezményes gabona szállítmányt ígért Nigernek, amely a világ harmadik legszegényebb országa. A lakosság döntő többsége képtelen megfizetni az emelkedő gabona árakat. Miért emelkednek ezek az árak a világpiacon? Mert Putyin felmondta a gabona egyezményt Ukrajnával. Emiatt jóval kevesebb ukrán gabona jut el Afrikába és a világ más országaiba.
A nigeri katonai kormány elutasította az Egyesült Államok azon kísérleteit, hogy „diplomáciai megoldást” találjanak a demokrácia helyreállítására országukban a július 26-i puccs után. Niger kedden elutasította az ENSZ-képviselők és a nyugat-afrikai blokk diplomatái által vezetett újabb látogatást.
Július 26-án a nigeri hadsereg Abdourahamane Tchiani tábornok vezetésével, aki az elnöki gárda volt főnöke volt, Mohammad Bazoum elnök eltávolításával megragadta a hatalmat a Száhel-övezetben. Bazoum azóta letartóztatásban van.
A jelentések szerint Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes vezette diplomáciai képviselet Niger fővárosába, Nimaye-be utazott. Azonban csak az új katonai vezérkari főnökkel, Moussa Salaou Barmou dandártábornokkal találkozhattak, az új vezetővel, Abdourahamane Tchiani tábornokkal vagy a leváltott Bazoum elnökkel nem.
A jelentések szerint az országot jelenleg irányító nigeri katonai vezetők elutasították a gazdasági szankciókkal, valamint az USA katonai és pénzügyi segítségének megvonásával való fenyegetést.
Nuland kijelentette, hogy a nigeri katonai vezetők „nem reagáltak” a javaslataira és javaslataira, hogy hogyan kívánnak eljárni a „demokrácia helyreállítása” érdekében az országban. A katonai vezetőkkel folytatott megbeszélés „rendkívül őszinte és időnként meglehetősen nehéz volt” – mondta Nuland a Nimaye-i médiának.
Nuland minden segítség felfüggesztésével fenyeget, a katonai vezetők visszautasítják a fenyegetést és sértegetik.
Nuland 2 órás találkozót folytatott néhány magas rangú katonai vezetővel, ahol azzal fenyegetőzött, hogy mindenféle támogatást megvonnak Nigertől, ha a katonai vezetők nem állnak le, és nem helyezik vissza Bazoum elnököt ismét az ország élére.
twitter.com
Erre állítólag Niger katonai vezetői válaszoltak.
„Nem akarjuk a pénzét. Használd a pénzed egy fogyókúrás program finanszírozására.”
USA-Oroszország – globális játszma
Tony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy Oroszország a gabona fegyvert használja a világgal szemben. Washington most azért küldte Victoria Nuland államtitkárt Nigerbe, mert attól tart, hogy Putyin következő fegyvere a nukleáris energia lesz. Ez most nagyon nem hiányzik Biden elnöknek, aki egy választási kampányban azzal a hátránnyal küzd, hogy az energiapiacon is eredményt kell produkálnia. Márpedig jelenleg kilenc hónapos csúcson vannak a benzinárak az Egyesült Államokban. Ha az atomenergia is megdrágul, akkor az semmiképp sem tenne jót Biden elnök választási kampányának. Ezért is küldte el Szaúd Arábiába Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót arra a konferenciára, melyen az ukrajnai béke esélyeit vitatták meg. Ukrajna képviselője jelen volt a tanácskozáson, de Oroszország nem. Kína viszont képviseltette magát. Márpedig Moszkva jelenlegi helyzetében nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja Peking “ajánlásait”.
Kína pedig egyezséget akar az Egyesült Államokkal, és emiatt békét szeretne Ukrajnában.
Henry Kissinger, az USA egykori külügyminisztere, nemrég újra Pekingben járt, és megerősítette korábbi kijelentését, mely szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni Ukrajnában – a kínai béketerv alapján.
Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy jelenleg nincs esély a megegyezésre Ukrajnával. Ugyanez a véleménye Zelenszkij elnöknek is, aki teljes orosz kivonulást szeretne elérni Ukrajna területéről. Végső soron Biden elnök dönt: mi hozhat több szavazatot az amerikai választáson? A háború vagy a béke Ukrajnában?
Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.
Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.
“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”
– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.
Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”
Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.
Ukrajnai béke
Kissinger többször is úgy nyilatkozott hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.
William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.
Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy
“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”
– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”
Az orosz invázió kezdete óta Rumen Radev a Kreml álláspontjához közel álló álláspontokat képvisel. Gyakran használja a “konfliktus” szót a “háború” helyett, kijelenti, hogy ellenzi a fegyverek biztosítását Ukrajna védelmében, sőt még a szankciók megszavazása ellen is felemelte hangját – olvasható a z ukrán pravda.ua honlapon.
Az eddig a „semlegesség” álláspontjára helyezkedő Rumen Radev bolgár elnök kijelentette,
“Ukrajna ragaszkodik a háború folytatásához, de egész Európa fizeti a számlákat.”
Mintha ezt már hallottam volna valahol. Ja, egy másik oroszbarát „békepártitól” valami Orbán nevű diktátor címre pályázó, de sokkal inkább maffiavezérré avanzsált miniszterelnöktől. Ő aztán igazán azonnal békét akar. Kerül amibe kerül! Mármint nem neki, hanem Ukrajnának! Azért ebből a szempontból Bulgária szerencsésebb, mint mi ott a hatalommal nem rendelkező elnök „orosz békepárti”, míg nálunk ugyan köztársasági elnöknőnk egyívású a miniszterelnökkel, akkor is, ha most Kijevbe is ellátogat.
Radev tárgyalásokat kér Kijev és Moszkva között, valamint a háború békés megoldását. Legutóbb Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szófiai látogatása során igyekezett Kijev álláspontját megértetni az elnökkel. Zelenszkij megindokolta az ukrán álláspontot álláspontot, miszerint a háborúnak egyetlen békés megoldása lehetséges, ha Ukrajnát minden orosz haderő elhagyja. Szóval Radev jobban teszi, ha orosz barátait próbálja meggyőzni.
Bulgária a NATO és az Európai Unió tagja már kétszer küldött katonai segélyt Ukrajnának. Az első tételt az ideiglenes kormány küldte, amelyet a parlament határozata kötelezett erre. Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök Radev legutóbbi kijelentéseit kommentálva kijelentette:
“Az Orosz Föderáció jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak biztonságára, valamint az euro-atlanti térség békéjére és stabilitására. Bulgária nemzeti érdeke, hogy véget vessen a háborúnak, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajnából, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, mi pedig a NATO által Vilniusban elfogadott regionális tervekkel teljes összhangban építsük ki védelmi képességeinket.”
Ukrajna szófiai nagykövetsége is visszautasította Radev szavait. A diplomaták hangsúlyozták, hogy Ukrajna békére törekszik, és mindent megtesz ennek elérése érdekében.
“A megtámadott Ukrajna hibáztatása a folyamatban lévő háborúért az egyik leggyakoribb tézis, amely az orosz propagandát és a hibrid hadviselést támogatja Európában”
– áll a közleményben.
A nagykövetség hangsúlyozta, hogy Ukrajna védelmi felszerelésekkel való ellátása nem vezet az áldozatok számának növekedéséhez és pusztításhoz, hanem éppen ellenkezőleg, több hétköznapi állampolgár életének megmentését teszi lehetővé.
A bolgár miniszterelnök mindezt megértette, vajon a miénk mikor fogja?
Az ukrán ellentámadás “nem halad olyan gyorsan” – ismerte el Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke pénteken újságírók egy csoportjának nyilatkozva.
„Ha látjuk, hogy valami nem stimmel, akkor azt mondjuk. Senki nem fogja szépíteni” a helyzetet – folytatta, biztosítva, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei nem tanúsítottak türelmetlenséget. “Nincs nyomás, csak egy kérdés: “Hogyan tudunk még segíteni?” Mindenki megérti, hogy lehetetlen nyomást gyakorolni Ukrajnára.
Andrij Jermak szintén kizárt minden tárgyalást Moszkvával mindaddig, amíg az orosz csapatok Ukrajna területen tartózkodnak. „Az álláspontunk nagyon világos. Ezekre a tárgyalásokra gondolni is csak azután lehet, hogy az orosz csapatok elhagyják területünket. Mindenki megérti, hogy nem fogunk beszélni az oroszokkal ” – tette hozzá.
Erdogan elnök lecserélte csaknem a teljes kormányt. Hakan Fidan, a török hírszerzés eddigi főnöke lett a külügyminiszter. Szijjártó Péter már az első napon sitetett őt üdvözölni:
“Az új kollégát, Hakan Fidant is ismerem, ő eddig a hírszerzés vezetője volt. Ma töltötte első napját a hivatalában, de este már sort kerítettünk egy telefonos beszélgetésre. Biztosítottuk egymást arról, hogy tovább akarjuk fejleszteni a stratégiai partnerséget és az együttműködést a NATO-ban.”
Törökország és Magyarország együtt blokkolta Finnország és Svédország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Aztán Erdogan úgy döntött, hogy Finnországot nem vétózza meg, így a magyar diplomácia is alkalmazkodott. Finnország tehát már a NATO tagja, de Svédország még mindig nem az. Biden amerikai elnök sürgette is Erdogant ebben az ügyben hangsúlyozva, hogy csak akkor kaphatnak új amerikai vadász gépeket, ha rábólintanak Svédország NATO tagságára. Erdogannak csak a választások idejére kellett a vétó, hogy megmutassa a török közvéleménynek: milyen keményen szembeszáll az
USA-val. Most már, a választások megnyerése után, nyugodtan engedhet.
Bident nem is ez érdekli igazán hanem Erdogan szoros kapcsolata Putyinnal.
Erről a török államfő azt nyilatkozta: egyre szorosabb ez a kapcsolat, amely összeköt bennünket Putyinnal. Mit jelent ez akkor amikor a NATO Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben?
Ki az új török külügyminiszter?
Hakan Fidan tanult az Egyesült Államokban is, de karrierje egyértelműen Törökországhoz és személyesen Erdoganhoz kötődik. Hivatásos katona volt 18 éves korától kezdve 15 éven át szolgált a török hadseregben, amely akkoriban még egyáltalán nem állt egyértelműen Erdogan mögött. A fiatal tiszt Erdogan biztonságpolitikai tanácsadója lett, és 2010-ben kinevezték a török titkosszolgálat főnökének, és ezt a tisztséget egészen addig betöltötte amíg külügyminiszter nem lett.
Sok érdekes esemény történt ezalatt a 13 év alatt a török külpolitikában mindenekelőtt az, hogy fokozatosan eltávolodtak Washingtontól, és annak legfőbb közel-keleti szövetségesétől, Izraeltől. Ezzel párhuzamosan megjavultak a kapcsolatok Oroszországgal és Iránnal.
A három állam titkosszolgálatai rendszeresen egyeztetnek egymással. Ez kiderült akkor is amikor Törökország együttműködött az Iszlám állammal, mely Erdogan fiának cégén keresztül folytatott külkereskedelmet a világgal. A nagy terror támadást Párizs ellen az Iszlám állam a török és az orosz titkosszolgálat segítségével szervezte meg 2015-ben. Törökország Izrael ellenes magatartása miatt az USA megtagadta rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak mire Erdogan Oroszországtól vásárolt ilyet – fittyet hányva a NATO tilalomra.
A török titkosszolgálat lelkesen támogatta az ujgur iszlamista terrorizmust Kínában. Az Al Kaida soraiban egész ujgur dandár harcol Pakisztánban. Kínában ugyanis Erdogan kénytelen volt feladni az ujgurok támogatását. Amikor Erdogan kétségbeejtő pénzügyi helyzetbe került, akkor Peking előállt egy kecsegtető ajánlattal: kap egymilliárd dolláros gyors segélyt, ha lemond az ujgur terrorizmus támogatásáról. Szorult helyzetében Erdogan belement az alkuba. Megkapta a kínaiak pénzét, de cserében el kellett zarándokolnia Urumcsiba – a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába- és ott el kellett mondania kissé megdöbbent türk testvéreinek: soha ilyen jól nem éltek mint a kommunista Kínában, ahol Hszi Csin-ping elnök atyaian gondoskodik róluk.
Ezek mind érdekes ügyek, de
a török titkosszolgálat nagy dobása az volt ebben az időszakban, hogy megakadályozták az Erdogan elleni katonai puccsot, melyet az USA szívvel lélekkel támogatott.
Incirlik, Törökország legnagyobb katonai repülőtere volt a puccs szervezés központja, itt az USA is jelentős erőket állomásoztathat a NATO keretében. Máig nem világos, hogy mi történt pontosan, de Erdogan megtarthatta hatalmát, melyet ezt követően folyamatosan növelt – nem utolsó sorban a titkosszolgálat támogatásával. A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, most már csaknem teljhatalmú úr Törökországban, ahol számíthat nemcsak a titkosszolgálat, de az orosz nagykövetség támogatására is. A választási kampány során az ellenzék vezére nyíltan azzal vádolta az orosz titkosszolgálatot, hogy hekker kampányt folytat ellene. Moszkva persze sietett cáfolni, de Erdogan nyilvánvalóan nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy különlegesen szoros a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.
Az egyórás beszélgetés két hónappal azután érkezett, hogy Peking, amely régóta Oroszországhoz igazodik, közölte, hogy közvetítőként kíván fellépni, és egy hónappal azután, hogy Hszi Moszkvába látogatott. A telefonhívás egybeesett azzal is, hogy Ukrajna tavaszi ellentámadásra készíti fel haderejét.
Zelenszkij lelkesen fogadta a hívást, amely lehetőséget kínált számára, hogy ismertesse véleményét a Moszkva és Peking közötti kétoldalú párbeszédbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök azért tartja magához közel Hszit, hogy ellensúlyozza az Ukrajna mellett álló Egyesült Államok politikai súlyát.
„Úgy gondolom, hogy ez a felhívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez” – mondta Zelenszkij a Facebookon.
A honlapján található hivatalos feljegyzés „produktívnak” nevezte a beszélgetést, és azt mondta, hogy ez utat mutat a „lehetséges interakció felé, amelynek célja egy igazságos és fenntartható béke megteremtése Ukrajnában”.
Zelenszkij hangsúlyozta az összes ukrán föld visszaszerzésének szükségességét, és kijelentette:
„Nem lehet béke a területi kompromisszumok rovására”.
Közvetett hivatkozással azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint Kína fontolóra vette fegyverek szállítását Oroszországnak a háborúhoz, Zelenszkij hivatala azt mondta, arra kérte az országokat, hogy tartózkodjanak ettől, mert „bármilyen támogatást – akár részlegesen is – Oroszország agressziójának folytatására fordítja.
Kína kijelentette, hogy egyik félnek sem szállít fegyvert a konfliktusban.
Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.
Az orosz és a kínai befolyás csökkentése a cél egyelőre négy országban – hangsúlyozza az európai diplomácia ezzel kapcsolatos dokumentuma amely azt javasolja, hogy az Európai Unió mind a négy államnak – Brazília, Chile, Nigéria és Kazahsztán – javasoljon kereskedelmi egyezményt, de ezenkívül egyenként különböző előnyöket kínáljon például a bevándorlással kapcsolatban, de szóba kerülhet a szorosabb együttműködés az energia, a biztonságpolitika és persze a gazdaságfejlesztési programok terén is.
Geopolitikai versenyhelyzet van – hangsúlyozza a dokumentum, és ebben a helyzetben nemcsak a narratívák küzdenek egymással, de az ajánlatok is. Épp ezért az Európai Uniónak javítania kell a kínálatán, hogy felülígérje az oroszokat és a kínaiakat, akik Afrikában épp oda nyomultak be, ahonnan kivonultak a nyugatiak. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere. Luxemburgban az aktuális témák mellett ezt is megvitatták az Európai Unió külügyminiszterei.
Brüsszelt az aggasztja, hogy már több mint egy éve tart Putyin agresszív háborúja Ukrajnában, és Afrikában, Latin Amerikában vagy Ázsiában nemigen fogadják el a nyugati narratívát.
Jó példa erre Lula brazil elnök, akinek egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol felszólította a nyugati világot: ne szállítson több fegyvert Ukrajnának! Ehelyett tegyen meg mindent a tűzszünet érdekében. Ez lényegében a kínai álláspont is vagyis a baloldali brazil elnök, ezt a narratívát követi nem a nyugatit.
Latin Amerika és a karibi térség kulcsfontosságú az európai diplomácia számára – hangsúlyozta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata, aki a Politico tudósítójának nyilatkozott.
A diplomata elmondta, hogy Brüsszelben örültek Lula győzelmének. Brazília baloldali elnöke üdvözölte is Olaf Scholz német kancellárt, aki az elsők között kereste őt fel külföldről. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy “kész az együttműködés fokozására.” Azt viszont határozottan elutasította, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának.
A legfontosabb a Mercosur egyezmény, amely összekapcsolná az Európai Uniót és Latin Amerikát. Ebből a szempontból Brazília álláspontja meghatározó. A brazil elnök kedvezően nyilatkozott erről, de hangsúlyozta:
“Brazília ragaszkodik ahhoz, hogy egyenrangú partnerként kezeljék.”
Chile, Brazíliával ellentétben elszántan támogatja Ukrajnát, ezért vele könnyebb az együttműködés. Kína viszont Chilében is nyomul, ezért fontos, hogy az Európai Unió alternatívát kínáljon az USA-Kína dilemmára.
Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók
Az Európai Unió egyik legfontosabb célja az, hogy megakadályozza az oroszokat abban: az egykori szovjet tagállamokon keresztül kijátszák a nyugati szankciókat. Kazahsztán nincs könnyű helyzetben hiszen olajat csakis Oroszországon keresztül tud Európába exportálni. Kazahsztán jelezte, hogy számára fontos az együttműködés az Európai Unióval: szívesen szállítana több olajat az uniós tagállamokba. Ezenkívül a piacgazdaság reform programjában is számít az Európai Unió segítségére. A dokumentum azt javasolja, hogy az Európai Unió kínáljon fel vízummentességet Kazahsztán polgárainak, és olyan légi egyezményt, amely minden uniós tagállamra érvényes.
Nigéria esetében is fontos, hogy megkönnyítsék az ország polgárainak legális bejutását az Európai Unióban. Nigéria azt szeretné elérni, hogy legálisan több polgára élhessen az Európai Unióban. Brüsszel érdeke viszont jelenleg nem ez hanem az, hogy Nigéria mindinkább visszavegye illegálisan bevándorolt állampolgárait.
A megcélzott négy állam közül egyikkel sem lesz könnyű zöldágra vergődni, de konkrét ajánlatokkal befolyásolni lehet őket – hangsúlyozták azok az uniós diplomaták, akik beszámoltak az irányváltásról Brazília, Chile, Kazahsztán és Nigéria esetében a brüsszeli Politiconak.
Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.
A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.
Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.
A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak” – ahogy azt megígérte.
A Népszava kiszámolta, hogy
Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.
Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.
Amerikai szankciók
Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.
Hírszerzési források szerint a háromnapos moszkvai tárgyalásai során megállapodott Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin a két állam vezetője, hogy amennyiben szükséghelyzet állna elő Kína befogadná az orosz elnököt.
Putyin elnök ellen nemzetközi elfogató parancsot adott ki a hágai nemzetközi bíróság, melynek hatáskörét Oroszország nem ismeri el. Magyarország ugyan elismeri a hágai nemzetközi bíróságot, de nem tartóztatná le Putyin elnököt – mondta Gulyás Gergely. A kancellária miniszter szerint a magyar alkotmány tiltja ezt. Tudjuk, hogy minden értelmezés kérdése: a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, egy azeri tisztet, aki álmában gyilkolta meg örmény tiszttársát egy NATO tanfolyamon Budapesten.
Van-e menekülő útja Orbánnak?
Az amerikai miniszterelnök attól tart, hogy az USA szervezne ellene államcsínyt. Ezen még viccelődött is évértékelő beszédében mondván: reméli, hogy az új amerikai nagykövetet nem Puccininek hívják majd. Orbán Viktor viccelődik, de fél. Menekülő útja ugyan van több is, de egyik sem olyan, ahova valószínűleg menni szeretne. “Nem szeretnék olyan klub tagja lenni, amely hozzám hasonló alakokat is felvesz“ – tartja a híres amerikai mondás. Vucsics szerb elnök kínált már menekülő utat Orbán Viktornak arra az esetre, ha szorulna a kapca. Azerbajdzsán úgyszintén. Lehet, hogy most Üzbegisztán is csatlakozik hozzájuk hiszen nagykövetséget nyitott Budapesten. De hát emlékiratokat írni Buharában majdnem annyira kínos pályavég lenne mint Napóleon utolsó évei Szent Ilona szigetén, az óceán kellős közepén.
Közben pedig azt olvashatná Orbán Viktor az újságban, hogy az amerikaiak és a kínaiak közös béketervet készítenek elő az ukrajnai válság megoldására, és eközben nem veszik igénybe a magyar diplomáciát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
