Kezdőlap Címkék ENSZ

Címke: ENSZ

Nobel-békedíj 2020

Az ENSZ élelmiszerügynöksége, a Világélelmezési Program (WFP) pénteken elnyerte a Nobel-békedíjat az éhség leküzdése és a konfliktus sújtotta területeken a béke feltételeinek javítása érdekében tett erőfeszítések miatt.

A római székhelyű szervezet szerint évente mintegy 88 millió embernek segít mintegy 88 országban, mert világszerte még mindig minden kilencedik embernek nincs elegendő étele.
“A nemzetközi szolidaritás és a többoldalú együttműködés szükségessége szembetűnőbb, mint valaha” – mondta Berit Reiss-Andersen, a Norvég Nobel Bizottság elnöke sajtótájékoztatón.
A nyeremény értéke 10 millió svéd korona, azaz körülbelül 1,1 millió USD, és december 10-én Oslóban adják át.

Az egyenjogúság serkenthetné a globális gazdaság növekedését

Óriási GDP növekedés jöhetne, ha a női egyenjogúságot csakugyan respektálnák, de a bikák legtöbb államában nem ez a helyzet. A szebbik nemet különösen hátrányosan érinti a pandémia – állapítja meg az ENSZ.

A szegénységi mutató 9,1%-al növekedhet a nők körében a Covid-19 világjárvány miatt. A londoni Guardian ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ legtöbb államában semmit sem tesznek a nők védelmében a világjárvány idején. A McKinsey szerint ennek komoly gazdasági következménye is van.

1,8-szor jobban veszélyezteti a nők munkahelyeit a Covid-19 járvány mint a férfiakét – írta a McKinsey jelentése. Amely sietett ehhez hozzátenni: ha viszont gyors akció indulna a világon annak érdekében, hogy nők bérhátránya megszűnjön a gazdaságban, akkor ez 13000 milliárd dollárral növelné meg a világ GDP-jét a most következő évtizedben!

Csak 61 állam foglalkozik a nők helyzetével a járvány idején

A világ 206 országát vizsgálta meg az ENSZ, és ezek közül mindössze 61-ben hoztak intézkedéseket, hogy enyhítsék a nőket sújtó terheket a járvány idején. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a női munkahelyek sebezhetőbbek hanem arról is, hogy az elzárás fokozott terhet ró a nőkre. Általában ugyanis az ő feladatuk a gyereknevelés és a háztartás vezetése. Az elzárás idején amikor a gyerekek sok időt töltenek otthon ez szinte megoldhatatlan problémát jelenthet a kis lakásokban. Az idős szülők ápolása is szinte mindenütt a nők kötelessége, ez is rendkívüli mértékben megnehezül hiszen ez a nemzedék az, amelyet leginkább veszélyeztet a Covid-19 vírus.

A járvány esélyt kínál a változásra

Erre hívta fel a figyelmet Achim Steiner ENSZ tisztviselő, aki a UN Women nevében  nyilvánossá tette a a világszervezet ezzel kapcsolatos adatbázisát. Ebből az alkalomból azt hangsúlyozta, hogy a kormányok a válságban lépéseket tehetnek egy olyan új modell felé, melynek két fő prioritása a társadalmi igazságosság és a nemek egyenlősége. “Ez az új kereső rendszer megmutatja azt a kormányoknak, hogy hol vannak a leginkább kirívó hiányosságok és bemutatják a legjobb megoldásokat a világon” – mondta az ENSZ tisztviselője.

Mirjana Spoljaric Egger, az ENSZ fejlesztési ügynökségének igazgatója a sajtóértekezleten kijelentette, hogy “a kormányok válságkezelő intézkedéseiből hosszútávú gazdaságpolitika is lehet. Meg kell változtatnunk a fejlődés irányát, és erre a válságkezelő programok esélyt kínálnak.”

Csütörtökön az ENSZ közgyűlés keretében a UN Women nagyszabású tanácskozást tart, hogy áttekintsék: a nemek közötti egyenlőség hogyan is érvényesül ma. 25 éve hozott erről határozatot az ENSZ, de még bőven van tennivaló: a UN Women szerint a nők fizetése még mindig átlagosan 16%-al kisebb mint a férfiaké a megvizsgált 170 országban.

Államtitkár az Egyenes Beszédben

Múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be nagy meglepetésre Gulyás Gergely miniszter, hogy tudomásul véve – bár nem helyeselve – a luxemburgi bíróság ítéletét, megszüntetik a tranzitzónákat.

A kormány sajtótájékoztatóján újságírók nem lehettek jelen, a miniszter ott csak előre elküldött kérdésekre válaszolt, így erről a döntésről még nem kellett újságírói kérdésre válaszolnia. Újabban a kormány államtitkárai gyakrabban mennek el az ATV stúdiójába, így ezúttal is módja volt az ATV műsorvezetőjének Dömötör Csaba miniszterelnökségi államtitkárt, az ellenzék napirend előtti felszólalásainak gyakori megválaszolóját kérdezni erről.

Íme, egy hosszabb részlet az interjúból:

ATV:Miért döntött a kormány úgy, hogy úgy, ahogy van, felszámolja a tranzitzónákat? Ez nem lett volna kötelezettsége.”

DCS: „Kettő alapelv miatt. Az egyik a határok védelme, a másik pedig az, hogy Magyarország nem szeretne bevándorlást, és ezt ilyen körülmények között így lehet biztosítani, mert, mint tudjuk, született két egymással is ellentmondásos bírósági ítélet, és a másodikból, amelyik az elsőnek ellentmond, abból következik ez a kormányzati döntés, hogy szeretnénk megvédeni a határainkat.”

ATV:Igen, de a luxemburgi ítéletben az nincs benne, hogy a tranzitzónákat meg kell szüntetni, csak arról szól, hogy nem lehet börtönként használni.”

DCS: „Az nincs benne, de hogyha gyakorlat ellehetetlenítik a tranzitzóna jelenlegi működését, abból az fakad, hogy nem tudjuk úgy megvédeni a határainkat, ahogy szeretnénk. Egyébként lehetőség lesz kérelmek benyújtására, külképviseleteken.”

ATV:Egyébként ez mennyire reális? Tehát azok az emberek, akik eddig a zöld határon érkeztek mondjuk Szerbia felől, azok menjenek el valahova egy külképviseletre.”

DCS: „A jogi lehetőség megvan. Ha be szeretnének jönni, akkor be tudják nyújtani a kérelmet. Ez azon az alapelven nem változtat, hogy a kormány ellenzi a bevándorlást, úgy általánosságban, és azt látjuk, hogy vannak intézmények, európai intézmények, európai döntéshozók, akik nem ezen az állásponton vannak. Felhívja a figyelmünket arra, hogy ez a vita, amely gyakorlatilag évek óta velünk van, 2015 óta mindenképp, az velünk is marad.”

ATV:Ugye, arra sem Strasbourg, sem Luxemburg nem kötelezte Magyarországot, hogy ne dönthessen szabadon arról, hogy kit enged be, tranzitzónából vagy bárhonnan máshonnan. Tehát ilyen szempontból az ország autonómiája nem csorbult.”

DCS: „De hát valahogy meg kell oldani azt, hogy százezrek érkeznek a déli határra, és szeretnének bejutni. És van, aki úgy oldja ezt meg, hogy kinyitja a kaput. Mi ezt ellenezzük, mi ezt nem szeretnénk. De egyébként azt mondjuk, hogy tudomásul vesszük, hogy más ország így dönt. De mi ezt nem szeretnénk. És a tranzitzóna szerintünk egy jó megoldás volt arra, hogy megfelelő keretek között lehessen ezt az eljárást lefolytatni. Lett most egy bírósági döntés, azt tudomásul vesszük, egyet nem értünk vele, úgy hogy lépéskényszerbe került a kormány.”
ATV:Lesz majd valami más, ami felváltja a tranzitzónát, vagy ez, hogy külképviseleten kell… Dolgoznak rajta?

DCS: „Most egyelőre ez a döntés született. Természetesen folyamatosan figyelemmel kell kísérni az eseményeket. Több mint százezer potenciális bevándorló van úton a dél-balkáni útvonalon, ás valószínűleg lesz ez még több is, ha abból indulunk ki, hogy Törökországban mennyien vannak.”

ATV:Az ENSZ menekültügyi szervezete kész segíteni Magyarországot abban, hogy felelős és hatékony, egyben tisztességes módon biztosítani tudja a menedékkérők belépését az országba, és hozzáférésüket a menekültügyi eljáráshoz, ezt mondja a szervezet regionális vezetője. Elfogadják-e ezt a segítséget?”

 

DCS: „Minden véleményt, minden javaslatot szívesen figyelembe veszünk, de attól a ténytől azért nem tudunk eltekinteni, hogy nagyon sok nemzetközi szervezet eleve lehetőségként, jó dologként tekint a migrációra. A magyar kormány nem ezt az álláspontot osztja.”

ATV:De mondjuk az ENSZ-re nem sorosista szervezetként tekintenek?

DCS: „Hát nézze, hogyha már fölhozza ezt a kérdést, nagyon sokan osztoznak a milliárdos véleményében. Abban, hogy ez egy lehetőség. Ő például azt mondta, hogy a határok, azok akadályt jelentenek a migráció előtt. A kormány nem ezen az állásponton van. Ez a vita velünk marad.”

Ha az ember ezt így végighallgatja, arra figyel fel, hogy a legfontosabb, adódó kérdéseket a műsorvezető nem tette fel az államtitkárnak. Tudjuk, az Orbán-kormány emberei 2015 óta következetesen összemossák a menedékkérőket a bevándorlókkal. Bevándorlónak azt tekintjük, aki azzal a szándékkal érkezik egy országba, hogy ott tartósan letelepedjen. Menedékkérőnek pedig azt, aki üldöztetés elől, életét, biztonságát, szabadságát féltve menekül el lakóhelyéről, hazájából, és védelmet kér egy másik, biztonságos országban.

Az, hogy Magyarország nem akar bevándorlókat, nem indokolja, hogy a menedékjogért folyamodók ügyének korrekt elbírálásától és indokolt esetben a menedékjog megadásától elzárkózzék.

A műsorvezetőnek meg kellene kérdeznie a kormány államtitkárától, hogy miért nem látszik tudni erről a különbségről.

Mellesleg a 2015 óta érdemben soha fel nem tett kérdést is fel lehetne tenni, hogy tulajdonképpen miért is ellenzi a kormány a bevándorlást. Merthogy az államtitkár ezt mondja. Magyarország népessége évek óta csökken, hasonlóan Európa más országaihoz. A gazdasági szakértők szerint az országnak – Európa más országaihoz hasonlóan – kifejezetten szüksége lenne bevándorlókra.

Az első Orbán-kormány idején ezt még ők is tudták, Orbán egyszer még azt is nyilatkozta, hogy az ország területén tizennégymillió embernek jutna hely. Ebben a szellemben készült akkor bevándorlás-politikai koncepció az ország számára.

Csak a 2015-ös menekültválság késztette Orbánt arra, hogy gyökeresen megváltoztassa álláspontját, és mindenképp elkerülendő, veszedelmes iránynak nyilvánítsa az Európán kívülről jött menekülők megjelenését Európában, támaszkodva a magyar lakosság meglevő idegenellenességére, és masszív propagandakampánnyal a végletekig erősítve azt. (Kivéve persze a letelepedési kötvények fizető kedvezményezettjeit.)

Azzal, hogy az ATV műsorvezetője nem teszi fel ezeket a kérdéseket, hozzájárul ahhoz, hogy a közvéleményben magától értetődőnek tűnjön a kormány, vagyis a Fidesz álláspontja.

Az pedig már mindennek a teteje, amikor azt kérdezve, hogy nem tekinti-e az államtitkár „sorosista” szervezetnek az ENSZ-t, elfogadható osztályozási szempontnak tekinti, hogy valamely nemzetközi szervezet „sorosista”-e avagy sem.
Más részeiben is tanulságos volt az államtitkárral folytatott beszélgetés. A műsorvezető hirtelen rátért arra, hogy rendszeresen Dömötör államtitkár válaszol Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásaira:

ATV:Feltűnt nekem, hogy egy páros mérkőzést vív Gyurcsány Ferenccel. Most már hetek óta, számok tekintetében. Pont ez lenne a kérdés, hogy kedvét leli Ön ebben, vagy egyszerűen kiosztották a feladatot, hogy Ön válaszol ezekre a támadásokra, felvetésekre. Miért működik ez így?

DCS: „A parlamenti koordináció nekem feladatom, illetve az is, hogy a napirend előtti vitákban részt vegyek. Én nem azt mondanám, hogy kedvemet lelem, bár szeretem a munkámat. Inkább azt mondanám, hogy ez a dolgom. Tehát hogy ha a kormány számára felvetnek bizonyos kérdéseket, kérdeznek tőle, akkor nekem válaszolnom kell, minden hétfőn. Hogy ha Gyurcsány Ferenc tesz fel kérdéseket, akkor neki. Ha Jakab Péter, akkor neki.”

ATV:Szóval személyes meccs, akkor ez nincs benne, ez a hivatallal jár?

DCS: „Nem is lehet, mert mi nem tudjuk, hogy ki szólal fel az egyes ellenzéki pártok részéről.”
Az utóbbi állítás nyilvánvalóan hamis, hiszen a frakcióknak a parlamenti ülést megelőzően kell bejelenteni, hogy ki szólal fel napirend előtt a frakció nevében. A napirend előtt egyébként nem is kérdéseket tesznek fel, hanem álláspontokat fejtenek ki, és erre reagálhat a kormány képviselője.
Az államtitkár azt a kérdést, hogy miért folytat „páros mérkőzést” Gyurcsánnyal, azzal az általánossággal üti el, hogy az a dolga, hogy az a dolga, hogy válaszoljon a napirend előtti felszólalásokra.

Valóban ez a dolga – 2010 előtt az effajta válasz a miniszterek és politikai államtitkárok feladata volt, míg az Orbán-kormány erre a feladatra néhány főleg ezzel és politikai propagandával foglalkozó államtitkárt mozgósított, mint amilyen Rétvári Bence, újabban Schanda Tamás és természetesen maga Dömötör Csaba.

A műsorvezetőnek azonban, ha követi a parlament működését, észre kellett vennie, hogy míg más napirend előtti felszólalóknak az utóbbi hetekben gyakran válaszol Szijjártó Péter, Gyurcsánnyal napirend előtt sem „áll szóba”, neki mindig Dömötör válaszol. Erre is rá kellett volna kérdezni, miként arra is, hogy Dömötör válaszai miért Gyurcsány becsmérléséről szólnak, és miért nem arról, amiről a napirend előtti felszólalás szólt. Erre azonban mintha nem terjedne ki a műsorvezető figyelme.

És végül még valami. Dömötör az interjú végén így folytatja:

DCS:De azért ez a vita sok szempontból méltatlan. Az egyik mélypontja volt az elmúlt heteknek, amikor elhangozhatott az, hogy a halálozási adatokat tekintve Magyarország a legrosszabbul áll az egész világon. Ezt Szabó Tímea mondta. Azért idáig nem kellene eljutni. Mert hogyha megnézik a számokat, és elnézést, hogy puskázok, de fontosnak tartom, hogy ha Belgiumban százezer főre vetítve nyolcvanan haltak meg, Spanyolországban ötvenkilencen, Egyesült Királyságban ötvennégyen, Svédországban harmincheten, Magyarországon öten.

ATV: „Hogy a világon a legrosszabb lenne, ezt én sem gondolom. Államtitkár Úr, köszönöm, hogy eljött.”

A kormány képviselői – mint ezúttal Dömötör – mindig az egyes országok népességéhez mérik a halálozásokat, és a világjárvány által korábban elért nyugat-európai országokat használják összehasonlítási alapul, ami kedvező színben tünteti fel Magyarországot. Ezzel szemben egy korábbi felszólalásában Szabó Tímea a fertőzöttek számához viszonyította a halálozások számát, és kétségtelenül túlzásként azt állította, hogy az nálunk a legmagasabb a világon.

Azokban a nyugat-európai országokban ugyanis, amelyeket Kína után először ért el a vírus (Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Egyesült Királyság, valamint alighanem a járvánnyal kapcsolatos külön utas politika miatt Svédország) valóban 10 százalék fölötti a halálesetek aránya az összes fertőzéshez képest.

De csak ezekben az országokban – valamint Magyarországon. Németországban, valamint Finnországtól és Észtországtól Bulgáriáig és Görögországig – tehát a fertőzés által később elért országokban – ez az arány sehol sem haladja meg a hét százalékot, sőt a legtöbb országban 5 százalék alatt marad. Szemben a 13 százalékos magyar aránnyal. Korábban hajlamosak voltunk ezt annak tulajdonítani, hogy nálunk keveset tesztelnek, és ezért a halálozásokat a valóságosnál sokkal kevesebb nyilvántartott fertőzéshez viszonyítjuk. Csakhogy a négy orvosegyetem reprezentatív vizsgálatának eredményei alapján azt valószínűsíthetjük, hogy valóban jóval kevesebb nálunk a fertőzés, mint a nyugat-európai országokban, s e kevesebb fertőzéshez képest a halálozások száma bizony jóval magasabb, mint a többi, később megfertőződött országban. Erről a magasabb arányról beszélt legutóbb Gyurcsány is, amire Dömötör az interjúban is megismételt módon válaszolt. Ezt a választ a műsorvezetőnek nem lett volna szabad az idézett módon helyben hagynia: neki szembesítenie kellett volna az államtitkárt azzal a következtetéssel, amely az ellenzékiek által alkalmazott összehasonlításból adódik.

EU-Orbán külön úton

Az Európai Unió az ENSZ-ben egységesen lép fel általában, ezért a többi 26 tagállam diplomatáit módfelett idegesíti, hogy Magyarország kiénekel a kórusból! Megakadályozza az egységes álláspont kialakítását például az izraeli-palesztin vitában.

Trump elnök közel-keleti béketervét, mely igencsak kedvez Netanjahu miniszterelnöknek, az Európai Unió elveti mint nem reális megoldást, amely figyelmen kívül hagyja a palesztinok érdekeit. Orbán Viktor miniszterelnök viszont nagyon fontosnak tartja, hogy ne menjen szembe sem Trump elnökkel sem pedig Netanjahuval ebben az ügyben. Különösen azért nem, mert Benjamin Netanjahu kulcsszerepet játszott abban, hogy végül az Egyesült Államok elnöke fogadja Orbán Viktort, aki nagyon fontosnak tartotta ezt a találkozást.

A magyar külön út nagyon szúrja a többi uniós diplomata szemét, de az ENSZ-ben a magyar diplomaták hangsúlyozzák: egyértelmű utasítást kaptak arra, hogy blokkolják a közös európai álláspont kialakítását ebben az ügyben! – írja a francia közszolgálati portál, az RFI. Az eredmény? Az uniós nagykövet nem beszélhet New Yorkban. Helyette az egyik tagállam nagykövete adja elő az EU mínusz Magyarország álláspontot. Legutóbb ez a portugál nagykövet volt.

Mit szól ehhez Josep Borrell?

Az EU külügyi főképviselője csak decemberben vette át a hivatalát. Volt fontosabb dolga is mint ezzel foglalkozni. A 26 tagállam diplomatái viszont úgy vélik: Josep Borrellnek kellene nyomást gyakorolnia Orbán Viktor miniszterelnökre annak érdekében, hogy az EU végre egységes álláspontot képviselhessen. Addig a magyar kormányfő kedvenc szerepében tündöklik: messze fontosabb szerepet játszik mint amit Magyarország méretei sejtetnek a világpolitikában. Egyidejűleg pedig elmondja az amerikai és az izraeli diplomáciának , hogy értük harcol az európaiakkal szemben. A hazai közvéleményt pedig megörvendeztetheti a szuverenista álláspont újabb sikerével, amelynek értelme ugyan nincs, de szimbólumnak megteszi…

Erdogan csapatokat küld Líbiába

Szerdán Líbiában tárgyalt Törökország államfője, aki hazaérkezve kijelentette: Fayez al-Sarraj kormánya, melyet az ENSZ is elismer, segítséget kért tőle. Ennek megfelelően Törökország katonákat küld a kormány támogatására.

Erdogan katonai segítséget nyújt az ENSZ által elismert kormányerőknek. Erre legkorábban január 9-én kerülhet sor, mert a parlamentnek meg kell szavaznia a hadsereg külföldi bevetését. Erdogan elnök hozzátette: minthogy az ENSZ elismeri Fayez al-Sarraj kormányát, ezért a segélynyújtást hivatalos nemzetközi akciónak tekinti vagyis benyújtják a számlát az ENSZ-nek New Yorkban!

Az ellenfelet az oroszok támogatják

Halifa Haftar tábornok, akinek a főhadiszállása Tobruk városában van, hónapok óta ostromolja Tripolit. Líbia fővárosa tulajdonképp az egyetlen hely, ahol Fayez al-Sarraj kormánya uralkodik.

Halifa Haftar tábornok korábban élvezte a CIA és az oroszok támogatását. Oroszországban többször is tárgyalt egymással a két líbiai ellenfél, de nem jutottak megegyezésre. A fő vitapont: ki ellenőrizze az olaj jövedelmet illetve ki követelje vissza Kadhadi ex államfő vagyonát, melyet a szakértők több mint 40 milliárd dollárra becsülnek. A diktátor a vagyonát külföldön rejtette el. Halála óta csak igen csekély összeget sikerült visszaszereznie az ENSZ által elismert kormánynak Líbiában.

Kadhafit 2011-ben darabokra tépte a fellázadt nép és azóta anarchia tombol az országban, ahol 2012-ben meggyilkolták az USA nagykövetet is.

Szakad az orosz-török szövetség

Putyin és Erdogan együttműködött a Közel Keleten, hogy kiszorítsák onnan az Egyesült Államokat. Szíriában viszont szembekerültek, mert Erdogan ellenőrizni akarja az ország északi részét, ahonnan kiszorította a kurd milíciát. A kurdok viszont lepaktáltak Asszad szír elnökkel, aki vissza akarja állítani országa szuverenitását. Asszadot támogatják az oroszok. A szír kormánycsapatok előtt az orosz légierő tisztítja meg a terepet. Emiatt új menekült hullám árasztja el Törökországot. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy tovább küldi őket Európába, ha nem kap több pénzt az Európai Uniótól.

Szíria után Líbiában is szembekerülhetnek az oroszok és a törökök bár Putyin – józan cinizmussal – mindkét félnek szállít fegyvert az észak afrikai országban. Erdogan líbiai katonai beavatkozását egyelőre senki sem támogatja külföldön, de belföldön hasznára lehet a nacionalista propagandának, mely külső “sikerekkel” akarja elterelni a figyelmet Törökország gazdasági gondjairól.

Erdogan összehasonlítja Izraelt a náci Németországgal

Benjamin Netanyahu felszólította Tayyip Erdogan török ​​elnököt, hogy „hagyja abba a hazugságot”, miután Erdogan felmutatott egy Izrael térképet a világ vezetőinek címzett beszéde során, azt állítva, hogy „Palesztina” területe egyre csökken. Röviddel a beszéd előtt összehasonlította a II. világháborúban a zsidók ellen elkövetett népirtást a gázai eseményekkel.

Tayyip Erdogan török ​​elnök kedden  az ENSZ Közgyűlésén a világ vezetői előtt megtartott beszédében hangoztatta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus egyetlen megoldása a palesztin állam “azonnali létrehozása”.

“Az egyedüli megoldás az egységes területekkel rendelkező független palesztin állam azonnali létrehozása, a Kelet-Jeruzsálemmel, mint fővárossal a 1967-es határok alapján” – mondta. “Bármely más béketervet soha nem fogunk végrehajtani.”

Röviddel az ENSZ Közgyűlésén tartott beszéde előtt az elnök egy New York-ban megtartott találkozón kijelentette a holokauszt során elszenvedett gyilkosságok összevethetők a Gázai övezetben elkövetett izraeli “népirtással”.

“Ha a zsidók ellen elkövetett náci népirtást megvizsgáljuk, akkor ugyanabból a nézőpontból kell a Gázai övezetben zajló mészárlást is vizsgálnunk” – idézi Erdogant a török ​​Anadolu hírügynökség.

ENSZ Közgyűlése előtt megtartott beszédében Erdogan felmutatott egy olyan térképet amely bizonyítani igyekszik Izrael fokozatosan növekvő területét az egyre csökkenő palesztin területekkel. “Hol vannak Izrael állam határai?” – kérdezte Erdogan, aki szerint a zsidó állam a világ egyik rasszistabb országa.

Tiltakozzunk!

Tessék mondani, ha valami nem kötelező, ha egy eddig még el sem készült nyilatkozat nem jár semmiféle kötelezettséggel akkor az ellen miért kell tiltakozni?  Az már csak a hab a tortán, hogy a tiltakozás tárgyává tett paragrafus nem is azt mondja ki azt ami ellen a mi (“áldott legyen a teremfoci istenségének neve”) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünk tiltakozást jelentett be! 

„tebenned áldást nyer a föld minden népe” (Ter 12,3)

“Magyarország semmilyen körülmények között nem ismeri el az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló ENSZ-nyilatkozat migrációra vonatkozó részeit, amelyek szerint az ENSZ-tagországokban az illegális migránsoknak is az adófizető állampolgárokéval azonos szolgáltatást kellene biztosítani.” – jelentette ki az ENSZ egyetemes egészségügyi ellátásról szóló ENSZ-nyilatkozat migrációra vonatkozó részeiről tegnapi felszólalásában a mi (“áldott legyen a teremfoci istenségének neve”) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünk.

Persze igaz, a tények eddig sem nagyon zavarták a mi (“áldott legyen a teremfoci istenségének neve”) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünket.

Szeretném felhívni a mi (“áldott legyen a teremfoci istenségének neve”) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünk figyelmét, hogy talán előbb el kellene olvasni a nyilatkozat azon passzusát mellyel kapcsolatban ellenvetésünk van, s ha megtette, még utána sem tiltakozni, hanem megpróbálni megérteni amiről olvasunk, majd mindezek után lehet engedni nyiladozó értelmünk haragos tiltakozásának!

Namármost, ha a mi (“áldott legyen a teremfoci istenségének neve”) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünk értelme nem terjed odáig, hogy tudja mi a különbség a bevándorló vagy menekült és az illegális migráns között, akkor a legnagyobb tisztelettel kérném a mi (“áldott legyen a teremfoci istenségének neve”) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünket, hogy neveztesse ki magát a futsal szövetség örökös elnökének, s külgazdasági és külügyminiszteri pozícióját engedje át valamelyik, a feladathoz felnőni képes kollégája számára.

Tudja Miniszter úr talán maradt az ön hosszú miniszteri regnálása ellenére is olyan személy a minisztériumban, aki diplomáciai szolgálatát képességei alapján szerezte. Tudom, ön mindent megtett ezen diplomaták elűzése érdekében, de hát hátha mégis…

Végezetül, ha a mi (“áldott legyen a teremfoci istenségének neve”) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünk pontosan megértette az ominózus paragrafusokról szóló cikkely minden szavát, és “csak” előre nagyon is megfontolva, szándékosan – politikai céloktól vezérelve – félremagyarázza, úgy sajnos nincs mit tenni, ez nálunk mindaddig csupán néhány hülye értelmiségi felháborodását váltja ki, amíg egyszer a polgárok vezetőválasztáskor nem csak az érdekek mentén, hanem a tisztességet is figyelembe véve szavaznak.

Már ha találnak a választási névjegyzéken olyan nevet akire a fenti jelző is ráillik.

Soros György davosi beszéde

Soros György nagy hatású beszédet mondott a davosi Világgazdasági Fórumon. A hazai szemelvények után közöljük a befektető és filantróp felszólalását, néhány részlet – a lényeget nem érintő történeti visszatekintés – kivételével. Soros Kína mostani vezetőjét tartja a szabad világ legnagyobb ellenségének.

„Jó estét és köszönöm mindenkinek, hogy eljött.

Ma este szeretném  arra felhasználni az időt, hogy figyelmeztessem a világot egy példátlan veszélyre, amely veszélyezteti a nyílt társadalmak túlélését.

Tavaly, amikor itt álltam, a legtöbb időt az informatikai monopóliumok nemkívánatos szerepének elemzésének szenteltem. Ezt mondtam: „Szövetség jön létre az autoriter államok és a nagy, adatgazdag informatikai monopóliumok között, amelyek összehangolják a vállalati felügyelet elsőrendű rendszereit egy, már államilag támogatott fejlesztésű felügyeleti rendszerrel. Ez olyan totalitárius ellenőrzésű hálót eredményezhet, amelyet még George Orwell sem tudott elképzelni.”

Ma este szeretném felhívni a figyelmet a nyílt társadalmakkal szembeni azon veszélyre, amely az ellenőrző eszközökben ölt testet. Amelyeket a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia adhat az elnyomó rezsimek kezébe. Kínára összpontosítok, ahol Hszi Csin-ping ural egy pártállamot.

A múlt év óta sok dolog történt, és

sokat tanultam a totális ellenőrzés Kínában látható alakulásáról.

Az egy személyről gyorsan rendelkezésre álló, egyre bővülő információk egyetlen központi adatbázisba ágyazódnak „társadalmi creditrendszer” létrehozása céljából. Ezen adatok alapján az embereket olyan algoritmusok alapján értékelik, amelyek meghatározzák, hogy veszélyes-e a pártállamra. Az embereket ezután ennek megfelelően értékelik.

A társadalmi creditrendszer még nem teljesen működőképes, de egyértelmű, hogy mi a cél.

Az egyén sorsát alárendelni az egypárti állam érdekeinek

– a történelemben eddig nem látott módon.

A rendszert ijesztőnek és elrettentőnek találom. Sajnos néhány kínai meglehetősen vonzónak tartja, mert olyan információkat és szolgáltatásokat nyújt, amelyek jelenleg nem állnak rendelkezésre, és megvédhetik a törvénytisztelő állampolgárokat az állam ellenségeivel szemben.

Kína nem az egyetlen autoriter rendszer a világon, de kétségtelenül a leggazdagabb, legerősebb és legfejlettebb a gépi tanulásban és a mesterséges intelligenciában. De Hszi nincs egyedül.

A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként az életemet az összesítő, szélsőséges ideológiák elleni küzdelemnek szenteltem, amelyek tévesen azt állítják, hogy a célok igazolják az eszközöket. Úgy gondolom, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet örökre elfojtani. De azt is felismertem, hogy

a nyitott társadalmak jelenleg súlyos veszélyben vannak.

Különösen aggasztónak tartom, hogy a mesterséges intelligencia által kifejlesztett ellenőrzési eszközök a nyílt társadalmak felett az autoriter rezsimek számára előnyt kínálnak. Számukra az ellenőrzési eszközök hasznosak, a nyílt társadalmakra fenyegetést jelentenek.

„Nyílt társadalom” kifejezést használok olyan társadalomra, amelyben a jogállamiság uralkodik, szemben egyetlen személy uralmával, és ahol az állam feladata az emberi jogok és az egyéni szabadság védelme. Személyes álláspontom szerint a nyílt társadalomnak különös figyelmet kell fordítania a hátrányos megkülönböztetéssel vagy társadalmi kirekesztéssel küzdőkre és azokra, akik nem tudják megvédeni magukat.

Ezzel ellentétben

az autoriter rezsimek bármilyen ellenőrző eszközt felhasználnak, hogy megtartsák hatalmukat

azok kárára, akiket kihasználnak és elnyomnak.

Hogyan védhetők meg a nyitott társadalmak, ha ezek az új technológiák beépített előnyöket adnak az autoriter rezsimeknek? Ez az a kérdés, amely aggaszt engem. Ezzel minden olyan személynek is foglalkoznia kell ezzel, aki inkább nyitott társadalomban élne.

A nyílt társadalmaknak szabályozniuk kell az ellenőrző eszközöket előállító vállalatokat,

mielőtt az autoritárius rezsimek „nemzeti bajnokoknak” nyilváníthatják magukat. Ez a folyamat lehetővé tette néhány kínai állami vállalat számára, hogy felzárkózzon és még felül is múlja a multinacionális óriásokat.

Mélyen aggódok személyes történetemből fakadóan. Magyarországon születtem 1930-ban és zsidó vagyok. 13 éves voltam, amikor a nácik megszállták Magyarországot, és elkezdték deportálni a zsidókat a haláltáborokba.

Nagyon szerencsés voltam, mert apám kiismerte a náci rezsim természetét, és hamis személyi okmányokat és rejtekhelyeket csinált családtagjainak, valamint számos más zsidónak is. A legtöbbünk túlélte.

Az 1944-es év életem alakító élménye volt. E korai életkorban megtanultam, hogy mennyire fontos a politikai rendszer. Amikor a náci rezsim helyét szovjet megszállás váltotta fel, azonnal elhagytam Magyarországot, és menedéket találtam Angliában.

A London School of Economicson fejlesztettem ki gondolkodási keretrendszert mentorom, Karl Popper hatására. Ez a keretrendszer váratlanul hasznosnak bizonyult, amikor munkát találtam a pénzpiacon. Ennek semmi köze a pénzügyekhez, de kritikus gondolkodáson alapul. Lehetővé tette számomra, hogy elemezzem az intézményi befektetőket irányító elméletek hiányosságait. Sikeres fedezeti alapkezelővé váltam, és büszke voltam arra, hogy a legjobban fizetett kritikusa vagyok a világnak.

A fedezeti alap működtetése nagyon stresszes volt. Amikor több pénzt szereztem, mint amennyire szükségem volt magamnak vagy a családomnak, kisebb válságon mentem keresztül. Miért kell megölnöm magam, hogy több pénzt csináljak? 1979-ben létrehoztam a Nyílt Társadalom Alapítványt. Céljaimat a zárt társadalmak megnyitásának elősegítésében, a nyílt társadalmak hiányosságainak csökkentésében és a kritikus gondolkodás előmozdításában határoztam meg.

Első erőfeszítéseim a dél-afrikai apartheid rendszer aláásására irányultak. Aztán hozzáláttam a szovjet rendszer megnyitásának. Közös vállalkozást hoztam létre a Magyar Tudományos Akadémiával, amely kommunista ellenőrzés alatt állt, de képviselői titokban szimpatizáltak erőfeszítéseinkkel. Ez az elképzelés legvadabb álmaimon túli sikert ért el. Ezt neveztem el „politikai filantrópiának” . Ez 1984-ben volt.

Az ezt követő években megpróbáltam megismételni sikeremet Magyarországon és más kommunista országokban. Meglehetősen jót végeztem a szovjet birodalomban, beleértve a Szovjetuniót is, de Kínában más történet volt.

Első erőfeszítésem Kínában meglehetősen ígéretesnek tűnt. Ez magában foglalta a kommunista világban nagymértékben csodált magyar közgazdászok és egy újonnan létrehozott kínai think tank közötti látogatáscserét, amely szívesen tanult a magyaroktól…

1986. októberében létrejött a Kínai Alap nevű közös vállalkozás. Ez olyan intézmény volt, amelynek nem volt párja Kínában. Papíron teljes autonómiát élvezett. … De a radikális reformoknak számtalan ellenfelei voltak, akik összeálltak, hogy támadják az alapot. Azt állították, hogy CIA-ügynök vagyok, és felkérték a belbiztonsági ügynökséget, hogy vizsgálják meg… A Kínai Alap pályázói hamar észrevették, hogy a szervezet a politikai rendőrség ellenőrzése alá került, és elkezdtek távol maradni. Senkinek sem volt bátorsága, hogy elmagyarázza nekem az okát.

Végül egy kínai ösztöndíjas meglátogatott New Yorkban, és azt mondta nekem, jelentős kockázatot hordoz számára az alap. Hamarosan az akkori miniszterelnököt eltávolították a hatalomból, és ezt az ürügyet használtam az alapítvány bezárására. Ez közvetlenül a Tiananmen téri mészárlás előtt történt 1989-ben, és „fekete pontot” hagyott az alapítványhoz kapcsolódó emberek nyilvántartásában. Hosszú időbe telt, hogy töröljék a nevüket, de végül sikerült.

Visszatekintve egyértelmű, hogy

tévedtem, amikor megpróbáltam létrehozni egy olyan alapítványt, amelynek működése idegen a kínai emberek számára.

Abban az időben a támogatás odaítélése megteremtette a kölcsönös kötelezettséget az adományozó és a kedvezményezett között, és mindkettőt arra kötelezte, hogy örökké hűek maradjanak egymáshoz.

Ennyit a történelemről. Hadd forduljak az elmúlt évben bekövetkezett események felé, amelyek közül néhány meglepett.

Amikor elkezdtem Kínába menni, találkoztam számos hatalmi pozícióval rendelkező emberrel, akik hittek a nyitott társadalom alapelveiben. Fiatal korukban vidékre deportálták őket átnevelésre, gyakran szenvedtek el olyan nehézségeket, amelyek sokkal nagyobbak, mint Magyarországon voltak. De túlélték őket, és sok közös volt bennünk.

Kíváncsiak voltak arra, hogy megismerjék Karl Popper gondolatait a nyílt társadalomról. Miközben a koncepciót nagyon vonzónak találták, értelmezésük némileg eltért az enyémtől. Ismerték a konfuciánus hagyományokat, de Kínában nem volt hagyománya a (parlamenti) választásnak. Gondolkodásuk hierarchikus maradt, és mélyen élt bennük a tisztelet a „magas hivatal” iránt. Én viszont inkább egalitárius voltam, és azt akartam, hogy mindenki szavazzon.

Szóval, nem lepődtem meg, amikor Hsz Csin-ping komoly ellenzékbe került otthon, de meglepődtem az általa vállalt megoldáson. Tavaly nyáron (a pártkongresszuson – a szerk.) bár nem volt hivatalos közlemény, a pletyka az volt, hogy megpróbálnak gátat szabni a két cikluson túli megválasztásnak és a személyi kultusznak, amelyet Xi maga épített magának.

Fontos felismerni, hogy az ilyen kritika csak figyelmeztetés volt Hszinek, de végül nem érte el a korlát megszüntetését. Továbbá „a Hszi Csin-ping gondolatát” ugyanolyan szintre emelték, mint Mao elnök tanait. Tehát Hszi továbbra is a legfőbb vezető, esetleg egy életre szólóan.

Kínára összpontosítottam, de

a nyitott társadalmaknak sokkal több ellenségük van, köztük Putyin Oroszországa.

És a legveszélyesebb forgatókönyv az, amikor ezek az ellenségek összeesküdnek egymással és tanulnak egymástól arról, hogyan lehet még jobban elnyomni az embereiket.

A kérdés az, mit tehetünk, hogy megállítsuk őket?

Az első lépés a veszély felismerése. Ezért beszélek ma este. De most jön a nehéz rész. Azoknak, akik meg akarják őrizni a nyitott társadalmat, együtt kell működniük és hatékony szövetséget kell alkotniuk.

Olyan feladatunk van, amelyet nem szabad a kormányokra hagyni.

A történelem azt mutatja, hogy még az egyéni szabadságot védő kormányoknak is sok egyéb érdekük van, amelyek elsőbbséget élveznek saját polgáraik szabadságával szemben, az egyén szabadságával szemben.

A Nyílt Társadalom Alapítványai az emberi jogok védelmét szolgálják, különösen azok számára, akiknek nincs kormányuk, amely megvédi őket. Amikor négy évtizeddel ezelőtt elkezdtük, sok kormány támogatta erőfeszítéseinket, de számuk mára csökkent. Az Egyesült Államok és Európa a legerősebb szövetségeseink voltak, de most saját problémáikkal vannak elfoglalva.

Ezért arra szeretnék összpontosítani, hogy mi a legfontosabb kérdés a nyitott társadalmak számára: mi fog történni Kínában?

A kérdésre csak a kínai emberek válaszolhatnak. Mindössze annyit tehetünk, hogy éles különbséget tegyünk közöttük és Hszi Csin-ping között. Mivel Hszi kinyilvánította ellenségességét a nyitott társadalommal szemben,

a kínai nép továbbra is a remény legfőbb forrása.

És valóban van alapja a reménynek. Ahogy néhány kínai szakértő elmagyarázta nekem, ismert egy konfuciánus hagyomány, amely szerint a császár tanácsadói felszólalnak, amikor határozottan nem értenek egyet annak egyik cselekedetével vagy rendeletével, még akkor is, ha ez száműzetéshez vagy kivégzéshez vezethet.

Ez nagy megkönnyebbülés volt számomra, amikor a kétségbeesés szélén voltam. A nyitott társadalom elkötelezett védelmezői Kínában, akik a életkorom körüliek, többnyire nyugdíjba vonultak, és helyüket fiatalabbak vették át, akik Hszi Csin-pingtől függenek. De új politikai elit alakult ki, amely hajlandó megtartani a konfuciánus hagyományt. Ez azt jelenti, hogy Hszinek továbbra is lesz politikai ellenzéke.

Hszi a többi ország számára példaképként mutatja be Kínát. Az Egy övezet, egy út (más néven új kínai selyemút – a szerk.) kezdeményezése elég régóta működik ahhoz, hogy feltárja hiányosságait.

Célja, hogy Kína érdekeit szolgálja, nem pedig a kedvezményezett országok érdekeit.

Ambiciózus infrastrukturális projektjeit főként hitelekből finanszírozták, és a külföldi tisztviselőket gyakran megvesztegették, hogy elfogadják azokat. Ezek közül sok projekt gazdaságtalan volt.

Az ikonikus eset Srí Lankán van. Kína épített egy kikötőt, amely stratégiai érdekeit szolgálja. Nem sikerült elegendő kereskedelmi forgalmat vonzania a hitel kifizetéséhez, és lehetővé tette Kína számára, hogy átvegye a kikötőt. Számos hasonló eset fordul elő máshol, amelyek széles körű elkeseredést okoznak.

Malajziában az előző kormányt 2018 májusában új koalíció váltotta. Ez azonnal leállított néhány nagy infrastrukturális projektet, és jelenleg tárgyalásokat folytat Kínával, hogy mennyi kompenzációt kell fizetnie Malajziának.

A helyzet nem olyan egyértelmű, mint Pakisztánban, amely a kínai befektetések legnagyobb kedvezményezettje. A pakisztáni hadsereg teljes mértékben Kínában kezében van. 2018 elején Kína és Pakisztán bejelentette a katonai együttműködés nagyszabású terveit. Az év végére Pakisztán mély pénzügyi válságba került, de nyilvánvalóvá vált:

Kína azt tervezi, hogy az Egy út, egy övezet kezdeményezést katonai célokra is felhasználja.

Mindezek a kudarcok arra kényszerítették Hszi Csin-pinget, hogy módosítsa a kezdeményezés iránti hozzáállását, és októberben a Népi Gyűlés figyelmeztette, hogy a projekteknek a fogadó országok érdekeit kell szolgálniuk. Több projekt, Sierra Leonétól Ecuadorig újratárgyalása zajlik.

A legfontosabb, hogy az Egyesült Államok kormánya „stratégiai riválisnak” minősítette Kínát. Trump elnök úr kiszámíthatatlan, de ez a döntés gondosan előkészített terv eredménye. Azóta a Trump idioszinkratikus (nagyjából indokolatlanul ellenszenves – a szerk.) viselkedését nagymértékben felváltotta egy új Kína-politika, amelyet a nemzetbiztonsági tanács ázsiai ügyekért felelős tanácsadója, Matt Pottinger és mások felügyelnek. A politikát Mike Pence alelnök szóbeli beszédében vázolták október 4-én.

Annak ellenére, hogy Kína stratégiai riválisnak minősül, ez túl egyszerű. Kína fontos globális szereplő, a vele szembeni hatékony politikát nem lehet szlogenre egyszerűsíteni. Sokkal kifinomultabb, részletesebb és gyakorlatiasabbnak kell lennie és magában foglalnia az amerikai gazdasági választ az Egy út, egy övezet kezdeményezésre.

Hszi Csin-ping megértette azt a veszélyt, amelyet az új amerikai politika képvisel. Személyes találkozjukon játszott Trump elnökkel a Buenos Aires-i G20-as tanácskozáson. Időközben a globális kereskedelmi háború veszélye nőtt, és a tőzsde decemberben komoly esést szenvedett el. Ez problémát okozott Trumpnak, aki minden erőfeszítését a 2018-as félidős törvényhozási választásokra összpontosította. Találkozójukon elérték az egyik célt, de ez nagyon bizonytalan: a kilencven napos fegyverszünetet a kereskedelmi háborúban.

Időközben egyértelmű jelek vannak arra, hogy Kínában széles körű visszaesés következik be a gazdasági növekedésben, amely a világ többi részét érinti. A globális lassulás az utolsó dolog, amit a piac látni akar.

A ki nem mondott társadalmi szerződés Kínában a folyamatosan növekvő életszínvonalra épül. Ha a kínai gazdaság és a tőzsdei visszaesés elég súlyos, akkor ez a társadalmi szerződést alááshatja, és még az üzleti világ is Hszi Csin-ping ellen fordulhat. Az ilyen visszaesés az Egy övezet, egy út kezdeményezés végét is jelenthetné, mert Hszi kifogyhat a pénzből, hogy továbbra is finanszírozzon sok veszteséges beruházást.

A globális internetgazdaság kérdésében a Nyugat és Kína között be nem jelentett küzdelem van.

Kína kívánja diktálni a digitális gazdaság szabályait és eljárásait, hogy a fejlődő világot új platformjaival és technológiáival uralja. Ez veszélyezteti az internet szabadságát és a nyitott társadalmat.

Tavaly még azt hittem, hogy Kínának mélyebben be kell ágyazódnia a globális kormányzás intézményeibe, de azóta Hszi Csin-ping viselkedése megváltoztatta a véleményemet. Jelenlegi álláspontom szerint

az USA-nak Kínára kell összpontosítania ahelyett, hogy gyakorlatilag az egész világgal folytatná a kereskedelmi háborút.

Ahelyett, hogy könnyedén hagyja a ZTE-t és a Huaweit, erőteljesen lépjen fel ellenük. Ha ezek a vállalatok az 5G piacon uralkodnának, elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentenéek a világ többi részére.

Sajnálatos módon Trump elnök, úgy tűnik, más utat követ: Kínának engedményeket ad, és győzelmet hirdet az USA szövetségesei elleni támadásainak megújításakor. Ez alááshatja az Egyesült Államok politikai célját, amely a kínai visszaélések megfékezésére irányul.

Végezetül hadd foglaljam össze az üzenetet, amelyet ma este szállítok. Fontos szempont, hogy

az elnyomó rendszerek és az informatikai monopóliumok kombinációja e rendszereket beépített előnyökkel ruházza fel a nyílt társadalmakkal szemben.

Az ellenőrző eszközök hasznosak az autoriter rezsimek kezében, de fenyegetést jelentenek a nyílt társadalmak számára.

Kína nem az egyetlen autoritárius rendszer a világon, hanem a leggazdagabb, legerősebb és technikailag leginkább előremutató.

Ez teszi Hszi Csin-pinget a nyílt társadalmak legveszélyesebb ellenfélévé.

Ezért fontos, hogy megkülönböztessük Hszi Csi-ping politikáját a kínai nép törekvéseitől. Ha a társadalmi creditrendszer működésbe lépne, az teljes ellenőrzést adna Hszi kezébe. Mivel Hszi a nyílt társadalom legveszélyesebb ellensége, a kínai népre, és különösen az üzleti közösségre és egy (más) politikai elitre kell törekednünk a konfuciánus hagyomány fenntartására.

Ez nem jelenti azt, hogy azok, akik hisznek a nyitott társadalomban, passzívak maradnak. A valóság az, hogy hidegháborúban vagyunk, ami forróvá válik. Másrészt, ha Hszi és Trump már nem lesz hatalomban, lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb együttműködést alakítson ki a két informatikai szuperhatalom között.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a második világháborúból eredő szerződéséhez hasonló szerepe lenne az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus jelenlegi ciklusának vége. Megújítaná a nemzetközi együttműködést és lehetővé tenné a nyílt társadalmak virágzását. Ez összegzi az üzenetemet.”

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa foglalkozik majd a magyar tranzitzónák rejtegetésével

Bekerül az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készülő jövő évi jelentésbe, hogy nem engedték be a szakértőiket a röszkei és tompai tranzitzónákba – közölte az egyik szakértő, Sètondji Roland Adjovi a Független Hírügynökséggel. 

Mint arról már beszámoltunk, a magyar hatóságok megakadályozták a tranzitzónák megtekintését, amit pedig a világszervezet szakértői előre leegyeztettek. Azt akarták ellenőrizni, hogy mennyire megalapozott a rengeteg panasz, amit kaptak az ottani állapotokról.

Mint azt Sètondji Roland Adjovi most kérdésünkre megerősítette, nem engedték be őket, ezért felfüggesztették a magyarországi látogatást. Erről részletes beszámolót készítenek, amit jövő évi éves jelentésükben, szeptemberében terjesztenek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé.

A labda a magyar kormány térfelén pattog, ezek után neki kell újra meghívni és beengedni a szakértőket, ha hajlandó akadálytalan bejutást engedélyezni a szabadságot korlátozó valamennyi helyszínre.

A szakértőkből álló munkabizottság már a jövő héti ülésén megvitatja a helyzetet és dönt a további teendőkről.

Kérdésünkre Sètondji Roland Adjovi hangsúlyozta, hogy ők nem fejthetnek ki semmilyen véleményt a kormány politikájáról. Az a munkájuk, hogy megfigyeljék a gyakorlatot és jogi észrevételeket terjesszenek a kormány és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé arról, hogy ez a gyakorlat összhangban van-e a nemzetközi joggal.

Ezt szokták csinálni az egyes országokban tett látogatások után készített jelentésekben, de mivel a mostani látogatásukat felfüggesztették, erről nem lesz jelentés. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelentéseket készítenek azokról az egyedi esetekről is, amelyekre felhívják a figyelmüket és ezeket közzé is teszik a weboldalukon.

Illegális a tervezett választás Kelet Ukrajnában

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nyilatkozott nyolc európai állam és az USA képviselője. A képviselők arra az egybehangzó megállapításra jutottak, hogy a november 11-én Donyeck és Luhanszk tartományban megtartani szándékozott választások legalitását sem Ukrajna kormánya, sem pedig az ENSZ nem ismeri el. Az orosz nagykövet volt az egyetlen, aki védelmezte a tervezett választásokat mondván: a helyi vezetőt, Alekszandr Zaharcsenkot augusztusban meggyilkolták ez indokolja a választások megtartását. A négy éve tartó konfliktusban eddig már több mint tízezer ember halt meg Ukrajna keleti részén.

Korábban a Krím félszigeten népszavazást tartottak és ennek eredményeképp az orosz többségű ukrán tartomány Oroszország része lett. Ezt a változást külföldön jóformán senki sem ismeri el. Az Európai Unió és az USA álláspontja a tervezett választással kapcsolatban az, hogy megsértené a minszki egyezményt. 2015-ben Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetői abban állapodtak meg, hogy csakis akkor lehet választásokat tartani Ukrajnában, ha azzal minden fél egyetért.

Donyeck és Luhanszk tartományban kikiáltották a helyi köztársaságot, de ezt senki sem ismeri el. Az orosz többségű terület Moszkvához húz, míg a kijevi ukrán kormány természetesen nem ismeri el ennek a szándéknak a jogosságát. Hamarosan Ukrajnában is választásokat tartanak és ez felszította a nemzeti indulatokat. Ukrajna soknemzetiségű állam: jelentős orosz kisebbség él benne. Sok más nemzeti kisebbség is megtalálható a negyven milliós országban. Kárpátalján jelenleg több mint százezer magyar nemzetiségű polgár él.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK