A CIA és az ukrán hírszerzés szerint Oroszország Japánból szerez be szankciók alá eső haditechnikai eszközöket: chipeket, alkatrészeket és drónkomponenseket. A műveletet Tokióban egy Aeroflot-képviselő irányítja, miközben a japán kémelhárítás feltűnően tétlen. A háttérben a globális geopolitikai feszültségek, az iráni háború és az energiaellátás bizonytalansága áll – mindez új dimenziót ad az ukrán–orosz drónháborúnak.
A New York Times a CIA és az ukrán hírszerzés információi alapján arról számolt be, hogy Tokióban egy Aeroflot-képviselő irányítja azt a titkos műveletet, amely lehetővé teszi Oroszország számára a szankciók alá eső chipek és alkatrészek beszerzését. Ezekre az orosz hadseregnek egyre nagyobb szüksége van, mivel az ukrán dróntechnológia fél évvel előrébb jár.
Mihajlo Fedorov leváltott ukrán hadügyminiszter szerint az ukrán drónok technológiai fölénye egyre nyilvánvalóbb: az ukrán szakemberek rendszeresen szétszerelik az orosz drónokat, és japán, illetve kínai chipeket találnak bennük. A kínai alkatrészek jelenléte nem meglepő, hiszen Vang Ji külügyminiszter nyíltan kijelentette:
„Kína abban érdekelt, hogy Oroszország ne veszítse el a háborút Ukrajnában.”
Japán viszont az Egyesült Államok első számú ázsiai szövetségese, és a mai napig nem írt alá békeszerződést Oroszországgal a második világháború lezárása óta eltelt 81 évben.
Két éve áramlik a japán haditechnika Oroszországba
A New York Times szerint Makszim Filcsenkov, a GRU 20. igazgatóságának tisztje irányítja a tokiói műveletet 2024 februárja óta. Filcsenkov korábban is dolgozott Japánban, így jól ismeri a helyi viszonyokat. Hivatalosan az Aeroflot képviselője, valójában azonban az orosz hadsereg számára szerez be fejlett haditechnikát a drónháborúhoz.
A módszer egyszerű: nem Oroszország számára vásárolnak, hanem olyan országok cégeinek, amelyek nincsenek szankciós listán – például Üzbegisztán, Kazahsztán, Sri Lanka. A legfontosabb közvetítő Vietnam, amely stratégiai helyzete miatt mind Kína, mind Oroszország, mind az USA és Japán számára kulcsfontosságú partner.
A Vietnamba szállított japán haditechnika az Aeroflot révén könnyedén eljut Oroszországba.
Miért nem lép a japán kémelhárítás?
A New York Times szerint az ukrán hírszerzés rengeteg információt adott át a tokiói külügyminisztériumnak az orosz hírszerzők tevékenységéről, ám Japán mégsem tett lépéseket. Pedig az ukránok olyan híres japán cégek alkatrészeit is megtalálták az orosz drónokban, mint a Toshiba vagy a Panasonic.
Takaicsi Szanae, Japán első női miniszterelnöke nagyszabású katonai fejlesztési programot indított a kínai, orosz és észak-koreai fenyegetés miatt. Bár Japán védelmét jelenleg az USA garantálja, Tokió egyre nagyobb szerepet vállal a saját biztonságában – Trump elnök jóváhagyásával.
Washington azt is engedélyezte, hogy Japán létrehozzon egy CIA-hoz hasonló hírszerző ügynökséget. A japán kormány mozgásterét azonban jelentősen korlátozza, hogy az ország rendkívüli mértékben függ a közel-keleti energiaszállításoktól. Ezek az ellátások bizonytalanná váltak, miután Trump újrakezdte a háborút Irán ellen.
Japán számára az alternatívát az amerikai és az orosz energiaszállítás jelenti – csakhogy az USA elérte exportkapacitásának határát, így az orosz kőolaj és földgáz felértékelődött.
